Super Mario Advance 4

Ismét egy régi gamer vágyálmom teljesült, megvan a Game Boy Advance-es Super Mario Bros. 3. 2003. októberében jelent meg, gyakorlatilag amióta tudok róla, azóta szerettem volna megvenni, és ez most sikerült. Tudom, hogy sok elsősorban hardcore gamer elítéli a remake-eket, mert kevés anyagi ráfordítással, ugyanazt a játékot eladják még egyszer, ezzel hatalmas vagyont kaszálva. Nézzük más szemszögből a dolgokat. Az új gamer generáció is megismerheti a régi hatalmas klasszikusokat új köntösbe bújtatva. Egyébként a grafika a Super Mario All-Stars-béli, tehát már csak ezért is volt régi vágyálom. Esetenként belecsempészhetnek újdonságokat is, melynek köszönhetően akár a veterán játékosok számára is megéri játszani. Aki játszott az All Stars-szal, az sok újdonságot nem fog látni. Itt-ott grafikai fejlesztés. Toad kapott egy mosolygó arcot, a 4. világ térképén az óriás kalapács testvéreknek saját alakjuk van, és néhol egy-egy apró átalakítás a pályán, hogy egy kicsit könnyebbé tegyék a játékot. A nehézsége számomra semmi. Totál meg voltam lepve, hogy néhány éve, akik először játszottak a játékkal, panaszkodtak, hogy milyen nehéz. A régi és új játékok nehézségéről már többször írtam, és csak ismételném magam, hogy annak idején annyira természetes volt, hogy egy játék ilyen, hogy fel sem tűnt, hogy mi számít nehéznek, és mi nem.

Engem kiskoromban már a játék dobozának a színe is nagyon megfogott, ez az élénk sárga szín. És ehhez hozzá jött a játék minősége, és Dévényi Tibor műsora, az Elektor Kalandor, ezek miatt számomra ez a játék, amíg élek, legenda lesz. "Teki Katona", "Farkas Mario". Ezek mind Tibi bácsi beszólásai voltak. Talán jobb is, hogy farkasnak mondta, mert akkor csak törtem volna a fejem, hogy mi az a mosómedve? Most meg csak lesek, hogy jutott eszébe a farkas? Teljesen nyilvánvaló, hogy mosómedve farka van Mariónak. Egyetlen egy nagyobb újítás mondható el a játékról, amit én személy szerint jó ötletnek tartok: Ismertek a térképen a Pikk-négyzetek. Ha kirakjuk a gombát, virágot, vagy csillagot, akkor ugye életet kapunk. Érdekes, hogy mindemellett, ha sikerült kirakni valamelyiket, akkor a Pikk-négyzet átalakul Kőr-négyzetté, amikor csillag helyett Szuper-levelet rakhatunk ki, mellyel nem 5, hanem 7 életet szerezhetünk. Ha itt nem sikerül kirakni valamelyik ábrát, akkor visszaváltozik Pikk-négyzetté. Zeneileg jól felhozták GBA szintjére, tehát még a SNES verziónál is szebben szól.

Annak ellenére, hogy nincs benne annyi újítás, én minden percét élveztem. Hétfőn megkaptam, kedden már Bowser a szakadékban volt. Persze ettől még nem végeztem a játékkal, hiszen ebben is jelen van a Mario Bros. játék, valamint a Mario 3-at végig lehet vinni Marióval és Luigival együtt. Meg egyébként is, ebből a játékból soha nem elég.

Már csak az első Super Mario Advance hiányzik a sorozatból.

ShibuyaCon konzol tervek

A Magyar Anime Társaság gőzerővel készül a ShibuyaCon-ra, és örömmel olvasom, hogy elég jók a várakozások, tehát úgy tűnik, hogy jó rendezvény lesz.

