2009. április 28., kedd

Kudarcok csapdájában

Bocsánat, hogy nem volt egy pár napja tematikus post, csak hát a videojátékok terén kissé mélypontra kerültem. Ebben nagymértékben közrejátszik a sorozatos Brawl-kudarc. Rossz érzés tudni, hogy próbálok hozzáállni hardcore szinten a játékhoz, és azt érzem, hogy nincs fejlődés. Bár azt hozzá kell tennem, hogy a BigN-esek közül, akik profik, nagyrészt sem azért profik, mert annyira jól verekednek, hanem taktikáznak, kijátszák az ellenfelet. Egy példa: A Zeldás Bridge of Eldin pályán azt csinálják, hogy kiállnak a pálya szélére, kicsalogatják az ellenfelet, és egy könnyed ütéssel kiütik a pályáról. Nem vagyok híve taktikázásnak. Szerintem, ha nagyon akarom, ezt még én is meg tudnám csinálni, nem kell ehhez nagy művészet. A másik, amit a profik szoktak alkalmazni nálunk, az a közelharc kerülése. Nagyrészt olyan karaktereket választanak, akikkel messziről lehet lőni, pl. Wolf, Toon Link, Pikachu. Na jó, Pikachut én is szeretem használni, amikor nem komolytalanul játszok. Biztos vannak olyanok, akik nagyon jól verekednek. De nem szeretek ilyenek ellen harcolni, és ha egy négyes elleni harcban kettesben maradok egy ilyen emberrek, akkor inkább az öngyilkosságot választom (kimegyek, vagy leugrok a pályáról). De elgondolkodtat, hogy feltétlen jó ez a módszer? Úgy vagyok vele, hogy ha alulmaradok, akkor nem lenne jobb egy számomra kellemesebb veszedelem, mint egy megalázó, ha ő így is úgy is nyer? Hát kaptam durva szavakat emiatt. Jó, ismerem azokat a mondásokat, hogy soha ne adjuk fel, meg küzdjünk a végsőkig, de egy velem nem egyenrangú ellenfél ellen, akik egy másik TV előtt röhögnek, hogy mekkora egy szerencsétlenség vagyok, nem gondolom azt, hogy méltó ellenfél lennék nekik. Aztán belegondoltam abba is, hogy lehet, hogy azzal, hogy félbehagyok egy harcot, vagy feladom, azzal a többieket is (kis túlzással élve) megalázom. Lehet, hogy más szempontból is jobb lenne, ha nem adnám fel, mert ha biztosan veszítek, akkor már csak azért is érdemes lenne továbbfolytatni, hogy mire megjelenik a nagy GAME felirat, az ellenfélnek hány élete, és hány százaléka van, ebből is kivehető valami fejlődés. Bár ha jól végzek az nem feltétlen az én érdemem, hanem a másik fél hibázott. De ezen elgondolkodva mindenképp jobb lenne folytatni. Az már bebizonyosodott egyszer, hogy (ezt minden szerénység nélkül kijelentsem) tudok nagyot robbantani. 2007. októberében elkezdtem keményen harcolni a Mario Kart Double Dash!!-ban, és pár nap alatt néhány pályán elértem a profi szintet. De akkor szinte égtem a vágytól, hogy nagyon jó legyek, és 100%-ig csak rá koncentráltam. De manapság még Zeldázni se nagyon visz rá a lélek. Pedig többször belegondoltam már, hogy mennyi restanciám van: Majora's Maskben megölni a Woodfall Temple főbossát, a Master Questben a Jabu Jabu főboss megölése, Twilight Princessben az első farkaskalandok, vagy akár a Wind Wakert is folytathatnám, hisz kész a Tower of the Gods. De hiába érzek magamban elszántságot, hiába nézem a játékok, tokját, dobozát, valamiért nem jutok el odáig, hogy játszak. A Brawl általi kudarc mintha teljesen elment volna a kedvem a játékoktól. Nincs jól ez így. Megint érezni akarom azt, hogy teljesen lázba hoz a játék. Az utóbbi időkben gyakran eszembe jutottak azok a Mario Kartos idők. Nagyon jó volt. A Zeldás időktől eltekintve, az volt az utolsó olyan eset, hogy azt éreztem, hogy igazán jó játékosnak lenni. Ha újra átélhetném megint azt az időt, minden sokkal másabb lenne, nemcsak nekem lesz jobb, hanem a többieknek is.

2009. április 27., hétfő

Felhype-olt animék

Nem titkoltan nagyon kíváncsi voltam, milyen lesz a Naruto új magyar szinkronnal, mert azt gondolom, abban mindnyájan egy emberként egyetértünk, hogy a Jetixes változat nem érdemel szót. Arra voltam kíváncsi, hogy mi ez a nagy imádat. Jó, tudom, hogy elsősorban a fangirlök hangját hallani, de olvastam érettebb véleményeket, miszerint rendkívül hangulatos, és nagyon jó a történetvezetése, csak ne lennének a fillerek a 150. rész környékén. Azokat még nem láttam de amiket láttam az Animaxen, és az első pár részt, amit japánul néztem meg eddig, nagyon megtetszett, és tényleg nagyon hangulatos. Amikor néztem a Death Note-ot, és teljesen odavoltam, hogy mekkora anime, micsoda fordulatokkal, stb, erre a bagszi azt mondta, hogy őt az Animeconos jelenség teljesen elvette a kedvét, pedig ő is nagyon szerette a DN-t. Azt mondta, hogy nem mer Death Note-os cuccot venni a boltban, mert fél, hogy beazonosítják az anime fangirlök közé. Én azt mondtam, hogy nem szabadna, hogy ez visszatartsa attól, hogy milyenek a fangirlök, mert ez semmit nem vesz el az anime értékéből. És a Narutóról is így gondolkodom. A sorozat akkor is első osztályú, ha mások esetleg nem úgy szeretik az animét, ahogy szeretni illik. Tényleg nagyon jó, és majd kíváncsi leszek, hogy majd a fillerek mennyit vesznek el az anime értékéből, de így az első pár részről elmondható, hogy nagyon ott van. És ha már a Death Note is szóba került, akkor nehogy kihagyjuk a Bleachet, amit, ahogy komolyan néztem, szintén nagyon tetszik. Biztos, hogy nemcsak bagszi az egyedüli, aki szégyelli a fanságát, én csak azt tudom javasolni, hogy azok, akik komolyan szeretik ezt a három animét, azok vállalják fel nyíltan, mert ha látják, hogy vannak ezeknek az animéknek komoly rajongói, az mások szemében megnövelheti az anime értékét.

