Újdonságok vs nosztalgia

Most, hogy felszabadultam a vizsgaidőszakból, ismét rendezgetem a kategóriákat a blogban. És ahogy beleolvasgattam a régi blogpostokba, eszembe jutott, hogy manapság eléggé keveset hallgatom a régi nagy japán kedvenceket: Hayashibara Megumi, Okui Masami, JAM Project, Suara és társai. Ennek baromi egyszerű oka van: Sajnos manapság nagyon kevés új dallal jönnek ki. Ebben gondolom, az is közrejátszik, hogy mivel nagyon lecsökkentek ezen előadók kiadványainak eladásai, ezért nem éri meg a kiadóknak foglalkoztatni őket. Igazából nem is az újdonságérzet hiányzik, hanem sok más dalt megismertem, amiket megszerettem, és általuk sok új impulzus ért, ami... nagyon csúnya lenne azt írni, hogy elinflálta a régieket, mert ez így nem igaz, hanem háttérbe szorította.

Nemrég volt egy beszélgetésem az egyik Discord szerveren, hogy a '90-es években mennyivel jobb volt minden. Annak ellenére, hogy sokáig én is úgy voltam vele, hogy áldás, hogy a '90-es években voltam gyerek, mert akkor már nem volt kommunizmus, de még nem ért minket annyi impulzus, mint a mostani gyerekeket az internet korában, ma már inkább azt gondolom, hogy találjuk meg a maiak között is az értékeket. Mert vannak. Most már egyre inkább úgy vagyok vele, hogy a hajam kihullik a "régen minden jobb volt" szövegtől. Megvoltak a maga jó dolgai a '90-es éveknek, de legalább ennyi hazugság volt akkor is, csak ezeket egyrészt elfedi az a tény, hogy a jókat gyerekként éltük meg, másrészt akkor más volt az értékrend. Ezért más volt akkor a trend, mint ahogy más most is. Őszintén azt gondolom, hogy nem rosszabb, csak más. És a mai trendek között is meg lehet találni azt, ami nekünk szól, csak nyitottnak kell lenni, és befogadni azt, amit jónak hallunk.

És az, hogy megtalálom őket, segít abban, hogy jobban megélem a jelent. Sokáig csak a japán zenében éltem, és kizártam magamból a nyugatiakat. Mondjuk ebben az is közrejátszott, hogy 2006-ban, amikor találkoztam a japán zenével, akkor egy nagyon rossz időszakból kerültem egy nagyon jóba, ez akkor nagyon komolyan rányomta arra a bélyegét, hogy a zenei ízlésem jelentősen megváltozott. Sok idő kellett, mire rájöttem, hogy nemcsak azért zártam ki a nyugati zenéket, mert azt gondoltam, hogy nincs semmi érték ma már nyugatról, hanem mert többek között arra a nagyon rossz időszakra emlékeztettek. Ahogy sikerült elengedni őket, és egyre gyakrabban hallgatok rádiót (angol, német és holland rádióadók... ^^), rájöttem arra, hogy ugyan a trendek valóban változtak, ezáltal a zene is, és vannak olyan dalok, amiken mosolygok, hogy ez mégis kinek tetszik? De meg lehet találni azokat, amik nekünk szólnak. Azért kerültem az "érték" szót, mert azt inkább "minőségi" aspektusban szeretem használni. Tehát ha szól valamiről a dalszöveg, meg van írva a zene, és az egész egyben van. De ha csak erre mennénk rá, akkor azért lássuk be, hogy tényleg szinte teljesen kizárnánk a jelent. Ugyan szoktam zenéket, filmeket kritizálni, de vannak olyan dalok, amiket nem az értékük miatt szeretek, hanem a hangulatuk miatt. Van olyan, hogy most arra van szükségem, hogy ellazuljak. Akkor épp nem akarok okoskodást, vagy olyan gitárszólót hallgatni, hogy csak győzzem visszatenni az államat a helyére, hanem csak szóljon valami, ami tetszik, és ellazít.

Főleg a néhai Rock FM, és később a Rocker Rádió hallgatása során tudatosodott bennem, hogy csak azért, mert egy dalt élő hangszerekre írtak meg, nem jelenti egyúttal azt, hogy értékes is. Mert könnyen előfordul, hogy vagy a dalszöveg mondanivalója érvénytelen számomra, vagy az énekes stílusa olyan, hogy nem egyszer inkább kikapcsoltam a rádiót, csak ne halljam. Ez ma is eszembe jutott, amikor a Csaba Centerben voltam, és szólt a Magna Cum Laude: Vidéki Sanszonja. Valószínűleg a kisebbséghez tartozok, de én nem szeretem azt a dalt. Erős tudatosságot érzékelek abban a dalban, hogy mivel akkor lett ismert, amikor sok igénytelennek titulált zene ment a rádiókban, és mintha éreztetni akarták a Vidéki Sanszonban van valami, ami miatt kiemelkedik az aktuális trendekből. Nem érzem a spontaneitást. De ez persze a saját gondolatom, elképzelhető, hogy "hátsó szándék" nélkül íródott a dal.

De bőven lehet példát mondani arra, hogy csak azért, mert egy dal élő hangszerekre lett írva, nem jelenti egyenesen arányosan azt, hogy az igényes is. Szintetizátorra írt zenék közül is lehet kiváló műveket találni, elég csak a Depeche Mode-ra gondolni. De csak hogy visszatérjek a japán zenére, két olyan céget (vagy ügynökséget... nem tudom, hogy hívják őket) ismerek, akikről tudom, hogy trance-ben mozognak: I've Sound és Elements Garden. Az Elements Garden elsősorban Chihara Minori-nak, Mizuki Nanának ír dalokat, de néhány dalt JAM Project-nek is írtak. Alapvetően szeretem őket, de az I've Sound által írt zenéket tartalmasabbnak, egyedibbnek érzem. Náluk van például Shimamiya Eiko, Kawada Mami, KOTOKO, Kurosaki Maon, de még Okui Masami is énekelt két dalt, amik kiválóra sikeredtek. De az I've Sound kiváló példa számomra arra, hogy elektronikus zene is lehet kiváló, igényes, nem utolsó sorban fájdalmas. Hallatszik, hogy dolgoztak azon a dalon: Van dallama, odafigyeltek az énekre, a hangszerelésre. Ezek pedig mind emlékezetessé teszik a dalt.

