A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Super Mario All-Stars. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Super Mario All-Stars. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 25., hétfő

Évfordulós karácsonyi ajándék

Nekünk szép az idei karácsony, hiszen nővéremék hazajöttek az ünnepekre, aminek örülök, mert legalább van egy kis élet a lakásban. Szeretnek eljárni helyekre, néhány alkalommal velük is tartok, így az utóbbi néhány nap eseménydúsabb volt. Így az ünnepek is jobban telnek. Ajándékként egy Google Chromecast-ot kaptam. Ezt én kértem, mivel még nincs okos TV-m, és ami most van, azt is hosszútávon tervezem használni, és szeretném ezt a TV-t is streamelésre használni. Valamint Kínából hoztak nekem egy Super Mario Bros. Movie Skittles-t.

Érdekes íze volt, nem az a kemény, mint amit nálunk lehet kapni. Volt is annyira jó, hogy már nem is maradt belőle semmi.

És ami miatt a mai posztot írom: 30, azaz harminc éves a Super Nintendóm a Super Mario All-Stars játékkal! Ennyi éve játszok már Super Nintendóval. 1993-ban kaptam karácsonyra. A mai napig emlékszem, hogy annyira örültem neki, hogy alig győztem belőle magamhoz térni. És a mai napig a kedvenc konzolom és játékom. Így lesz egy karácsonyi játék örök érvényű. Mint látható, az idő vasfoga már kikezdte, hiszen fakult a doboz, a konzol is sárgult, de jelentem, ugyanúgy működik, mint újkorában. Nem emlékszem arra, hogy valaha is kellett volna szerelni. Módosítva természetesen nincs, úgyhogy maga a konzol a maga eredeti formájában kiváló minőségű! Játszottam is a játékkal az évforduló örömére. Annyira jó nem voltam ma, de most is nagyon szeretek játszani vele.

Ennyi lenne mára. Boldog karácsonyt!

2012. szeptember 29., szombat

Wii régi TV-n

Na nem őskövületi fekete-fehér TV-re kell gondolni, hanem egy 1995 körül vásárolt Akai TV van a szobámban, és rákötöttem a Wiimet, játszottam egy kicsit a Super Mario All-Stars-szal. Nagyon jó ezzel az egyébént világ legmenőbb játékával játszani, de igen kacifántosan sikerült megoldani, ugyanis ugrált a Wii képe. Először nem tudtam, hogy miért van, de rögtön rájöttem, hogy valószínűleg a 60 Hz-es beállítást kezeli ennyire hülyén. De úgy voltam vele, hogy mivel a Super Mario All-Stars-t csak 50 Hz-en kezeli a játék, addig nem is lesz gond. Igen ám, csak most mivel ez a TV nem 16:9-es képarányú (és erre volt beállítva), ezért össze volt nyomorítva a kép, amit az ugrálástól nem láttam. Így az All-Stars közben bár nem ugrált a kép, de csak 4:3-as képaránnyal lehet játszani vele, ami azzal, hogy a 16:9-es beállításhoz viszonyította, így ez a játék még jobban össze lett nyomorítva:

Eljátszogattam vele így egy darabig, amíg bagszi nem jött a megoldással, hogyan lehet beállítások nélkül 50 Hz-re állítani a képet: Miközben reseteled a Wii-t, tartsd nyomva a Wiimote-on a control Pad-on (állítva) az alsó gombot. És valóban sikerült! :o Már csak a képbeállítást kellett 4:3-asra állítani, és akkor már így festett a Wii menü:

Annyira hozzászoktam a 16:9-as arányhoz, hogy totál szokatlan ránézni így a Wii menüre. ^^' De a Super Mario All-Stars, amíg élek, addig nekem a világ legjobb játéka lesz.

A 3DS-sel csináltam a képeket, azért ilyen rossz minőségűek a képek. ^^'

A TV egyébként Akai CT 1407-es 37 cm-es, tehát kis TV. Egy SCART csatlakozója van, és pont azon gondolkodtam el, hogy a Wii U-t már HDMI csatlakozóval lesz ellátva, azt már nem lehet ilyen régi TV-khez kötni, úgyhogy a Wii az utolsó ilyen konzol. Egyébként menőség, hogy a Wii-vel együtt több konzolt is hazahoztam, hiszen benne vannak a NES, SNES, N64 Virtual Console játékok.

Egyébként jól érzem magam most itt Békéscsabán, talán hajlamosabb lennék több hónapig is itt maradni, ha itt találnék munkát, bár ezt aligha tartom elképzelhetőnek, nem hiába van az utolsók között a megyeszékhelyek gazdasági fejlettségének sorában.

2011. december 2., péntek

Juunigatsu

Mindenek előtt feltettem Suara: Karin album CD borítóját bescannelve, amikor kitettem az album. Akinek nincs meg, annak itt van:

Suara: Karin BK scans letöltés

Nem az én scannem, nincs is meg eredetiben az album (egyelőre), a nyaa.eu oldalon találtam meg. A LosslessONE újabban ASLossless néven működik.

El sem hiszem, hogy vége a novembernek. Csak egy karnyújtásnyira van a 3DS, a legjobb esetben már jövő pénteken magaménak tudhatom. És pont emiatt vagyok nagy izgalmi állapotban, ma éjjel is csak 4 órát aludtam. Az egy évvel ezelőtti eset jutott eszembe, amikor a Super Mario All-Stars-t vártam ennyire Wiire, és végül meglett. Akkor is 4 órás ciklusokban voltam ébren, és aludtam, de a legrosszabbul akkor 5-én este jártam, amikor hazaindultam, de hogy bírjam az utat, vettem energiaitalt, nem akartam elaludni a metrón. De csak még rosszabb lett: Fájt a fejem, szédültem, izzadtam, és nagyon rossz volt a közérzetem. Úgyhogy szép menet volt. Remélem, a 3DS napjára nem kerülök ilyen állapotba.

Egyébként nem nagyon történi semmi említésre méltó. Újabban egyre többet hallgatom a FLOW-t. El is gondolkoztam, hogy ők miért nem léptek fel soha az Animelo Summer Live-on? Nagyon jó dalaik vannak, nagy kedvencem a Realize tőlük.

2011. január 1., szombat

Az új év

Hát itt van 2011! Remélem, mindenkinek jól telt a szilveszter, és kevesebb alkohollal jobban érezte magát mindenki.

Itt kicsit szerényen, de mi is ünnepeltünk. Itt volt bagszi és LL. Egész jól elvoltunk. 31-én már reggel felébredtünk, bagsziék el akartak menni a Mint a TV-ben játékboltba, mert elviek szerint van ott Pokémon TCG pakli 1000 forintért, booster 300 forintért, és egyéb hasonló irreálisan alacsony árú pokés cuccok, és ki akarták fosztani a boltot. Én nem akartam menni, ezért én inkább hazamentem (bagszinál aludtam), és itthon készülődtem... csigalépésben. Az Örs Vezér Téren találkozunk Attilával (LL), felszállunk a kettes metróra. Ők elmentek a játékboltba, én meg haza. Itthon előkészítettem a terepet, mosogatás, vásárlás ürügyén. Ekkor ír rám Duong Skype-on keresztül, hogy nem jön... Na szép. Laci már a pokétalin mondta (telefonon keresztül, nem volt ott), hogy nem jön. Kár, pedig örültem volna, hogy ha itt lettek volna. Bár amikor megtudtam, hogy Laci nem jön, és bagszi annyira kért, had jöjjön az LL, akkor egy kicsit aggódtam Duong miatt, mert eléggé zárkózottnak ismerem, legalábbis nemigen tudom róla elképzelni azt, hogy egy zárt közegben ismerkedne. De ha úgy vesszük, saját maga egy huszárvágással megoldotta a problémát, bár bagszi ígérte, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy jól érezze magát ő is. De így alakult. Bagsziék olyan 12 után érkeztek meg, de most csak annyira jöttek, hogy letegyék a cuccukat, ugyanis mentek tovább, átvenni a nyereményüket. Ugyanis a Gamer365-ön volt egy World of Warcraft Cataclysm játék, melyet bagszi nyert meg. Nyereménye pedig a játék Collector's Edition változata. Meg is kapta. Hát gyönyörűséges. Csinálja utána mindenki! Az alábbiak voltak benne a játék mellett:

