Az utolsó Official Nintendo Magazine

Hát döbbenten vettem tudomásul, hogy vége az Official Nintendo Magazine-nak. Meg is fogadtam magamban, hogy ha nem is végleg, de amíg itt leszek Angliában, addig megveszek minden számot. Nem tartott sokáig. Mondjuk vicces, mert az újságosnál nem esett le, hogy az utolsó számot fogom megvenni, szokásomhoz híven kerestem a videojátékos újságok között, megvettem, aztán már csak utólag láttam oldalt, hogy "Xmas" szám, és nem december. Egy évben ugyanis 13 szám jelent meg, mivel négyhetente jöttek ki az új számok, így a havi számozásban mindig előbb jártak. Ennek eredményeként a decemberi szám után mindig megjelent egy karácsonyi is. A novemberi szám még szeptemberben jelent meg. De a lényeg az, hogy hiába volt a címoldal aljára írva, hogy "last issue ever", nem tűnt fel. Majd amikor otthon elkezdtem olvasni, akkor sem értettem, miért írnak olyan játékokról tesztet, ami még meg sem jelent (future reviews). A Top 100-as listát meg betudtam az új SSB páros megjelenésének. Majd aztán felmentem valamiért az újság weboldalára, már nem emlékszem, hogy miért, ott láttam először, hogy vége. Nagyon meglepődtem, majd jobban szemügyre vettem az újságot, összeállt a kép, és akkor láttam meg, mi van az aljára írva. Nekem így sokszor lassan esnek le a dolgok, többször mondta nővérem, olyan vagyok, mint a Jóbarátokból Joey. Vagy lassan esik le a tantusz, vagy teljesen félreérti a dolgokat.

Az újság tekintetében nem is azért "nem örülök" neki, mert már nem lesz Nintendós újság, hanem mert ez azt jelzi, hogy már Angliában is haldoklik a nyomtatott sajtó. Bár itt még rengeteg témában lehet különféle magazinokat kapni, de nagyon úgy tűnik, hogy ezek száma az elkövetkezendő 5 évben drasztikusan csökkenni fog. 2012 táján megszűnt az NGamer magazin (később Nintendo Gamer), most ez következik. Amúgy már lehetett sejteni, hogy nem olyan már a magazin helyzete, mint régebben, ugyanis pár éve még mindenféle apró menőségeket csomagoltak az újságok mellé, és nagyobb kartonban adták őket, de ez idővel megváltozott, már csak maga az újság jelent meg, és legtöbbször posztert, vagy Pokémon TCG-t csomagoltak mellé. És úgy tűnik, hogy most már semmi sem lesz. A Top 100-as listára visszatérve, gondolom abból, hogy mely artworkök vannak nagyban és melyekből adnak posztert, nem nehéz kitalálni, hogy mely két játék van az első két helyen. Szép, nagyon szép. Zelda OoT a második, a Mario Galaxy pedig az első. Mondjuk én speciel fordítva raktam volna ki, mert az első Super Mario Galaxy-t annyira nem bírom, a második sokkal jobb volt. Meg persze néhány játékot máshova tettem volna, de hát ez így is van rendjén, hiszen nincs az a lista, mely a világ összes emberének megfelelne.

Aztán elkezdtem átértékelni magamban az újságot ilyen 576 KByte, 576 Konzol jelentősségűre, melyeknek nagyon szeretem a régi számait olvasni, és úgy döntöttem, hogy szétnézek az eBay-en, hogy mennyire lehet kapni az Official Nintendo Magazine régi számait. Lehet, szép számmal, és nem is drága (legalábbis ahhoz képest, amire számítottam), ilyen 2-4 fontért postával elvihető egy-egy régi szám. Majd szépen lassan elkezdem bepótolni őket. Innen tudtam meg egyébként, hogy nagyjából 1992. októberében jelenhetett meg az első szám, mert novemberit, decemberit, valaki második és harmadik számként hirdette meg. Tényleg létezett már a Nintendo hőskorától az újság. Amúgy az eredeti számozás 2006-ig ment, onnastól valamiért újra kezdték. Én eredetileg a Wii megjelenésére datáltam az új számozást, csak most láttam, hogy már 2006 nyári számok is már az új elején vannak. Gondolom, valami kiadó- vagy stábváltás lehetett az oka. Az új számozásban amúgy ez a 114. szám, tehát eddig ment az újság. A régi valami 160-ig ment, tehát összesen körülbelül 275 szám lehet. Otthon is van egy jó néhány régi szám, ezek szinte kivétel nélkül a nővérem jóvoltából lettek meg. Az első szám, ami megvan, az valami 2000. novemberi, most így hirtelen nem ugrik be, Csak az, hogy Zelda: Majora's Mask van a címlapon. Na majd látjuk, hogy lesz, mivel nagyon szeretek újságot lapozgatni, olvasgatni, képekben elmerülni, szagolgatni (a friss nyomdaillat...), ezért én ebben is maradok régimódi, és ha tudok, igyekszek minél több régi számot beszerezni, és ez a gondolat most lelkesít.

