2007. január 30., kedd

Lassan az osztályom is Nintendo-fan lesz

Legalábbis 1-2-ből biztosan Nintendo-fant tudnék faragni. Őrület, hogy milyen szkeptikusan álltak hozzá a Nintendóhoz, mondván, hogy gyerekes. Egy nap elvittem a DS-emet, mert tudtam, hogy hosszú napom lesz, és nem akartam unatkozni. Amikor meglátták DS-t, egyből rájöttek, hogy nem viccelek, amikor a Nintendóról beszélek, sőt, elég komolyan nyomom. Egy páran kipróbálták, azoknak mind nagyon tetszett, de olyan is volt, aki egyszerűen csak megnézte, hogy mit csinálok. Voltak egy páran, akik meg mondták, hogy szoktak Playstationözni (azonnal közöltem velük hogy rossz úton járnak ;-)) ők játszottak vele, elég jó érzékük van a játékokhoz, ezzel is jót játszottak. Összességében azt tudom elmondani, hogy bár nem lettek függők, de azért örülnek, ha van Nintendo.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 21., vasárnap

Anime Fan's Meeting

Nem volt rossz. Nyilván nem egy animecon-kaliberű rendezvény volt, de jó volt. Olyan 3-500 lehettünk, a belépő 600 forint volt. Bár megmondom őszintén, hogy a programkínálat nem tetszett, mert az AMV-kre és a Cosplay versenyre orientálódott az egész. És még az ábrándított ki, hogy sok szinkronszínészt mondtak, aki jött volna, de csak egy tudott eljönni, Jelinek Márk. Őt meg mivel nem ismertem, és már nem volt több érdekes program, ezért hamarabb mentem el. Molnár Ilonát vártam volna a legjobban (Inuyasha, Kaleido Star, Tokyo Mew Mew) őt nagyon szeretem. Végülis nem volt rossz, mert szeretek AMV-ket nézni, de az AnimeConon levő előadások, konzolversenyek is nagyon érdekesek voltak, sajnálom, hogy ez itt nem volt. Amúgy nem voltam egyedül, Krisivel és Trunerrel beszéltünk meg találkozót a Keletinél, onnan mentünk a 79-es Trolival a Petőfi Csarnokba a piacra szétnézni. A másik, ami kiábrándít, hogy mennyi hamisított játék van, elsősorban GBA. De amúgy szeretek odajárni, mert azért kellemesnek mondható a hangulat ott. Én nem vettem magamnak semmit. Miután végeztünk, az egyes metróval mentünk a Széchenyi fürdőtől az Operáig. Ez idáig nagyon menö, ha nem tévedtünk volna el. Én tényleg nem akarom megbántani Krisit és Trunert, de hihetetlen, hogy Pestiek és a saját városukat nem ismerik. Azt aláírom, hogy Budapest tényleg óriási nagy, de vicces, hogy valahányszor Pesten járok a barátaimmal, jóformán mindig én vezetem őket. Amúgy volt még a AFM-en egy régebbi 576 Konzolos barátom, Rolne is, akivel még soha nem találkoztam, nagyon meglepett, hogy eljött ide. Tudniillik ő nagy animés, és lenézte ezt a rendezvényt, mivel kisebb kaliberű. Meg ő animék terén is eléggé finnyás. pl. az egy "12 egy tucatban" animéket nem szereti pl. Dragon Ball, Inuyasha, Pokémon. Amiknek sok 100 részük van. Az olyanokat szereti, mint pl. Elfen Lied, vagy a Neon Genesis Evangelion. Még a Slayerst is jónak tartja, legalább ebben egyetértünk. Mert az általam szeretett animéket, a Kaleido Star, Tokyo Mew Mew egyáltalán nem szereti. Mondjuk úgy ítélkezett a Kaleido Starról, hogy nem is láttam, csak az elején nagyon hangoztattam a Tokyo Mew Mew-t, amit ő nagyon utál, és ha a Kaleido Start is szeretem, akkor azt gondolja, hogy az se lehet valami nagy szám. Pedig a Kaleido Star pont neki való, sokat tanulhatna tőle. Amúgy normális gyerek, elkísért a Holdfénybe, ott néztem magamnak Pokémon TCG lapokat, vettem Boostert, meg 4 Energy kártyalapot. Hülyének néz, hogy ilyenre költöm a pénzem, de hát Istenem, mindnyájan mások vagyunk ^^ Aztán, amikor vissztértünk, akkor az emeleten nyomtunk Krisi Truner és én egy hármas Mario Kart DS bulit. Ez is jó volt, bár nyilván nem adja azt az élményt, amit a nyolcas buli. Eredményt is szerettem volna megőrizni, de Krisi a tudtunk nélkül kikapcsolta a DS-ét, mert megsértődött, amikor megvicceltük azzal, hogy amíg telefonált, egy pillanatra be-be kapcsoltuk a játékot ^^ És akkor kapcsolta ki, amikor töltötte volna be az új pályát, így annyi. Képek készültek, de iszonyat szar minőségűek, úgyhogy nem hiszem, hogy felrakom. Ezután lementünk ott volt a szinkronszínészes interjú, ekkor mentem el. Rolne is elkísért. Összességében jó volt, bár az őszi AnimeCon sokkal jobb volt.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 18., csütörtök