  • Behind of Scenes DVD
  • Artbook
  • OST CD
  • WoW kártyapakli
  • WoW egérpad

Szóval szépséges. Én még csináltam a dolgaimat, miközben ők elkezdtek Mario Kart Wiizni. Miután befejeztem a neten böngészést, megkértem bagszit, hogy ha akar most jöjjön megnézni, amit akar, mert szeretném lekapcsolni a gépet. Sajnos kisebb vita keredett ebből, mert van egy Pokémonos nevelgetős oldal, melynek állandóan be kell legyen kapcsolva, és frissítenie kell magát, hogy fejlődések, meg nem is tudom már mik történjenek, én meg azt akartam, hogy ez egy offline szilveszter legyen, net nélkül. Amit nem sikerült elérni, mert New Super Mario Bros. Wii buli után nekiálltak fórumozni. Abba már nem kötöttem bele, de nagyon bosszankodtam miatta, ezt VC-s Super Mario Bros. The Lost Levels-szel vezettem le. Végre sikerült túljutni a 6. világon! :D Nem volt semmi. A 7. világ már lényegesen könnyebb, de mindig becsúszott valami hiba, ami miatt újra kellett kezdenem a világot. Nemcsak az a nehézség az All Stars verzióhoz képest, hogy újra kell kezdeni az adott világot, ha meghalunk valahol, hanem hogy csak 3 életünk van, nem 5. Miután leszálltak a gépről, nekiálltunk közösen Mario Kart Wiizni. Fokozatosan bagszi és köztem váltakozott az 1. hely, de végül én nyertem. Ezután Mario Party 2-ztünk. Ez nagyon jó volt, talán ezt élveztük a legjobban. A végére már megéheztünk, ezért ahogy terveztük, sütöttünk pizzát. Már majdnem éjfél volt, mire megettünk, bagszival gyorsan nekiálltunk egy Super Mario Kart menetet játszani, ekkor köszöntött az újév. Kint hatalmas durrogtatás, kiabálás, trombitálás vette kezdetét, a Himnuszt is lehetett hallani. Mi erre különösebben nem vetettünk ügyet. Újévi koccintás után még Super Smash Bros-oztunk egészen fél 2-ig, utána már fáradtak voltunk. Én maradtam a helyemen, bagszi és LL Mystra szobájában aludt. Ma reggel már nem álltunk neki játszani, mert ők már menni akartak.

A régi időkben (nem tudom, hogy most van-e) a Cartoon Networkön minden év január 1-jén Tom & Jerry marathon volt, így nekem mindig megvolt a programom. :D Tavaly (szép lassan megszokjuk, hogy a 2010-es év immáron a tavalyi év, míg a tavalyelőtti a 2009-es) a Nintendo ünnepelte Mario 25. évfordulóját, idén nekem van személyes évfordulóm, ugyanis a gamer-korszakom 20. évfordulójába lépett. Gondolkoztam azon, hogy tudnék jól megemlékezni az elmúlt 20 évről, de Top 50-es listát készíteni nem olyan jó ötlet, mert szerintem az elmúlt hónapok után bárki meg tudná mondani, hogy a Super Mario All-Stars lenne az első. És milyen igaza van. De majd valamit kitalálok. Ezen év mellett csak úgy nem mehetek el Nintendo terén!

2010. december 29., szerda

2010. téli Pokémon találkozó

Hányadik? Talán 24? De szerintem már senki nem tartja számon. ^^' Én egy kicsit később mentem, később is ébredtem fel, és nyugisan készültem el. A többieket üdvözölve, leültem a kerekasztalhoz, majd felmérve, hogy ki mit csinál, szétnéztem a Media Marktban. Nem sok újdonság, az All-Stars 9.990 ft, a Donkey Kong Country Returns pedig 13.990 forint, tehát az egekben a Nintendo játék árak. Amikor visszamentem, bagszi küldte az pokés eventeket, én addig New Super Mario Bros.-oztam. Olyan 12 óra után pár perccel jött meg a Csibi. Kirakta a sorsolható vasalható gyöngy figuráit. Nagyon jókat csinált, de egy párat csak úgy lestem, hogy akkor most melyik is az? Vagy nehezen felismerhető volt, vagy én pokéztam nagyon régóta. Aztán többen is felajánlottak többmindent. Beírták mindenkinek a nevét, aki szeretett volna nevezni, én is ki lettem sorsolva egy PokéWalker-tartó nyeremény okán. PokéWalker híján nem sok hasznát venném a dolognak, ezért később odaadtam bagszinak. Később beszéltem a Csibivel is, illetve inkább fárasztottam a hülyeségeimmel. :D Minden bizonnyal nagyon örült neki, de jött Fantos, hogy játszunk Mario Party DS-t. Remek ötlet... lett volna, ha nem merül le a DSi XL-em. Így meghiúsult a buli. Délután már szépen lassan szedelőzködtek az emberek, ma valahogy hamar mentek el. Aztán Csibivel beszélgettünk mindenféle hülyeséget, majd amikor megjött a Ricsi, akkor Csibi inkább felé fordult, én meg inkább már jöttem haza.

Remélhetőleg nem felejtem el a holnapi BigN találkozóra az alábbi dolgokat elvinni:

  • The Legend of Zelda: Phantom Hourglass könyv. Gondoltam rá, hogy lehet, hogy elviszem a Twilight Princess, és a Brawl könyveket is.
  • Pokémon TCG-ket.

2010. december 24., péntek

Karácsony

Ezúton is Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek! Remélem, mindenkinek boldogan telik, és azt kapta mindenki karácsonyra, amire vágyott. Én már 3-án megvettem magamnak az ajándékot, a Wiis Super Mario All-Stars tárgyában. Nekem nem is kell más, nem is vártam semmit. Én harmadikán ébredtem úgy, mint egy gyerek, aki izgatottan várja az ajándékot, és ugye, ahogy írtam, majdhogynem az utolsóutáni példányt kaptam. ^^'

A képen levő fa, az én művem. Nem vagyok nagy művésze a fadíszítésnek, amíg apám élt, mindig ő díszítette a fát, de amióta ő nincs köztünk, sőt, már csak kettesben vagyok itt anyámmal, azóta én díszítek egy kisebb műfenyőt magamnak, de ezt is inkább csak a szép emlékek miatt, amit gyerekként éltem meg, mert manapság már tizeannyi karácsonyi láz van bennem, mint rég. Így változok én is. Gyerekként szerintem az élen jártam a karácsonyi lázban levő gyerekek közül, és iszonyatosan tudtam örülni, még a kisebb ajándékoknak is.

De ma már teljesen más számít nekem. Az évek során (leginkább idén, mióta Pesten vagyok) rájöttem arra, hogy egy házat tehetnek széppé a bútorok, a plazmatévé, a ház előtt levő autó, de egy ház attól válik otthonná, ha azzal az emberrel osztjuk meg, akit a legjobban szeretünk. Igaz ez a karácsonyra is.

