A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pocahontas. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pocahontas. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. október 17., szombat

Pocahontas: Eredeti filmzene magyarul

A Disney filmzenék nagy ritkaságok lettek mára, és sajnos magyarul is csak a ’90-es években jelentek meg a dalok. Ebbe jó eséllyel az is közrejátszott, hogy távolról sem fogytak annyira, mint amennyire elvárható lett volna. Erre utal az is, hogy az Oroszlánkirály mellett csak a Pocahontas volt az a Disney filmzene album, mely egyáltalán felkerült a MAHASZ Top 40-es albumeladási listára. A ProVideo közleménye óta pedig tudhatjuk, hogy a Disney-nek vannak elvárásai az eladások kapcsán, hiszen azért került Magyarország tiltólistára a Disney Blu-ray-ek kiadásában, mert messze nem fogyott annyira, mint amekkora az elvárás lenne. Hasonló lehet a helyzet a filmzenékkel. Kifejezetten kevés példányszámban jelentek meg, így jó eséllyel nem is váltották be a hozzájuk fűzött reményeket… de inkább beszéljük elvárásokról. Mulant még láttam magyarul, esetleg a Tarzan, de az utána következők már biztos nem jelentek meg magyarul.

De itt a Pocahontas, melyért kár lett volna, ha kimarad. A Pocahontas magyar nyelvű dalai a jobb Disney dalok közé tartozik. Mert ugyan nosztalgiával átitatva emlékezünk meg például az Aladdin és az Oroszlánkirály dalokról, de ha “szakmaibb” füllel hallatjuk őket, akkor azért lehet érzékelni néhány dal esetében, hogy kifejezetten rosszra sikeredtek. A Pocahontas esetében viszont ki lehet jelenteni, hogy megtalálták végre a megfelelő énekeseket, akik méltó módon éneklik el a dalokat magyarul. Ezáltal önmagában a filmzenét hallgatva is átélhetővé válik a film története. Ami talán nem is gyerekeknek szól, mert elég komoly témát, problémát dolgoz fel. 1995 decemberében adták a mozik a rajzfilmet, és láttam is akkor. Arra emlékszem, hogy már 9 évesen is eléggé nyomasztó volt nézni. Azt értettem, hogy Pocahontas és John Smith azért nem lehetnek együtt, mert két különböző törzsből származnak, de hogy ez valójában mekkora probléma, azt akkor még nem is sejtettem. A kazetta egyébként 1995 karácsonya óta van meg

Úgyhogy nagyon emlékezetes ez nemcsak maga a film, de a filmzene is. Nagyon jól vissza tudták adni a megszokott Disney-hangzásvilággal a rajzfilm nyomasztó hangulatát. Emellett a magyar ének is nagyon jó lett. Nagyon bejön a Bergendy együttes kórusa, sok Disney dal magyar változatának színvonalát emelték az énekükkel. Aki ismerős lehet, az Koós János, aki a Macskarisztokratákban énekelt Thomas O’Pamacska hangjaként, illetve Janza Katalin az Aladdinban volt Jázmin énekhangja. Ezen az albumon van az abszolút kedvenc Disney dalom, a “Hozzád szól a szél”, amit rengeteget hallgattam annak idején. Nagyon szeretem az ilyen jellegű balladákat. Az albumot az “Ezer színnel száll a szél” angol nyelvű változata erősíti, ami az “If I Never Knew You” dallal együtt volt a klasszikus végefőcím dalai. A dalok a maga Disney stílusában lettek felénekelve, tehát az ének, ahogy a hangszerelés erősen érzelemdús, amolyan hatásvadász dalok. De itt nagyon jól sikerült, nagyon jól átadták a klasszikus érzelemdús mivoltát, emeli a mondanivaló jelentősségét.

Azért kár, hogy az album borítója eléggé egyszerű, pedig egy igényes, tartalmas borítóval is ki lehetne emelni a CD és kazetta minőségét. De ebben valami miatt sosem jeleskedett a Disney. Kicsit azt az érzetet adja, hogy kiadják a filmzenét, nyilván szól a maga minőségében, de a borító olyan érzetet ad, mintha csak valahogy piacra dobták, aztán vegyék az emberek, jöjjön a pénz belőle. Nálam egyébként a borító az, amit csak a nosztalgia miatt szeretek, ugyanis a Disney filmzenéket sokat reklámozták a ’90-es években a Donald Kacsa magazinban, és onnan maradt meg, mint emlék. Ezért vagyok megbocsátó a borítóval kapcsolatban. Disney gyűjteménybe jól jön, főleg mert ritkaság, de ezt az albumot a dalok minősége miatt lehet szeretni, de azért nagyon.

