Just do it, Kirby!

Előkerült egy régi fotóalbum, amit még a Nintendo 3DS-sel fotóztam. Annak a konzolnak van egy kiterjesztett valóság (augmented reality) funkciója, ami a Nintendo kézikonzolja esetében azt jelenti, hogy a kamerájával megjeleníti a szobánkat (vagy az a helyiséget, ahol épp vagyunk) és a megfelelő kártyát (melyet a konzolhoz mellékeltek) a konzol alá helyezve megjelenik az a karakter, akinek a kártyája a konzol alatt van.

Természetesen Kirby kártya is volt. Vele azt csináltam, hogy a kamerához tettem Okui Masami: Just do it kislemez borítóját és azzal fényképeztem. Van olyan is, ahol Kirby mintha rajzolna, ami külön jópofa volt, mert a kislemez borítója is rajzolt. (Okui Masami rajza)

Kifejezetten ötletes, mert olyan, mintha a három kisgyerek figyelné, hogy Kirby mit rajzolna.

És hogy ez honnan jutott eszembe? Ezt még valamikor 2011 végén, 2012 elején csináltam. Akkor néztem a Hoshi no Kirby animét, és annak az openingje induló-jellegű. A dal címe is konkrétan Kirby March.

És Okui Masami: Just do it dala is olyan, mintha egy induló lenne. A kettőt meg gondolatban összekapcsoltam, mert egy időben, amikor hallgattam a dalt, az a gondolat járt a fejemben, mintha Kirbyék erre a dalra menetelnének.

Egyébként is nagyon jó szám, nagy kedvenc Okui Masami-tól.

Verseny ezerrel

Betegség miatt voltam sokáig inaktív. Erősen kijöttek a vastagbél-gyulladás tünetei, olyannyira hogy az ebből fakadó vérszegénység miatt annyira legyengültem, hogy még lépcsőzni is nehezemre esett. Próbáltam házi módszerekkel gyógyítani magam, például vaspótlással, de amikor szembesültem azzal, hogy semmit sem javultam, sőt, mintha nem is csináltam volna semmit, romlott az állapotom, már elmentem orvoshoz. Mert a lépcsőzés csak egy kiragadott példa. A vashiánynak rengeteg hatása van, saját tapasztalat, hogy legalább akkora jelentősége van, mint a különböző vitaminoknak. Az orvosnak meg nem is kellett semmit mondani, másnapra beutalt a kórházba, az osztályra. Itt kaptam nagy dózisú vasat, szteroid lökéskezelést, meg gyulladáscsökkentők, ezek helyrehoztak, és olyan vagyok, mint régen.

A kórházban megint felfedeztem magamnak az F-Zero játékot, Nintendo 3DS-en játszottam a Maximum Velocity-vel. Valaki nemrég kérdezte a Facebook Nintendós közösség csoportjában, hogy csak ő tartja unalmasnak a Mario Kart 7-et? Ezt akkor eléggé bátor kijelentésnek gondoltam, mivel elég sokan szeretik és játsszák, de személy szerint igazat adtam neki. Az új Mario Kart-okban nagyon jókat lehet többen szórakozni, akár marháskodni is, de elveszett a kihívás a játékokból. Nem annyira technikásak a pályák, és az ellenfél játékosok sem feltétlen izzasztanak meg minket. Inkább csak bosszantanak a kék tekivel. De az F-Zero által megint felfedeztem azt a játékélményt, amiről szerintem szólnia kellene egy versenyjátéknak. Keménynek írják, és tényleg nehéz, de pont ezért nagyon jó, mert olyan nehézsége van, ami által külön élmény megcsinálni egy bajnokságot. Ezen játékélmény miatt játszatja magát a játék, és most is sokat veszem elő, és szeretném 100%-osra végigjátszani. Ez azt magában takarja a Master nehézségi szint megnyitását, a Queen Cup megnyitását, és a megszerzendő 6 kocsit, így összesen 10 kocsink lesz. Nagyon jól állok, megvan a Master, a Queen Cup is, és már 8 kocsim elérhető. De utolsó kettőt (főleg az utolsót) megszerezni nagy kihívás. Ezt most Nintendo 3DS-en csinálom, itt most kicsit jegelem is, hogy előrébb jussak, mert a master szint már tényleg nagyon nehéz, ellenben megvettem Wii U-n a játékot, így megvan mind a három változatban a játék. GBA-n kazettán, Nintendo 3DS-re és Wii U-ra letöltve. Azért is vettem meg, hogy a digitális kollekció is teljes legyen, valamint hogy úgy erősítsek a játékban, hogy legyen tétje is a dolognak, és a Wii U-s változatban is eljussak addig, amíg tudok. Nagyon jó ott is játszani, viszont nagy képernyős TV-n rettenetesen pixeles a játék. Mondjuk ez nem csorbít a játékélményen, inkább az zavaró, hogy nincs sok beállítási lehetőség a Virtual Console menüjében, és Full HD TV-n játszani egy eredetileg kis kijelzős játékot nagyon durva látvány. Viszont a hang nagyon szép. El tudom képzelni, ha a TV-t Hi-Fi-hez kötném, akkor akár még egy GBA játéknak is olyan hangzása lenne, mint egy komoly, nagy teljesítményű játéknak.

És komolyan kacérkodok a gondolattal. Nem hangprojektorban vagy házimoziban gondolkodok, hanem egy Hi-Fi berendezést kezdtem el összeállítani magamnak. A Sony-nak voltak a '90-es évek közepe táján olyan CD-lejátszói, rádiói, kazettalejátszói meg erősítői, amiket külön lehetett megvásárolni, ezeket aztán az erősítőhöz csatlatkoztatva egy komplett Hi-Fit lehetett összeállítani, persze hangfallal. A CD lejátszó és a rádió már megvan, a kazettalejátszó (DECK), az erősítő és a hangfal kellenek, és akkor meg is van teljesben. Az eddigieket vaterán vettem meg, és rendben működnek, nincs semmi baj velük. Nem tudom, hogy mennyire alapdolog, de olyan erősítőt fogok kinézni magamnak, amelyikben van AUX csatlakozás, ezáltal lehet külső eszközt (RCA csatlakozóval ellátott) kötni, így TV-t is, és bízok egy jó eredményben. Kazettalejátszóra meg igényt tartok, mert egyrészt van kazettagyűjteményem, amit szívesen hallgatnék, másrészt meg jó minőségű berendezéssel egy kazetta is úgy szól, mintha CD-t hallgatnék.

Vissza a játékhoz. Az eredeti Game Boy Advance játékot is elővettem, ezt a GameCube-hoz csatlakoztattam, ugyanis van Game Boy Player-em. Kíváncsi voltam, hogy milyen a kép. Valamivel szebben mutat TV-n, de azért, mert a pixelek le vannak kerekítve, valamint ugye a GameCube még nem HD konzol, ezért inkább enyhén homályos a kép. Viszont a hang nem olyan tiszta. Wii U-n van olyan beállítási lehetőség, hogy szintén le lehet kerekíteni a pixeleket (smooth), de ott még ugyanúgy látszik, hogy kis képernyőre tervezték a játék, mivel Full HD-re vitték fel a játékot (nem tudom, van-e erre kifejezés), ezért ha lehet, még csúnyább a játék. Maradok az éles pixeleknél, ez a kisebbik rossz. A hangminőség viszont sokban kárpótol.

Az új Nintendo konzoltól várom a megváltást, és hogy rendbehozzák a dolgokat. Ezer gyengélkedésem közepette megtudtuk, hogy Switch lesz az új Nintendo konzol neve, és hogy egyszerre lesz hordozható és asztali konzol is. Illetve maga a gép csak egy dokkoló lesz, a lényeg a kijelzős controlleren lesz. Igazából nem is számítok arra, hogy lesz utódja a Nintendo 3DS-nek, egyesítik az asztali- és kézikonzolok sajátosságait, és minden játék egyben lesz. És már csak egy Nintendo konzol lesz. Mert mint gyűjtő veszem meg a játékokat 3DS-en és Wii U-n is, de milyen az, hogy mind a két tulajdonomban levő konzolra külön-külön kell megvenni a játékot? Az új konzolban meglesz minden, és az összes játék egy gépen lesz, és ha olyanom lesz, játszhatom mondjuk vonaton a GameCube játékokat, vagy TV-n a Game Boy játékot. Mert a GameCube Virtual Console nagyon hiányzik, és bízom benne, hogy az új konzolra megcsinálják és azok klasszikusait is lehet játszani digitálisan.

De most a jelen. Egyelőre a Maximum Velocity-vel játszom, aztán ha sikerül végigvinni 100%-ra (akár mindegyik kiadásban), akkor előveszem a többit is, hátha boldogulok velük is.

Nintendo 3DS XL

Nem írtam róla annak idején, de sikerült pótolni a Nintendo 3DS konzolt. Karácsony után volt a Media Markt-ban végkiárusítás, és reménykedtem, hogy köztük lesz a Nintendo 3DS XL is, amely már évek óta ott árválkodik, senki nem vette meg. Főleg azért szerettem volna ennyire, mert ez az a Mario Kart 7 pakkos, amire megjelenése óta pályázok. És igen! 68.990 forint volt az eredeti ára, és lement 29.990 forintra. Igen nehéz volt érzelmileg felspannolva józan ésszel meghányni-vetni a lehetőségeket, de végül is megvettem.

A jobbra váltottam, régi vágyam volt a Nintendo 3DS XL, mert nagyon tetszik a nagyobb kijelző megjelenítése. A Mario Kart 7 előre van telepítve, de a játék mentését egyelőre nem tudtam átvinni, mert a letöltendő program, mellyel átvihetem a mentést kártyáról a digitális játékra, külön le kellett tölteni a Nintendo eShop-ról, de ez egyelőre nem lehetett, mert csatlakoztatni kellett hozzá a Nintendo Network ID-t. Ami ugye az előző konzolban maradt.