Itthon meg sok más országban is karácsony a szeretet és a család ünnepe, Japánban viszont a szerelmesek ünnepe. Ez az elmélet is nagyon tetszik nekem, hiszen, ha belegondolunk, mi lehet szebb karácsonyi ajándék, mint akkor megtalálni az igaz szerelmet, vagy szerelmünkkel ünnepelni?

Ezt a rövid postot egy karácsonyi Nintendós képpel zárnám, mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánok! ^^

2010. december 19., vasárnap

A segítő energiaital

Mára beszéltünk meg újabb Wiis napot Lam'O-éknál, hogy felavathassuk az "új" TV-jüket. Igencsak meglepett, amikor 2 hete voltam náluk, a szobájukban van egy hatalmas TV. O_O De ilyet még soha nem láttam. Legalább 100 cm átmérőjű képcsöves (szerintem annak az utolsó modellje lehet), és alatta ilyen hatalmas hangszóró (túlzással élve lehetne hangfalnak is hívni), abból szólt a Wii rendesen.

Olyan fél 10 körül indultam el végre, természetesen nem én vagyok, ha nem fordulok vissza legalább 5×, hogy ezt hagytam otthon, meg azt... -_- De végül csak elértem a hármas metrót. A határ útnál szerencsére nem kellett sokat várni a 99-es buszra. Előtte volt a 123A busz megállója, ahol állt egy járat. A hátsó ajtó össze volt firkálva ilyenekkel: Anime, Manga, Jrock, Gazette, Hentai, stb. stb, ja meg XĐ. Igazából így hirtelen nem is tudtam, hogy most az animéseket sajnáljam inkább, hogy ilyen emberek rontják a megítélésüket, vagy az utasokat, hogy ilyet kell látniuk. De én nem is értem, hogy miért az animések 99%-es Jrockos, vagy visual keis, ezt komolyan nem látom át. De mindegy is, én meghúzódok a sarokba Hayashibara Megumit, Okui Masamit és anison zenét hallgatva.

Szerencsére most nem tévedtem el a 99-es busz után, tudtam merre kell menni. ^^ Most könnyen bejutottam, mert az anyjuk is épp akkor jött haza, és beengedett. Laciék épp játszottak, közben tartottam nekik egy rövid beszámolót a tegnapi napról. Addig ki is pakoltam a Wiit. Először Brawloztunk, de pár menet után mentek ebédelni, utána folytattuk. Majd Duonggal megint kettesben lettünk hagyva, kipróbáltuk a Super Mario All-Starst, azon belül is a Super Mario Brost. Egész jól megy neki, ha odaültetjük napi szinten a Wii elé, egész profi lenne. Majd folytattuk a New Super Mario Bros. Wiit is, a 3. világot csináltuk meg közösen. Eszméletlen, hogy mennyit szenvedtünk a jeges világon. Megpróbáltuk Mario Kart Wii online-ra felmenni, de mindig kiírta a 86420 hibakódot, úgyhogy offline mutattam meg neki a Battle Mode-ot. Egy kis verseny után megtértünk pihenni. Illetve inkább ő... Esküszöm, a jövő születésnapjára egy raklap energiaitalt fog kapni tőlem, mert mindig fáradt. Az majd talán ébren tartja. Az emeleten egyébként Discovery Science-t néztünk. Bevetettük magunkat a Cheddar-sajt készítés rejtelmeibe, valamint betekintést nyerhettünk a mágneses tér, és az öregedés közötti kapcsolatba. Mert hogy tudósok szerint van kapcsolat, és a Marson a Föld gravitációjának a 3/8-a van, ezért ott gyorsabban öregednénk. Hogy mi ennek a logikája, nem tudom, de hasonló kapcsolatot fedeztek fel a csontritkulás kapcsán is, ugyanis a Marson jóval nagyobb lenne a csontritkulásban szenvedők aránya. Nem vagyok tudós, nem látom át a kettő kzötti kapcsolatot, de inkább kikapcsoltuk a TV-t, és aludtunk egy órát. Aztán lementünk, Laci azzal fogadott minket, hogy el kell menniük az apjukhoz. Úgyhogy összeszedtem magam, és indultam haza.

Lényegében ennyi volt. Szilveszterkor elvileg folyt. köv.

2010. december 14., kedd

ONE PIECE újratöltve

A Super Mario All-Stars miatt kicsit hanyagoltam az animét, de most, hogy végigjátszottam a Super Mario Bros. 3-at is, ezennel újabb játék kapott "Complete-állapotot" a Backloggery profilomon, ismét nekiveselkedtem az animének. Most az 52. részt néztem meg, most nagyon jó részek vannak. Egy városban szálltak meg Luffyék (az istenért sem akar eszembe jutni a neve), itt jár Buggy, aki hiába keresi Luffyt, sehol nem leli (egy pár jelenet igencsak emlékeztet a Tom & Jerry-re. :D), Sanji a burning latin nővel méri össze szakácstudását (neki sem jut eszembe a neve. T_T), Usopp élet-halál csatát vív azzal a tengerésszel (neki sem jut eszembe a neve, én nem tudom hova figyelek, amikor az animét nézem. -_-), akiről kiderül, hogy hősünk apja egyszer már elbánt vele.

Lényegében ennyi. Nagyon jók ezek a részek, szinte nézetik magukat, tényleg szinte olyan, mint egy könyv, amit nem lehet letenni, és még azt is meg tudom bocsájtani ennek fényében, hogy lassú a történet folyása.

Időközben megismerkedtem még egy pár One Piece kislemezzel. A TOMATO CUBE: Watashi ga Iru yo dala nagyon tetszik, így érdeklődéssel hallgattam a kislemezt. Nem rossz, de ez sem az igazi. Azt érzem egy jó pár előadónál, hogy a One Piece dalnak szánt daluk ilyen kompromisszummal készült zene, ugyanis bár a stílusukon belül mozognak, de a kislemezen szereplő B-side track sokkal közelebb visz az együttes valódi stílusához, ami az én esetemben nemigen válik be, de lehet, hogy másoknak bejön. Amire még nagyon kíváncsi voltam az az Asia Engineer: Eternal Pose kislemez. Valamiért távol áll tőlem a rap és vállfajai, de ez a dal iszonyatosan bejön. Magán a kislemezen nincs mit csalódni, mert csak ez az egy dal van rajta, meg egy rádió-adás. Na ilyet se hallottam még kislemezen: Asia Engineer Super Radio Show: ONE PIECE Special. 18 perces rádióadás hallgathatunk végig, melynek vendége Mayumi Tanaka és Kappei Yamaguchi, vagyis Luffy és Usopp seiyuu-i. Nagyon érdekes volt hallani őket. Mayumi Tanaka le nem tagadhatná, hogy ő Luffy hangja, annyira hasonlít rá. Gyakorlatilag nő létére minimális változtatással képes fiú karakternek olyan hitelességgel adni a hangját, hogy tényleg, nagyon ráillik Luffyra a hangja. Kappei Yamaguchi pedig adja magát. Nagyon hiányolom mellé Megumi Hayashibarát. Nem néztem sok Ranma 1/2 részt, de azalatt a pár rész alatt úgy összenőtt számomra a hangjuk, hogy már-már párban említem őket magamban. Akárcsak Megumiból, Kappeiből is annyira természeteséggel árad a pozitív életszemlélet, a vidámság, hogy már a hangjával képes mosolyt csalni az arcomra. És már csak kettejük miatt is megérné végignézni a Ranmát. De visszatérve a rádióadásra, nagyon jó volt összességében. A csapat tagjai rögtönzött rapszöveggel ("magyarán" freestyle-lal) mutatták be a 2 seiyuu-t és a karakterüket. Meg az volt még vicces, amikor rá akarták venni őket rappelésre. :D Hát hallatszott, hogy nem az a szakmájuk, de aranyosak voltak, hogy megpróbálták. ^^ Maki Otsuki (az első 2 ending előadója) kislemezei elég jók. A memories nem a kedvencem, ellenben a RUN! RUN! RUN! valami fantasztikus! A single is nagyon jó lett!

