Csoszon dinasztia-béli uralkodók listája, és doramák, melyekben szerepeltek

Azért kezdtem el más Csoszon dinasztia korában játszódó sorozatot nézni, mert lenyűgözött, hogy milyen összefüggések vannak a Királyi ház titkai és a Korona Hercege közötti történések között. Aki ismeri, az tudja, hogy a két sorozat története között kb. 80 év különbség van, és a "híd" Joning herceg, aki Jongdzso királyként uralkozott. Fantasztikus, hogy egyrészt a történések javarésze valós (amik nem, azok kötelező dorama elemek), másrészt, meg amit írtam, összefüggéseket találni a történések között, és pont azért, mert valós, kirajzolódik egy élő történelem könyv. Van egy olyan reményem, hogy ha megnézem valamennyi doramát, mely ebben a korban játszódik, akkor az egész egy láncolattá alakul ki, és még jobb lesz, hogy jóval több sorozat között lesz kapcsolat. Ezért is gyűjtöttem össze a sorozatokat, és listázom aszerint, hogy mely király korában játszódik. Na jó, nem akarom ilyen több hónapnyi kutató- és kemény munkának beállítani, lényegében ez egy angol post magyar fordítása lesz kiegészítve saját gondolatokkal. Lássuk hát:

#	Király	Uralkodás	Rövid leírás, és dorama
1	Tedzso	1392-1398	A dinasztia megalapítója. Fiai közötti harc miatt lemondott a trónról. A "Tears of the Dragon" ezekről a háborúskodásokról szól. A "The Great Seer" A Korjo dinasztia hanyatlásáról, valamint a Csoszon dinasztia megalakulásáról szól.
2	Csongdzsong	1398-1400	Ekkor még nagyon instabil volt a dinasztia, és Csongdzsong király nem uralkodott sokáig, átadta az öccsének a trónt.
3	Tedzsong	1400-1418	Könyörtelen király volt, aki mindenkit kivégeztetett, aki az útjába került. Szintén lemondott a trónról fia javára, de ő tartotta a hatalmat. Ezt nagyon jól megmutatja "Tree with Deep Roots" dorama, de a "The Great King Sejong" első részei is hangosak voltak a kivégzésektől.
4	Nagy Szedzsong	1418-1450	Merőben más jellem, mint az apja. Igazságos, szerethető király volt, ő a hangul írás feltalálója. Ő szerepel egyébként a koreai 10.000 Von papírpénz előoldalán is. A "Tree with Deep Roots" és a "The Great King Sejong" a főbb doramák a királyról, de nagyon sokban megemlékeznek róla.
5	Mundzsong	1450-1452	Betegségben halt meg, így nem tudott sokat tenni az országért.
6	Tandzsong	1452-1455	16 évesen meggyilkolták, 1457-ben. Gyerekként nem tudott sokat tenni az országért, ezért 1455-ben lemondásra kényszerítették, és száműzték. A "The Princess' Man" doramában láthatjuk.
7	Szedzso	1455-1468	Tadzsong nagybátyja, Szedzsong király fia. Ő ölette meg Tandzsong-ot, viszont szerette a nép, mert jó vezetője volt az országnak. A "The King and I" sorozat egy eunuch életéről szól, aki több királyt is szolgált.
8	Jedzsong	1468-1469	Gyenge volt fizikailag, és egy betegség következtében halt meg. A "The King and I"-ban megjelenik.
9	Szongdzsong	1469-1494	Uralkodása alatt jelentősen felvirágzott a gazdaság, jólétben éltek az emberek. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" sorozat azzal kezdődik, hogy a király feleségét méreggel kivégzik, de a "The King and I"-ban a királyt is láthatjuk.
10	Jonszangun	1494-1506	A hírhedt zsarnok király. A gazdaság és az oktatás visszaszorítása, valamint rengeteg ember élete írható a számlájára. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" sorozat harmadik részében láthatjuk, amint Jang-Geum apját elhurcolják, és kivégzik, mint mindenkit, akinek köze volt anyja meggyilkolásához. A "The King and the Clown" doramában gúnyt űznek a királyból.
11	Csungdzsong	1506-1544	Jonszangun féltestvére, sikerült helyrehoznia az országot. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" róla szól, valamint a "Hwang Yin Ji" sorozat az ő korában játszódik, az egyik leghíresebb kiszeng életét mutatja be.
12	Indzsong	1544-1545	Nagyon lelkes, ambiciózus király volt, aki reformokkal akarta megerősíteni az országot, valamint keményen küzdött a korrupció ellen. Állítólag ezért gyilkolták meg ellenségei. A "Mandate of Heaven: The Fugitive of Joseon" fiatalkorát és gyilkosságának körülményeit mutatja be.
13	Mjongdzsong	1545-1567	Mivel Indzsong király fiúutód nélkül halt meg, ezért féltestvére követte a trónon. Ő is szerepel, a "Mandate of Heaven: The Fugitive of Joseon" sorozatban, mely az anyját kegyetlen nőnek mutatja be. Ő is utód nélkül halt meg.
14	Szondzso	1567-1608	Mjongdzsong unokaöccse. Nagy politikai káosz volt uralkodása alatt, valamint ő volt a király a hét éves háború alatt is, amikor Japán megtámadta Koreát. Ezek az idők megkeményítették, így ábrázolják a "Jung Yi - The Goddess of Fire" doramában is. A "Heojun" sorozat pedig egy királyi orvosról szól.