Ezért is van az, hogy nem köteleződök el egy zenei stílus mellett sem. Mindegyikben megtalálom azt, amiről úgy érzem, hogy nekem szól. Ugyanígy a mai értékek között is. Nem gondolom, hogy érdemes azzal jönni, hogy hétvégente reggelenként voltak a rajzfilmblokkok, vasárnap volt Disney-délután, a joghurtos pohárban 200 g joghurt volt, meg a jó ég tudja még mivel. Ma már könnyen összehozhatunk magunknak hétvégi rajzfilmblokkokat, Walt Disney délutánt, és bármit, amit hiányolunk a '90-es évekből. Hiszen ott vannak a DVD-k, Blu-ray-ek, stream programok, a Spotify-nak köszönhetően akár a '90-es évek kedvenc dalaiból is összeállíthatunk egy saját lejátszási listát. Mindenre van lehetőség.

Néha azért most is szeretek "visszavonulni" úgymond, és vizionálom, hogy ha lesz majd tartós lakhelyem (saját lakásban nem gondolkodok), be fogok rendezni oda egy retro-szobát, ahol kifejezetten a régi, '90-es évekbeli dolgok lesznek. A berendezés már adott: van régi képcsöves TV-m, van videokazetta-, kazettagyűjteményem, videómagnóm, kazettás lejátszóm, retro Nintendo konzolom. Csak a szoba kell. Jó lesz majd oda visszavonulni, de alapvetően azon vagyok, hogy a mai dolgok között találjam meg azokat, amiket szerethetek. És csak hogy visszautaljak a post elején megemlített régi nagy japán kedvencekre: Szó nincs arról, hogy ezentúl őket soha többet. Nagyon megvan a méltó helyük, és ha kijönnek valami új dallal, kislemezzel, vagy albummal, elsők között meghallgatni.

Néhány gondolat a Toaru Majutsu no Index-ről

Több újságcikkben, pszichológiai könyvben olvastam, hogy a társfüggőségnek egy komoly jele, ha a szerelmünk rajongási tárgyát magunkévá tesszük. Van ebbe egyébként valami, mert ha belegondolunk, ez olyan, mintha ugyan közvetve, de a szívünk választottja mindig velünk lenne. Ha pedig csak azokat csináljuk / nézzük / hallgatjuk, stb. amiket ő szeret, az még komolyabb. De azt gondolom, hogy addig, amíg csak érdeklődünk iránta, de a saját értékrendünkkel látjuk az adott dolgot, mondunk róla véleményt, azzal semmi baj nincs. Főleg, ha még fejlődhetünk is általa.

Bevallom őszintén, valami hasonló ok miatt kezdtem el nézni a Toaru Majutsu no Index-et ismét. Ahogy korábban írtam, 2012 táján néztem az animét, és már akkor nagyon tetszettek a PSI-missing és a See visionS dalok Kawada Mami-tól. Most van valaki, aki iránt komolyan érdeklődök, és amikor mondta, ez a kedvenc animéje (neki olyan az Index, mint nekem a Haikyuu!!), sok emléket hozott vissza azokból az időkből, amikor először láttam. Meg is néztem a Toaru Kagaku no Accelerator-t és folyamatban van a Toaru Majutsu no Index III, de azon kapom magam, hogy nem sokat értek a történetből. Mondjuk effektíve már akkor is furcsa volt nekem az egész, mert nem nagyon értettem, hogy miről szól az Index. Úgyhogy már csak ezért is jól jön az emlékezetfrissítés. Most jobban értem, hogy mi történik, jó eséllyel azért is, mert Netflixen magyar felirattal nézem. És mivel a Toaru Kagaku no Railgun is elérhető magyarul, ezt is nézem.

Aranyos anime, de értem, hogy miért népszerűbb a Railgun és az Accelerator. A Toaru Majutsu no Index azon kevés animék közé tartozik, ahol a mellékszereplők erősebbek, mint a két főszereplő. Nagyon aranyos Index-san, de lássuk be, hogy az aranyosságán túl, valamint hogy mindig megharapja Toumát, amikor mérges, nem mondható emlékezetes karakternek. Még az a "tudatmódosult" állapota sem menti meg, amikor elkezd varázsolni. Touma meg mint nullás szintű Esper... Értem én a szerencsétlen srác esetét, sok ilyen anime van, főleg ahol lányok veszik körül az ilyen srácokat, csak ezekben az animékben is inkább lányokat szokták megjegyezni, nem feltétlen a srácot. És hát Touma sem egy emlékezetes karakter. Viszont a történet nemcsak hogy nagyon jó, de izgalmas, és érdekel a végkifejlet. Érdekel Index-san sorsa, a 103.000 könyv sorsa, az emlékezetkiesés, meg az emlékezet törlésének esete. És ha erre rájött volna az, hogy Toumának és Index-nek erős személyisége lett volna, akkor kiváló anime lett volna a Toaru Majutsu no Index. De így csak szimplán egy jó animéről beszélünk.

Már abból is lehet látni, hogy két mellékszereplő, nevezetesen Mikoto Misaka és Accelerator sokkal jelentősebb, hogy a My Anime List-en őket jelölték be legtöbben kedvenc karakternek az animéből. És tökéletesen megértem. Misaka még számomra is szerethető karakter, mert úgy erős a személyisége, hogy nem "uralja" a többieket. Lánykarakterek esetében kényesebb vagyok személyiség terén. Accelerator meg számomra is az anime legmenőbb karaktere. Egyrészt tetszik nála ez a "nem mutatja ki az érzelmeit, de valójában vannak érzései" személyiség, mert annyira nyilvánvaló, hogy szereti Last Order-t, különben nem vigyázna rá. Olyan érzetet ad, mintha ez egy játék lenne számára. Meg az is nagyon tetszik, hogy első látásra ugyan gonosznak tűnik, de ő is a jó ügyért harcol, csak a maga módján. Nagyon jól kitalálták a személyiségét.