2009. április 24., péntek

Super Smash Bros. Brawl edzés

Olvasgattam a könyvet, és kipróbáltam Csabival online a Brawl Home Run Contestet. Még soha nem csináltam Brawlon, mert emlékeztem, hogy a Melee-ben milyen nehezen ment, mire rájöttem a dolgokra. Körülbelül 2006. júniusában ismertem meg a Melee-t, ezzel az egész szériát, és komolyan, sokáig nem is tudtam, hogy mi az a Smash Attack. Sőt, továbbmegyek, nem is tudtam, hogy létezik ilyen, és hogy ennyire erős támadást lehet kivitelezni vele. Csak akkor, amikor ott próbálom a Home Run Contestet, és láttam, hogy csak 15-20 métereket sikerült kihozni (nem vicc). És egyszerűen nem értem fel ésszel, hogy lehet több száz métert kihozni. Akkor mondta nekem valaki, hogy nyomjam meg egyszerre az előre és az A gombot. És teljesen meglepett, hogy elment egész 200 méterig. Teljesen el voltam ájulva saját magamtól, hogy mire nem vagyok képes. Ezek után alkalmaztam ezt a támadást, valamivel jobban ment a játék. És a Brawlban sokáig nem mertem csinálni, mert attól féltem, hogy nehéz lesz. De ahogy csináltunk online, és elmentünk együtt majdnem 500 méterig, hát akkor már azt gondoltam magamban, hogy zsenik vagyunk. Persze biztos, hogy mások jóval tovább mentek, de én már ennek is örülök. Ekkor gondoltam ki magamban, hogy egyedül is megcsinálom a Brawl Home Runt. Nem tudom, hogy ki mennyire van tisztában, de a Melee-ben úgy kell csinálni, hogy azonnal el kell ütni, és ahogy megy... A Brawlban meg 10 másodpercig egy láthatatlan fal fedi a homokzsákot. Eközben mi szabadon sebezhetjük azt, amit én nagyon jó dolognak tartok, mert így sokkal messzebbre el lehet ütni. Szóval szerintem a Brawlban sokkal jobb lett. Meg ha már itt vagyok, akkor megcsinálom 3 és fél percen belül 100-multi Man Brawlt. Ez könnyű volt egy apró trükkel. Donkey Kongot választottam, és folyamatosan le+B gombkombinációval a földet csapkodva sima ügy volt. Kaptam egy pár trófeát utána. Aztán a Target Testtel próbálkoztam. Azt jó dolognak tartom, hogy nehézségi szintek között választhatunk, de az jobb volt a Melee-ben, hogy mindenkinek volt saját pályája, így sokkal jobban ki tudtuk ismerni az adott karaktert. Itt a Brawlban, meg nehézségi szintnek van egy adott pályája, amit végig kell vinni. Lehet tárgyakat is használni, szerintem ez nem jó megoldás. A Melee-ben ez sokkal jobb volt. Azon gondolkodom, hogy lefordítsam magyarra (nem feltétlen szó szerint, csak a lényeget) a könyvben a Brawl pályák, és a karakterek jellemzését? Én szívesen megcsinálom, csak nem tudom, hogy van-e igény rá, mert azért az elés sok munka lesz, mivel minden karakterről 2-3 oldal van, pályákról meg 1-2 oldal.

2009. április 22., szerda

20 éves a Game Boy!

Tegnap ünnepelte 20. születésnapját a Nintendo első handheld konzolja, a Game Boy. Isten éltesse! A GBC-vel együtt közel 120 millió példány kelt el belőle, nagyon szép szám. Azt gondolom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek sok kellemes órát okozott eme csodagépezet. Super Mario Land, Tetris, Pokémon Red/Blue, Zelda: Link's Awakening, hogy csak egy párat soroljak fel a nagy címekből. A legnagyobb példányszámban elkelt Game Boy játék a Tetris volt (köszönhetően a bundle-csomagoknak) 33 millió. A legnagyobb bundle-nélküli eladásokat a Pokémon Red/Blue/Green produkálta 20 milliós eladással.

A Game Boy aztán a Game Boy Advance-szel kapott sikeres folytatást, most meg a Nintendo DS korszakát éljük.

Érdekesség, hogy a világon legrosszabb állapotú Game Boy az 1990-1991-es öbölháború alatt bombázás áldozata lett. A gépezet úgy-ahogy egybemaradt, viszont működik! A New Yorki Nintendo World Store-ban van kiállítva, egy Tetris jár benne. Kép is van róla:

Megmondom őszintén, hogy el nem tudom képzelni, hogy kerülhetett egy Game Boy gépezet háborús közegbe, de hihetetlen, hogy egybemaradt, és működik!

A Gizmodos Jesus Diaz egy remek képes ÖSSZEFOGLALÓT is készített a Game Boy életútjáról, érdemes megtekinteni. Boldog születésnapot ismét!

2009. április 21., kedd

Tetris DS Friend Code

Nem tudom, hogy valakinek megvan-e még a játék (ha nincs, akkor sürgősen vegye meg, mert tényleg fantasztikus!), de megosztom a Friend Code-omat: 5967-9439-6924.

Ha esetleg valakinek aggályai lennének a hirtelen 40/40-es pontozással, azért mertem máris gyorsan értékelni, mert a Tetris DS azon játékok közé tartozik, melyet nem úgy kell végigvinni, mint egy Zeldát, hanem ez csak puszta szórakozás, szinte minden a "szemed elé tárul", hogy mikre képes a játék. Egyból látod a grafikát, hallod az összes zenét, gyorsan ki lehet próbálni a játékmódokat. És igen! Csak azt sajnálom, hogy csak 2.33 millió kelt el belőle világszerte. Nagyobb sikerre számítottam. Akár 10 millióra is. Bár én azon csodálkoztam, hogy én már tavaly is kerestem Angliában, egyetlen egy helyen láttam 29.99 fontért. Akkor terveztem a megvételét, hát sajnos ott maradt. De itthon is nagyon ritka, ahogy elnézem. A Game Parkban egy sincs. Nem hittem volna, hogy ekkora ritkaság ez. És még csak három éves a játék. De aki ráteszi a kezét, az igazi kincset talál!

Fényképek, valamint Tetris DS bemutató

Ma visszakerült a fényképezőgép, így tudtam képeket csinálni. Na, ezeket szereztem meg az elmúlt 2 hétben:

Szép a Zelda TP, nagyon szeretem. A többi is jó. És ma hajnalban is kaptam jó dolgokat:

Bal oldalt van a Super Smash Bros. Brawl official guide. Ez is olyan, mint a Zeldás. Minden benne van. Tárgyak leírása, mind a 700 matrica listázása, Subspace Emissary végigjátszás, pályák, és karakterek leírása. Nagyon szép, gyönyörűen van elrendezve benne minden, mindezt 208 oldalban.

A Tetris DS-t már nagyon rég kinéztem magamnak. Hisz tetrisezni szeretek (mint szerintem nagyon sokan), és hogy mindezt Nintendós köntösben, az az igazán tökéletes párosítás. Így nagyon sok jót vártam a játéktól. Vajon megkaptam? A válasz egyértelműen igen. De ez enyhe szó, a jó szó a játékra: LETEHETETLEN! Ha nem lennének a Zelda játékok, akkor azt mondanám, hogy 9-10 éve nem volt részem ekkora játékélményben, mint most a Tetris DS-sel. Tetrisezni tényleg szinte mindenki szeret, és ezt új, fantasztikus ötletekkel megtoldani, ennél tökéletesebb kompozíció nem is kell. Hat játékmód van, mindegyik egy régi NES játékhoz van kapcsolva (nem ok nélkül), mindegyik másért fantasztikus. A hat játék a következő: Donkey Kong, Super Mario Bros, The Legend of Zelda, Metroid, Ballon Burst és Yoshi's Cookie. És mind a hat játékmódnak köze van az eredeti játékoz. Ismertetem ezeket:

Standard Mode: Super Mario Bros.

Látszólag szokványos Tetris. Az is. Itt inkább a felső képernyő az érdekes. A Super Mario Bros. (később Super Mario Bros. 3) pályái mennek, de nem akárhogy. A kép csak akkor megy előre, ha az alsó képernyőn kihozunk egy sort. Ekkor mehet ott Mario előre. Addig ott tétlenkedik, ugrál. Nagyon ott van. ^^' És akkor lépünk egy szintet, ha Mario a felső képernyőn végigmegy egy pályán. A zene mindig az adott pálya zenéje DS verzóra átírva. Az is érdekesség, hogy Mario annyi képernyőnyit megy előre, ahány sort kitöltünk. Ez a Marathon almód, tehát addig megy, amíg a tetejére nem ér a tégla alakzatunk. Van még két almód, az egyik a Line Clear. Itt Mario egy általunk választott megy végig, nekünk az a feladatunk, hogy minél több pontot gyűjtsünk össze. A másik almód a vs. CPU pedig a gép elleni Tetrisezés.

Push Mode: Donkey Kong

Ezt kizárólag ketten lehet játszani, tehát, ha egyedül vagyunk, akkor gép ellen megyünk. A lényeg az, hogy minél kisebb szintben legyünk. Mi vagyunk a pozitív szinten, a gép meg a negatív. Nekünk kell leblokkolni a gépi játékost, hogy ne tudjon építkezni, nekünk meg igyekezni, hogy ne kerüljünk feljebb. Ha a gép elérte a legalsó szintet, ahol tűz van, akkor nyertünk.