Érdekes, ahogy utánanéztem az OP / ED előadóknak, hogy kik ők, mit csinálnak, döbbenten tapasztaltam, hogy egy részük abbahagyta a zenélést, vagy más formában foytatja. Például Maki Otsuki ma a CASSIS nevű együttes énekese, 2002-ben végleg feladta a szóló karrierjét, Ruppina elvileg egy együttes, az sem élt sokáig, ma már csak az énekesnője folytatja szólóban. A Tackey & Tsubasa is abbahagyta, de most idén ők a fő visszatérők. Hát, nagyjából ennyi.

2010. december 9., csütörtök

Wii gyűjteményem

Elég rég csináltam képet a Wii játékaimról, konkrétan, mióta Pesten vagyok, azóta nem. ^^' Mivel a múlt héten sikerült beszerezni az All-Starst, ennek örömére most csináltam egyet. Közben nyilvánosságra kerültek a múlt heti európai eladások. Hát egyik játék sem tarolt. a Super Mario All-Stars a 23. helyen nyitott a maga 99.482-es eladásával, míg a Donkey Kong Country Returns csak a 14. helyet érte el 142.749-en vették meg az első héten. A Donkey Kong alacsony eladása már csak azért is meglepő, mert egy nagy durranás sem jelent meg ezen a héten Európában, és én azért vártam az első 3-ba. De oda mások kaptak helyet. Kíváncsi vagyok, hogy fognak alakulni az eladások a jövő héten, remélhetőleg a karácsony időszak egy kicsit fellendíti a dolgokat.

Nemrég találtam egy videót, ahol bemutatják a Super Mario All-Starst, ahogy kibontják. Van amerikai és japán verzióban is, érdemes megnézni a különbséget.

Az amerikai verzió talán kicsit szebb, mint az európai.

A DS-es Zelda játékoknál lettem figyelmes arra, hogy az európai borítók inkább a japán verziókra hasonlít, itt sincs másképp. De én ennek örülök, bár aki letöltött nálam (vagy máshol) az európai bookletet, az láthatja, hogy még abban sincs sok különbség, és ha engem kérdeztek, szerintem személyesebb az, hogy Miyamoto a japán verziójú Mariók mögött ül, és nem az amerikai, ahogy a videón is láthatjuk.

A Girls Dead Monster továbbra is tarol. A 2. napon is megőrizték a 2. illetve a 3. helyüket, kicsivel szerényebb eladásokkal. A Last Song-ból 8.134 talált gazdára, míg az Ichiban no Takaramono kislemezből 7.937-et értékesítettek. Nagyon szép teljesítmény. Különben tegnap meghallgattam mind a két kislemezt. Ha valóban ez lenne a búcsúdal, akkor méltóképp búcsúznak el. ^^ Itt a tracklist:

Last Song:

  1. Last Song
  2. Hot Meal (Another "Thousand Enemies")
  3. God Bless You

Ichiban no Takaramono ~Yui final ver.~

  1. Ichiban no Takaramono ~Yui final ver.~
  2. Storm Song
  3. Day Game

Ha negatívumot kéne mondanom, akkor az lenne, hogy God Bless You 10 perces hosszúságát indokolatlannak érzem. A végére már nagyon el lett húzva. De különben mind a két kislemez nagyon jó. Ami nagyon jó, hogy mind a két kislemezt külön-külön jelentették meg, úgy, hogy a Last Song kislemezen csak marina énekel, míg a másikban csak LiSA. És örülök neki, hogy mind a két énekesnő (ugyanis a GDM együttest eredetileg 2 énekesnő alkotja) kiadott külön 2 kislemezt, mert így külön hallhatjuk a hangjukat. Marina hangjáról nekem egyből Leea jutott eszembe. :D Szerintem neki is ilyen hangja lenne, ha komolyan, énektanárral képezné a hangját. De szerintem már nem fognak több kislemezt kiadni, az biztos, hogy tőlük lesz emlékezetes a 2010-es év Jpop szempontjából.

2010. december 7., kedd

Az anime-nyomozás eredménye

Tegnap itt volt bagszi, megmutattam neki az All-Starst. Ő annyira nem játszott, inkább csak netezett, majd később kapcsolódott be a játékba. Addig én végigvittem a Super Mario Bros. 2-t és a Lost Levelsben eljutottam a D-1 pályáig. A Mario 2 jó, jó játszani vele, de igazából semmi nincs, ami kiemelné egy átlag játékból. A Lost Levels már teljesen más tészta. Ott már tényleg nagyon ügyesnek kell lenni. Megmutattam bagszinak a C-4 pálya kritikus részét, hát ő is látta, hogy mennyire lehetetlen. De tényleg, kíváncsian várom, hogy ki az, aki Super Mario-ként képes megcsinálni azt a pályát.

Miközben játszottunk, bagszival tegnap kinyomoztuk, hogy megyik animét néztük vasárnap Duonggal, és meglett: To Aru Majutsu no Index 2. évad 2. rész. Bagszi mondta is, hogy hallott róla, mert olvasta valahol, hogy összevetették ezt az animét a Love Hinával, hogy ugyanúgy egy szerencsétlen srác a főszereplő, aki tele van jó csajokkal, ecchi jelenetektől nem kímélve. Ez annak fényében érdekes, hogy amikor Duong mondta, hogy már unja a sok ecchi-jelenetet, megkérdeztem tőle, hogy látta a Love Hinát? Mondjuk nekem tetszett a Love Hina, csak volt egy pár rész, ahol már tényleg túl sok volt a pofozkodás, hogy az enyhe erotikus tartalommal megtöltött jelenetekről már ne is lelkesedjünk. Emellett találtunk egy nagyon jó Super Mario Bros. 3 sprite képet, amikor Mario épp repül, ezt bagszi kirakta nekem vasalható gyöngyökből. Nagyon jól néz ki, már csak vasalásra vár.

Na de miután bagszi szabadult a gépemtől, jött egy kicsit duettben Mario 3-azni. Jobban neki kéne ülnie, mert nem egy reménytelen eset, még ha most nagyon nem is megy. De nem maradt sokáig, mert a holnapi munkája miatt hamar el kellett mennie. Előtte megnéztük az Animekarácsony honlapján kint van a karaoke kiírás, emellett tegnap rakták ki az odajutást. Csak így elkezdem felolvasni, de hogy mit olvasok, azt nem hittem volna... "ha ezt a képet, vagy ezt a tájat látod, akkor fordulj balra, vagy jobbra, stb. stb." Azt elhiszem, hogy a conra járók döntő többsége nem rendelkezik saját keresettel, de nem hiszem, hogy 5-6 éveseket várnak, akiknek így a szájába kelljen rágni, hogy merre kell menni. Aki ennyire nem tudja feltalálni magát, az tényleg ne is jöjjön, már bocsánat, de a kint levő odajutós szöveg nagyon szánalmas lett.

