Bemutatkozás

Karasz Attila vagyok, 1986-ban születtem Békéscsabán egy háromgyerekes család legkisebb gyerekeként. Azt mondják, a legkisebb gyerekek szeretik a leginkább hangoztatni az egyéniségüket. Ez rám biztos, hogy igaz: Egyedi látásmódom volt és mindenre tudtam valamit mondani. Voltak, akik ezt jó néven vették, de inkább felidegesítettem a környezetemben lévőket. De már gyerekkoromban is megmutatkozott, hogy valamilyen módon szeretném kifejezésre juttatni magam.

A Károli Gáspár Református Egyetemen végeztem Néderlandisztika szakon. Szeretek nyelveket tanulni, az egyetem alatt szerettem meg az irodalmat, szerettem meg igazán az olvasást. Egy félévet töltöttem kint Hollandiában Erasmuson, a Christelijke Hogeschool Ede-be jártam. Jelenleg ismét Magyarországon próbálom megvetni a lábam. Több mindent próbáltam már az életemben, leginkább az informatikával akartam boldogulni, ezért tettem egy próbát a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatikus szakával, de az nem sikerült. Magas szinten nem való nekem a számítástechnika.

De a nyelvekkel úgy érzem, végre megtaláltam a helyem, és ha adódik lehetőség, visszatérnék Hollandiába. A holland tanulmányok mellett a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél tanultam online újságírást.

Gyerekkoromban énekes akartam lenni. Van is egy körülbelül 2 és fél oktávnyi tartomány, amiben tudok énekelni, de nagy hangképzettségem nincs. Akkor lennék igazán motivált az éneklésben, ha az általam elénekelt daloknak ténylegesen lenne hozzáadott értéke.

1991 óta játszok videojátékokkal, 2006 óta nézek animéket. Azóta is szeretem a videojátékokat és anime-manga rajongó vagyok. További hobbijaim a zenehallgatás, sétálás, biciklizés, fotózás. Még Commodore Plus/4-en kezdtem el játszani, de az igazi nagy hatás a Nintendo Entertainment System volt a Super Mario Bros. és Super Mario Bros. 3 játékokkal. Engem is – ahogy a generációmat általában – az Elektor Kalandor vitt be a Nintendo világába és tett rajongóvá. Az első igazi konzol, amivel rajongói szinten játszottam, az a Super Nintendo, azóta vagyok töretlen videojátékos. Nem mondanám magam hardcore gamernek, mert nem az a célom, hogy a világ legjobbja legyek. A “profi” jelző inkább jellemez, ugyanis engem az motivál, hogy a tudásomhoz mérten a lehető legjobb legyek. Az animék világába a Kaleido Star vitt be 2006 augusztusában, ahogy a japán zenébe is ez az anime vitt be. AnimeConon pedig 2006 őszén voltam először, még a Petőfi Csarnokban.

Ami a nyelvtanulást illeti, kezdtem először a némettel, majd az angollal. Ezek párosításával könnyen tanultam az egyetemen hollandul. Illetve a BGE-n volt lehetőségem komolyabban japánul tanulni. Most a holland és japán nyelvekkel foglalkozok aktívabban. Nagyon szeretem a két ország kultúrát (az csak a véletlen műve, hogy ezen két ország között történelmi kapcsolat is van) és a nyelvet is ismerve szeretném megérteni a történelmüket, gondolkodásukat, kultúrájukat. Szeretem a japán kortárs regényeket, illetve szeretek a japánok gondolkodásáról, napjaink történéseiről olvasni.