Mission Mode: The Legend of Zelda

A felső képernyőn található "küldetést" kell teljesíteni. A jobb-alsó sarokban lévő szív fokozatosan "esik vissza", és ha kvázi meghalunk, akkor egyszerűsödik a küldetés. AZ első elég nehéz. Hűen az első Zelda játékhoz. ^^' Ez a Marathon almód, van egy Time Trial is, ahol 10 küldetést kell teljesíteni, és amennyi idő alatt megcsináljuk, az az idő elmentődik. Azért nem valami könnyű, de érdemes csinálni.

Catch Mode: Metroid

Ez az én személyes kedvencem, és az egyik legfurcsább. Az a lényeg, hogy az alsó képernyő közepén levő kockát tudjuk csak forgatni, a rá eső tégladarabokat nem. A lényeg az, hogy a mi kockánkon kijöjjön egy 4×4-es kocka, akkor azon eltűnnek, és újakat lehet építeni. Nagyon kell vigyázni, érdemes minden egyes téglát elkapni, mert ha egy leesik, akkor veszítünk egy kicsit az energiánkból. Viszont, ha egy Metroidnak ütközünk, akkor eltűnnek a kockáink nagyrésze, és az energiából egy nagyobb darabot elvesztünk. Ha elvész az összes energia, véget ér a játék. Én nagyon élveztem, nagyon sokáig el tudtam vinni.

Touch Mode: Balloon Burst

Ez az egyetlen olyan játékmód, mely igényli a Stylust, ugyanis a téglák mozgatásával kell kihozni a sorokat. Két almódja van, az első a Tower, ahol égig ér a sok tégla, és nekünk a feladatunk az, hogy a Stylus segítségével sorokat kirakva teljesítsük az adott szintet. A Touch Puzzle már némileg bonyolultabb. Az a lényeg, hogy van egy meghatározott számú tégla, és teljesíteni kell az adott küldetést. Nagyon jópofa.

Puzzle Mode: Yoshi's Cookie

Lényegében a legnagyobb gondolkodást igénylő játékmód. Szintén Stylust kell használni. Ki kell választani a megfelelő sorrendben az érintőképernyőn levő téglákat, amiket szabadon lehet forgatni, és el kell helyezni a felső képernyőn. A végső cél az, hogy üres legyen a felső képernyő. Ha ez nem sikerül, újrakezdjük. Nagyon érdekes játékmód.

Multiplayert még nem volt alkalmam kipróbálni, de ez is bőven helyretett. Ennyire jól nagyon rég nem szórakoztam egy játékkal. Én mindenkinek a legnyugodtabb szívvel ajánlom, ez a játék tökéletesen megéri a pénzét, a játékélmény, amit ad, az felejthetetlen! Én alig 2 órát játszottam vele, máris az általam legjobbnak ítélt játékok között van! Én megadom neki a 40/40 pontszámot! És pont ma jelent meg európában 3 éve, azaz 2006. április 21-én a játék!

2009. április 20., hétfő

Super Smash Bros. hétvége 2

Néhány hónappal ezelőtt is volt egy hasonló, most is, ki tudja miért, megint sokat játszottam az egyik Smashsel, méghozzá a Melee-vel. Meg akartam szerezni Mr. Game & Watchot. Ezért mindenkivel megcsináltam a Classicot. Egész jól ment, de a Target Testnél látszott, hogy nagyon régen csináltam, soha nem sikerült. Pedig igazából az egy nagyon jó dolog. Pont úgy találták ki, hogy az adott karakter szinte csak úgy tudja megütni a céltáblákat, ha minden mozgását használja, ezáltal arra szolgál a Target Test, hogy tökéletesen megismerjük a karakterek minden egyes mozgását, és tudjuk használni azokat. Szóval érdemes ezeket komolyan gyakorolni. Íme egy példa arra, hogyan lehet másodpercek alatt megcsinálni egy Target Testet:

Azért erre csak az igazán nagyok képesek. Szerintem ha 40 másodperc alatt megcsinálja egy átlag játékos, akkor már jónak mondhatja magát. Mivel nem ment, ezért úgy döntöttem, hogy ráállok, és gyakorlok egy kicsit. Vannak nehezek, de van egy pár karakter, akivel sikerült megcsinálni, még ha túl is mentem az 1 percen. Visszatérve a Classicra, megcsináltam mindenkivel, de nem kaptam Mr. Game & Watchot. Legalábbis abból következtettem, hogy megcsináltam mindenkivel, hogy mindenkinél volt pontszám. Az biztos, hogy megvan mindenki, mert a Melee-ben 25 karakter van, és 24 van meg nekem. Viszont a Classic végén mutatja, hogy hány trófeád van, kivel csináltad meg, és 24 van. Ez kevés, mert 25-nek kell lenni, mert külön van Zelda és Sheik. Aztán úgy döntöttem, hogy inkább az Adventure-t csinálom meg mindenkivel. Remélhetőleg így már menni fog. Szóval korántsem biztos, hogy vége a Melee-láznak.

2009. április 18., szombat

Igen! Ma is írok egy blogpostot!

Csütörtökön és pénteken nem voltam itthon, vendégségben voltam Norbinál, aki megkért arra, hogy tegyem közzé, hogy nagy Zelda, Starfox és Pokémon fan. Bizony az. Ugyanaz volt a szituáció, mint amikor húsvét hétfő este mentem a Csabiékhoz, nagyon hirtelen döntöttük el, hogy megyek hozzá, és nem sok időm maradt összekészülődni a vonatig, de megvan minden. Érdemes megvenni az áprilisi 576 KByte-ot, végre megértük, hogy Nintendós ajándék van benne. Ugyan szerény, de aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli ugyebár. Meg van benne Nintendo DSi ismertető. Sok jót írtak a gépezetről. Meg írtak a Pikmin és a Mario Power Tennis Wiis újragondolt változatáról. A Mario Power Tennisben azt írták, hogy felháborító, hogy ugyanazt a játékot kapjuk meg, mint GC-n teljes áron. Azért örülnék, ha minden nagy Wii cím 9.990 forint lenne, nem tudom ki hogy van vele. De azt is írták benne, hogy egyes rossz nyelvek szerint a Mario Power Tennis sem a 16:9-es képarányt nem "mutatja", valamint a GC-s verzió hibáit is meghagyták benne. Lehet, hogy a Nintendo nem tartja azt hibának? Viszont a Pikminről nagyon sok jót írtak. Azt, hogy ez az új irányítás csak jót tett a játéknak, és bár csúnya a grafikája (tán csak nem azért, mert előző generációs konzolból származik?) megéri befektetni rá. Érdekességként leírják, hogy Miyamoto mester kutyáját hívta Pikminnek, innen származik a név. Kipróbálnám a játékot.

Elvittem Norbinak a Twilight Princesst GameCube-ra. Tetszett neki. Csak nekem meg az nem tetszett, hogy bukfencezve csinálta az egészet. Nem szeretem. Hova sietünk? Talán színházjegyünk van? Akkor ne akkor játszunk, amikor színházba készülődünk. Komolyra fordítva a szót, én nem szeretem az ilyet nézni, amikor a YouTube-on is nézek végigjátszás videót, akkor is elcsúsztatom, ha azt látom, hogy bukfenceznek Linkkel. Már nem azért, de szerintem eléggé gyorsan megy Link ahhoz, hogy ne kelljen bukfencezni vele. Én legalábbis nem érzem lassúnak. Aztán volt egy kis Brawl online. Két ember, Ricsi és Krisi felállítottak egy olyan elméletet, miszerint Ike-kal nem lehet nyerni. Merthogy nekik nem sikerült. És hogy ennek az ellenkezőjét bebizonyítsam, mindig Ike-kal voltam. Hát, mit mondjak? Nem arról van szó, hogy nem lehet nyerni vele, de nagyon nehéz. Az a rossz, hogy amikor szakadékban vagyok, és fel+B-vel próbálnék kijutni, akkor nagyon nehéz oldalra irányítani, és rendszerint mindig a szakadék mélyén végzem hősi halottként. Inkább váltottam Mr. Game & Watchra. őt nagyon szeretem.