A konzol részleg sok jót ígér, több verseny is lesz, olyanok is, amik eddig nem voltak. Fókuszban a retro, lesz Duck Hunt verseny. Háromféle lesz. Lesz egy NES-en, lesz egy sárga kazettás gépen, és lesz Wiin. A NES verzió jó lesz, de megmondom őszintén, nem értem, hogy miért lesz sárga kazettás gépen verseny. NES-en pontos a játék, tehát oda lő, ahova célzunk, viszont ezt sárga kazettás gépről egyáltalán nem mondható el. Miért is lenne pontos, amikor maga a gép egy hamisítvány. Ott jóformán tök mindegy, hova lőssz, vagy eltalálod a kacsát, vagy nem, az teljesen szerencse kérdése. Én nagyon régen láttam sárga kazettás gépet, gyerekkoromban játszottam ilyennel, sokáig azt hittem, hogy én vagyok a béna, hogy nem megy, de rájöttem, hogy akárhova lövök, tök mindegy. Tehát ilyen gépből versenyt rendezni eléggé snassz, vagy lelövi neked a gép (mert másképp nem lehet minősíteni) vagy nem, teljesen véletlenszerű. A Wiis játék pedig hackelt verzió lesz, nem tudom, hogy tudták megcsinálni, de Wiin is Duck Huntozhat az, aki megokosította a Wiijét. Az, hogy mennyire pontos, azt nem tudom, még nem volt szerencsém hozzá.

Lesz Super Mario Bros. verseny, kicsit Elektor Kalandor módjára. Itt nem 3 perc alatt kell minél több pontot összegyűjteni, hanem az első pályán kell végigmenni, az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti össze. Aki meghal, az nem folytathatja a játékot. Erre nevezni fogok, már csak azért is, hogy lássam, hogy hányadán állok. Legjobb emlékeim szerint az első pályán olyan 40-50.000 pont körüli értéket tudok összekaparni, de kíváncsiságból megnézem később, most Animaxet nézek.

Valamint lesz még Super Smash Bros. Brawl, meg Naruto (X360-ra) verseny is. Ezek biztos jók lesznek.

Szerintem most inkább a konzolteremben leszek, mert a karaoke... Az olyan, hogy egyszerre lesz, és nem lesz. A szervezők ugyanazok lesznek, mint 2010. őszén. A főszervező, Ami nagyon sok negatív kritikát kapott a karaoke kapcsán, ezért elszállt belőle a lelkesedés, és nem nagyon akar karaokét. Versenyt nem szervez.

Kedden voltam bagszinál, és kipróbáltam a DDR-t, mivel még soha nem volt szerencsém hozzá. Szeretnék részt venni a 10 próbán, már csak azért is, hogy minél több, mindent kipróbáljak, és akkor DDR-eznék, csak lássam, hogy megy. Pontosan olyan, mint a Wii Fit Step aerobic-ja, rá kell érezni, ehhez még fejleszteni kell a mozgáskultúrámat. Amúgy jó szórakozás, csak legkönnyebb szinten unalmas, várod, hogy egyáltalán léphess...

Szerintem jó lesz, remélem, hogy sikeres lesz.