Ének: 9/10
Zene: 8/10
Szöveg: 9/10
Hangszerelés: 9/10
Borító: 6/10
Hangulat: 9/10

+ A legjobb Disney klasszikus filmzene, ami megjelent magyarul
– Egyszerű borító

87%

2012. május 15., kedd

Rövid véleménye a Disney rajzfilmekről

Megnéztem azokat a Disney rajzfilmeket, melyeket nemrégiben vettem meg videokazettán (a DVD-ket majd Pesten nézem meg). Elsősorban a Notre Dame-i toronyőrre voltam kíváncsi, hogy lehet az, hogy akkor 10-11 évesen láttam egyszer moziban, és sehogy nem maradt meg a fejemben, csak a történet dióhéjban, meg a szereplők. Arra számítottam, hogy majd most megnézve beugranak bizonyos jelenetek, hogy tényleg ezt is láttam, meg az a jelenet is volt. Ehelyett a végén az volt a konklúzióm, hogy nem csoda, hogy nem keltett bennem nagy hatást. Nem is az, hogy klisés a történet, meg a szereplők, mert ezt megannyi Disney alkotásra rá lehet aggatni, sokkal inkább az a gond vele, hogy semmi nem emeli ki az átlagból. Egy jó filmet láttam, kissé elfuserált történettel. Bár nem olvastam a Victor Hugo regényt, de elmondások szerint itt a könyv győzedelmeskedik. Vajon milyen lehet a második rész?

A 101 kiskutya 2 még az, amiről nincs maradéktalanul pozitív véleményem. Magával a történettel nincs semmi bajom, csupán annyi, ha a 101 kiskutya anime lenne, akkor a második rész sokkal inkább OVÁ-nak felelne meg, mert szerintem az nem jó történet folytatásaként, hogy a legkisebb kiskutyának adnak egy sztorit. Az anime és a OVA már csak azért is idevág, mert az ending credits nézése közben tökre meglepett, hogy ez a film a Walt Disney japán stúdiójában készült. Először arra lettem figyelmes, hogy tele volt japán nevekkel a készítők listája, és a végére lett kiírva, hogy Japánban készült. Persze ugyanolyan nyugati rajzstílusban, mint a többi.

A többi rajzfilm meg továbbra is nagyon jó. A Pocahontas napokig a hatása alá tudott keríteni a zenéjével, a hatásos történettel, és a dramaturgiai jelenetekkel.

2012. május 12., szombat

Disney DVD akció a Tescóban

Néhány napra ismét Békéscsabán vagyok. Mielőtt mentem a Tescóba, átnéztem az akciós újságot, és láttam, hogy Disney DVD-kre egyet fizet, kettőt kap akció van. 1.800 forintért két DVD, bizony jöhetnek! Nem hittem volna, hogy sikerül mára ritkaságokat is kifogni, vagy amik vannak, azok még normál áron nagyon drágák. Oroszlánkirály 2.990 Ft, most megvettem 900 forintért, nagyon nem mindegy. A többi hármat meg egyszer-egyszer láttam, Saturn-ban, de általában 2.500 forintért adják őket. Várom, hogy megnézhessem őket majd Pesten.

De mivel itt van videó, ezért végre meg tudom nézni azokat a videokazettákat, amiket nemrégiben vettem a vaterán. Most az Oroszlánkirályt néztem meg, nagyon jó volt. Nekem a videokazetta minősége is megteszi nosztalgia kapcsán, amikor annyi mindent néztem videón. Egyébként a mai napig nem értem, hogy miért adták régen ezeket a videokazettákat korlátozott ideig. Vagy csak meghatározott időre volt joguk kiadni akkoriban, vagy ezzel akartam exkluzivitás-értéket adni a kiadványoknak, hogy akik elkésnek, azoknak elmegy a vonat, így siess a boltba, különben nem marad neked. Nem nagyon tetszik. De az internet hatalmának köszönhetően a mai napig beszerezhetők, és igyekszek minden olyan videokazettát beszerezni, melyet akkoriban meg akartam venni, csak nem lehetett. Egyelőre így néz ki a gyűjteményem:

Csak az első kiadású Macskarisztokraták és az Aladdin volt meg, a többi hatot most hoztam haza. Egyelőre az Oroszlánkirályt néztem meg, a többi öt fokozatosan sorra kerül. Keddig leszek itt, úgyhogy van idő.