Aztán cseréltünk a Norbival kölcsönjátékot. Én odaadtam neki a WarioWare Smooth Movest, ő meg a Starfox Adventurest GC-re. Már csak a vonaton jutott eszembe, hogy nincs már hely a mem. kártyámon, már így is sok játék memóriájától váltam meg. Na mindegy, töröltem a Mario Party 4 mentését. És a Starfox tiszteletére elővettem a GameCube-ot. Talán mégiscsak jó gépezet volt ez. Tetszik a Starfox. Még nem játszottam vele sokat, de a látottak alapján tetszik. Csak azt nem tudom, hogy Krystal milyen nyelven beszél. Nem értettem semmit, még jó hogy volt alul angol felirat. Érdekes, hogy őt kell elsőként irányítani, a Starfox többi tagjai meg sehol. Biztos a játék során előkerülnek majd.

2009. április 15., szerda

Csak pozitívan!

Már az önmagában fantasztikus dolog, ha ne adj Isten a média arra vetemedik, hogy pozitív színben tűntesse fel a videojátékokat. A Metropol 2009. április 9-ei számában így tett. Azt írták benne, hogy nem erőszakos játékok nevelnek, és együttműködésre, segítőkészségre késztetik a játékosokat. Jó érzés volt olvasni. De ez még mind semmi! Egyik példaként a Super Mario Sunshine-t hozták fel! És elmesélték a játék történetét hibátlanul! Mire föl ez a változás? :-O

Egy apró hiba van, hogy a Sunshine-t Wiis megjelenésre írták, holott tudjuk, hogy GC-re jelent meg. De ez legyen a legnagyobb probléma, már az önmagában nagyon szép. Csak hát elég nagy szívfájdalmam, hogy pont ez a játék... Biztos ide is leírtam már, hogy megjártam, és mennyit idegeskedtem a játék miatt. De most, ha akarnám se tudnám újrakezdeni, mert a mem. kártyám tele van, és kitöröltem, mert kellett a Zelda OoT-nek a hely. Talán majd egyszer...

Tegnapi kirándulás

Méghogy csak Békéscsabán vannak DS akciók! Aki szeretne 1000 forintért DS játékot vásárolni, és megteheti, az látogasson el a Megaparki Media Marktba (20. kerület), ott van 3 DS játék ezen az áron. Volt egy Tingle's Rosy Rupeeland, Viewtiful Joe, és valamelyik Megaman. Ugyan, a Tingle játék Zelda spinoff, de nem mertem megvenni, mert nem szeretem azt a karaktert. Számomra irritáló a már-már buzis viselkedése, és hogy tündérének hívja Linket, így inkább kihagytam, azért meg nem akartam megvenni, hogy eggyel több DS játékom legyen. Inkább a DVD-s Mondo magazin áprilisi számát vettem meg. Most Bleach 1 DVD járt mellé. Az újságról, ha őszintén ki akarom mondani a véleményemet, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy számomra egyre rosszabb. Az a baj, hogy egyre több a komolytalan cikk van benne, és ezt 2008. áprilisa óta nyomatják. Akkor áprilisi tréfaként írtak egy pár vicces oldalt. Egy szám erejéig ez még elnézhető, de azóta állandó jelleggel ezt csinálják. Ennyire bejött volna ez az olvasóknak? Nem tudom, ki hogy van vele, de azért veszem 700 forintért az újságot, hogy minél többet tudjak meg az animékről, mangákról, a japán kultúráról, és nem azért, hogy a baromkodásaikat olvassam. Az volt még a súlyos, hogy az Animax reklámjába is bemondták: "Alucard vérszívási tanácsai!", meg ezt címlapra hozni. Mivel a DVD-s kiadással olcsóbb a DVD+újság együtt, ezért úgy veszem az újságot, mintha megvettem volna 990 forintért a DVD-t, és 460 forintért az újságot, és akkor így rendben vagyunk. Viszont azt mindenképp hozzá kell tennem, hogy a komoly cikkek meg iszonyat jók, és olvasmányosak. Ha csak azt nézem, akkor érdemes venni az újságot. A mostani áprilisi számban 60 oldalból 7 oldal van tele hülyeséggel, van egy pár teljes oldal reklám, ami engem személy szerint nem zavar.

Egyébként tegnap volt a Pokémon találkozó, mely egy apró kellemetlenségtől eltekintve nagyon jó volt. Legalábbis amíg ott voltam. Mert onnan mentem (a WestEndből) elmentem egészen a Megaparkig, majd benéztem az Europarkba, úgyis olyan rég voltam ott. Én úgy gondolok a tegnapi napra, hogy megleptem magam születésnapom alkalmából egy kirándulással. Jó volt.

Most nézem a Bleach 1 DVD-t. Szeretem az animét, de nem "hardcore" szinten, mint ahogy egyes fangirlök. Furcsamód, ahogy nézem az animét egyre inkább eluralkodik rajtam az animecon hangulata. Még 1 hónap van a 2009-es SakuraConig. Az animecon az egyetlen olyan rendezvény, ahol a jegyért sorban állni is külön élmény, hogy addig beszélgetünk, meg izgatottan várjuk, hogy mi lesz bent. És a belső hangulat egyserűen leírhatatlan. Nem csoda, hogy valaki már több hónappal előtte várja, bár én azt azért túlzásnak tartom, hogy van 1-2 ismerősöm, aki már januárban a SakuraCon miatt sóvárog. Istenem, de 7 hónapja volt Animecon, azért nekem is hiányzik. Pláne, hogy a 2008. őszi volt eddig a legjobb. És nem remélem, hanem tudom, hogy a 2009. tavaszi SakuraCon sokkal jobb lesz! Egy apró bánatom van, hogy alaposan átszervezték a Karaokét, pedig szerettem volna részt venni a versenyen. Na majd nyáron... Nyáron, mi? Azt az egy lépését nem értem a MAT-nak, hogy miért cserélték fel a dolgokat, és a nyári animecon Pesten lesz, és az őszi lesz vidéken. Pont az volt a jó, hogy október elején volt az őszi animecon, amikor még épp jó idő volt, valamint a tavaszi SakuraCon sincs így annyira messze. Viszont azt hallottam, hogy a nyári animecon 3 napos lesz. Akkor biztos ezért lesz (tudtom szerint) augusztus végén, mert három napossá akarják csinálni. De akkor szerintem a vidéki animeconon kevesen lesznek, mert az pont attól volt jó, hogy nyáron volt, hogy akkor "biztonságosan" tudott szervezni, aki el akart menni oda. Így meg gondolom egy olyan szombati nap lesz, amikor előtte volt egy teljes tanítási hét. Én azért remélem, hogy ez lesz kivételes év lesz, és nem lesz rendszeres, de ezt majd az idő hozza magával, hogy milyen lesz az egész. Bár ha rá akarnak szokni a 3 napos AnimeConhoz, akkor muszáj lesz nyáron megtartani azt, de akkor a SakuraConnak kéne szerintem márciusban lenni, hogy ne legyen akkora időrés a tavaszi, és a nyári animecon között.

2009. április 14., kedd

A legirritálóbb Zelda karakter

A ZeldaWiki szerint egy szavazás során Navi nyerte el a "legirritálóbb Zelda karakter" címet. Egyrészt, mert a segítségét sokan hasztalannak gondolják, másrészt, amikor beszél, akkor sem mond sok okosat, harmadrészt, (és ezt tartják a legsúlyosabbnak) hogy a "Hey!" és a "Listen!" mondásai rendkívüli módon idegesítik a játékosokat.

Nekem személy szerint semmi bajom nincs vele, elnézem neki azt, hogy ilyen buta, csak azóta nemigen kedvelem, mióta a Spirit Temple-ben úgy megnehezítette a boss fightot, mert mindig rossz helyre irányított.

2009. április 13., hétfő

Időutazás

Egy kicsit jobban beleástam magam az Oracle of Ages játékba. Jól elvoltam vele, tetszett. Kicsit meglepett, amikor olvastam, hogy a múltban vagyunk, akkor 400 évet megyünk vissza az időben. Olyan, mintha visszamennénk 1609-be. Megnézhetnénk a török hódoltságot! :O Ahogy észrevettem, a játék igencsak fukarkodik rúpiában, alig van 8, pedig elég sok helyet bejártam.