Na ez is egy szép kaland volt, mert amikor kiderült, hogy elveszett az előző Nintendo 3DS, abba maradt benne az előző ID felhasználóm, és mivel egy account nem lehet benne két konzolban, ezért külön kellett írni a Nintendónak és kérvényezni, hogy kössék ki az előző felhasználói adatomat az elveszett gépből. Elvileg lehetséges, de ehhez adatokat kellett megadni: Az előző konzol gyári száma, miként veszett el, ellopták-e, volt-e formázva, az új konzol gyári számát (ha van) és rendőrségi jelentés fénymásolatát is kérik scannelve. Itt akadtam el. Ugyanis azóta már hazajöttem, meg is írtam válaszban a többi adat megadása mellett, hogy mi történt, reméltem, hogy méltányosan kezelik, de sajnos nem. Aztán elmentem a rendőrségre, hogy ha ott kapok papírt, hátha az megteszi. Azt nem kaptam, mert nem itthon vesztettem el, és nem is bűncselekmény “útján” veszett el, ezért nincs értelme felvezetni, mert azt ki kell küldeni Angliába, velük kommunikálni, és behívhatnak oda kihallgatásra, így oda elrepülni majdhogynem drágább, mint maga a gép. Hát ezzel már nem tudtam mit kezdeni. Sok mindent lehet mondani a rendőrségre, de ebben az esetben azt gondolom, hogy tényleg nem lehet mást tenni, mint igazat adni nekik. Úgyhogy maradt az az utolsó mentsvár, hogy a megtaláló formázza a 3DS-t. Ugyanis kiderült a Barátlista alapján, hogy a gépemet megtalálták, át is nevezte az egyén Matthew-ra. Hogy formázásra inspiráljam, megváltoztattam a Miiverse weboldalán a jelszót, hogy ne tudjon belépni az eShop-ra. Mondjuk túlzottan idealista gondolkodás lett volna várni, hogy formázza, ugyanis elég sok játékot letöltöttem ahhoz, hogy újak vásárlása nélkül is sokáig ellegyen a géppel. Úgyhogy gondolatban meggyászoltam az elveszett letöltött játékokat, és csináltam egy új felhasználói nevet, és hozzá kötöttem az új géphez. Nem veszett több Mohácsnál, ami elveszett, elveszett, ezzel együtt kell élni. Ha úgy alakul, letöltöm őket még egyszer. Bár a régi digitális gyűjtemény soha nem lesz teljes, mert a letöltött Ambassadoros GBA játékokat már sehogy nem lehet visszahozni, mivel nem tették elérhetővé mindenki számára. Ezért is vagyok morcos, hogy GBA Virtual Console csak Wii U-ra van, engem igazság szerint zavar, hogy most már ennyire variálják a VC-ket. Egyszerűbb lett volna, ha kézikonzolos játékok maradtak volna Nintendo 3DS-en, míg az asztaliak Wii U-ra. Inkább hoznák be be végre a Nintendo 64-et.

Most egy kicsit eluralkodott rajtam az indulat, de nyugi van, ami volt, elmúlt, nem lehet változtatni rajta, együtt kell élni vele. Most inkább azt kell lesni, hogy mit tudok kihozni az új gépemből. Van is mit. Nem volt tudatos, hogy pont ezt a napot vártam meg ennek a postnak a megírásával (bár tény, hogy régóta terveztem), de hát ma van a napja, hogy megjelent a New Nintendo 3DS és a New Nintendo 3DS XL. Megmondom őszintén így látatlanban (élőben) nem hoz annyira lázba, sokkal inkább a The Legend of Zelda: Majora’s Mask 3D! Azt nagyon szívesen megvenném, és végigjátszanám. Az új konzolnál meg tudom, hogy fejlett 3D a kamerakezelés, C analóg kar, fejlettebb CPU, de élőben akarom látni, hogy mennyivel jobb ezekkel a kézikonzol. Jelen pillanatban nem érzem, hogy váltanom kellene, főleg, hogy alig másfél hónapja van új gépem. Szerintem olyan 1-2 évet várok vele. A Wii U előbbre való.

Már csak azért sem, mert most az új gépen játszom a Pokémon HeartGold-ot. Érdekes amúgy, és mivel mindig viszem magammal a PokéWalker-t, van összehasonlítási alap, hogy esetleg azonos lépésszámot hoznak-e ki, de a PokéWalker rendre több lépést számol. Nem is kicsivel. Mai adat: A Nintendo 3DS 10.924 lépést számolt (megszavaztam magamnak azt a “kis” kimenőt ^^’), míg a PokéWalker 13.329 lépést számolt. Szerintem a 3DS számolja pontosan, mert azt láttam egyszer a Pokés cuccnál, hogy állok, bekapcsolom, leülök, és azt látom, hogy megy a számláló… 1, 2, 3…7 Abból a szempontból nem gond, hogy gyorsabban gyűlnek a wattok, Pokémonok gyorsabban fejlődnek, de lépésszámok tekintetében nem tekinthető hiteles forrásnak. Mindenesetre a zene a dübörög rendesen, Matsumoto Rica előző 373-es statisztikája majdnem megduplázódott, most már 704 alkalommal hallgattam meg a dalait. “Matsumoto Rica’s speed rose”, és még mindig nincs vége!

Hazatérés veszteséggel

Hogy milyen csodálatos érzés újra Magyarországon lenni, azt szavakkal nem tudom leírni. Csak súlyos árat fizettem érte, ugyanis elvesztettem a Nintendo 3DS konzolomat… T_T Nem repüléskor, hanem még Angliában. Az történt, hogy még tegnap reggel elmentem az iskolába még utoljára takarítani, de a nagyobb hátizsákkal mentem, ugyanis vittem magammal olyan játékokat, amiket nem akartam hazahozni, de otthon sem akartam hagyni. Nem sokkal elindulásom után valami roppanást hallottam a táskámban. Arra gondoltam, hogy valamelyik játék tokja repedt meg, eléggé tömören pakoltam össze. Mivel volt nálam szatyor, ezért abba áttettem néhány tokot, és amikor már ráébredtem arra, hogy hiányzik a konzol, akkor esett le, hogy már ekkor sem láttam a hátizsákban, ott volt a felső részben. Ilyen mindent tűvé tettem érte állapotban voltam, de nem került elő. Még az iskolában is szétnéztem, de semmi. Írtam nővéremnek, hogy ha megtalálja, vigyázzon rá, de már tegnap beletörődtem abba, hogy volt Nintendo 3DS nincs Nintendo 3DS. Ami rettenetes nagy szerencsém, hogy kivettem a védőtokjából, amibe a 3DS játékok is voltak, így azok megmaradtak. Viszont az eShop és Virtual Console játékok is nagy veszteségek, mert elég sokat töltöttem már le. Megkérdeztem bagszit, mit tud róla, valószínűleg az angol supportot kell megkérdeznem. Mivel account-rendszerű lett a Nintendo eShop is, ezért azt gondoltam, hogy ha az új konzolomba megadom ezt a felhasználónevet és a jelszót, ezért az új gépre is le tudom tölteni, de aztán eszembe jutott az is, hogy ez nagy ziccer lenne, mert így lényegében szívességből (vagy fizetségként) bárkinek a 3DS-ébe beléphetek, és letölthetek neki egy-egy játékot. Hát, Wii U-t akartam venni magamnak, de valószínűleg 3DS pótlás lesz. Főleg, hogy az utolsó előtti hétvégén volt a Grainger Games-ben kiárusítás, és volt két olyan Wii U játék, amit mindenképp megvettem volna, és mivel úgy voltam vele, hogy ilyen jó áron úgysem találom meg egyhamar, ezért meg is vettem őket:

Kibontottam őket, amúgy fóliásan vettem mind a kettőt, sőt a New Super Mario Bros. U-t használtan vettem. Újonnan is jónak találtam érte a £15-öt, meg is kérdeztem, hogy van-e fóliásan. Mondta az eladó, hogy van, de van a használtak között is fóliás. Ez úgy lehet, hogy magánszemélytől vették át, és mivel nem hivatalosan vették át, ezért csak használtként vehették át (nem számolni!), így £13-ért vettem meg lényegében vadonatújan. A Nintendo Land-del ennyire szerencsés már nem voltam, de hogy újonnan £10, az már igazán semmiség érte, mivel úgyis meg akartam venni, és ennyiért nem láttam még használtan sem. Úgyhogy örvendek neki, de a Nintendo 3DS miatt valószínűleg tovább pihennek, mint terveztem.

A hazaút szerencsére a tervezettek szerint ment, bár továbbra is úgy vagyok a repüléssel, ahogy Presser Gábor fogalmazta meg az egyik híres LGT dalban: “Roppantul gyűlölök repülni!”. Mondjuk ennyire azért nem, mert ha el tudom foglalni magam, akkor eltelik az idő, de még mindig a vonatozás az első számomra, és maradva az LGT-nél volt alkalmam ismét élni az éjszakai vonatozás (ellenfél nélkül album 9. dal) lehetőségével, mivel a repülő 23:30-kor érkezett meg. Az utolsó vonat a Keletiből pedig 23:30-kor indult, úgyhogy minden esélyem megvolt arra, hogy még éjszaka hazaérjek. 1:07-kor indult egy személyvonat Ferihegyről, ezzel el tudtunk jutni anyámmal (kijött elém a repülőtérre) Szolnokra. Itt viszont 2 órát kellett várni a Lőkösházára induló személyvonatra. Szolnokra 2:24-kor érkeztünk meg, a Békéscsabára pedig 4:37-kor indult a vonat, így reggel 6:16-ra érkeztünk meg. Én már inkább csak Gyoma után aludtam egy kicsit, addig valahogy elfoglaltam magam. Nem aludtam egyébként délelőtt csak délután néhány órát. Nem történt nagy átrendezés a szobámban, amit éreztem, amikor beléptem ide, azt sem lehet szavakkal kifejezni. Teljes feltöltődést éreztem pillanatok alatt, és ez nem hagyott aludni. De már amikor kiléptem a repülőtérről, akkor is ahogy beszippantottam a levegőbe, teljesen más. Tiszta, kellemes. Szeretem Magyarországot! Olyannyira, hogy oda jutottam magamban, én nem megyek vissza, én itt fogok dolgozni, és fizetem az internetadót, búsuljon a ló. De azért még visszamegyek még próbálkozni. Addig kiélem ezt a pár napot itthon.

Ismét Békéscsabán

Most huzamosabb ideig jöttem haza Békéscsabára, ugyanis az az ONYF-es adatrögzítős munka, amit a nyáron csináltam, az augusztus 31-én véget ért, és most folytatódik, de csak vidéken. Utánajártam, hogy van Békéscsabán is, ezért úgy döntöttem, hogy arra a pár hétre hazajövök, amíg Pesten nem folytatódik. Remélhetőleg igaz, hogy október közepén már Pesten is folytatódik, ugyanis október 12-én végleg vissza szeretnék menni.

De más miatt is hazajöttem, ugyanis most októberben fogom megcsinálni a Banki szakügyintéző záróvizsgát, amit nagyon szeretnék, ha sikerülne, mert akkor nagyobb mozgásterem lenne álláskeresés terén. Eleinte nem volt könnyű munkát keresni, de most már nagyjából rájöttem, hol és hogy kell jót keresni. Több hirdetőoldalon is van álláshirdetés, de csak olyan helyen érdemes keresni, ahol a cég is bemutatkozik, mert annak vélhetőleg nincs titkolnivalója. A héten beleestem egy ilyenbe. Nagyjából ennyi volt írva, hogy irodai munka azonnali kezdéssel, és egy kis "leírás", hogy mi lenne a munka. Jónak hangzott, el is küldtem az önéletrajzot. Visszajeleztek, hogy várnak állásmegbeszélésre. Annak rendje módja szerint elmentem, de már ott meglepett, hogy mindenki ki volt öltözve. Ezt nem írták, én épp csak annyira voltam, hogy azért kinézzek valahogy, de nem voltam öltönyben. Ez akkor nem zavart senkit, de amikor volt a megbeszélés, csak értékesítői munkáról beszélt. Igazából ez egy olyan cég volt, melynek termékei igencsak drágák, egy része zsebre megy. Semmilyen irodai munkáról nem volt szó. És amikor a végére értünk, akkor beszéltek az oktatásról, melyre kiöltözve kellett menni. Egyébként sem tetszett, de ekkor döntöttem el, hogy ez nem nekem való. Most akik személyesen ismernek: képzeljetek el engem, hogy nap, mint nap öltönyben, ahogy méregdrága termékekkel házalok. Persze, hatalmas pénzt lehet keresni ezzel, de hogy eladjam a lelkemet, na azt nem...

