Évértékelés 2024

Ez az év is elszállt! (Hogy Dumbledore-osan indítsam szerény beszédemet.) Nagyon jó év volt, elindultak a dolgaim. Csak hálás lehetek azoknak, akik segítettek utamon, nagy örömömre vannak jó néhányan, akik mellettem vannak. Tulajdonképpen egy gyerekkori álmom valósult meg az N-Connal, hiszen mindig is szerettem volna komolyan foglalkozni a Nintendóval, népszerűsíteni azt. Ez indult el idén. Meg a promóciót is megálmodtam korábban, hogy kiállni egy Nintendós standdal és népszerűsíteni a konzolt és a munkámat, ez is megvalósult idén. Úgyhogy nem panaszkodok, elégedett vagyok az idei évvel. És hálás vagyok azoknak, akik velem tartanak ezen az úton és segítenek.

És ha ebben szintet tudok lépni, akkor elégedett leszek a 2025-ös évre is. Vannak terveim: Egyéni vállalkozóvá válás, könyvkiadás, még több helyen jelen lenni, és akkor igazán tényleg.

Találkoztam új emberekkel is, többekkel közülük sikerült közülük jóbarátságot kialakítani. Érdekes, ahogy meséltem az ezirányú tapasztalataimról a mexikói pszichológus barátnőmnek, Lydiának, mondta, hogy egy álmodozó mellé inkább egy realista az ideális, mert kiegészíthetik egymás erényeit. Ez eleinte meglepett, de a személyes tapasztalataim végül inkább őt igazolják vissza. Ez azért érdekes, mert én lennék az az "álmodozó" (érzékeny, szívnehéz), akire utalt, és tényleg azt tapasztalatom, hogy hosszútávon realistákkal (gondolkodó, fejnehéz) jövök ki jobban.
Szokás mondani, hogy ha két érzékeny ember egymásra talál, ők úgy megszeretik egymást (barátság, szerelem, bármelyik lehet), hogy abba az egész világ beleremeg. Ez tényleg így van, és ez rövid távon nagyon jól tud esni, mert nagyon jó érzés megélni azt, hogy a másik is ugyanúgy intenzív érzelmekkel van irántam, mint amennyire én őiránta. Ám ezek a kapcsolatok pont az érzékenység miatt könnyebben sebződnek, nehezebben állják ki az idő próbáját. Mert ha más dolgokra érzékenyek, és kiderül, hogy ezt nem érzik át egymásban, ez egy idő után kapcsolódási nehézségeket okoz.
Ezzel szemben egy érzékeny és egy gondolkodó között bár nehezebben alakul ki kapcsolat. Aki fejnehéz, problémája lehet az érzelmeinek kifejezésével, ezt az érzékeny fél esetleg nehezményezheti. De ha túllép rajta, akkor lassan elkezdhetnek közeledni egymáshoz, és hamar kiderül, hogy valójában a fejnehéz fél nemcsak igényli az érzelmeket, hanem tudja is közvetíteni a maga módján. Ki tudják fejezni a köszönetüket és a hálájukat az érzékeny félnek, ami nagyon jól esik. És ha kölcsönösen tisztelik egymást, abból tényleg hosszútávú kapcsolat (lehet baráti is) alakulhat ki.
Érdekes volt ezt megtapasztalni, és összegezni a múltbéli tapasztalatokat.

Remélem, mindenkinek hasonlóan jól telt az idei éve, tudta teljesíteni az célkitűzéseit, és jövőre szintet tud lépni. Boldog új évet minden kedves olvasómnak! :) Köszönöm, hogy velem tartottatok, remélem, számíthatok rátok az újévben is.

És akkor jöjjön a szokásos éves Last.fm statisztikám. Komolyan mondom, hogy sokkal jobb december végén ránézni, hiszen mégis csak most van év vége. A december is az év része. Ne is várjunk tovább, lássunk is neki! Ráadásul most képekkel is színesebbé teszem.

Ami mindenképp örömhír: A 2009-es regisztrációm óta magasan idén hallgattam a legtöbb dalt. Összesen 41.588 dalt hallgattam. Hogy ez pontosan mekkora szám, leginkább azzal tudom érzékeltetni, hogy 2010-ben összesen 20.512 dalt hallgattam és hosszú-hosszú éveken át elérhetetlennek tűnt ez a szám. Majd 2022-ben ezt sikerült megdönteni, idénre meg minden korábbi statisztikai rekordot semmissé tettem.

Hogy lehetséges ez? Idén sokkal több film-, anime- és videojáték zenét hallgattam, mely albumokon ugye jellemzően rövidebb dalok vannak. Így egy kb. 70 perces albumon 30-40-50 dal is lehetséges, szemben egy átlagos 50 perces album 12-13 dalával. Idén nagyon megjött a kedvem a soundtrackek hallgatásához, sok esetben megnyugtatnak, feltöltenek, inspirálnak, így csak még jobban megy velük a munka, az edzés.