Nem véletlen, hogy ők ketten kaptak külön spin-off animét. Csak a Toaru Kagaku no Railgun és a Toaru Kagaku no Accelerator történet terén nem virít annyira. Eddig 5 részt láttam a Railgunból, és eddig az jött le, hogy Gakuen Toshi (Akadémiaváros) mindennapjait láthatjuk Misaka szemszögéből. Csak mivel Misaka önmagában érdekes személyiség, ezért nézeti magát az anime. Sőt, a Railgunnak magasabb az átlagértékelése, mint az Indexnek. A Toaru Kagaku no Accelerator valamivel jobb történet terén, mert Accelerator a Gakuen Toshi gonoszaival veszi fel sérülten a harcot, akik pont azért kapnak vérszemet, mert tudomást szereztek arról, hogy Accelerator megsebesült.

Viszont a zenére komolyan rá vagyok függve, és annyira beleszerettem a ROAR-ba, hogy konkrétan gondolkodok azon, hogy megrendeljem a kislemezt. De nem is csak egyet, hanem két változatot. Igazából beérném az Anime Edition-nel, csak a Limited Edition DVD kiadásán más tartalom van, és az is érdekel. Úgyhogy ha tényleg megrendelem, akkor a ROAR lesz az első olyan kislemez, amiből két kiadás lenne meg. És mivel az új Haikyuu!! dalok kislemezein is gondolkodok, ezért négy kislemezt tervezek megrendelni:

• Kurosaki Maon: ROAR (Limited Edition)
• Kurosaki Maon: ROAR (Anime Edition)
• BURNOUT SYNDROMES: PHOENIX (Anime Edition)
• CHiCO with HoneyWorks: Kessen Spirit (Anime Edition)

De hát Japánból CD-t rendelni távolról sem olcsó szórakozás. A négy kislemez együtt ¥6.506 lenne a regisztrált légiposta költsége pedig ¥2.880, így az egész együtt ¥9.386, ami kb. 26.100 forint lenne. Drága, nagyon drága. És hiába van már ott a Spotify, egy CD a maga fizikai mivoltával csak egy gyűjtemény részét erősíti. És ha adott a jó zene, akkor miért is ne támogassam az eredeti előadót, és a zeneszerzőket? Sok ilyen zenét akarok. De teljesen felesleges szabadkozni és sajnálkozni, ha továbbra is imádni fogom a dalt, és lesz rá lehetőség, megrendelem magamnak.

Toaru Majutsu no Index

Most az utóbbi időkben nagyon rá vagyok függve a Toaru Majutsu no Index-re. Még karácsony körül megnéztem a Toaru Kagaku no Accelerator-t, és most tervezek cikket írni az AniMagazinnak az animéről. El is kezdtem írni, de eléggé rosszul indult. Rájöttem, hogy alig emlékszem erre az animére, ami nem is csoda, hiszen 2012 táján néztem az első két évadot. Így úgy döntöttem, hogy az egész animét újra végignézem, kell egy kis emlékezetfrissítés.

Ehhez jól jött az, hogy előfizettem a Netflix-re. Kevés az anime, ami elérhető Magyarországon, a Toaru Majutsu no Index speciel jelen van. Úgyhogy itt kezdtem el nézni. Ami nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a Netflix működik Wii U-n is. Azt tudtam, hogy maga az alkalmazás elérhető Nintendo konzolon, de amikor megpróbáltam rácsatlakozni a YouTube profilomat, nem tudtam, mert lekapcsolták a Wii U szervereit. Ehhez képest a Netflix működik.

Legkedvesebb német barátom OriginalNoel totál meglepődött, hogy Wii U-n van Netflix, Nintendo Switch-en meg nincs. Lám, nemcsak a játékok az egyedüli ok, ami miatt érdemes a Wii U-t aktívan használni, hanem az ilyen alkalmazások miatt is. És nemcsak, hogy elérhető a Toaru Majutsu no Index, hanem magyar címet is kapott.

Amikor megláttam a Tiltott varázslatok jegyzéke címet, valósággal le voltam nyűgözve. Zseniális fordítás, ha engem kérdeztek. Van benne egy kis szabad fordítás, mégis kiválóan leírja az anime mondanivalóját. Egyébként most sokkal jobban élvezem az animét. Akkor is érzékeltem, hogy jó ez, de valamiért nem kapott meg annak idején. De Kawada Mami: PSI-missing és See visionS dalai már ekkor is nagy kedvencek voltak. Úgyhogy már csak ezért is nagyon jó újra megnézni az animét.

És most annyira megkapott, hogy a dalokat is hallgatom. Ugyanis nemcsak a Netflix-re, hanem a Spotify-ra is előfizettem. Hogy hagyhattam ki eddig ezt a zenei alkalmazást? Azonnal ráfüggtem, szinte már csak itt hallgatok zenét. Ráadásul mivel van diákkedvezmény is, ezért nem havi €4.99-et fizetek a szolgáltatásért, hanem €2.49-et. Ráadásul csak áprilistól esedékes, ugyanis él a 3 hónapos próbaidőszak. Nagyon sok japán zenét megtaláltam itt, néhány magyart is, ami érdekel. De az egész rendszer nagyon tetszik, ahogy fel van építve. Ugyanis PC-n is lejátszhatom a dalokat, de mobilon is hallgathatom az alkalmazással. Ez egyrészt azért jó, mert ha nem a szobában vagyok, hanem például a konyhában ténykedek, ott is tudom hallgatni. Másrészt így a telefonról tudom fülhallgatóval hallgatni a zenét, ami nekem azért fontos, mert nemrég kaptam egy vezeték nélküli Bluetooth fülhallgatót, a PC-n meg nincs Bluetooth támogatás, így csak telefonról tudom hallgatni fülhallgatón keresztül a dalokat. Összeállítottam egy saját listát a Toaru Majutsu no Index opening dalokból.

Tudom, hogy van hivatalos lejátszási lista, sokkal több dallal, de a saját listám abban különbözik a hivatalostól, hogy a kislemezekből válogattam össze a dalokat, így a Last.fm profilomban a kislemez hallgatása növekszik. Aki meghallgatná és követné, az itt megteheti:

És hogy nagyon szerettem az Index dalokat ahhoz az is nagyban hozzájárult, hogy az új dalok is kiválóak. A Gravitation-t is sokat hallgatom Kurosaki Maon-tól, de amikor a ROAR-t először meghallottam, pár másodperc után szabályosan felüvöltöttem, hogy "BASZD MEG, EZ KIBASZOTT JÓ!!!" Ilyen pedig ritkán fordul elő nálam. Az igaz, hogy nagyon elüt a megszokott Index-hangzásvilágtól, felesleges is letagadni, de maga a dal nálam 10/10 pont. Imádom azt a vadságot, ahogy az énekesnő énekel, és az a lendület... Állítom, hogy 24 órás ébrenlét után is felrázna! Egyébként is nagyon izgatott vagyok a holland utazásom miatt, ezt erősíti ez a dal. Úgyhogy Kurosaki Maon karrierjét ezentúl figyelni fogom.

