Csoszon dinasztia-béli uralkodók listája, és doramák, melyekben szerepeltek

Azért kezdtem el más Csoszon dinasztia korában játszódó sorozatot nézni, mert lenyűgözött, hogy milyen összefüggések vannak a Királyi ház titkai és a Korona Hercege közötti történések között. Aki ismeri, az tudja, hogy a két sorozat története között kb. 80 év különbség van, és a "híd" Joning herceg, aki Jongdzso királyként uralkozott. Fantasztikus, hogy egyrészt a történések javarésze valós (amik nem, azok kötelező dorama elemek), másrészt, meg amit írtam, összefüggéseket találni a történések között, és pont azért, mert valós, kirajzolódik egy élő történelem könyv. Van egy olyan reményem, hogy ha megnézem valamennyi doramát, mely ebben a korban játszódik, akkor az egész egy láncolattá alakul ki, és még jobb lesz, hogy jóval több sorozat között lesz kapcsolat. Ezért is gyűjtöttem össze a sorozatokat, és listázom aszerint, hogy mely király korában játszódik. Na jó, nem akarom ilyen több hónapnyi kutató- és kemény munkának beállítani, lényegében ez egy angol post magyar fordítása lesz kiegészítve saját gondolatokkal. Lássuk hát:

#	Király	Uralkodás	Rövid leírás, és dorama
1	Tedzso	1392-1398	A dinasztia megalapítója. Fiai közötti harc miatt lemondott a trónról. A "Tears of the Dragon" ezekről a háborúskodásokról szól. A "The Great Seer" A Korjo dinasztia hanyatlásáról, valamint a Csoszon dinasztia megalakulásáról szól.
2	Csongdzsong	1398-1400	Ekkor még nagyon instabil volt a dinasztia, és Csongdzsong király nem uralkodott sokáig, átadta az öccsének a trónt.
3	Tedzsong	1400-1418	Könyörtelen király volt, aki mindenkit kivégeztetett, aki az útjába került. Szintén lemondott a trónról fia javára, de ő tartotta a hatalmat. Ezt nagyon jól megmutatja "Tree with Deep Roots" dorama, de a "The Great King Sejong" első részei is hangosak voltak a kivégzésektől.
4	Nagy Szedzsong	1418-1450	Merőben más jellem, mint az apja. Igazságos, szerethető király volt, ő a hangul írás feltalálója. Ő szerepel egyébként a koreai 10.000 Von papírpénz előoldalán is. A "Tree with Deep Roots" és a "The Great King Sejong" a főbb doramák a királyról, de nagyon sokban megemlékeznek róla.
5	Mundzsong	1450-1452	Betegségben halt meg, így nem tudott sokat tenni az országért.
6	Tandzsong	1452-1455	16 évesen meggyilkolták, 1457-ben. Gyerekként nem tudott sokat tenni az országért, ezért 1455-ben lemondásra kényszerítették, és száműzték. A "The Princess' Man" doramában láthatjuk.
7	Szedzso	1455-1468	Tadzsong nagybátyja, Szedzsong király fia. Ő ölette meg Tandzsong-ot, viszont szerette a nép, mert jó vezetője volt az országnak. A "The King and I" sorozat egy eunuch életéről szól, aki több királyt is szolgált.
8	Jedzsong	1468-1469	Gyenge volt fizikailag, és egy betegség következtében halt meg. A "The King and I"-ban megjelenik.
9	Szongdzsong	1469-1494	Uralkodása alatt jelentősen felvirágzott a gazdaság, jólétben éltek az emberek. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" sorozat azzal kezdődik, hogy a király feleségét méreggel kivégzik, de a "The King and I"-ban a királyt is láthatjuk.
