2023. szeptember 26., kedd

Lejátszási lista az idei év legjobbaiból

Az idei év elég sok jó albumot és kislemezt hozott nekem eddig, ezért úgy döntöttem, hogy készítek ezekből egy lejátszási listát Spotify-on. Megmutatom itt is.

Ez a lista az alábbi albumokat és kislemezeket tartalmazza.

  • BURNOUT SYNDROMES - The WORLD is Mine
  • FLOW - Voy☆☆☆
  • FLOW THE COVER ~NARUTO Shibari~
  • Endoh Masaaki - (e)7
  • The Super Mario Bros. Movie (Original Motion Picture Soundtrack)
  • KANA-BOON - Song of the Dead
  • Shiyui - Happiness of the Dead
  • Kitadani Hiroshi - Bokura no Spectra
  • JAM Project - One Chance!
  • Suara - Kono Chikyuu ni Aru Seimei
  • SPYAIR - Imagination - New Version -
  • SPYAIR - Samurai Heart (Some Like it Hot!!) - New Version -
  • SPYAIR - My World - New Version -
  • SPYAIR - RE-BIRTH

Bár a lista nem teljes, hiszen három olyan album nincs fent Spotify-on, amik szintén idei megjelenések és szívesen hallgatom.

  • Okui Masami: Mas"ami Okui"terpiece
  • Zorán: Aranyalbum 1974-1993
  • Zorán: Aranylabum 1994-2020

Ezek olyan válogatásalbumok, amik más kiadók dalait is tartalmazza, ezért online nem elérhetők. Hogy hol az összefüggés aközött, hogy CD-n megjelenhetnek, de online streamelhetők, erre már nem terjed ki a tudásom. Ezért hallgatok a mai napig offline PC-n is zenét, és állítok össze külön Winampen is lejátszási listát, mert az tud teljes lenni. Sok album és kislemez, amit szeretek, nem érhető el online.

Mindenesetre ez a lista is egy lenyomata annak, hogy miért is vagyok ennyire optimista a jövőmet illetően. Elég sok olyan album és kislemez jelent meg idén, amit szívesen hallgatok, és azt érzékeltetik, hogy jó élni a jelenben. Persze, ahogy utaltam rá, egy részük válogatásalbum, de ezeket nem is a nosztalgia jegyében hallgatom (bár tény, hogy megvan annak a kellemes érzése a régi daloknak, hogy mennyire szerettem annak idején, és visszarepítenek gondolatban a múltba), sokkal inkább a múlttal való számvetésként hallgatom őket szívesen.

Ez az én esetemben azért állja meg a helyét, mert több, a múltammal kapcsolatos kérdésre nemrég találtam számomra érvényes választ, amik által úgy érzem, hogy az egész életem elkezdett egy kerek egészet alkotni. Tehát a helyükre kerültek dolgok, aminek egyik fontos hozománya, hogy a kellemetlen emlékekre sem annyira rossz már visszagondolni. Így sokkal felszabadultabb vagyok, mint korábban. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes pillanatban jól érzem magam. Vannak most is rosszabb időszakok, de ezek rövidebb ideig tartanak, mert könnyebben rájövök az okára, így könnyebben is tudok tenni ellene.

Azon még gondolkodnom kell, hogy zenei téren a 2023-as év lesz a legjobb nálam, ezt így még nem merem kijelenteni. Zeneileg a legjobb év nálam 2009, azt a sok kiváló albumot és kislemezt, ami akkor megjelent, nehéz lesz felülmúlni, de szívesen veszem az új jelentkezőket. Még három hónap, plusz pár nap van ebből az évből, őszintén remélem, hogy nem teljes ez a lista.

Arra talán utaltam egy korábbi blogpostban, hogy most érzem magam a leginkább annyira jól, mint 2006 második felében. Az egy különösen fényes időszaka volt az életemnek, akkor volt komoly jövőképem, és éreztem azt, hogy képes is leszek azt megvalósítani. Azóta sok minden másképp alakult, de azt is zenével tudom bizonyítani, hogy a történelem olykor jó értelemben is ismétli önmagát.