15	Kvanghegun	1608-1623	Zseniális király volt, ennek ellenére trónfosztást szenvedett el, és száműzték. Politikai harcok voltak az uralkodása alatt, és ennek lett áldozata. "Jung Yi - The Goddess of Fire" doramában elsősorban koronahercegként láthatjuk.
16	Indzso	1623-1649	Gyenge király volt. Két inváziót is indított Korea ellen a kínai Csing-dinasztia, mint a kettőt elvesztette a király, ezzel instabillá vált a Csoszon-dinasztia. A "Cruel Palace - War of Flowers" a király egyik ágyasáról szól, aki női bájaival akarta meggyengíteni a királyt és nagyobb hatalomra szert tenni. A "Strongest Chil Woo" a király fiának halálának körülményeit mutatja be.
17	Hjodzsong	1649-1659	A Csing-dinasztia foglya volt, mielőtt király lett volna. Aztán királysága alatt segítette a kínai dinasztiát, hogy legyőzze Oroszországot. Emellett megerősítette a katonaságot. A "Horse Doctor" sorozatban tűnik fel, ahol egy állatorvosból királyi orvos lesz.
18	Hjongdzong	1659-1674	Nagy politikai harcok alakultak ki a királysága idején, főleg a nyugati és a déli frakciók között. A "Horse Doctor"-ban őt is láthatjuk.
19	Szukdzsong	1674-1720	Fantasztikus király volt, de uralkodása alatt tovább erősödött a politikai háború, melyet úgy oldott meg, hogy gyakran cserélgette az embereket. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban ezen harcok mellett mély érzelmet jelenít meg a király és az egyik ágyasa, Szukpin között. A "Jang Ok-Jung" dorama Dzsng Hui-Bin-ről szól, aki a király egyik ágyasa volt. Itt a királyt koronahercegként láthatjuk, de megjelenik Dong-Yi is.
20	Kjongdzsong	1720-1724	Jólelkű király volt, aki szolgálni akarta népét, de sokat betegeskedett, ezért féltestvére, Joning herceg régensi hatalommal uralkodott helyette. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban gyerekként és tinédzserként láthattuk, viszont uralkodását kihagyták.
21	Jongdzso	1724-1776	A leghosszabb ideig uralkodó király. Eleinte vígkedélyű, vidám volt, de a rengeteg állami ügy annyira érzéketlenné tette, hogy a családjával sem tudott foglalkozni, emellett keménylelkűvé vált. De mindvégig igazságos maradt, és mindent megtett a népéért. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban gyerekként láthatjuk, valamint az utolsó részben megkoronázzák. A "Yi San - A korona hercege" sorozatban már idős király volt, aki szigorú, de igazságos uralkodó volt.
22	Csongdzso	1776-1800	A dinasztia legjobb uralkodója volt. Nemcsak mert nagyszerűen átlátta a politikai harcokat, hanem mert nagyban stabilizálta a gazdaságot, és jólétet hozott az embereknek. Róla készült a legtöbb sorozat. A "Yi San - A korona hercege" sorozatot róla nevezték el, az életéről szól. A "Painter of the Wind" egy híres festőről szól. A "Sungkyunkwan Scandal" egy vígjáték, mely szintén a király korában játszódik, négy olyan fiatalról szól, akik olyan iskolába jártak, ahova csak fiúk járhattak. Az "Eight Days - Mystery of Jeongjo" a király olyan nyolc napját eleveníti meg, amikor elhagyja a palotát, hogy ünnepségen vegyen részt, melyet az apja emlékére rendeztek meg. Végül a "Warrior Baek Dong Soo" az apjáról, Szado koronahercegről szól.
23	Szundzso	1800-1834	Reformjai rendre balul sültek el. Uralkodása alatt kezdett el hanyatlani a Csoszon dinasztia és Korea. A "Sangdo" dorama az ő korában játszódik, az ekkori kereskedelmi életet mutatja be. Fia 1830-ban meghalt.
24	Hondzsong	1834-1849	Szundzso király unokája, 7 évesen került trónra, ezért nagyanyja, Szunvon királyné kapott régensi hatalmat. De felnőtt korában sem tudott uralkodni. 21 évesen halt meg.
25	Csholdzsong	1849-1863	Mivel Hondzsong örökös nélkül halt meg, ezért az ekkor már szinte teljes hatalmat gyakorló Angong Kim klán választott királyt. Csholdzsong Jongdzso király távoli rokona, aki alacsony származása miatt nem tudott írni, olvasni, és mivel egyáltalán nem volt jártas a politikában, a klán teljességgel befolyást gyakorolt felette. És mivel csak a hatalom érdekelte őket, olyan szinten elszabadult a korrupció és a szegénység, hogy már nem lehetett kordában tartani. Szintén örökös nélkül halt meg.
26	Kodzsong	1863-1897	Az utolsó Csoszon dinasztia-béli király. Megerősítette a kínai Csing-dinasztiával a kapcsolatot. Éhínség, szegénység, magas adók és a korrupció ekkor már parasztlázadásokat hozott magával. Japán és Kína között nagyon megerősödtek az ellentétek. Japán kényszerítette Koreát, hogy az ország legyen a háború helyszíne, és ajánlják fel természeti erőforrásaikat. Ezután esett szét a dinasztia és császárság alakult ki, melynek 1907-ig volt császára. Az "Empress Myeongseong" a király egyik feleségéről szól, akit japán ügynökök megöltek. A "Dr. Jin" egy japán manga koreai adaptációja, mely szintén az utolsó éveket mutatja be.