Egyébként október 5-én haza fogok menni Pestre elintézni 1-2 dolgot, valamint 6-án 3DS Hungary találkozó lesz a WestEnd kajáldájában, arra el akarok menni, találkozni a többiekkel.

Gyertek el ti is!

És végül: Friss JAM Project megjelenések:

• 2012. november 14.: JAM Project: BEST COLLECTION IX (még nincs alcíme)
• 2012. december 5.: Wings of the legend (single)
• 2012. december 26.: Super Robot Wars All Opening Complete Best Album

Esőáztatta 2012. nyári MondoCon

Reggel fél 7-kor arra ébredek, hogy dörög, villámlik. Na mondom magamban, nagyon szép lesz, ha ekkora esőben lesz a MondoCon, mekkora élmény lesz átmenni a 25-ös terembe. Azt hiszem, volt már esős con, a 2010. őszi MAT-os AnimeCon, többre nem emlékszem.

Mivel csak 11-re kellett menni, ezért nem nagyon siettem a készülődéssel. Mondjuk már 9 óra után indultam el, mert bementem az ecseri úti Lidl-be, ott vettem Freeway-es kólát, mert akciós, és vettem még kaukázusi kefirt, és egy almát. Már csak 1,7 kg-ot kell fogynom, hogy elérjem az ideális testtömeget. ^_^ Még itthon megsütöttem magamnak a sajttal töltött pulykamellet (engem nem hízlal), és egy 4 darabos Győri Édes Jó Reggelt! kekszet. Ennyivel bespájzolva már csak nem fogok éhezni egész nap. A kekszet haza is hoztam. Az Ecseri úttól mentem a MondoConra. Az eső szerencsére nem esett, de igencsak lógott a lába. A kettes metrónál már volt egy pár animés csaj. Érdekes volt, hogy a velem szemben ülő két csaj megjegyezte, hogy biztosan MondoConra mennek. Tökre meglepett, hogy átlagos megjelenésű lányok voltak, akiknek láthatóan semmi közük nincs az animéhez, és mégis tudnak ilyen dolgokat. Ők nem jöttek, de azért valahol jó érzéssel töltött el az, hogy az átlagos ruházatomból nem is gondolnák rólam, hogy én is MondoConra megyek, nem bélyegeznek meg. A szokásos Pillangó utcai leszállás, és odasétálás. Érdekes, hogy láttam, már a kaputól is igen messze volt a sor vége, kérdeztem is magamban, tán csak nem megint a kapunál lehet jegyet vásárolni? Nem, maradt a bejáratnál, de olyan hosszú volt a sor, hogy a kapun túl igen messze volt. Meglepően sokan voltak, pedig az elmúlt évek azt jelezték, hogy csökken az érdeklődés. Örültem neki, azért jó az, ha egy jó irányba megy az animés kultúra. Mivel megvolt a jegyem, ezért előretörtem, a sorban összetalálkoztam Megumival, egy kicsit beszélgettünk. Én mondtam neki, hogy megvárom vele a sort, de nem akart feltartani, így tovább mentem.

Kerestem a konzolokat, ugyanis most van benne egy kis részem: Kint volt a TV-m és a Nintendo 64-em. Még Night vetette fel az ötletet, amikor panaszkodtam neki, hogy biztosan csak annyira lesz kint a Nintendo, hogy a Wii és Just Dance, aztán azzal el van intézve, de aztán felvetette, hogy mi lenne, ha én magam vinnék saját konzolt. Egyből belém is csapott a villám, hogy hát igaza van. Ahelyett, hogy itt panaszkodok, hogy jaj, megint nem lesz Nintendo, és de gagyi a Nintendo Magyarország, hogy megint nem lesz kint, mi lenne, ha én tennék azért, hogy több Nintendo konzol legyen? Fel is vettem a kapcsolatot a konzolrészleg főszervezőjével, Zoloróval, és bár eleinte nem engedték meg, hogy legyen több retro konzol, pedig ő is akarta, végül jött az E-mail tőle, hogy  zöld utat kapott. Péntek este jöttek a TV-mért és a Nintendo 64-ért, melléadtam a Mario Kart 64-et. És melléadtam mind a 4 controllert. De úgy tűnik, a szürke már nagyon használhatatlan, vennem kell még egyet. Amikor játszottam, másik három srác is csatlakozott, és aki a szürke controllerrel volt, az le is tette azt, mert egyáltalán nem tudta használni az analóg kart. Mivel megvolt a belépőm, ezért mangát kaptam a konzolért. Meg egyet vettem a jegyből levásárolható árral. (tudom, hogy értelmes mondat, de most mondjatok jobbat)

• Love.com 4 (ezt a konzolért)
• Árnybíró 4 (ezt vásároltam olcsón)

Ezután mentem a karaokéhoz. Most kétszer énekeltem:

• Saber Marionette J: I'll be there
• Animelo Summer Live: OUTRIDE

A Saber Marionette J az jól ment, az Animelo Summer Live is, abban is jól éreztem magam, bár a taps sűrűségéből arra következtetek, hogy nem sokan osztották ezt az érzést. Van ez így... Egyébként most többet voltam a karaoke teremben, de egész idő alatt a Love.com-ot olvastam, néha-néha felnéztem. A kézikonzoljaimmal nem foglalkoztam olyan sokat, pedig bespájzoltam. Vittem a 3DS-emet, a DS Lite-ot is, a Nintendogs miatt, és a Game Boy Advance SP-t a Pokémon Emerald és a Mario Kart Super Circuit miatt. Csak a 3DS-sel foglalkoztam, és azzal sem sokat. Az volt a poén, amikor zenekvíz alatt 3DS-eztem. Akkor néztem meg, hogy vajon StreetPassoltam-e valakivel. Négy emberrel is! Adrienn, Dóri, Szebi és Charlie. Annyira megörültem neki, hogy a zenekvíz papírjának hátuljára írtam jó nagy betűkkel: "Négy emberrel Streetpassoltam!" és egy awesome szmájlit is rajzoltam mellé. Apróbb kommenteket a belső oldalakra írtam. Úgy nagyjából ment. Érdekes, hogy ahhoz képest, hogy Tukeinonnak írtam, hogy milyen nehéz a zenekvíz, alig ismertem egy pár animét. Ahhoz képest dupla csavar, hogy több olyan anime dalrészlet is volt, ahol a szövegben felhangzott az anime címe is. Amikor volt Kitadani Hiroshi: We are! dala, akkor az egész terem felröhögött, amikor felhangzott a dalban a ONE PIECE szöveg. Még csak komment sem kell hozzá. Meg sokáig kerülgették a forró kását azáltal, hogy több helyen is volt megoldási lehetőségként a "Shin Mazinger Z Hen", de végül az előadóknál volt a JAM Project alatt a Shugoshin-The guardian dal. ^^' És ezúton is jelezném a tévedést: Az énekes neve helyesen Endoh Masaaki. Egyébként most nem volt Tukeinon, mások működtek közre, a zenekvízt pl. Daki vezette. A játék kategóriában reméltem, hogy mind a három Nintendo zene benne lesz, ami lehetőség volt, de csak az egyik volt: Super Mario Bros. Az volt az első. Mondja Dani a végén: "Azt hiszem, senkinek nem kell bemutatnom a fiatalembert". Ezen is nevettünk. Menőség volt a zenekvíz. A karaoke előadások meg... hát jó, voltak jók, de azért még mindig vannak gyengék, de ma volt egy olyan, amire csak 1 pontot adtam volna a 10-ből. Egyébként is üzenném mindenkinek:

A NARUTO: GO!!! DALÁT, MINT A TÜZET, ÚGY KERÜLJÉTEK!!!

Senki, de senki nem képes még csak meg sem közelíteni azt a szintet, mint az eredeti előadó. És amilyen hangulata van a dalnak, meg is követeli azt a szintet. Szóval, volt egy srác, aki... szerintem totál más világban járt, mást "énekelt", a szöveg helyett csak makogott, mintha nem is közöttünk lenne. De az előadások döntő többsége azért hallgatható volt. Bejött a karaoke terembe Charlie és a barátnője, kölcsönadta a 3DS-re megjelent ONE PIECE Unlimited Cruise játékot, kíváncsi voltam rá. Most nem tudom, hogy a mentés milyen szakaszában értem el, de egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a játékkal. Épp csak annyi volt, hogy a hajón vagyunk, megyünk valamelyik sziget felé, be is jelöltem, hogy hova menjünk, de csak a hajóban voltunk, és nem tudtam mit csinálni a játékban. Úgyhogy inkább visszaadtam neki a játékot. Azt hiszem, hogy ezt az elején kell kezdeni. ^^' Amúgy volt egy mélypont nálam, amikor kishíján majdnem elaludtam, le is csuktam a szemem, de azért ezt mégsem itt kéne. Meg az milyen lenne, ha pont akkor szólítanának ki, és látják, hogy alszok? ^^' Úgyhogy elvoltam én egymagam, elszórakoztatom magamat, ha arról van szó.

16.45-kor ért véget a karaoke, utána átmentem a konzolokhoz megnézni, hogy mi a helyzet a Nintendo 64-gyel. Látom, azért játszanak vele. Örülök neki, tessék csak érdeklődni a régi Nintendo konzolok iránt. Aztán nem sokkal ezután mentem is el, mert találtam Csibivel az Örs Vezér terén, odaadtam neki a Super Mario 3D Landet, hadd nyaraljanak együtt. Az Árkádban beszélgettem vele egy kicsit, aztán jöttem is haza.

Jó nap volt, jól éreztem magam. Ha később is kell Nintendo konzol, boldogan kölcsönadom, láttam, hogy vigyáznak rá, sokakat érdekel, így rendben van, később is számíthatnak rám.

Nintendo 3DS XL, tenisz mánia és új kutya

Az E3-on mélyen hallgattak róla, most meg a Nintendo Direct-en kiderül: Lesz új Nintendo 3DS modell. Nintendo 3DS XL.

Szerintem a nagy bejelentéseiket a Nintendo Direct-re fogják tartogatni ezen túl. A Nintendo Direct a Nintendo saját csatornája, újabban itt jelentik be a nagyobb újdonságokat, címeket. Úgy gondolom, hogy mostantól háttérbe szorítják az E3-at, vagy oda másfajta bejelentéseket tesznek.

