Tukeinon elküldte külön E-mailben a linket nekem a mostani animekarácsonyra készített zenekvízt, amikor kitette. Meg kell hagyni, nagyon nehéz volt, bár a nehézség viszonylagos, hiszen aki jártas az animékben, az ismeri a zenéit is. Nekem nagyon rosszul ment a teszt, 64 pontból csak 10-et értem el, közülük is a felébe beletrafáltam. Ez részint azt is jelenti, hogy nem vagyok jártas az új animékben. Követem, hogy mi az aktuális, de nem nézek bele, mert az utóbbi időkben nagyon ritkán nézek animéket. Zenék tekintetében is erősen rétegződtem. Aki rendszeresen olvas, az tudhatja: JAM Project és tagjainak zenéi, különösen Okui Masami, Hayashibara Megumi, Suara, Yonekura Chihiro, meg régebben ALI PROJECT körében mozgok, de az ALI PROJECT az utóbbi időkben eléggé kiábrándítóak, közelében nincsenek annak a minőségnek, amit néhány éve nyújtottak.
Szóval elsősorban ők, és ha elkezdek animét nézni az azért van, mert a felsoroltak közül az egyik énekli az openinget vagy / és az endinget. Ez igazából rossz módszer, mert ez egyáltalán nem garantálja, hogy tetszeni is fog az az anime, amelynek dalát valamelyik kedvenc előadó adja elő. Például, amikor megtudtam, hogy Okui Masami a SHIROBAKO animének fogja a 2. openingjét énekelni, belekezdtem az animébe, és egyáltalán nem jött be. Nem is azért, mert lányoknak való, mert ennyire nem válogatok nem szerint animéket, hanem maga a történet, a cselekmény, az érzelmek megjelenítése túl egyszerű. És a túlzott egyszerűsége miatt nem hiteles. Alapvetően aranyos dolog, hogy az öt (eleinte talán három) lányt a csokis fánk tartja össze, ez szép szimbólum a barátságra, de a lányok érzelmeinek megjelenítése is túlzottan egyszerű. Így nem keltette fel az érdeklődésemet, és nem foglalkoztat, hogy mi van velük, hogy valósítják meg az álmaikat. Ugyanígy másik példa, a Garo -Honoo no Kokuin- anime, annak mindkét openingjét a JAM Project énekelte, eleinte nem is indult rossznak az anime, mert értettem az utalásokat, de a benne levő erőszakos jelenetek nekem túl durvák, nem bírtam nézni. Tehát nem jó módszer, bár van ellenpélda, például az Utawarerumono: Itsuwari no Kamen (Suara), a ONE-PUNCH MAN (JAM Project) és a K: Return of Kings (angela, bár most Horie Yui) jók, de megálltam az első résznél, mert nézek nyugati sorozatokat is, és azért ennyit nem akarok TV / laptop előtt ülni. De a zenekvíz inspiráló hatással volt rám. Hátha folytatom majd valamikor
Néhány órája láttam a K anime utolsó részét, de még most is a hatása alatt vagyok. Az utolsó rész, ahogy lezárja az egészet, az egy hatalmas
10/10
pontot érdemel. Öntudatlanul is visszautal az elejére, ami ugyan nagyon kusza volt, nem lehetett érteni, hogy miért történnek a dolgok, vagy hogy ami történt, arra miért jön még rá az az esemény is. Nem lehetett megtalálni a logikát, de felpörögnek az események a végére, és szépen választ kapunk a kérdésekre. Annak ellenére, hogy mozgalmas, mégsincs elkapkodva a vége. Erre nagyon kevés anime képes. Nagyon szép volt a lezárás, engem meghatott. Nem sírtam, de nagyon közel voltam hozzá. De mivel nem szeretek rébuszokban beszélni, ezért:
SPOILER KÖVETKEZIK! Ha nem láttad az animét, de szeretnéd megnézni, akkor ugord át ezt a részt
Ez az anime részint rávilágít arra, hogy mit tartok én az élet értelmének: Hogy maradandót alkoss. Nem kell, hogy emberek milliói kövessenek téged. Ha egy pár embernek is örömöt okozol életében, és követni fogja azt, amiben hittél, már nem haltál meg hiába. Ezt mutatja meg ez az anime. Mert bár végül a háborút mindkét fél kvázi elvesztette, mert mindkét király meghalt, de végsősoron mindketten győztek. Nagyon szép volt az a jelenet, amikor Neko megtalálja Shiro esernyőjét, és mondja, hogy visszaviszi neki. De Kuroh mondja, hogy nem tudja már visszavinni neki... Erre Neko, tehát ő a mi királyunk. Nagyon megsiratja, Kuroh úgy tűnik megértette, mire gondolt Neko, átöleli, és mondja, hogy ő tényleg mi a királyunk. Vagy a másik, amikor a vörösök királya ment el, szól közben a -Requiem of Red-, majd a síró tömegből valaki elkezdi kiáltani, hogy "No blood, no bone, no ash", és aztán mindenki egy emberként harsogja. Most is beleborzongok, ha rágondolok. Én ezt hívom szép halálnak, az a két ember nem hiába halt meg.