Meg nem erősített információk szerint a Spirit Tracks újfajta DS kazettán fog megjelenni, mely speciálisan a DSi-re készült, de a DS és a DS lite is lejátsza. Nekem van egy olyan gondolatom, hogy sima DS-sel és DS lite-tal és végig lehet vinni a játékot, de a 100%-os végigjátszáshoz DSi kell, mert lehet, hogy lesznek olyan dolgok a játékban, amihez kell a DSi, például fényképezés, vagy nem tudom.

Ja, és ma egy éves a blog! Isten éltesse! Holnap meg 23 éves leszek. Kicsit megijeszt ez a szám, de hát mindenki idősödik. Kellemes húsvéti ünnepeket mindenkinek!

2009. április 12., vasárnap

Twilight Princess GameCube-on

Tegnap végre kézbe vehettem ezt a GameCube-os csodát, és máris nekiálltam megnézni. Képet sajnos nem tudok csinálni, mert anyám magával vitte a gépet Angliába, de ha hazajön, akkor lesz. De addig tudok pár képpel szolgálni. Ezeket 2008. áprilisában csináltam, amikor megvettem Wiin a Twilight Princesst, de a V-ADi GC verziója kölcsönbe volt nálam. És akkor ilyen összehasonlítóképeket csináltam:

A borító eleje
A borító hátulja
A két tok kinyitva
Egymásra tettem a 2 lemezt ^^'

Azt tartom viccesnek, hogy GC-n semmivel nem rosszabb a grafikája, és akkor ez lenne a GC tetőpontja? Lehetséges. A játék eleje ment, emlékeztem a történésekre. Még mindig nagyon szeretem azt, amikkor az Ordon Ranchban be kell terelni a goatokat az istállóba. Először, amikor csak 10-et kellett beterelni, akkor egyik sem dühödött fel, de amikor 20-at, akkor egy néhányszor lelöktek a lóról. Volt olyan, amikor egyszerre hármat akartam beterelni, és mind a három mérges lett. De amikor Ilia elvitte a lovat... De utálom azt a nőt. ^^' Én olyan jellemű nőt nem bírnék elviselni magam mellett. Addig vittem el a játékot, amikor épp farkassá változnék, tehát 1 órát játszottam. Határozottan azt érzem, hogy a GC-s verzió javítana a megítélésemen, de az élvonalba nem kerülne már vissza. Azért, mert túlzottan erőltetett a történet. Tényleg azt érzem a mai napig, hogy annyira az Ocarina of Time fölé akartak kerekedni, pont ez lett a vesztük, mert ez nagyon meglátszik.

És még egy Zelda játékra tettem szert, ez az Oracle of Ages. Végre játszhatok Oracle-lel. ^^' Itt csak az openinget néztem végig. Tetszetős, szerintem jó játék lesz. Megnéztem a Start menüben, a jelenben vagyok. És akkor majd úgy fogok változni a korszakokban, hogy átmegyek a múltba? Később a jövőbe? Az izgalmas lesz.

Így most már 18 Zelda játékom van, tehát már csak kettő hiányzik a teljes európai Zelda repertoárból, a Collector's Edition, és az Oracle of Seasons.

2009. április 11., szombat

Virtuális konditerem

Tegnap volt a BigN fórum találkozója, minden negyedévben (szünetekben) szervezünk egyet. Ennek okán mentem tegnap vonattal. A találkozó után bagszinál aludtam, mert már 26 órája folyamatosan fent voltam, és enyhén szólva leamortizált állapotba kerültem. Viszont arra még volt erőm, hogy kipróbáljam a Wii Fitet, ami megvan neki. Ki is akartam komolyan próbálni, mert megmondom őszintén, hogy így látva másokat, ahogy játszanak vele, nem volt túlzottan pozitív véleményem róla. Én azt gondoltam róla, hogy csak egy szemfényvesztés, igazából egy dekát nem lehet leadni vele. Ha ez szemfényvesztés, akkor semmitől nem lehet fogyni. Nagyon durva program (mivel játéknak nemigen lehet nevezni). Olyan van, hogy az elején megméri a súlyodat, és kiadja a testtömegindexedet, ha megadod a korodat, és a testmagasságodat. Ezután megadhatod, hogy mennyit szeretnél fogyni, vagy hány kilót szeretnél felszedni (azoknak, akik esetleg túlzottan soványak, vagy izmosodni szeretnének), és hogy azt mennyi idő alatt szeretnéd elérni. És ekkor megkezdődik az edzés. Négy csoportra vannak osztva a gyakorlatok: Jóga, izomfejlesztő, aerobic, és egyensúlyi. A Jóga az a keleti kultúra szerint harmóniában lenni e testtünkkel, és ehhez hasonló gyakorlatok. Az első pár egész jól ment, de ez nagyon nehéz:

Nekem elsőre nem ment. Az izomfejlesztő gyakorlatok meg nagyon durvák. Nagyon megizzasztják az embert, és aki komolyan csinálja, az tényleg megizmosodhat. Aerobicot meg gondolom nem kell különösen magyarázni, mindenki látott már ilyesmit. Olyat csinálhatunk mi is. Az egyensúlyi gyakorlatok meg pl. kötélen járni, síszlalom. Ezek is nagyon jók.

A program még a helyes testtartást is megmutatja. Nagyon sok mindenre ráébreszt, és igen! Én azt mondom, hogy a Wii Fit, aki komolyan gondolja, és csinálja, annak segít. Bagszi megmutatta, hogy haladt, és hogy adott le a program segítségével 1 hónap alatt 5 kilót. Nagyon szép teljesítmény.

Csak az ára... igen, ennek is sokallom, akárcsak a DSi-ét. De ennek valószínűleg azért, mert ott van az ellenpélda, a Wii Play, ami mellé jár ugye a Wiimote, mégis annyiba kerül, mint egy rendes játék. És hogy ezt láttam, azt hittem, hogy a Wii Fit is ennyibe fog kerülni, ezért is ért csalódásként az ára, hogy akár 25000 forint. Én max. 20000 forintot szánnék rá. De akkor keményen csinálnám.

Magasabb áron a Nintendo Wii.

Fogadni mernék, hogy többen nem hitték el, hogy emeli az a Wii árát a Nintendo. Tán csak nem 79.990 forintba kerül egy helyen a Wii? Márpedig sajnos de. És nem is ez a legrosszabb, mert ha egy termék sikeres, akkor annak szokták növelni az árát, hogy hátha így sem csökken olyan drasztikusan az eladás, a nyereség viszont nagyobb lesz. A baj ott van, hogy amióta megjelent a Wii, annak előállítási költségei 45%-kal csökkentek, ez több helyen is hír volt. Tényleg nem hittem volna, hogy idáig eljut a Wii és a Nintendo. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a vége.

2009. április 10., péntek

Váltságdíj: 30.000 dollár!

Fúú, nincs most sok időm, csak gyors leírom a gondolataimat, aztán mennem kell, mert 2 óra 52 perckor indul a vonat.

Ma új játékra tettem szert: Starfox Command DS-re. Eléggé tetszetős. A Gamer365-ön adta el egy srác, 3500 forint, tehát nagyon jó fej volt. És mit ad Isten? Békés megyében él, úgyhogy ma személyesen vettem át tőle a Csaba Centerben. Illetve most már Pest környékén él, csak látogatóba felutazott ide. Beszélgettünk sok mindenről. Bár soha nem találkoztam vele, de a Békéscsabai Media Marktban dolgozott, most, ha jól tudom a Megaparkban, valahol Soroksáron. És nagyon érdekes dolgot mesélt a Nintendóról. Elmagyarázta, hogy milyen ilyen kicsi a választék mindenütt Nintendo játékokból, és a Sony, meg az XBOX játékokéra miért nagy. Azért van ez, mert a Sony és az XBOX szállítói visszaveszik az esetlegesen nehezen eladható játékokat. Tehát, ha egy játékot sokáig nem adnak el, akkor azt visszaveszik, ellenben a Nintendo játékokat szállító Stadlbauer osztrák cég nem. És a Tesco, a Media Markt, meg sok hasonló hipermarket, és elektronikai üzlet azért tart magánál olyan kevés Nintendo játékot, mert tudják, hogy azt nem veszik vissza. Így most már érthető, hogy miért volt nagy Nintendo-leárazás. Mondjuk ennek a dolognak is két éle. Egy részről mi Nintendósok jól járunk, mert esetenként baromi olcsón meg tudjuk szerezni a játékokat, másrészről meg rossz, mert egy átlagos konzolos, ha azt látja, hogy a Nintendo játékokból ilyen kevés van (és nem tudja, hogy miért van ez így) akkor esetenként azt gondolhatja, hogy biztos nincs rájuk kereset, mert ciki ilyet tartani.