Szóval van ez a Nintendo 3DS XL. Nagyon ígéretes, nagyobb kijelzőn sokkal jobb lehet a 3D-s hatás. Ha matt felületű lesz a gép, akkor az nálam piros pont, mert az nehezebben koszolódik, és könnyebb tisztítani. Viszont tegye fel a kezét, aki rájött arra, hogy mit hiányolok a nagyobb gépből. Bizony, a második analóg kart. Ezt eléggé szemét húzásnak tartom, hogy kihagyták, hiszen hogy tesszük bele a Circle Pad Prót? Meg egyébként is: Ha a Wiinél meg tudták oldani, hogy a Wiimote-ba beleépítették a Wii Motion Plus-t, akkor ugyanezt miért nem lehetett a 3DS XL-nél is megcsinálni? Majd kiadnak külön Circle Pad Pro XL-t is, mi? Azt még el tudom képzelni, hogy azért hagyták ki, mert az megölte volna a sima 3DS-t, hiszen akkor már senki nem vette volna azt, ha már ott a 3DS XL nagyobb kijelzővel, és nem utolsó sorban az akksi is tovább bírja, 6,5 órán keresztül. Viszont van még egy érdekesség: Hogy ne legyen drágább a konzol, ezért nem csoagolták mellé az Adaptert. Na most ez is milyen? Egyrészt nem nagyon csökkentené az árát, mivel az külön nem sokkal drágább, és arra meg így is úgy is szükség van, ha tölteni akarjuk a 3DS XL-t, pláne akkor lesz szivatás, ha megint más lesz a bemenete, ahogy azt szokták néha váltogatni. Viszont ami megint pozitívum, hogy 4 GByte-os SD kártyát kapunk a 2 GByte-os helyett, ami a sima 3DS-hez jár. Viszont így lesz sokkal olcsóbb, 180 font lesz (kerekítsünk), míg a 3DS 135 font. Azt nem tudom, hogy a sima konzol mennyibe került megjelenésekor, de szerintem minimum 70.000 forinttal számoljunk. Nálam az fog sokat dönteni, hogy nagy képernyőn hogy fog mutatni a 3D-s hatás. Már most érzem, hogy nagyon fog tetszeni, és venni akarok majd egyet. EU megjelenés 2012. július 28.

Dübörög nálam a Mario Tennis Open láz! Nem hittem volna, hogy a Mario sport játékok újra a régi fényükben ragyoghatnak, mint a Nintendo 64-es korszakban. Ma délelőtt is végigjátszottam az egész metróutat, és nagyon élveztem. Rendkívül hangulatos a játék, olyan érzést ad nekem, mintha Marióék túllennének egy nagy kalandon, és lazításként teniszeznek egy jót. Nem ez az első tenisz játék, amivel játszottam, Super Nintendóra megvan nekem a Super Tennis. Ahhoz képest, hogy a konzol korszakának a legelején jelent meg, elég későn ismerkedtem meg vele, 1999-ben. Akkor csak a kazettát vettem meg, dobozosan a héten vettem meg, mert volt a Play Maniában, eredetileg 2.000 forintért, de mivel csak 1.500 forintom volt, ezért odaadták nekem annyiért. ^^ Így most két játékom van, akit érdekel, az megveheti vaterán, akár 500 forintért is, villámáron 1.000 forint. A játék 1991-ben jelent meg, ezért  csak csírájában használja ki a SNES specifikációját, sőt elég egyszerű játék. Nincs benne mentés, grafikailag, ha egy kicsit lebutítjuk, akár NES-re is elmehetne, de mégis volt benne valami különös, ami miatt nagyon sokat játszottam vele, sőt komolyan felkeltette az érdeklősédemet a sport iránt is. Még az is érdekelt, hol tudnék élőben játszani, de kiderült, hogy nem olcsó mulatság. És aztán abba is hagytam a játékot. Most a Mario Tennis Open hatására megint elővettem, és meglepett, hogy milyen nehéz játék. Arra emlékszem, hogy sokat küzdöttem akkoriban, hogy jól menjen a játék, de mostanra szinte minden tudásom elveszett. Ennek ellenére most is jó játszani vele.

És az biztos, hogy ha nem lenne a Super Nintendo plakát, akkor nem figyeltem volna fel a játékra. Ezt a plakátot adták a Super Nintendo mellé, meg is volt nekem 1993-ban, amikor megkaptam a gépet, de mivel apám tapétaragasztóval ragasztotta fel, így sajnos nem úszta meg a tapétázást. Néhány éve Fantos vett magának egy Super Nintendót, és felajánlotta a plakátot, hogy odaadja nekem, neki úgysem kell. Én akkor még nem tudtam, melyikről beszél, de elfogadtam. Amikor megláttam a találkozón, nagyon megörültem neki.

És most a Mario Tennis Open megint felkeltette az érdeklődésemet a tenisz iránt. És az internet egyik legnagyobb előnye, hogy bármikor olvashatsz olyanról, ami érdekel. A wikipédián minden részletre kiterjedő cikk van a sportjátékról. Még csak a felét olvastam el, de mindenképp el fogom olvasni végig. Érdekes, hogy maga a szó francia eredetű, a középkorban, amikor a franciák még ütő nélkül, bőrkesztyűvel játszották, akkor a dobó játékos elkiáltotta magát, hogy "Tenéz!" vagyis fogja! Ez a tenir ige felszólító alakja (a spanyolban a tener a birtokolni ige), és ezt az angolok "tenis"-nek értelmezték, innen jött a tennis szó. A 15-30-40-es pontozást sem értettem soha, hogy miért van így. Elmondások szerint az óra járásához viszonyították. Egy pont eléréséhez négyszer kell nyerni, ezért egy győzelem 15 pont. Így a harmadik győzelemnek 45-nek kell lennie, de akkor miért 40? Erről azt írták (nem biztos forrásból), hogy könnyebb kimondani a 40-et, ezért álltak át erre.

Ami nagyon tetszik a sportban az az, hogy mindig legalább 2 pont különbségnek kell lenni a győzelemhez. Így amikor 40-40 az állás, az a "deuce". Ez is francia szó, az "à deux"-ből ered, ami azt jelenti, hogy "kettőre". Tehát, ha egyenlő az állás, legalább 2 pont különbségnek kell lenni, ahhoz, hogy a játékos kapjon egy pontot. Ha az egyik nyer, akkor advanced-40 lesz, vagy fordítva. És ez azért nagyon jó, mert nagyon jó játékok kerekednek ki abból, ha két játékos tudása annyira azonos, hogy mindig változik Adv.-40, 40-40, vagy 40-Adv. között. Bagszi is itt volt kedden, hogy közösen játszunk Mario Tennis Open-t, és ugyanígy jártunk. Egyszerűen nem akart eldőlni, hogy melyikünk nyert, mert 40-40-ről mindig átbillent vagy az egyik, vagy a másik irányba, és nagyon jókat játszottunk, ritka az, amikor ennyire élvezetes egy játék. Ha jól emlékszem, végül ő nyert. ^^' És az is érdekes, hogy ugye egy szett 6 pontból áll (bár ahogy utólag megtudtam, ez is változhat 2, 4 és 6 között), és itt is legalább 2 pont különbségnek kell lenni, így ha 5-5 az állás, akkor 7-ig megy, de akár tovább is, ha utána 6-6. Tehát nagyon hosszú meneteket is lehet játszani, és szerintem ettől lesz nagyon élvezetes a játék, nagyon szívesen kipróbálnám élőben. 13 éve még az is eltántorított az élő játéktól, hogy mondták, hogy ahhoz nagy fizikai erő kell. Amikor néztem a TV-ben egy-egy teniszmérkőzést, rájöttem, hogy igen, egyrészt, hogy jól tudjunk szerválni, másrészt meg ha az egyik oldalon vagyunk, és ha az ellenfél a másik oldalra üti a labdát, el tudjuk érni. Akkoriban ez nem ment volna, de szerintem nem túlzok, ha most igen. Minden csak próba kérdése.

A Mario Tennis Open egyébként egy nagyon könnyű játék, ott inkább arra mentek rá, hogy a játékos élvezze a meccseket, a Super Tennis viszont nagyon nehéz. De pont a nehézsége inspirált akkoriban arra, hogy minél jobb legyek.

Új kutyát vettem a Nintendogs + Cats-ben, bár ez már csak annak árán lehetett, hogy beadományoztam az egyik háziállatot, hogy keressenek neki új gazdit. A tarka nőstény macskámtól váltam meg. Ugyanis összesen hat háziállatod lehet, három nálad, három pedig a hotelben. Nagyon szerettem volna egy Shiba Inu-t, és erre esett a választásom. Akamaru nevet adtam neki, mivel japán kutyafaj, ezért japán nevet akartam neki adni. Aranyos kutyafajta, bár engem inkább egy rókára emlékeztet, mint egy farkasra. ^^' Persze, sétáltatáskor bevitt a mélyvízbe. Ugyanis eső után volt, és a kutya előszeretettel mártózik meg a pocsolyában. -_-' Ez a kutya kétszer fürdött meg, hiába huzigáltam a pórázt, ő csak ment tovább. Ugyanis a kutyák taníthatók arra, hogy hallgassanak a gazdijukra. Azzal, hogy megjelenik felettük egy felkiáltójel, azzal jelzik, hogy megértették, hogy mit akar tőlük a gazdi, és ezt érdemes kutyakeksszel megjutalmazni. Ugyanis a 3DS-es kutyák is csak a jutalomfalatkából értenek. -_- Ha adunk nekik, akkor utána könnyebben értenek a szóból, miután eszükbe jut, hogy ha szófogadóak, akkor jutalomfalatkát kapnak. És miután a Shiba Inuval még csak most kezdtem el foglalkozni, így sehogy nem tudtam rá hatni. Ennek következménye pedig a prémium samponos fürdetés, csak az viszi le róluk a mocskot. Élvezet volt látni, hogy sétáltatáskor hogy ugrálnak róla a bolhák. De ha az aranyos kis szemébe nézek, egyszerűen mindent megbocsájtok neki. ^^

Nintendo 3DS Top 10

A Nintendo 3DS-ben van egy Activity Log nevű applikáció, mely statisztikákat készít az általad legtöbbet játszott játékokból, és egyéb programokból. A Nintendogs + Cats nálam odáig fajult, hogy átvette az 1. helyet.

1. Nintendogs + Cats: Toy Poodle & New Friends 65:30
2. Mario Kart 7 63:28
3. Super Mario 3D Land 16:15
4. The Legend of Zelda: Ocarina of Time 3D 16:06
5. Nintendo 3DS Sound 12:33
6. StreetPass Mii Plaza 11:06
7. Nintendogs: Chihuahua & Friends (DS) 10:37
8. Nintendo Letter Box 8:22
9. Nintendo eShop 6:36
10. Mario Tennis Open 5:22

Mindenképp szükség volt a Mario Tennis-re, kellett már egy kis vérfrissítés. Elkezdtem írni a tesztet a játékról, de hamar rájöttem, hogy még korai, mert még nem ismerem eléggé a játékot. De ajánlom mindenkinek az új Konzol magazint, elvileg ma, vagy holnap lesz kapható az újságárusoknál, de a Console Corner-ben már tegnap óta lehet kapni. Megvettem, és van benne Mario Tennis Open teszt, egész jó lett. Sőt úgy, komplexen az egész Konzol magazin nagyon sokat fejlődött a megjelenése óta. Egyre érdekesebbek a cikkek, és mindenki egyre jobbakat ír. Csak gratulálni tudok ahhoz, hogy egyre igényesebb a magazin.

Animebörze

Volt ma Anime Börze. Újpesten rendezték meg, nem is tudom, hogy miféle társaság, a honlapjukon felületesen szétnézve, nem találtam erről információt. A Bagszipoke is jelen volt, én a 3DS Hungary-t képviseltem. Kimentünk egy páran a saját 3DS-ünkkel, és ki lehetett próbálni a 3DS játékokat. Összességében kellemes rendezvény volt, elvoltam, bár ha több program lett volna, az jót tett volna a rendezvénynek annak ellenére is, hogy a vásárra volt kihegyezve az egész. Nem is hivatalos eladók voltak, hanem rajongók rakhatták ki eladó  relikviáikat. Saját készítésű művektől kezdve a drága figurákig szinte minden volt.