Meg most minden boldogságom tárgya az új Okui Masami CD, amit szintén az Amazontól rendeltem ugyanattól az eladótól, akitől a Mitsu kislemezt is. Csak félig vagyok boldog, és félig üresnek látom a poharat, ugyanis vele együtt Ohmi Tomoe: Fuyu no Himawari kislemezt is megrendeltem, de azt nem postázta. Volt mellette egy papír, hogy nem képes egyszerre kettőt postázni. Meg tudom bocsájtani, és még attól is el tudok tekinteni, hogy nem értem, hogy miért nem képes egyszerre postázni, nem ismerem, hogy mennek az eladónál a dolgok. De mivel ez a két kislemez párban együtt az igazi, ezért rendeltem meg őket együtt, és ezért vártam őket egyszerre. Úgy voltam vele, hogy addig nem bontom fel ezt, amíg nem jön meg a másik, de csak nem bírtam ki. Nagyon szeretem, csodálatosan szép karácsonyi lassú zene. Amúgy ez az a dal, amire mondta nekem Tukeinon, hogy ha megtanulnám, indulhatnék vele karaoke versenyre. Még megtörténhet. Különben több éve tervezem, hogy a Melted Snow és az Ohmi Tomoe kislemezeket karácsonyra megveszem. Minden évben elterveztem, aztán jött az október, november, december, a lehetőség meg elszállt. De most van. Vele együtt boldogság is van. Van egy érdekes hangulata az evolution kiadású Okui Masami albumoknak, kislemezeknek, erre ez a gyűjteménykép világított rá. Ezek mind az énekesnő saját kiadója gondozásában megjelent albumok és kislemezek, és olyan érzésem volt, mintha ezeket a kiadványokat nemcsak az köti össze, hogy azonos az előadójuk, hanem ... nehéz értelmesen úgy szavakkal elmagyarázni, hogy ne tűnjön hülyeségnek. Az a lényeg, hogy minden egyes Okui Masami kiadás egy hatalmas kincs, és folyamatosan, amint lehetőségem lesz, beszerzem az albumait és kislemezeit, hogy a gyűjtemény teljes legyen.

Valaki keresett a blogban eladó Marie figurát a Macskarisztokratákból felnőtteknek. Aki egészségesen gyereklelkű, annak tárháza végtelen, de én szívesebben vennék Berliozzal kapcsolatosan valami figurát, jelezve, hogy nekem ő a kedvencem. Csak ez a fajta gyűjtögetés inkább a lányok privilégiuma, nekik meg erre csak egy kislány macska felel meg, úgyhogy én kiestem ebből a szórásból.