Lássuk is a részletes adatokat.

Top 10 előadók 2024

1
Hayashi Yuuki (3.938)
2	3	4
Hayashibara Megumi (3.528)	Okui Masami (2.033)	Suara (1.470)
5	6	7
TAKAROT (1.391)	Tachibana Asami (1.369)	Locomotiv GT (1.117)
8	9	10
BaE (970)	Kondo Koji (905)	Zorán (881)

Már az előadókon is látszik, hogy mennyi soundtracket hallgatok, hiszen a 10 előadóból 4-en is vannak, akik anime- és játékzenékben jártasak. Az ő kiváló zenéik hizlalták fel a statisztikámat ilyen szép gömbölyűre.

Így természetesen idén is indokolt a külön soundtrack album lista, de mindenek előtt lássuk a stúdióalbumok 10-es listáját.

Top 10 stúdióalbum 2024

1
Paradox Live 3rd album "ANTHEM" (1.846)
2	3	4
Suara: The Best 2 ~Tie-Up Collection~ (922)	Hayashibara Megumi: Slayers MEGUMIXXX (600)	Okui Masami: Masami Kobushi ~Kayokyoku-hen~ (486)
5	6	7
Hayashibara Megumi: VINTAGE DENIM (437)	Hayashibara Megumi: with you (362)	BAE: Before Anyone Else (313)
8	9	10
Given THE BEST (303)	Locomotiv GT: Búcsúkoncert (222)	Paradox Live 2nd album "LIVE" (213)

Több album is megjelent idén, közülük az új Paradox Live album egyértelműen dominálta az idei évet. Suara munkáit meg mindig öröm hallgatni.

Top 10 Soundtrack album 2024

1
Gekijouban Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen Original Soundtrack (1.761)
2	3	4
TV anime: Cheer Danshi!! Original Soundtrack (1.479)	F-Zero GX / AX Original Soundtracks (1.384)	Super Smash Bros. for Wii U / Nintendo 3DS Original Soundtrack (1.202)
5	6	7
Super Smash Bros. Melee (1.074)	TV anime Bakuten!! Original Soundtrack (1.052)	Mario Kart 8 Original Soundtrack (856)
8	9	10
Paradox Live THE ANIMATION Original Soundtrack (830)	TV anime: Haikyuu!! TO THE TOP Original Soundtrack (665)	Ookiku Furikabutte Original Soundtrack (556)

A számok azt hiszem, önmagukért beszélnek. :) Munka, edzés, séta közben, mindig szeretem OST-ket hallgatni. Most lássuk a kislemezeket.

Top 10 kislemezek 2024

1
SPYAIR: Orange (406)
2	3	4
JAM Project: Sore wa Kegare Naku Shura no Namida (171)	Kitadani Hiroshi: Hoshi to Kemono (109)	Hayashibara Megumi: Gathering (104)
5	6	7
SPYAIR: One Day (97)	Paradox Live Opening Show (95)	Hayashibara Megumi: Akogare (86)
8	9	10
Hayashibara Megumi: ALCHEMY OF LOVE ~Ai no Renkinjutsushi~ (85)	Hayashibara Megumi: Elles Cinq IV - Nostalgic Lover (83)	Hayashibara Megumi: Meet again (81)

Csak új Haikyuu!! OST-nek és kislemeznek kellett kijönnie, és máris uralják a toplistát. A régi Hayashibara Megumi kislemezek mondjuk meglepnek. Azért is jó ilyen listát csinálni, mert ilyenkor mindig azzal szembesülök, hogy valójában hosszú egy év. A 7-10. helyen álló kislemezeket elsősorban év elején hallgattam, és már olyan távolinak tűnik. Egyébként nagyon jó mind. :)

És akkor lássuk a 100 legtöbbet hallgatott dalt idén. Ezek már a megszokott listában mennek.