Ugye írtam arról, hogy mennyire szeretem angela: To be with U! dalát, amit továbbra nagyon szeretek, de egy ilyen komoly történet után egy ilyen zenét hallgatni nekem kicsit illúzióromboló volt, én legalábbis ennek nem találtam meg az értelmét. De az ending dal (Komatsu Mikako: Tsumetai Heya, Hitori) nagyon a helyén van, és érthető, hogy miért szolgál endingként. Komatsu Mikako Neko hangja, és itt részint a saját (karakterének) magányáról énekel, de Shiro mellett boldog. Nagyon szép dal, csak azért nem hallgatom sokat, mert már-már demoralizáló hatású, szerintem a depressziósokat képes lenne még jobban maguk alá ásni. De azért hallatszik, hogy atsuko és KATSU írták a zenét, benne van az angelás stílus.
Ami miatt még nagyon jó volt az anime, hogy nem tárta eléd a teljes történetet, nem rágta a szádba, hogy mi miért történik, hanem gondolkodásra késztet. Én is sokat gondolkodtam, hogy áll össze a történet, én a következőre tippelek, hangsúlyozom, saját gondolatmenet: Azért mentünk vissza az 1945-ös Németországba, mert ott van a kapcsolat a két látszólag egymástól teljesen független történetnek. Egy réges régi lezáratlan történet zárul le ebben az animében. Nem vagyok biztos abban, hogy okosságot mondok, de Yashiro reinkarnációja Weissmannak, és valahogy visszatér a lelkébe, ezért mutatkozik be a 11. rész végén Weissmannként. És azt a régi harcot fejezik be most. Melyet bár mindkét klán elvesztett, mert a királyuk meghalt, de végsősoron mind a ketten győztesnek mondhatták magukat.
SPOILER VÉGE
Megnéztem a Tsumetai Heya, Hitori dalból készült videoklipet, nagyon tetszett. A YouTube-on nem találtam meg teljesben, de egy részletben itt van:
Igazából ez a másik ok, ami miatt szeretek animét nézni. Nemcsak maga az "anime nézés" élménye ér, hanem hallhatok olyan dalokat, amiket eddig nem. És én, akinek a zene lételeme, annak ez külön élmény. Ráadásul a japán zenét azt tartom csodálatosnak, mert még most is hallani olyat, amit eddig soha, ezért sok mostani zenére lehet azt mondani, hogy ezekre még x év múlva is emlékezni fogunk, annyira jók lettek. Érdekes egyébként hallani, hogy Komatsu-sannak kicsit nehezére esik az r betűt kimondani, de a dalból ki lehet hallani, hogy nem hiába ragadott mikrofont, és jól teszi, hogy énekel.
Mindenkinek ajánlom az animét, nekem egy élmény volt.
Na, egy hét szünet után újra itt. Történnek ugyan dolgok, de nem olyanok, hogy azt kiírjam, így inkább csak akkor írok, amikor érzem, hogy tartalommal tudom megtölteni az adott postot.