Újabb wikipedia szócikk

Már korábban terveztem, hogy megírom a koreai Csoszon dinasztia 10. királyának szócikkét wikipedián, végül ma rászántam magam:

Jonszangun koreai király

Azt gondolom, hogy ezek után nem kérdés, hogy miért ő volt a Csoszon dinasztia legrosszabb királya. Amiket csinált, még világviszonylatban is egyedülálló, nemhogy az ország történetében. Én úgy könyveltem el magamban, hogy ez a fiú az anyja "bosszúja", amiért méreg általi halálra ítélték.

Bár még csak 3 részt láttam a Palota ékkövéből, de már abból is kitűnt, hogy ez a király egy véres kezű zsarnok volt. Lényegében belebolondult abba, hogy kivégezték az anyját. Nem tudom, mit tudott gyerekkorában, de azok után, amit olvastam róla, szerintem abban a tudatban nőtt fel, hogy betegségben halt meg, mert rettenetesen megviselte, amikor megtudta, hogy valójában mi történt vele, és megszállottan kereste az anyja gyilkosait (ezt láthatjuk a sorozat első részeiben). Mondjuk iszonyúan heves vérmérsékletű és féltékeny nő volt, valószínűleg örökölte az ebből származó önbizalomhiányt, ezért volt ennyire véres kezű, és nem bízott senkiben.

Majd később végignézem a sorozatot, de most a Korona hercegét nézem a TV-ben. Többször mondtam magamban, hogy ilyen intelligens negatív szereplőkkel ritkán találkozni, mint ebben a sorozatban. A királyi ház titkaiból Dzsang úrnő tanulhatna tőlük. Pedig az ő "intézkedéseit" is eléggé kegyetlennek láttam, de szinte semmi ahhoz képest, amit a Korona hercegében a Noron frakció csinál. Ilyen szervezett, már-már maffia bűncsoportot ritkán látni. És elgondolkodtam, hogy a vezetője Jongdzso király második felesége, Kim Jongszan királyné, ennyire gonosz volt (nemcsak a sorozatban, hanem a valóságban is, ugyanis elszántan küzdött azért, hogy ő maga lehessen a királynő), és mégis, amikor meghalt, Jongdzso király sírját áthelyezték, és a felesége mellé temették... Sajnos innen is látszik, hogy csak az számít, hogy hivatalosan ki volt a felesége. Hogy esetleg ő mit csinált, az már nem. Ráadásul amikor jött a királyné testvére. Borzasztó személyiség, de nem is kertelt, megverte az ellenséget, amikor beszólt neki. Jóval kevesebb intelligencia szorult belé, mint a királynéban, és kellemetlen disszonancia is a jelenléte a sorozatban. Mert tényleg az van, hogy a Noron frakció nyíltan semmit nem csinál a koronaherceg ellen, hanem mindent a legkisebb részletekbe menőkig átbeszélnek. Erre jön egy ilyen "szeme se áll jól" férfi, aki gondolkodás nélkül behúz egyet annak, aki beszól neki. Mondjuk azt furcsának tartom, hogy Szukdzsong király idején pont a Noron frakció támogatta, hogy Jongdzso király kerüljön trónra, később meg teljesen ellene vannak. Valószínűleg a személyi változások nézetbeli változásokat hoztak magukkal.