Hát ez már a Nintendo egyéni problémája... A Starfox játék viszont jó, tetszik. Nem voltak soha ellenemre az ilyen lövöldözős játékok, hogy időben küldetést teljesíteni, csak a karakterek... Erre majd szánok később egy postot. De az a lényeg, hogy az egyetlen karakter, akit kedvelek a Starfox szériából, az Wolf. Sokáig nem is tudtam, hogy Foxszal riválisok. És ha jól emlékszem, akkor az openingjében volt az üzenet, hogy váltságdíj: 30.000 - gondolom - dollár. De jó játék, tetszik. De most ennyi, mert sietnem kell, és útközben a Tescót is útba kell ejtenem.

2009. április 7., kedd

Majora's Mask – Woodfall Temple

Még tegnap elültettem a Deku Nut’s Palace-ban a rejtett helyen a babot, megöntöztem vízzel, így megnőtt. Így nem kell kikerülni az őröket, de így is sok problémám volt. Ugyanis a Deku Scrubok egy nagyon kicsi platformon vannak, nagyon nehéz volt eltalálni. Csak később jöttem rá, hogy buborék hatására meghal. Előtte legalább 1 óráig csináltam azt, hogy szinte mindig leestem. Így már könnyebb volt, de néha még így is leestem, mert rosszul céloztam be. De amikor elértem a bebörtönzött majmot, megtanította a Sonata of Awakening dalt, amivel a Woodfallban megnyílik a Woodfall Temple. És hát bementem.

A zenéjére már régóta felfigyeltem, iszonyatosan tetszett. Reméltem, hogy a Dungeon is jó lesz. Összegzésképp talán azt tudnám mondani, hogy sok a szivatós hely, de élvezetes. Próbáltam menteni, amikor kapom a hírt, hogy Dungeonban nem lehet. Hát mondom, szerencse, hogy csak négy van belőlük. Nagyon sok jó dolog van, de 3-4 óra múlva már nemigen tudtam figyelni. Nekem ennyi játékidő egyhuzamban sok, kissé leamortizáltnak éreztem magam. Már a Dungeon végén jártam, de még egy komolyabb “küldetést” kellett megcsinálni, de már nem ment. Ekkor jutott eszembe az, hogy kijátszok egy kiskaput. Kimegyek a Dungeonból, előtte van egy bagoly, ott mentettem. Nagyon remélem, hogy így menni fog, és ha ma visszamegyek, akkor megmarad minden, amit megcsináltam. Végülis az idő marad, így remélem, hogy a Dungaonban is már csak a végére kell menni. Illetve ez így még nem igaz, mert 15 kóbor tündért kell megtalálni, és eddig csak 11 van meg. Abból is meg kell találni a maradék 4-et. A Middle-bossok meg rém könnyűek. Kettő van belőlük. Az első, a Dinolfos pár kard általi sebzés után meghalt. A második egy béka, gekkó, már nehezebb, összetettebb, de meg lehet csinálni. Már megvan a térkép, iránytű, és a nagy kulcs. Ma megkeresem a négy tündért, és legyőzöm a főellenséget.

2009. április 6., hétfő

Új Zelda játék kilátásban

A héten szert teszek egy új Zelda játékra, ez pedig a Twilight Princess lesz GameCube-on. A Vaterán találtam 10.000 forintért. Szerintem nagyon jó ár érte, és még valaki le akarta alkudni. Én Angliában csak egyetlen egy TP-t láttam GC-n, az is 40 font volt. Már ki is fizettem, úgy számolom, hogy legkésőbb csütörtökön megérkezik a játék.

Sok bosszúságot okozott a Wiis verzió, de pont azért vettem meg a GameCube verzió, mert abban reménykedek, hogy csak a Wiimote-os irányítás miatt nem tetszik, de GC controllerrel nagyon jó irányítani. Mert megmondom őszintén, ez a játék a Zelda játék listámon a sereghajtó jelenleg. És abban reménykedek, hogy a GC verzió kimozdítja ebből, és az lesz a véleményem, hogy a játék nem Wiire való. Hiszen eredetileg is GC-re tervezték.

Ja, és ma folytatom a Majora's Masket, cél a Woodfall Temple lesz.

2009. április 5., vasárnap

Aggályok a Master Quest kapcsán

Tegnap azért vittem a Master Questet. Csináltam a Jabu Jabu dungeont. Elvittem egész a végéig, csak a nagy kulcs megszerzése közben haltam meg. És itt mentettem is. De azért durva ez a hely. Csak nehogy valamelyik állatvédő szervezet meglássa a játékban ezt a helyet. Azt hiszem, lennének tüntetések, meg követelések, ha meglátnák, hogy tehén a víz alatt, falhoz rögzítve, és nekünk csúzlival meg kell célozni őket. Na de komolyra fordítva a szót, jó játék ez, de amíg van a Majora's Mask, addig azzal játszok!

Ma is játszottam vele, csináltam a dolgokat. Még mindig nagyon ledöbbent, hogy mennyivel szebb a grafikája az Ocarina of Time-nak, a karakterek kidolgozottsága szinte a GameCube minőséget kóstálja. Megtanultam a Song of Healinget, és újra a régi Link lettem. Megint meg kellett szerezni a kóbor tündért, hogy sima Linkként is legyen varázslatom. Majd a Bombers Notebook megszerzése után próbáltam szívnegyedeket szerezni. Hát nem tudom, mit képzelnek. Az első olyan volt, hogy a postás elszámoltatott 10-ig. De úgy, hogy nem mutatja az időt, és nekünk kell PONT 10 másodperc után kell lenyomni az A-gombot. 10.00-kor. Egyszerűen képtelenség. Pláne, hogy minden újabb próba 2 rúpiába kerül. Nagyon nem csináltam mást, mentettem a bagollyal.

Végre Majora's Mask!!!

Az egyik barátom, bagszi közelgő születésnapom alkalmából úgy döntött, hogy meglep engem, egy Majora's Mask Virtual Console játékkal. Meg is kaptam a játékot, iszonyatosan hálás vagyok neki! Itt is van a Wiimen:

Az utolsó sort külön a Nintendo 64 játékoknak hagyom. Egyébként vicces volt a szituáció, mert maga a Majora's Mask 256 blokkos, viszont a Wiin csak 255 blokk volt. A jó Isten áldja meg a Nintendósokat, hogy PONT MOST találták ki, hogy az SD kártyáról el lehet érni közvetlen a mentéseket. Úgyhogy oda töltöttem le a Majora's Masket, majd amikor lejött, egy kicsit babráltam, mert a WiiWare-es Dr. Mariót ráraktam az SD kártyára, a Majora's Masket meg behoztam Wii menübe.

Hát, mit is mondhatnék, a játék fantasztikus! Video trailerekből láttam, hogy a játék nagyon sötét hangulatú, de több kérdés is megmaradt bennem.

  • Az világos, hogy 1 óra a játékban a valóságban 1 perc (ami talán nem egészen igaz, mert nem volt az egészen 1 perc), és ha 72 óra múlva megjön a világvége, akkor 72 perc alatt kell végigvinnem a játékot? Azt gondoltam, hogy ez fizikai lehetetlenség, de ezt hogy oldják meg?
  • És ha visszamegyek az időben, akkor mi lesz? Minden addigi történés sztornó, kezdhetem elölről? Aztán rájöttem, hogy akkor unblock az egész játéknak nem volna semmi értelme. De akkor hogysmint lesz.