Top 100 dalok 2024

1. TAKAROT: Hard Attack (174)
2. TAKAROT: Flaming Passions (168)
3. Socketzero: Point A (159)
4. Hironobu Yahata és Suinya Outouge: Dueling for Prizes (156)
5. Tachibana Asami: Torikago (116)
6. AMPRULE: Nobody But Me (112)
7. TAKAROT: Hang in the Bad Air (107)
8. Hamaguchi Shiro: Ketsui (100)
9. BAE: W△vin' FL△g (86)
10. BAE We △re the Future (86)
11. The Cat's Whiskers: No Matter What (81)
12. Daiki Kasho: Dai San Gen (79)
13. GokuLuck: S.W.A.G. (79)
14. GokuLuck: STRONGER (79)
15. Cozmez: Back off (78)
16. BAE: G△L△XY (77)
17. Hayashibara Megumi & Okui Masami: Get along (77)
18. AMPRULE: True Pride (74)
19. Cozmez: Takin' Over (73)
20. VISTY: For my Stella (73)
21. Nagata Kenta: Piranha Plant Cove
22. BAE F△Bulous
23. The Cat's Whiskers: Ride Out
24. Buraikan: Road to Legend
25. BAE: Ch△mp1on
26. 1Nm8: Break Outta Here
27. AMPRULE: Do As I Say
28. JAM Project: Sore wa Kegare Naku Shura no Namida
29. VISTY: NEVER END
30. 1Nm8: edN
31. Cozmez: Hit em Up
32. JAM Project: Sore wa Kegare Naku Shura no Namida inst
33. Naoko Mitome és Chika Sekigawa: Floro Sapien Caverns
34. SPYAIR: Imagination -New Version-
35. Akanyatsura: TURN IT UP! -Akkan SOUL FEVER-
36. AMPRULE: Gotta Believe
37. BAE: P△RTY NIGHT
38. VISTY Endless Dream
39. Buraikan: DO or DIE
40. BAE: BaNG!!!
41. Akanyatsura: Akandaiko -This Is How We Roll-
42. 1Nm8: EGOlution
43. GokuLuck: Fight for Liberty
44. SPYAIR: Orange
45. The Cat's Whiskers: Get It Back
46. Buraikan: Let It Heat
47. 1Nm8: S∀G∀
48. Cozmez: Make It
49. GokuLuck: Catharsis
50. The Cat's Whiskers: Shooting Arrows
51. VISTY: BE A STAR
52. BAE: FRE△KOUT
53. CLUB CANDY: Kira Kira CANDY NIGHT
54. GokuLuck: TRIGGER
55. SPYAIR: I'm a Believer -New Version-
56. Tachibana Asami: GAME
57. Akanyatsura: Ooyakedo -License to Kill-
58. Tachibana Asami: Yuuhatsu
59. SPYAIR: I'm a Believer
60. SPYAIR: One Day -New Version-
61. Cozmez: Trust Nobody
62. Guz: Kush
63. Akanyatsura: Kassai -LEAVE IT TO ME-
64. Hayashi Yuuki: Gohoubi Time Type-B
65. Hayashi Yuuki: Yun'i Happyou
66. Hayashi Yuuki: Shirube
67. Hayashibara Megumi: Nostalgic Lover
68. Presser Gábor: Valvola
69. TAKAROT: DATA ANALYZER
70. Hayashi Yuuki: Oshimai no Kanashimi
71. Hayashi Yuuki: Valley no Mushitachi
72. Hayashi Yuuki: Ase
73. Hayashi Yuuki: Matsuri no Owari
74. Hayashibara Megumi: Niji Iro no Sneaker
75. Tachibana Asami: Koushin
76. Tachibana Asami: Aibou
77. Sakuma Kumi: Mew Lettuce no Theme
78. Okui Masami: Yasashisa ni Tsutsumarete
79. Hayasaki Asuka, Yokota Masato, Hama Takeshi: Desert Overworld
80. Hayashi Yuuki: Ore no Kachi
81. Hayashi Yuuki: Gomisuteba no Kessen
82. Hayashi Yuuki: Josou Kyori, Kakuho!!
83. Hayashi Yuuki: Yakusoku no Chi
84. Tachibana Asami: Last Battle
85. Tachibana Asami: Ten no Torikata
86. Hayashi Yuuki: Wakuwaku
87. Hayashi Yuuki: Ue [Kai]
88. Hayashi Yuuki: Hari to Daiken
89. Hayashi Yuuki: Tobenai Shouyou
90. Tachibana Asami: Center Open
91. Tachibana Asami: Neko no Tsume
92. Tachibana Asami: Koroai
93. Cozmez: Two Crowns
94. Okui Masami: City Hunter ~Ai wo Kienaide~
95. Okui Masami: LONELY STAR
96. Okui Masami: Return to Myself
97. Okui Masami: Kamome ga Tonda Hi
98. Okui Masami: Roppongi Shinjuu
99. Okui Masami: Shoujo A
100. Okui Masami: Kawa no Nagare no You ni

Ó, és ez a 3006. blogpost. Okui Masami: God Speed albumából ment el az Oricon adatai szerint összesen 3006 példány. :)

Utazás és fényképezés

A múlt héten kezdtem el azt, hogy felfedezek helyeket, és fényképeket készítek róluk. Szeretek utazni és fényképezni is, így két hobbi kötődik össze. Először Békés megye szépségeit fedezem fel, majd ahogy látom, hogy jól sikerülnek a képek, és hosszabb távon is megmarad a hobbi, messzebb is megyek.

Spontán fogalmazódott meg bennem a dolog, a múlt héten eszembe jutott, hogy gyakran megyek el Murony vasútállomás mellett, de még soha nem voltam ott. És mivel hiányzott is a biciklizés, ezért elmentem oda. Annyira jó érzés volt ott lenni, és a képek is egész jól sikerültek, hogy megfogalmazódott bennem, hogy ezt akár komolyan is csinálhatnám.

Azóta voltam a CsabaParkban, tegnap Lőkösházán is. CsabaParkban már voltam, itt is fel lehet fedezni szépségeket, alkalmas sétára, aktív pihenésre. Lőkösházán viszont szintén először voltam. A település jelentősége abban áll, hogy határtelepülés, itt állnak meg először a Temesvár, Arad felől Romániából érkező vonatok Magyarországon. Aztán innen indulnak tovább Békéscsaba-Szolnokon át Budapestre.

Ennek köszönhetően a vasútállomás kifejezetten szép és modern, de a falu rettenetesen elhagyatott. Az utak aszfaltozva vannak, de a házak szegényes benyomást keltenek. Olyan érzésem volt, mintha Lőkösháza egyfajta mementója lenne annak, hogy Románia egykoron elmaradott ország volt, így a falura nem fordítottak kellő figyelmet. Ahogy elnézem, az elvándorlás mértéke is elég magas, hisz amíg 2013-ban 1835 lakosa volt, 10 évvel később már csak 1500. Vannak látnivalói a falunak, a művelődési ház épülete szép, ahogy a templomé is (bár ez alapvető egy községben), illetve még a két fából készült buszmegállóra figyeltem fel az Eleki úton, ami szépíti a községet. De összességében azt lehet mondani, hogy látszik a házak állapotán, hogy hagyják el a települést.

Az volt még érdekes számomra, ahogy egy kicsit odébb mentem a vasútállomástól és onnan fényképeztem a síneket, megállított a határrendészet (határtelepülés lévén az is van Lőkösházán). Azt hihették, migráns vagyok, aki valahogy átvergődött Románián. Kicsit kellemetlen arccal néztek rám, de ahogy igazoltam, hogy magyar vagyok, megenyhült a tekintetük, és mondták, hogy ne nagyon menjek tovább, mert ott már az államhatár van. Nem is terveztem, csak egy ilyen képet akartam, hogy a messzességgel érzékeltessem, hogy a távolban már Románia van.

Ha már felfedezem Békés megyét, és írtam Lőkösházáról, beszélgessünk a megyéről is. Igaz az, hogy az egész megyében magas az elvándorlás mértéke. Nemrég konstatáltam döbbenten, hogy már csak 55.000 lakosa van Békéscsabának, amikor 20 éve még 68.000 körül volt. Úgy gondolom, hogy ennek egyik oka, hogy Békés megye egyik nagy vesztese volt a Trianoni békeszerződésnek. Előtte Békéscsaba fontos vasúti csomópont volt, mert közvetlen eljutást biztosított Arad felé. Ez az új határok után jelentőségét vesztette. Békés megyében ritkásan vannak a települések, egyszer hallottam, hogy ez okozhat logisztikai problémákat. És mivel utánunk már Románia van, nem nagyon jönnek cégek ide beruházni.

Nagyon ritkán (kb. ötévente egyszer) járok Békéscsabától délre. Mindig is úgy gondolkodtam, hogy Békéscsaba lélektani határa Magyarországnak. Békéscsabáról délre már fél lábbal Romániában vagyunk. Ez megfigyelhető abban is, hogy Gyula-Békéscsaba-Orosháza vonala "alatt" már csak kis települések vannak és még ritkásabban. A legnagyobb település Mezőkovácsháza kb. 5300 lakossal. De ennek a lakossága is folyamatosan csökken. Tehát ez is oka annak, hogy Békés megye már Magyarország keleti régiójához képest is elmaradott térsége az országnak.

Nagyon érdekes volt megfigyelni a kontrasztot Murony és Lőkösháza között. Murony kisebb település, mint Lőkösháza, kb. 1100 lakosa van, de kisebb az elvándorlás mértéke is. És ahogy sétáltam a faluban, nagyobb volt az élet, több embert láttam az utcán, a házak is szebbek voltak, az utak is jobban néztek ki. Ezek szerint tényleg sokat számít, hogy Békéscsabától északra van Budapest felé, vagy a román határ közvetlen szomszédságában. Konkrétan nincs látnivalója Muronynak, de kellemes érzés volt ott sétálni. Egyfajta vonzereje a falunak, hogy a vonatok óránként járnak innen Budapestre, míg Lőkösházáról jobbára kétóránként. A vonatok egy része ugyanis Békéscsabáról indul.

A fotózással meg távlati célom is van: Szeretnék profi fotós lenni. Mindig is szerettem fényképezni, csak a fotózásba eddig két ok miatt nem mentem bele komolyabban:

1. Egy valamire való fényképezőgép minden kiegészítővel együtt irgalmatlanul drága.
2. Az igazán jó fotós a képszerkesztéshez is ért. Abból meg csak az alapokat tudom.

De végülis miért is ne? Alapvetően három "dolgot" szeretek fotózni: Tájakat, épületeket és rendezvényeket. Tehát embert nem, de emberek sokaságát igen. Ezalatt az egy hét alatt is már ami képeket csináltam, baráti segítségekkel látom a hibáimat a képkészítésben, és az is megvan, hogy miben javíthatnék. Ezért is van az, hogy egyelőre mobillal fényképezek, mert az alapokat (kompozíció, pozíció) telefonnal is meg tudom tanulni. Alaptézis, hogy hiába van komoly fényképezőgéped, ha nincs meg a tudásod, egy jó géppel is rossz képeket fogsz csinálni. Tehát egyelőre az alapokat tanuljam meg elég jól, és utána lehet egy jobb fényképezőgépbe invesztálni.

A másik haszna meg az, hogy akkor már az is érdekel, hogy amit látok, az pontosan micsoda, milyen története van, miért olyan, amilyen. Elképzelhető, hogy gyakrabban lesznek ebben a blogban közéleti jellegű írások is. Az biztos, hogy új életre kelt a blog.hu-s blog. Illetve a nővérem javasolta még, hogy készítsek videókat is, és kommentáljam azokat is. Ez is jó dolog, mert akkor életre keltem a valódi nevem alatt lévő YouTube csatornámat is. Több potenciál van a fotózásban, mint gondoltam volna.

Egyes fokozat teljesítve

Sikerült elérni az első nagy célomat az alakformálásban, elértem a 22-es BMI-t.

Egészen pontosan 21,92 volt ma reggel. Soha ilyen alacsony nem volt. Ehhez 64 kg társul. És persze örült a Wii Fit U is.

De persze ezzel még nincs vége. Azért határoztam meg a 22-es testtömegindexet első fokozatnak, mert amikor először lett Wii Fit-em, tudtam meg, hogy a 22-es testtömegindex az ideális az ember számára.

Ez minden bizonnyal így is van, és nagyon örülök, hogy ezt sikerült elérni. Azért a vonaldiagramból látható, hogy nem volt könnyű ezt elérni. Hegyen-völgyön át vezetett az út a célig. Mert ugye az, hogy minden egyes nap mozgunk, és keveset eszünk, nem jelenti azt, hogy szigorúan monoton csökken a testsúlyunk.

Tehát elégedettség van, hogy ezt sikerült elérni, léphetünk a kettes fokozatra, ami nem más, mint a 12-14% közötti testzsírarány. Ez se lesz könnyű, mert ahogy mondani szokás, az ördög a részletekben rejlik. Még azért nem ideális az alakom, mert a izomból is fogytam, nemcsak zsírból. De ami kellemes meglepetés, hogy a zsigeri zsír lement 10 alá, ami azt jelenti, hogy a belső szervek között is olvad a zsír. De hogy az össz testzsír még 18,4%, jelzi, hogy van még dolgom magammal. Ezért igaz az, hogy a BMI nem minden.

Következő célként állítottam be Wii Fit-en a 60 kg-ot. Ahogy írtam korábban, most nem foglalkozok az izomfejlesztéssel. Kell, amennyit csak lehet, igyekszek azzal is foglalkozni, de most a teszsírszázalék normalizása a prioritás nálam. Ha az megvan, akkor teljesítettem a kettes fokozatot. Utána jöhet az izomfejlesztés, és akkor aztán tényleg...

És hogy mi a haszna az eddig elért eredménynek? Könnyedebben mozgok, jobban a testem ura vagyok. Gyorsabban futok, könnyebben sétálok, kicsit hajlékonyabb lettem. Ebben leszek még jobb, tehát nemcsak azért fontos az alacsony testsúly és a jó izomzat, hogy összehangban legyek a belső képemmel, hanem hogy könnyebben mozogjak és jobban ura legyek a testemnek. Ez a kettő együtt elég löketet ad ahhoz, hogy tovább csináljam, és a testtömegindex olyan mélységeit tapasztaljam meg, amit még soha előtte.

Csökkenő testzsírszázalék

Viszontagságos és hiábavalónak tűnő próbálkozások után múlt vasárnap végre lement az a nyíves zsigeri zsír 11-es értékről 10-re. Ez az, amit mintha odaszögeltek volna a 11-es értékhez. Hosszú hónapokon át, akárhogy imádkoztam, könyörögtem, rószafüzéreket mondtam, egyszerűen nem volt hajlandó elmozdulni onnan. Ennek lett vége múlt vasárnap, amikor végre elindult lefelé.

Ahogy olvastam, zsigeri zsír az, ami a belső szervek között található meg. És tényleg makacs, úgy olvastam, hogy nagyon nehezen olvad le az emberről. Úgyhogy valószínűleg még egy hosszas nekibuzdulás kell ahhoz, hogy 10 alá menjen le, és végre az ideális értéken legyen.

Ahogy látható, a BMI 22,9-es értéken van, tehát bőven ideális értéken belül. Ahogy a Xiaomi saját programja szerint a testzsírszázalék is bőven az ideális értéken van a maga 18,8% százalékával. Bár más weboldalak némilag árnyalják az összképet. A mitsportoljak.hu weboldal szerint ezzel épp, hogy elértem az ideális mérték felső határát. A férfiaknál 15-19% közötti érték van rendjén, de ahhoz, hogy látszódjon, hogy hosszú éveken át sportoltam, ahhoz 12-14% között kell legyen. Hasonló értékeket ír a webbeteg.hu is, bár nem ennyire részletesen, mint a mitsportoljak.hu oldal. Találtam egy testzsírszázalék kalkulátort is, de ez eléggé hasraütés-szerűnek tűnik. Nem hiszem, hogy néhány egyszerű adatból ezt meg lehet állapítani, mert aki keveset mozog, attól még lehet ideális testtömeg mellett magasabb a testzsír aránya.

Tehát van még dolgom, de elégedetté tesz az, hogy látom magamon az eddigi munkám eredményét. Mindig egy kicsivel vékonyabb vagyok, ami nekem nem azért fontos, hogy tetszek másoknak, vagy mert ezt diktálja a média, a fogyasztói társadalom, hanem így leszek harmóniában a bennem lévő belső képpel. És azért vagyok elégedett, mert látom, hogy közelít a valóság az ideális képhez. Mert egyébként nemrég tettem egy nagy lépést az önelfogadás felé, méghozzá azzal, hogy valid álláspontnak tartom azt, ha úgy döntök, hogy abbahagyom az egész fogyást, kajákkal élvezem az életet, és egyszer csak 100 kg leszek, ahogy azt is, ha tovább folytatom a megkezdett utat. Azért döntöttem az utóbbi mellett, hogy összhangban legyek a belső képemmel.

Mellesleg igencsak meg kéne küzdenem azért is, hogy 100 kg legyek, mert most a 170 cm-es magasságomhoz 66 kg tartozik. És azért 34 kg-ot hízni, nem akármi munka lenne. Jelen esetben minden szempontból jobban járok, ha a munka könnyebbik végét fogom meg, és még lejjebb megyek testzsírszázalék tekintetében. Most nem foglalkozok különösebben az izomépítéssel (izomból is lement 1 kg, de azzal majd később akarok foglalkozni), ezért azt gondolom, hogy ha a számomra ideális testzsírszázalékot akarom elérni, akkor le kell mennem 60 kg alá. Ehhez most Wii Fit U-n végzek aerob programokat, egészen pontosan 30 percen át futok. Ez ugyan helyben futás, tehát nem annyira hatásos, mintha lemennék, és ténylegesen távolságot futnék le, de arra jó, hogy megizzadjak, és kicsit intenzívebb legyen a szívverésem.

Az idejét se tudom, mikor voltam 60 kg alatt. Már annak is örültem néhány éve, hogy 70 kg alá le tudtam menni. 60 kg alatt legalább 20 éve nem voltam. De hát, miért is ne nosztalgiázhatnék egyet? Főleg, ha az egészségemet is szolgálja.

Az is elégedettséggel tölt el, hogy a Xiaomi Zepp Life alkalmazása szerint a testem működése, mint egy 25 évesé, amit normálisnak ítél meg. Ezek szerint a longevity a normális? Eléldegélnék én 100-120 évig, nem sértődnék meg rajta.

Visszaszerzett profil

Némi próbálkotás után visszaszereztem az SG fórumon a profilomat. Ennek a felhasználói profilnak "muzeális" értéke van, ugyanis csak ez a fórum őrizte meg a "Super Mario" felhasználónevet. Innen mentem aztán át a "supermario4ever" névre. 2005-ben regisztráltam a fórumra (egy nappal a 19. születésnapom előtt, úgyhogy még 18 évesen), tele van régi hozzászólásokkal. De a nyitott topikok is jó példa arra, hogy mennyi minden érdekelt annak idején. Az igazat megvallva, nem merem elolvasni a régi hozzászólásaimat, de nem kezdeményezem semmilyen módon a törlést.

Eszembe jutott, hogy nem ez volt az első felhasználónevem. Az index fórumra még 2004-ben "Attila2004" néven regisztráltam. Ma már ezzel a névvel joggal gondolhatnák, hogy 2004-ben születtem. Később még ebben az évben, amikor nagyon ráfüggtem a The Corrs dalaira, akkor több fórumon is az "AttilaCorr" nevet használtam. Erre már nem szívesen emlékszem vissza, de úgy vagyok vele, hogy mivel ez is a múltam egy része, ezért nem akarom letagadni. De röviden és tömören úgy foglalnám össze, hogy ha a 2006-os blogposztjaim "kezdetlegesek" voltak, akkor a 2004-2005-ös fórumozási időszakom még annál is sokkal kezdetlegesebbek voltak. Arra emlékszem, hogy külön kérvényeztem az Index fórumon, hogy töröljék azt a profilt és az összes hozzá tartozó hozzászólást, mert borzasztónak tartottam őket. Meglepetésemre teljesítették. Ezt akkor azért kértem, mert voltak emberek, akiket borzasztó módon irritáltam, és ha valamit, azokat a vitázásokat el akartam tüntetni.

Egyébként az SG fórum eléggé el van hanyagolva. Látott már szebb napokat is, és ahogy olvastam, az oldal tulajdonosainak nincs is ingere arra, hogy karbantartsák az oldalt. Feltételezések szerint törölni fogják majd, már nem emlékszem pontosan mikor. Mindenesetre kár lenne érte, mert egyébként jó fórum.

Kész projekt

Készen van! El se hiszem, hogy három hónapig tartott az összes Wordpress-es blogpost átmigrálása ide! De megvan, itt van az összes!

Bár magánszámításaim szerint pénteken kész lettem volna, de ahogy elkezdtem ma a 2022-es évek posztjainak átmigrálását (ez volt az utolsó év, a 2023-asak már megvoltak), olyan jól indult, hogy felderengett a horizonton, hogy ha ma szinte csak ezzel foglalkozok, akkor kész lehetek vele! Több, napi teendőt is feláldoztam annak oltárán, hogy sikerüljön. Végül másnap hajnali 2-re kész lettem.

Miért tartott ilyen sokáig és miért nem lett volna elég csak importálni? Erre több okom is van. Egyrészt, ahogy figyeltem, egy-egy poszt hiányzott onnan. Azokat a blog.hu-s blogokból kellett előásnom, tehát önmagában azért sem működött volna az importálás, mert nem lett volna meg az összes. Másrészt minden egyes blognak saját motorja van. Ez többek között olyan sajátosságokkal rendelkezik, hogy vannak bizonyos HTML kódok, amiket egyik-másik blog jobban preferál. Gondolok itt például a "strong" és a "b" használatára, ami mindkét esetben félkövérré teszi a szöveget, de mivel a blogspot a "b"-t használja, ezért egységesíteni akartam a kódokat. Tehát nemcsak azt csináltam, hogy minden egyes blogposztot bemásoltam és beillesztettem, hanem HTML-felületen is át kellett írnom a kódot, hogy szebben, egységesebben nézzenek ki a posztok. Tehát a HTML-tudásom is fejlődött ezen munka során.

Számomra az egyik legfurcsább a "div" és a "p" közti különbség. Mind a kettő új bekezdést kezd, de a fő különbség, hogy a "div" nem hagy ki térközt, míg a "p" igen. Egyértelműen a "p"-t preferálom, mert jobban áttekinthetők a bekezdések, az írások, légiesebb hatású az egész.

Úgyhogy van 2937 poszt (ezzel együtt) és 2843 kép ebben a blogban. A videojátékos tesztek és a komolyabb animés posztok a tematikus blogba kerültek át.

Ugyanakkor azt is elmondhatom, hogy érdekes utazás volt az emlékeimben egész 2006-ig visszamenőleg szerkeszteni az írásokat. Mert a szerkesztés természetesen olvasással is jár, és határozottan azt gondolom, hogy hasznos volt. Ismét rájöttem magammal kapcsolatban dolgokra, amik kapcsán bízom, hogy a jövőben a segítségemre lesznek. Alapvetően az összes blogpostot áthoztam, egyet kivéve: A letöltőseket. Ezeket nemcsak azért nem hoztam át, mert bánta már YouTube-os accountom, meg letöltőoldalakon is törölve lettek profiljaim a jelentgetések miatt, hanem egyrészt nem akarom, hogy letöltések miatt járjanak az emberek a blogomra, másrészt nagyrészük már legálisan, előfizetés útján elérhetők. Nagyrészük havidíját meg elég jól ki lehet gazdálkodni, lásd még: családi csomagok.

Igazából az írásaim nagyrészével úgy vagyok, hogy azok, az akkori idők számára megfelelők voltak. Tudom és értem, hogy miért fogalmaztam akkor úgy, ahogy, az is biztos, hogy ma már sok mindent másképp írnék. Az is érdekes egyébként, ahogy emlékfoszlányok előjöttek, főleg 10+ éves írásaim kapcsán. Mitagadás, ha valami miatt nagyon jó dolog blogolni, akkor azért, mert olyan régi dolgokra, amikre már csak nagyvonalakban emlékszek, az adott poszt hatására előjöttek bizonyos részletek. Ezeket nemcsak a nosztalgia miatt volt jó olvasni, hanem azért is, mert érdekes látni, hogy bizonyos emberekhez minden volt akkor a viszonyulásom, és a mostani gondolkodásommal milyennek látom őket. Volt néhány írás, aminek kapcsán kifejezetten kellemetlen volt szembesülni a naivitásommal, de aztán hamar beláttam, hogy akkoriban hittem valamiben. Volt valami ami akkoriban hitet és reményt adott a mindennapokra. Hogy azok mennyire jöttek be, vagy miként változtak, az jelen esetben azért másodlagos, mert attól függetlenül éltem az életemet, ahogy tudtam. Ezért van az, hogy bár sokáig jártam pszichológushoz, soha nem állapított meg patológiás mértékű problémát. Voltak álmaim és vágyaim, amik irreálisnak tűntek, de nem kapaszkodtam beléjük annyira görcsösen, hogy gátoltak volna a mindennapjaimban.

Nem a naivitásomat volt rossz olvasni. Azokra az írásokra vagyok a legkevésbé büszke, ahol olyan véleményeket fogalmaztam meg, amikkel ugyan tudtam azonosulni, de a másik stílusában fogalmaztam meg. Ahogy hallottam vagy olvastam. Magyarán felvettem a másik kabátját, most meg lesek, hogy milyen hülyén nézek ki bennük. A másik kabátja nem áll jól rajtam. Még azokat a véleményeket sem volt annyira rossz olvasni, amelyek ugyan kiforratlanok voltak, de sajátok! Az önazonosság mindenek felett nálam, és ha azokra az emberekre nézek fel, akik önazonosak, akkor nekem is erre kell törekednem. Ha pedig kiforratlan, akkor dolgozok még rajtuk, de a másik stílusát átvenni rosszabb, mint kiforratlan saját véleményt írni.

Ezentúl tehát komolyabban figyelni fogom, hogy a megfogalmazott vélemények tényleg sajátok legyenek. Illetve remélem, hogy a múlt történéseiből levont tanulságokat tudom majd a jövőben hasznosítani.

És végre ismét tudok egyéb dolgokkal foglalkozni a projektjeimen belül. Van is mivel, a Wordpress-es blog is szépen lassan átalakítás alá kerül. Az lesz a portfolió oldalam, melyben referenciaként az eddigi munkáimból lehet majd ott olvasgatni. És végre tovább építgethetem az online munkásságomat.

Rendezkedés

Ma fel akartam venni a játékomat a Super Mario All-Stars Super Mario Bros. játékból, ahogy 100%-ra végigjátszom, de ez nem sikerült. Azért, mert ha a Super Nintendót a DVD-felvevőhöz kötöm, akkor LCD TV-n keresztül magasabb a válaszidő. Így többször haltam meg a játékban úgy, hogy például csak azért nem ugrott Mario, mert későn érzékelte, hogy megnyomtam az A-gombot. Azért volt a DVD-felvevőhöz kötve a SNES, mert fel is akartam venni a játékot. A felvétel ugyan megtörtént, de annak minősége miatt nem kerül ki YouTube-ra. Amúgy egy általam indított Gremlines kihívásba játszottam volna, és akkor már fel is veszem. De majd legközelebb.

De ez így persze nem maradhat, úgyhogy át kellett rendezzem a dolgaimat. Azért kellett rendezkedni, mert a Sony Trinitron TV a másik szobában volt, egy olyan helyen volt, aminek közelében nincs áramforrás. Lényegében meg lett tükrözve a rendszer, mert az ágy átkerült az ablak felőli oldalra, ahogy a könyvespolc is átellenbe került a fal másik oldalára, ahogy a TV-t tartó polc az alatta lévő DVD-kkel is. Ez volt a legnehezebb, mert szép súlya volt a TV-vel együtt. Nem is bíztam egy idő után, az ágyra tettem a TV-t úgy, hogy ne legyen baja. Porszívózás végett is jó ötlet volt a rendezkedés, mert nagyon koszos volt már az ágy alatti, TV állvány körüli rész.Az eredmény pedig emitt látható, elégedett vagyok vele.

A DVD felvevő az AKAI videomagnó alatt látható. Az most épp nincs bekapcsolva, de kacérkodok a gondolattal, hogy ebben változás legyen, mert az utóbbi időkben nemcsak a Pokémon: Mewtwo visszatér videokazettát vettem meg, hanem az 1996-os Csinibaba filmet is, így lenne miért bekapcsolva legyen. Mindenesetre felvételeket ezentúl itt fogok csinálni. És ha elég jók, mennek YouTube-ra, ahogy a tegnap játszott Mario Kart: Double Dash!! videó is eszményire sikeredett.

Egyébként is egy ideje gondolkodok azon, hogy újra használnám ezt a szobát arra is, hogy elvonuljak az online világ elől. Zenét hallgatni CD-n, kazettán, videokazettán, DVD-n filmet nézni, vagy egyszerűen csak elvonulni, gondolkodni. Hasonló célokra használtam ezt a szobát akkor is, amikor még nem volt internet. Remek hely arra, hogy egyedül legyek.

A szobában, ahol a napjaim nagyrészét töltöm, a Playstation 2-t használom DVD-lejátszónak. Egyébként is rég volt már bekapcsolva a PS2, most egy kicsit gyakrabban lesz. Én nem haragszom amiatt a fiaskó miatt, amit a Sony most meglépett. Én nem vagyok benne a többszázezres negatív értékelők között. Humbby barátommal beszélünk egyébként erről, és egyértelműen az a konklúziónk, hogy a Nintendo minden furcsa döntése kiállja ezzel szemben az összehasonlítást.

Én ettől függetlenül használom a Playstation konzoljaimat. Sőt, talán a PS2 játékaimat is előveszem. Ezeket mind még tavaly vettem Hollandiában.