Super Mario All-Stars

Tulajdonképpen nem sokat tudtam aludni éjszaka, olyan 5 órát... Annyira izgatott voltam az All-Stars miatt. Okui Masami: Key dalának hallgatása mellett emlékeztem meg magamban a 17 évvel ezelőtti történésekre. Lehet, hogy furcsának hangozhat, de amikor megkaptam 1993. decemberében az All-Stars bundle-ös SNES-emet, olyan szinten emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Egy korábbi blogpostomban már megemlékeztem Dévényi Tibor Elektor Kalandor műsorára, viszont annak utolsó adására (szándékosan) nem tértem ki. Itt mutatta meg a Super Mario All-Stars pakkos Super Nintendót. Én konkrétan akkor láttam először SNES-t. És ott mutatták be a nagynyilvánosság előtt a Super Mario All-Starst. Hát amennyire egy 7 éves gyerek csodálkozhat, annyira néztem ámulattal a játékot. Iszonyatosan tetszett. Közvetlenül a december 24-e előtti vasárnapi napon volt, azt hiszem, az december 19 volt 1993-ban, de nekem valami miatt mindig 21-e jut eszembe. De lényegtelen is. Az egész műsornak az volt a lényege, hogy aki az egész játékfolyam alatt (tehát kb. 1990-1993 között) a leges legtöbb pontot összegyűjtötte, az nyert egy utazást Floridába, Miamiba. Végül ketten nyertek. Még arra is emlékszem, hogy egy 10 éves, és egy 8 éves srác nyerték meg, és ő voltak bent a stúdióban, ők játszottak az All-Starral, azon belül is a Lost Levelsszel. A 10 éves srác, az gond nélkül végigjutott az első pályán, aztán átadta a controllert, a kisebbik fiú elvérzett a 2. pályán. ^^' Viszont a 3. és a 4. helyezett sem maradt nyeremény nélkül, ők kapták meg a Super Nintendót. Én már akkor elköveltem magamban, hogy a Super Nintendónak jobban örülnék, mint az utazásnak. :D Ez a műsor olyan 10-15 perces volt, és még aznap mondtam anyámnak, hogy de jó lenne, ha lenne egy ilyen nekem. Hív, hogy menjek vele, és basszus, elővette ugyanazt az SNES-t, amit a TV-ben láttam. :D Azt az örömöt és boldogságot a mai napig nem tudom leírni. Ahogy kivettem a dobozából, összekötötték nekem TV-re, és ahogy játszottam vele. Ez amíg élek, örök emlék marad számomra, és ezt senki nem veheti el tőlem!

De térjünk vissza a mai napra, mert megvettem magamnak az All-Starst Wiire is, de ahogy megkaptam, az se minden napi. Ha lehet ilyet mondani, az utolsó utáni példányt szereztem be, amit még el lehetett érni. :D Úgy volt, hogy ahogy írtam az előző postomban, 10 órakor indultam el, először a Duna Plázában levő Saturn felé vettem az irányt. Itt még nem volt egy darab sem. Kerestem azt az eladót, akinek a játékok a reszortja, de nem találtam meg. A Saturn kiszolgálásból nálam mindig elégtelenre vizsgázik... Átmentem a Nyugatiba, először a WestEndbe, az ottani 576-ba még nem érkezett meg, a Media Marktban meg épp pakolták ki a napi árut. Megkérdezem a játékokért felelős eladót, hogy van-e. Hátramegy, megnézi, mondja, hogy nem kaptak, eltolták a megjelenést a jövő hétre. Kicsit ideges lettem... "Ne csinálják ezt velem!" mondtam magamban. Elmentem a Multiformatba, ők se kaptak még. Mondtam nekik, hogy elvileg ma lenne a hivatalos megjelenés, akkor még jobban a fejét csóválja, hogy biztosan nem kaptak még... De bosszantott, hogy tényleg nem kaptak volna még ma? Ezért elmetróztam a Budai Game Parkba. Ott azt mondta az eladó, hogy kapnak, de csak azoknak jut, akik előrendelték. És most jön a nagy DE!!! Az egyik előrendelő, akinek ma járna (még az előrendelők közül sem kapja meg mindenki), azt mondta, hogy csak a jövő héten tudná átvenni. Az eladó megbeszélte vele, hogy itt vagyok én, aki nagyon szeretné az All-Starst, és ha neki úgyis jövő hétre kell, akkor nem-e lehetne, hogy én megvenném? Mondta a hölgy, hogy igen, azzal a kikötéssel, hogy jövő péntekig biztosan megkapja, mert neki addigra 100%-ra kell. Az eladó biztosította őt arról, hogy addig jön új szállítmány. Úgyhogy megkaptam az ő példányát. ^^ Vártuk a főnököt, Zolit, hogy hozza a mai szállítmányt, köztük volt az All-Stars. Azt mondta, hogy nagy szerencsém van, mert Kelet-Európába ez a játék valamiért nehezen jut el, és ők is keveset kaptak, és hogy az első pár szállítmány biztos, hogy csak előrendelteknek jut. Hoztak Donkey Kong Country Returnst is. Nagyon szépen néz ki, de annak beszerzését elnapolom... pontosabba elévelem, mert idén már biztos, hogy nem jut rá pénz, hacsak rám nem szakad a Magyar Nemzeti Bank. Tehát így jutottam nagy szerencsével egy példányhoz. ^^