Érdekességek a koreai történelemből

Valaki rákeresett a blogomban Szundzso koreai királyra, és mivel én sem tudok róla sokat, ezért úgy döntöttem, hogy utánanézek. Hát, ha lenne folytatása a Korona Hercege sorozatnak, akkor igencsak lehangoló lenne a történet Csongdzso király halála után. Szundzso, Csongdzso király fia, 1800-1834 között uralkodott. Lényegében az ő uralkodása egyfajta vízválasztó Korea történelmében, a XIX. századot a hanyatlás korszakának lehetne nevezni. Szundzso király jó uralkodója akart lenni népének, meg akarta reformálni a politikát, de minden rosszul sült el. Az elégedetlenség és a korrupció ezekben az időkben nőtt, és ki lehet jelenteni, hogy a Csoszon dinasztia tekintélye szépen lassan romlani kezdett. Viszont érdekes, hogy a szálak még Jongdzso királyhoz vezetnek vissza, pontosabban az ő második feleségéhez. Az ekkor már idős király felismerte felesége hatalomvágyát és ártó szándékait, ezt figyelemmel kísérhetjük a Korona Hercegében. Végrendeletében engedélyt adott unokájának, Csongdzso királynak, hogy kivégeztesse második feleségét, ám az utód nem él ezzel a lehetőséggel. Ennek következménye lesz az, hogy a királyné, ha rövid időre is, de Korea egyeduralkodója lesz. Ezzel teljesült az, amiért egész életében küzdött. A királyné ugyanis még Csongdzso királyt is túlélte, és fia, Szundzso király lép a trónra, aki apja halálakor még csak 10 éves volt, így már uralkodásának kezdete sem indul fényesen. A leendő király zsenge korára való tekintettel a királyné intézett minden állami ügyet, gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy királynő lesz belőle, viszont őt nem tartják valódi uralkodónak, mivel nem "törvényesen" lett az ország vezetője. Meg nem is uralkodhatott sokáig, 1805-ben hal meg. És milyen érdekes, a királynő halála után Jongdzso király sírhelyét áthelyezik, és második felesége mellé temetik el. És sajnos Szundzso király utódai sem tudják felvirágoztatni Koreát. Unokája (miután fia 21 évesen halt meg, a király túlélte őt), Hondzso király még a nagyapjánál is fiatalabban, 8 évesen lett uralkodó, viszont mivel ő is igen fiatalon, szintén 21 évesen halt meg, ezért lényegében a nagyanyja, Szundzso király felesége végezte helyette az állam ügyeit. Ő kétszer volt Korea kormányzója, egyszer unokájának uralkodása elején, majd halála után.

A másik ok, mely miatt Korea hanyatlott, az az Andong Kim klán folyamatos erősödése. Ők "szolgáltatták" a királynékat, ezzel megerősödött a hatalmuk. Céljuk viszont egyáltalán nem az, hogy szolgálják a népet, hanem, hogy hatalmuk legyen. 1849-ben halt meg Hondzso király, ezekben az időkben a korrupció hatalmas méreteket öltött, és egyik lázadás követte a másikat. De ezek egyáltalán nem érdekelték a klánt. Mivel a király fiatalon halt meg, így nem született utódja. Ez kapóra jött a klánnak, így az utódról ők gondoskodtak. Hogy látszólag a családi vonal ne szakadjon meg teljesen, ezért Jongdzso király egy távoli rokonát nevezték ki királynak, aki Csoldzsong néven uralkodott 1849-1863 között. Látszott, hogy köznépből választották ki, semmit nem tudott a királyi protokollról, és akkor ne is beszéljünk arról, hogy se írni, se olvasni nem tudott. Így gondolom nem kell magyarázni, hogy tudták befolyásolni a királyt. 1863 után már csak egy uralkodója volt a Csoszon dinasztiának: Kodzsong király. Az ő uralkodása alatt szűnt meg a Csoszon dinasztia 1897-ben, aztán császárként uralkodott az 1907-es haláláig.

Találtam egy angol nyelvű blogot, mely a Csoszon dinasztia korában játszódó történelmi sorozatokat elemzi és összeveti a valós történésekkel. Az írója egy Koreában élő egyén (nem tudom, hogy fiú-e vagy lány) ahogy kikövetkeztettem, egyetemi tanulmányokat folytat. És valami hihetetlen mélységig ismeri a dinasztia történelmét. Meglátogatta és képekkel is megörökítette a koreai királyok sírhelyeit. Érdemes megnézni a képeket Szukdzsong király és Dzsang Hee Bin sírhelyéről, látnivalónak sem utolsó. Megint érdekes, hogy ki mellé temettek el királyt. Akik nézték a Királyi ház titkait, azok tudják, hogy Dzsang úrnő volt az, aki mindent megtett a hatalmának szilárdítása érdekében, még a legnagyobb kegyetlenségektől sem riadt vissza. Azt még nem tudom, hogy ezek mind valóban így történtek-e, de az biztos, hogy a fia tényleg beteges volt, és külső orvost fogadott fel, hogy ne tudódjon ki a betegsége. De hát sajnos kiderült, és a sorozat szerint a király emellett a hatalomvágya miatt elkövetett bűnök miatt is kivégeztette Dzsang úrnőt. Állítólag a fia gyógyítási módja is súlyos bűnnek számított.