Tegnap Truner beszélt nekem a Trillianról. Eddig én azt hittem, hogy ez egy ilyen képregényes-kártyás-fantasys bolt, Budapesten, ha jól emlékszem, valahol a Ferenc Körút környékén van / volt. Lehet, hogy inkább már csak volt, mert nem nagyon találok már rá az interneten. De mint tegnap kiderült, hogy ez egy chatprogram, amely szinte az összes létező chatprogramot egyesíti. Bele lehet ágyazni a Skype-ot (megszokásból MSN-nel akartam kezdeni a felsorolást, de aztán rájöttem, hogy az már nem létezik), Google Talkot, Irc-et, AIM-et, Yahoo Messengert, és amit még nem szégyellünk. Persze saját accountunk is van, így magán a programon keresztül is fel lehet venni egymást. Ahogy néztem róla képeket, egyből sejtettem, hogy ez nem egy rossz dolog, aztán azonnal beleszerettem. Ez tisztára olyan, mint a régi MSN, amibe szinte szerelmes voltam annak idején. De hogy sokat lógtam rajta, az tény. Ez a program nekem tisztára azokat az időket idézi vissza a maga nemes egyszerűségével, mint amilyen annak idején az MSN volt. Próbáljátok ki ti is, nekem legalább is nagyon tetszik. Nem tökéletes, mert nem lehet mindent testre szabni (például idegesít, hogy az embereket aszerint csoportosítja, hogy honnan vannak importálva, és ezen sehogy nem változtathatok), de ennek ellenére nagyon jó lett.
Mai nap játszottam a Game Boy Advance-es Mario Kart: Super Circuit-tal, és így tök spontán rájöttem egy trükkre, az egyik nehéz pályán hogy lehet levágni a pálya felét. A SNES pályák közül a legendás Donut Plains 3-ban történt meg. Ott ahol az egyik szaggatott hídnál van egy nagyobb hézag, előtte van egy ugrató (ez a SNES verzióban egyébként nincs). Na ott kell gombát használni, és ha ügyesek vagyunk, a pálya végén találjuk magunkat. Hát ez... Meg is oldottam minden problémámat, mert ott szenvedtem Bowser-rel és Peach-csel az 1. helyért, de az egész egy huszárvágással meg lett oldva. Arról nem is lelkesedve, hogy pont az arany serlegért harcoltam, mivel 150cc Star Cup-on még csak a bronz volt meg a 3DS változatban. Az ilyeneket soha nem felejtem el. Ezt a háttérképet meg találtam a neten, most látom először, és szerintem egészen menő lett.
Tegnap eszembe jutott, hogy nagyon rég nem hallottam már Suara: Yumeji albumát, így tegnap elővettem. Sok régi emlék... 3 évesek. De az a lényeg, hogy 2010. nyarán hallgattam nagyon sokat ezt az albumot, így azokból az időkből hoz fel nagyon sok élményt, mely a maga viszontagságaival együtt egy csodálatos időszak volt, boldog vagyok, hogy megélhettem. És most agyban egy kicsit megint ott lehettem. A CD-t még akkoriban vettem meg, nagyon örültem neki, és most is megbecsülöm az eszmei értékét annak ellenére, hogy ma már nem tudom hallgatni, mert nincs már meg az DVD lejátszó, mely SACD-t lejátszott. Igen, ez az SACD kiadás, ez egy bónusz dalt tartalmaz, a MOON PHASE-t, amiről már annak idején is írtam, hogy mennyire a hatása alatt voltam. Ma is azt gondolom, hogy a világ egyik legszebb szerelmes dala, amit valaha hallottam. Azért, mert az a beteljesült szerelem hangulata van, amiben annak idején nagyon reménykedtem. Ez az érzés még most is áthat, csak mivel már nem ott vagyok, és nem azok a körülmények, ezért kicsit másabb, de most is érzem, hogy miért szerettem annyira. Az 1. helyről azóta sem tudtam egy dal sem kitúrni, a Last.fm profilomon ez minden idők legtöbbet hallgatott dala nálam:
Az album többi dala is tele van nosztalgiával, Suara pedig a maga mély hangjával most is el tud varázsolni. Nagyon sajnálom, hogy manapság nem aktív a karrierje, hiányoznak az új dalai. Olykor jelentet meg digitális kislemez formájában, egy-egy dalt, próbáltam is letölteni őket legálisan, de nem engedték, hogy Magyarországra kerüljön a dal... Legalábbis ilyen szerzői jogok, meg egyéb nyavalyákra hivatkoznak, idegeskedtem is miatta. Ha megvenném, és kifizetném érte a pénzt, akkor nem mindegy, hogy itt van nálam? Ugyanezzel az erővel eBayről sem lehetne vásárolni semmit. Sajnálom egyébként, mert kíváncsi vagyok arra a négy dalra, biztosan szépek.