10	Jonszangun	1494-1506	A hírhedt zsarnok király. A gazdaság és az oktatás visszaszorítása, valamint rengeteg ember élete írható a számlájára. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" sorozat harmadik részében láthatjuk, amint Jang-Geum apját elhurcolják, és kivégzik, mint mindenkit, akinek köze volt anyja meggyilkolásához. A "The King and the Clown" doramában gúnyt űznek a királyból.
11	Csungdzsong	1506-1544	Jonszangun féltestvére, sikerült helyrehoznia az országot. A "Dae Jang-Geum (A palota ékköve)" róla szól, valamint a "Hwang Yin Ji" sorozat az ő korában játszódik, az egyik leghíresebb kiszeng életét mutatja be.
12	Indzsong	1544-1545	Nagyon lelkes, ambiciózus király volt, aki reformokkal akarta megerősíteni az országot, valamint keményen küzdött a korrupció ellen. Állítólag ezért gyilkolták meg ellenségei. A "Mandate of Heaven: The Fugitive of Joseon" fiatalkorát és gyilkosságának körülményeit mutatja be.
13	Mjongdzsong	1545-1567	Mivel Indzsong király fiúutód nélkül halt meg, ezért féltestvére követte a trónon. Ő is szerepel, a "Mandate of Heaven: The Fugitive of Joseon" sorozatban, mely az anyját kegyetlen nőnek mutatja be. Ő is utód nélkül halt meg.
14	Szondzso	1567-1608	Mjongdzsong unokaöccse. Nagy politikai káosz volt uralkodása alatt, valamint ő volt a király a hét éves háború alatt is, amikor Japán megtámadta Koreát. Ezek az idők megkeményítették, így ábrázolják a "Jung Yi - The Goddess of Fire" doramában is. A "Heojun" sorozat pedig egy királyi orvosról szól.
15	Kvanghegun	1608-1623	Zseniális király volt, ennek ellenére trónfosztást szenvedett el, és száműzték. Politikai harcok voltak az uralkodása alatt, és ennek lett áldozata. "Jung Yi - The Goddess of Fire" doramában elsősorban koronahercegként láthatjuk.
16	Indzso	1623-1649	Gyenge király volt. Két inváziót is indított Korea ellen a kínai Csing-dinasztia, mint a kettőt elvesztette a király, ezzel instabillá vált a Csoszon-dinasztia. A "Cruel Palace - War of Flowers" a király egyik ágyasáról szól, aki női bájaival akarta meggyengíteni a királyt és nagyobb hatalomra szert tenni. A "Strongest Chil Woo" a király fiának halálának körülményeit mutatja be.
17	Hjodzsong	1649-1659	A Csing-dinasztia foglya volt, mielőtt király lett volna. Aztán királysága alatt segítette a kínai dinasztiát, hogy legyőzze Oroszországot. Emellett megerősítette a katonaságot. A "Horse Doctor" sorozatban tűnik fel, ahol egy állatorvosból királyi orvos lesz.
18	Hjongdzong	1659-1674	Nagy politikai harcok alakultak ki a királysága idején, főleg a nyugati és a déli frakciók között. A "Horse Doctor"-ban őt is láthatjuk.
19	Szukdzsong	1674-1720	Fantasztikus király volt, de uralkodása alatt tovább erősödött a politikai háború, melyet úgy oldott meg, hogy gyakran cserélgette az embereket. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban ezen harcok mellett mély érzelmet jelenít meg a király és az egyik ágyasa, Szukpin között. A "Jang Ok-Jung" dorama Dzsng Hui-Bin-ről szól, aki a király egyik ágyasa volt. Itt a királyt koronahercegként láthatjuk, de megjelenik Dong-Yi is.