A másik érdekesség, hogy Szuk-bin Choe (vagyis Dong Yi) sírhelye teljesen máshol van. De ami még furcsább, hogy elmondások szerint nagyon kevés feljegyzés van Dong Yi-ról. Ehhez képest egy teljes sorozatot szántak neki... Azért írtak róla keveset, mert nem nemesi származású, csak róluk írtak sokat. Van benne valami, ugyanis az egyik Dong Yi-ról szóló post alatt már arról is viták vannak, valóban Dong Yi volt neve, vagy igazából nem ismert, hogy milyen néven született. A szóban forgó postban részletes elemzés olvasható arról, hogy Szukdzsong király és Dong Yi között valóban volt-e szerelmi kapcsolat. Miután kevés feljegyzés van Szuk-bin-ról, ezért konklúzióként fikciónak írja a kapcsolatot, de valójában senki nem tudja, hogy mi történt. Az angol wikipedia szerint igaz a szerelmi történet, és ahhoz képest, hogy alig maradt fent róla bármi, nagyon részletes élettörténet olvasható róla. Most így elgondolkodva, inkább én is azon a véleményen vagyok, hogy igaz volt ez a szerelem, mert amikor Dong Yi 1718-ban meghalt, akkor Szukdzsong király lényegében már ekkor átadta az uralkodási jogot idősebb fiának, de hivatalosan csak 2 év múlva, a király halálakor lett uralkodó. De igazából nehéz eldönteni, hogy mi az igazság, hiszen logikusnak hangzik, hogy egy köznépből származó ágyasról miért írnának sokat? Ugyanakkor meg miért szántak volna egy teljes történelmi sorozatot egy olyan kapcsolatról, melyet a fantázia szült?

Még egy érdekességet olvastam a blogban. Valaki kíváncsi volt arra, hogy nézett ki Szukdzsong király valójában, és szeretne egy portrét látni róla. Szánt rá egy posztot, utánanézett, nagyon kevés királyról maradt fenn kép, ugyanis a XX. századi háborúk alatt a festmények nagy része megsemmisült, és a kevés fennmaradt kép közül is néhány megsérült, megégett. Úgy tűnik Jongdzso királyról két kép is fennmaradt, most láttam először fiatalkori képet róla, mint Joning herceg.

A tervek szerint idén kezdik el teljes körűen angol nyelvre lefordítani a Csoszon dinasztia-béli emlékiratokat. 500 milliárd Koreai Won-os költségvetésű, és a tervek szerint 2033-ra lesznek kész a fordítással teljesen. Megmondom őszintén, meglepett, hogy ehhez 19 év kell, vajon hány könyvtárnyi írásos emlék maradt fenn? Mindenesetre a sorozatok sokkal jobbak, mint a történelem könyvek. Élővé teszik a történetet, és olyan érzetet ad, mintha nem is lenne távoli a múlt, és én magam is részese vagyok az eseményeknek.

Wikipedia szócikk két koreai királyról

Ez még a Királyi ház titkai és a Korona hercegének "öröksége", csináltam wikipedia szócikket arról a két királyról, melyek szerepeltek a két sorozatban, és nem volt még magyar szócikkük:

Kjongdzsong koreai király
Jongdzso koreai király

Ők voltak a féltestvérek a Királyi ház titkaiban. És egy tanács: Ne írjunk közvetlen lefekvés előtt koreai királyokról wikipedia szócikket. Ugyanis annyira beleéltem magam azokba a történésekbe, amiket írtam, hogy azt álmodtam, hogy magam is jelen vagyok a 18. századi Koreában. Konkrétan a korona hercegének első 2 része jelent meg álmomban, láttam magam előtt azt a bizonyos rizsládát, és az akkori történéseket. Félelmetes volt ezzel a tudattal ébredni.