2010. december 4., szombat

Donkey Kong Country Returns testközelben

Nem volt betervezve, hogy ma kipróbálhatom, de ha lehetőség adódott rá, hát éltem vele. Cater hívott el magához, mert nem akart egyedül játszani, a másik barátja Ábel épp nem ért rá, tehát én helyettesítettem őt. Rettenetesen hideg van kint. Én már ebben a -1°C-ban is megbolondulok, úgyhogy siettem hozzá, minél kevesebbet legyek a szabadban. Megérkeztem hozzá, megnéztem a játékot, tök jó lett.

A Donkey Kong Countryhoz megmondom őszintén semmilyen régi emlék nem fűz, mert anno az SNES korszakban teljesen kimaradt az életemből. Az 576 KByte-ot egyáltalán nem vettem, így nagyon sehonnan nem értesültem a játékról. Csak 2006-ban próbáltam ki először Krisi által, de nagyon tetszett. Tisztára olyan érzésem volt, mintha a régi időkben játszanék vele, nagyon feelinges a játék. És 2007 elején elég olcsón jutottam egy SNES példányhoz, csak 3000 forint volt. Aki ismeri a DKC árakat, az tudja, hogy ez jónak számít, igaz ront az összképen az, hogy csak a kazetta, de a leírást később megszereztem. És köztudott, hogy az SNES (sőt, úgy tudom, hogy GBA-sokat is) verziókat arany árban mérik.  A második és a harmadik résszel meg még soha nem játszottam egy percet sem. A Wiis verzióval meg volt szerencsém megismerkedni, és azt kell, hogy mondjam, hogy tetszik. A grafika tiszta New Super Mario Bros. Wii hangulat. El is képzeltem, hogy ezzel az erővel még egy pár klasszikust megjelentethetnének Wiire ilyen 2D-s grafikával 3D-s hatással, mert nekem a New Super Mario Bros. Wii mellett a Donkey Kong Country Returns esetében is bejött. De mivel lassan itt a 3DS, és sok régi klasszikust arra fognak megjelentetni, így Wiire szerintem ez az utolsó ilyen jellegű durranás, de isten adja, hogy ne legyen igazam. De grafikailag nagyon rendben van a játék. De szerintem ezeknek nem is kell bődületes 3D-s grafika, ezek így tökéletesek. Nagyon jót szórakoztunk a Csabival, amennyit bénáztunk! :D Az a helyzet, hogy eléggé közeli a kameraállás, és akaratlanul is zavartuk egymást. Az irányítást elég könnyű elsajátítani, és annak ellenére, hogy fektetve kell tartani a Wiimote-ot, elég sok lehetőség van. Ami a játék nehézségét illeti, voltak olyan pletykák, miszerint nem lesz könnyű dolgunk. Mi két világot csináltunk meg (a második főellenségnél elvéreztünk), és összességében könnyebbnek éreztem, mint az SNES-es Donkey Kong Countryt, vagy csak azza nem erőltettem meg magam különösebben. Elő kéne venni az SNES-t érzem én. A zenéből meg valamennyi a régi klasszikus felújított változata. De kellemes játék, igazából szeretem azokat a játékokat, ahol tudok bénázni. :D És amikor nem egyedül játszom, akkor nem azon vagyok, hogy minél jobb eredményt érjek el, hanem, hogy szórakozzak. Ezért szoktam néha szándékosan bénázni a játékokban. Én Diddy Konggal voltam, ő kicsit magasabbra ugrik, Donkey Kong viszont erősebb. De összességében tényleg jó játék, jövőre, ha lesz rá lehetőségen, megveszem.

Aztán kipróbáltam még a WiiWare-re megjelent Sonic the Hedgehog 4-et, tetszik az ötlet, hogy a régi részek felújítása. Maga a játék is tetszik, bár a Sonic is kimaradt az életemből. Aztán Csabi játszott a Sonic Colours-szel, már látásból is meg lehet ítélni, hogy jóval többet dolgoztak ezen, mint az előző részeken. Elvittem a Super Mario All-Starst is, de nem tudtunk játszani vele, mert a lemezt véletlenül az én Wiimben felejtettem. :D De a Sonic Colours után mentem is haza.

De előtte benéztem a Duna Plazába, van az 576-ban Super Mario All-Stars Wiire, de 10.990 ft, úgyhogy...

SUPER MARIO HISTORY booklet

Ezen szerény éjszakán is csak alig 4 órát aludtam. -_- Mondjuk, annyira nem is érzem magam fáradtnak. És álmatlan éjszakám gyümölcse, hogy bescanneltem a SUPER MARIO HISTORY Bookletet, és kiteszem letöltésre. Remélem, mindenkinek elnyeri a tetszését. ^^ De így annyira nem is jön át a hangulat, ez a kiadvány tényleg minden Nintendo rajongónak KÖTELEZŐ VÉTEL!

2010. december 3., péntek

Super Mario All-Stars

Tulajdonképpen nem sokat tudtam aludni éjszaka, olyan 5 órát... Annyira izgatott voltam az All-Stars miatt. Okui Masami: Key dalának hallgatása mellett emlékeztem meg magamban a 17 évvel ezelőtti történésekre. Lehet, hogy furcsának hangozhat, de amikor megkaptam 1993. decemberében az All-Stars bundle-ös SNES-emet, olyan szinten emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Egy korábbi blogpostomban már megemlékeztem Dévényi Tibor Elektor Kalandor műsorára, viszont annak utolsó adására (szándékosan) nem tértem ki. Itt mutatta meg a Super Mario All-Stars pakkos Super Nintendót. Én konkrétan akkor láttam először SNES-t. És ott mutatták be a nagynyilvánosság előtt a Super Mario All-Starst. Hát amennyire egy 7 éves gyerek csodálkozhat, annyira néztem ámulattal a játékot. Iszonyatosan tetszett. Közvetlenül a december 24-e előtti vasárnapi napon volt, azt hiszem, az december 19 volt 1993-ban, de nekem valami miatt mindig 21-e jut eszembe. De lényegtelen is. Az egész műsornak az volt a lényege, hogy aki az egész játékfolyam alatt (tehát kb. 1990-1993 között) a leges legtöbb pontot összegyűjtötte, az nyert egy utazást Floridába, Miamiba. Végül ketten nyertek. Még arra is emlékszem, hogy egy 10 éves, és egy 8 éves srác nyerték meg, és ő voltak bent a stúdióban, ők játszottak az All-Starral, azon belül is a Lost Levelsszel. A 10 éves srác, az gond nélkül végigjutott az első pályán, aztán átadta a controllert, a kisebbik fiú elvérzett a 2. pályán. ^^' Viszont a 3. és a 4. helyezett sem maradt nyeremény nélkül, ők kapták meg a Super Nintendót. Én már akkor elköveltem magamban, hogy a Super Nintendónak jobban örülnék, mint az utazásnak. :D Ez a műsor olyan 10-15 perces volt, és még aznap mondtam anyámnak, hogy de jó lenne, ha lenne egy ilyen nekem. Hív, hogy menjek vele, és basszus, elővette ugyanazt az SNES-t, amit a TV-ben láttam. :D Azt az örömöt és boldogságot a mai napig nem tudom leírni. Ahogy kivettem a dobozából, összekötötték nekem TV-re, és ahogy játszottam vele. Ez amíg élek, örök emlék marad számomra, és ezt senki nem veheti el tőlem!