Én reggel már 7-kor felébredtem, mert el akartam menni a Penny-be sajttal töltött pulykamellért, az most ott akciós, és nem utolsó sorban a legfinomabb. Sokfélét próbáltam ki, de magasan a Penny-ben kapható Fagylakoma sajttal töltött pulykamellett ajánlom a legjobban. Eredetileg Kispestre akartam elmenni érte az Ady Endre utcára, de mivel tegnap este sejtettem, hogy nem lesz annyi időm, hogy elmenjek odáig, ezért kinéztem, hogy Angyalföldön van-e Penny, és ha igen, hol. A Jász u.- Tahi u. sarkán van egy, a Béke utcáról kell ráfordulni. Másrészt azért is mentem érte, mert otthonról akartam kaját vinni, úgy olcsóbban jövök ki.

Gyorsan megcsináltam magamnak mindent, olyan fél 10 fele indultam el. Újpest-Központnál volt, közel a metrómegállóhoz, így nekem csak 2 megálló volt. A Károlyi István 12 évfolyamos gimnáziumban rendezték meg. Kicsit nehezen találtam meg, mert a másik irányba indultam el, de meglett. Kellemes hely, a 3DS Hungary asztalát kicsit nehezen találtam meg, mert az iskola egyik végében volt. Kicsit eldugottnak éreztem a helyet, féltem is, hogy emiatt nem lesz sikerünk, de azért a végére összejött, és elég sokan jöttek érdeklődni. Egyvalami nagyon megtetszett a környéken:

Mindig is szerettem nézni az olimpiai játékokat, és nagy érdeklődéssel néztem a képeket.

Amikor helyet foglaltam, akkor esett le, hogy egy jónéhány dolgot otthon hagytam, például a 3DS játékaimat, csak az az egy volt nálam, ami a 3DS-emben volt, a Nintendogs + Cats. Meg ahogy láttam, hogy a többiek is hoztak dobozokat, eszembe jutott, hogy én is elhozhattam volna. Úgy elvoltam, de valahogy ezek híján nem éreztem teljesnek a jelenlétemet. Eljött Ninty is, elhozta az Inazuma Eleven 2 játékot, mert írtam MSN-en, hogy érdekel az a játék, és megmutatta nekem. Meg kell, hogy mondjam, tényleg nagyon tetszett. Most nyilván 15-20 percre nem tudtam sokat játszani vele, de már az első percektől megragadott a hangulata. Nekem az a játék kell. Képek alapján a karakterek által figyeltem fel rá, olyan szerethető számomra. És a játék is nagyon tetszett, nagyon feelinges a focit és az RPG-t elegyíteni, nagyon jót hoztak ki belőle, a focimeccs is jó volt, bár azért kell idő, hogy megérezzük a játék ízét, de nekem már ennyiből is bejött.

Megnéztem a listát, és rá volt írva a Mario Tennis Open is. Hát én olyat nem láttam. Megkérdeztem bagszit, és akkor adta át az én példányomat! ^_^ A képet inkább nem rakom ki, mert eléggé hülyére sikeredett a kép róla, ahogy most gépen megnéztem. -_- Miért nem figyeltem arra, hogy ne az asztal szélén fényképezzem le, mert látszik a lábam is... Kipróbáltam a játékot, de először nem tudtam oldottan játszani vele, mert hiányoltam a dobozokat, úgyhogy 11.45 fele úgy döntöttem, hogy csak visszamegyek értük, ha már ilyen közel van. A 204-es busz elvitt Újpest-Városkapuig, onnan egy megálló, és siettem haza. Gyorsan összekaptam, amit kell. Kérték, hogy vigyem az AR kártyáimat, meg jött zsida, ő otthonhagyta a DS Lite-ját, azt is megkérte, hogy hozzam el neki. Gyors összepakoltam, és futottam a metróhoz, amikor félúton eszembe jut, hogy otthon hagytam a 3DS játékaimat. -_-' Csak a lényeget hagytam otthon, ha úgy vesszük. Visszafutottam értünk, gyors felkaptam, azt irány vissza a metróhoz. Innen már viszonylag gyorsan visszaértem, bár a teljes út így is olyan 45 perc volt oda-vissza. Szétpakoltam, így "díszítettem" ki az asztalt, ahol én voltam:

Csak mivel én kiestem a látókörből, ezért kevesen jöttek hozzám, a másik meg az, hogy szokatlanul kevés embert érdekelt a nagy Mariós doboz, azt hittem, hogy jóval nagyobb lesz iránta az érdeklődés. Igazából lényegtelen is, mert jól eljátszogattam a Mario Tennis Opennel. Amit eddig láttam belőle, abból nekem nagyon bejön. Remélem, hogy hosszú távon is szórakoztatni fog. Kezdenek visszatérni a Mario sportjátékok régi hangulatai, a Nintendo 64-es Mario sportok voltak nagyon jók, aztán a GameCube-ra nagyon ellaposodtak, de Wii-re már kezdtek visszatérni, és ez a 3DS-es Mario Tennis nagyon jól néz ki. Nagyon sok lehetőség van benne, bár 1-2 dolgot hiányolok belőle, például erőből lövés. Nem tudom, hogy szóljak a 3DS Hungary-nek, de lefoglalom a Mario Tennis Open tesztet! Mondjuk így is úgy is megírom ide a blogba, de egyáltalán nem bánnám ha oda is kikerülne. ^^ Aztán ellézegtem a helyszínen, 13 órától bagszi kicsit átrendezte a terepet, mert szervezett Pokémon TCG versenyt. A Bagszipoke is aktívan jelen volt a rendezvényen, nemcsak a TCG versennyel, hanem nagyon sokmindent árusítottak. Csinálnak Nintendós kitűzőket is, vettem is egy WarioWare-eset. Nagyon menőn néznek ki, én is tudtam, hogy házilag is lehet ilyen jó minőségű kitűzőket csinálni. Még ott eljátszogattunk a Mario Karttal multiban, elment az idő, de 16 órakor már vágytam haza.

Az egyik lánynál volt az a bizonyos Manga könyv, ami eredetileg 5490 Ft, de ő délelőtt 890 forintért árulta. Már ezen az áron is gondolkodtam rajta, de milyen jól tettem, hogy vártam vele, ugyanis a nap végére már 300 forintért adta. Azért már gondolkodás nélkül megvettem. Mindig is nagyon érdekelt a könyv, már csak animés gyűjtemény miatt is bőven megért nekem 300 forintot. De ott mondták bagsziék, hogy milyen gagyi kiadvány, semmi lényeges infó nincs benne. Határozottan jól esett a lelkesedésük. -_-' Igazából, ahogy végigfutottam, nekem az ütötte meg a szememet, hogy bizonyos képek iszonyúan pixelesek benne. Inkább kerestek volna más képeket abban a témában. De el fogom olvasni a könyvet, és majd utána mondok véleményt róla. Olyan fél 5 körül mentem haza, kipakoltam a cuccaimat, és eljöttem egészen a Határ útig, most itt vagyok az Europark-ban, innen írok. Egyébként a Gyöngyösi utcától a Határ útig pont le lehet játszani egy tournamenetet Mario Tennis Open-ben. ^^ Nagyon menő játék, ajánlom mindenkinek. Holnap Pokémon találkozó, biztos az is menő lesz.

Pokémon HeartGold Version

Ma visszamentem a játékért, hiszen ilyen áron nekem is nagyon megéri. Amint hazaértem, kicsit jobban megnéztem a pakkot, hogy mi fán terem a PokéWalker, milyen előnyöm származik ebből a kis szerkezetből. Még semmi, mert ahogy elnézem, még egy kicsit játszani kell, hogy legyen Pokémonom a PC-ben. El is kezdtem a játékot. Nem hiába keltette fel az érdeklődésemet, már az első pillanattól megragadott a hangulata, és vágytam is arra, hogy Pokémonnal játszak, de ahogy végiggondoltam, hogy melyek vannak meg, mindegyikben van mentés, de igazából az elejétől akartam kezdeni a játékot, mentést meg nem akartam törölni. Így a legjobbkor jött ez az akció. Most épp csak próba szintjén játszottam vele egy fél órát, mert csak 1 órát aludtam éjjel, és rettenetesen éreztem magam. Akartam most aludni, de negyed óra múlva csörömpölésre ébredtem fel, úgyhogy majd éjjel, de érdekes, hogy mintha ez is hatással lenne rám, mintha éberebb lennék. Úgyhogy majd komolyabban előveszem, mindemellett pakolászni is kéne...

Itt van a szett kibontva:

Szép-szép. ^^

És szerintem ezentúl csak DS Lite-on játszok DS játékot. Eszembe jutott, hogy nekem most már 2 Nintendogsom van, ezért kipróbálom a Bark Mode-ot. Elővettem a 3DS-t, és a DS Lite-ot. Először a látványbéli különbség lepett meg. Azt tudtam, hogy 3DS-en a DS játékok eléggé homályosak, de már megszoktam. De amikor megláttam, hogy DS Lite-on tűéles volt a kép, én elhatároztam, hogy ezentúl csak azon fogok játszani. Hihetetlen a különbség, azóta be sem kapcsoltam a DS Lite-ot, mióta megvan a 3DS, és amikor a Mario Kart 7 után 3DS-en játszottam a Mario Kart DS-sel, akkor lesek, hogy ekkora nagy a fejlődés? És kiderül, hogy a homályos kép zavart össze egy kicsit. A Nintendogs-ban ez az első alkalom, hogy kipróbáltam a Bark Mode-ot. Az a lényege, hogy két Nintendogs tulaj összetalálkozhat. Nagyon aranyos, először kiválasztom, hogy milyen ajándékot vigyek a másik félnek, azaz magamnak, és olyan aranyos, ahogy a kis csomaggal a szájában ugrál a kutya, mint egy lelkes kisgyerek, aki alig várja, hogy átadja az ajándékot. És amikor összetalálkozunk, akkor egy ilyen kerthelyiség-szerűségben vagyunk, és mind a két kutya rohan a másik félhez, hogy átadja az ajándékot. Viszont ami nem biztos, hogy pozitívum, hogy ugye közösen játszanánk egyet, de a két játékban a kutyák totál mást csinálnak. Igazából lehet, hogy nem hülyeség, mert most elképzeltem, hogy ha a két játékban ugyanaz történne, és ha mind a ketten egyszerre dobnánk például a frizbit, akkor melyik után menjenek a kutyák? Így mindketten egyénileg tudunk a kutyánkkal játszani.