Egy sorozat vége

Véget ért a Királyi Ház Titkai sorozat, az M1-en, ma reggel egymás után adták le az utolsó két részt. Nagyon tetszett, szépen megcsinálták. Effektíve, hogy valaki így megtalálja a helyét, bár szerintem az túl szép, hogy a politikában így utolérje az embereket az igazság. Szép világ lenne. De ezt nyilván a sorozat miatt tették, ebből a szempontból viszont egyáltalán nem fedi a valóságot, mivel Szukdzsong király halála után is keményen folytatódtak a hatalmi harcok. Véleményem szerint eléggé elsiették a végét. Nagy meglepetésként ért, egyszer csak eltelik 20 év, és Joning herceget királlyá koronázzák. Ez méltatlan azért Kjongdzsong királyhoz, hogy egyszerűen csak “átugrották” az ő négy éves uralkodását, és csak koronahercegként láthattuk. Bár lehet, hogy azért tették, mivel királyként érdemben nem tudott cselekedni az országért, akármennyire is szeretett volna, mivel sokat betegeskedett, így a Noron frakciónak sikerült elérni azt, hogy az állami ügyeket már akkor is Joning herceg intézte. Ezt persze a Szoron frakció egyáltalán nem nézte jó szemmel, itt a bizonyíték arra, hogy a frakciók közötti politikai harcoknak korántsincs vége. És nem derül ki a sorozatból, amit reméltem, hogy Joning herceg Jongdzso királyként miért lesz olyan kemény szívű. Nagyon szépen fejezték be a sorozatot, de ha összevetjük a Korona Hercegének első részével, akkor láthatjuk, hogy a végső kép csak átmenetileg szép. Különben azért is furcsállom, hogy a koronaherceg uralkodását csak úgy átugorták, mert az ending videóban láthatjuk őt felnőttként. Legalábbis nagyon jól sikerült szereplőt találni a tinédzser Jun koronaherceghez, mert nagyon hasonlít rá az az ember, akit láthatunk, máshoz nem is tudom kötni. Egyedül ennyi a kifogásom, amúgy az egész sorozat nagyon jó volt, inspiráló hatással volt rám, hogy jobban megismerjem Korea történelmét. Ugyanakkor ahogy elgondolkodom azon, hogy ilyen jó, és nemeslelkű vezetői voltak egy országnak, vajon mit gondolnának, ha most látnák, hogy mi lett a kettészakadt országukból? És szerintem egyik sem jobb a másiknál. Észak-Korea ugye hermetikusan elzárta magát, Dél-Korea meg túl modern lett. Nekem kívülről az jön le, hogy nem sokat őriztek meg a hagyományaikból, ellentétben például Japánnal.

Történelmi összefüggések két koreai sorozat között

Az M1 egy ideje adja minden nap 9 órakor a Királyi Ház titkai sorozatot, amit amikor csak tudok, megnézek, ugyanis amikor először vetítették, akkor nem sokat láttam belőle. Viszont a Korona Hercegéből tavaly már jóval többet, és annyira megszerettem, hogy kifejezetten inspirált arra, hogy egy kicsit olvassak Korea történelméről. Elsősorban az az időszak érdekelt, amelyben ez a két sorozat is játszódik. Nincs is nagy eltérés, hiszen a Királyi Ház titkai 1681-1724 között játszódik, míg a Korona Hercege 1762-1800 között. A két sorozat között Jongdzso Király (Koreai írásnál nem ismerem az angolos átírást, ezért a magyart használom) jelenti a hidat, ugyanis 1724-ben koronázták meg (ezzel végződik a Királyi Ház titkai), és a Korona Hercegében úgyszólván már meglett király, aki sok mindent megélt már. A később játszódó sorozat egy merénylettel kezdődik, amit a király ellen akarnak elkövetni. A gyanú pedig a fiára, Szado koronahercegre hárul, akit az apja bezáratott egy rizsládába, így 7-8 nap után étlen szomjan meghalt 27 évesen. Ártatlanságára később fény derül, emiatt a királynak nagy lelkiismeret-furdalása lesz, hogy ártatlanul ölette meg a fiát, ez csak felerősítette a demenciáját (fizikai és szellemi elgyengülés), melyben 81 évesen, 1776-ban meghal. Ez a 81 év azért magasan átlag feletti életkornak számít egy olyan korban, amikor az orvostudomány korántsem volt annyira fejlett, és nagy volt a csecsemőhalandóság is.

Igazából a mai napig keresem rá a választ, hogy miért volt Jongdzso király, bár igazságos, de rendkívül szigorú és keménykezű király, hiszen a Királyi Ház titkaiban, ahol gyerekként láthattuk, olyan vígkedélyű, ártatlan volt, aki tényleg senkinek sem tudna ártani, mégis nagyon megkeményedett a szíve. Két eshetőséget tartok lehetségesnek:

1. Van ugye egy féltestvére, Jun koronaherceg, aki 1720-1724 között uralkodott, Kjongdzsong király néven. A sorozat szerint nagyon jó testvérek voltak, szerették egymást, ám a négy évig uralkodó király anyját Szukdzsong király 1701-ben méreg általi halálra ítélte, miután elképzelhetetlen messzeségig ment saját hatalmának megszilárdítása érdekében a sorozat tanúsága szerint. Erre azért vetemedett, mert a fia egész életében gyenge egészségi állapotban élt, a sorozat szerint magtalan volt (tehát képtelen utódot nemzeni), ami lehetséges, ugyanis olvasom róla, hogy nem született gyermeke, pedig két házastársa is volt. És az anyja mindent megpróbált annak érdekében, hogy eltitkolja a fia betegségét, hogy ne inogjon meg a koronaherceg rangja. Többször merényletet szervezett Suk-bin Choe (ő Dong-Yi) és fia ellen, aki szintén várományos volt a koronára, hiszen a király utódja ő is. Ő az a bizonyos mindig vidám Joning herceg, akik ezekben az időkben szerették egymást. Igazából most látom először a sorozat utolsó részeit, ahogy megy a TV-ben, szegény Jun koronaherceget, 13 évesen érte édesanyja kivégzése, ami nagyon megtörte őt (lelkileg is rendkívül érzékeny volt), és ekkor mondogatta a féltestvérének, hogy ellenségek, és ha arra jár, még csak ne mosolyogjon rá. Egy 7 éves gyereket érthetően megviselnek ezek a szavak. Aztán hogy pontosan hogy alakul kettejük sorsa, az nekem is majd csak a következő napokban válik világossá, ahogy az is, hogy vajon ez keményíti-e meg Joning herceget.
2. Jongdzso király korában hatalmas ellentétek voltak politikai frakciók között, mindent megtettek annak érdekében, hogy hatalmukat megerősítsék. Engem személy szerint ez a sorozat tanított meg arra, hogy nincs értelme visszahozni a halálbüntetést, hiszen hiába veszik a bűnösök fejét, akik igazán elszántak, azoknak semmi sem drága. Elképzelhetőnek tartom, hogy a király uralkodása alatti történések keményítették meg a szívét, olyannyira, hogy a fiának sem kegyelmezett, ha arról volt szó. Ő maga úgy fejezte ki magát, hogy ő elsősorban uralkodó, akinek az ország érdekeit kell szem előtt tartania, és csak másodsorban édesapa.

Hát igen, más világ, és más kultúrák voltak arrafelé, amiket nekünk lehet, hogy nehéz megérteni. Az biztos, hogy ahogy a sorozat bemutatja az akkori Koreát, én nem élnék azokban az időkben. Összeesküvések a király vagy / és a koronaherceg ellen, és a köznép iszonyú szegénységben élt, így nem csoda, hogy igencsak elterjedt volt a bűnözés azokban az időkben. Ennek ellenére Korea népe felemelkedőben volt, hiszen Szukdzsong királyt, aki a Királyi Ház titkaiban volt király, zseniális uralkodónak tartották, bár róla elsősorban azt olvastam, hogy a politikában volt nagyon jártas, és a frakcióit sokat cserélte, hogy megszilárdítsa a hatalmát. Az meg már valószínűleg a sorozat "találmánya", hogy rendkívül érzékeny szálak fűzték Dong-Yi-hoz (aki Suk-bin Choe lett a palotában). Róla azt lehet olvasni, hogy a valóságban is olyan nemes lelkű volt, ahol tudott, segített az embereken, és ahogy fentebb írtam, őt is keményen támadták, amíg a palotában élt, ennek ellenére (ismét a sorozat tanúsága szerint) megmaradt az, aki volt. Szukdzsong király halála után jött Kjongdzsong király, aki csak 4 évig volt uralkodó. Ő elmondások szerint nagyon jó király akart volna lenni, aki hűen szolgálja a népét, de sokat betegeskedett, és érdemben nem tudott cselekedni az országáért, végül 1724-ben, 36 évesen halt meg. Egyes állítások szerint maga Joning herceg is közrejátszott korai halálában, de ez nincs megerősítve. Meg ha a sorozatra hagyatkozok, akármennyire is keménykezű király volt, de igazságos. Most gépen nézem a Korona Hercegét is, és 4 rész után nekem egyáltalán nem olyan királynak tűnik, aki mindenáron görcsösen magánál tartja a hatalmat. Mindenesetre ő volt a leghosszabb ideig uralkodó király a Csoszon dinasztiában, 52 évig uralkodott, és ezen hosszú idő alatt sokat tett Korea felvirágoztatásáért, és erős, stabil országot hagyott unokájára. Csongdzso király (aki Lee San-ként született), őt is zseniális királynak tartják, majdhogynem Korea legjobb királyának, aki rendkívül éles eszű volt, és sokat tett a népéért. A sorozatban neki is jutott érzelmi szál Szongjon felé, akiből királysága idején királyi ágyas lesz. Ő az a lány, aki 1786-ban mindössze 33 évesen meghal, a sorozat szerint azért, mert súlyos beteg lett terhessége alatt, és az orvosok mondták neki, vagy őt, vagy a születendő gyermeket tudják csak megmenteni. Sajnos az lett a történet vége, hogy Szongjon is meghal, a gyermek sem tudott világra jönni. Ezek után Csongdzso király még 14 évig uralkodik, de a sorozat szerint megtört lelkileg, és soha nem volt már olyan, mint régen. Pedig uralkodói kvalitásaira igencsak szükség van, mert az 1790-es években váratlanul romlani kezd a Koreai gazdaság, ezt Kínából hozatott pénzérmékkel próbálta orvosolni. Ám ez nem vált be, mivel azok könnyen hamisíthatóak voltak, így az országot elárasztották a hamis pénzérmék. Mindent megtett annak érdekében, hogy megoldja a problémát, ám nem sikerült, mert 1800-ban meghalt. Még emlékszem az utolsó részekre, ő is olyan volt, hogy megszédült, meg egyre rosszabbul látott, de mondta, hogy nincs semmi baja. Valószínűleg annyira azon volt, hogy megoldja az ország ügyét a lehető leghamarabb, hogy nem foglalkozott az egészségi állapotával. Pedig hosszabb távon jobban jártak volna, ugyanis az őt követő Szundzso király (1800-1834) igen gyenge uralkodó volt, már csak azért is, mert 10 évesen kellett követnie az apját a trónon. De róla nem olvastam részletesen, így nem tudok véleményt mondani a királyi mivoltáról. Rá már nem tér ki a sorozat, mivel a 77. rész Csongdzso király halálával ér véget, valamint Park Dae-Suu megígéri neki a sírjánál, hogy olyan nagy lesz Korea, amilyennek megálmodta.