Mario Golf: World Tour

És végre megjelent! ^_^ Nagyon vártam már, mert már a demo alapján is bejövős volt. Gondolkodtam azon, hogy előrendeljem-e, és végül mellette döntöttem, hogy biztosan meglegyen, meg a Nintendo 64-es elődnek köszönhetően bizalmat szavaztam neki. A Grainger Games-ben kicsit olcsóbbak az új játékok, ezért itt tettem meg. Itt £3-at kell fizetni előlegben, a többit, majd ha meglesz a játék. Természetesen már nyitásra elmentem érte, ugyanakkor kicsit megijedtem, mert a polcon még mindig csak az előrendeltek borítóját láttam. De beálltam a sorba (ami most hosszú volt, nyilván több játék is ma érkezett a boltokba). Érdemes volt kivárni a soromat, mert megjött. Most már csak azon izgultam, hogy £30 vagy £35 lesz az ára, de az alacsonyabbat logikáztam ki, mert láttam, hogy azok a játékok, amik eShop-on £34.99-be kerülnek, azokat £30-ért adják. És valóban 30 volt. Bár kicsit nézelődött a srác a számítógépnél, és dörmögött magában egy 32-t angolul, de szerencsére rosszul hallottam, csak £27-et kellett fizetni. Nagyon izgatott voltam, bár kicsit árnyalja a képet, hogy leírás, mint olyan, egyáltalán nincs már hozzá. Melyik kardomba dőljek? T_T Én, aki imádja a forgatni őket, úgy tűnik, hogy most már végleg nélkülöznöm kell őket. Különben gondolkodtam már azon, hogy mivel a Nintendo weboldaláról is le lehet tölteni a leírásokat, tehát nemcsak a játékban van benne, valamit lehetne bűvészkedni velük, hogy úgy szerkeszteni, kinyomtatni őket, mintha eredetiben ott lennének. Mert a digitálisak is mind totálisan egy sémára épülnek. Ugyanaz a betűtípus, ugyanaz a stílus. És valahogy feldobni, és kinyomtatni olyan papírra, nem venném rossz néven. Most is megnéztem a Mario Golf leírást, de gondoltam, hogy ugyanaz az egész.

De egyelőre az a lényeg, hogy a játékra nincs panasz. Nagyon tetszik, hozza a Nintendo 64-es hangulatot, és tetszik a sok karakter, és ahogy elnézem, itt is fellelhetők a dicső előd játékmódjai, méghozzá úgy, hogy egy része az alapjátékban van benne, így akár kombinálni is lehet őket. Meg láttam a videókban, hogy tárgyakat is lehet használni. Én szerintem ezeket ki fogom hagyni, nekem ez csalásnak számít. Pont az volt a Mario Golf egyik varázsa, hogy teljesen szabályszerűen megy a játék. Szerencsére a tárgyak használata választható lehetőség, így mindig ki lesz kapcsolva nálam. Legfeljebb egyszer-egyszer, hogy lássam, hogy milyen. A hangulat egyelőre megvan, remélem, hosszú távon is élvezni fogom. Majd később írok róla tesztet.

És ma jelent meg az új Official Nintendo Magazine. És mit ad isten? Óriás Mario Golf poszter lapul benne. Nagyon menőség, nem is volt kérdés, hogy a magamévá tegyem. Csak sajnálom, hogy nemcsak, hogy megszűnt az NGamer Magazine (illetve a pénztárcámnak jó), hanem már ez az újság is megcsonkult. Ugyanis korábban mindig kartonban, vagy fóliában jelent meg sok-sok extrával megspékelve. Most meg csak az újság, és mellé esetleg a poszter, mint ahogy most is. Vagy a múlt haviban Pokémon X, Y TCG booster volt. De amúgy nemcsak olvasnivalóként veszem az újságot, hanem innen veszek cikk-ötleteket a Mariós oldalhoz is, vagy hogy mikről lehet tesztet írni. A mostaniba is bekerült a Super Mario Kart, valami ilyen szöveggel: "Ez apád Mario Kart-ja" Még szerencse, hogy a játék most is időt álló, és legalább annyira fantasztikus, mint régen volt. Amúgy természetesen benne van a Mario Golf és az új Kirby játék tesztje is, ahogy látható a borítón is.

Ja, ha már Mariós oldal: megmutatta a nővérem, hogy mivel csinálja a Kung Fu iskola weboldalát: wix.com. Egészen jó, sok mindent lehet benne szerkeszteni ingyenesen is. Talán jobban is, mint a Wordpress-nél. Szabadabb kezet kapunk, és csak kevés extráért kell fizetni. Például azért, ami engem érint: Létező domain csatolása az oldalhoz... Milyen egyszerű lenne már a költöztetés. Egyelőre kísérleti stádiumban próbálgatom a dolgokat, hogy mennyire lehet szerkeszteni rajta a dolgokat, aztán meglátom: Ha úgy látom, hogy megéri, akkor befizetek a prémiumra.

Születésnapi csomag

Ugyan csak szombaton lesz a születésnapom, de összeválogattam magamnak egy kisebb-nagyobb csomagot:

A két Nintendós újságot tegnap kaptam anyámtól. Most is tele van érdekes és jó cikkekkel, viszont meglep, hogy a Nintendo Gamer-hez nem járt ajándék, pedig azt agyon szokták nyomni apróságokkal. Ennek köszönhetően 49p-vel csökkent az ára, most már £4.50. Az Official nintendo Magazine mellé egy poszterfüzet járt, 8 poszter van benne, ebből természetesen csak 4 használható fel egyszerre.