Lényegében a 72 óra volt, ami értetlenséget okozott. De most már tudok mindent. A történet nagyon tetszett. Már itt láthatjuk, hogy nem egy heroikus játékról van szó, maga Link sem azt a hősies "kisugárzást" adja. Skull Kid meg kinevet, mi. Aztán a történet után belemerültem a játékba. 72 óra áll rendelkezésre megcsinálni az alapokat. Megtalálni az elkóborolt tündért, visszavinni a helyére, ekkor előjön a nagy tündér, akitől varázserőt kapok. Jól kezdődik a játék, már kapunk varázserőt. Majd megmaradni az északi városban kipukkasztani a lufit a gyereknek. De nem kapjuk meg azonnal a kódot. Hívja 4 társát, és elbújnak. Ha megtaláljuk őket másnap reggelig, megmondja a kódot. Nekem 52314 volt, de állítólag mindenkinek más. Aki okos matematikából, az tudja, hogy 5 faktoriális lehetőség van, vagyis 120. Tehát 0.83333...% az esélye annak, hogy bejön. Tehát érdemes vadászni. Ha megvan a kód, mehetünk az Observatoryba. Megyünk, megyünk, és a végén, ha benézünk a teleszkópba, akkor láthatjuk Skull Kidet hol rejtőzik. Ekkor a hold egy könnycseppet pottyant. Ezt fel kell venni, és el kell juttatni a nagy Deku Scrubnak, aki ezért cserébe ad valami lapot, nem tudom, mi áll rajta. De itt még nem is lényeg. Ha megvan, nagyjából készen is vagyunk. Pont a 2 véglet jött össze. Első alkalommal, amikor játszottam vele, nagyon szorított az idő, mert nem tudtam mit kell csinálni. Charlie 64 próbált úgy segíteni, hogy ne lője le a poént. Mondjuk útmutatásnak. De nagy segítség volt. De így sem sikerült... Hányszor volt olyan "éppen csak hogy" szituáció. Tudni kell, hogy a kóbor tündér máshol van nappal, és máshol van éjjel. És nappal volt, kerestem a tündért, megtalálom, PONT kapnám el, és PONT AKKOR esteledik be. Hát mondom szép. Mehetek megkeresni a másik helyen. Aztán a gyerekekből is már csak egy hiányzott, mire reggel lett. Persze lehet második próbát is kérni, csak hát szoros az idő. Úgyhogy első alkalommal letelt a 72 óra, a hold leszállt Termina földjére. De mennyire hatásos a játék, el sem hiszem! Én amikor megláttam, hogy mekkora a hold, komolyan megijedtem, és elgondoltam azon, hogy a lakók nem félnek, egy csepp félelem nincs bennük. Ha ott lennék, én úgy félnék, hogy nem igaz! Bár lehet, hogy akkor már minden mindegy alapon tengették minden napjaikat. De már az eleje is szörnyű. Úgy nézni erre a földre, járni, kelni, hogy tudván tudjuk, hogy lassan bekövetkezik a tragédia... És így nézni az embereket. Engem elgondolkodtatott. És tényleg az, hogy az emberek nem félnek. Mondjuk ez már egy kicsit más, mert most vagy nem tudják, hogy baj van, vagy feldolgozták... De úgy teszik a dolgaikat, mintha egy teljesen átlagos nap lenne, az égadta világon semmilyen veszély nem fenyegeti őket. Nagyon durva volt ebbe belegondolni, és így játszani. Aztán meg nézni, ahogy nőttön nő a hold. És amikor letelt a 72 óra.... Bekövetkezett a vég. Csak hát a mentési rendszer kissé érdekes, és mivel az nem volt, ezért újra kellett kezdenem az egészet. Most meg az volt a baj, hogy túl hamar végeztem mindennel. Miért baj ez? Mert ha végeztünk mindennel, akkor már csak arra kell várni, hogy a központi nagy óra megnyíljon, mert benne van Skull Kid. És ez az óra csak az utolsó 6 órában nyílik meg. Így telt el közel 30 perc tétlenséggel. Aztán megnyílt, nem történt nagy dolog. Az a lényeg, hogy leblokkoljuk Skull Kidet, és kiejti a kezéből az Ocarina of Time-ot, és újra a miénk lesz. Az okarína hatására Deku Link emlékei visszatértek. És gondolatban megjelent Zelda Hercegnő! :O Amikor megtanította neki a Song of Time-ot az OoT-ben. Azt emígyen tanuljuk meg. Ezzel a dallal tudunk menteni, valamint visszaáll az idő, mintha ismét 72 óra lenne a világvége előtt. Közben, amit eddig csináltunk, azok nem vesznek el, ugyanúgy folytathatjuk tevénységünket, mint előtte. Csak még az nem tiszta, hogy bármikor visszamehetünk, vagy lesznek bizonyos pontok. Ez majd kiderül. De már félek, hogy több rám fog omlani a hold! De nagyon hatásos a játék! A zene egyre drábaibb, hatásosabb, teljesen magával ragadja az embert! Szerintem most félreteszem a Master Questet!

2009. április 3., péntek

Tehén a víz alatt!

Már eddig is sok érdekességet tartogatott a nehezített Ocarina of Time, de a harmadik Dungeon vicces is. Na de ne szaladjunk ennyire előre. Több próbálkozásom is kudarcba fulladt. Például a Zora's Riverben a szív negyedeket sem sikerült felvenni. Vagy a Zora's Riverben meggyújtani a fáklyákat, sem sikerült. Egyébként észrevettem, hogy a Master Questben hamarabb robbannak a bombák. A több sikertelen próba után úgy döntöttem, hogy csak a legfontosabbakat csinálom. Például a merülési játék. Az elsőre sikerült. De hisz ez rém egyszerű. Aztán átmentem a Lake Hyliába az üveg levélért, majd azt átadtam a királynak. Utána fogtam egy halat, és bementem az Inside the Jabu Jabu's Belly Dungeonba. Hát ilyet, még nem láttam. Tehén a víz alatt! Alig hittem a szememnek! És őket kell megcsúzlizni a titkos zár megnyitásához. Eszméletlen dolgok! Bár ezt a Dungeont még a sima OoT-ben sem szerettem annyira. Itt inkább csak a túlélésre mentem. Most se sokkal jobb. A többit holnap.

Majora's Mask Virtual Console-on

Az egész Nintendo DSi hír semmi a mostanihoz képest. Felkerült a The Legend of Zelda: Majora's Mask Virtual Console-ra! Az egész DSi elmehet a bánatba, jövő héten leszedem a Majora's Masket, és ha nagyon fog tetszeni, akkor még a Master Questet is felfüggesztem, és végig fogom játszani ezt a játékot. Annyira vártam már, hogy játszhassak ezzel a játékkal! Végre itt a lehetőség. Várhatóan hétfőn veszek Wii pont kártyát, és akkor elkezdődik a Majora's Mask őrület! Iszonyatosan boldog vagyok, hogy felkerült, nagyon vártam! Istenem, még 3 nap!