A 14. résznél tartok a Sword Art Online-ban, és meg vagyok lepve, hogy merre ment el az anime története. Az 1. részben elhangzott játékszabályok alapján így is szabályt kellett szegni, hogy az történjen, ami most megtörtént, de lehet érteni a lényegét, hogy miért történtek a dolgok úgy ahogy. De el nem tudom képzelni, hogy hova tovább, még van 11 rész. Mindenesetre miközben Kirigaya Kazuto megkeresi élete szerelmét, egy fordászt is ejtsen útba. A K animét meg szerintem újra meg kell majd nézzem, számomra érthetetlen, hogy mi történik így első szusszra. A 10. rész után alig látok összefüggést, a cselekmény meg több szálon is fut, és csak nagyon lassan derül ki, hogy mik az összefüggés a történések között. 13 részes az anime, tehát nem sok esély van arra, hogy az egész történet egy kerek egészet alkosson, esetleg két esetet tudok elképzelni arra, hogy egyben legyen az egész: 1. Az utolsó három részben ledarálják a történetet, és akkor érthetővé válik az egész, de ha gyorsan elsietik a végét, az legalább annyira káros, mintha semmi nem történne, mert akkor nincs meg a valódi értelme a történésnek. 2. Yashiro szépen elmeséli az egész életét, és akkor látni fogjuk, hogy mi hol merre. Vagy az, hogy másodjára megnézem majd az animét, de szerintem ha 20× megnézem, akkor sem fogom megérteni, hogy kerültünk a 9. részre a II. világháborús Németországba, ha nem lesz rá magyarázat.
Új metódust találtam ki a német nyelv tanulására, aminek az lett a vége, hogy megint nézek animéket. Nem nehéz kitalálni, hogy német felirattal kerestem olyan animéket, melyek egyébként is érdekeltek volna, és akkor kössük össze a kellemeset a hasznossal. A címben felsorolt három anime közül csak a To Aru Majutsu no Index II-t találtam meg német felirattal. Nem nagyon vannak németül animék, az angol mellett leginkább spanyolul lehet animét találni, ami nem is csoda, hiszen szinte egész Dél-Amerika spanyolul beszél, és ott hatalmas animés bázis van, irigylem is őket, mert sokszor járnak oda olyan japán előadók koncertezni, akiket szeretek. A másik két animét végül nem találtam meg német felirattal, viszont a Sword Art Online első 5 része előkerült magyarul. A SaburoSubs csinált hozzá feliratot, alapból nem rossz, csak volt benne néhány elgépelés, valamint a "muszály"-tól nekem muszáj a falra mászni. Amúgy jó szöveget írtak, ezért utána is néztem, hogy nem-e csinálták meg a többit, de arra jutottam, hogy abbahagyták a feliratozást. Aztán végül egységesen a HorribleSubs által feliratozott részeket szedtem le magamnak, ahogy a K anime esetében is.