2013 legjobbjai

Jó szilveszternek ígérkezik, miután itt töltöm bagsziéknál. 29-én jöttem fel Pestre, az év végi 3DS Hungary találkozóra, mely most a Sugárban volt. Egyszer voltam csak itt, és akkor sem nyerte el a tetszésemet, viszont azt el kell ismerjem, hogy mint találkozó helyszín fantasztikus. Az étkezőknél van egy kisebb elkülönített rész, ott ültünk le, és nem zavartunk senkit. Több játék is előkerült, de mint mindig, most is a Mario Kart 7 aratta a sikert. Igaz, hogy 1 éve nem voltam már találkozón, vártam is nagyon, hogy el tudjak jönni, de újdonságot nagyon nem tudok írni, csak azokat, évekkel ezelőtt is írtam, hiszen minden találkozó lényegében a játék jegyében telik el. Együtt játszunk, kipróbáljuk azokat a játékokat, amiket ki szeretnénk, és másnak meg is van. Kellemes meglepetés volt, hogy 3DS Virtual Console játékokkal is lehet többen játszani Download Play-jel, ki is próbáltuk Ninty-vel a Super Mario Bros. 3-at ketten. Nagyon jól szórakoztunk, emellett az is menőség, hogy elég ha csak az egyiknek van meg a játék, a másik simán csak rácsatlakozik. Meg 3DS-en Tetris-eztek sokat, a videojátékozást Fantos törte meg. Nagyon rég láttuk őt, saját bevallása szerint keveset játszik már. Egy egyedi játékot hozott nekünk, ami olyan szinten lekötötte a társaságot, hogy aztán végig azt játszották. Én nem szálltam be, bár tetszett, amit csináltak. Kis papírokra kitalált mindenki a mellette ülőnek egy videojáték karaktert, és felragasztja celluxszal a homlokára úgy, hogy ne lássa. Neki barchobával ki kellett találnia, hogy ki ő. Érdekes volt látni, hogy egyesek mennyire bonyolult karakterekre gondoltak, vagy hogy eszükbe nem jutott volna, de ha végül kitalálták (vagy feladták), akkor bizony nagyot lestek, hogy ezt hogy nem találták ki.

És ezzel nagyjából véget is ért. Elég hamar szedelődzködött a társaság, úgyhogy 16 óra után már mi is mentünk. Káosz az Örs Vezér Terén, nehéz volt átlátni, honnan indul a 3-as villamos pótló busza, és hol érdemes rá felszállni. Nem a metrónál, mert ott sokan vannak. Arra rászállni, és irány bagszihoz. Hiányzott szerény rezidenciája, de az aznap esti program ne ismétlődjön meg. 4 ember 4 laptop... A többi képzelhetitek. Csak a The Legend of Zelda: The Wind Waker HD szakította meg ezt a tendenciát, amikor bagszit figyeltük játék közben. Eszméletlen szép a játék HD-ben, mindezek mellett a hangulata is megvan. Csak nehogy megint Zeldázni akarjak, mint régen. Nem is vittem el sokáig a játékot, és nem is emlékszem már arra, hogy azért álltam meg vele, mert túl nehéz volt, vagy mert elveszett a motivációm. Nagy kedvenc volt a Wind Waker, úgyhogy nem hiszem, hogy az lehet. Meg hogy ne unatkozzak ezen az estén (kínomban neteztem már én is, különben nem így képzeltem el a közös estét) kipróbálhattam a NES remixet. Ez egy új letölthető játék, mely a WarioWare alapján több mint 200 mini-játékot tartalmaz különböző NES játékokból. Vannak nagyon jó ötletek, de korántsem akkora eresztés, mint a WarioWare. Volt egy pár, ami túl könnyű volt, unalmas, de azért volt egy pár jó ötlet, amik nehezebbek voltak. Azok alapján amennyit láttam, jobban díjaztam volt az inspirálóan nehéz mini-játékokat. Volt egy, a Mario Bros. egyik játéka, ami már túl nehéz volt, amit már leteszek, de ezzel ne fárasszanak. Ki is próbálta LernenBoy is, neki sem jött össze.

A tegnapi nap közös játék okán már jobban telt el, mivel megkértem bagszit, hogy ha lehet, többet játsszunk közösen. Így is lett, előtte délelőtt mentünk vásárolni. Nintendo 64-en játszottunk sokat, a Goldeneye 007 hatalmas élmény volt négyesben, és mindenki nagyon élvezte. Nem hiába volt annak idején fő társasági móka a Mario Kart 64 mellett. Volt a Mario Kart is, ez nagyon jó volt. Bár ezt igazán csak akkor jó, ha órákig játsszunk vele együtt, így, rövidebb időre annyira nem. Ami csalódás volt, hogy a Mario Party 2 nem volt annyival jobb négyesben, mint egyedül, ahogy írták. Jó volt, de sokkal jobb játékélményre számítottam. Még bagszi Pokémon Stadium 2 mini-játékait próbáltuk ki, egészen menőség volt. De amivel sokat játszottunk, az a Wii U-s Wii Party U. Már a Wii-s Wii Party-t is szerettem, ebbe is sok jó ötlet volt, ezt nevezem méltó folytatásnak. Az egyik legmenőbb volt, amikor egy játékos a tábla tetején állt, a többi három pedig az alján. A felső játékos kapcsán volt egy eldöntendő kérdés, és be kellett jelölnie a választ, hogy mennyire igaz rá az állítás, vagy nem, és a többieknek is ki kell találni, hogy aki fent van, arra az mennyire igaz. Még a két véglet is frappáns volt sokszor. Egy példa: "Mennyire tudsz titkot tartani?" Az egyik véglet: "Senkinek a lelkét nem tárom ki." A másik: "Hallottad a hírt...?" :o És akkor a Wii U GamePad-en látható csúszkán kellett beállítani, hogy az mennyire igaz rá, és többieknek is megtippelni. A másik, ami inkább érdekes volt, hogy egy Wii U GamePad-en, és három Wiimote-ot kellett meghatározott módon egymás mellé tenni, és azokat a gombokat kell megnyomni, amelyikre utasítást kapunk. Ez olyan, mint a Twister társasjáték, de itt csak a kezünket kell használni. Ujjfájdalmak és görcsök kiújulása garantált. Volt még egy, ami ahhoz képest, hogy viccesnek tűnt, annyira nem szórakoztatott engem. Négy ember Wii GamePad körül zenére táncol. Kört alkotunk, és azt kell csinálni, amit a GamePad-en látunk. Több így hirtelen nem jut eszembe, és ha ismét elővesszük a játékot, állítom, hogy fájni is fog, mert nagyon tetszett, és hogy felejthettem el.