Mind a Princess: Mediterrán, mind a Nox: Örömvölgy album 2006 őszén jelent meg, és mivel életemnek arra a nagyon pozitív időszakára emlékeztetnek, ezért különleges jelentőssége van ennek a két albumnak. Egyébként is optimista mindkét album, önmagában azért is jó hallgatni. A lényeg, amit ki akarok hozni ebből, az az, hogy később, mindig amikor hallgattam ezeket az albumokat, volt bennem egy ambivalens érzés. Egy részről, a kellemes emlék, hogy volt egy ilyen időszak az életemben, másrészt a melankólia és a költői kérdés, hogy hová lett az a nagyon optimista időszak? Persze, addig is igyekeztem, megtenni, amit tudok, de mégis. És most, 17 év után érzek valami nagyon hasonlót ahhoz, amit 2006 őszén éreztem, és nem feltétlen a múltba révedek vissza, amikor ezeket az albumokat hallgatom. Ezt egy második esélynek fogom fel az élettől. Remélem, az elmúlt 17 év tapasztalatának köszönhetően valóra is fogom tudni váltani a bennem élő jövőképet.

2023. szeptember 25., hétfő

Első helyen és hónapokig kallódó csomag

Több év után visszatérek erre a blogra. Azért, mert a Wordpress-es blogon lejárt a prémium szolgáltatás, és nem akarok oda újra előfizetni. Ugyanakkor a médiatárhely annyira megtelt, hogy hiába törölgettem onnan a képeket, nem akart lemenni 100% alá a tárhely mérete. Valószínűleg nagyon túlléptem az alap tárhelyet, de annyira ideges lettem, hogy feleslegesen töltöm az időt a tárhely felszabadításával, hogy úgy döntöttem, hagyom az egészet, és ide jövök át. Hogy átmenetileg, vagy végleg, még nem tudom, de azért is mondtam le ott a prémium előfizetést, mert nem tudtam úgy kihasználni, hogy megérje nekem megtartani. A Google-ön egyébként is van nagyobb tárhely előfizetésem, kiszabadítottam ezt a blogot az előző E-mail címem fogságából, akkor ezt használom. Annak idején ez animés blog volt, arra most egy másik blogot használok, most ez lesz a személyes blogom.

Mindenek előtt: Bő egy hónap után VÉGRE ELSŐ HELYEN AZ ÖSSZES GPORTÁLOS OLDAL KÖZÜL A SUPER MARIÓS OLDAL!!! Sokáig táncolt a 2. és 3. hely között, de ma végre sikerült! Tegnap ráadául látogatói rekordot is megdöntött az oldal, ugyanis a 627-es látogatottság felment 639-re. Úgyhogy én teljesen odavagyok a boldogságtól, hogy van eredménye a munkámnak, úgy néz ki, érdekli az embereket. Biztos a Mariós film is fellendítette a Super Mario iránti érdeklődést, de hogy több mint 1 hónapja kitart a magas látogatottság, jelzi azt is, hogy valamit jól csinálok.

A másik nagy főattrakciója a mai napnak, hogy megjött a Philips SB500-as Bluetooth hangszóró, amit még Hollandiában rendeltem kb. fél éve.

A Marktplaats-ról rendeltem még valamikor február végén, március elején. Nem is lett volna semmi baj, csak elkövettem egy apró hibát: Amikor megadtam az eladónak az adataimat, utólag vettem észre, hogy az E-mail címben elírtam egy betűt. És ez végzetes hiba lett, ugyanis sehogy nem tudtam korrigálni. A lényeg az, hogy a DHL-lel kértem csomagautomatába, és a kódot, amivel átvehettem volna csak E-mailben vagy a telefonos alkalmazásban küldték meg. A telefonos alkalmazást nem tölthettem le, mert hiába voltam Hollandiában, maga a telefon nem holland, és nem engedte Hollandián kívül letölteni. Hülye rendszer, fogalmam sincs, hogy van ez. Ott is vagyok Hollandiában, meg nem is.

Az E-mail címet meg tudtam javítani. Ott néztem a weboldalt már-már órákon keresztül, de SENKIT nem tudtam közvetlen elérni. A bot meg nem tudott közvetlenül segítséget adni, embert nem lehetett chaten keresztül elérni. Telefonra nem emlékszem, hogy ki volt-e írva, amin lehet keresni őket, de E-mail cím, amire írni lehetett nekik, biztos, hogy nem. Még olyat is próbáltam, hogy amikor az utcán sétáltam, találtam egy DHL-es kocsit, a sofőrjét kérdeztem meg, hogy mit tehetek, de még ő sem tudott semmi okosat mondani. Az hangszóró eladója sem tudott segíteni, úgyhogy keresztet vetettem neki, €65 kárba veszett.