A jégszállítmány megérkezett!

Még hétfőn! Hogy mit értek ez alatt? Az Ice Climbert NES-re. Imádom ezt a játékot, annyira élvezem! Már írtam korábban, hogy miért jó. De így, hogy most már nekem is megvan, sokkal jobban élvezem. Meg a Donkey Kong is megvan NES-re. Bizony, az első Mario játék 1981-ből. Annyira viccesnek tartom, hogy Mario lépteinek is hangja van, nemhogy az ugrásának, ami nagyon nevetséges. A 3 pálya elsőre nehéznek tűnik, de nem kell megijedni. A játék 1981-es, és még nagyon kiszámítható a karakterek mondása, ezért, ha jól megfigyeled, nem olyan nehéz. Én tanácsolom, hogy aki teheti, az gyűjtse be a régi játékokat, mert igazi ritkaságok, és tényleg megéri. Én az Ice Climberrel úgy éreztem magam, mintha a régmúlt időkben járnék. Én, aki 20 éves vagyok, még át tudom érezni néhanapján, hogy milyen volt a ’90-es évek elején lenni. Az Ice Climbernél maradva, az ugrás nagyon nehéz, hogy jó helyre ugorj, nagyon rá kell érezni a játékra. De a sírásukat soha nem fogom elfelejteni, az is a vicces kategóriába tartozik. 😀
Ne feledjétek Popo és Nana (Ice Climber) rulez. 😉

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 5., péntek

ÉS MEGVAN A GYŐZTES!!!

Azt azért el kell ismerni, hogy a Mario Kart DS 150cc-n kegyetlen nehéz. A karakterek hihetetlen agresszívek, kegyetlenül lökdösnek. Nem egyszer volt már, hogy ezért mártóztam meg a tengerben, vagy Bungee Jumpingoltam egyet a szakadékba. Egyszerűen mindent megtesznek azért, hogy kiüssenek engem, én még ilyet életemben nem láttam. De van egy karakter, aki egyszerűen csodát művelt. Ő nem más, mint Luigi. Valami hihetetlen. Olyan érthetetlen. A porszívós autójával egyáltalán nem tűnik gyorsnak, de mégis úgy hagyja le a többieket, hogy az valami hihetetlen. És 40, maximális pontos győzelmet hozok fel. Szóval én ajánlom Luigit.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

2007. január 1., hétfő

A Nintendo játékok igazi ereje

Mára 2 postot szánok, ide egy számomra nagyon fontos gondolatmenetet akarok leírni. Sajnos a szilveszteri bulit egy hatalmas tragédia árnyékolta be, ma hajnalban meghalt az édesapám. És a mai nap valami hatalmas dolgot tapasztaltam meg. A Nintendo játékok nagyon nagy mértékben képesek enyhíteni a fájdalmamat. Annyira érzem azt, hogy tényleg nem csak a pénz miatt csinálják a Nintendo játékokat, hanem, hogy szórakoztassanak. És a nagy gyászban egy kis mosolyt varázsoltak az arcomra a Mario figurák.

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)

Boldog új évet mindenkinek!