És most itt vagyunk, 31-én. Ma már (így idén) nem írok többet, ezért egy gyors összegzést írok. Mindig optimistán szoktam jellemezni az adott évet, de most ezt nem tudom megtenni. Nem tartom ezt az évet jónak. Akármi is történt, akárhogy is szolgálta a fejlődésemet, az ideit az eltékozlás évének tartom, mert nem sikerült munkát szerezni, így nem tudtam előrelépni. Persze, benne van az is, hogy visszatérjek Pestre, le nem tagadnám, hogy mennyire vissza akarok jönni, hiszen idén valahányszor felutaztam ide, azt éreztem, hogy itt vagyok igazán elememben, itt vagyok igazán önmagam. Azt maximálisan elfogadtam, hogy a december a pihenés jegyében teljen el, aminek meg is lett az eredménye: Nagyon sokat enyhültek a tünetek december eleje óta, egyre inkább érzem, hogy visszatérhetek a régi kerékvágásba, ezért januárban ismét elkezdek munkát keresni. Ha már a média ennyire harsogja, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor csak én is érezni fogom, nem igaz? Mindezek mellett januárban újra előveszem a németet, már meg is van az időpont: február 8-án lesz az írásbeli nyelvvizsga. Ugyanis biztosra eldöntöttem, hogy az Origósat fogom csinálni. Meg is kérdeztem a munkaügyi központban, még kérelmet se kell benyújtani, hogy ne TELC-eset írjak, ott vizsgázok, ahol akarok, a lényeg az, hogy igazoljam, hogy kifizettem a második nyelvvizsgát, ha nem sikerült. Azért nem írom pótnyelvvizsgának, mert ez nincs így hivatalosan megnevezve. Át is néztem az Origósat, sokkal barátságosabb. Amikor megláttam, hogy a tesztes résznél nincs minimum ponthatár a sikeres nyelvvizsga esetére, nagyon megkönnyebbültem. Ez persze nem jelenti, hogy lazítani kell. Úgy van a teszt, hogy 50 mondat, négy válaszlehetőséggel, és ezt számolják át 15 pontra. Sokat kell készülni. Sokat kell készülni erre is, de a többire is úgy kell felkészülni, hogy lehet, hogy a teszt 0 pont lesz. Összesen 80 pont szerezhető, és 48 ponttól sikeres a vizsga. És mivel a teszt 15 pontos, ezért úgy kell készülni, hogy 65 pontból kell 48-at elérni, és így máris nem hangzik annyira kellemesen. Mindezek mellett minden egyes teszten elért pont csak segít rajtam a még jobb eredmény érdekében, valamint hogy könnyen meglegyen a 48 pont. Úgyhogy lesz dolgom a munkakeresés mellett. Csak még azt nem tudom, hogy kétnyelvű, vagy egynyelvű nyelvvizsgát kell tennem? Azt sem tudom, hogy mi a különbség a kettő között azon túl, hogy magyarról németre is kell fordítani, meg németről magyarra is. A negyedik, utolsó feladatrész, a baráti levél írása. Azért emeltem ki a barátit, mert a TELC középfokon hivatalos levelet kell írni. Információkérés, állásra jelentkezés, vagy panaszlevél. Igazából nem jó ötlet a hivatalos levél, mert ha belegondoltok, tele van sablonmondattal. Állásra jelentkezésnél úgy kell fényezned magad, mint soha senki, és megvannak erre a jól bejáratott mondatok, ahogy panaszlevélnél is. Viszont egy baráti levél azért tetszik jobban, mert spontánabb, sokkal ugyanúgy választékosan kifejezheted magad. Például írtam olyan baráti levelet, amikor a Start! nyelvkönyvvel alapfokon készültem, hogy új helyre költöztél, és mutasd be az új lakásodat, szereted-e, a környék milyen, hol van, és hasonlók. Ez számomra szimpatikusabb. De ami egyértelműen sokat segít: Lehet szótárt használni. A teszten kívül az összes feladatrésznél. Ez segít abban, hogy választékosan fejezd ki magad, de a nyelvtant és a mondatalkotást nem tudod kilesni a szótárból. Jaj, már tudom, hogy újra elő kell vegyem, hogy hol is kell a KATI szórendet használni, és hogy nem szabad három ige esetén Partizip II-t használni, ha múlt időben írok, valamint módbeli segédigéknél nincs zu+infinitiv alak. Ezeket szoktak a leggyakrabban elrontani. Ennyit a németről. Az optimizmusom ettől függetlenül a helyén van, és nagyon szeretnék 2014-re egyenesbe jönni, és mindent meg is fogok tenni ennek érdekében. Ennek fényében kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!

Szilveszter alkalmából most többet hallgatok L'art Pour L'art Társulatot, mivel megvan mind a négy albumuk eredetiben CD-n, és három album kazettán (a Winnetou nincs meg, azt keresem). Szilveszter alkalmából nézzétek meg a kedvenc Vastyúk is talál szeget részemet:

http://www.youtube.com/watch?v=DmzA38wy_gc

És le ne maradjon a szokásos év végi statisztika, a Last.fm-ről az év előadóiról, albumairól, kislemezeiről:

Top 10 előadók

1. Megumi Hayashibara (3.953)
2. JAM Project (1.810)
3. Masami Okui (1.526)
4. Zorán (1.007)
5. Suara (782)
6. Skorpió (759)
7. ALI PROJECT (591)
8. Chihiro Yonekura (577)
9. LGT (568)
10. angela (513)

Zárójelben az idei évre vonatkozó összhallgatás látható. Azért látszik, hogy márciusban nagyon rákaptam Hayashibara Megumi-ra.