Tragédia a holland DHL, mert ugyan van regisztrációm a weboldalra, és azt meg is tudtam csinálni, hogy az azonosító alapján hozzákötöttem a profilomhoz, és követtem a csomagot, de a kódot, amivel kivehetem, ha megérkezett, ott sem adták meg. Ott néztem, hogyan hurcolják a csomagomat vissza a központjukba, majd vissza az automatába. Két hónapon keresztül oda-vissza járkált a csomagom. Egyetlen... egy... betű... Ennyit tévedtem, és ennyi herce-hurca lett belőle.

A nyáron eszembe jutott a hangszóró. Augusztus elején megnéztem a Marktplaats alkalmazást, hogy mi a helyzet, láttam az eladó május végén rám írt, hogy visszakapta a hangszórót, mit tegyen vele. Válaszoltam neki 2 hónap múlva... Azt hittem, eladta másnak, de megtartotta. Megbeszéltük, hogy kifizetem a szállítást Magyarországra, ha elküldi nekem. Megtettük, de ez is lassan ment, mert ő is ment nyaralni, meg szerintem egyéb dolgai is voltak, mert volt olyan, hogy hetekig nem válaszolt. Tehát az is majdnem 2 hónapba telt, mire ide megjött. De ma végre megérkezett! Nagyon rendes volt az eladó, hogy nem tette meg azt, hogy eladta másnak, és jól élt a pénzemből, hanem félretette. Mintha csak tudta volna, hogy jelentkezek egyszer érte. Vannak ilyen emberek.

És milyen hangja van... Teljesen el vagyok ájulva tőle, talán gyerekkoromban a Hi-Fi hangfalaknak volt ilyen tiszta és erős hangja, mint ennek. 30 W-os, nekem bőven megfelel, ez az első komolyabb hangszóróm. Tisztán szól a basszus is, a magasabb hangok is, és kellőképpen hangos. Olyan hangokat hallok ki ennek köszönhetően, amit korábban nem hallottam.

Ezzel a hangszóróval hallgatom a PC-ről a zenét, illetve a TV-t is jó eséllyel rá fogom kötni, mert annak sincs valami jó hangja. De ezzel... Azért is választottam ezt a hangszórót, mert ennek még van jack csatlakozója, az asztali PC-nek nincs Bluetooth támogatása. Így ezt jobban tudom használni. Fogom is sokat, mert fantasztikus, milyen hangja van.

Eddig a Philips AZ328-as rádiós magnó AUX bemenetét használtam a PC-hez. Annak nem volt valami jó hangja, de elvoltam vele. Azt most visszatettem a dobozába, az majd valamikor jól fog jönni, hiszen kazettát is lejátszik. Most pihenjen egy nagyot. Most ezzel a hangszóróval egy darabig hangos lesz a szobámban a zene.

2023. szeptember 18., hétfő

Tervezett animék listája a hét napjaira bontva

A 2023. nyári anime szezon számomra eléggé lagymatag, ezért előre mentem, és megnéztem, hogy mik lesznek ősszel. A képek és a leírás alapján 9 olyan animét is találtam, ami az érdeklődésemre tart számot. Már az előző szezonokban is megcsináltam azt, hogy az új animéket egyenletesen osztottam el a hét napjaira. Ilyen számvetést az októbertől kezdődő szezonban ma csináltam, ezt listáznám ide ki.
  • Hétfő: Overtake!
  • Kedd: Migi to Dali és Kawagoe Boys Sing
  • Szerda: Paradox Live the Animation és Toaru Ossan no VRMMO Katsukouki
  • Csütörtök: Tokyo Revengers: Tenjiku-hen
  • Péntek: Yuzuki-san Chi no Yon Kyoudai.
  • Szombat: Dr. Stone: New World Part 2
  • Vasárnap: SPY × FAMILY Season 2
Ezek közül kettőt mangában is olvasok. A Yuzuki-san Chi no Yon Kyoudai.-ból 9 fejezetet olvastam el, nagyon aranyos történetnek tűnik, az előzetesen alapján azt gondolom, hogy nagyon fogom szeretni. A Migi to Dali be van fejezve, annak lassan a végére érek. Röviden azt tudom róla mondani, hogy ha mindent meganimálnak, ami a mangában van, akkor meg merem kockáztatni, hogy az egyik legfurcsább anime lesz, amit valaha láttam. Ha a végére érek, majd írok róla részletes véleményt az animés blogomban, de tényleg azt tudom mondani, hogy ilyen furcsa fordulatokat én mangában nem emlékszem, hogy olvastam volna.