Sokaktól hallottam, hogy mennyire jó anime a Sword Art Online, érdemes megnézni. És tényleg! Hosszabb idő után végre egy olyan anime, ahol nem azt nézem, hogy mennyi idő telt el, vagy mennyi van még hátra az adott részből, hanem egyszerűen csak élvezem, amit látok! 2022-ben járunk, amikor megjelent az év legjobban várt játéka, a Sword Art Online, melynek első 10.000 példányát percek alatt elkapkodták. A játékos bekerül magába a játékba, ám azzal nem számolnak, hogy ez mivel jár. Ugyanis sehogy nem jöhetnek ki a játékból, csak úgy, ha teljesen végigjátsszák a játékot. Aki a játékban meghal, az a valóságban is, oly módon, hogy a NervGear nevű Virtual Reality sisak (ami által bekerülnek a játékba, és minden érzéket irányít) megsüti a játékos agyát. Akkor is ugyanez történik, ha valaki valóságban leveszi róluk a sisakot. Hová nem fejlődhet egy MMORPG? A szabályzata eléggé bonyolult, nem is írnám le, egyébként sem tudom észben tartani, csak ha az adott jelentben szembesülök vele, hogy tényleg, ilyen is van. És milyen érdekes, hogy annak ellenére ragadja meg a figyelmemet, hogy az MMORPG teljesen távol áll tőlem, én a World of Warcraft és társai felett csak úgy átnézek. Eleinte a 2008-as évet juttatta eszembe, amikor annyira szerettem a Zelda játékokat, emlékszem, annak idején elgondoltam, hogy akár Zelda játékból is lehetne valami hasonlóan komoly történetet kitalálni, és meganimésíteni. Mondjuk manga készült belőle, és egészen jó lett. Most a 6. résznél járok az animében (egy nap egy részt nézek meg), de már most tudom, hogy végig fogom nézni. Nagyon várom, hogy alakul a történet, eddig nagyon tetszik. Egyébként az biztos, hogy egyszer a valóságban is eljutunk idáig, hogy mi leszünk benne a játékban, de szerintem 2022-es év még korai. Én kb. 2030-ra tippelem, hogy eljutunk odáig. Az animében hallható zenéket Kajiura Yuki írta, amiket így kihallok, azok tükrözik a nevéhez fűződő minőséget, le is szedtem a két OST CD-t, majd meg fogom hallgatni. Az opening: LiSA: crossing field igen nagy divat lett a karaokésok körében, nekem annyira nem jön be. Mégis azt mondom, hogy százszor inkább ilyen zene legyen divatban, mint bármi más, ami nem méltó arra, hogy ismert legyen. Csak engem sajnos nem inspirált arra, hogy többször meghallgassam. Az ending: Tomatsu Haruka: Yume Sekai tipikus animét lezáró ending dal. Kellemes, dallamos, de engem nem fogott meg. Végülis részemről elmondható, hogy az openinget és endinget leszámítva (de csakis egyéni ízlés okán! Amúgy minőségi dalok) nagyon-nagyon jó anime.
Tavaly néztem a 11. részig a To Aru Majutsu no Index animét, be is jött, az még sokkal játékosabb, és viccesebb, mint a második széria. Ez már eléggé komoly. Harcok nővérekkel, stb, most olvasom, hogy nagy hiba, hogy félbehagytam, mert annyira szorosan követi az első szériát, hogy szinte ki is lehet jelenteni, hogy a második évad első része az elsőnek a 25. része. Végül is látom, és értelmezem is, hogy mi történik, csak a miértekre nem keresek választ, mert tudom, hogy az az első szériában van. De úgy elnézegetem, meg figyelem közben a német feliratot, és örömmel konstatálom, hogy egész sokat tudok németül. Amúgy maga az anime olyan, hogy egészen jó, de nekem nem akar kibontakozni, úgy elvan magával. Meg tele van ecchi, fanservice jelenetekkel... nyilván én is tök véletlen esnék úgy egy lányra, hogy belássak a bugyijába, teljesen valószínű. Az opening: Kawada Mami: No Buts! elsőre nem fogott meg, mint az előző széria PSI-missing dala, de mostanra egészen megszerettem. Érdekes a trance stílus, egyszer beszéltem is róla Sleeplesslydiával az Okui Masami Abyss és Automaton dalok kapcsán, hogy olyan érdekes, hogy ezek olyan táncolósak, bulizósak ritmusuk alapján, de mégis fájdalmat érzek bennük. Aztán el is magyarázta, hogy ez a zenei stílus nagyszerűen alkalmas a szerelem egy érdekes módjának kifejezésére, amikor érzed, és tudod, hogy fáj, mert korlátokhoz vagy kötve, mégis benne vagy, mert szenvedéllyel tölt el. Nagyjából így mesélte el, és rájöttem, hogy igaza van, és valószínűleg azért is vagyok ennyire érzékeny erre a fájdalomra, mert átéltem már, így nagyon jól tudom milyen az, amikor nem lehetsz vele, de mégis fogva tart az érzés. Az ending: Kurosaki Maon: Magic World is hasonlóan trance-es hangzású, de valamivel lájtosabb, annyira nincs is rám hatással, mint az opening.