A Macskarisztokraták DVD-t az Europark Saturnban vettem 1.699 forintért. Mivel gyerekkorom nagy kedvence, ezért megért annyit. Egyszer láttam tavaly a rajzfilmet, de előtte utoljára szerintem csak 1996-ban. Érdekes is ennyi év után újranézni. Ugyanannyira szeretem, de több dolgot vettem észre. Például akkoriban a rajzolási stílus egyáltalán nem tűnt fel, de most totál meglep, hogy nem újították fel digitálisan, amikor 1993-ban kiadták videokazettán, mint a 101 Kiskutyát később, amikor megjelent újra. És érdekes, hogy pont a régi verziót láttam nemrég a 101 kiskutyából, az 1961-eset. A Macskarisztokraták 1970-es, de totál ugyanaz a rajzstílus, még kevés benne a számítógépes munka. És az a helyzet, hogy így DVD-n nem mutat annyira szépen. Szerintem ráfért volna egy ráncfelvarrás, digitálisan teljesen felújítani a rajzot, én örültem volna. Az Aladdin is nagyon szép így felújítva. Utánanéztem annak is, hogy ment-e 1971 környékén a magyar mozikban, de erről nem látok információt, így élek a gyanúperrel, hogy mi, magyarok, csak videokazettán láthattuk először, ugyanis arról sem olvastam, hogy esetleg a '90-es évek elején ment-e a mozikban. Hát így nem csoda, hogy nem sokan emlékeznek rá. Azt azért el kell ismerjem, hogy a macskák iránti végtelen rajongásomnak köszönhetően szerettem meg ennyire a rajzfilmet, és ha akkoriban nem láttam legalább 20×, akkor egyszer sem. Már akkoriban is nagyon szerettem Kassai Ilona hangját (A Madam-é). A rajzstílus mellett még magán a külsőségeken is elcsodálkoztam. Ugyanis akkoriban annak ellenére, hogy elég korán képbe kerültem az évszámok terén, nem sokat mondott nekem az, hogy 1910-ben játszódik a történet. Most meg teljesen rácsodálkoztam az utcákra, mennyire más hangulatuk volt, és a villára, hogy nézett ki, amiben a macskák laktak. Egyébként nekem a kismacskák közül mindig is Berlioz volt a személyes kedvenc, mostani fejjel is ő a legszimpatikusabb. Az Arpeggiónak is most néztem utána, hogy mi az. Ami még meglepett, hogy Thomas O'Pamacska kóbor barátai egy-egy országról vannak elnevezve. És volt egy macska, amelyik iszonyúan csúnyán nézett ki, nagyon utáltam ránézni, most meg nevetek magamon, mert ő volt a kínai macska. Nem Kínából származó macskát kell elképzelni, hanem egy kicsi, ferde szeműt, egyébként sziámi-féleség. Nos, igen, töredelmesen be kell, hogy valljam, hogy koránt sem voltam egész életemben ennyire ázsia-barát, mint most. Hát régen, amikor én is nézegettem a híradót, és amikor Kína, vagy Japán volt, akkor mindig eltakartam a szemem, mert nem értettem, hogy miért olyan csúnya, kicsi azoknak az embereknek a szeme, és hogy miért olyan nyomott az arcuk, és miért lelapult a hajuk. Persze, nem kellett sok, hogy megbarátkozzak a külsejükkel, most meg... Oda vágyok, hát ne vicceljetek. Az már csak hab a tortán, akkor volt sikeres a Jó reggelt Vietnam című film, és én akkoriban azt hittem, hogy Vietnam valahol Közel-Keleten van, Irán környékén. Csak amikor később komolyan nézegettem a térképeket, és az Ázsia térképnél szembesültem, hogy hol is van valójában. A Macskarisztokratákra visszatérve, az is most tűnt fel, hogy George VénKujon hangja Kenderesi Tibor volt. Igen, a közkedvelt Dagobert bácsi, és Zseniális teknős hang, sajnos nemrég távozott el közülünk. :( Szóval most is nagyon jó volt nézni a rajzfilmet, nem bántam meg, hogy megvettem a DVD-t. Ha realista lennék, igazat adnék azoknak, akik azt sérelmeznék, hogy nincsenek benne akkora dramaturgiai hatások, mint például az Aladdinban, vagy az Oroszlánkirályban, ennek fényében érthető, hogy nem lett annyira sikeres, viszont az mégis furcsa, hogy kb. 20 éve úgy kiadták videokazettán, hogy nem ment előtte moziban.