Nagyon szép már a doboza is, de milyen belül? Azt kell mondjam, hogy a Nintendo kitett önmagáért! Már a lemez borítója is nagyon tetszetős, a zenei CD-t tartalmazó borító is élőben, hogy korabeli TV-n megy a NES-en a Super Mario Bros. már az se semmi, de a Booklet... Azzal nyit, hogy Miyamotóról egy kép, hogy ül az asztalánál, és előtte az összes Mario játék! Az úgy rendesen meglepett, de nagyon örültem neki! Teljesen gyermeki bologsággal ittam minden egyes oldalát a Bookletnek, annyira jól néz ki, dizájnos, hihetetlen jól el van rendezve, és az is nagy durranás, hogy minden egyes Mario játék mellett van egy rövid kis élménybeszámoló, Miyamotótól, Koji Kondótól, a zeneszerzőtől, és Takashi Tezukától a főmenedzsertől egy pár soros élménybeszámoló, hogy kinek milyen volt készíteni az adott játékot. Mindezt a saját Miijükkel illusztrálva! :D Szóval a Booklet minden téren felülmúlta a várakozásaimat. A lemez tartalmát már közöltem korábban, kicsit rossz, hogy 25 perces, de most ez izgat a legkevésbé. ^^' Ezt még az Árkádban néztem meg. És azért tényleg nem semmi, ahogy Miyamaoto ott ül a Mario játékok előtt, kezében egy Mario műanyag figurával. Hát büszke is lehet magára, mert amit tett a videojáték-történelemben a Mario játékokkal... Párját ritkátja! Erről történelem könyvekben fognak megemlékezni! Sajnos még nem mehettem haza, mert be kellett mennem az iskolába Számvitel órára. Gondolom, mondanom sem kell, hogy életem leghosszabb Számvitel órája volt a mostani. -_- De túléltem! :D És szinte rohantam haza, hogy kipróbáljan a játékot.

Nagyon jó élmény ismét újra játszani vele. ^^ Most csak egy kicsit játszottam a Super Mario Bros-szal, de már ennyi is elég volt a régi élmények visszahozására. Kicsit tényleg olyan érzésem van, mintha visszarepültünk volna az időben. ^^ Még akkor is, ha már sokat változott a világ, és az ősi, klasszikus Super Mario Bros.-t már rutinból nyesem végig. Most a The Lost Levelst fogom elővenni. Itt biztos sikerülni fog a végigjátszás, mert pályánként lehet menteni, nem úgy, mint a Virtual Console-on, hogy világonként kell újra kezdeni ha végleg meghaltál. A Super Mario Bros. 2 meg jó, szeretem, de korántsem annyira, mint a többit. A Super Mario Bros. 3 meg számomra örök klasszikus, és SNES grafikával sokkal szebb! De nekem az összes régi Mario játék sokkal jobban tetszik SNES grafikával. Nem csak azért, mert technikailag jobb, hanem mert annyira hangulatos! Nekem nagyon tetszik. Sőt, majdhogynem az összes SNES játék grafikája közül az All-Starsé tetszik a legjobban! Nagyon hangulatos szerintem.

Még álljon itt egy kép a teljes All-Stars gyűjteményemről. A nagy doboznak azért a hátulját fényképeztem le, mert gyerekkori hülyeségemből kifolyólag összefirkáltam. -_-' Meg ki is fakult, és szerintem a hátulja sokkal menőbb. Bár azért meglátszik rajta a majdnem 17 éves, kissé viseletes állapotban van. ^^' Megvan a kazettának a doboza is, és kétféle leírás van meg. Az alul levő videokazetta úgy tudom, hogy csak Angliában jelent meg. Pár éve tettem szert rá az eBayen, ilyen trükköket mond el a játékból, meg egyéb dolgok vannak benne, pl. StarWing videóteszt. Hogy miért, ne kérdezzétek... De jó kazetta végül is.