Eseménydús nap

Ahogy szeretem. De hogy a vártnál több minden történt, az azért nem semmi. Bagszival jártuk a várost, először Csepelre mentünk a 151-es busszal. Pokémon Crystalt nyert a Vaterán, azt vette át. Előtte átmentünk a CBA-ba, mert a nyeremény Snickers csokimat be akartam váltani, bagszi meg innivalót keresett magának. Hát, nem a mi pénztárcánkra szabták ott az árakat. Én azt hittem, hogy a CBA-kban egységárakat alkalmaznak, de olyan durván drágák az italok, hogy van az a határ, amikor már nem bírom visszafogni magam, és hangosan méltatom az árakat. És amikor Cappy gyümölcslé 450 Ft, fél literes Pepsi 301 Ft (úgy, hogy az egy literes 299 Ft!!!), ez nálam nagyon túlment azon a határon. Figyeltem is egyébként, megnéztek az eladók minket. Nem tehetek róla, tessék csökkenteni az árakat. És a pénztáros meg nem váltotta be a csokipapírt. Úgyhogy csak bagszi vett magának CBA-s meggy üdítőt, amit 95 forint volt, azt már csak neki jegyeztem meg csendben, hogy  egy másik CBA-ban 79 forint. Azt már a legvégén súgtam oda neki poénból, hogy ez az üzlet a CBA-k legalja. Nem is tolongtak a vevők a pénztárnál.

Miután átvette a Crystalt, a hetes HÉV-vel átmentünk a Közvágóhídra. Arra számítottam, hogy az orrunk elé tárul a 24-es villamos, de egyáltalán nem volt ismert a környék. Egy út volt, balra, és ott volt. A Vaskapu utcára mentünk az APEH irodába leadni az 1%-ról szóló papíromat. A Magyar Anime Társaságot gazdagítom, használják jó célra, mint például Petőfi Csarnokos AnimeConra. És utána cserébe az adóm értékének 100%-át nekik adom. Itt is volt a környéken, itt sem váltották be a nyerő Snickers csokipapíromat. T_T Amikor mentünk a 24-es villamossal a Keletibe, akkor jutott eszembe megmutatni az új macskámat. Természetesen a Nintendogs & Cats-re gondoltam. A hatodik háziállatom egy tarka nőstény házimacska. Megmutattam neki, közben elpoénkodtunk azon, hogy milyen lenne, ha előhúznék a táskámból egy kiscicát, órák óta bent lapul a táskámban, és most eszembe jutott, hogy hát nekem van itt egy macska.

A fő attrakció most következik, elhatároztam, hogy kiírom. Szóval villamossal elmentünk a Keleti Pályaudvarra, majd bagszi mondja hogy menjünk el a Mammutba, az 576-ba, mert sok Nintendós cucc van ott, pl. Gatcha. Úgyhogy a Széll Kálmán térre (mindig az M betű az első, amit lenyomok, amikor erre a helyre gondolok) mentünk. És a Mammut. Csodálatosan labirintusos a lépcső minden egyes emeleten, ezért sem szeretem a Mammutot. Eszembe is jutott a 2000-es Meseautó című film, ami az Euro Centerben is játszódik, és Stohl András játszotta a vezérigazgatót, és átalakulás alatt volt a bevásárlóközpont, és amikor a terveket beszélték meg, akkor mondta, hogy a fitness terem a 3. emeleten, a bejárat túlsó végén legyen, hogy aki oda akar menni, az is nézzen szét, és vásároljon. Nem lehet más elve annak, hogy miért vannak a lépcsők ennyire szétválasztva. Szóval, 576 KByte, Mammut. Tudtam, hogy már csak ott, és az Allee-ban vannak DS játékok. Jó drágák még. Nem is értem, hogy fogják eladni. De amit biztosan, az a DSi, és a DSi XL. nagy akció van rájuk, mindkét konzol 24.990 forint. Hogy miért nincs pénzem? T_T Remélem, hogy lesz később is, és nem is bánom, ha veszik, csak egy kérésem lenne:

HAGYJATOK MEG NEKEM EGY FEHÉR POKÉMONOS NINTENDO DSi-T, ÉS EGY NINTENDO DSi XL-T!!!

Annyira transzban voltam, csodálkozom is, hogy bagszi ekkora türelemmel bírta, hogy állandóan mondogattam neki, hogy "Meglásd, lesz még nekem Nintendo DSi-m, és Nintendo DSi XL-em!" Isten bizony, hogy lesz!

Innen mentünk át a budai Game Park-ba a 61-es villamossal. Hát valami olyat láttunk meg a bejáratnál, amitől én valósággal lehidaltam:

O_O Amikor saját maga ellen követ el merényletet egy cég a magas áraival, és a nem mindig kedves kiszolgálásaival. Attól rettegek, hogy nekik már nincs visszaút, és hamar eljutunk oda, hogy a 17. kerületi üzlet sorsa is ez lesz. Nem tudom, mennyire veheti ki a képből, de alá az van írva, hogy "Eladó az üzlet tulajdonjoga. A Game Park üzlet, és a szerviz marad". Azon gondolkodtam, hogy mi lenne, ha olyasvalaki venné meg az üzlethelyiséget, aki eldönti, hogy innen ez a sok játék kifelé, és itt egy teljesen más üzlet nyílik. Mert ha marad ez az üzletpolitika, akkor nem hiszem, hogy sok embert érdekelné. Én, ha megvenném, az üzletpolitikát alakítanám át. Magában az üzletben viszonylag jó a játékkínálat, de eszembe jutott az, hogy 5-6 éve mekkora menőség volt a Game Park, ha valaki odajár, ott vásárol, mert az tényleg embléma volt, a Nintendo emblémája. Most meg... Nem találtunk semmi olyasmit, amit vásárolnék (főleg a DSi után), bagszi sem, úgyhogy megint üres kézzel távoztunk. Mellette van egy CBA, és végre beváltották a nyerő csokipapíromat. Mondtuk nekik, hogy több CBA-ban is visszautasítottak minket, hogy nem váltják be, és ott az egyik hölgy mondta, hogy mindegyik üzletüknek kötelessége beváltani, mert ez nekik promóció. És igaza van.

Innen visszamentünk a Mammutba, mert bagszi úgy dönt, hogy megveszi magának az egyik Pokémonos DSi-t. Igazából nekem vette meg, csak titkolja, de láttam rajta. ;) Először megálltunk az 576 előtt, mert internetet vadászott a Mammutban, hogy van-e elegendő pénze. Meg se vártam, hogy lekapcsolja a gépet, mentem be, elővettem az 576-os pontgyűjtő kártyát, és hátramutattam, hogy megveszi magának a fekete Pokémonos Nintendo DSi-t. A csaj nagyon meg volt illetődve, levette a DSi-t, elkezdte kitölteni a garanciát, jött bagszi is. Szegény csajt teljesen összezavartuk, mert bagszi örült a DSi-jének, a csak meg azt hitte, hogy én akarom megvenni magamnak, és miért mondom, hogy nincs pénzem, mégis hogy veszem meg? Gyorsan tisztáztuk, hogy kinek kell a DSi. Aztán, amikor láttuk, hogy van az 576-ban 3DS, akkor meg eszünkbe jutott, hogy biztosan Streetpassoltunk vele. A lány annyira volt képben Nintendo terén, hogy azt hitte, hogy a 3DS és a DSi ugyanaz a konzol, akkor még jobban összezavarodott, hogy ha már van nekünk ilyenünk, akkor mondtuk, hogy mi a különbség, és kiakadt, amikor monda bagszi, hogy hány DS-e van, totál kiakadt, hogy ha már ennyi van a gyűjteményebe, akkor minek neki még egy. Hát Pokémonos DSi-t miért ne? Amúgy látni kellett volna az egész szituációt, nagyon vicces volt.

Új SNES controller és Nintendo 3DS scannek

Amikor előzőleg voltam a Game Parkban, akkor szemet vetettem a dobozos eredeti SNES controllerrel, mely ott árválkodott 2.000 forintért. Tudtam, hogy az ott csak arra vár, hogy az enyém legyen. Nem kell tovább várnia. ^^ Igazából csak a doboz miatt vettem meg, mert olyan még nem volt, és nagy ritkaság. De most már megvan, és nagyon-nagyon boldog vagyok vele. Egyébként az volt az ötletem, hogy beszámíttatom a német SNES Mickey Mouse játékot. A kiscsaj volt bent, felhívta a főnököt (az apját), hogy mi legyen, azt mondta, hogy az eredetibe nem számítja be. Akkor megvettem. Remélem, elkel a vaterán. Úgyhogy most 3 SNES controllerem van, így még egy eladó cuccom a vaterán:

Eredeti SNES controller

Vegyétek, vigyétek! Olcsón adom, és jó állapotú, működik. A Super Mario 64 német guide-ot pedig vásárlás fejében elkértem. Az is nagy kincs számomra, mert régóta ismerem, hogy van ilyen, és most végre megvan. Át is nézegettem, miközben vártam a 202E buszra. Vártam is vagy 40 percet, mert azt hittem, hogy a Kucorgó tér másik oldalára átmegy ez a busz is, mint a 97E, de a nagy olvasgatásba belefeledkezve bár felnéztem, hogy jön-e a busz, de annyira elfoglalt az újság, hogy észre se vettem, hogy eltelt az idő. Visszamentem a másik oldalra, ahol eredetileg leszálltam, hát nem fordul vissza a 202-es, hanem megy egyenesen Rákoskeresztúr városközpontba. Legalább elment az idő. A guide olvasgatása közben felébredtek bennem a régi emlékek, mondogattam magamban, hogy ezt milyen jó volt csinálni, az meg hogy megszivatott. Akárhogy is nézzük, a Super Mario 64 egy életmű, amire egy életen át fogok emlékezni. És pont amikor itt volt a zsida, hogy a Super Mario 3D Land korántsem volt ilyen. Eljátszogattunk vele, de egyik pályára se maradt meg annyira az emlékezetünkben, nem voltak annyira egyediek.

És akkor most képtár. Annyi mindent akartam scannelni, hogy nem is tudom, hogy várhattam eddig. De most eljött az idő. Ahogy írtam korábban, a Nintendo 3DS játékleírásai ma már csak egy kisebb papírból állnak. Ezeket akár be is lehet scannelni, hogy ezeket is megőrizzük az utókornak. Meg a borítók, bár azok sok helyen elérhetők, ha egy kicsit jobban szétnézünk az interneten. De a belső borítókat kihagyják. Pedig a Super Mario 3D Land-é, és a Nintendogs + Cats-é nagyon menők. Most ezek jönnek. A képre kattintva teljes méretben megnézhetők.

Super Mario 3D Land

Mario Kart 7

Nintendogs + Cats

Nos, ennyi. Az Ocarina of Time leírása is ilyen kihajtható, de 2,5× akkora, mint a Mario Kart 7-é, tehát azt még annyira se tudnám bescannelni, mint azt.

És grátiszban Nintendogs + Cats leírás. Mivel a DS-sel egy időben jelent meg, ezért ennek még teljes leírása van, és szerintem annyira menő, hogy szeretném, ha minél többen megismernék, látnák, így kiteszem letöltésre:

Nintendogs + Cats: Toy Poodle & New Friends PAL booklet scans

2. 3DS találkozó, valamint Chihiro Yonekura özön

Tegnap egy svéd lány elérhetővé tette Chihiro Yonekura: Nakeru Anison albumot flac-ban, berippelte a saját CD-jéről. Nagyon megörültem neki. ^_^ A mai napig nagyon szeretem hallgatni az albumot, de csak V0 (VBR) mp3-ban volt meg. És többször rákerestem más verziókra, de sehol semmi, még ha valahova ki is írták, hogy 320 kbps mp3, ugyanakkora volt a méretük, mint a V0 (VBR) mp3-é. Amivel hangminőség terén nincs gond, mert hangzásban ugyanazt tudja, mint a 320-as mp3, csak a zene hangereje *igyekszik nem hülyeséget írni* függvényében változik a bitráta, akár másodpercenként. Így ez az album v0 (VBR) mp3-ban 85,8 MByte, míg 320 kbps mp3-ban pedig 118 MByte. Nagy különbség, de hangminőség ide, vagy oda, jobban preferálom a 320-as hangzást. Nem mintha abszolút hallásom lenne, de Winampen szebben mutat, hogy a folyamatos 320-as szám. ^^' Sajnos a lánynak nincs scannere, megkértem, ha teheti, scannelje be a borítót. Pedig nagyon kíváncsi lennék a képekre, amik a albumon vannak.