Tegnap találkoztam Kumitével, vásároltam nála is. Először csak a Game Boy Coloros Wario Land II, és a Game Boy Advance-es Donkey Kong Country 3-ban egyeztünk meg, aztán meglepetésképp elhozta nekem a Super Mario Land dobozát. Én rááldoztam az 1000 forintot, ez akkora ritkaság, és kincs, hogy az első kiadása a doboznak, nem a piros keretes, valami Nintendo Choice-os (már akkoriban is megjelölték az 1 millió+ eladású játékokat, és új köntösben jelentek meg), úgyhogy jöhetett. A két játék meg kellemes, a Donkey Kong Country 3-at, tegnap este, amikor kipróbáltam, szabályosan kerestem, hogy merre ell egyáltalán elkezdeni. O_O Nem esett le, hogy a hajóval kell menni, és hogy egyáltalán csak hajóval lehet elérni az első világot. Nekem már most gameplay videó kellett, mi lesz majd később? O_O Az mindenképp könnyebbség, hogy bárhol, bármikor lehet menteni, de mintha a játék egyébként is könnyebb lenne. A Wario Land II-t épp, csak elkezdtem, nekem egy kicsit furcsának tűnt. Lehet, hogy én várok túl sokat Wariótól, mert ő ugye az a végtelenül vicces, bolondos karakter, akit sokan szeretünk, az elején még nem nagyon akart kialakulni. Hátha később.

Ma voltam a Play Maniában, ugyanis volt 3 SNES kazetta, amit kinéztem magamnak korábban, ma ebből kettőre szert tettem: Oroszlánkirály és a Dzsungel Könyve. Még a Street Fighter 2-t néztem ki magamnak, de már elvitték, viszont a Hupikék Törpikék is jó játék, ezért megvettem. Az Oroszlánkirály felirata bár német, de maga a játék angol, ezt ott nem tudták, ezért 1.500 forintért adták, míg a másik kettő 2.500 forint volt, mert azok angolok. A három együtt, bár 6.500 volt, de odaadták 6.000 forintért. Mivel az Oroszlánkirályt - ahogy korábban írtam - már a Virgin csinálta SNES-re is, ezért mindenben megegyezik a PC verzióval. Sokat játszottam azzal suliban, és nem emlékszem arra, hogy valaha is túl tudtam jutni a 2. pályán, most sem ment. Az a rész, amikor Szimba mindenféle állatok között futkos a rajzfilmben. Ez az, amikor dobálnak minket a majmok, a zsiráfok fején járunk orrszarvú felkap minket, és struccon utazunk. És a struccos résznél nem tudtam soha továbbjutni, és most is sokszor meghaltam ott, ahol kétszer kellett ugrani. A kivitelezése világos, de nem értettem, hogy Szimba mibe akad be, ami a halálát okozza. Muszáj voltam erről is videót. Ja, hogy később kell ugrani. De utána sem jutottam sokáig, mert most meg azon vagyok fennakadva, hogy miért nem fogja meg a vizilovak farkát? Ott is meghaltam vagy 20×. A játékban egyébként kétszer lehet újrakezdeni, és egyszer 9 élet áll rendelkezésre. Az oroszlán is macska... De nagyon aranyos játék, élmény játszani vele. A Dzsungel Könyvét soha nem láttam, de érdekel. Így a játék nem is volt akkora hatással rám, aranyos ugrálós, el lehet játszogatni vele. Kicsit sötét a kép, és nehéz látni, hogy mi hol van. A Hupikék Törpikékkel játszottam régen, az tetszett nekem. Most is jó játék, bár az első pálya elég érdekes, hogy a törpék az ellenfelek, de az utána levő erdő már sokkal érdekesebb. Majd ezt is végigjátszom.

Úgyhogy most ennyi, de még nincs vége, remélem, hogy a MondoConon találok The Legend of Zelda: Ocarina of Time part 2 mangát. És a jegyet is megvettem magamnak a SakuraZakában. Van még nekik jónéhány, úgyhogy aki még szeretné megvenni, egyáltalán nincs lemaradva.