Remélem, mindenkinek jó volt a szilvesztere. Én itthon voltam, és Krisi is itt volt, meg az unokatestvérem, Kailniris. Nagyon jókat játszottunk hármasban. Volt Super Smash Bros. Melee, Mario Party 6, Mario Kart: Double Dash!!, Kirby Air Ride, meg Mario Kart DS. Érdekes, valahogy arra számítottam, hogy kettesben nem annyira élvezetes a Mario Kart DS, de nagyon kellemesen csalódtam. Ugyanolyan jó, mint nyolcan, sőt még egyjátékos módban is fantasztikus. Egy ilyen játékra szokták azt mondani, hogy tökéletes? Nagyon-nagyon jó az egész, egyszerűen tényleg, letehetetlen. Mivel Kailnirisnek nincs DS-e, ezért csak ketten tudtunk Mario Kartozni DS-en. Volt Super Smash Bros. Melee is, amit a korábban elmondott okok miatt nem élveztem.Tényleg nem lehet olyan ember ellen élvezetesen játszani, akiről tudod, hogy sokkal jobb nálad (remélem nem félreérthető :$) De Krisi csak akkor gyenge, amikor Ganondorffal van. A többiekkel laposra vert minket. Ezután jött a Mario Party 6, amit mikrofonon játszottunk, erről is írtam korábban, hogy miért nem élvezem. És most is fenntartom azon álláspontomat, hogy nem bírom a szórakozásnak eme módját. Aztán játszottunk egy kicsit a Kirby Air Ride-dal, amivel meg az volt a baj, hogy a TV-m kicsi, és maga a jármű meg hihetetlen gyors, tehát a kép nagyon gyorsan változik, emiatt nagyon kicsi kép nagyon rosszul látszódott. Ezért nem tudtunk vele sokat játszani. A Mario Kart: Double Dash!!-sal jót játszotunk, de itt meg pont a Super Smash Bros. Melee ellenkezője érvényesül. Tehát ebben a játékban meg én vagyok a jobb, és emiatt volt kevésbé élvezhető. Ez egy ilyen problémás szilveszter volt, de jól éreztük magunkat. 😀 Élveztük egymás társaságát, és azt hiszem, hogy ez a lényeg. Aztán Kirby’s Fun Pakeztünk, ketten. Na végre egy olyan játék, amit felhőtlenül élveztünk :-D. Egész éjfélig játszottunk. Aztán amikor ránk jött az éjfél, én nyitottam ki a pezsgőt (életemben először sikerült, nekem, aki még a pezsgő durranásától is halálosan fél, nehogy megijedjen :-D), és boldog új évet kívántunk egymásnak. A Krisi elővett egy ősrégi NES játékot, amit ő hozott, Ice Climber a címe. Valami hihetetlen jó a játék. Egyszerű és élvezetes. Olyan, hogy fölötted levő jégsort kell kiütni, hogy feljebb juss, és a legtetején meg kell fogni a madár lábát. Nagyon jó. És nagyon viccesen jön le, az, amikor kiütnéd a feletted álló jeget, és pont a szakadékba esel. Meg a végén annyira nevetséges Popo és Nana (alias Ice Climber) sírása. Olyan hangjuk van, mintha valami nyálkás izé a földre pottyanna. A játékon nagyon látszik, hogy 1984-ben adták ki, és a zene is annyira azokat az időket hozza vissza. Nagyon jó a játék. Meg aztán elővette Krisi a régi, 1983-as Mario Bros-t, ahol csövekből jönnek ki az ellenségek, mint pl. rák, tüskés, méh és a teknős. És alulról fel kell ütni őket, ekkor fejreállnak, és odamenni, és elrúgni őket. Ez is amennyire egyszerű, annyira élvezetes. És ezen játékokkal való játszás közben jöttem rá, hogy 1985-ben milyen nagy szó volt a Super Mario Bros. Aztán még Mario Kart DS-eztünk multiban, aztán egy olyan 3 óra fele elfáradtunk, és lefeküdtünk aludni. Krisi egész délig aludt, utána ő érdeklődéssel nézegette a régi 576 KByte újságokat, egy kicsit Mario Kart DS-eztünk, és aztán kikísértem az állomásra, hazament. Hát ennyi volt, és nagyon jó volt ^^

(Importálva a http://www.smb.gportal.hu oldalról)