Ezt elküldtem egy argentin srácnak, aki szintén nagy rajongója az énekesnőnek, ő cserébe mutatott egy olyan oldalt, ahol az összes Chihiro album fent van veszteségmentesen. Igaz, hogy ape-ben, de Foobar 2000-rel átalakítom flac-ban, és meglesz minden albuma 320 kbps mp3-ban. ^_^ És majd feltöltöm ide is szép lassan őket.

Ma volt a 2. 3DS találkozó. Abban állapodtunk meg kéthavonta lesz találkozó, a mai a WestEnd-ben volt, az étkezős résznél, ahol a Pokémon találkozók voltak. Ilyen nomád találkozó volt, mert menekültek (én is, bár én maradtam volna a helyemen) a Naptól a többiek. Nos igen, tény, hogy nemigen lehet látni a 3DS képernyőjét a napon, érdekes belegondolni,  a régi Game Boy-nál pont az volt a jó, ha kimész a kimész a szabadba, mert akkor látod a legjobban a kijelzőt, míg a 3DS-nél már inkább vonulj be a szobába, különben semmit nem fogsz látni. Egyébként nagyjából ugyanannyian voltunk, mint az elsőn, voltak új emberek, és voltak, akik nem jöttek, köztük olyanok is, akik eltűntek. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy jó társaságot hozott össze a 3DS Hungary, mindenki normális és jó fej, nagyon jókat beszélgettünk. Játszani is sokat játszottunk. Két újonc srác elhozta az összes 3DS játékainak tokját, az első 3DS játékoknak még rendes papíros leírásuk volt, csak nemrégiben szoktak át az elektronikus leírásra, vagyis, amikor 3DS-en megnyitod az adott játékot, lehetőséged van megnézni a leírást a gépben. A Nintendo elmondása szerint a természetvédelem miatt tértek át erre. Annak ellenére, hogy nem vagyok egy környezetvédelmi aktivista, szép dolognak tartom, ne írtsuk az erdőket a papírokért, ugyanakkor meg gondolatban a kardomba dőlök, mert számomra legalább annyira a játék részét képezi az a kis füzet, amit a játékok mellé adnak, mint maga a játék, vagy a doboz. De elég jó játékok, a Street Fightert próbáltam ki 3DS-re, mert azt szerettem SNES-re, itt is tetszett, csak tényleg kiábrándító, hogy a kombó támadások az érintőképernyőn vannak, egyszerűen csak rákattintunk egy egyikre, és már el is ment az ellenfelünk legalább negyed életereje. Pedig nagyon jó játék. Közösben legtöbbször Mario Kart 7-eztünk, egyértelműen az eddigi 3DS kínálatból az a legjobb multiplayer játék. Azzal nagyon sokat tudunk játszani.

A lényeg ennyi. És tökre meglepett, hogy találkoztam Tukeinonnal. :D Neki is pont ma volt találkozója a csoportjával. ^^' Na de még nincs vége a hétvégének, holnap megint jó nap lesz.

Visszatranszfer megtörtént

Ma visszakaptam a sráctól a 3DS-ét, hogy visszatransfereljem a saját 3DS-embe az adataimat. Meg is csináltam, amint megláttam a Pikmineket, mondtam is: Na skacok! Munkára fel! Kb. 40 perc alatt csinálta meg, addig futottam Wii Fit Plus-on. És sikerült, átjött minden játék, úgyhogy az én 3DS-em is Ambassadoros lett. És minden adatomat sértetlenül visszakaptam. Utána kíváncsiságból megnéztem, hogy a másik 3DS-en le lehet-e tölteni a 20 játékot, és lám, teljesen üres. De ez várható is volt, hiszen az eShop accountot is átvitte.

Ma megkaptam a MAT tagsági kártyámat, úgyhogy teljes jogú tag lettem. Mindenképpen szeretném segíteni a munkájukat, vannak is terveim, remélem, hasznukra válok majd.

Ambassadoros Nintendo 3DS

Hát ilyet... El nem tudom mondani, mennyire boldog vagyok! :D Átkerülnek a 3DS-embe az Ambassadoros játékok. Nagyon fifikásan sikerült kijátszani ezt a dolgot, a következő történt.

Ma reggel írtam a srácnak, aki kölcsönadta a 3DS-ét, hogy vigyem át az Ambassadoros játékokat, de ez ugye akkor nem sikerült. Ő javasolta nekem, hogy próbáljuk meg a következőt:

Hogy ne legyen túl sok szóismétlés, ezért a következő jelmagyarázatokkal szolgálok:

• Ambassador nélküli 3DS: #1 (ez az enyém)
• Ambassadoros 3DS: #2

Tehát, csináljak egy System Transfert #1-ből #2-be. Így ugye teljesen újjá varázsolódik a 3DS-em, mintha senki nem játszott volna rajta soha. Aztán töltsem le újra az Ambassadoros játékokat, és csináljam vissza #2-ből #1-be.

A gyakorlatban ez nagyon nehezen jött létre. Az én 3DS-em volt nálam a munkahelyemen (ez a másik boldogságom, hogy ismét dolgozok. :) ), amint hazamentem, bekapcsoltam a másik 3DS-t, rácsatlakoztattam a netemre, és és nagy levegő... Fejest ugrok az ismeretlenbe, ha nem próbálom ki, úgysem tudom meg. Jön az első hidegzuhany: Ez a System Transfer megtörténik, de a következő csak egy hét múlva lehetséges. Édes Istenem... Na mindegy, csináljuk meg. Átvitt mindent, DSiWare játékok külön kerültek az SD kártyára (azok is megmaradnak. :) ) Így a #1 teljesen üres, a #2-re meg az összes adatom átkerült. De hol vannak az Ambassador játékok? Én arra számítottam, hogy ki lesznek törölve az Ambassador játékok, de azt hittem, hogy az a kis "certificate" ikon megmarad, azáltal tölthetem le a 20 játékot. Hát nincs ott. Ráírok bagszira (aki egyébként már reggel nem javasolta, hogy csináljuk meg), és ő megírja, hogy az Ambassador program nem olyan beépített program, mint a Camera, vagy a Sound, ezért nem javasolta. A srác meg szerintem pont ezen az elven mondta, hogy próbáljuk meg, mert az beépül a 3DS rendszerébe. Hát nem így lett, ahogy akkor gondoltam.

Megírom a srácnak, hogy jártam, ő erre egy linkkel válaszol, hogy így tölthetem le: Link. Na most én ezt azért tartottam valószínűtlennek, mert amikor megcsináltam a System Transfert, akkor elvileg az eShop accountomat is átvitte, ergo a régi törölve lett. Rámegyek, és döbbenten látom, hogy LETÖLTHETEM AZ AMBASSADOROS JÁTÉKOKAT!!! Szavakba nem tudom önteni, hogy megdöbbentem. Most is töltődnek le szépen. :) Tehát ha úgy vesszük két 3DS-ből gyúrtam egyet. Nagyon remélem, hogy ha egy hét múlva visszatransferelem a #1-re, akkor átjönnek az Ambassadoros játékok is, de erre minden esély megvan, hiszen az én accountom alatt töltődnek már le a játékok. Szóval így jár az, aki mer kockáztatni.

Eladó Nintendo DSi XL és Nintendo 3DS tapasztalatok

Eladósorba tettem a Nintendo DSi XL-emet. Két ok miatt döntöttem így: Egyrészt, mert pénz bármikor kellhet, és szeretném félretenni, másrészt meg nagyon szeretném a Mario pakkos DSi XL-t, a 25. évfordulósat, az nagyon szép lett. Akit érdekel, a vaterán megnézheti, 20.000 forintért tettem ki, de akinek azonnal kell, az 30.000 forintért viheti.

Lett is volna egy vevő rá, akivel megegyeztem, hogy 20.000 forint, + a 3DS ambassador játékok. Belement. Találkoztunk, átadta a 3DS-ét, majd hétfőn visszacseréljük, és odaadom neki a DSi XL-t is. Eljöttem bagszihoz, rácsatlakoztattuk a nethez az ő és az én 3DS-emet, és elkezdtem transferelni, ugyanis System Transferrel vittem volna át a játékokat. És a feltételes móddal már el is lőttem a poént, hogy nem történt meg a transfer. Ugyanis a 3DS-em figyelmeztet, hogy lehet szó transferről, de akkor MINDEN eddigi adat törlődik, vagy lehet nem törölni is, de az előző 3DS fájlok használhatatlanok lesznek. Nem kicsit voltam megdöbbenve. De akkor ez így nagyon nincs rendben. Eleve már az meglepett, hogy nem lehetett részleges transfert csinálni, mint a DSi XL, és 3DS között. 2 3DS között csak teljes transfert lehet csinálni, és úgy, hogy arról a 3DS-ről, mely kapja az adatokat, minden törlődik. Hát ez így nem jó... Mert azért, ha már megvan a Super Mario Land 2: 6 Golden Coins, nem kéne elveszíteni, meg a Mii Plázás képeket, már 4 teljes.

Szóval ez érdekes, és megmondom őszintén, nem is értem a logikáját, hogy ha a Nintendo DSi XL és Nintendo 3DS között lehet részleges transfert csinálni, akkor 2 3DS között miért nem? Hiszen csak annyi kéne, hogy azokat a játékokat, amiket átadunk egymásnak, annak az adata is átmenne, hogy azok megvannak, így annak, aki átadja, és ha még egyszer szeretné azokat a játékokat, akkor fizessen érte még egyszer. Úgyhogy végleg ambassador-mentes marad a 3DS-em, de remélem, hogy nemcsak a NES, hanem a GBA játékok is elérhetők lesznek majd mindenkinek Virtual Console-on.