Naná, hogy az angela miatt kezdtem el nézni a K animét, majd nem, mi? A MondoConos postból lemaradt, hogy amikor a karaokén Daki a Dragon Ball Z: Hitori Ja Nai dalt énekelt, akkor beszéltünk össze Leeával, hogy ezután kéne angelától a Boku Ja Nai-t énekelni. Az egy nagyon menő szám. Na erről az animéről meg azért nem tudok sokat mondani, mert nagyon lassan csordogál a történet. A 2. rész után úgy valami dereng, meg értelmezem a dolgokat, de még igen sok része hiányzik a kirakósból. Egyedül annyit tudok, hogy Isana Yashiro-t el akarják tenni láb alól, ám nem lélegezhet fel, amikor Yatogami Kuroh megmenti, ugyanis ő is meg akarja ölni. Shiro eközben meg éli a maga bohókás életét a cicusával, aki hirtelen meztelen nővé változik (Fanservice...), és amikor Shiro ruhát akar rá adni, addig elutasítja, hogy ő utálja a ruhákat. Igencsak komikus jelenetek, amikor a lány meztelenül kivezeti az utcára főhősünket, menekülve Kuroh-tól. Egyébként a két névben nem véletlen van kiemelve a Shiro (fehér) és Kuro (fekete) szavak, ugyanis az animében a színek jelentésének nagy szerepe van. Persze Yashiro nem olyan ártatlan, mint ahogy azt a fehér haja és ruházata indokolná. ^^' Csinál egy-két gazságot. A következő részeket meg izgatottan várom, mert annak ellenére, hogy nem tudtam meg sokat elsőre, nagyon is tetszik az anime. Az opening: angela: KINGS nincs mit beszélnem, megtettem már korábban, tipikus angela dal, de csakis a legjobbak között. Nem hiába, ha atsuko és KATSU együtt leülnek zenét írni, abból csak jó dolog születhet. Vártam is, hogy melyik dal lett az ending, de csak félig van köze az angelához, mert a zenét ők írták, de amúgy: Komatsu Mikako: Tsumetai Heya, Hitori. Füleltem is először, hogy jól hallok, mert első hallásra nagyon bejött, amit hallottam. Le is szedtem a kislemezt, meghallgattam többször is a dalt, és nagyon tetszik. Szép, kellemes ballada, ezek után kérdeztem is magamban, hogy angela miért nem dolgozta fel a ZERO albumára? Egyébként is nagyon jóra sikeredett az album, de még nagyobb durranás lett volna ezzel a dallal. Nagyon egyedi lassú, ballada dal. Hallani benne bánatot, de egyáltalán nem szomorú. Én nagyon élvezem.
Meghajolva köszönöm a német nyelvnek, hogy visszarántott az animék felé, megint élvezem az animézést. De háromnál többet nem akarok egyszerre nézni, ha végzek a K-val (az 13 részes, a többi 24, 25), akkor az Arata Kangatari jön.
Tegnap sikerült megszerezni angela új albumának a ZERO-nak a scannelt borítóját, ezért Leea le tudta romanizálni a To be with U! dalszöveget. Egy helyen volt fent, de tele hibákkal, úgyhogy azzal nem tudtam beidőzíteni a kfn-t. Leeának annyi szerepe volt a kfn-ben, hiszen megcsinálta az LQ-t is, mivel (még) nincs instrumental a dalból, valamint ő adott sok képet, úgyhogy a végére az ő nevét is odaírtam.
Álljon itt is a dalszöveg:
To be with U!
Chou sokkyuu DEIZ’ kotae awase wa D’ROO
Juunibunna setsumei shite
SHOOTO sunzen kanden shichau kurai no shigekitekina
Zazzazza That’s ANIMEESHON
Who’s the joker? Damashi damasare ai
I have never seen like this!
Omote ura Lie ra Lie Lie RIARAIZU wa ah ah
Zazzazza That’s IMITEESHON
Fuonna funiki naraba HAIKIKKU de
Bukkowashite ageru
Onkouna yotei chouwa nara GUDDORAKKU de
Tsukihanashichaina Baby
That’s play-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante
Delay-ay-ay-ay hima wa nai
But! gray-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante
Brea-ea-ea-ea-e-e-eak!
Oh! To be with U!