In England 4th day – Christmas Eve

Karácsony van, szép ünnep. De hogy kinek mennyire az, az a szívekben dől el, de erről majd később. Jó nap volt a mai, délelőtt ilyen cirkáló körutat tettünk meg autóval New Brighton és Birkenhead között. Xingbo keresett a környéken helyet, hogy hol tarthatna Tai Chi, és Kung Fu órákat. Több helyen többször jártuk, a gyerek meg majdnem kétségbeesett, mert azt hitte, hogy eltévedtünk. :D Az egyik legviccesebb az volt, amikor Birkenhead határán levő körforgalomban tettünk meg 3-4 kört, mert mellette volt egy templom, megállni nem lehetett, és addig köröztünk, míg Huicong fel nem írta a telefonszámot. De előtte megálltunk New Brighton-ban a tengerparton. Ez egy másik oldal, mint ahol 2 napja voltunk, itt nemhogy volt víz, de hullámok is voltak.

Nagyon szép hely, erre laktak nővéremék 2008-ig. Hazamentünk, én megnéztem itthon a Naruto 207-208. részeit, amik az Animaxen mentek, utána lementünk a közeli parkba kacsákat etetni, valamint focizni is akartunk volna, de olyan nagy eső volt itt tegnap, hogy még ma is olyan nedves volt a talaj, mintha csak néhány perce állt volna el. Egy kicsit azért ott voltunk. Visszafele bementem a környékbeli közértbe, mert 2 srác kezében láttam energiaitalt, és úgy voltam vele, hogy valami olcsó jöhetne. Láttam, hogy van Monster is, és egy olyan fajta, ami nálunk nem kapható:

Narancssárga, ugyanolyan sárga gyümölcsös, csak alacsonyabb kalóriatartalommal. Miután hazaértem, még ténykedtem egy kicsit a szobában, aztán volt a vacsora. Az előétel ilyen ráksaláta volt, Xingbo csinálta a következőkből:

• Garnélarák
• Saláta
• Koriander
• Mártás (Majonéz és Ketchup 4:1)
• Citrom

Nem volt annyira rossz, de eszembe juttatta a régi teóriámat a kínai kajákról, hogy mindent egybeöntenek, tök mindegy, hogy az ízek harmonizálnak-e egymással, vagy sem, aztán majd lesz, amilyen lesz. Sokat nem ettem belőle, mert valahogy nem volt most gyomrom hozzá. Halászlé volt, amilyen lehet Angliában egy halászlé, mert a paprika az nagyon hiányzott belőle, bár nem volt rossz. Második meg rántott hal, meg ilyen kínai módra elkészített hal, mellé rizs, meg indiai fűszerezésű krumpli. Megkóstoltam a krumplit, sajnos egyáltalán nem ízlett, úgyhogy maradtam a rizsnél, a kínai hal nagyon finom volt. Ezután volt ajándékbontás, több mindent is kaptam:

Két Nintendós póló, Official Nintendo Magazin, egy 2012 macskás naptár, egy spray-t is kaptam, az lemaradt, meg 30 font. A 30 fontból a The Legend of Zelda: Ocarina of Time 3D-t fogom majd megvenni, mert a GAME shopban akciós, 20 font. Sok ajándék volt a fa alatt, bőven kapott mindenki.