2012. április 21., szombat

Game Boy Pocket

Korábban többször kerestem, mert nagyon szerettem volna egy Game Boy Pocketet, és most végre szert tettem egyre! ^_^

Nem feltétlen zöldet akartam venni, de ez volt az egyetlen, melynek elérhető volt az ára, és megvan az elemfedele. Én a mai napig nem tudom, hogy mit csinálnak az emberek az elemfedelekkel, azért nem annyira vékony, hogy csak úgy eltörjön. Egyébként ez a Game Boy második kiadása. Még semmilyen technikai újítás nincs benne, csak kisebb lett, így hű a nevéhez, és elfér zsebben is. Öt játék járt mellé, a Pokémon Blue (német) és a Tetris már megvannak nekem, ezért azok felkerülnek a Vaterára. A Tetrisre máris licitáltak. ^^ Az a Pokémon Blue, mely régebb óta megvan, szintén német, és szakadt is matricája, ezért azt tettem ki vaterára 1 forintért. Akinek kell, az viheti:

A másik három játék meg Mickey's Dangerous Chase, Turok, és F1 Race.  Kipróbáltam mind a három játékot. A Mickey-t elég nehéz volt kiismerni, hogy mit is kell csinálni, azt hittem, hogy ez is a ráugrós szisztéma, mint SNES-en, ám itt a téglákat kell felvenni, és azzal kell megdobni az ellenségeket. Annyira nem hozott lázba, majd egyszer-egyszer eljátszogatok vele. A Turok jobb lett, mint amilyet vártam. Még mindig bennem van az a sztereotípia, hogy Game Boy játékból csak a Nintendo tud mindent kihozni, de ez is tök jó lett. Dínó gyilkolászós, és a zene is jó. Felkeltette egy kicsit az érdeklődésem a sorozat iránt. Az F1 Race is jobb lett, mint amilyet vártam. Ahhoz képest, hogy GB játék, precíz az irányítás. Azzal is tök jól elvoltam. De nem hiszem, hogy bármelyiket is rajongási szinten fogom szeretni.

És tegnap este sikerült megtalálni az ALI PROJECT: Kyomu Densen kislemez regular editionjét mp3 formátumban! ^_^ Mindenki a Limited Edition-t rakta fel, ez az egyszerűbb kiadás meg nem kapott akkora figyelmet, pedig azon rajta van a két másik dalnak is az instrumental verziója. Sajnos nem 320 kbps mp3, de ez sem tántorított el attól, hogy megcsináljam a karaokéját. A kislemez Limited Edition bescannelt borítójának képeit használtam fel. Nem volt könnyű átméretezni, mert a borító az kihajtható, és valaki egybe bescannelte, és ilyen 8500×5700-as pixel méretűek jöttek ki. A GIMP lefagyott, amikor meg akartam nyitni. A Paint is, de az legalább, ha késlekedve is, de megnyitotta. Átméreteztem 1024×768-asra vágtam. Előre elnézést kérek azért, hogy a hajtás fehér vonalait nem tüntettem el. ^^' A "Yomi no Tasogare no, Utsurou Naru Aoki Hitomi no." dalból csináltam meg (eddig szinte mindig ctrl+c és ctrl+v módon írtam be a címet mindenhová) a karaokét, sikerült megint olyanná tenni, amilyennek elképzeltem. Viszont a refrénnél egy nagyon érdekes dologgal találkoztam. Időzítem úgy, ahogy gondoltam, hogy van, egyszer csak azzal szembesülök, hogy kicsit megszaladtak a szótagok. Megcsináltam megint, csak nem akart kijönni. Megnéztem több helyen is a dalszöveget, ugyanannyi szótagból áll. Lelassítom 25%-kal, így sem akar kijönni. Megnézem a japán kanji szöveget, láthatóan jól romanizálták. Akkor levittem 50%-ra, és ekkor hallottam ki, hogy a második szótag magánhangzója el van nyújtva, de úgy, hogy előbb elhalkul, majd felerősödik, így külön szótagnak hallatszódott normálban. Nagyon megtévesztett. Amikor elkészültem a karaokéval, akkor meghallgattam normálisan, és így már kihallottam, hogy tényleg elnyújtja a magánhangzókat. Megcsinálom majd az anime openingből is a kfn-t. ^^'