Ennyi lenne az All-Stars élménybeszámoló, most megyek vissza tovább játszani vele. Azt hiszem, lesz egy álmatlan éjszakám! :D

A magyar Nintendo-kultúra őse: Elektor Kalandor

Még a Zeldás blogban elmélkedtem erről a műsorról, de újabb videók kerültek fel a YouTube-ra, ennek alkalmából mindenképp szeretnék megemlékezni a műsorról, mi volt az, ami közel 20 éve annyi gyereket vezetett be a Nintendo és Mario világába. Ez az Elektor Kalandor volt, mely 1990-1993 között ment a TV1-es csatornán minden hétköznap 17:30-kor. A műsor csak pár perces volt, de nekem már ez is elég volt ahhoz, Nintendo-rajongó legyek. Ekkor indult el nemcsak bennem, hanem akkor sok gyerekben valami egészen egyedi, ami talán sokak életét meghatározza ma is. Amit Dévényi Tibi bácsi elindított, és az 576 egy új úton, de folytatta. Ezekben az időkben igazi konzol-őrület indult meg, és sorra nyíltak a konzolüzletek, ahol nemcsak vásárolni, hanem kölcsönözni is lehetett. Akkoriban ez nagy divat volt, mivel akkor is kb. 10.000 forint volt egy-egy játék, de az akkori árszínvonalhoz viszonyítva az ma kb. 30-40.000 forintot ér, így talán érthető, hogy miért engedhették meg maguknak kevesen, hogy játékokat vegyenek. De 24 órára 3-400 forintért bárki hozzáférhetett az új játékokhoz, és mivel ekkor még híre sem volt a letöltésnek, nagy üzlet volt. És nem volt szükség fórumra, hogy konzolos barátokra leljünk, ilyen helyeken beszélgettünk, osztottuk meg egymással az élményeinket. Persze ma már teljesen más idők járnak.

Visszatérve a műsorra, később megjelent egy könyv Dévényi Tibor: Három kívánság címmel, ebben részletesen leírja, hogy készült egy-egy Elektor Kalandor adás. Egyenesen Japánig ment el, hogy az ottani Nintendóval kötötte meg a licensz-szerződést  műsorra. Dévényi Tibi bácsi itt megírja a könyvben, hogy szerinte nem jó üzletemberek a japánok, mert alapból teljesen másképp képzelik el a dolgokat. Azt is megírta, hogy eredetileg választása volt a Nintendo és a Sega között (Sega esetében nyilván Sonic lett volna), de azért döntött a Nintendo mellett, mert az népszerűbb volt nálunk. Hogy ment egy ilyen műsor kivitelezése? Még mindenkinek vezetékes telefonja volt a '90-es évek elején, sőt, sokaknak mág csak tárcsázós telefonjuk volt, a nyomógombos ekkor még újdonság volt. És mindig az a család, amelyik aznap játszott, kiment hozzá a stáb, és ha nem volt nyomógombos telefon, akkor ők biztosítottak egyet, és Mario a telefon nyomógombjaival mozgott a TV-ben, ezt láthattuk mi. A 4-es gombbal megy balra, a 6-ossal jobbra, és vagy a 2-essel, vagy 5-össel ugrik, erre már nem emlékszem pontosan. De ez a technikai megoldás 20 éve nagyon modernnek számított, a '80-as évek legvégén jöttek divatba a telefonos játékok (pl. Ötöd-ölő, Torpedó), amikorra már technikailag kivitelezhetővé vált, de hogy ennyire interaktív legyen, abban az Elektor Kalandor volt az első.