20	Kjongdzsong	1720-1724	Jólelkű király volt, aki szolgálni akarta népét, de sokat betegeskedett, ezért féltestvére, Joning herceg régensi hatalommal uralkodott helyette. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban gyerekként és tinédzserként láthattuk, viszont uralkodását kihagyták.
21	Jongdzso	1724-1776	A leghosszabb ideig uralkodó király. Eleinte vígkedélyű, vidám volt, de a rengeteg állami ügy annyira érzéketlenné tette, hogy a családjával sem tudott foglalkozni, emellett keménylelkűvé vált. De mindvégig igazságos maradt, és mindent megtett a népéért. A "Dong Yi - A királyi ház titkai"-ban gyerekként láthatjuk, valamint az utolsó részben megkoronázzák. A "Yi San - A korona hercege" sorozatban már idős király volt, aki szigorú, de igazságos uralkodó volt.
22	Csongdzso	1776-1800	A dinasztia legjobb uralkodója volt. Nemcsak mert nagyszerűen átlátta a politikai harcokat, hanem mert nagyban stabilizálta a gazdaságot, és jólétet hozott az embereknek. Róla készült a legtöbb sorozat. A "Yi San - A korona hercege" sorozatot róla nevezték el, az életéről szól. A "Painter of the Wind" egy híres festőről szól. A "Sungkyunkwan Scandal" egy vígjáték, mely szintén a király korában játszódik, négy olyan fiatalról szól, akik olyan iskolába jártak, ahova csak fiúk járhattak. Az "Eight Days - Mystery of Jeongjo" a király olyan nyolc napját eleveníti meg, amikor elhagyja a palotát, hogy ünnepségen vegyen részt, melyet az apja emlékére rendeztek meg. Végül a "Warrior Baek Dong Soo" az apjáról, Szado koronahercegről szól.
23	Szundzso	1800-1834	Reformjai rendre balul sültek el. Uralkodása alatt kezdett el hanyatlani a Csoszon dinasztia és Korea. A "Sangdo" dorama az ő korában játszódik, az ekkori kereskedelmi életet mutatja be. Fia 1830-ban meghalt.
24	Hondzsong	1834-1849	Szundzso király unokája, 7 évesen került trónra, ezért nagyanyja, Szunvon királyné kapott régensi hatalmat. De felnőtt korában sem tudott uralkodni. 21 évesen halt meg.
25	Csholdzsong	1849-1863	Mivel Hondzsong örökös nélkül halt meg, ezért az ekkor már szinte teljes hatalmat gyakorló Angong Kim klán választott királyt. Csholdzsong Jongdzso király távoli rokona, aki alacsony származása miatt nem tudott írni, olvasni, és mivel egyáltalán nem volt jártas a politikában, a klán teljességgel befolyást gyakorolt felette. És mivel csak a hatalom érdekelte őket, olyan szinten elszabadult a korrupció és a szegénység, hogy már nem lehetett kordában tartani. Szintén örökös nélkül halt meg.
26	Kodzsong	1863-1897	Az utolsó Csoszon dinasztia-béli király. Megerősítette a kínai Csing-dinasztiával a kapcsolatot. Éhínség, szegénység, magas adók és a korrupció ekkor már parasztlázadásokat hozott magával. Japán és Kína között nagyon megerősödtek az ellentétek. Japán kényszerítette Koreát, hogy az ország legyen a háború helyszíne, és ajánlják fel természeti erőforrásaikat. Ezután esett szét a dinasztia és császárság alakult ki, melynek 1907-ig volt császára. Az "Empress Myeongseong" a király egyik feleségéről szól, akit japán ügynökök megöltek. A "Dr. Jin" egy japán manga koreai adaptációja, mely szintén az utolsó éveket mutatja be.