De térjünk vissza a mai napra, mert megvettem magamnak az All-Starst Wiire is, de ahogy megkaptam, az se minden napi. Ha lehet ilyet mondani, az utolsó utáni példányt szereztem be, amit még el lehetett érni. :D Úgy volt, hogy ahogy írtam az előző postomban, 10 órakor indultam el, először a Duna Plázában levő Saturn felé vettem az irányt. Itt még nem volt egy darab sem. Kerestem azt az eladót, akinek a játékok a reszortja, de nem találtam meg. A Saturn kiszolgálásból nálam mindig elégtelenre vizsgázik... Átmentem a Nyugatiba, először a WestEndbe, az ottani 576-ba még nem érkezett meg, a Media Marktban meg épp pakolták ki a napi árut. Megkérdezem a játékokért felelős eladót, hogy van-e. Hátramegy, megnézi, mondja, hogy nem kaptak, eltolták a megjelenést a jövő hétre. Kicsit ideges lettem... "Ne csinálják ezt velem!" mondtam magamban. Elmentem a Multiformatba, ők se kaptak még. Mondtam nekik, hogy elvileg ma lenne a hivatalos megjelenés, akkor még jobban a fejét csóválja, hogy biztosan nem kaptak még... De bosszantott, hogy tényleg nem kaptak volna még ma? Ezért elmetróztam a Budai Game Parkba. Ott azt mondta az eladó, hogy kapnak, de csak azoknak jut, akik előrendelték. És most jön a nagy DE!!! Az egyik előrendelő, akinek ma járna (még az előrendelők közül sem kapja meg mindenki), azt mondta, hogy csak a jövő héten tudná átvenni. Az eladó megbeszélte vele, hogy itt vagyok én, aki nagyon szeretné az All-Starst, és ha neki úgyis jövő hétre kell, akkor nem-e lehetne, hogy én megvenném? Mondta a hölgy, hogy igen, azzal a kikötéssel, hogy jövő péntekig biztosan megkapja, mert neki addigra 100%-ra kell. Az eladó biztosította őt arról, hogy addig jön új szállítmány. Úgyhogy megkaptam az ő példányát. ^^ Vártuk a főnököt, Zolit, hogy hozza a mai szállítmányt, köztük volt az All-Stars. Azt mondta, hogy nagy szerencsém van, mert Kelet-Európába ez a játék valamiért nehezen jut el, és ők is keveset kaptak, és hogy az első pár szállítmány biztos, hogy csak előrendelteknek jut. Hoztak Donkey Kong Country Returnst is. Nagyon szépen néz ki, de annak beszerzését elnapolom... pontosabba elévelem, mert idén már biztos, hogy nem jut rá pénz, hacsak rám nem szakad a Magyar Nemzeti Bank. Tehát így jutottam nagy szerencsével egy példányhoz. ^^

Nagyon szép már a doboza is, de milyen belül? Azt kell mondjam, hogy a Nintendo kitett önmagáért! Már a lemez borítója is nagyon tetszetős, a zenei CD-t tartalmazó borító is élőben, hogy korabeli TV-n megy a NES-en a Super Mario Bros. már az se semmi, de a Booklet... Azzal nyit, hogy Miyamotóról egy kép, hogy ül az asztalánál, és előtte az összes Mario játék! Az úgy rendesen meglepett, de nagyon örültem neki! Teljesen gyermeki bologsággal ittam minden egyes oldalát a Bookletnek, annyira jól néz ki, dizájnos, hihetetlen jól el van rendezve, és az is nagy durranás, hogy minden egyes Mario játék mellett van egy rövid kis élménybeszámoló, Miyamotótól, Koji Kondótól, a zeneszerzőtől, és Takashi Tezukától a főmenedzsertől egy pár soros élménybeszámoló, hogy kinek milyen volt készíteni az adott játékot. Mindezt a saját Miijükkel illusztrálva! :D Szóval a Booklet minden téren felülmúlta a várakozásaimat. A lemez tartalmát már közöltem korábban, kicsit rossz, hogy 25 perces, de most ez izgat a legkevésbé. ^^' Ezt még az Árkádban néztem meg. És azért tényleg nem semmi, ahogy Miyamaoto ott ül a Mario játékok előtt, kezében egy Mario műanyag figurával. Hát büszke is lehet magára, mert amit tett a videojáték-történelemben a Mario játékokkal... Párját ritkátja! Erről történelem könyvekben fognak megemlékezni! Sajnos még nem mehettem haza, mert be kellett mennem az iskolába Számvitel órára. Gondolom, mondanom sem kell, hogy életem leghosszabb Számvitel órája volt a mostani. -_- De túléltem! :D És szinte rohantam haza, hogy kipróbáljan a játékot.

Nagyon jó élmény ismét újra játszani vele. ^^ Most csak egy kicsit játszottam a Super Mario Bros-szal, de már ennyi is elég volt a régi élmények visszahozására. Kicsit tényleg olyan érzésem van, mintha visszarepültünk volna az időben. ^^ Még akkor is, ha már sokat változott a világ, és az ősi, klasszikus Super Mario Bros.-t már rutinból nyesem végig. Most a The Lost Levelst fogom elővenni. Itt biztos sikerülni fog a végigjátszás, mert pályánként lehet menteni, nem úgy, mint a Virtual Console-on, hogy világonként kell újra kezdeni ha végleg meghaltál. A Super Mario Bros. 2 meg jó, szeretem, de korántsem annyira, mint a többit. A Super Mario Bros. 3 meg számomra örök klasszikus, és SNES grafikával sokkal szebb! De nekem az összes régi Mario játék sokkal jobban tetszik SNES grafikával. Nem csak azért, mert technikailag jobb, hanem mert annyira hangulatos! Nekem nagyon tetszik. Sőt, majdhogynem az összes SNES játék grafikája közül az All-Starsé tetszik a legjobban! Nagyon hangulatos szerintem.

Még álljon itt egy kép a teljes All-Stars gyűjteményemről. A nagy doboznak azért a hátulját fényképeztem le, mert gyerekkori hülyeségemből kifolyólag összefirkáltam. -_-' Meg ki is fakult, és szerintem a hátulja sokkal menőbb. Bár azért meglátszik rajta a majdnem 17 éves, kissé viseletes állapotban van. ^^' Megvan a kazettának a doboza is, és kétféle leírás van meg. Az alul levő videokazetta úgy tudom, hogy csak Angliában jelent meg. Pár éve tettem szert rá az eBayen, ilyen trükköket mond el a játékból, meg egyéb dolgok vannak benne, pl. StarWing videóteszt. Hogy miért, ne kérdezzétek... De jó kazetta végül is.