Három évig ment, 1993. december 21-én volt az utolsó adás. Ugyanis az egész műsorsorozat egy nyereményjáték volt. Mindenkinek számon tartották, hogy a játékban ki mennyi pontot gyűjtött össze, és aki a legtöbbet gyűjtötte, az nyert egy utazást Floridába 1994 nyarára, ha jól tudom. És a két győztes (két gyerek jutott ki végül) 1993. december 21-én mutatta be a Super Mario All-Stars pak Super Nintendót, és játszottak is rajta. Amikor először megláttam, az olyan élmény volt számomra, amit szavakba nem tudok önteni, ezért szeretem a mai napig is annyira a Super Mario All-Starst, és pont akkor kaptam meg karácsonyra a Super Nintendót, pont ugyanazzal a pakkal. És számomra ez az élmény, amit kaptam, ez olyan, amit azóta egy Nintendo játék sem tudott megközelíteni, és hogy pont karácsony táján jelenik meg Wiire a "remake", ezért mondtam azt, hogy reneszánszát élheti idén a 17 évvel ezelőtti karácsony.

Beraknám ide azt a pár videót amit találtam a műsorról:

(Egy adás 1993. júniusából)
https://www.youtube.com/watch?v=VpvpUPwBJKU
(4:40-től van itt a műsor, először csak a hang, majd olyan 7:50 körülre jön elő a kép)
https://www.youtube.com/watch?v=TklBy0n4Uag
(Egy pár másodperc az Elektor Kalandor végefőcíméből)

1991-2010

Még mielőtt bárki is megijedne, gyorsan leszögezném, hogy nem halt meg senki. ^^' De a New Super Mario Bros. Wii még mindig a hatása alatt tart. Spoiler Ilyen jól megrendezett jelenetet egy játékban még életemben nem láttam. És valahogy annyira logikusnak tűnt az egész. Nincs meg a harmadik érme, biztos ott felejtettem valahol. És amikor először harcoltam Bowserrel, gyakorlatilag Hercegnő miért is ne fordíthatná el a fejét? Annyira fél, retteg Bowsertől, hogy látni sem bírja. És amikor legyőzöm, nekem még az is logikus volt, hogy Hercegnő nem fordítja hozzánk a fejét azonnal. Biztosan fél még, hogy ott van még, vagy már elment. És amikor megjelenik... Ha nekem valaki pár éve azt mondja, hogy egy Mario játék miatt egyszer meg fog hűlni a vér bennem, biztos kinevetném. És tessék... Megtörtént. De annyira ártatlanul várom, hogy jöjjön már, biztos csak a hatást akarták fokozni azzal, hogy Hercegnő nem néz felénk azonnal, és nézd meg... Hát SIKERÜLT fokozni a hatást!!! spoiler vége

Miközben hallgattam az ALI PROJECT: Kinjirareta Asobi dalát, úgy végigfutott bennem a Mariós korszakom. Ahogy 1991-ben Dévényi Tibor: Elektor Kalandor műsorában meglátom Mariót, és megismerem ezt az egész videojáték fogalmat. És abban az évben megkapom a NES-t. Majd életem egyik legjobb játékának tartott Super Mario All-Stars 1993-ban a Super Nintendo konzollal együtt felejthetetlen éveket töltök. Majd 1996-1997-ben meglátom a német RTL-en a Super Mario 64 reklámot! Mario 3D-ben! Igen, ez kell nekünk, gondoltam magamban! Mario Kartok, Mario Golf, minőségi spinoffok. Game Boy Advance, GameCube, ahogy 2005-2006 között beleőrülök a Super Mario Sunshine-ba, annyira nehéz. Majd egy kisebb passzív időszak, melyet érdemben csak 2008-ban a Super Mario Galaxy tör meg. Felejthetetlen online multik a Mario Kart Wiivel és a Super Smash Bros. Brawllal! Azt gondoltam, ennél többet úgysem kaphatok, és itt van a New Super Mario Bros. Wii!

Hát ez a Nintendo! 2010-ben 25 év után is van még a tarsolyában! Amivel ilyen hatást kelt a rajongóiból! Nagyon tiszteli a retro játékosokat, nem hiába a Virtual Console, de nem hagyja, hogy belefásuljunk abba a tudatba, hogy bezzeg a régi szép idők... Már most előre megírom, hogy hatalmas legendaként fogunk emlékezni 20-25 év múlva a New Super Mario Bros. Wiiről! Az egész Mario szérián végigmentek a játékok, elvoltam azzal a gondolattal, hogy kedves tájakkal megáldott játék vízvezeték-szerelő hősünkkel, mely azért keményen megizzaszt itt-ott, és jön ez az APRÓSÁG, még nálam átírja az egész Mario játékokról alkotott fogalmamat. Így azért más lesz nézni a Mario játékokat.