Tatta six DEIZ’ noushuku JUUS’ mitaina
IGAIGA wo nomihoshite
「Kuni yab’rete sanga ari」 to wa yoku itta monda-a
Zazzazza That’s DISUTORAKUSHON
Isshouni ikkai kurai saizensen de karada hatte
Ichigan to natta akatsuki GUDDORAKKU de
Me ni yakitsukechaina Baby
That’s play-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante
Delay-ay-ay-ay hima wa nai
But! gray-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante
Brea-ea-ea-ea-e-e-eak!
To be continued!
Fuonna funiki naraba HAIKIKKU de
Bukkowashite ageru
Onkouna yotei chouwa nara
GUDDORAKKU de Tsukihanashichaina
Oh my god!! Can’t you see this? Baby
That’s play-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante
Delay-ay-ay-ay hima wa nai
But! gray-ay-ay-ay-ay-ay-ay nante
Brea-ea-ea-ea-e-e-eak!
Egyébként elmeséltem Leeának, hogy bennem milyen érzést kelt a dal, és totálisan kiábrándított. Ugyanis elmondása szerint, ez a szöveg mindenről szól, csak nem a boldog szerelemről. Ezen azért nagyot néztem, aztán ahogy jobban szemügyre vettem a szöveg angol részét, be kellett látnom, hogy őt igazolják. Erre megnyugtatott, hogy a japán szövegrész is őt igazolják. Édes istenem, én csalódott. Pedig pont azért szerettem bele ennyire ebbe a dalba, mert én is ennyire intenzívnek élem meg a szerelmet, olykor ilyen bohókásan. De a szöveg lényegében arról szól, hogy olyannyira kigyógyult a szerelmi csalódásból, hogy már egyáltalán nem érdekli, hogy mi van vele, azt csinál, amit akar. De azt kell, hogy mondjam, hogy el sem tudom képzelni, hogy ilyen érzést ennyire intenzíven éljen meg valaki. Mondjuk én is megéltem a szerelmi csalódásból való kimászás intézményét, de az köszönő viszonyban sincs azzal, amit ehhez a dalhoz társítok. Én akkor egyfajta felszabadultságot, megkönnyebbültséget érzek. Ez a dal ebben a kontextusban egyfajta tiszteletlenséget éreztet velem a másik fél kapcsán, mert ilyen érzelemmel kiénekelni, hogy nem érdekelsz, azt csinálsz, amit akarsz, az nekem nem szimpatikus. Itt van még egyszer a dal, hogy teljesebb legyen a kép:
Érdekes egyébként, Leea azt mondta, hogy ő nem is tudná elképzelni, hogy ez egy vidám dal legyen, mert ő végignézte a K Project animét, ismeri a történetét, ezért tudja mihez kötni. Én nem láttam, és talán pont ezért jelent nekem totálisan mást a dal, mert ha nem érted a szöveget, akkor csak egy baromi vidám zenét, és egy erőteljes női énekhangot hallassz, én legalábbis is így voltam vele.
De csak azért is dacolok az igazamért, és ahogy megígértem, írtam magyar szöveget. Most is igaz az, hogy csak az érzéseimet írtam ki, se rím, se ritmus:
VELED lenni
Vicces, mennyi érzést hívtam szerelemnek
Ma már csak nevetek rajtuk
Most mindegyiket hátsón rúgom
Szálljanak el.
Ne-ne-ne-ne is lássam
Amikor megláttalak, éreztem, tudtam jól
Szívem felrobbant
És, hogy ugyanúgy érzel irántam
Ez a tökéletes
Bo-bo-bo-boldogság!
Nézz hát fel, milyen szép kék az ég!
És itt lent, a fű csudazöld!
A virág, gyönyörűen sárga
És a szívemben égő szenvedély perzselően vörös!
Ez a me-e-e-e-e-e-e-mennyország
Mely se-e-e-e-e-emmivel nem érhet fel.
Csak te-e-e-e-e-e meg én.
Ilyen é-é-é-é-é-é-érzés
VELED lenni.
Rohanok, veszek egy rakétát,
És kirepülök vele a világűrbe.
Átölelem a Földet,
Akarom, hogy boldog legyen
Mi-mi-mi-mindenki
Együtt veled, minden oly csodaszép,
Erős vagyok, hegyeket mozdítok
Ezt az érzést énneked köszönöm
Hisz a szívem az egekig szállt, sőt még annál is feljebb
Hát é-é-é-é-é-é-éld át velem
És lé-é-é-é-é-égy mindig velem
Csak lé-é-é-é-é-é-égy boldog mindig
És az é-é-é-é-é-é-érzés
Halálig tart
Nézz hát fel, milyen szép kék az ég!