Újabb wikipedia szócikk

Már korábban terveztem, hogy megírom a koreai Csoszon dinasztia 10. királyának szócikkét wikipedián, végül ma rászántam magam:

Jonszangun koreai király

Azt gondolom, hogy ezek után nem kérdés, hogy miért ő volt a Csoszon dinasztia legrosszabb királya. Amiket csinált, még világviszonylatban is egyedülálló, nemhogy az ország történetében. Én úgy könyveltem el magamban, hogy ez a fiú az anyja "bosszúja", amiért méreg általi halálra ítélték.

Bár még csak 3 részt láttam a Palota ékkövéből, de már abból is kitűnt, hogy ez a király egy véres kezű zsarnok volt. Lényegében belebolondult abba, hogy kivégezték az anyját. Nem tudom, mit tudott gyerekkorában, de azok után, amit olvastam róla, szerintem abban a tudatban nőtt fel, hogy betegségben halt meg, mert rettenetesen megviselte, amikor megtudta, hogy valójában mi történt vele, és megszállottan kereste az anyja gyilkosait (ezt láthatjuk a sorozat első részeiben). Mondjuk iszonyúan heves vérmérsékletű és féltékeny nő volt, valószínűleg örökölte az ebből származó önbizalomhiányt, ezért volt ennyire véres kezű, és nem bízott senkiben.

Majd később végignézem a sorozatot, de most a Korona hercegét nézem a TV-ben. Többször mondtam magamban, hogy ilyen intelligens negatív szereplőkkel ritkán találkozni, mint ebben a sorozatban. A királyi ház titkaiból Dzsang úrnő tanulhatna tőlük. Pedig az ő "intézkedéseit" is eléggé kegyetlennek láttam, de szinte semmi ahhoz képest, amit a Korona hercegében a Noron frakció csinál. Ilyen szervezett, már-már maffia bűncsoportot ritkán látni. És elgondolkodtam, hogy a vezetője Jongdzso király második felesége, Kim Jongszan királyné, ennyire gonosz volt (nemcsak a sorozatban, hanem a valóságban is, ugyanis elszántan küzdött azért, hogy ő maga lehessen a királynő), és mégis, amikor meghalt, Jongdzso király sírját áthelyezték, és a felesége mellé temették... Sajnos innen is látszik, hogy csak az számít, hogy hivatalosan ki volt a felesége. Hogy esetleg ő mit csinált, az már nem. Ráadásul amikor jött a királyné testvére. Borzasztó személyiség, de nem is kertelt, megverte az ellenséget, amikor beszólt neki. Jóval kevesebb intelligencia szorult belé, mint a királynéban, és kellemetlen disszonancia is a jelenléte a sorozatban. Mert tényleg az van, hogy a Noron frakció nyíltan semmit nem csinál a koronaherceg ellen, hanem mindent a legkisebb részletekbe menőkig átbeszélnek. Erre jön egy ilyen "szeme se áll jól" férfi, aki gondolkodás nélkül behúz egyet annak, aki beszól neki. Mondjuk azt furcsának tartom, hogy Szukdzsong király idején pont a Noron frakció támogatta, hogy Jongdzso király kerüljön trónra, később meg teljesen ellene vannak. Valószínűleg a személyi változások nézetbeli változásokat hoztak magukkal.

Visszább az időben

De jó, hogy elkezdtem gépen nézni a Korona hercegét... Most azt kezdte el adni az M1 9 órakor, miután december 20-án leadták a Királyi ház titkait. De jobb is TV-n, mert legalább HD-ben nézhetem. Örülök neki, hogy ismét adják, mert annak idején kevertem a két sorozatot, most jöttem rá, hogy azért, mert időben 80-100 év a két sorozat közötti különbség, és a díszletek nagyon hasonlóak, sok esetben a szereplők is. Gondolatban számomra egy személy volt Szukdzsong király és Csongdzso király, mostanra lett tisztázva, hogy ki kicsoda pontosan.