Ismét Disney videokazetta, ismét régi kincsek:

Ugyanattól az eladótól vettem meg, akitől az új Macskarisztokraták videokazettát, egyeztettünk, hogy melyek vannak még meg neki, és ezeket odaadta nekem olcsóbban. Nagyon örülök ezeknek, olyan érzésem van, mintha ezzel is újraélném a gyerekkoromat, mert olyanokat veszek meg, amiket akkoriban nem lehetett, elsősorban az áraik miatt. Tényleg nem voltak olcsók az InterCom Disney videokazettái, meglepett, amikor láttam, hogy a Notre Dame-i toronyőr 2.800 forint volt. 1996-1997 táján ez iszonyú drágának számított. O_O Emlékszem, ezt akkor láttam egyszer moziban, szerettem, de azóta nem néztem meg többször. Úgyhogy ha majd hazamegyek, kíváncsian fogom nézni. A Pocahontast azt nemrég néztem meg, miután megszereztem a filmzenét kazettán, az Oroszlánkirályt tavaly újra megnéztem, de akkor is láttam, amikor aktuális volt. Emlékszem, hogy soha nem szerettem nézni (utána többször is megnéztem), mert annyira megrázott az a jelenet, amikor Zordon lelöki Mufasát a szikláról, és utána amikor Szimba megszemléli az apját, és látja, hogy meghalt, és odabújik mellé. Az nagyon hatásosra sikeredett. Nem az, hogy utáltam, csak nem akartam még egyszer elérzékenyülni, az nagyon belém vésődött, de állítom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akiben ekkora hatást keltett az a jelenet. De most már azért más nézni. Ja és a játék. Nekem még dolgom van a Super Nintendóval!

2012. április 18., szerda

Újabb hiánypótló kiadvány

Bár elég nehéz megszerezni a Disney filmzenéket, de ismét sikerült szert tenni egyre, a Pocahontas-ra kazettán. Ez nekem megvolt akkoriban, a bátyámtól kaptam 1995-ben karácsonyra. Azóta elveszett valahol, de most sikerült ismét megszerezni. Lejátszani inkább nem játszanám le, mert eléggé rossz a CD-s mangó kazetta lejátszója, az Oroszlánkirály kazettának is a végére már olyan volt a hangzása, mintha macskát nyúznának, ezért inkább kikapcsoltam. De gondoltam arra, hogy megnézem még egyszer a Pocahontast, mert szerintem azon túl, hogy akkoriban, szerintem máskor nem is láttam, videokazettát is csak valamikor most szerzem be. De a filmet megnézem most, mert nagyon érdekel, kíváncsi vagyok rá ennyi év után. Egyébként a kazetta kapcsán még annyi, hogy ezen van rajta a Disney filmzenék egyik legszebb dala, a Hozzád szól a szél, azt nagyon sokat hallgattam régen, kedves ballada.

Ja, és a MondoCon kapcsán még egyvalamit elfelejtettem: Amikor kíváncsiságból megnéztem, hogy ki mit cosplayel versenyen, akkor igencsak felkeltette az érdeklődésemet, hogy egy lány az ALI PROJECT énekesnőjét cosplayelte. Na erre nagyon kíváncsi lettem volna, de mivel minden verseny egyidőben volt, és a karaokéra voltam kíváncsi, ezért lemaradtam róla. Viszont a sorbanállás alatt láttam egy lányt, aki tisztára úgy nézett ki, hogy Takarano Arika a Ransei Eroica kislemez borítóján, valószínűleg ő volt az. Ha tényleg ő versenyzett, akkor minden elismerésem, nagyon szép volt, látszott, hogy sokat dolgozott rajta. A haja is ilyen rózsaszín-fekete volt, ahogy a rúzs is az ajkán. A ruhája is nagyon aprólékosan volt kidolgozva. Kár, hogy nem láttam többször, ha lesz valahol kép róla, majd megmutatom, én is lefényképeztem volna.

