Eladó Nintendo játékok

Eladók az alábbi Nintendo játékok:

Wii

• Super Mario Galaxy 6000 Ft
• Super Mario Galaxy 2 (komplett) 6000 Ft
• Donkey Kong Country Returns 6000 Ft
• Super Smash Bros. Brawl 4000 Ft
• Super Paper Mario 3000 Ft

GameCube

• The Legend of Zelda: The Wind Waker (Limited Edition, német borítós, magas a játék angol) 6000 Ft
• Luigi's Mansion 3000 Ft
• Super Mario Sunshine 3000 Ft
• Killer 7 (nem GC dobozos) 1500 Ft
• Paper Mario: The Thousand-Year Door (NTSC, fóliás új) 2000 Ft

Nintendo 64

• Donkey Kong 64 (expansion pak nélkül, csak a kazetta) 2500 Ft

Nintendo DS

• Final Fantasy III (leírás nélkül) 2000 Ft
• Dragon Ball Origins 3000 Ft

Game Boy Advance

• Final Fantasy Tactics Advance (komplett) 3000 Ft
• Tales of Phantasia (komplett) 3000
• Golden Sun + Golden Sun: The Lost Age (mindkettő komplett) 6000 Ft

Playstation 2

• Metal Gear Solid 2: Substance (kékdobozos) 2000 Ft
• The Legacy of Kain: Soul Reaver 2 2500 Ft
• Blood Omen 2 2500 Ft

Playstation

• The Legacy of Kain: Soul Reaver 2000 Ft

Eladó konzolok

• Nintendo 64 (limitált kiadású) + Super Mario 64 - Alig használt, tökéletes állapotban, dobozában 18.000 Ft
• Nintendo Wii - Fekete Wii Sports Resort Pakk, megkímélt állapotban összes tartozékával, dobozában Duracell márkájú ceruza akkumálor, töltőelemekkel. Igény esetén softmoddolható 33.000 Ft
• Game Boy Advance SP - Tribal mintás, töltővel, doboz és leírások nélkül 5.000 Ft

Érdeklődni a zsida87@gmail.com címen lehet.

Profivá válni pillanatok alatt

Szombatra találkozót szerveztünk bagszival zsidához, hogy megnézzük a szobáját, amit kibérelt. Szerintem a házában az egyik legjobbat kapta meg. Elég érdekes a ház elrendezése, úgy kell elképzelni, hogy folyosó, mellette jobbra azonnal zsida szobája. Ha kicsit tovább jobbra egy átjáró-szerűség van, abból nyílik két szoba két oldalról. Zsidának jó helye van, a többiektől elkülönülten. :D

Reggel ébredés után villámgyors megmértem a súlyomat a Wii Fittel, majd body test. Lassan 24 alá megy a BMI-m. Összekészülődtem, reggeli, utána 9.30 fele indultam el bagszihoz a 151-es busszal. Még épp takarított, de már a vége fele járt. Közben rendületlenül elemezgettük a Nintendo Magyarország helyzetét, egyszerűen nem lehet eleget keseregni a semmittevéseiken, pedig a Nintendóban hatalmas lehetőségek rejlenek. De úgy tűnik, ránk, rajongókra hárul ezen lehetőségek kiaknázása. Lelkes rajongókból nincs hiány, ennek látszatja van: Nintendofan website. Ezt Dash kezdte el csinálni, majd később csatlakozott hozzá Spidey, és ezen oldal mellé csinálnak egy hírblogot is. Bár az oldal még igencsak kezdetleges, de azért valljuk be, hogy frissítés terén messze túlszárnyalják a Nintendo.hu oldalt. Ezt mutatta meg bagszi, és beszéltük, hogy jó kezdeményezés lenne, de még tényleg kezdetleges, viszont ha lelkesedésük, és a tenniakarásuk nem fagy alább, akkor színvonalas oldalt lehet csinálni.

11 óra lett, mire elindultunk. 109-es busszal elmentünk a Kálvin térig, onnan Újpest-Központig metróval. Ritkán járok erre, kicsit szokatlan számomra az aluljáróban levő erős sárga fény. Nem kellett sokáig várni zsidára, de tett róla, hogy meglepjen minket, levágatta a haját. Már annyira megszoktam hosszú hajjal, hogy ha nem szólal meg, esküszöm, nem ismerem fel, csak a hangja alapján sikerült. :D Elsétáltuk az otthonához. Felértünk, ám elfelejtettünk elemet venni, bagszinak nem maradt. Elmentünk addig az Újpest-Központi Sparba, addig zsida elkezdi csinálni az ebédünket, hortobágyi palacsinta. Még soha nem ettem ilyet, úgyhogy kíváncsi voltam. A Spar átmenetileg felújítás miatt zárva van. Rá is fér, amikor még a 13. kerületben laktam, elmentem oda egy párszor, és hát eléggé lepukkadt állapotban volt. Így felmentünk az emeletre, a ruhaboltba. Na itt nem akármi történt. Megkérdeztük a biztonsági őrt, hol lehet elemet kapni, a pénztárra mutat. Épp fizetett egy nő, lekapjuk az elemet, amikor végzett, odaadjuk a pénztárosnak, és kifizetjük. Mire végzünk, a mögöttünk álló nő eléggé bunkó hangnemben mondta nekünk, hogy a sor vége arra van. Bagszival bocsánatot kértünk, és hogy nem tudtuk, hogy van sor, és arra van. Egyébként tényleg nem láttuk, azt hittük, hogy a nő fizet, aztán jöhetünk mi. Mondtuk, hogy mi csak az elemet szerettük volna kifizetni, erre a nő rámutat a kb. 6 ruhájára, hogy ő meg ezeket akarja kifizetni. Na erre már inkább otthagytuk. Iszonyatosan tud bosszantani az ilyen. Én, amikor pénztárnál sorba állok, általában előreengedem azt, akinek csak kevés (pl. csak egy üdítő) van nála, ne álljon azzal sokáig sorba, és szerintem a pénztáros kb. ennek szellemében engedte, hogy kifizessük az elemet. Amin még fennakadtunk az az volt, hogy anő akkor szólt ránk, amikor végeztünk a kifizetéssel, most ezzel mennyivel volt előrébb megnyilvánulásával? Mert szerintem ezzel csak hátrább került... emberségben. Na mindegy, így színes a pesti élet. Visszamentünk, zsida nagyban ténykedik a konyhában. Többször kért bocsánatot, mert reggel elaludt, már rég ehetnénk. Addig bagszival Mario Kartoztunk, zsida is beszállt. Kezdi megszeretni a játékot. Tekintettel hozzá, könnyűre állítottuk be a nehézséget, és a Mach Bike-ot ajánlottuk neki. Így már nem nehéz mögöttünk 3. helyen végezni, igaz? Amikor bagszinál kipróbálta, iszonyatosan bosszantotta a játék, hogy egyszerűen nem bírja kezelni. 150cc Normalon, nehezen kezelhető kocsival nem volt könnyű dolga. Bár sokáig azt gondoltam, hogy a kocsi köbcentimétere igazából semmit nem befolyásol, de meggyőztek, hogy ez nem így van, mert a nagyobb motortérfogat nemcsak annyiban befolyásolja a versenyt, hogy gyorsabbak vagyunk, hanem, ha neked jönnek, sokkal jobban meglöknek, elég nagy esély van kiesni. Kezdjük 50cc-nél. Így már sokkal jobban ment zsidának, én meg fél pályahosszal nyertem... amikor nem ütöttek ki húszsor egymás után. A 3. helyére zsida nagyon fellelkesedett, és elkezdett Time Trialozni, és igen gyorsan eljutott az én szintemre az egyik pályán. Igen, a Mario Kart Wii szokatlan lehet azoknak, akik első alkalommal játszanak vele, de minden csak ráérzés kérdése. És zsida enne mestere, ő elég gyorsan ki tudja tanulni egy játék minden csínyját-bínját. De nagyon szeretem a lelkesedését. Amikor kedden nálam volt, úgy beszélt a Zelda: Wind Wakerről, és a Twilight Princess-ről, hogy majdnem rávett arra, hogy megint játszak Zeldával. Majd az Ocarina of Time 3D-vel. Csak el ne feledkezzen az ebédről. Már nem kellett sokáig csinálni. Visszament a konyhába, közben, ahogy vissza-visszajött, bagszi megmutatta a legújabb Dorkly Mario videókat. Ezek is hatalmasak! De annyira jók, nemcsak a nagyon jó animáció miatt, hanem a hangok. Iszonyat profi a szinkronmunka. Mario hangjának elég megszólalni, és már nevetésre ingerel, érződik, hogy ebből hatalmas poén lesz. Zsida közben elkészült, és mialatt ettünk (veszett finom volt!) bagszi megmutatta a 2010-es Őszi AnimeConról készült dinnyevágó (nem tudom a japán nevét) videót, hogy milyen volt. Hát én ebben nem vettem volna részt, bár így messziről jó mókának tűnt. Megettük, aztán mentünk is, mert bagszi ment MAT elnökségire, ami minden szombaton van. Én meg egyenesen haza.

Zsidának hagytam a Mario Kart Wiimet. Mire visszaveszem, remélem, nagyon profi lesz!

Pokémon HeartGold / SoulSilver teszt az 576-ban

A 2010. áprilisi 576 KByte-ban helyet kapott egy oldal erejéig a Pokémon HeartGold / SoulSilver. Nagyon jót írt róla a tesztelő, komolyan mondom, hosszú idő után én személy szerint most éreztem először azt, amit egy tesztben szeretek, hogy... "lazán" dicséri a tesztelő a játékot. Én pont ezt hiányoltam az 576 Konzolokban, hogy amikor volt egy Nintendo játék, akkor írta, hogy jó-jó, de valahol ő azért másképp gondolta, és én többek között ilyen változást reméltem, amikor kiderült, hogy vége az 576 Konzolnak, és majd itt, az új KByte-ban. És ezt én itt nagyon érzem. Mert én pl. a 2003. májusi 576 Konzolban, a Zelda Wind Waker teszt is 8 oldalas, de egyszer sem olvastam végig... Mert már az elején azt éreztem, hogy úgy isten-igazából semmiről nem szólt... Nem csoda, hogy sokáig (talán máig) a Mario Party volt a kedvenc cikkem az 576 Konzol 1999. áprilisi számából, mert ott éreztem, hogy tényleg szereti a cikkíró a játékot, és a mai napig én személy szerint Vári Zolit tartom az egyetlen olyan 576-os tesztelőnek, aki megbecsülte a Nintendót. Sok mindennel foglalkozott ő videojáték és PC berkein belül, de a Nintendóval is szívesen foglalkozott. Meg talán Credo a Game Boy Advance-szel. De úgy isten igazából... Ami miatt szeretek olvasni egy tesztet, az ebben a Pokémon tesztben mutatkozik meg. Egyetlen szívfájdalmam, hogy nagyon rövid a teszt. Tehát nagyon jó, de legalább annyira rövid is. Az az egy oldal nagyon kevés, de éreztette a cikkíró is, inkább arról írt, hogy mennyire jó a játék, minthogy belekezdjen egy ismertetésbe, amit véleményem szerint jól tett. Egy oldalban nem lehet bemutatni a játékot, ha most belekezdett volna, akkor meg befejezetlen lenne a cikk, és inkább elmondta, hogy miért jó a játék, amit én jó döntésnek tartok. Hát igen, egy Pokémon játékra minimum egy különkiadást kell szánni, hogy tényleg mindent leírjunk a játékról, mert nagy hosszú játékról beszéltünk. De örültem, hogy jó tesztet olvashattam. És nyereményjáték is volt, ahol SoulSilvert lehet nyerni! Engedelmetekkel nem mutatnám meg itt (már csak azért sem, mert nem tudom, hogy mennyire ütközne jogi ügyekbe), inkább vegyétek meg az 576 KByte-ot, az 576 shopokban 200 forinttal olcsóbb az újság. Én beküldtem a megfejtést, nagyon szeretném megnyerni a SoulSilvert, mert nagyon jó játék, a PokéWalker is nagyon jó találmány!

Manapság Suara: Musouka című dalát hallgatom. Hihetetlen, hogy a Jpop ipar (ezen belül az anison) mennyi tehetséget rejt magában! Hihetetlen egyedik hangja van az énekesnőnek, a dal is nagyon jó lett!

Út az óceán felé

Egyre több séma lelhető fel a régi Zeldákból. Világos, hogy merre van az út a vizes rész felé mennék, de le van törve a híd. Ugyanilyen volt az Wind Wakerben és az Oracina of Time-ban. Ha egy kicsit továbbmegyünk találkozunk egy nem olyan régi ismerőssel, Linebeckkel, aki elmondja, hogy van egy Bridge Worker a Snow Realm-ben, aki meg is csinálja nekünk a hidat, csak megkér minket, hogy vigyük el oda. De nem mindegy, hogy. Találkozunk majd bizonyos táblákkal, mint például lassítsunk, gyorsítsunk, fütyüljünk. Ez határozza meg az elégedettségét. Nem tudom, hogy mi történik, ha nagyon elégedetlen, gondolom akkor visszamegyünk a házához. Nálam ez nem történt meg. Időközben bemehetünk a Hyrule Castle-be, ugyanis kapunk 2 levelet. Az egyik Russell-től jött, aki megtanított minket kardozni. Visszahívott, hogy gyakoroljak nála egyet. Nem tetszett eleinte, hogy 20 rúpiát kér, pláne, hogy nem is sikerült sokat kardozni. Ugyanis most az megy, hogy hárman vannak ellenem, és bárki eltalálhat. Három "életünk" van, és az a lényeg, hogy mindegy, hogy kibe, de kardozzunk bele valamelyikbe. Elsőre nem sikerült sok. Vissza akartam menni, de megint kér 20 rúpiát. De ekkor már otthagytam. De megnéztem a YouTube-on, mert éreztem, hogy azért nem kicsi a jutalom. És tényleg nem. 60 találat után Heart Containert kapunk! Azért az szép. Még egyszer megpróbáltam, ekkor már jobban ment, de nem eléggé. Igazából erre két módszer lehet. Vagy kikerüljük azt, aki támad, vagy visszatámadunk rá. Mert csak egyvalaki támad mindig kis szünetekkel. Végülis kivitelezhető. Ha a Wind Wakerben is ment, itt miért ne? De majd később. Mentem is tovább A másik levelet Beedle küldte, akinek a Wind Wakerben is volt üzlete. Itt a magasban van, és fütyülni kell a vonattal, ha vásárolni akarunk tőle. Több mindent lehet tőle vásárolni, de kapunk tőle egy klubkártyát, ahol levásárolt 10 rúpiáért kapunk egy 1 pontot, melyeket gyűjtve kapunk ajándékokat.

Szóval visszamegyünk Linebeckhez, örül a hídmunkás embernek, meg is csinálná nekünk a hidat, csakhogy nem olcsón dolgozik. A tarifája 5000 rúpia. Ezen mindenki meg van rökönyödve. Linebeck mondja nekünk, hogy a barlangban el van rejtve egy Regal Ring, melynek értéke 8000 rúpia. Tehát még túl is fizetnénk a hídmunkásunkat. Igazából nincs nehéz dolgunk, hisz Linebeck elárulja a nagy titkot. Az a lényege, hogy bent megtanuljuk a Song of Light dalt, melynek segítségével fényeket tudunk megidézni bizonyos tárgyakból. A barlang mélyén van két ilyen tárgy, és ennek kereszteződésénél kell 4 lépést előrelépni, majd 6 lépést balra, itt eljátszani a Song of Discovery-t, és előjön egy ládában a Regal Ring. Ha visszamegyünk, odaadjuk, és kész a híd, mehetünk az Ocean Realmbe.

Első utam az Papuchia Village-be vezetett. Itt még nem tudtam sok mindent kezdeni, kiderült, hogy először az Island Sanctuaryba kell menni. Itt még nem tudtam továbbmenni, így mentettem.

Egy apró bejelentenivaló: Ma 2 éves a blog! ^^

(Megjegyzés: A The Legend of Zelda blognak ezen a napon a 2. születésnapja.)

Wii árak egyre lejjebb

Úgy tűnik ennek is eljött az ideje. Igen jó áron találtam Nintendo Wii konzolt. A Konzol Stúdió 46990 forintért adja a fehér konzolt, a fekete meg 53990 forint. Itt megtekinthető. Sokáig kellett erre várni, de megérte.

De azért a 69990 forintos induló ár véleményem szerint nem volt annyira durva. A GameCube 2002-ben 74990 forinttal startolt. Csak annyi a különbség, hogy a GC ára viharos sebességgel ment le. Én 2005-ben 2 játékkal 43000 forintért vettem. De azt soha nem felejtem el, hogy amikor megjelenés után megláttam a Tescóban 75000 forintos áron, többször volt visszatérő álmom, hogy ott vagyok a Tescóban, leemelem a gépet, mennék a pénztárhoz kifizetni, de soha nem értem el, mert mindig felébredtem. És abban a tudatban voltam az első pár pillanatban, hogy ott vagyok a Tescóban géppel a kezemben, de amikor körbenéztem, akkor ért a felismerés, hogy a helyszín egy kicsit más, a GC sehol. Szóval van történetem a GC kapcsán. ^^' Aztán gyorsan lement az ára, és végre nekem is elérhető lett.

De azt a Zeldás GameCube-ot a mai napig visszasírom, amit 2004. karácsonya után kénytelen voltam otthagyni. Volt egy Zelda Wind Waker Pak GC, karácsonyig nem kelt el, így karácsony után lett sárga címkével értékesítve, de ilyen tizen- huszonvalahányezer forint körül. És nem vehettem meg! T_T Nagyon hiányzik.

De most inkább a jelenbe térjünk vissza. Most ez a háttérképem:

Mert ilyet is találni a New Super Mario Bros. Wii oldalán. Nagyon tetszik, szerintem az öt letölthető NSMBWii háttérkép közül ez a legjobb.

A Super Guide mód lényege

Még látom a lelki szemeimmel azokat a nem éppen pozitív hangvételű hozzászólásokat a Gamer 365-ön, amikor kiderült, hogy mit tervez a Nintendo, pláne akkor, amikor fény derült arra, hogy a New Super Mario Bros. Wii lesz az első, ahol alkalmazva lesz ez a bizonyos segítség. Gyorsan egy mondatban, aki nincs képben: A Super Guide egy vadonatúj találmány a Nintendótól, ha elakadsz, nem bírod megcsinálni, akkor meg lehet kérni a gépet, hogy csinlja meg neked azt a pályát. Persze az egész nem ilyen egyszerű.

A lényege az, hogy ha nyolcszor meghalsz egy pályán, akkor a gép felajánlja a Super Guide lehetőségét. Ha elfogadjuk, akkor megjelenik Luigi, és végigcsinálja nekünk a pályát. Az irányítást bármikor visszavehetjük, de akkor a Super Guide már nem tér vissza. Azt a pályát, amit gép csinált, másképp színeződik ki, ekkor a gép megkérdezi, hogy szeretnéd-e magadtól megcsinálni a pályát. Persze a Super Guide mód használatával a végső értékelés már nem lesz annyira fényes.

Amit a hozzászólók elfelejtettek (vagy nem említették meg) hogy ez opciánlis, nem kötelező. A gép csak felajánlja, hogy itt a lehetőség, használd ki, ha nem megy. Megmutatjuk, lehet, hogy utána menni fog. De mire föl a Super Guide? Még több játékost akar bevonni a Nintendo, vagy szükséges rossz? Nekem megvan az elméletem erről. Szerintem valahol a kettő között van a kulcs. Aki legalább olyan régóta játékos, mint én, vagy még régebb óta, az a technikai fejlődésen túl még két nagy változást tapasztalhatott az idők során:

• Könnyebbek lettek a játékok
• Jelentősen megnőtt a játékválaszték.

És a kettő nagyon is fedi egymást. És ez Sony "találmány". Bár lehet, hogy nem szándékos volt, hogy minél jobban belenyúljunk a pénztárcánkba, hanem ugye nagyon sikeres volt a PSX, és a játékkiadók, készítők is szerettek volna részesedni a sikerből. És jöttek százával a játékok. És hogy minél többet tudjunk venni, gyorsan kivégezhetővé tették a játékokat. Ez a játékos-kultúra átalakulásával járt. Könnyebbek lettek a játékok, mert jelentősen megnőtt a játékválaszték, és hogy minél többet vegyünk. Én erre vezetem vissza a kezdeteket. A Nintendo úgy-ahogy tartotta a játék nehézségét, bár ugye a Zelda Wind Waker nem izzaszt már meg annyira, mint mondjuk az első Zeldák. És ahogy írtam 1-2 possztal lejjebb, bizony nehezebb lett a New Super Mario Bros. Wii az átlagnál. Komolyan, úgy éreztem, hogy ha nem lenne tapasztalatom Mario játékokban, akkor a New Super Mario Bros. Wii lenne az, amit hónapokig játszanék végig. Ez nagyon jó dolog, viszont mit szólna hozzá a sok újkori konzolos? Itt jön képbe a Super Guide mód, elméletem szerint a Nintendo ezzel sok éves problémának akarta elejét venni. Mert voltak panaszok arról, hogy könnyebbek lettek a játékok. És ezzel akarta a Nintendo azt megcsinálni, hogy legyen nehéz a játék, akár annyira is, mint a régi játékok, de hogy úgy játékosok kedvét se szegje, itt a Super Guide. Ha ez így igaz, ahogy leírtam, akkor viszont nagyon is jó dolog a Super Guide. Mert ezzel a kezdő játékosok segítséggel ugyan, de látják, hogy a gép hogy csinálná meg, és lehet, hogy azzal együtt okosabb lesz, és legközelebb már ő is fogja tudni, hogy mi a teendő ez esetben. Csak hát a minősítése nem lesz annyira magas.

Egyébként haladok a játékban, a 4 világot kezdtem meg. A 3. világ jeges volt. És nagyon érdekes. Sokkal több itt az utalás a Mario 3-ra, mint gondoltam. Habár ott a 6. világ volt a jeges, de ennek is, és a NSMBWii jég világának főnöke Lemmy Koopa. És ez még nem minden. A 4. világ a víz országa, és ennek is Wendy O. Koopa a "főnöke" mint a Mario 3-ban. Visszatérve egy kicsit, a 2. világban Roy Koopa szerintem hátrébb kellett volna, ugyanis én azt sokkal nehezebbnek éreztem, mint Lemmy Koopát. Ugyanis, ha Roy Koopa földet érése megremegtet, akkor nem menekülhetsz a sebzése elől. Viszont Lemmy Koopa labdája sehogy sem sebez. Az szerintem rém könnyű volt. Úgyhogy érdekes. Kíváncsi leszek a 4. világra.

Kudarcok csapdájában

Bocsánat, hogy nem volt egy pár napja tematikus post, csak hát a videojátékok terén kissé mélypontra kerültem. Ebben nagymértékben közrejátszik a sorozatos Brawl-kudarc. Rossz érzés tudni, hogy próbálok hozzáállni hardcore szinten a játékhoz, és azt érzem, hogy nincs fejlődés. Bár azt hozzá kell tennem, hogy a BigN-esek közül, akik profik, nagyrészt sem azért profik, mert annyira jól verekednek, hanem taktikáznak, kijátszák az ellenfelet. Egy példa: A Zeldás Bridge of Eldin pályán azt csinálják, hogy kiállnak a pálya szélére, kicsalogatják az ellenfelet, és egy könnyed ütéssel kiütik a pályáról. Nem vagyok híve taktikázásnak. Szerintem, ha nagyon akarom, ezt még én is meg tudnám csinálni, nem kell ehhez nagy művészet. A másik, amit a profik szoktak alkalmazni nálunk, az a közelharc kerülése. Nagyrészt olyan karaktereket választanak, akikkel messziről lehet lőni, pl. Wolf, Toon Link, Pikachu. Na jó, Pikachut én is szeretem használni, amikor nem komolytalanul játszok. Biztos vannak olyanok, akik nagyon jól verekednek. De nem szeretek ilyenek ellen harcolni, és ha egy négyes elleni harcban kettesben maradok egy ilyen emberrek, akkor inkább az öngyilkosságot választom (kimegyek, vagy leugrok a pályáról). De elgondolkodtat, hogy feltétlen jó ez a módszer? Úgy vagyok vele, hogy ha alulmaradok, akkor nem lenne jobb egy számomra kellemesebb veszedelem, mint egy megalázó, ha ő így is úgy is nyer? Hát kaptam durva szavakat emiatt. Jó, ismerem azokat a mondásokat, hogy soha ne adjuk fel, meg küzdjünk a végsőkig, de egy velem nem egyenrangú ellenfél ellen, akik egy másik TV előtt röhögnek, hogy mekkora egy szerencsétlenség vagyok, nem gondolom azt, hogy méltó ellenfél lennék nekik. Aztán belegondoltam abba is, hogy lehet, hogy azzal, hogy félbehagyok egy harcot, vagy feladom, azzal a többieket is (kis túlzással élve) megalázom. Lehet, hogy más szempontból is jobb lenne, ha nem adnám fel, mert ha biztosan veszítek, akkor már csak azért is érdemes lenne továbbfolytatni, hogy mire megjelenik a nagy GAME felirat, az ellenfélnek hány élete, és hány százaléka van, ebből is kivehető valami fejlődés. Bár ha jól végzek az nem feltétlen az én érdemem, hanem a másik fél hibázott. De ezen elgondolkodva mindenképp jobb lenne folytatni. Az már bebizonyosodott egyszer, hogy (ezt minden szerénység nélkül kijelentsem) tudok nagyot robbantani. 2007. októberében elkezdtem keményen harcolni a Mario Kart Double Dash!!-ban, és pár nap alatt néhány pályán elértem a profi szintet. De akkor szinte égtem a vágytól, hogy nagyon jó legyek, és 100%-ig csak rá koncentráltam. De manapság még Zeldázni se nagyon visz rá a lélek. Pedig többször belegondoltam már, hogy mennyi restanciám van: Majora's Maskben megölni a Woodfall Temple főbossát, a Master Questben a Jabu Jabu főboss megölése, Twilight Princessben az első farkaskalandok, vagy akár a Wind Wakert is folytathatnám, hisz kész a Tower of the Gods. De hiába érzek magamban elszántságot, hiába nézem a játékok, tokját, dobozát, valamiért nem jutok el odáig, hogy játszak. A Brawl általi kudarc mintha teljesen elment volna a kedvem a játékoktól. Nincs jól ez így. Megint érezni akarom azt, hogy teljesen lázba hoz a játék. Az utóbbi időkben gyakran eszembe jutottak azok a Mario Kartos idők. Nagyon jó volt. A Zeldás időktől eltekintve, az volt az utolsó olyan eset, hogy azt éreztem, hogy igazán jó játékosnak lenni. Ha újra átélhetném megint azt az időt, minden sokkal másabb lenne, nemcsak nekem lesz jobb, hanem a többieknek is.

Tingle-lel az istenek templomában.

Na végre túl vagyok a Tower of the Godson a Wind Wakerben! 2 hete próbálkoztam vele, de akkor áramszünet lett, és elment minden mentésem, amit a templomban csináltam, így elment a kedvem attól, hogy folytassam, de ma a GBA/GC kábelt segítségül hívva megcsináltam. Meg kell jegyezzem, Tingle nem nagy segítség. Nem sok mindent csinál. Itt-ott jelez, hogy van valami, de hogy hogy lehet megszerezni, arról semmit. Néha ilyen láthatatlan helyen mutatja, hogy ott egy szilárd tárgy van. Szóval érdekes dolgok ezek. Olyan sok hasznát nem vettem. Majd írok róla külön, most a Dungeonról. Nagyon szivatós volt egykét helyen, de rendkívül élvezetes. Bár eleinte nagyon nem tudtam, hogy mit kell csinálni. Mert mit látok? Egy szűk helyen vagyok, Red Lionnal, a hajóval, sehol egy bejárat, és ha sokáig úszok Linkkel, akkor elmerül. Meg arra gondoltam, hogy ha kirakom a vitorlát, akkor fogok tudni menni, de utólag kapok észbe, ha nincs szél, akkor mi hajtsa a hajót? Hát az R-gomb nyomvatartása. Nagy nehezen találtam egy ajtót, ahol elkezdhetem. Aztán mentem szépen lassan. Beléptem egy pár szivatós helyre. Legalábbis nehezen jöttem rá a titok nyitjára. Az egyik ilyen hely, ahol víz van, és csak a két végén van "szárazföld". Az egyik végén két fáklya ég. És a botot kell úgy átvinnünk a vizen át (ahol dobozok vannak) hogy ne essünk bele a vízbe. Hát szenvedtem vele vagy fél órát, mire rájöttem, hogy a dobozokat bizony el lehet mozdítani úgy, hogy átugorjunk a másik végére. Hát milyen Zeldás vagyok én, hogy ilyeneket nem tudok! T_T Már az első Zeldában is kellett mozdítani! Így sikerült átérni a másik végére. Aztán sok érdekes történt. A három kő, amit a helyére kell vinni, az is nagyon vicces. Link hívja, hogy "gyerünk", és követ minket. Persze, hogy miként jutunk át, az már egyéni szoc. probléma... De itt is kell gondolkodni. Meg itt kapunk meg egy új dallamot, meg a mini-boss megölésével az íjat, és a nyilat. A Mini-boss egyébként az Iron-Knuckles. Igen, akit annyira "szeretünk". Ocarina of Time-hoz hasonló módszerrel öltem meg, tehát bombával. Ez egyébként sokkal könnyebb. Ja, és meg ne feledkezzek, az egyik legemlékezetesebb részre, amikor azt hittem, hogy glitches a dungeon. Ugyanis, amikor a harmadik kőszobrot tereltem a helyére, rossz helyre vittem, mert először azt hittem, hogy az a jó. Az a hely lent volt, vízközelben. És amikor vízbe ér a szobor, olyan, mintha zuhantunk volna egy nagyot. És nem tudtam sehogy sem kimenteni a vízből, egyszer el is veszett az összes szívem. Nagy nehezen rájöttem a megoldásra, és sikerült végigvinni. De már abban gondolkodtam, hogy mi lesz, nem fogom tudni végigvinni a játékot? Az egészet kezdjen az elejétől? De szerencsére nem így lett, és sikerült megcsinálni. Aztán még a főboss is könnyű volt. Azt nyilvánvalónak éreztem, hogy a nyíllal kell valamit kezdeni, ez be is jött, de amikor a fej leesett, azt hittem, hogy kardozni kell, ahogy szokás, de nem. Bombát kell rakni bele. És ezt így háromszor. Aztán meghalt, és mentettem. Hogy utána mi van, majd holnap kiderül.

Amit tudunk, ingyen adunk!

Ez így egy kicsit vicesen hangzik, de van ilyen. Előfordul egy fórumon, hogy valakinek nem kell valami, és esetenként ingyen felajánlja valaki másnak, akinek kell. Ilyen szerencsés voltam most. Valaki eladott egy GBA-GC kábelt (eredeti) és lecsaptam rá. Ma érkezett meg:

Néhány GameCube játék támogatja, például a Zelda Wind Waker, vagy a Zelda Four Swords Adventures. És nagyon örülök neki, mert annyira ritka, hogy egyszer kerestem az eBayen, és szó szerint egy sem volt. Na mondom szép. Most meg az ölembe hullik egy.

Egyenlőre az FSA-ban próbáltam, nagyon ötletes. Azt csinálja, hogy amikor belső térben vagy (ház, barlang) akkor nem a TV-ben mutatja a történéseket, hanem GBA-n. De nagyon érdekes, mert ami történik kint, és hangja van a TV-ben, az a GBA-n is hallatszik, és ha robban valami a TV-ben, az a GBA-n is robban. Nekem tetszik.

Wind Wakerben meg segédként van. Be lehet rajta hozni a Tingle Tunert, és mindig szól, ha az adott pályán van valami titok, vagy ha valami elérhetetlen magasságban van, azt lehozza nekünk. Szóval ilyen hasonló jóságok. De biztos, hogy több játék is támogatja ezt a kábelt.

A Wind Waker folytatása

Egy picit elakadtam a Wind Wakerben, mert nem tudtam eljutni az erdőbe, ahol a tündérek vannak, akik meggyógyítják a nagymamát. Aztán rájöttem magamban elég csak a szél irányát arra változtatni, amerre lebegnem kell, és akkor elérem az erdőt. Ugyanis leszakadt a híd. Így sikerült. Nem nagyon volt ellenségáradat, bár a két Moblin egyszer megölt. Aztán jobban szétnéztem, hogy van bomba, azzal rájuk lehet robbantani. És sikerült is. Bár nagyon vicces. Amikor meglátják a kezemben a bombát, megijednek, elfutnak. Ilyenkor lehet kardozni őket. Nekem tetszett. Aztán, felrobbantottam a nagy követ, bejutottam a tündérhez. Óriás tündér? Volt benne olyan gondolat, hogy esetleg egy Ocarina of Time-féle "érdekesen" kinéző tündérrel lesz dolgom, aki úgy nevet, mint egy buta anime karakter? Szerencsére nem. ^^' Egy kedves, szelíd tündérrel találkoztam, aki megajándékozott egy nagyobb "pénztárcával", hogy immáron ne 200, hanem 1000 rúpiát tároljak. Milyen kedves. Aztán felszedtem egy kis tündért, hogy ha visszamegyek a nagymamámhoz, nekiadjam, és meggyógyul. Ugyanis beteg. Belebetegedett abba, hogy se Aryll, se Link nincs mellette. A tündér hatására meggyógyul, és egy lelket is öntenek belé (hirtelen nem tudtam másképp megfogalmazni, a "lélek is ömlik belé" meg viccesen hangzana.). És ad egy elixír Soupot, amit kétszer lehet felhasználni. Azt mondta, hogy ha bármikor baj van, akkor ő feltölti az üvegemet levessel. Ez idáig nem hangzik rosszul, de ha a térkép túlső felén vagyok, és ha épp leves-szükségletem van, akkor hajózzak ki oda? Érdekes lesz. Majd kiderül. Aztán a sziget hátulján van egy elzárt bejárat, amit bombával lehet megnyitni. Odament meg Jabun vár minket, aki térítésmentesen odaadja a harmadik gyöngyöt. Ezáltal meg tudunk nyitni egy titkos szigetet. Csak ezt a három gyöngyöt el kell helyezni három különböző szigetre, melyeket KoRL bejelölt nekünk. A KoRL egy rövidítés: King of Red Lions nevet takarja magában. Rajta utazunk. Ha megvan mind a három gyöngy, el van helyezve, akkor megnyílik egy titkos sziget.

És megjelenik a Tower of the Gods, a 3. Dungeon színhelye.

Zelda II NES-en.

Végre volt alkalmam kipróbálni a Zelda II-t NES-en. Egy picit izgultam, hogy akkor most úgy fog kinézni, mint GBA-n, vagy mint VC-n. Hála Istennek a Virtual Console győzött! Így nagyon fogom szeretni. Szerintem most NES-en is végigviszem. Nem fog ártani a beedződés a nehéz játékokra. Egyébként jól kezdek. Egyből belementem a sötét barlangba az ereklyéért, azt is meg is szereztem, de visszafele elvéreztem. A többit majd otthon.

Aztán meg a Wind Waker felé is húz a szívem. Szerintem most hanyagolni fogom a Pokémon Sapphire-t, mert May nem enged tovább, mert a Grovyle-ja mindig elgyőzi as Marshtompomat, és nincs több 15-ös szinten felüli pokém, úgyhogy EV-znem kell, ehhez most nagyon nincs kedvem. Úgyhogy szerintem most NES-re Zelda II, és GC-re Wind Waker.

Japán árszínvonal

Arról már többször hallottam, hogy Japánban rendkívül drága az élet. Ma erről megbizonyosodtam, ugyanis nagy örömömre megjelent ma a legújabb Okui Masami nagylemez Akasha címmel, és lehet venni külön csak a CD-t 3150 Jenért, ami kb. 7600 forint, vagy lehet venni CD+DVD-t is, ami 3990 Jen, vagyis 9635 forint. Jelenlegi árfolyam szerint. Ez őrült drága, ha a forint árakhoz viszonyítjuk. Ki az, aki 7600 forintért CD-t venne? Na jó, felteszem a kezem, hisz mégsem akárkiről van szó. ^^' Mivel engem amúgyis érdekel a közgazdaságtan, ezért egy kicsit utánanéztem, hogy régen milyenek voltak a Japán árak.

Mindenek előtt, tudni kell azt, hogy Japánban nincs infláció. Vagyis a pénz vásárlóereje nem romlik. Ez a közgazdaságtan szerint rossz dolog, mert egy 3-4%-os infláció kifejezetten szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások fejlődjenek, hisz ha évekig tartanák a nyereségüket, akkor az reálérték szerint veszteség. Hallottam olyat, hogy Japánban évek óta stagnál a gazdaság, nem fejlődik sehova. Bár ha belegondolok, hova fejlődjön, amikor a világ 2. gazdasági nagyhatalma, szinte minden modern elektronikai eszközt ők találnak fel. Azon azért elgondolkodtam, hogy ha mindig dolgoznak valami újon, akkor mi szükségük van nekik árszínvonal-romlásra, hogy fejlődjenek?

Egyébként az árak tényleg stagnálnak. 1991-ben a Megumi Hayashibara: Half and, Half album anno 3000 Jen volt, és most is alig emelkedett a CD-k ára, mint ahogy fent írtam, 3150 Jen. A különbség csak annyi, hogy amit megtudtam, hogy 1991-ben 1 Japán Jen még 0.5 forint körüli értéket ért. Tehát az első Megumi album kb. 1500 forint volt. De azt is figyelembe kell venni, hogy ez az 1991-es magyar árakhoz képest mennyi volt? Annyit tudok, hogy akkoriban 180-200 forint volt egy kazetta, tehát akkor a CD lehetett átlagban olyan 500 forint? Már ha volt akkor már CD. Az első emlékem, amikor CD-t láttam 1994-1995 körülre tehető. És ma egy Japán Jen kb. 2.5 forintot ér, és közben a magyar árak meg emelkedtek, ezáltal egy kicsivel enyhébbnek mutatkoznak a Japán árak. Egyébként onnan lehet tudni a CD-k árait, hogy rá van írva a borítóra, ugyanis ezeknek egységes az áruk.

Egy új animével fogok nemsokára próbálkozni, az a címe, hogy Muteki Kanban Musume. Okui Masami énekli az openinget, WILD SPICE a dal címe, amit imádok! És azt olvastam róla, hogy nagyon humoros anime, sokaknak tetszett. Remélem, hogy tényleg nagyon jó lesz. Ha csak az openingen múlna, már imádom az animét!

De egy Zeldás jellegű témám is legyen. Nem vettem elő másik játékot, miután végigvittem a Zelda II-t, bár azon gondolkodok, hogy a Wind Waker elővehetném. Pláne, hogy nem alszok. Hát igen, egy álmatlan éjszaka után kifejezetten kellemes iskolában lenni. -_- Egyébként folytatom a Pokémon Sapphire-t. Imádom! Nagyon sok 2006-os emlék előjött (mintha olyan rég lett volna. ^^'), nemcsak az emlékek miatt jó vele játszani, hanem mert egyébként is fantasztikus. Csak Sableye-t nagyon nehéz fogni. Többször dobtam rá pokélabdát, és mindig kiugrott. Amikor piroson állt már az életcsíkja (tehát nagyon kevés volt már) akkor kapott egy Great Ballt, de abból is kiszabadult! Meg még amivel játszok, az a Pokémon Link! Jó kis logikai játék, szeretem az ilyeneket, csak a zene... Nem az, hogy rossz, hanem furcsa. Ilyen modern, dance meg hasonló zenék... Nagyon furcsának tartom, nem sok köze van a Pokémon feelinghez. És a Super Mario Sunshine-nal megtanultam, hogy a zene nagyon fontos eleme a játéknak. Na majd meglátjuk. Később lehet, hogy Wind Wakerezek.

Újra Wind Waker!

Régóta tudok tudok arról, hogy a GameTrailers videojáték videomegosztó (jaj, de szép mondat lesz ez) oldal a Twilight Princess megjelenésének alkalmából elkészítette a Zelda retrospective-et. Ez nem más, mint egy 5+1 részes videó. Azért 5+1 rész, mert az első 5 részben bemutatja az addig megjelent Zeldákat az első résztől kezdve egész a Minish Capig, és a 6. részben meg egy Zelda timeline elméletet állít fel részletes magyarázattal. Én korábban felállítottam a saját elméletemet. Itt-ott ütközik, mert a készítő eleve 2 részre osztja a Zelda timeline-t, és ugye volt arról szó, hogy valaki két részre osztja, valaki nem. Én nem osztottam 2 részre. A teljes igazságot csak Shigeru Miyamoto tudja. De ez örök titok marad. Annyit közölt, hogy a Minish Cap az Ocarina of Time előtt játszódik. Na de visszatérve a videósorozatra, mely itt tekinthető meg, ma jutottam el odáig, hogy megnézzem. És nagyon megtetszett! Olyannyira, hogy megint nekiveselkedtem a Wind Wakernek.

Azért pont ennek, mert az különösen tetszett, hogy külön megmutatták a Wind Waker prototípusát, amikor 2001-ben bemutatták a játékot, akkor hogy fog kinézni. Akkoriban egy Ocarina of Time egy alternatív folytatásának tűnt a játék. Majd 2002-ben futótűzként terjedt a hír, hogy valami teljesen mást fogunk kapni. Ekkor láthattuk először cel-shaded grafikával az akkori új Zeldát. És a rajongók körében nem a felháborodás lett úrrá, hanem a mérhetetlen kíváncsiság. A Wind Waker addig a Zelda játékok körében soha nem látott reklámkampányt élt meg. Nemcsak, hogy sokszor reklámozták, hanem Japánban több helyen is ki volt állítva egy gép, ahol ki lehetett próbálni a játékot (már akinek volt kedve végigállni a nagyon hosszú kígyózó sort). És megkapta a neki járó elismertséget.

És én is elővettem a Wind Wakert. Lehet, hoigy ez lesz a következő, amit végigjátszok? Én már nem írok semmit, mert amit egyszer kitalálok, az másnap úgyis másképp lesz. Megcsináltam a 2. Dungeont a Forbidden Woodsot. Annyira nem volt nehéz, csak a felbukkanó tüskés növények okozta labirintus volt egy kicsit szivatós. Hát igen. Az Ocarina of Time Fire Temple-ében volt valami hasonló, azt se szerettem. Ez se nőtt a szívemhez. De minden további nélkül végigvittem. Az első mini-boss, Mothula meglehetősen könnyű volt. Én csak néztem, hogy meghalt? Mert azt hittem, hogy rosszul csinálom. Először a szárnyait kell kiütni, aztán meg azt hittem, hogy a szemét kell sebezni, de attól halt meg, hogy a hátát sebeztem. Kicsit meglepett. A főellenség, a Kalle Demos meg szerintem nagyon könnyű. A bumeráng használatára épül. Felül el kell vágni a kötelet, ami fent tartja, majd ha leesik, középre kell menni, és kardozni. Sima ügy volt megölni. Ezután mentettem. És most értem el arra a részre, ameddig először elvittem, csak aztán nem tudtam merre kellett továbbmenni. Majd kiderül, hogy most fog-e menni.

Isten hozott Link's Awakening!

Ahogy elbúcsúztattam a Final Fantasy IX-et, úgy köszöntöm a Link's Awakeninget, de erről kicsit később.

Nemrég jöttem haza, Pesten voltam 2 napig. Csabinál voltam, nála aludtam. Sokat játszottunk mindenféle menőséggel. Megismerte a Super Smash Bros. Meleet. Tetszett neki, jól elvoltunk vele. Próbálgatott mindenkit, talán Young Linkkel volt a legjobb. Meg a Classicot és az Adventure módot is végigvitte. De sokkal viccesebb a Wind Waker sztori. Az Outset Islandben nagyon jól elvolt a malacfogással, de a Forsaken Fortress nagyon nem tetszett neki. Az, hogy őröket kikerülve kellett a kastály tetejére feljutni. Azt mondta, hogy játszott Metal Gear Soliddal, ott volt sok ilyen őrös feladat. Azt is feladta egy idő után, mint a Wind Wakert, hogy többször lefülelték az őrök. Pedig egyszer elég sokáig eljutott benne, csak hát ne világítanák meg a kastély falát ugye... Pedig biztos voltam benne, hogy tetszeni fog neki. Ma majd legközelebb. Meg mi volt még? Mario Kart Double Dash!!, Wii Play, amik így eszembe jutnak. De jó volt.

Hát akkor elköszöntem a Final Fantasy IX-től, odaadtam Young Linknek, jó helye lesz nála. És megkaptam a Pokémon Sapphire-t! Hosszú idő után újra megvan! Alig hiszem el, nagyon örülök neki.^^ Meg kölcsönadta a MOTHER 1 + 2-t, melyben rövid úton elvéreztem. Jó játék, meg minden, de japán nyelv ismerete nélkül nem ajánlom a játék kipróbálásást eredetibe. Alig mentem ki a házból, már elhaláloztam. Érteni kell a szöveget. Úgyhogy ma, amikor mentem haza, visszaadtam neki. Inkább leszedem angol nyelven emulátorról. És a vaterás üzlet, amiről beszéltem. Megvan a Game Boy az 5 játékkal. Ebből az egyik, az Aladdin hamis, de ez a legkevesebb. Ilyen olcsón, 2800 forintért ilyen pakkhoz nem jutottam volna hozzá. És itt lett meg a sima Link's Awakening. Nagyon tetszik. Valóban nemét nyelvű, de ez egyáltalán nem zavar. Tetszik a játék, amit láttam, és régi Game Boyon játszani nagyon jó dolog. Mintha tényleg 1993-ból játszottam volna vele. Képet is készítettem a szerzeményekről:

Wind Waker – Baljós jelek.

Végülis megcsináltam az 1. Dungeont, de azért megszenvedtem vele. Ma jöttem rá, hogy le lehet rakni a tárgyakat az R-gombbal! T_T Ez annyira menö, hogy díszkiadásban megvan az Instrucion Booklet, OoT is benne van, már többször átnézegettem, de ilyet nem tudok? -_- Mindegy, kész van, tanultam a hibámból. És a főellenséget is megöltem, bár a vártnál többször csapott le. De aztán jött a fekete leves. Legalábbis megkaptam az igazgyöngyöt. De utána... Azért haladtam elsőnek még tél végén gördülékenyen, mert nálam volt az 576 Konzolos végigjátszás. De ma... se kép, se hang. Egyszerűen nem tudtam, hogy a hajó miért nem enged fel. Illetve tudtam, hogy az a baja, hogy a szél nem déli irányú, és emlékeztem, hogy a pálcát merre kell tartani, de nem csinált semmit. Gondoltam, hogy meg kell tanulni, de itt állt meg a tudományom. Hol mikor merre hány méter? Elő kellett vennem a GameFaqsos végigjátszást. A hátsó kis sziget... Ja tényleg, ott van a két kőtömb! T_T Ebből az egyik el van törve. A másik meg nincs eltörve, azon van rajta a dallam. Így már ment. És a szelet déli irányba vittem, és átmentem a Forest Havenre. Minden egyes milliméterére emlékeztem. Simán bementem a barlangba ahol a nagy Deku fa áll. Találkoztam vele, ekkor derült ki, hogy Makar bajban van. Igen, egyébként Makart szerettem, szimpatikus karakter volt. Olyan kissé esetlen, de megáll a lábán. ^^ Leráztam a Deku fáról a ChuChukat, megöltem őket, majd megpróbáltam beszerezni egy Szentjánosbogarat. Emlékszem ezzel első játékban mennyit szenvedtem, de nem is sikerült. Most igen. Most is esetlenül próbáltam a kis fehér gömböket beszedni, de nem sikerült. Aztán az egyik gyanús lett, hogy túl erősen fénylett. Azt befogtam, és megvan. ^^ De hogy tovább mi a teendő. Állítólag fényképezőgépet lehet csinálni vele. Csinálni akarok. Aztán azzal a virággal (Baba Buds) is bajlódtam, amelyik kiköp magából. De sokat, egy olyan 10 percet, de kijöttem az erdőből, és beügyeskedtem a 2. Dungeon színhelyébe, a forgószél segítségével. Bementem, kicsit szétnéztem, és mentettem. Majd máskor. Holnap. Vagy még ma.

Tegnap egyébként nagymértékű átrendezés történt a szobámban. Már régóta gondolkodtam azon, hogy jó lenne egy külön polc a Nintendós cuccaimnak, mert már annyi van, hogy kellett. Anyám nem akart venni még többet, mert nagyon sok polc van kihasználatlan. Igaza volt. Kiválasztottam az egyiket, azt átügyeskedtem a szobámba. De ez nem kis munka volt, mert a helyén álló asztalt ki kellett vinni. Most a helyén maga a polc áll, meg 2 éjjeli szekrény. Az egyiken van a TV, a másikon meg az újságok, amiket olvasgatok: AnimeStars, Mondo Magazin, 576 KByte. A polc meg nagyon tetszik. Meg így az egész szobának más feelingje van. Készítettem is egy pár képet:

Ez a polc felső része. Legfelül vannak a Nintendós dobozok, alatta a játékok, és a Game Boyok. Alatta vannak a játékkazetták, kézikönyvek, valamint egy 2. Super Mario All-Stars doboz. Ha kell valakinek, ingyen felajánlom. ^^ És alatta egy külön részleget szántam a régebbi Zelda játékoknak. Itt vannak a játékok, dobozai, kézikönyvek, Guide-ok.

Ez a 2. kép:

A polc alsó része. A nagy részben van a Wii, a lezárható részben vannak a régi Nintendo gépek és tartozékaik. Bocsánat a rendetlenségért, csak már fáradt voltam, és már csak hellyel-közzel raktam be. A Nintendo 64 szinte teljesen el van takarva. Igen, 2 NES-em van. Megőriztem a régit, amúgy teljesen használhatatlan. Villog a LED lámpája, nem tudom, mi baj lehet vele. Pedig nagyon sokáig tett szolgálatot, 1991-től 2005-ig. A 2. NES-t 2005. nyarán vettem, az nagyon jól működik.

Végül egy harmadik kép:

Ez egy másik polc, itt vannak a Wii, DS, GC, GBA játékok.

Egyébként 2002. novemberében költöztem be ebbe a szobába, amikor a bátyám elköltözött, hogy élje a maga családi életét. Azóta nem volt ekkora átrendezés, mint tegnap. Ennek egyszerű az oka: Nem szeretek bútorokat tologatni. De a tegnapi kellett.

Zelda CD scannek

Na kis meglepetés, amit éjjel ígértem, megérkezett. Ami nem más lesz, minthogy bescanneltem a Zelda OST CD borítókat, amik megvannak nekem, és megmutatom.

Egy korábbi posztomban már beszéltem arról a 2 CD-ről, ami megvan nekem, ma úgy döntöttem, hogy kirakom mutatóba, hogy ti is lássátok, milyen szépek lettek. Először az Ocarina of Time-ot rakom ki:

Ocarina of Time OST CD

1. kép: Ocarina of Time borítóképe (jobb oldalt) és a hátsó borítója (bal oldalt)

2. kép: A másik két kép a külső borítóról (mivel a korábbi postomban írtam, hogy ez kihajtható)

3. kép: Belső borító első része, ahol a tracklist van felsorolva 1-54-ig. Angolul, majd mellette japánul.

4. kép: Tracklist 55-től 82-ig, valamint jobb oldalt Koji Kondo üzenete a CD vásárlókhoz.

5. kép: Hátsó borítójának külső része.

6. kép: A hátsó borító belső része, benne Hyrule atlasz, és az album készítőinek listája.

7. kép: Slide matrica. Amit írtam korábban, Japánban szokás CD-ket Slide matricával ellátni. Mint díszítőelem, és ide kerülnek fel az egyéb adatok, általában Japán nyelven.

Wind Waker OST CD

8. kép: A borítókép, és a hátsó. 1. és 8. oldal.

9. kép: A borító 2. és 3. oldala.

10. kép: A borító 4. és 5. oldala.

11. kép: A borító 6. és 7. oldala.

12. kép: A hátsó borító külső része.

13. kép: A hátsó borító belső része.

14. A Wind Waker OST CD Slide matricája.

Wind Waker – Dragon Roost Island

Még a Windmill Islanden kezdtem, ahol legutóbb mentettem. Egy kicsit körbenéztem. Nagyon kellemes táj. Jó érzés volt itt lenni. Nem is siettem annyira, beszélgettem emberekkel, járkáltam körbe. Majd kiszabadítottam Tingle-t. Tündérnek nevezte Linket, tehát igaz az állítás, miszerint Tingle homoszexuális. Mindegy, adta a Tunerét, majd elment. Aztán megvettem a vitorlát 80 rúpiáért, majd hajóra szállva elmentem a Dragon Roost Islandbe. Megkaptam a Wind Waker pálcát. Emlékszem, amikor először jártam itt, mennyit gondolkodtam, mert nem tudtam, hogy a bombát fel lehet venni. ^^' Elsők között volt ez a Zelda, na. ^^' Sőt, azt hiszem, hogy a második. A Link to the Past után. De ezt most így pontosan nem tudom meg mondani. De aztán nagy nehezen rájöttem, hogy működik a bomba. De most meg az bosszant, hogy nem lehet lerakni a bombát, csak eldobni. Aztán meg célozz, mi? Így elég nehézkes. Nem értem, miért vették ki a bomba lerakásának lehetőségét. Ez megnehezíti a dolgomat. Aztán végülis eljutottam oda. Felülre, az embermadarakhoz. (Nox után szabadon. ^^) Ott egy kicsit ténykedtem. Beszélgettem a kisfiúhoz, aki természetesen nem akarja odaadni a gömböt! -_- Aztán a kislány segített, majd a postásnak kézbesítettem a megfelelő helyre. Utána mentem a lányhoz ki. Fel kellett repítenem a másik oldalra. Kicsit körülményes volt, mire rájöttem, hogy kell csinálni. Nem láttam, hogy változik a szél járása, csak azt néztem, hogy Medli (a lány) mindig másfele repül. Kérdeztem is magamban, hogy talán eleséget talált arrafele, vagy mi? De egy fejbeverésen kívül nem látott arrafele semmit. ^^' Meg nem is láttam mögöttem levő emelkedőt, akkor ezért nem tudott elég magasra felrepülni. Az a lényeg, hogy elment vele egy olyan negyed óra, de sikerült. Adott egy üres üveget. Jól jött, mert keleltt a víz, megtölteni, és megöntözni a bombanövényt. Hogy legyen egy, ami a nagy követ felrobbantja. Ez elsőre ment, így jelentősen megnövekedett a vízszint, így át tudtam úszni a másik oldalra, ahova felrepítettem a lányt. Így elkezdtem az 1. Dungeont, a Dragon Roost Cavernt. Nagyon meglepett. Tiszta OoT-s Fire Temple! A zene szerintem tökre ugyanaz, és a dungeon hangulata. Viszonylag elég sokáig eljutottam, csak azzal a százlábúval, Magtaillel gyűlt meg a bajom. Nagyon idegesítő volt, hogy egy viszonylag kis helyen kellett kétszer megsebezni, majd amikor összegömbölyödik, addig ütni, amíg meg nem semmisül. Nekem mindig visszament a tűzbe, ami azt jelenti, hogy felgyógyult a sebzéséből. Szóval nehéz dolog volt. Egyszer sikerült, elég sokáig eljutottam, Medlit is kiszabadítottam. Többen is rám szálltak, rém könnyű volt megölni őket. Amikor kiszabadítottam, odaadta a Grappling Hookot. Amit, ha felkötünk, lehet hintázni. Persze nemcsak hintázásról szól az egész. Na de, ahol elhasaltam az a hely, ahol a nagy láda volt tűzzel körülvéve, és a kapcsoló nem marad lekapcsolva, de van egy másik Magtail, amit nem kell végleg megölni, csak addig, amíg össze nem gömbölyödik. De mivel nem lehetett csak lerakni, csak eldobni, nem találtam el egyszer sem. És mindig "visszatért" régi alakjához. És itt haltam meg. Nagyon megnehezítették a dolgomat. Na majd holnap, meglátom, hogy sikerül-e megcsinálnom.

Végül megcsinálta Sylar a Toon Linkes Ikont, szerintem nagyon jó lett:

Ma nappalra egy apró meglepetést tartogatok.

Meet Again

Hát újra itt!

Mindenek előtt szeretnék élnézést kérni, amiért nagyon rég írtam ide, ennek 2 oka van:

1. Többször írni akartam ide, valamilyen oknál kifolyólag nem rakta ki, és nem értem, hogy miért. Megírtam a postot, rákattintottam arra, hogy "publikál", de nem csinált semmit, nem rakta ki. Most csináltam egy próbát, az sikeres volt, így úgy döntöttem, hogy folytatom.
2. Hanyagoltam a Zeldázást. Szeptember végén váratlan öröm ért: Sikerült megszereznem 2 évnyi kutatás után Megumi Hayashibara japán énekesnő összes albumát mp3-ban, hihetetlen boldog voltam, rengeteget hallgattam őket. Emellett sikerült megszereznem eredetiben Okui Masami (másik japán énekesnő, másik nagy kedvenc) első 2 albumát, a Gyuut, és a V-sitet. Emellett egy másik weblapot csináltam: www.megumiandmasami.gportal.hu Az oldal lényege az, hogy országszerte minél szélesebb körben megismertesse ezt a két fantasztikus énekesnőt, akik velem a dalaikkal csodát műveltek. Imádom őket! Kattints a linkre, és adj nekik egy esélyt, ismerd meg őket, hátha megtetszenek a zenéik. Már rengeteg mindent raktam ki. Írtam a 2 énekesnő életéről, kiraktam ismeretőnek az összes albumukat, kislemezüket (dalok címeit listáztam ki, nem letöltés van az oldalon), dalszövegek, érdekességek, blogot is írok ott, ahol a pillanatnyi érzésvilágomat írom meg róluk. Emellett vannak videók (videoklipek, interjúk, koncertklipek, és sok videós érdekesség). És még nagyon sok mindenben tervezem fejleszteni az oldalt, mert úgy akarom népszerűsíteni őket, hogy tartalmilag a lehető legminőségibbre. Jó, egy GPortálos oldalt tudom, hogy nem lehet dizájnosra csinálni, meg mindegyik GPortálos oldal, szinte ugyanaz. De itt a tartalom a lényeg. És ebben akarok minőségit csinálni.

Na szóval, Zelda! Most hogy valamennyire kikerültem Megumi Hayashibara és Okui Masami bűvköréből, tegnap újra elkezdtem Zeldázni, méghozzá a Wind Wakerrel. Örömmel konstatáltam magamban, hogy nem felejtettem semmit. Az elején jártam a Forsaken Fortressben, és most csak egyszer füleltek le, aztán végig tudtam menni. Megküzdöttem azzal az emberkével, megfogott a madár, aztán találkoztam a hajóval, és a Windfall Islanden kötöttem ki. És itt mentettem. Mert eszembe jutott ez a blog. Egyébként többen is mondták, hogy miért nem írok. Hát a szünetnek mától vége, mert újra itt vagyok! :-O Nagyon remélem, hogy több probléma nem lesz, a Megumi-által kapott szünetre szükség volt. Meg most újra játszani a Wind Wakerrel, újra ugyanolyan élmény volt, mint régen! És ettől jó a játék, hogy valahányszor előveszi az ember, mindig átjárja ugyanaz a csodálatos érzés!

A Karácsony. Részemről szerény lesz, ami nem is zavar, hisz mennyi mindent vásároltam a nyár folyamán! Épp egy játékot kapok 4000 forintért, hogy azért mégis legyen valami a fa alatt. Persze ezt nem azért választottam, hogy legyen valami, hanem ennek örülök. És hogy mi ez? The Legend of Zelda játék Game Boy Advance-re! Igen, megvettem már Angliában, de így kompletten, dobozzal, leírással még nincs meg, és talán már írtam, hogy számomra akkor teljes egy játék, ha mindene megvan. Természetesen maga a kazetta sem marad itt tétlenül. A Game Parkban van fóliásan, mindenével The Minish Cap 7900 forintért. Megkérdeztem tőlük, hogy ha beadnám a doboz nélküli Minish Capemet, akkor mennyit kéne ráfizetni. 5000 forintot mondott a srác. Lehet, hogy első hallásra soknak hangzik, de én ennyivel számoltam. Mert azért így, dobozával, fóliásan nagyon ritka ma már a Minish Cap. És most arra gondoltam, hogy beadom a Minish Capet és az első GBA-s Zeldát is a Gae Parkba, és akkor meg kevesebbet kérnek érte. Szerintem beveszik a máik Zeldát is, mert szerintem van rá kereslet. Így olyan 2-3000 forintra számítok. Ha ennyit kérnek, minden további nélkül megadom nekik. És így teljes lesz a GBA Zelda repertoárom mindenestül.

The Wind Waker Pak GC

Hát igen, a mai napig vágyok egy ilyenre, hiába van meg maga a játék Limited kiadásban, és van GC-m, de ez azért más. Egyébként csak ehhez a Pakhoz csomagolták mellé a Limited Edition Wind Wakert. Aki már korábban vett GameCube-ot, annak a sima kiadással kellett beérnie. Egyébként a Master Quest világszerte történő megjelenését állítólag azzal sikerült elérni, hogy volt egy internetes TV műsorban egy Zelda maraton, és rajongók küldhettek leveleket, melyeket továbbították a Nintendónak, hogy ők is szeretnének játszani a megnehezített Ocarina of Time-mal. Céljuk, mint látható, sikeres volt.

Egyébként Amerikában utólag kiadták külön Az Ocarina of Time/Master Quest duettet külön kiadványban azoknak, akik korábban vettek GC-t. Erre a CD-re is pályázok.

The Legend of Zelda mikrojátékok a WarioWare szériában

Úgy döntöttem, hogy szánok egy postot arra, hogy ismertessem a Zelda microjátékokat a WarioWare játékokban. Akik esetleg nem ismerik a WarioWare játékokat, azoknak egy pár mondatos ismertető:

Egy nem olyan régen indult sorozatról beszélünk, 2003-at írunk. Az első és március 21-én jelent meg Japánban Made in Wario címmel. Majd nem késett sokat az amerikai és az Európai verzió, május 21 és május 23. Amerikában Wario Ware Inc.: Mega Microgame$ címmel jelent meg, európában WarioWare Inc.: Minigame Mania! címmel jelent meg. 2004. Ez az az év, amikor divat lett GBA játékokat GC-re is átírni, vagy olyan GC játékokat gyártani, mely egy GBA-s "rokonnal" egy bizonyos Game Boy Advance GameCube kábellel kommunikált. Adatokat lehetett átvinni egyik gépről a másikra. A WarioWare sem maradhatott ki. Meg is jelent Japánban még 2003. végén Atsumare!! Made in Wario címmel. Amerikan és Európában már csak 2004-ben jelent meg Wario Ware Inc.: Mega Party Game$! címmel. A wikipédia tanúsága szerint az összes GBA-s WarioWare játékot tartalmazza. Nekem nincs meg a játék, így nem tudom se megerősíteni, se megcáfolni. 2005-ben, a GBA korszak végén újításképp kiadtak olyan GBA játékokat, melyek Game Pakja mozgásérzékelőt tartalmazott. Ha eldönjük valamerre a gépet (ha benne van a játék) akkor arra dől a játékban a gravitáció. Ilyen játék volt a Yoshi's Universal Gravitation, vagy a 2005. elején megjelent WarioWare: Twisted! Ez Japánban Mawaru Made in Wario címmel jelent meg. A játék sajálatosan nem jelent meg Európában, pedig Ausztráliában igen, pedig a kontinensnagyságú országban is PAL rendszer van, mint Európában. Végülis tervbe volt véve, hogy kiadják Európában, de végül nem kaptuk meg. Kurrensgen, 2005. Nintendo DS is kapott a játékból. Japánban Sawaru Made in Wario címmel, míg Amerikában és Európában WarioWare: Touched! címmel jelent meg. Nintendo DS révén a microjátékok a mozgásérzékelésre voltak összpontosítva. A felső képernyő jóformán kihasználatlan maradt. 2007. A legutóbbi WarioWare megjelenésének éve Wiire Odoru Made in Wario címmel japánban, és WarioWare: Smooth Moves címmel a világ többi részén. Rengeteg sok microjáték a mozgásérzékelésre alapozva.

Ennyit a megjelenésekről, történelemről, és akkor most egy pár mondat arról, hogy miért ennyire közkedvelt a sorozat. A játék gyakorlatilag semmi másból nem áll, mint olyan microjátékokból, melyeket 5 másodperc alatt teljesíteni kell. De ezekből kb. 200-220 db. van. De ilyen, hogy nyúlj be az orrodba, tekerd ki a WC papírt, csinálj 2 guggolást, nyisd ki az ajtót, és még sok-sok hasonló dolgok. Ezek a játékok fajtáik szerint vannak elosztva. Mint pl. könnyebb játékok, őrültségek, természet, környezetvédelem, stb. És ezeket a fajtákat különböző emberek birtokolják. Ugyanis nem véletlen, hogy ott van Wario neve a játékban, hisz ő a főszereplő. És neki vannak barátaik. Akik a kezdetektől vele vannak: Jimmy T, Dribble és Spitz, Mona, 9 volt, Kat és Ana, Dr. Crygor, Orbulon. A Twistedben csatlakozott hozzájuk Mama T és Papa T, Fronk. A Touchedban csatlakozott a csapathoz Ashley, Mike, ugyanakkor eltávoztak a Twistedben csatlakozottak, valamint Dribble és Spitz, Orbulon. A Smooth Movesban csatlakozi hozzájuk Penny, és visszatér Dribble és Spitz valamint Orbulon. A játékmenet a következő: A játék elején ki kell választani egy karaktert, és random módra jönnek be az ő microjátékai. Három nehézségi szint van: Könnyű, közepes, nehéz. De nemcsak ez nehezíti a játékot, hanem, hogy idővel begyorsul a játékmenet, gyorsabban kell teljesíteni a microjátékokat. Négy életünk van. Ha elhibázunk egy microjátékot, egy élet ugrik, viszont minden egyes szereplőnek van főjátéka. Ezek általában nagyobb ügyességet igényelnek. De ha teljesítjük ezeket, akkor visszakapunk egy életet.

És hogy kerül ide egy Zelda játék? Hát úgy, ahogy említettem, fajtákra van osztva a játék, és az egyik szereplőnek, név szerint 9 Voltnak retro játékai vannak. Régi játékokból egy jelenetet kell teljesíteni másodpercek alatt. És vannak Zeldás játékok is:

WarioWare Inc. páros

Az első Zeldából van idézet. Nagyon egyszerű itt a dolgunk, kint vagyunk az "Overwoldben", és be kell menni az ajtóba, különben a Moblin megtámad.

WarioWare: Twisted

Itt nem tudok Zelda játékról, bár szerepel 9 Volt.

WarioWare: Touched!

1. Moblinok között kell megtalálni a tündért, és Stylussal megérinteni. A könnyű szint az első Zeldából van, a közepes a Zelda II-ből, míg a nehéz szint meg szintén az első Zeldából, de rengeteg sok Moblin van.
2. Két képernyőn pixelek vannak. Látszólag azonos. Vagy mégsem? Meg kell érinteni azt a pixelt, mely különbözik a felső másától. A közepes nehézségi szintben Link van elszínezve a The Legend of Zeldából.

WarioWare: Smooth Moves

1. Ocarina of Time: Ki kell húzni a kardot a Wiimote hasonló jellegű mozgatásával. És lám, gyerek Link egyszerre csak megnő!
   
   
2. The Wind Waker: A játékban a Deku fától kapott Deku Leaffel kell a farönkhöz érkezni. Ilyenkor a Wiimote-ot kell a fejünk fölött tartani, mintha a Wiimote lenne a Deku Leaf.
   
   

A Touched! minijátékokról nem találtam képeket.

Végszóként annyit mondanék, hogy én bátran ajánlom ezeket a játékokat, ha felhőtlen szórakozásra vágysz. Abban rejlik a titok nyitja, hogy annyira komolyan ad elő akkora állatságokat (pozitív értelemben) hogy öröm nézni.