Amúgy tudok arról, hogy még két koreai történelmi sorozat volt, ezeket kezdtem el most nézni. Az egyik, a Palota ékköve az első rész után annyira nem fogott meg, de ez is legalább érdekes időben játszódik, mint a fenti kettő. Konkrétan 1482-ből indulunk, amikor Szongdzsong király megölette második feleségét. Most olvasok utána, nincs itt pontosan letisztázva, hogy miért mérgezte meg, csak hogy a királyné rendkívül féltékeny volt az ágyasaira (nem is szerénykedett velük a király, eltartott vagy 13-at O_O), az egyiket meg is mérgezte 1477-ben. Ám nem emiatt száműzték, hanem mert 1479-ben megkarmolta a királyt, és maradandó sebek voltak az arcán. Többször próbált visszaügyeskedni, tippem szerint ezt elégelte meg az uralkodó, ezért ítélte méreg általi halálra. Egyébként azt olvasom róla, hogy jó király volt, uralkodása alatt jólét volt Koreában. 1494-ben halt meg, majd fia követte a trónon, aki úgy tűnik, inkább az anyja jellemét örökölte, ugyanis ő volt a dinasztia legrosszabb királya. Uralkodásának elején kifejezetten kedves volt, majd zsarnok lett, végül 1506-ban puccsal megtörték a hatalmát. Lefokozták herceggé, majd száműzték. Még ebben az évben meghal. Őt Csungdzsong király követi, aki 1544-ig uralkodik. Ha jól olvasom, döntő többségében az ő uralkodása alatt játszódik a sorozat. Kíváncsi vagyok a további történésekre, egyelőre ennyi.

A másik nagy sorozat, a Silla királyság ékköve. Na ez még sokkal régebben játszódik, és itt minden teljesen más. 576-ban kezdődik a történet, amikor Csinhung király életének végéhez közeledik, nagyon rossz már az egészségi állapota. Azt tudom, hogy a 7. század azért nevezetes Koreában (amit ekkor még Sillának hívtak), mert ekkor uralkodott az ország egyik királynője, lényegében az ő életéről szól a sorozat. Meg is viccelt az 1. rész, mert látok egy gyereket, és mondom magamban, de helyes kislány, biztos ő lesz az a bizonyos királynő. Erre férfihangon szólal meg... Az igaz, hogy az ázsiaiak körében tényleg nehezebb (nekünk) észrevenni, hogy melyik fiú, melyik lány. De igazából náluk is könnyű észrevenni. Még régebben az egyik japán énekesnő blogján néztem a képeket, valami cosplay buliban volt, ahol néhány férfiénekes crossplay-ezett, magyarán női anime karaktereket személyesítettek meg. És ekkor láttam meg azt, hogy azért az ázsiai férfiaknál is megvannak azok a bizonyos másodlagos nemi jellegek, amik egy férfi férfivá teszik. Különben meg állítólag az ázsiaiaknak az európaiak egyformák... Nagyon eltértem a történettől, szóval: Van ez a gyerek, aki egyébként eléggé félősnek mutatkozott az első részben, ő maga is megérzi a néhai király egyik ágyasának, Misil-nek a gonoszságát. Eredetileg ő akarta megölni a királyt, de ő hamarabb hal meg. Csinhung nagyon jó király volt, uralkodása alatt virágzott Silla, viszont utódja, a fia: Csindzsi király mindent elrontott. Egyébként nem ő volt a törvényes utód, Misil megmásította Csinhung király végrendeletét, aki azt akarta, hogy a fiatalabbik gyermeke örökölje a trónt, végül az idősebbik fia lett király. Misil abban reménykedett, hogy feleségül veszi, és királyné lehet. Ám 3 év múlva, 579-ben kiderül, hogy a végrendelet meg lett másítva, de nem a fiatalabbik fiú került trónra, hanem Bekcsong, akiről az első részben azt hittem, hogy lány. Ő lesz Csinpjong király, és Misil általa sem lesz királyné, ugyanis Maját szereti. Tőle születik meg Dokmán hercegnő, akiből királynő lesz apja halála után.

Egyelőre ennyire ismerem a történetet. Az meglepett, hogy a Vadvirágok könyvkiadó könyv formájában kiadta. Eddig csak egy kötet jelent meg. Érdekel, ha majd lesz pénzem rá, megveszem, szívesen olvasom könyv formájában is.