És itt lent, a fű csudazöld!
A virág, gyönyörűen sárga
És a szívemben égő szenvedély perzselően vörös,
Soha ki nem alszik,
Hát é-é-é-é-é-é-éld át velem
És lé-é-é-é-é-égy mindig velem
Csak lé-é-é-é-é-é-égy boldog mindig
És az é-é-é-é-é-é-érzés
(Halálig tart)
Ez a me-e-e-e-e-e-e-mennyország
Mely se-e-e-e-e-emmivel nem érhet fel.
Csak te-e-e-e-e-e meg én.
Ilyen é-é-é-é-é-é-érzés
VELED lenni.
Maximum az első versszak tükrözi az eredeti dalszöveget. :D De én tényleg hasonló kaliberű szöveget írnék ehhez a dalhoz. Az intenzív szavakkal próbáltam erősíteni a zenét, meg alátámasztani az érzéseket.
Volt lehetőségem vásárolni Wii Virtual Console-ról játékot, amit már nagyon régóta szerettem volna: Mario Tennis. Okvetlen írni fogok róla is, egyelőre az első benyomásom, hogy játékok játéka, élvezetes, sokkal jobb, mint a 3DS-es Mario Tennis Open. De majd, ha jobban kiismertem a játékot, majd normálisabb véleményt írok róla, még nem is próbáltam ki minden játékmódot rendesen.
Manapság tényleg olyan érzésem van, mintha a tenisszel megtaláltam volna a saját sportomat. Ki is próbálnám élőben, csak két dolog tart vissza: 1. Bár szeretem nézni a mérkőzéseket, még nem vagyok abban biztos, hogy túllendültem azon, hogy egy videojáték szerettette meg velem a játékot, és hogy élőben tudnám-e komolyan, akár hosszabb távon játszani. 2. Ha nincs is meg a szükséges fizikai erőnlétem a játékhoz, vajon meg tudom-e szerezni. A látottak alapján azt tudom elképzelni, hogy elsősorban gyors futásra van szükség, hogy el tudjuk érni a labdát, és jó karizomra, hogy kellő erővel tudjuk elütni a labdát. Ha ezekben biztos lennék, akkor bátrabban vágnék neki. Már kinéztem, hogy itt Békéscsabán a Kórház utcában van teniszpálya, ahol lehetőség van gyakorolni tanulni. Ha átgondoltam, majd a héten elmegyek, és megnézem, hogy milyen lehetőségek vannak.
Hát, teljesen oda meg vissza vagyok ettől a daltól! Az ilyeneket szeretem nagyon angelától, ebben érzem azt, hogy atsuko a képessége legjavát adja. Egy vidám, oldott szerzemény, egyáltalán nem görcsöl semmin, csak énekel egy fantasztikusat. Olyan jól tud játszani a hangjával, olyan hangszíne van, amilyet csak nagyon ritkán lehet hallani, és ebben a dalban olyan íveket énekel könnyedén, amire kevesen képesek, mindemellett képes játszani a hangjával. Tehát, valahol itt kezdődik nálam a minőség, és ha megmutatom, akkor mindenki rá fog jönni, hogy miért szerettem meg annyira ezt a dalt:
Ezt mindenkinek KÖTELEZŐ meghallgatni. Mondjuk meglepett, hogy ez a dal is a K animéhez köthető, és az albumon 4:22 hosszú, nem 2:46. Ritka az, amikor egy dalt ennyire magamévá tudok tenni, olyan videoklipet csinálnék erre, és olyan szöveget írnék rá. Mit írnék? Írok is! Nagyban körvonalazódik bennem a szöveg, és annak gondolata is, hogy mindezt papírra vessem. Ez a dal fantasztikusan adja át, hogy milyen érzés, amikor vele vagy, és valószínűsítem, hogy az igazi hangulatát csak az érti meg, aki már volt igazán szerelmes. Én is... ha nyíltan nem is, de rejtetten tudom, milyen érzés vele lenni, és titkon volt olyan érzésem, amit ebből a dalból árad.