A karácsony a legszebb ünnep, hiszen nálunk a szeretet ünnepe, bár sajnos a média nagyon eltorzította a karácsony valódi jelentését. A két legnagyobb műszaki üzletlánc, a Saturn és a Media Markt iszonyú reklámpropagandát csináltak az ünnepekre, hiszen tudják, hogy az idei "slágerajándék" a 3D-s plazma TV, és a táblagép... Hogy mi ezekről a slágerajándékokról a véleményem, azt inkább nem firtatom, de nagyon irritált, hogy a Saturn-nak nagy képekben láttam a hirdetését egy plazma TV, mellette "Kezdődjön a karácsony" szöveg, de a Media Markt még rosszabb volt: "A karácsony a fa alatt dől el" Akinek a karácsony a fa alatt dől el, arról megvan a nagyon is negatív véleményem. Bár azt örömmel hallottam a hírekben, hogy az emberek sokkal jobban meggondolják, hogy mire vesznek fel hitelt. Tényleg nagyon meg kell gondolni! A Santander bankban voltam (és remélem januárban visszahívnak) diákmunkán, és olyan dolgokat láttam papíron, hogy azok egy életre eltántorítottak attól, hogy hitelt vegyek fel. Semmi másra nincs szükség, csak hogy végiggondoljuk, hogy amire hitelt akarunk felvenni, arra valóban szükségünk van-e, és hogy tudjuk-e azt hosszú távon törleszteni. Visszatérve a hirdetésekre, mi volt a legundorítóbb karácsonyi reklám? A Market Central karácsonyi szövege: "Pikk-pakk, itt a karácsony" Én már az első hirdetésük szövegén is ki voltam akadva, hogy "Pikk-pakk megveszem", mert ez tényleg a fogyasztásra sugall. Mintha semmiség lenne a vásárlás. Ezt is beteszem a kosaramba, azt is, van pénz dögivel, meg tudjuk venni. Az a helyzet, hogy a bevásárlóközpontoknak nagyon idióta reklámjaik vannak, mert ők nem egy konkrét üzletet reklámoznak, hanem magukat, ahol sok minden van egyben, így egy képben nem lehet jól reklámozni egy plázát. Az Europark kezdett iszonyú reklámhadjáratba, amikor megnyílt a KÖKI terminál, de nekik is olyan idióta szövegeik voltak, mint pl: "Az Europarkba járok, mert fontos a családom egészsége" vagy "Az Europarkba járok, mert szakszerű segítséget kapok" Miért, máshol nem tehet az ember a családja egészségéért, vagy nem kaphat szakszerű segítséget? Mivel nagyon ritkán nézek TV-t, ezért én csak ennyiben tapasztaltam a média nyomását.

Márpedig a karácsony nem a fa alatt, hanem a szívekben dől el, ez tény. Részben a fentiek miatt írta Dr. Csernus Imre az egyik könyvében, hogy a karácsony nálunk már nem a szeretet, hanem a bűntudat kivásárlásának az ünnepe. Amikor ezt olvastam tavaly, én már akkor tudtam, hogy ebben van valami, de idén decemberben tapasztaltam meg, hogy ez sajnos nagyon is igaz. Ugyanis, ha az ember feladja az álmait érzelmi téren, és megalkuszik valaki mellett, akkor az milyen szeretetet ad? Nagyon sok ilyet látok Pesten, hogy egy pár egymás mellett, és még csak meg sem kell szólalniuk, elég rájuk nézni, és feltámad bennem a kérdés, hogy ezek mit keresnek egymás mellett? Az egyik kirívó eset, amit láttam, az Europarkban az InterSpar-ban álltam sorban a pénztárnál egy pár volt mögöttem egymás mellett úgy-ahogy. A nő terhes volt, néhány hét múlva világra hozza a gyermekét, de rajtuk is nagyon látszott, nem úgy képzelték el a szerelmi életüket, ahogy az megvalósult. És olyan pár, aki nem szereti egymást, az milyen hiteles szülői mintát mutat a gyerekének? Az a személyes tapasztalatom, hogy decemberben, ahogy az egyre szaporodó fények, karácsonyi vásárok, lágy dallamos zenék egyre jobban emlékeztetik az embert, hogy hamarosan itt a karácsony, mintha még türelmetlebbek lennének egymással. Ezzel sokkal többet elárulnak magunkról, mint azt gondolnák. Egyébként nem csoda, hiszen ha a karácsony a szeretet ünnepe, és ha az ember nem azzal van együtt, akkor mit ünnepeljen? Mert az én olvasatomban ezen az ünnepen az érzelmi életünket ünnepeljük, hogy együtt vagyunk azzal, akit igazán, tiszta szívből szeretünk, és olyankor aztán nem számít az ajándék értéke. A bűntudat kivásárlása ott jön képbe, hogy ha valaki nem szereti a partnerét tiszta szívből, ott jönnek a nagy ajándékok. Nem szereti őt, nem sokat tett érte egész évben, de egy nagy TV-vel kivásárolja a saját bűntudatát. Mert komolyan nem értem, hogy minek karácsonyra 3D-s hatalmas TV, meg táblagép, meg isten tudja még micsoda hatalmas értékű ajándék, amikor elég lenne egy valami egyszerű, ami tényleg szívből jön. Egyébként azért ha ritkán is, de azért lehet találkozni olyan emberekkel is, akiken tényleg látszik, hogy boldogok. És hiteles emberek őszinte mosolyát látni valami hihetetlen kellemes érzés, az olyan, mintha tiszta vízzel megöntöznék a szívemben levő virágot, és arra ösztökélnek, hogy én is lehetek ilyen boldog, csak soha ne adjam fel! És igen! Apróságokban már megtapasztaltam, a nagyobb dolgok csak ezután jönnek! És érdemes megvívni életünk nagy harcait, mert ha győztesen kerülünk ki belőlük, azok sokszorosan megtérülnek!