Dualscreen fórum

A Nintendo Magyarország tavaly, amikor elindult a honlapja, indított egy blogversenyt, akié a legjobb Nintendós blog, azzal partneri kapcsolatot létesítettek, az írója tesztelhet hivatalosan Nintendo játékokat. Akár én is indulhattam volna, de két nagy hátrány volt: Ez a blog nemcsak Nintendóval foglalkozik, a másik meg az, hogy a blog csak web4-es lehet. Kíváncsiságból beregisztráltam, hogy milyen az admin felülete, hát nagyon egyszerű, és kevés lehetőség van benne. Úgyhogy részemről puccs, a nyertes pedig a Dualscreen blog lett. Szerintem nem olyan rossz, ha csak blog, akkor a célnak megfelel. És nemrégiben indult a blog fóruma. Külsőre nagyon egyszerű, fogjuk rá, hogy csak most indult, de később majd Nintendós lesz. A fórum meg ugye olyan, amilyen a társaság maga, egyelőre jónak tűnik, de ha a Nintendo Magyarország által ezt akarják hivatalos Nintendo fórumként üzemeletetni, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy édes kevés, ami eddig van, nagyon remélem, hogy mind külsőre, mind témakörre fejlődni fog. És akkor nagyon jó lehet, mint igazi magyar Nintendo fórum. Ajánlom olvasásra a fórum bemutatkozó szövegét, olyan marketing szöveget kanyarítottak, hogy csak lestem! :D

De a szándék mindenképp dicséretes, és szép, hogy építsünk egy nagy Nintendós közösséget, csakhogy nekem ebben már vannak negatív tapasztalataim. V-ADi 2006-ban hasonló szellemben csinált egy Nintendós oldalt, mely a BigN nevet kapta. Az oldal ma már nem létezik, ellenben a fórum, még ha élőhalott mivoltában is, de él. Ez is 2006-ban indult, és az idők során itt egy nagyon jó társaság kovácsolódott össze, de 2008-ban súlyos nézeteltérések miatt két részre szakadt a csapat. Lényegében a mai napig is így van, az eredmény meg látható... Bár az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy van már MSN-es csoport, és ott beszéljük ki a Nintendós témákat, valamint újabban mániájuk, hogy Steam-en Team Fortress 2-vel, meg a jóisten a megmondhatója, hogy mivel játszanak még. A fórum V-ADié, hogy mit kezd vele, az rajta áll.

Tehát van már tapasztalatom az egységes csapat cél megvalósulásának mikéntjéről. Igazából minálunk is csak annyi volt a probléma, hogy dolgokat másképp gondoltunk, és ezt nem toleráltuk. De ha túl tudnánk jutni azon, hogy mások másképp gondolkodnak az adott játékról, dologról, akkor még nincs veszve minden, csak ehhez érett gondolkodás kell. Én is megmásztam ezt a szamárlétrát, tanultam a saját hülyeségeimből, és habár a csúcsra még nem jutottam el, de azt ki merem jelenteni magamról, hogy elértem egy jóval magasabb szintet. Úgyhogy részemről nincs akadálya, különben nem élesztettem volna újra a Mariós oldalt.

Apropó, Mariós oldal: Most fejeztem be a Super Mario Bros.: The Lost Levels részletes leírását, ajánlom olvasásra.

Gamer gyűjtemény

Régen csináltam a játékos gyűjteményemről képet, azóta beszereztem egy jópár játékot. Így megérett az idő arra, hogy ismét bemutassam a játékaimat.

Íme a NES játékok. A nagyon régi időkben csak a Super Mario Bros. és a Super Mario Bros. 3 volt meg, és mivel nem is nagyon ismertem helyeket, ahol be tudnék szerezni játékokat, ezért sokáig csak ez a kettő volt meg. Békéscsabán mondjuk nem is nagyon volt lehetőség. Az Univerzál áruház 2. emeletén lehetett játékokat venni, majd később nyílt meg az 576 KByte üzlet a Jókai u. 6 szám alatt. Úgyhogy a játékaim nagyrészét nemrég vettem. A Kirby's Adventure-t Krisi segítségével szereztem be 2006. július 14-én vadonatújan 1000 (!!!) forintért. Igen, a Game Park-ból! A legkedvesebb emlék a jófej-korszakukból.

A kedvenc konzolom a mai napig. Tessék megnézni a játékokat, nem csoda! A régi időkból a Super Mario All-Stars, The Magical Quest: Starring Mickey Mouse, és a Hurricanes maradt meg. A Super Mario Worlddel és a Super Mario Karttal csak jóval később 1995-1996 magasságában tudtam játszani, az egyik gyerekkori barátomnak volt SNES-e, és neki SMW volt mellé. A Kart meg a békéscsabai PSX shop által ismertem meg. Mivel fokozatosan voltam ismereteim (és anyagi lehetőségem), hogy honnan szerezhetek be játékokat, így fokozatosan tudtam bővíteni a gyűjteményemet, bár azóta van egy néhány játék, amitől megváltam. Például a Street Fighter II-t nagyon sajnálom, a Kirby's Fun Pak-nek meg gondolatban külön sírja van. R.I.P. T_T Azok a játékok nagyon kellenek. Az Aladdin csak kölcsönbe volt meg Szelinek köszönhetően, azóta visszakerült hozzá, de a Disney játékokat nagyon be akarom még szerezni. Meg a Hupikék Törpikék, és a Tom & Jerry SNES játék is a Wishlistemen van.

Na, a Nintendo 64-nek is van egy szép története. Ahogy írtam korábban, csak jóval később, 2000-ben tudtam szert tenni a saját példányomra, mert anyám 12-13 éves koromban mindig azzal jött, hogy már nem vagyok kisgyerek, ne játszak már. Azt gondolom, hogy ezt sokan átéltük. De 2000. április 18-án (pár nappal a 14. születésnapom után) megvehettem a saját példányomat! Se éjjelem, se nappalom nem volt enyhe túlzással élve abban a 2 hónapban, míg végigjátszottam 120 csillagra a Super Mario 64-et. A Mario Party-t 2005-ben vettem csak a kazettát mindössze 3 fontért, nagyon örültem neki, mert csak egyszer játszottam 2000 karácsonyán, és nagyon szerettem. A dobozt és a leírást később a Game Park-ban kaptam meg 2500 forintért. A Mario Party 2-t először emulátoron próbáltam ki, és annyira tetszett, hogy képes voltam 2007. februárjában kiadni érte 10.000 forintot, a Game Parkban volt teljesen újszerű állapotban. Most sem sokat romlott az állapota. No, nem azért, mert nem játszok vele, hanem mert kímélem. A Yoshi's Story, és a Donkey Kong 64 nincsenek meg, csak a dobozuk, de jó lesz majd, ha majd meglesz játék.

GameCube-ot se tudtam azonnal venni, csak 2005 májusában. Egyben hozott egy kisebb szünetet a konzolos életemben, mivel a Super Mario Sunshine és a Mario Kart: Double Dash!! kiabrándítottak a Nintendóból. Most tudom, hogy sokan imádják a SMS-t, de sajnos én így jártam. A 2005-2006 közötti időszak egyfajta mélypont volt a gamer-korszakomban, és csak 2006 nyarán rázódtam vissza, amikor Krisi bemutatott egy pár nagyszerű játékot, amivel előtte még nem játszottam. Még 2005 júniusában megvettem a Mario Party 5-öt Angliában, ezzel elég jól elvoltam akkor nyáron. Igazán megszeretni a GC-t csak 2008-ban tudtam, amikor nagyon Zeldáztam, és a Zelda Wind Waker teljesen megváltoztatta a véleményemet a konzolról. Azért kedves kis konzolként gondolok a GameCube-ra, de számomra mindig utolsó helyen lesz a Nintendo-konzolok között.

Sokakkal ellentétben bennem pozitív benyomást tett anno a Wii, amkor először megláttam a Wii Sports-ot rajta. Nekem bejött a mozgásérzékelés. Szerintem sokan az újdonság miatt fogadták be nehezen, emellett a a sok casual játék, és az olcsó előállítási költség miatt is szidták a konzolt. Nem is az olcsó mivolta volt a gond, hanem, hogy ennek ellenére drága volt. De én nagyon szerettem, és jól is jártam, mert 2008. március 5-én vettem meg a saját példányomat, amikor akciós volt a Media Markt-ban, 49.990 Ft. Akkor csak a Wii Sports volt, de azzal is sokáig játszottam, és szépen lassan jött a többi játék. Bár a végén jár ez a konzolgeneráció, de a Virtual Console-nak köszönhetően sokat játszok ezzel a konzollal.

A handheld korszak nagyon sokáig kimaradt az életemből. Tudtam róla, hogy létezik, láttam német reklámokban, a Mariós kalandkönyvben is láttam, mint nyeremény, és gondoltam, hogy jó dolog, de csak 2002 karácsonyán tudtam venni Game Boy-t. Az eredetit, a vastagot, a hatalmasat. Nagyon jó kis gép, akkor azért volt bennem egy rossz érzés, hogy kimaradt. Akkor a Mario & Yoshi, Tetris és Pokémon Gold Version volt. Már akkor gyerekesnek tartottam a Pokémont, ezért nem játszottam vele komolyan, persze ez a vélemény idővel változott. Aztán szépen lassan jöttek a játékok, sok jó jelent meg erre a kis kézikonzolra.

Game Boy Advance-et egy évvel a Game Boy után szereztem be, 2003 karácsonyára. A nagy karácsonyi hajrában vettük meg a Tescóban, mert volt sárga címkésen 15.000 forintért. Nem volt semmi baja, vadonatúj volt. Fehéret akartam venni, de már csak rózsaszín maradt. Nagyon nekem való szín... Aztán idővel lecseréltem fehérre. Erre a gépre főleg akkor vettem játékot, amikor 1-2000 forintos végkiárusítási áron voltak a Media Markt-ban, és a Tescóban. Akkoriban nagyon szerettem, mert nagyon hangulatosak voltak a játékok grafikái, és a zene is kellemes volt, és milyen nagy számnak tartottam akkor a sima GBA-t. Most meg... Nincs saját fénye, és ez ma már hatalmas hiányosság. GBA SP-t csak 2008-ban tudtam venni, de akkor nagyon jól jártam, mert a Tribal Editiont vettem meg, aminek sokkal erősebb a fénye, mint az első kiadású GBA SP-knek, mert azoknak még a kijelző alján volt egy kis lámpa, az világította meg a játékot. A Micrót 2007-ben vettem sárga címkésen a Tescóban. Pokémon Emeralddal volt 5.500 forint vadonatújan!! Ki lehet fogni a jó ajánlatokat. És nagyon jó gép volt, utólag is nagyon jó a hangulata, úgyhogy ajánlom beszerzését.

Ahogy a sima Game Boy Advance, úgy a Nintendo DS-re is csodakonzolként tekintettem, és mi maradt mára a tekintélyéből? Mindenki csúfolja, hogy úgy néz ki, mint egy ősrégi Game & Watch, pedig hatalmas sikerszériát indított el 2004 végén. És nagyon sok hatalmas játék van erre a kis gépezetre. A 2006-os DS Lite segített valamit a konzol megítélésén, én is szerettem. 2006 karácsonyán tettem szert a saját Nintendo DS-emre, majd egy évre rá a DS Lite-ra. Majd a DSi kimaradt, és 2010 márciusában jött a DSi XL. Azért ha úgy alakul az anyagi helyzetem, egy DSi-re még befizetek.

És a jelen, mely elindította a 8. konzolgenerációt! Múlt hónapban tettem szert egy Mario pakkos 3DS-re, utána nem sokkal jött a Mario Kart 7, és Angliában a Zelda OoT 3D, amit 20 fontért vettem meg. Nagyon jól jártam vele, mert pár nap múlva visszavitték az árát 35 fontra. De már most tudni, hogy legendás konzol lesz, akárcsak az elődei!

És végül grátiszkép. Kitettem a szobám falára az angol újságok posztereit. Szerintem nagyon jól mutatnak.