Egyébként a cosplaynél mintha egyre inkább háttérbe szorulna a Naruto és a Bleach, és egyre változatosabb lenne a felhozatal, egyre több Sci-fi, Fantasy cosplayt látok. Persze most is vannak, akik csak kedvtelésből beöltöznek egy-egy anime karakternek, és még finoman szólva sem mondhatók szépnek, de könyveljük el úgy, hogy legalább egy napig kedvenc karakterük bőrébe bújva önmaguk lehetnek.

2012. április 16., hétfő

Egy lánc a múlthoz

A MondoConon megvettem a Zelda: Link to the Past mangát. Végig is olvastam, szerintem az Ocarina of Time manga jobb, annak jobb a története, és az egész valahogy kedvesebb. Viszont már korábban gondoltam arra, hogy jó lenne megint játszani a Link to the Past-tel. Elő is vettem Super Nintendóra. Valahogy az eleje nem hozott annyira lázba, az első dungeon zenéjét nagyon szeretem, de nem jár már át az a régi érzés. De játszani fogom tovább, mert a többi dungeon jó, meg a Disney játékokkal is szeretnék játszani.

Már csak azért is, mert a Dzsungel könyve SNES játék eddig nem olyan jó reklám, de amit énekelt tegnap MondoConon Tukeinon musical az nagyon tetszett. Meg is hallgattam a teljes CD-t (Dés László + Geszti Péter szerzőpáros albumát), vannak nagyon jó dalok benne. A játék meg eléggé káosz. Átláthatatlan terep, ronda grafika, és állítólag kevésbé hű a történethez. Most kiderül, mert hamarosan megnézem a rajzfilmet. Magával a pályával annyi a gond, hogy hatalmas, de nem látni, hogy merre kell menni, és Maugli minden egyes hülyeségben megsérül.

A Disney játékok, és videók mellett keresem a magyar zenéket. Nem hittem volna, hogy ennyire nehéz lehet megtalálni őket. Az Oroszlánkirály kazettára is csak nagyon véletlen találram rá a vaterán. Örültem neki, szeretném mindegyik hasonló korú Disney filmzenét megtalálni magyarul CD-n és kazettán is. Az alábbiak élveznek prioritást:

  • Macskarisztokraták
  • Aladdin
  • Pocahontas
  • Az Oroszlánkirály
  • A Notre Dame-i toronyőr

Régen megvolt nekem a Macskarisztokraták és a Pocahontas kazettán, de azok eltűntek, szeretném azokat is megszerezni ismét. Aki tud, az segíthet. ^^' Utánanéztem, és van karaoke verziója az Oroszlánkirály daloknak, úgyhogy lehet, hogy csinálok belőle kfn-eket. El is akartam kezdeni, de a magyar "Az élet az úr" dal 3:53 hosszú, míg a Circle of Life (karaoke) 3:28. És Sony Sound Forge-ban látva lényeges csúszások vannak a két dalban. De ha a vokálos Circle of Life szintén 3:28 hosszú, akkor azt fogom csinálni, hogy arra időzítem rá a magyar szöveget. Csak az kell, hogy kijöjjön szótagra, háttérképek már vannak, szebbnél szebbek. Ha összejön, holnap megcsinálom.

A Macskarisztokraták videokazetta pedig a második kiadás. Ugyanis, 2001-2002 táján, amikor nagyon felfutott nálunk a DVD, elkezdték kiadni őket lemezen. Ám, gondoltak arra is, akinek még nincs DVD lejátszója, azok megvehették VHS-en. Akkoriban csillagászati áruk volt, ugyanis a DVD 6.990 forint volt, míg a videokazetta 3.190 forint volt. A gyűjteménybe vettem meg, de egyszer mindenképp meg fogom nézni. Nagyon szép kiadás. Keresem az első DVD-s kiadást (ugyanezzel a borítóval) is. Majd Békéscsabán megnézem a Mulannal, és a 101 Kiskutya 2-vel.