2023. szeptember 17., vasárnap

2023. őszi Fantasy Expo

Egy ideje nem írtam már ide. Nem nagyon történt olyan dolog, amit ide megírhattam volna, leginkább a projektjeimmel voltam elfoglalva, illetve elkezdődött az egyetem. Most nincs albérletem Pesten, mert csak néhányszor órára mennem, és mivel egyszer se korán, ezért meg tudom oldani vonatozással.

Egyébként minden nagyon jól alakul. A Super Mariós oldal továbbra is nagyon látogatott, folyamatosan frissítem az aktualitásokkal. Még nem tudott eljutni az 1. helyig a leglátogatottabb oldalak listáján, megállt a 2., 3. helyen, de ezzel is nagyon elégedett vagyok. Megtettem az első lépéseket afelé, hogy az online munkáimnak nagyobb ismertséget adjak, illetve két hét múlva elindul az újságírói tanfolyam, illetve saját magamban is folyamatosan teszem rendbe a dolgokat a pszichológusom segítségével.

Így mindig egy kicsivel jobban érzem magam. Tegnap reggel konkrétan megfogalmazódott bennem a gondolat, közel vagyok ahhoz a lelki állapothoz, ahogy 2006 őszén éreztem magam. 2006 második fele különösen fényes időszaka volt az életemnek: Akkor egy nagyon jó baráti közösségben voltam, illetve akkor alakult bennem először komolyan egy jövőkép. Úgy tűnik, a történelem pozitív értelemben is ismétli önmagát, mert a jövőkép és a baráti társaság (bár a tagjai jobbára lecserélődtek) most is megvan. De talán most van meg annyira erősen, mint 17 éve. És pont ősz van.

Csak 4 órát aludtam éjjel, de mivel eléggé éber voltam, ezért inkább az 1 órával korábbi vonattal, a 6.20-assal mentem. A vonat végig jól ment, nem késett. Az út alatt megnéztem a Pokémon Sun & Moon épp (számomra) aktuális részét, illetve elkezdtem olvasni Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása című könyvet. Ahogy utaltam rá a nyári MondoConos posztban, hogy bár nincs olyan jellegű étkezési zavarom, hogy valaha is fogtam volna magam és egy ültő helyemben kiettem az egész hűtőt, de vannak kaják (pl.: pizza, lasagna, bolognai spagetti), amiből teljesen mindegy mennyi van, bízzátok csak ide, nem fog kárba veszni! Ez utal valamennyi evészavarra, de csak azért nem vagyok elhízva, mert ezt valamennyire magamtól is kontroll alatt tudom tartani, plusz az edzések. De kétségtelen, hogy érintett vagyok a témában, amire már az is utal, hogy eddig 45 oldalt olvastam a könyvből, és voltak olyan mondatok, bekezdések, amik megérintettek. Úgy tűnik, hogy ez a könyv is ott lesz a legfontosabb könyveim között.

Illetve egy dalt hallgattam ismétlésben, ami jó eséllyel az év dala lesz nálam idén. Ez pedig Endoh Masaaki: Honey Honey című dala az, amit nagyon átérzek most. Egy mini-albumot jelentetett meg az énekes idén januárban, ami egyébként egyáltalán nem rossz.