Nagyon jó történelmi dráma volt mind a kettő, megérte értük bővíteni a történelmi ismereteimet.

Japán történelmi sorozat az M1-en

Január 7-étől egy japán sorozat kezdődik az M1-en, Atsu hercegnő a címe. Ahogy olvastam az ismertetőt, a XIX. század második felében játszódik, amikor Japán nyit nyugat felé.

Kíváncsi vagyok rá, mert a Korona Hercege nagyszerű sorozat volt, már régesrég túlment azon, hogy érdekel az ázsiai kultúra, nagyon hitelesen mutatta be Korea történelmét. Remélem, hogy a japán sorozat is lesz ennyire jó.

Személyes Dragon Ball történelem

Őszintén remélem, hogy végig leadják a Viasat 6-on a Dragon Ball Z-et. Most, hogy nézem, hihetetlenül élvezem. Pedig akkoriban szinte egyáltalán nem néztem. Egyszerűen nem szerettem ezt a rajzstílust általános iskolás koromban, egyszer-egyszer néztem a DBZ-t, és egyszerűen nem értettem, hogy miért izzadnak a szereplők állandóan. Pontosabban, értettem, de túlzónak tartottam, hogy ezzel fokozzák a nézőben a szituáció "komolyságát". Hát meg az erőszakos jelenetekre mondtam magamban, hogy ilyet rajzfilmben? Nem normálisak. Én sem voltam normális, hogy nem néztem jobban utána a dolgoknak. Bár azt gondolom, sokan tudják, hogy nem a Dragon Ball az első anime, ami ment Magyarországon, csak az addig ment animék gyerekeknek szólt, és a Dragon Ball és a Sailor Moon volt az első komolyabb, ezért az volt az első, ami komoly rajongói bázist alakított ki.

Ami hasonló a Dragon Ballhoz, az a Yu Yu Hakusho, ott vannak még nagyon durva harcok, de azt egyrészt a hangulata miatt nem szeretem annyira, másrészt meg én azt már felesleges erőfitogtatásnak tartom, meg nem értettem a harc értelmét. A Dragon Ball ezzel szemben meg totál hangulatos. Azt nem mondom, hogy teljesen magába szippantott, de jó nézni. Akkor mekkora szám lenne, ha a japán openinggel menne. A magyar is egészen, sőt többször dúdolgatom magamban, de a szöveg olyan bugyuta. Én azt tudom, hogy akkor sokminden más volt, lehetett volna valami értelmesebb is. A CHA-LA HEAD-CHA-LA az igazi, és nem, nem a Lucky Star verzió. -_- Azt még egyszer meg ne halljam!

Amit még szoktam nézni, az Inazuma Eleven. A Cartoon Networkön megy, tehát az angol zenés, ami szintén nem remekel. De maga az anime tetszetős. Nekem jobban tetszik, mint a Tsubasa Kapitány. A fő kérdés az, hogy  a játékból lett az anime, vagy fordítva? Utánanéztem, szinte egyszerre jelentek meg, a játék egy kicsivel előbb, de az anime a játákadaptáció. De inkább japánul nézem.

Ja, és még ázsiai, és mosolyogtató, az a Korona Hercege az M1-en. Szerintem nem a szereplők színészi játéka a borzalmas, hanem az akkori koreaiak viselkedése volt. Én jót szórakozok rajtuk, ugyanakkor érdekes, hogy mennyi mindent nem lehetett akkoriban kimondani, mert akkor máris a fejét vették az egyénnek kis túlzással élve. És kb. 20 rész megnézése után is csak nagynehezen tudom eldönteni, hogy ki kicsoda. Most elterjedt egy olyan kiírás, hogy "Isten mindenkit különbözőnek teremtett, de mire Kínára ért, elfáradt", de szerintem nem is az hasonló arcukkal van a baj, hanem, hogy mindenkinek ugyanolyan a ruházata, és a hajviselete (persze nemtől függően). Van egy-két kirívó egyéniség, és ennyi.