Top 10 album

1. JAM Project Best Collection IX: THE MONSTERS (344)
2. Megumi Hayashibara: SpHERE (341)
3. Megumi Hayashibara: Enfleurage (272)
4. Megumi Hayashibara: CHOICE (269)
5. Megumi Hayashibara: bertemu (262)
6. Megumi Hayashibara: Fuwari (247)
7. angela: ZERO (242)
8. Megumi Hayashibara: VINTAGE White (241)
9. Megumi Hayashibara: SHAMROCK (216)
10. Skorpió: Zene tíz húrra és egy dobosra (201)

Top 10 kislemez

1. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (332)
2. JAM Project: Wings of the legend (261)
3. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (155)
4. Megumi Hayashibara: Proof of Myself (124)
5. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT (77)
6. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder (77)
7. Masami Okui: DEPORTATION ~but, never too late~ (70)
8. Megumi Hayashibara: question at me (68)
9. STYLE FIVE: SPLASH FREE (64)
10. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire (63)

Top 100 dalok

1. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (off vocal ver.) (112)
2. JAM Project: Wings of the legend (111)
3. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Revival! (111)
4. Skorpió: Elindulunk (88)
5. angela: To be with U! (79)
6. JAM Project: Babylon (78)
7. Megumi Hayashibara: Lively Motion (off vocal version) (75)
8. Megumi Hayashibara: TOO LATE (NEW version) (73)
9. Hironobu Yahata, Shinya Outouge: Dueling for Prizes (73)
10. Takeshi Hama, Mahito Yokota, Asuka Hayazaki: Desert Overview (73)
11. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (72)
12. Daft Punk: Face to Face (70)
13. Tackey & Tsubasa: One Day, One Dream (68)
14. Yuko Kadota: The Cave of Wonders (68)
15. Megumi Hayashibara: ROCK de Ikou (65)
16. JAM Project: PROMISE ~Without you~ (60)
17. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Sticky Lucky Stupids (off vocal ver.) (57)
18. Megumi Hayashibara: be Natural (55)
19. Megumi Hayashibara: Re.Starting again (55)
20. angela: Boku Janai (55)
21. Team. Nekocan [Neko] featuring Chihiro Yonekura: Sticky Lucky Stupids (Chihiro Yonekura ver.) (54)
22. Aya Tanaka: Chase Bowser (53)
23. Megumi Hayashibara: Living in the same time ~Onaji Toki wo Ikite~
24. Megumi Hayashibara: Dance with me... Saigo no Paradise
25. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder (off vocal)
26. JAM Project: The advent of Genesis
27. Mahito Yokota: Beat Block Galaxy (Yoshi)
28. angela: Tooku Made
29. Megumi Hayashibara: Lively Motion
30. Aya Tanaka: Space Match
31. Megumi Hayashibara: feel well
32. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT (OFF VOCAL Version)
33. JAM Project: NOAH
34. Suara: Mizukagami
35. JAM Project: Believe in my existence
36. JAM Project: Wings of the legend (off vocal)
37. Skorpió: Az új generáció
38. Megumi Hayashibara: Plenty of grit
39. JAM Project: LIMIT BREAK
40. ALI PROJECT: Watashi no Bara wo Kaminasai (instrumental)
41. JAM Project: Rescue Fire
42. JAM Project: Kurenai no Kiba
43. Megumi Hayashibara: Yoru wo Buttobase
44. Skorpió: Furcsa emberek
45. Megumi Hayashibara: Give a reason
46. Megumi Hayashibara: My dear
47. JAM Project: PREDESTINATION
48. Megumi Hayashibara: EL WAKT
49. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire
50. Megumi Hayashibara: Nakeba ii No
51. STYLE FIVE: SPLASH FREE
52. ALI PROJECT: Reiyou Bara Zukan
53. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT
54. Chihiro Yonekura: Lion no Tsubasa
55. Megumi Hayashibara: Revolution
56. Suara: June
57. Suara: Akai Ito (instrumental)
58. Megumi Hayashibara: Ame no Koinu
59. Megumi Hayashibara: Successful Mission
60. Megumi Hayashibara: Fuwari
61. Megumi Hayashibara: Shakunetsu no Koi
62. Megumi Hayashibara: question at me
63. Chihiro Yonekura: Dolphin Song
64. Megumi Hayashibara: unsteady -off vocal version-
65. angela: KINGS
66. JAM Project: FREEDOM
67. Megumi Hayashibara: MIDNIGHT BLUE
68. Megumi Hayashibara: Watashi Dake no Yume he
69. Yasunori Mitsuda: Pirate Land
70. Megumi Hayashibara: Sunadokei
71. JAM Project: Omoide wa Okkusenman!
72. LGT: Dalaktika
73. Megumi Hayashibara: brave heart
74. Megumi Hayashibara: Front breaking
75. Chihiro Yonekura: Shooting Star
76. Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sadame
77. Masami Okui: Sora ~Ikite Ireba~
78. Megumi Hayashibara: Niji Iro no Sneaker
79. Yasunori Mitsuda: Wario Battle Canyon
80. Masaaki Endoh: LIMITER
81. Mami Kawada: See visionS
82. Mahito Yokota: Beat Block Galaxy
83. Hironobu Kageyama: Worrier ~Yami wo Kakeru Kiba~
84. JAM Project: Hagane no Resistance
85. Megumi Hayashibara: Daybreak Impression
86. Megumi Hayashibara: Regret ga Naite Iru
87. Megumi Hayashibara: Nemurenai Machi de
88. Megumi Hayashibara: question at me (off vocal version)
89. Megumi Hayashibara: Just Begun
90. Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sono he ~AYANAMI ver.~
91. Mikó István: Jön a régen várt szép esküvő
92. Megumi Hayashibara: 7 senchi no Kyori
93. Megumi Hayashibara: Hanarete Itemo
94. Megumi Hayashibara: Ame Nochi Kumori Nochi Hare
95. Megumi Hayashibara: Omokage
96. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
97. Masami Okui: STRATEGY
98. Megumi Hayashibara: Bon Voyage!
99. Megumi Hayashibara: Shining Girl
100. Aya Tanaka: An Adventurer