15 éves a Super Nintendóm!

Pontosabban már elmúlt.^^ Ugyanis 1993. december 21-én kaptam meg a Super Nintendo gépemet.

Érdekes története van, mert eredetileg mindenképp megkaptam volna karácsonyra akkor, de emlékszem, aznap volt az Elektor Kalandor utolsó műsora, amiről már írtam korábban, akkor mutatták be Super Mario All Stars játékot (mai szavakkal élve bundle) is tartalmazó Super Nintendót. Ekkor találkoztam vele először. És hát ahogy játszottak vele, az engem lenyűgözött. Maga a játék, az egész megjelenítése. Emlékszem, mondtam anyámnak, hogy nagyon szeretnék egy ilyet. Egy kicsit transzban voltam, úgyhogy nem a legnyugodtabb hangnemben beszéltem róla, ezért már december 21-én átadta. Nem kicsit lepődtem meg 7 évesen, mert annyira úgy éltem meg az egész SNES-es bűvöletet már akkor, hogy egy elérhetetlen álom. Iszonyatosan boldog voltam. Persze a testvéreim nem örültek, hogy korábban megkaptam az ajándékot. ^^' De hihetetlen élmény volt játszani vele.

Találtam még régebben egy weboldalt, pontosan már nem tudom mi a címe, ahol képpel illusztrálva volt rengeteg SNES bundle. 90 ilyen képet mentettem el, most, ahogy nézegettem, annyira olyan érzésem volt, mintha újra 1992-1994-ben lennék. Egy pillanatra minden visszaállt körülöttem a lelki szemeim előtt. Hatalmas élmény volt. Pontosan olyan képet nem találtam, amilyen SNES dobozom van, de ehhez nagyon hasonló:

Végülis ugyanolyan az enyém, mint ez, csak nem spanyol nyelven vannak ráírva a dolgok, hanem németül és franciául. Ezért van az, hogy a Super Nintendo és a Super Mario All Stars karácsony elengedhetetlen játékai számomra. Most épp Okui Masami 1. albumát hallgatom. Szerintem, ha lejár, akkor összerakom az SNES-emet, és játszok egyet ezzel a csodajátékkal. ^^

Egyébként a The Legend of Zeldával is jól haladok. 5 dungeon kész, de mintha nehezebben menne! T_T Már most többször haltam meg, mint 3. végigjátszás alatt.