De azért legyen mindenkinek szép a karácsonya. :)

Ismét Angliában

Másfél év után ismét itt vagyok Angliában. Még augusztus végén beszéltük meg, hogy itt töltjük a karácsonyi ünnepeket, és szeptemberben már meg is vettük a repülőjegyet. December 15-én 18.50-kor indult a repülő, és olyan 3 óra alatt értünk ki Manchesterbe.

Jó megint itt lenni, most épp költözésen vagyunk túl. Birkenheadből költöztünk át Lizcardba, ez egy kisebb város Liverpool mellett. Ez a 6. nap, és már volt alkalmam vásárolni. Szeressük az akciókat.

Két Nintendós újság, Official Nintendo Magazine, és NGamer Magazine. Ezek vannak benne kibontva:

Az NGamer Magazine mellé járt a 2010-es falinaptár, mögötte Zelda Spirit Tracks poszter van, meg a New Super Mario Bros. Wii hűtőmágnes. Az Official Nintendo Magazine mellé pedig egy Zelda Spirit Tracks képkeret, és Animal Crossing kulcstartó. Egész jól néznek ki. Valamint az egyik üzletben egy akciót is volt szerencsém kihasználni:

Mint mondottam volt, komolyabban érdekelnek a Naruto játékok, és ez csak 5 font volt, így alkalmasnak találtam ezt a játékot kipróbálásra. Egész jó, azt kell, mondjam. Nem az a nagykonzolos verekedős játék, hanem egy ilyen kaland-RPG. De sokkal inkább a régi SNES-es időkre emlékeztet, akkor volt sok ilyen mászkálós játék, ez tisztára olyan. Nekem tetszik, hangulatos lett.

Mondjuk vannak még terveim, hogy miket szeretnék vásárolni, ha lesz rá lehetőség:

• New Super Mario Bros. Wii
• Naruto: Clash of Ninja Revolution (1 vagy 2)
• The Legend of Zelda: Spirit Tracks

Majd kiderül, hogy mire lesz lehetőség. Bár itt Angliában karácsony után hatalmas leárazások vannak, nővérem elmondása szerint, akár 70-80% kedvezmények is vannak. Nagyon kíváncsi leszek, hogy ez miben fog megnyilvánulni. Már az is nagyon meglepett, hogy az egyik GAME shopban láttam New Play Control Pikmin 2-t 5 fontért. Holott az idén év elején jelent meg. Meg van Metroid Prime 3 8 fontért, meg Super Paper Mario 18 fontért. Ennek is itt a lehetősége, hogy beszerezzem, szóval választék az van. Január 7-éig leszünk itt, addig látjuk, mire lesz lehetőség.

Majora's Mask Virtual Console-ra!

A brit Nintendo Official Magazine szerint áprilisban kikerül a japán Virtual Console-ra a Zelda Majora's Mask! És szinte minden Japánban megjelent Virtual Console játétok megkaptuk Európában, így jó eséllyel érkezhet még hozzánk még a tavasszal. Végre játszhatom valahol! :O

Majora's Mask teszt

Ahogy ígértem korábban, bescannelem, és kirakom a Nintendo Official Magazine 2000. decemberi számában megjelent Majora's Mask tesztet. Hát akkor íme:

A címlap:

És itt van maga a teszt:

The Wind Waker 2000-ben

Kis rámolgatás után előkerült egy pár régebbi brit Nintendo Official Magazine! A 2000. decemberi számban van Wind Waker előzetes! Vagyishát akkor nem volt még alcíme, de vicces látni, hogy tényleg teljesen realisztikusra tervezték az akkori új Zeldát, mintha az Ocarina of Time GC verziója lett volna. Hát ebből lett 2003-ban a The Wind Waker.