Kawada Mami - See visionS videoklip

Lassan a végére érek a To Aru Majutsu no Index II animének, így volt szerencsém a második openinghez, melyet ugyanúgy Kawada Mami énekel, mint az elsőt. Ez egyértelműen jobban tetszik nekem. A No Buts! nekem túlságosan erőszakos, viszont ez a See visionS eléggé rejtélyes. Tipikus trance dal, amivel nagyon vigyázni kell, mert aki rákap, az függő lesz. Ilyen volt nálam az első széria első openingje, a PSI-missing, azt is sokat hallgattam. Az eltorzított hang teszi elsősorban titokzatossá, az I've Sound megint bebizonyította, hogy érti a dolgát. Viszont a videoklip nekem annyira nem jött be:

http://www.youtube.com/watch?v=BQAnRJU9WzA

Amúgy az anime egészen jó, de nem gyakorolt rám nagy hatást, de Index-san miatt emlékezetes marad számomra.

Sword Art Online, To Aru Majutsu no Index és K

Új metódust találtam ki a német nyelv tanulására, aminek az lett a vége, hogy megint nézek animéket. Nem nehéz kitalálni, hogy német felirattal kerestem olyan animéket, melyek egyébként is érdekeltek volna, és akkor kössük össze a kellemeset a hasznossal. A címben felsorolt három anime közül csak a To Aru Majutsu no Index II-t találtam meg német felirattal. Nem nagyon vannak németül animék, az angol mellett leginkább spanyolul lehet animét találni, ami nem is csoda, hiszen szinte egész Dél-Amerika spanyolul beszél, és ott hatalmas animés bázis van, irigylem is őket, mert sokszor járnak oda olyan japán előadók koncertezni, akiket szeretek. A másik két animét végül nem találtam meg német felirattal, viszont a Sword Art Online első 5 része előkerült magyarul. A SaburoSubs csinált hozzá feliratot, alapból nem rossz, csak volt benne néhány elgépelés, valamint a "muszály"-tól nekem muszáj a falra mászni. Amúgy jó szöveget írtak, ezért utána is néztem, hogy nem-e csinálták meg a többit, de arra jutottam, hogy abbahagyták a feliratozást. Aztán végül egységesen a HorribleSubs által feliratozott részeket szedtem le magamnak, ahogy a K anime esetében is.

Sokaktól hallottam, hogy mennyire jó anime a Sword Art Online, érdemes megnézni. És tényleg! Hosszabb idő után végre egy olyan anime, ahol nem azt nézem, hogy mennyi idő telt el, vagy mennyi van még hátra az adott részből, hanem egyszerűen csak élvezem, amit látok! 2022-ben járunk, amikor megjelent az év legjobban várt játéka, a Sword Art Online, melynek első 10.000 példányát percek alatt elkapkodták. A játékos bekerül magába a játékba, ám azzal nem számolnak, hogy ez mivel jár. Ugyanis sehogy nem jöhetnek ki a játékból, csak úgy, ha teljesen végigjátsszák a játékot. Aki a játékban meghal, az a valóságban is, oly módon, hogy a NervGear nevű Virtual Reality sisak (ami által bekerülnek a játékba, és minden érzéket irányít) megsüti a játékos agyát. Akkor is ugyanez történik, ha valaki valóságban leveszi róluk a sisakot. Hová nem fejlődhet egy MMORPG? A szabályzata eléggé bonyolult, nem is írnám le, egyébként sem tudom észben tartani, csak ha az adott jelentben szembesülök vele, hogy tényleg, ilyen is van. És milyen érdekes, hogy annak ellenére ragadja meg a figyelmemet, hogy az MMORPG teljesen távol áll tőlem, én a World of Warcraft és társai felett csak úgy átnézek. Eleinte a 2008-as évet juttatta eszembe, amikor annyira szerettem a Zelda játékokat, emlékszem, annak idején elgondoltam, hogy akár Zelda játékból is lehetne valami hasonlóan komoly történetet kitalálni, és meganimésíteni. Mondjuk manga készült belőle, és egészen jó lett. Most a 6. résznél járok az animében (egy nap egy részt nézek meg), de már most tudom, hogy végig fogom nézni. Nagyon várom, hogy alakul a történet, eddig nagyon tetszik. Egyébként az biztos, hogy egyszer a valóságban is eljutunk idáig, hogy mi leszünk benne a játékban, de szerintem 2022-es év még korai. Én kb. 2030-ra tippelem, hogy eljutunk odáig. Az animében hallható zenéket Kajiura Yuki írta, amiket így kihallok, azok tükrözik a nevéhez fűződő minőséget, le is szedtem a két OST CD-t, majd meg fogom hallgatni. Az opening: LiSA: crossing field igen nagy divat lett a karaokésok körében, nekem annyira nem jön be. Mégis azt mondom, hogy százszor inkább ilyen zene legyen divatban, mint bármi más, ami nem méltó arra, hogy ismert legyen. Csak engem sajnos nem inspirált arra, hogy többször meghallgassam. Az ending: Tomatsu Haruka: Yume Sekai tipikus animét lezáró ending dal. Kellemes, dallamos, de engem nem fogott meg. Végülis részemről elmondható, hogy az openinget és endinget leszámítva (de csakis egyéni ízlés okán! Amúgy minőségi dalok) nagyon-nagyon jó anime.