Ennyi lenne az All-Stars élménybeszámoló, most megyek vissza tovább játszani vele. Azt hiszem, lesz egy álmatlan éjszakám! :D

2010. december 2., csütörtök

One Piece lázban

Hát mit is mondanék, én mostanában már csak a ONE PIECE MEMORIAL BEST CD-t hallgatom, egyszerűen annyira megtetszettek a számok rajta, hogy tényleg szinte már csak ezt. És el is kezdtem újra az animét nézni. Amikor utoljára néztem tavaly, már nem emlékszem, hogy hol hagytam abba, meg annyira tökéletesen nem is emékeztem a történetre, úgyhogy újra kezdtem. Maradandó élmény lehetett, ha nem emlékszem rá, mi? Nem egészen így van ez. Most 10 részt nézek egy nap (tehát kemény 4 óra One Piece egy nap alatt), és azt kell mondjam, hogy kell is 10 részt nézni, mert a történet nagyon lassú folyású. Már az első rész is árulkodik arról, hogy egy igen hosszú kaland elé nézünk, és nem is a kaland hosszúságán, hanem annak lassúságával van szerintem a fő gond. Gond? Nézőpont kérdése. Teljesen világos számomra, hogy a shounen animék egyik fő eleme a harc és az erőfitogtatás, de itt többször is az volt az érzésem, hogy néha túlzottan elhúzódnak a harcok. Például Monkey D. Luffy harca a páncéltestű emberrel, aki természetesen világ legerősebb emberének vallja magát, és hogy ő még soha nem veszített, de majd főhősünk kicsit helyrepofozza az egóját. Ekkor éreztem azt, hogy túlzottan sokáig kellett helyrepofoznia, már tényleg, mindenki réges régen meghalt volna abban az összeütközésben, de ő még mindig felébred, és megmutatja, hogy őt csak azért sem győzheti le senki. És azért tök feleslegesnek tartok elhúzni egy csatát, hogy Luffy még erősebben rámérje a GOMU GOMU NO BAZOOKA támadását. Ez a fő negatívuma az animének, és az az igazság, hogy ha a szereplők nem lennének szerethetőek, már rég letettem volna a One Piece-ről. De Luffy elvont viselkedése, Usopp poénjai, és még sorolhatnám, mind arra ösztökélnek, hogy azért még nézzem a sorozatot. Arról nem is lelkesedve, hogy vannak nagyon jól kidolgozott történetek. Például Usopp és Nami gyerekkora.

De a zenék legalább szinte mind nagyon jók. ^^ Ezek váltak a kedvenceimmé:

  • Hiroshi Kitadani: We are! (OP1)
  • BOYSTYLE: Kokoro no Chizu (OP5)
  • D-51: BRAND NEW WORLD (OP6)
  • Tackey & Tsubasa: Crazy Rainbow (OP8)
  • Tohoshinki: Share the World (OP11)
  • Maki Otsuki: RUN! RUN! RUN! (ED2)
  • TOMATO CUBE: Watashi ga Iru yo (ED3)
  • Shojo Suitei: Shouchi no Suke (ED4)
  • Uehara Takako: GLORY -Kimi ga Iru Kara- (ED7)
  • Tackey & Tsubasa: Mirai Koukai (ED14)
  • TRIPLANE: Dear Friends (ED16)

Az egyik nagy rácsodálkozásom, hogy a TRIPLANE Dear Friends dala volt, hogy lehet egy szomorú, ballada One Piece ending? :o Érdekes, de nagyon szép dal. Nekem van egy olyan sejtésem, hogy akkor egy szomorú történetet fognak elmesélni, még csak ott tartok, hogy épp elkezdődött a 2. ending, aminek megmondom őszintén, örülök, mert már szabályosan idegesített az 1. ending. Az nekem annyira nem tetszik. A RUN! RUN! RUN! viszont nagyon jó! Pedig ugyanaz az énekesnő. ^^' A kedvencek közül egy pár kislemezt leszedtem, annak reményében, hogy bővíthetem egy kicsit a Jpop-ismeretem, de szinte mindegyik csalódás volt. Uehara Takako: GLORY -Kimi ga Iru Kara- single B-side trackje tipikusan az a dance szám, amitől a falra mászok, pedig a címadó dalt nagyon szeretem. A Shojo Suitei: Shouchi no Suke kislemez 2. dala pedig nem hagyott bennem maradandó emléket. Meg a két Tackey & Tsubasa kislemezzel tettem próbát némileg pozitívabb eredménnyel. Aki egy kicsit is jobban ismeri a Jpop-ipart, az tudja, hogy akár külön regényt lehetne írni a Johnny's Entertainment dolgairól, bár azt gondolom, hogy az olyan fiúegyüttesek, mint a Tegomasu, vagy a Tackey & Tsubasa üde színfoltja a Jpop zenének, de például az Arashi zenéjével ki lehet kergetni a világból. Kíváncsiságból meghallgattam a tavaly megjelent All the BEST! 1999~2009 albumukat, de a 9. szám után leállítottam, mondván, hogy ez nagyon nem nekem való. És most nézem, hogy az új albumuk is több, mint 1 millió példányszámban kelt el. Esküszöm, nem értem, hogy miért ilyen menőek. Illetve értem, csak nem tetszik... Na, mindegy, vissza a Tackey & Tsubasához, ők legalább tudnak énekelni. Nos, tehát, két kislemez van a One Piece szárnyai alatt, az ×~Dame~ / Crazy Rainbow, és a Kamen / Mirai Koukai. Az ×~Dame~ dal nekem annyira nem jött be, de a Crazy Rainbow nagyszerű alkotás! A másik kislemez meg szinte hibátlan. Mind a Kamen, mind a Mirai Koukai fantasztikus dalok.

Tehát most per pillanat ez van. És ne felejtsétek:

HOLNAP SUPER MARIO ALL-STARS MEGJELENÉS!!!

2010. november 6., szombat

Új játékok a porondon

Most, hogy bagszi hazaérkezett, végre át tudtam menni hozzá, és kipróbálni a Super Mario All-Starst Wiire. ^^ Nekem már nincs mit dícsérni rajta, én nagyon szeretem, és érdekes volt a japán verzióval játszani, hogy minden japán karakterben volt. De az az érdekes, hogy minden hiraganában volt írva, így hellyel-közzel el tudtuk olvasni, bár a jelentését az angol változatból úgyis tudjuk. Jó volt újra ezzel játszani. Amit még próbára tettünk, az a Kirby's Epic Yarn. Hát nem okozott csalódást a Nintendo az egyedi ötleteivel, hasonló elveken alapul a Super Paper Mario is. Egyáltalán nem szokatlan, hogy az egész egy fonálból van, könnyen rá lehet érezni az irányításra, és az elején, ahogy elmeséli a történetet, az annyira aranyos. ^^ A játékot ketten lehet játszani, az egyik Kirby, a másik a herceg, aki segít Kirbynek, és kooperatív a játék. A játék egyáltalán nem nehéz, ahogy megszokhattuk a Kirby játékokból, az irányítást sem nehéz elsajátítani, utána már megy minden. Jól megcsinálták, viszont amit negatívum számomra, az a zene... Hát az valami iszonyat lett szerintem. Pont az a fajta nyugodt zene, amitől elalszom, és engem nagyon idegesít. Itt egy videó a játékról:

Ha nem lenne ennyire idegesítő a zenéje, akkor nagyon aranyos játék lenne, de így nekem ront az összképen.

2010. november 1., hétfő

Magánvélemények a Super Mario All-Starsról

Cater üzenete (22:32):
meg ne az all staros grafikát használják, mert nekem nem tetszik
supermario4ever üzenete (22:32):
AZ ALL-STARS GRAFIKA A VILÁG LEGJOBB GRAFIKÁJA.
Moonshadow Necrokid üzenete (22:32):
I want your horror, I want your design, CAUSE YOU'RE A CRIMINAL AS LONG AS YOUR MINE
supermario4ever üzenete (22:32):
ANNÁL A FÖLDÖN JOBBAT NEM MUTATSZ FEL.
Cater üzenete (22:32):
olyan szarul néz ki
de
Cater üzenete (22:33):
az SMB grafikája
sokkal jobb
all star ilyen elcseszett
supermario4ever üzenete (22:33):
KÜLÖNBEN AZ ALL-STARS GRAFIKÁJA LESZ.
Tutajkk üzenete (22:33):
Hát azért az SMB2-nek szerintem jobb az all starsos grafikája
supermario4ever üzenete (22:33):
ÉS ALIG VÁROM.
VILÁG LEGJOBB JÁTÉKÁT KIADJÁK MÉG EGYSZER?
Cater üzenete (22:33):
OLYAN FOSUL NÉZ KI AZ ALL STAR GRAFIKÁJA
supermario4ever üzenete (22:33):
HUSZAT VESZEK BELŐLE.
VAGY SZÁZAT.
Cater üzenete (22:33):
ILYEN VILÁG SZÉGYENE
OLYAN RONDA
supermario4ever üzenete (22:33):
HÁT NINCS MÉG EGY ILYEN MENŐ JÁTÉK.
Cater üzenete (22:34):
MEG ILYEN RONDA SINCS

2010. október 28., csütörtök

Super Mario All-Stars első heti eladása

Nagyon szépen szerepelt Japánban, ugyanis a Media Create szerint 307.755-es eladással a múlt hét legsikeresebb játéka lett. Alig várom, hogy megjelenjen Európában!

