2011. június 15., szerda

Hangminőség jelentősége a dal hangulatában

Most hallgatom a Megumi Hayashibara: VINTAGE White albumot. Ahogy írtam, ez egy válogatásalbum, mely tartalmazza a legelső dalát is, a Yoake no Shooting Star dalt. Ezt 1988-ban vették fel, de amire ki szeretnék térni, hogy nagyon meg vagyok lepve, mennyire másképp hangzanak ezen az albumon a régi dalok, mint az aktuális albumokon, melyeken a dalok szerepelnek. Sokkal jobb, és az ősrégi Megumi dalok (Kimi no Answer, Niji Iro no Sneaker, BECAUSE, stb.) valami elképesztő, hogy a digitális felújítással a hangszerelés ellenére olyannak hangzanak a dalok, mintha maiak lennének. Tisztábban hangzik a zene, Megumi énekhangja is sokkal szebb, és az egész hangulat sokkal jobban átjön. Régi kedvencem például a Bon Voyage!, ennek a dalnak is sokkal jobban átjön a nyugodt, kellemes hangzása. Úgyhogy szerintem most megint lesz egy rövid Megumi korszakom. :) Az Oriconon is szépen halad, az első ugye 3. helyen nyitott, azóta ugyan visszaesett az 5. helyre, de ott tartja magát. És ma 12 óra után heti Oricon lista! Kiderül, hogy hányadik helyen végzett, és mekkora összeladással. Cél, a 11.000-es heti eladás túlszárnyalása.

Egyébként az összes régi Megumi album a Half, and Half-tól a VINTAGE A-ig, megjelent második kiadásban 2005. március 16-án digitálisan felújítva. Lehet, hogy inkább azok beszerzésére kéne összpontosítani. De rég vettem Megumi CD-t... De sajnos most más jellegű anyagi terveim vannak, úgyhogy nincs kilátásban új Megumi CD vásárlása, pedig örülnék neki.

Tudom, hogy Okui Masami már rég rég megszakította a kapcsolatát a King Records-szal, de nem akarja ő is újra megjelentetni a régi albumait? Én biztos (és sok rajongó is) vevő lennék rá!

UPDATE: Az új Megumi album a 9. helyet érte el az Oricon charton, 13.149-es összeladással. Szép eredmény, hozta személyes elvárásaimat. ^^

Nincsenek megjegyzések: