Igen mozgalmas hétvégén vagyok túl, jó bulik voltak. Fel fog költözni zsida Pestre, és feljött ezen a hétvégén albérletet és munkát keresni. Sok minden nem lett belőle, mert albérletet majdhogynem azonnal talált, bár eredetileg volt egy olyan verzió is, hogy az üres szobát veszi ki ebben a házban, de neki az kicsi. Végül Újpesten kötött ki. Itt hagyott nálam négy Wii játékot, amíg feljön Pestre, azt mondta, hogy úgysem lesz ideje játszani, meg ő GameCube-on akar játszani. Ezeket hagyta itt:
- Donkey Kong Country Returns
- Epic Mickey
- Metroid Prime Trilogy
- Super Mario Galaxy 2
Ki is próbáltam egyedül a DKCR-t. Anno, még megjelenéskor Cater-nél próbáltuk ki kettesben, nagyon tetszett. És most is. Szerintem jól visszahozták a SNES-es feelinget. De én mindig a 2010-es E3-at említem magamban, az annyira megmaradt bennem, amikor mondták, hogy egy meglepetéssel szolgálnak, és felcsendül a jól ismert Donkey Kong Country zene. De elég volt csak az első pár szólamnak megszólalnia, és hatalmas ováció fogadja a videót. Donkey Kong Country visszatér! Nagyon jó játék lett Wiire is. Zsida szerint nehéz, de nem frusztráló. Ha így állunk, akkor nekem való. Az első világ az szerintem smafu, az nagyon könnyű. A főellenség kivégzése után hagytam abba, de fogom még játszani.
Este gondoltam ki, hogy hívjuk át ma is bagszit egy néhány órára, és átjött. Mario Party 8. Ugye manapság elég sokat Mario Partyztam, egy kicsit DS-en is nyomtam, nekem ott az tetszik, hogy sok gyűjthető tárgy van, amit egy bizonyos MP point elérése után kapunk meg, és nekem tetszik ez a gyűjtögetés. Átkoztak, hogy mekkora szerencsém van, magasan nyertem. Aztán azon poénkodtunk, hogy Daisy (vele volt bagszi) biztos tűzoltó, és teljesen agyára ment a sziréna hangja, mert mindig, amikor 3 érmét kap, akkor mindig "nénó"-hoz igencsak hasonló szócskát mond. De nagyon jól szórakoztunk. De olyan élfél lett, mire aludtunk.
Így vasárnap sokáig aludtunk. Én kicsit korábban ébredtem, ezért én még itt foglalatoskodtam neten. A Generasia wikis oldalát fejlesztettem. Ez az oldal japán zenével foglalkozik. Érdemes böngészni, mert sok információ lelhető fel. Az első hat Chihiro Yonekura albumnak csináltam meg a Generasia oldalát, valamint Hiroshi Kitadani profil oldalát. Aztán összekészülődtem, úgy volt, hogy bagszi átjön, de üzent, hogy nem tud, de ha mi átmegyünk, az nem gond. Hát átmentünk. De hogyan! Most megint valamit csinálnak a Határ út, és Kőbánya-Kispest között, ezért ingajárat van. Mi gyanútlanul felszállunk az azon a vágányon álló metróra, ahol eredetileg Újpest-Központ felé lehet menni. De záródik az ajtó, Kőbánya-Kispest következik... Én már nem bírtam visszafogni magam, hogy és kiabáltam (de nem mérgesen), hogy miért nem szólsz, hogy rossz metróra szálltunk fel? De én is gondolhattam volna, hogy túl sokat áll a metró, és volt a kapaszkodóknál egy tábla, én el nem olvastam, csak mutattam a zsidának, hogy mennyire figyelmezteti a BKV az utasokat, hogy kell közlekedni. De hogy azon kulcsfontosságú információ van, arra nem gondoltam. Úgyhogy Kőbánya-Kispestnél vissza, most már jó metróra szálltunk fel a Határ úton, és el bagszihoz. Előtte az Ecseri útnál a Burger Kingben ettünk zsidával. Tudni kell róla, hogy konyhán dolgozott három évig, és azóta kritikus szemmel nézi a kajákat, véleménye szerint a Burger King nem is annyira rossz, mint amilyennek a közvélemény beállítja a gyorséttermeket. Ekkor kezdtünk el beszélgetni az egészséges életmódról. Zsida tökéletesen azt gondolja, amit én: Nem létezik tökéletesen egészséges kaja, mindenben van káros anyag, egyetlen egy kulcsszó van: MÉRTÉK. Egyébként bármit lehet enni, csak nagyon fontos mértéket tartani. Én tényleg, egyáltalán semmilyen alkoholt nem fogyasztok, de az nekem nagyon tetszett, amikor egy vagy két éve azt hiszem, hogy a Soproninak volt az a szlogenje, hogy "fogyaszd felelősséggel". Ez a legjobb irányelv. De én nem emlékszem arra, hogy a Burger Kingben csalódtam volna. Aztán elmentünk bagszihoz.
Először Wii Party-val játszottunk. Hát engem nagyon lázba hozott. Nagyon jó játék, annyira fellelkesített, mint kevés játék. Nem azt mondom, hogy világ legjobb játéka, mert szó nincs erről, de az atmoszféra nagyon megfogott engem. Maga a társasjáték rész csak egy kicsi szelete az egész játéknak (konkrétan egy tábla van csak), de sokkal dinamikusabb, mint a Mario Party. Itt nincsenek se érmék és csillagok, itt az a lényeg, hogy minél hamarabb feljuss a hegy tetejére, vagyis a pálya végére. Ami érdekesség, hogy nem minden kör végén van mini-játék, hanem minden kör elején, és aki nyer, az két kockával dobhat (ezek már valóban hat oldalasak), a második és harmadik helyezett is két kockával dobhat, ám a második kocka legnagyobb értéke a második helyezettnél három, míg a harmadik helyezettnél kettő. Az utolsó meg már csak egy kockával dobhat. És sokkal jobb, magán a táblán is sokkal több minden van, meg a Mario Party 8-cal összehasonlíthatatlan. Tegnap a MP8 esetében én azt tapasztaltam egy idő után, hogy jó társaság minden, de én a játékot halálra untam. És még mindig egyszerű a grafikai megjelenítés. Én megmondom őszintén, hogy sokat szidtam magamban az 576 Konzolt, hogy miért van az, hogy a Mario Party 5 grafikáját siralmasra értékelték, míg a Mario Party 6 tesztjében meg azt írták, hogy a grafika Nintendo 64 szintjén van. És nemrég értettem meg, hogy ennyi karakter-megjelenítést beprogramozni igazából nem nagy munka, és néhány esetben meg az az arc, vagy testmozgás, amit levág egyszer-egyszer egy Mario karakter a játékban, annyira bárgyúnak, idiótának hat, hogy nem igaz. Például, ha a következő mező egy szinttel magasabban van, akkor mindig ugyanúgy ugrik. Pedig a GameCube ennél sokkal többet tud. Milyen jó grafikai elem lenne, ha például felkapaszkodna ugrás után. De az ugrás mindig ugyanaz. És ez az egyszerűség már gyerekes hatást kölcsönöz a játéknak, sokan már ezért minősítették le a sorozatot. Mindazonáltal meg jó a játék, mert a mini-játékok hihetetlen ötletesek, változatosak. A Mario Party 5-ben meg a zene az, ami nagyon jó. Visszatérve a grafikai megjelenítésre, ez a szinte a Nintendo 64-en egyáltalán nem zavaró. És szerintem ezért (is) írták azt, hogy a grafika N64 szintű. És a Nintendo 64-es Mario Party-k ezért voltak nagyon jók. Viszont a Wii Party, bár alapvetően a többi Wii játék grafikai szintje +1, +2 pont, de mégis sokkal jobb a Mario Party-knál. Végre nem az az érzésem volt, hogy egy gyerekjátékkal van dolgom, a karakterek megjelenítése a többi Wii játékhoz hasonlóan dinamikus, és ez nálam nagyon felvitte a játék értékét. És ahogy így hirtelen átnéztem az értékelőoldalakat, talán az átlagvélemény is jobb egy fokkal a Wii Partyról. De tényleg, hatalmasat szórakoztunk, sokkal jobban. Igaz, hogy a végén bagsziék nem szívesen vették tudomásul, hogy én nyertem, mert mindig szerencsém volt, de tényleg, ha valaki engem kérdez, én azt mondom, hogy a Wii Party lényegesen jobb a Mario Partyknál, még ezzel az egy táblájával is. Kipróbáltuk még a Bingót is, ezzel is jól elvoltunk, meg az állathang-felismerő játékot. Ez nagyon mókás. Mind a három Wiimote-ot egymás mellé kell helyezni (szabály szerint, de oda tesszük, ahova akarjuk), és fel kell emelni azt, amelyik hangszórójában az adott állathang megszólal. Nagyon jó, már csak azért is mert megtévesztő, mert amíg pl. a kutya hangját kell keresni, addig egy másik Wiimote-ban megszólalhat a tehén, és összezavarhat, hogy akkor most mit is kell keresni, hol van a kutya?
Na de megjött a pizzafutár, ebédszünet. Míg ettük a pizzát, addig a Dorkly nevű weboldalon néztünk videókat. Megmondom őszintén, én egyáltalán nem vagyok híve a rajongók által készített videóknak, ahol az adott játékot próbálják kifigurázni, felnagyítani, új meglátásba helyezni a játék sajátosságait, és ezzel poénkodni, de ezen az oldalon annyira jó videók vannak, hogy sírtam a röhögéstől. Nemcsak az, hogy a paródia jó, hanem maga a videó is annyira jól meg van csinálva, meg a karakterek hangjai is iszonyat poénosak. Tehát szerintem ez ritka jó oldal. Evés után egy kis New Super Mario Bros. Wii. Ezzel nagyon jól elvoltunk. Igazából ebben a játékban mindig kitűnik, hogy nem vagyok csapatjátékos, de amit tegnap műveltem, azt szerintem soha nem fogjuk elfelejteni. Én meghalok, buborékban jövök vissza, bagszi kiszabadít. Viszont ő egy keskeny platformon volt, balra piranha virág, jobbra piranha virág. Én meg, hogy helyem legyen, gondolkodás nélkül felemeltem bagszit, és nekidobtam a növénynek. Ezt meg kellett állítani, mert ezen legalább 5 percig röhögtünk, hogy mekkora testvérgyilkos vagyok (én Marióval voltam, ő meg Luigival), ugyanis meghalt. Úgyhogy hatalmas élményekkel gazdagodtunk, és még nincs vége!
Zsidának eszébe jutott, hogy hoppá, ő albérlet-keresés miatt van igazából Pesten. Nem sokat keresett, talált egy szobát Újpesten. Megnézte a képeket, tetszett neki, máris hívta a srácot. Aktuális, akár most is megnézheti. Úgyhogy a játékot félbehagytuk, elkísértem Zsidát Újpestre. Amióta Kispesten lakok, azóta csak egyszer mentem tovább a Nyugati Pályaudvarnál a hármas metróval, és most furcsa volt, újra a Gyöngyösi utcánál lenni. Egyből visszaemlékeztem a sok ott történt dologra, amíg arra laktam. De most Újpest-Központig mentünk. Kis séta után odataláltunk. Zsida nem teketóriázott sokáig, azonnal odaadta a foglalót, ő ide fog költözni. Hát legyen jó sora. Aztán elmentünk a Határ útra az Europarkba, vacsorára alapanyagokat vásároltunk be. Bolognai spagetti, de nem spagetti alappal, hanem paradicsommal. Jól bevásároltunk, utána elmentünk hozzám, letettük a felesleges cuccokat, meg zsida hozta a sajátját, mert bagsznál alszik. Aztán busszal mentünk vissza, közben jól elbeszélgette az időt zsida a többiekkel. Újpesten is, és itt is, én már rég mentem volna, de ő még beszélgetett a főbérlőkkel. De ha nagyon akarunk vacsorázni, akkor menni kellett, mert már így is 20 óra múlt, és éjfél lesz, mire hazaérek. Visszamentünk bagszihoz, itt kipakoltunk, a zsida hivatásos szakács módjára megfőzte a vacsorát, mi meg bagszival beszélgetés mellett néha játszottunk. Egy tíz menetes Mario Kart Wii, majd Wii Play. Ezután ettünk, majd zsidával hárman Mario Kart Wiiztünk. Ő nagyon sokat idegeskedett, mert Rosalinával az egyik legnehezebben irányítható motort választotta, és először játszott ezzel. Így nem csoda, hogy most nem szereti a játékot. De mondtam neki, hogy ha ideköltözik, akkor odaadom neki a játékot, hogy tanulja ki, mert nagyon jó játék, és megéri játszani vele. Most a GameCube-os Zelda: Twilight Princess-t kérte kölcsön, természetesen megkapta, évezredek óta nem Zeldáztam, és annyira nem is vágyok rá. Az csak egy korszak volt. Meg bagszitól kölcsönkaptam a Wii Sports Resortot is, mert zsida még itthagyta a fekete wiimote-ját, a fekete nunchaku-ját, és a fekete Classic Controller Pro-t, és a Wiimote-hoz volt kötve egy Motion Plus is. Örültem neki, most nagyon ráfüggtem a Wii játékokra. Mondjon akárki akármit, én nagyon élvezem. És ha ezek után azt mondja rám bárki is, hogy casual játékos vagyok, hát a legnyíltabban vállalom.
Azért csak lett éjfél, de nem mire hazaértem, hanem mire egyáltalán elindultam. Életemben először mentem éjszakai járattal. Nem rossz. Aztán hazasétáltam, olyan 1:20 körül lett, mire hazaértem. Hazaértem, betettem a Wii Sports Resortot, de még mielőtt rámentem volna, a Mii Channelben állítgattam dolgokat. Sokáig nem értettem a Mii készítésnél, hogy miért van a "favorite" gomb. Az csak egy színt kap a Mii nadrágja, de nemrég esett le, hogy azzal lehet kijelölni kedvenc Miiket. Előtte random embereknek adtam, most átalakítottam. Most csak EGYETLEN EGY valakinek van "favorite"-je. És érdekes. Ő azóta jóval többször szerepel így játékokban, már csak a Wii Sports Resort is elég bizonyíték. Egyébként jó játék, tetszik. Most csak Bowlingoztam, meg kardoztam, mert elfáradtam (ahhoz képest, lassan 4 óra, és még itt vagyok). De szerintem most már lassan megyek aludni. Nagyon jó hétvége volt, legyen még sok ilyen!