A tipikus Endoh Masaaki minőség, aki szereti az énekest, nem fog csalódni benne. 7 dal van az albumon, az első hatot az énekes írta. Ám a hetedik dalra becsatlakozott egy “Buzzed Monkey” nevű előadó vagy formáció (nem derül ki számomra, hogy ki(k) áll(nak) a név mögött), és jó eséllyel így szólhatott: “Örömteli, hogy még mindig tudsz dalt írni, tudsz énekelni, elő tudod adni, de ha megengeded, megfűszereznénk az albumodat.” És megtették. Hallgatom az albumot, minden rendben van, egyszer csak megszólal az utolsó dal, és azt se tudtam, hova legyek…

Az milyen már, hogy 2023-ban is hallok olyan dalt, amire már az első másodpercekben is szinte lefordulok a székről, mert akkorát szól? Imádom ezt a stílust, Endoh Masaaki is teljesen otthonosan mozog a dalban, az akusztikus gitár pedig nagyon érdekes színezetet ad a dalnak. Jó eséllyel a többi hangszer szintetizátor, de ilyen dalt… A szöveggel még nem foglalkoztam komolyabban, jó eséllyel egyfajta paródia. Kezdve azzal, hogy “Monkey music” az első sorban (bár ez utalhat az eredeti szerzőre is), meg a refrén tele van szójátékkal. Akartam is egy szemléletes példát írni, de annyira beleválasztottam, hogy nem tudtam normálisan lefordítani, inkább annyiban hagytam. Meg most nem dalszövegelemző posztot írok. Japánosoknak, kíváncsiaknak, itt a szöveg linkje. De azt még megírom, hogy úgy tűnik, hogy a 2023-as év a jó japán zenék éve lesz. Kezdve a JAM Project: One Chance!, Kitadani Hiroshi: Bokura no Spectra kislemezekkel. Nagyon jó eséllyel pályázik az év animés dalára a Zom 100: Zombie ni Naru made ni Shitai 100 no Koto ending dala, a Shiyui: Happiness of the Dead dala, de a FLOW is két albumot jelentetett meg idén: A Voy☆☆☆ egy kiváló stúdióalbum. Hogy képes az együttes fennállásának 20. évfordulóján még mindig emélkezetes dalokat írni? A FLOW THE COVER ~Naruto Shibari~ is olyan, hogy szinte mindegyik feldolgozás jobb, mint az eredeti. A FLOW egyébként is egy olyan együttes, melynek zenéje nagyon közel áll hozzám, de hogy még mindig képesek olyan albumot kiadni a kezükből, amiről már most tudom, hogy sokáig fogom hallgatni… Ez önmagában még jobbá teszi ezt az évet. FLOW-t pedig minden japán- és anime rajongónak kötelező ismerni!

De térjünk is vissza a mai napra. A vonat rendben megérkezett, majd mielőtt felszálltam volna a 24-es villamosra, bementem a mellette lévő SPAR-ba még vásárolni magamnak kaját, hogy biztos elég legyen egész napra. Most is a Ferencvárosi Művelődési Központban volt, és most is a sor vége kereszteződés utáni utca végéig tartott. Nekem szerencsére nem kellett kivárnom a soromat bagszinak köszönhetően, ugyanis mostanra is biztosított jegyet számomra. Bár volt egy kis félreértés, mert a VIP-Cosplayes sorba álltam be, ahol álltak előttem. Kérdezték is tőlem, hogy cosplayes vagyok-e? Hát persze, póló-rövidnadrágban, saját magamat cosplayezem. Ezek szerint mehettem előrébb. Miután megkaptam a VIP jegyet, felmentem a második emeletre bagszihoz, megnézni, hogy áll. Több Nintendo Switch volt kipakolva, de csak egy TV. A második nem sokkal érkeztem után érkezett meg. Segítettem beüzemelni, illetve legtöbbször akkor volt bagszinak rám szüksége, amikor ő akart menni szétnézni, hogy addig is figyeljem, hogy minden rendben van. De lám, van olyan, hogy két ember sem elég ahhoz, hogy minden rendben legyen. Bagszi ugyanis jószokásához híven Amiibo-kiállítást is tartott, és az egyik játékosnak annyira megtetszett az egyik Link Amiibo, hogy fogta, és szépen eltette magának. Ez gyönyörűen megpecsételte bagszi egész napját. Eléggé rosszul venné ki magát, ha ennek az lenne a következménye, hogy külön vitrint is kelljen hordani, hogy biztosan nem lopjon el senki semmit, vagy valahogy cérnával vagy damillal kellene az asztalhoz rögzíteni az Amiibókat. A tolvajról meg mit lehet mondani? Ne tapasztaljon meg annál nagyobb boldogságot az életében, minthogy kihasználta azt, hogy egy pillanatra egyikünk sem figyelt.