A Nintendo őse Magyarországon – Elektor Kalandor

Nem tudom, ki mennyire ismeri a Nintendo őstörténetét, hogy hogy indult nálunk. Ennek egy részét leírtam a Zelda tesztben, de hogy a '90-es évek elején Dévényi Tibi bácsinak köszönhetően mekkora médianyilvánosságot kapott a Nintendo, arra muszáj külön postot szánnom, hiszen koromból kifolyólag (22 éves vagyok) volt szerencsém látni kisgyerekként ezeket a TV adásokat, és hihetetlen élmény kisgyerekként látni, hogy valaki irányítja a TV-ben látható emberkét, ugrál vele, akadályokat kerül ki, frenetikus élmény volt számomra. Igen, igen ő volt Mario, és a Super Mario Bros. című játékról beszélek. 1990-et írunk. Dévényi Tibor egy olyan műsort szeretett volna csinálni, amiben telefonon keresztül játszhatnak a gyerekek, és akár nyerhetnek is. De nem is akármi a főnyeremény! Miamibe utazás és nyaralás 1994. nyarán! Az egésznek a lényege a következő: 1990-1993 között volt a TV 2-es (régi) csatornán 17.50 körül minden nap. Ebben az időben még nem volt elterjedt a nyomógombos telefonok használata, ezért maga az Elektor Kalandor szállította a telefont, bekötötték a TV-be, és úgy játszott, hogy Mariót a telefon nyomógombjaival irányították. A 4-es gombbal ment balra, a 6-os gombbal ment jobbra. Azt hiszem, hogy a 3-as gombbal ugrott, és az 1-essel gyorsított. Két Mario játék volt terítéken: Super Mario Bros. és Super Mario Bros. 3. Mert ez is volt. Istenem, amikor a Mario 3 volt. Emlékszem, odaültem a TV elé, és nem létezett más számomra. Veszettül imádtam a játékot. De játszottam is vele. Pontosan nem emlékszem, de ha jól tudom 1991. vége felé kaptam meg a Mario 3-at NES-re, Azóta is megvan, és működik. De most már inkább Wiin, Virtual Console-on veszem elő a játékot. Na de visszatérve a műsorra: Még 2002-ben megjelent Dévényi Tibor: Három kívánság c. könyve, és abban nem akármit írt le az Elektor Kalandorról. A jogokat nem akárhonnan szerezték meg, mint egyenesen Japánból! Tibi bácsi részletesen írt a Japán Nintendós üzletemberekről, hogy milyenek. De megegyeztek. De a jogokat legvégül az Európai Stadlbauer cégtől vették meg, mert ők szolgáltatták Európának a játékokat. Minden rendben ment, elindult a műsor. A játék a főnyereményen kívül sem ment tét nélkül, mert minden (a játékban) elért 10000 pont után ajándékot kapott a játékos, a legmagasabb szint 50000 forint. 3 perc alatt kellett teljesíteni. Éa aki az egész játék alatt a legmagasabb pontot elérte, az nyerte meg a főnyereményt. A főnyereményes műsor nem volt akármi! 1993. december 19-én volt vasárnap kora délelőtt. 15 éve volt, 7 éves voltam akkor, de mégis tisztán emlékszem arra a műsorra. Akkor mutatták be a magyar nyilvánosság előtt a Super Mario All-Stars bundle-ös Super Nintendót (tehát azt az SNES-t, amihez adták a játékot) és 2 gyerek holtversenyben lett 1. helyezett. Az egyik srác 10 éves volt akkor, a másik meg 8, ha jól emlékszem. És ők utaztak ki Miamibe. És ők mutatták be a magyar nyilvánosság előtt a Super Mario All Stars játékot is. Soha nem felejtem el, hogy azonnal belezúgtam a játékba! És nem is sok idővel rá, (hisz közel volt 1993. karácsonya) kaptam meg a Super Nintendót pont ugynazt, mint amit a TV-ben láttam. Hát majdnem elsírtam magam örömömben. ^^' A műsorban a két gyerek a The Lost Levels játékkal játszottak, elég jól. A 10 éves gyerk végigment az első pályán, aztán átadta a Controllert a 8 évesnek, ő elvérzett a 2. pályán. ^^' És még valami: Felhívták telefonon a 3. helyezettet, mert őt megjutalmazták a Super Nintendóval! Már akkor mondtam anyukámnak, hogy a Super Nintendónak jobban örültem volna, mint az utazásnak! XD Noha az Elektor Kalandor megszűnt, a Három Kívánság c. műsor még nem. És ott népszerűsítették a Super Nintendo gépet. Emlékszem a nyertes srác (a 10 éves) többször visszatért Super Mario Worldözni. nagyon kíváncsi lennék erre a gyerekre, hogy mi van vele most.

És hogy miért írtam le mindezt? Régóta vadászom a YouTube-on, hogy hátha találok egy adást, és most találtam!!! Ezt az egész országnak látnia kell!

És azóta is nagyon tisztelem Tibi bácsit, hogy megszerettette velem a Nintendót, és ilyen gyönyörű emléket hagyott maga után! A egyébként már 1993-as.

Aki esetleg nem látja itt, az az alábbi linken is megnézheti: https://www.youtube.com/watch?v=1wF-XbmnVGc