Az 1993-as Super Mario All-Stars az első héten 478.347-es eladást produkált csak Japánban, és összesen 10.55 milliós eladást ért el világszerte. Vajon a Wiis kiadás eléri a 10 milliós eladást? Ahhoz még meg kell jelenjen Amerikában is, de még nincs amerikai és ausztrál megjelenési dátum.

Japánban október 21-én jelent meg, nálunk december 3-ától lesz kapható.

2010. október 21., csütörtök

A magyar Nintendo-kultúra őse: Elektor Kalandor

Még a Zeldás blogban elmélkedtem erről a műsorról, de újabb videók kerültek fel a YouTube-ra, ennek alkalmából mindenképp szeretnék megemlékezni a műsorról, mi volt az, ami közel 20 éve annyi gyereket vezetett be a Nintendo és Mario világába. Ez az Elektor Kalandor volt, mely 1990-1993 között ment a TV1-es csatornán minden hétköznap 17:30-kor. A műsor csak pár perces volt, de nekem már ez is elég volt ahhoz, Nintendo-rajongó legyek. Ekkor indult el nemcsak bennem, hanem akkor sok gyerekben valami egészen egyedi, ami talán sokak életét meghatározza ma is. Amit Dévényi Tibi bácsi elindított, és az 576 egy új úton, de folytatta. Ezekben az időkben igazi konzol-őrület indult meg, és sorra nyíltak a konzolüzletek, ahol nemcsak vásárolni, hanem kölcsönözni is lehetett. Akkoriban ez nagy divat volt, mivel akkor is kb. 10.000 forint volt egy-egy játék, de az akkori árszínvonalhoz viszonyítva az ma kb. 30-40.000 forintot ér, így talán érthető, hogy miért engedhették meg maguknak kevesen, hogy játékokat vegyenek. De 24 órára 3-400 forintért bárki hozzáférhetett az új játékokhoz, és mivel ekkor még híre sem volt a letöltésnek, nagy üzlet volt. És nem volt szükség fórumra, hogy konzolos barátokra leljünk, ilyen helyeken beszélgettünk, osztottuk meg egymással az élményeinket. Persze ma már teljesen más idők járnak.

Visszatérve a műsorra, később megjelent egy könyv Dévényi Tibor: Három kívánság címmel, ebben részletesen leírja, hogy készült egy-egy Elektor Kalandor adás. Egyenesen Japánig ment el, hogy az ottani Nintendóval kötötte meg a licensz-szerződést  műsorra. Dévényi Tibi bácsi itt megírja a könyvben, hogy szerinte nem jó üzletemberek a japánok, mert alapból teljesen másképp képzelik el a dolgokat. Azt is megírta, hogy eredetileg választása volt a Nintendo és a Sega között (Sega esetében nyilván Sonic lett volna), de azért döntött a Nintendo mellett, mert az népszerűbb volt nálunk. Hogy ment egy ilyen műsor kivitelezése? Még mindenkinek vezetékes telefonja volt a '90-es évek elején, sőt, sokaknak mág csak tárcsázós telefonjuk volt, a nyomógombos ekkor még újdonság volt. És mindig az a család, amelyik aznap játszott, kiment hozzá a stáb, és ha nem volt nyomógombos telefon, akkor ők biztosítottak egyet, és Mario a telefon nyomógombjaival mozgott a TV-ben, ezt láthattuk mi. A 4-es gombbal megy balra, a 6-ossal jobbra, és vagy a 2-essel, vagy 5-össel ugrik, erre már nem emlékszem pontosan. De ez a technikai megoldás 20 éve nagyon modernnek számított, a '80-as évek legvégén jöttek divatba a telefonos játékok (pl. Ötöd-ölő, Torpedó), amikorra már technikailag kivitelezhetővé vált, de hogy ennyire interaktív legyen, abban az Elektor Kalandor volt az első.

Három évig ment, 1993. december 21-én volt az utolsó adás. Ugyanis az egész műsorsorozat egy nyereményjáték volt. Mindenkinek számon tartották, hogy a játékban ki mennyi pontot gyűjtött össze, és aki a legtöbbet gyűjtötte, az nyert egy utazást Floridába 1994 nyarára, ha jól tudom. És a két győztes (két gyerek jutott ki végül) 1993. december 21-én mutatta be a Super Mario All-Stars pak Super Nintendót, és játszottak is rajta. Amikor először megláttam, az olyan élmény volt számomra, amit szavakba nem tudok önteni, ezért szeretem a mai napig is annyira a Super Mario All-Starst, és pont akkor kaptam meg karácsonyra a Super Nintendót, pont ugyanazzal a pakkal. És számomra ez az élmény, amit kaptam, ez olyan, amit azóta egy Nintendo játék sem tudott megközelíteni, és hogy pont karácsony táján jelenik meg Wiire a "remake", ezért mondtam azt, hogy reneszánszát élheti idén a 17 évvel ezelőtti karácsony.

Beraknám ide azt a pár videót amit találtam a műsorról:

(Egy adás 1993. júniusából)
https://www.youtube.com/watch?v=VpvpUPwBJKU
(4:40-től van itt a műsor, először csak a hang, majd olyan 7:50 körülre jön elő a kép)
https://www.youtube.com/watch?v=TklBy0n4Uag
(Egy pár másodperc az Elektor Kalandor végefőcíméből)

2010. október 7., csütörtök

Super Mario All-Stars Európában Wiire is!

Teljesült a vágyam, december 3-án megjelenik a Super Mario 25. születésnpjára kiadott játék Európában is! Nagyon remélem, hogy itt is olcsó lesz, tökre meglepődtem, hogy Japánban milyen jó ára van, kb. 2.500-3.000 jen körül láttam az árát,  holott a szigetországban egy teljes árú játék 6.800 jen. Nagyon remélem, hogy nálunk kb. 7.000 forint lesz, és akkor szerintem befigyel nálam karácsonyra. ^^

És akkor megismétlődik nálam 1993. december 21-e, amikor megkaptam a Super Nintendót Super Mario All-Stars játékkal. Az életem egyk legemlékezetesebb karácsonya, mely 17 év után lehet, hogy ismét reneszánszát fogja élni.

És már kép is van az EU-s játékról:

Tegnap voltam bagszinál, kipróbáltam a Wii Partyt. Azt kell mondjam, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Lehet, hogy igényesebb a Mario Party széria, de a Wii Partyban több a lehetőség. És ma voltunk a WestEndben a Media Marktban, pont tették ki a Wii Party készletet, tökre le voltunk döbbenve: Akárcsak a Wii Playhez is, a Wii Partyhoz is jár Wiimote!!! És 12.990 forint! Ez baromi jó ár, egyszer biztos, hogy megveszem!