Én többször elmentem megnézni a vásárokat, illetve az egyéb programokat. Most is néztem, hogy van-e bármi eladó Haikyuu!!-s relikvia. Volt több is. Az egyik bolt, a Geekstore, ad el Haikyuu!!-s Funko Pop figurákat. A mai napig nem érzem ezt a Funko Pop őrületet. Borzalmasan csúnyák a figurák azokkal a furcsa szemekkel, meg azzal a hatalmas fejekkel. Az 5.990 forintos áruk is elég magas… lenne… Csak én vagyok az elvakult rajongó, mert megvenném csak azért, mert Haikyuu!! … De nem véletlen alig veszek manapság Haikyuu!!-s cuccokat. Annyi minden van már az animéből, hogy az világ összes pénze nem lenne elég, ha mindent meg akarnék venni.

Meg szívesebben veszem meg Airisu-től azt a Haikyuu!! 2023-as naptárat. Csak ott nem tudtam megvenni, mert nem volt elég pénz nálam. De megvannak az elérhetőségei, úgyhogy csak egy szavamba kerül és külön is megvehetem tőle. Külön kis kosarakba rendezte a különböző animékhez kötődő relikviákat. Volt több Haikyuu!!-s cucca is, de egyik sem ingerelt azonnali vásárlásra. Inkább arra a naptárra gyűjtök. Főleg, hogy alig látszik rajta a dátum, ezért poszternek is kiváló lenne.

Most egy kicsit többet voltam a nagyszínpadon, mint korábban, jobban érdekelt, hogy milyen előadások, versenyek voltak. A Fantasing énekes előadása most is jó volt, de egyet se tudok így, másnap délután visszaidézni. Ami talán érdekes lehet a részemről, hogy ugyan 2006 óta járok conokra, de most néztem meg életemben először komolyabban egy cosplay versenyt. Talán 2009 előtt, ha láttam néhányat még az AnimeConon, mielőtt becsatlakoztam volna a karaokésok közé, de soha nem fogott meg a cosplay világa. Bár ahogy kotorászok az emlékeimben, óriásit hazudok! A 2008 őszi AnimeConon láttam olyan Link cosplayt, hogy konkrétan elgondolkodtam azon, hogy ezt még én is megcsinálnám! Sőt… Hát nekem van Karasuno 9-es mezem, egy megfelelő paróka esetén akár Kageyama is lehetnék. De ezt nemcsak azért nem tenném meg, mert van még néhány (max. 10 kg) súlyfeleslegem, hanem azért sem, mert nagyon félek attól, hogy nagy különbség lenne aközött, amilyennek képzelem, ahogy kinéznék Kageyama mezben, és amit visszaadnának a fényképek, és ez komolyabb csalódást okozna. Összességében jobb időszakomban vagyok, és azt érzem, hogy jó úton haladok afelé, hogy ténylegesen a saját életemet éljem, de még dolgom van azzal, hogy feltétel nélkül elfogadjam önmagam olyannak, amilyen vagyok.

Nem láttam az összes cosplay versenyzőt, csak néhányat. Sőt, nagyjából a közepére értem be, amikor nemhogy ülőhely nem volt a nagyszínpadon, de látni alig lehetett. A nagyja Genshin Impact volt, amihez – tekintve, hogy egy percet nem játszottam a játékkal – semmilyen szállal nem kötődök. De maguk az előadások érdekesek voltak. Volt néhány nagyon jó, a Daft Punk cosplay előadás nagyon tetszett (Harder, Better Faster Stronger dal), a legfurcsább ötlet, amit láttam az Eurovíziós Dalverseny volt. Ha kellemetlenkedni akarnék, azt mondanám, hogy szegény lány ugyanazon a színvonalon énekelt, mint az Eurovíziós előadók nagyrésze… A Fire Emblem cosplay is jó volt. Illetve, Yuriko bejelentését is nagy ováció övezte, hogy télen is Fantasy Expo. De mivel december 9-én lesz, ezért sokkal inkább karácsonyi vásár lesz, a programok is más jellegűek lesznek. Kíváncsi leszek, szerintem ezen is jelen leszek.