Nintendo DSi élőben

Ma megjelent tehát a Nintendo DSi öreg kontinensünkben. Elmentem ma megnézni a Media Marktban, meg kell hagyni nagyon szépen néz ki külsőre. Aki kíváncsi a Békéscsabai MM reklámújság azon oldalára, ahol eme csodagépezetet reklámozzák, az ezen link alatt megtekintheti. Visszatérve a DSi-re, annak ellenére, hogy nincs nagy változás külsőleg a DS lite-hoz képest, nagyon szépen néz ki. Nagy előnye, hogy nem fényes, hanem matt a felülete, tehát nem koszolódik annyira könnyen. Csináltam is néhány képet:

A doboza is jól néz ki, enyhe Game Boy Micro utánérzetet ad, hasonlóan néz ki miniatűr GBA doboza is:

A menürendszer egyszerű, és könnyedén átlátható. Alapból 7 menüpont van. Elsőként a beállításokat lehet látni. Látszik, hogy próbálták a Wii szintjére felfejleszteni, amennyire csak lehet. Öt fényerőssége van. Én nem is értem, hogy miért rakták be az egyes szintet, alig látni azon valamit, és az ötös szint sem olyan fú, mindjárt megvakulok tőle erősségű. Bár lehet, hogy csak a külső fényviszonyok miatt látszik kissé tompább fényűnek, nem vetettem össze a DS lite-éval. Wi-Fi kereséssel is kísérleteztem, pillanatok alatt behozta a lehetséges vezeték nélküli netkapcsolatokat. Aztán a DSi főmenüjében másodikként láthatjuk a DS játékot, amit beraktunk. A MM-esek elfelejtettek berakni DS játékot. -_-' Pedig megnéztem volna, hogy mennyivel másabb. Majd legközelebb. Harmadikként a képnézegető/szerkesztő program van. Egész jó, csak egy kicsit megijesztett, amikor megpróbáltam képet csinálni, hogy milyen, saját magamat látom. Két kamera van a DSi-ben, mi? Érdekes, soha nem láttam még olyan fényképezőgépet, mely szemből fényképez. Próbának csináltam is egyet, természetesen nem mentettem el. ^^' A zenelejátszót nem tudtam kipróbálni, mivel nem volt kéznél nálam SD kártya, pedig megnéztem volna, hogy milyen. Hangfelvevő is van. Az ötödik ablak a DSi Shop. Internet kapcsolat híján nem tudtam megnyitni. A hatodik a DS Download Play, és a hetedik a Pictochat.

Őszinte legyek? Engem nem győzött meg arról, hogy megéri a 55000 forintot. Én extrém esetben is 50000 forintra gondoltam, de az már egyfajta lélektani határ, de a Nintendo simán átvágta. Nagyon szép külsőre, és a menürendszer, is szemmel láthatóan sokat fejlődött, de nem... Továbbra sem hiszem el, hogy az újdonságok ennyire felnyomnák a Nintendo DSi árát. Ráteszel egy 10-est és megvan a Wii ára. Szóval én kivárok. Ha a karácsonyi időszakban leakciózzák 40000 forintra, akkor megvenném, mert én ennél többet nemigen adnék ki érte. Csak azt nem tudom, hogy lemenne-e valamennyire az ára. Gyanítom, hogy ha ugyanolyan sikeres lesz, mint az elődjei, akkor nem. Csak nehogy az legyen, mint a Wiivel, hogy emelik az árát (aminek tényleg megemelték). Majd kíváncsi leszek az európai eladásokra. Itt nagyon veszik a DS-t még mindig, és népszerűbb, mint a Wii. Ezen a héten 180.000 körül áll a DS eladása nálunk, majd megnézem a jövő heti eladások. Olyan 500.000 körüli értéket saccolok, és akkor jók vagyunk. Egyébként a 101 millió eladott DS-ből 41 millióan mi, európaiak osztozunk.

Megoszlik a vélemény arról, hogy most a DSi-t tekinthetjük a Nintendo DS konzol családjának, vagy külön konzolként kell kezelni. Akik a külön konzolt mondják, azzal érvelnek, hogy nagyon sok az újítás, ezáltal lehet új, következő generációs konzolként. Én a másik pártján vagyok. Többek között ezért is sokallom az árát. Majd várok véleményeket is! :O

Megnéztem ezeket a DS játékokat is, amik 2490 forintba kerülnek, egyik sem keltette fel különösebben az érdeklődésemet. A Harry Potter 5. az egyetlen, amit kipróbálnék, de annak a DS verziójáról nagyon sok rosszat hallottam. Hogy nem annyira szép a grafikája, meg hogy nagyon nehéz kezelni. Mondjuk még soha nem játszottam Harry Potterrel kíváncsi lennék, hogy milyen egy ilyen játék. Egy ilyen kalandjátéknak képzelem el, ahol a könyv és a film történéseit kell végigvinni. De ha veszek DS játékot, akkor csak azt.

2009. április 2., csütörtök

Erőfeltöltés és Game Boy játékok TV-n.

Kész a Dodongo's Cavern. A főellenségen itt sem nehezített, sőt sérülés nélkül sikerült megölni King Dodongót, bár ez nem nagy művészet, mert tényleg rém könnyű. A vége fele is voltak nagyon találó logikai feladatok, igazán élvezetes volt. És ismét előrébb járunk, mert ami a Forest Temple-ben megjelent szellem, azt itt is láthatjuk, meg a Spirit Temple-ös Armosok is feltűnnek. Egy helyen tűnnek fel, és ott van egy ravasz módszer, ahol biztos nem sebeznek meg, ők pedig biztos meghalnak. Szóval jó hely volt, szerettem. Valamint voltam a Death Mountain tetején, és a Hyrule Castle előterében álló tündérnél, és feltöltöttem magam varázslattal, valamint megkaptam a Din's Fire-t. Ez nagyon jó dolog, szeretem.

Ki tudja miért, de teljesen kiment a fejemből, hogy van Super Game Boyom, mely Super Nintendón lejátsza a Game Boy és (úgy tűnik) a Game Boy Color játékokat TV-n. Milyen buta voltam, hogy kihagytam. Be is raktam a Link's Awakening DX-et, hogy lássam, milyen. Nagyon szép. Tudni kell, hogy egy kisebb képben jeleníti meg a GB játékot, és van egy háttér. A hátteret az egyik gombbal lehet módosítani. Viszont a Link's Awakening DX esetében saját Zeldás háttér van:

Szerintem nagyon menö. Most egy olyan helyen vagyok, ahol jól el vagyok akadva, de majd rájövök a titok nyitjára.

Holnap Nintendo DSi

Holnap megjelenik a Nintendo DSi. A Békéscsabai Media Marktban ekkora ló betűkkel reklámozzák, hogy 54.990 forint. Gratulálok. -_-' Biztos, hogy nem veszek egy darabig. Drágábban vegyem meg, mint a Wiit, mi? Majd, ha 40.000 forint alá megy a DSi ára, akkor esetleg. Egyébként ismét lesz itt Békéscsabán DS játékok akció, 2500 forint lesz egy csokor DS játék, de az szánalmas, hogy 11.990 forinton reklámozzák a Mario Kart DS-t, és a New Super Mario Bros.-t. NSMB régen volt, akkor 8990 forint, míg a Mario Kart DS 9990 forint volt. Hol van itt az akció? Biztos azért emelték fel az árát, mert remélik, hogy a DSi-vel megveszik valamelyiket. Nem valami tisztességes...

2009. április 1., szerda

Áprilisi tréfák

Egész nap nem történt semmi különös (bár a mai dolgozatom is csak áprilisi tréfa lett volna), de most este 2 weblap is áprilisi tréfára vetemedett. Az egyik a Gamer365, mely nem megáltalkodott kijelenteni, hogy a Sega új konzolt készít. Bemutattak egy videót, ott derül ki, hogy áprilisi tréfa. A másik meg a VGChartz. Ma hozták nyilvánosságra a múlt heti Európai eladásokat, és azt írták benne, hogy van egy Brett nevű PC játék, melyből az első héten (csak Európában!!!) 47 millió példány kelt el. Csak amikor megláttam a borítót, akkor lett gyanús, és azokat a képeket, amiket screenshot címen adtak be, kicsit durva volt.

De az már nem áprilisi tréfa, hogy ma ismét Master Questeztem. A Dodono's Cavernt kezdtem el. Hát ez nehezebb volt, mint az Inside the Deku Tree dungeon. Megint az, hogy minden máshol, de legalább negyed órát ültem az első részen, hogy most merre induljak el, mit kell csinálni? Nagyon nehéz volt megtalálni az utat, de aztán sikerült. Aztán nagyjából egyértelmű volt, hogy merre kellett menni, de még így is kellett gondolkodni 1-2 helyen. Viszont itt, mintha könnyebb lenne megölni Lizalfosokat, hogy mint a rendes OoT-ben. De megint meghaltam, de itt már elég messzire eljutottam. Holnap sikerülni fog megcsinálni.