2006 óta írok blogot kisebb-nagyobb aktivitással. A "supermario4ever" nicknevet 2006 májusában találtam ki, amikor eBay-en üzleteltem egy "Castlevania4ever" nevű eladóval. Eleinte a "Super Mario" nevet használtam a szép emlékű 576 Konzol fórumon, ezt alakítottam át. Az elején, mint az internetnek egy tapasztalatlan felhasználója, inkább az adott pillanatot írtam ki, melynek szinte semmilyen tartalmi mondanivalója nem volt. Ez az évek során folyamatosan alakult, formálódott, ahogy történtek az események az életemben. Már régen is igyekeztem, amennyire lehet, valós véleményeket írjak meg, de nagyjából 2015-ben álltam arra rá, hogy tényleg megalapozott, jól átgondolt vélemény megírására. Az évek során kialakult bennem egy olyan értékrend, mely által tartalmasnak, hitelesnek, értékesnek tartok egy animét, vagy filmet vagy zenét. De nem egy nagyon szigorú elv szerint ítélek meg egy művet, alapvetően liberálisabbnak vallom magam. Néha megengedem magamnak, és kifejezetten jó érzés csak úgy kikapcsolódásként hallgatni egy zenét, amiben amúgy nincs sok értékes tartalom, de persze az a telitalálat, ha nemcsak ellazít, kikapcsol, de még értéket is hordoz magában. Egyébként nincs kifejezetten kedvenc műfajom anime, film, zene terén. Mindent szívesen meghallgatok és megnézek, amivel tudok azonosulni. Ezért is van az, hogy mindenről szól ez a blog, ami én vagyok. De az is jól reprezentálja a librálisabb látásmódomat, hogy azért még most is születnek csak úgy spontán blogpostok, amikor csak a pillanatnyi hangulatomat, érzéseimet akarom kiírni, de azért igyekszem az írásaim döntő többségét tartalommal is megtölteni. Leginkább azokat a műveket szeretem, mely a tömegkultúrának készült magas nívón, mert az sok emberhez akar eljutni és komolyan veszi a közönségét. Nem vagyok a sznobizmus híve.

Alapvetően idealista gondolkodású vagyok, ami nálam azt jelenti, hogy tisztába vagyok azzal, hogy mennyi szörnyűség történik a világban, és mire nem képesek az emberek mikro- és makrokörnyezetben egyaránt, ugyanakkor mivel csak ez az egy világ van, amelyben élhetünk, ezért ebben kell megtalálni a helyünket. Azt gondolom, hogy nincs olyan, hogy valami csak rossz vagy valami csak jó. Nekünk kell kiválasztani azokat a pozitív értékeket (akár barátokban családban, de lehet filmben, zenében, de ugyanígy a környezetünkben, ahol élünk), amik motiválnak minket, amik által többek lehetünk. Egyik fő célom, hogy saját magamat, és a mikrokörnyezetemet (természetesen nem közgazdasági értelemben, hanem például barátok, személyes élettér, környezet terén) amennyire tudom, jobbá tegyem, ezáltal megmutassam másoknak, hogy lehet másképp is csinálni, ezáltal is akár motiválni embereket, hogy ők is tegyék jobbá az életüket, környezetüket. Ezt tartom az élet egyik értelmének. És ha majd úgy adja az élet, hogy néhány éven belül lesz gyerekem, akkor neki is ezeket az értékeket fogom átadni. Úgy érzem, hogy 2 gyereket tudok felnevelni. Ha nekik át tudom adni azokat az értékeket, mely által majd ők maguk is azon fognak dolgozni, hogy a maguk erejével egy kicsivel jobbá tegyék a világot, akkor úgy érzem, hogy teljesítettem életem másik nagy küldetésemet, onnantól már nem lesz fájdalmas a halál.

Személyiségtípus: INFJ-A – 6w5 692 – sx / sp – True Neutral
Beszélt nyelvek: Angol: B2, Német: B1, Holland: B1, Japán: A2 (N5/N4)
(Ezekből a nyelvekből szeretnék a magam ritmusában elérni egy B2-es szintet. Japánból minimum N3-as szintet szeretnék, de a távlati céljaimhoz a haladó, N2-es szint lesz szükséges)

Az alábbi helyekre írok még cikkeket:
AniMagazin

Végezetül pedig álljon itt néhány kedvenc:

• Konzol: Super Nintendo
• Játék: Super Mario All-Stars
• Magyar énekesek/együttesek: LGT, Zorán, Metro, Skorpió
• Nyugati énekesek/együttesek: Anastacia, Shania Twain
• Japán énekesek/együttesek: Hayashibara Megumi, Okui Masami, JAM Project, FLOW
• Anime: Given, Haikyuu!!, Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru
• Manga: Haikyuu!!, Hidamari ga Kikoeru
• Projekt: Paradox Live

Néhány magyar személyiség, akinek munkásságára, értékrendjére felnézek: Almási Kitti, Gundel Takács Gábor, Lukács Liza, Orvos-Tóth Noémi, Presser Gábor, Puzsér Róbert, Vona Gábor