Egy pár előadást még megnéztem, de utána inkább visszamentem bagszihoz. Nem sokkal visszaérkeztem inkább meg is kért arra, hogy maradjak, mert neki le kellett mennie. Mikor visszajött, csalódottan mesélte, hogy alig volt reakció a bejelentésére, hogy Érden lesz MAT által szervezett AnimeCon. Szegény, nagyon pechesnek érezte magát. Láttam is egyébként a szórólapokat szétszórva a rendezvényen, de az igazat megvallva, nem csodálkozok azon, hogy nem övezte a téli Fantasy Expóhoz hasonló ováció az ő bejelentését. Egyrészt, közvetlen a cosplay verseny után jelentette be bagszi, és elmondása szerint mindenki viharzott ki a teremből. Borzalmasan zsúfolt volt, amíg ott voltam, és szerintem inkább csak örültek a többiek, hogy végre vége egy kis levegőhöz juthatnak. Amit szintén problémának tartok még, hogy a MAT nagyon régen szervezett utoljára AnimeCon-t (emlékeim szerint 2015-ben volt az utolsó, az is 2012 után…), és azt gondolom, hogy abból a generációból, akinek mond még valamit az AnimeCon, már nagyon kevesen járnak rendezvényekre. Az újak, a mostani tinédszerek, huszonévesek talán nem is nagyon tudják már, hogy mi az a MAT és hogy az AnimeConnal indult minden. Nekik az már csak történelem. Ráadásul most már annyi animés, geek rendezvény van, hogy közé beékelni egy AnimeCont… Én őszintén örülök, hogy a MAT 20 éves, és hogy egy AnimeConnal kívánják ezt megünnepelni, de megítélésem szerint nem lesz tétje, főleg, hogy Érden lesznek. A vidékieknek nem biztos, hogy annyira érdekes lesz Budapest után még félórát utazni. (szóviccbűnözés lvl. supermario4ever) De cáfoljanak meg, és legyenek többen, mint a legoptimistább várakozásaik.

Még az animés dumaparti érdekelt. Ha jól emlékszem a szóösszetételre, akkor “Barbenheimer” volt a téma. Az a lényeg, hogy idén nyáron két olyan nagy mozis siker volt, a Barbie és az Oppenheimer, melyek teljesen más műfajt képviselnek. És azon, nagyjából egy szezonban vetített animéket párosították össze, melyek hasonlóképp más műfajt képviselnek, mégis nagyot futottak megjelenésükkor. Érdekes volt a téma, és az összehasonlítás is jó volt. Például: 1988: Totoro és Hotaru no Haka, 1997. tavasz: Pokémon és Shoujo Kakumei Utena, 2006: Death Note és Nana, 2012: Hyouka és Kuroko no Basket, 2013: Free! és Shingeki no Kyojin, 2022: Bacchi no Rock! és Chainsaw Man, 2023: Zom 100: Zombie ni Naru made ni Shitai 100 no Koto és Watashi no Shiawase na Kekkon. Én egy párosítást hiányoltam, és ezt minden elfogultság nélkül: 2014: Haikyuu!! és Zankyou no Terror. Azt gondolom, hogy erről is lehetett volna beszélni, főleg a két anime közti easter eggek okán. De nagyon érdekes volt a beszélgetés, szívesen hallgatom az Animagazinosokat. Azt sajnálom, hogy ezeken a beszélgetéseken kevesen vannak, pedig érdemes ezeken jelen lenni.

Viszont a Fantasy Expo nálam itt véget ért, mert szerettem volna a 17.10-es vonattal hazamenni. Bagszitól elköszöntem, sajnálom, hogy ilyen rosszul jöttek ki a dolgai. Még Airiszuhöz mentem megnézni, hogy megvan még a poszternaptár, illetve megbeszélni a részleteket. Ezután indultam hazafelé. Nagyon jól éreztem magam, pont arra számítottam, hogy ha amellett, hogy segítő vagyok, más programokat is megnézek, nemcsak a szokásosokon vagyok jelen, akkor újra érdekesek lehetnek a conok. Meg, hogy másképp gondolkodok dolgokról… Úgyhogy elsősorban magamnak köszönhetem, hogy ennyire jól éreztem magam most itt. A többit meglátjuk később. Képeket készítettem, de azért nem raktam ki ide egyet sem, mert lejárt a WordPress prémium időszakom, és nem volt anyagi lehetőségem meghosszabbítani. A basic tárhely meg már megtelt. Annyira nagy fotós továbbra sem vagyok, de a fotóalbumot megosztom.