Tavaly néztem a 11. részig a To Aru Majutsu no Index animét, be is jött, az még sokkal játékosabb, és viccesebb, mint a második széria. Ez már eléggé komoly. Harcok nővérekkel, stb, most olvasom, hogy nagy hiba, hogy félbehagytam, mert annyira szorosan követi az első szériát, hogy szinte ki is lehet jelenteni, hogy a második évad első része az elsőnek a 25. része. Végül is látom, és értelmezem is, hogy mi történik, csak a miértekre nem keresek választ, mert tudom, hogy az az első szériában van. De úgy elnézegetem, meg figyelem közben a német feliratot, és örömmel konstatálom, hogy egész sokat tudok németül. Amúgy maga az anime olyan, hogy egészen jó, de nekem nem akar kibontakozni, úgy elvan magával. Meg tele van ecchi, fanservice jelenetekkel... nyilván én is tök véletlen esnék úgy egy lányra, hogy belássak a bugyijába, teljesen valószínű. Az opening: Kawada Mami: No Buts! elsőre nem fogott meg, mint az előző széria PSI-missing dala, de mostanra egészen megszerettem. Érdekes a trance stílus, egyszer beszéltem is róla Sleeplesslydiával az Okui Masami Abyss és Automaton dalok kapcsán, hogy olyan érdekes, hogy ezek olyan táncolósak, bulizósak ritmusuk alapján, de mégis fájdalmat érzek bennük. Aztán el is magyarázta, hogy ez a zenei stílus nagyszerűen alkalmas a szerelem egy érdekes módjának kifejezésére, amikor érzed, és tudod, hogy fáj, mert korlátokhoz vagy kötve, mégis benne vagy, mert szenvedéllyel tölt el. Nagyjából így mesélte el, és rájöttem, hogy igaza van, és valószínűleg azért is vagyok ennyire érzékeny erre a fájdalomra, mert átéltem már, így nagyon jól tudom milyen az, amikor nem lehetsz vele, de mégis fogva tart az érzés. Az ending: Kurosaki Maon: Magic World is hasonlóan trance-es hangzású, de valamivel lájtosabb, annyira nincs is rám hatással, mint az opening.

Naná, hogy az angela miatt kezdtem el nézni a K animét, majd nem, mi? A MondoConos postból lemaradt, hogy amikor a karaokén Daki a Dragon Ball Z: Hitori Ja Nai dalt énekelt, akkor beszéltünk össze Leeával, hogy ezután kéne angelától a Boku Ja Nai-t énekelni. Az egy nagyon menő szám. Na erről az animéről meg azért nem tudok sokat mondani, mert nagyon lassan csordogál a történet. A 2. rész után úgy valami dereng, meg értelmezem a dolgokat, de még igen sok része hiányzik a kirakósból. Egyedül annyit tudok, hogy Isana Yashiro-t el akarják tenni láb alól, ám nem lélegezhet fel, amikor Yatogami Kuroh megmenti, ugyanis ő is meg akarja ölni. Shiro eközben meg éli a maga bohókás életét a cicusával, aki hirtelen meztelen nővé változik (Fanservice...), és amikor Shiro ruhát akar rá adni, addig elutasítja, hogy ő utálja a ruhákat. Igencsak komikus jelenetek, amikor a lány meztelenül kivezeti az utcára főhősünket, menekülve Kuroh-tól. Egyébként a két névben nem véletlen van kiemelve a Shiro (fehér) és Kuro (fekete) szavak, ugyanis az animében a színek jelentésének nagy szerepe van. Persze Yashiro nem olyan ártatlan, mint ahogy azt a fehér haja és ruházata indokolná. ^^' Csinál egy-két gazságot. A következő részeket meg izgatottan várom, mert annak ellenére, hogy nem tudtam meg sokat elsőre, nagyon is tetszik az anime. Az opening: angela: KINGS nincs mit beszélnem, megtettem már korábban, tipikus angela dal, de csakis a legjobbak között. Nem hiába, ha atsuko és KATSU együtt leülnek zenét írni, abból csak jó dolog születhet. Vártam is, hogy melyik dal lett az ending, de csak félig van köze az angelához, mert a zenét ők írták, de amúgy: Komatsu Mikako: Tsumetai Heya, Hitori. Füleltem is először, hogy jól hallok, mert első hallásra nagyon bejött, amit hallottam. Le is szedtem a kislemezt, meghallgattam többször is a dalt, és nagyon tetszik. Szép, kellemes ballada, ezek után kérdeztem is magamban, hogy angela miért nem dolgozta fel a ZERO albumára? Egyébként is nagyon jóra sikeredett az album, de még nagyobb durranás lett volna ezzel a dallal. Nagyon egyedi lassú, ballada dal. Hallani benne bánatot, de egyáltalán nem szomorú. Én nagyon élvezem.

Meghajolva köszönöm a német nyelvnek, hogy visszarántott az animék felé, megint élvezem az animézést. De háromnál többet nem akarok egyszerre nézni, ha végzek a K-val (az 13 részes, a többi 24, 25), akkor az Arata Kangatari jön.

Angliaban – 10. nap Szilveszter

Visszamentem azert a Wii U-s fejhallgatoert, de azt mondtak, hogy csak Wii U-ra lehet hasznalni, semmi mason nem mukodik. Pedig olyannak lattam, hogy barmibe be lehet dugni, kertem is, hogy ha lehet, akkor bontsa ki, de nem tette. Na mindegy, megmarad a penz. Ha nem koltom el itt, tudok majd otthon is mit venni, NAGYON IS!!! Lorainne-eknel szilvesztezunk, Dominiknak jo napja lesz a 4 gyerekkel, en nem tudom, hogy mit tudok ott csinalni, majd jatszok a kutyaval. ^^'

Azt hiszem, ma mar nem nagyon leszek gepnel, ezert ezuton is kivanok mindenkinek Boldog Uj Evet! :) Erdekes ev volt az idei, de ezt barmelyikrol el lehet mondani, ha eselyt adunk annak, hogy esemenydus legyen. Az Arkadban az aluljaroszinten van egy lakberendezesi bolt a kajaldakkal szemben, es a falon vannak mindenfele idezet, az egyik ilyen nagyon megtetszett: "Minden nap add meg az eselyt, hogy eleted legjobb napja legyen" Es ezt egy teljes evre lehet mondani. En azt gondolom, hogy a legnagyobb valtozas, amit idenre fel tudok mutatni, az az erzelmi fejlodes. Es ez az enekemben is tetten erheto, ugyanis foleg iden mondtak azt rolam, hogy, egyre jobb vagyok, foleg most Animekaracsonyon, de az ev soran folyamatosan azt ereztem, hogy egyre oldottabban eneklek. Es az, hogy a tobbiek jobbnak hallanak, az szerintem azert van, mert a megelt erzelmi fejlodesnek koszonhetoen jobban at tudom adni az adott dal hangulatat, ezert gondolom azt, hogy nem szamit milyen nyelven enekelsz, ha aterzed a dal hangulatat, akkor azt at tudod adni. Persze, ha tudod mit jelent a dal, az csak segit rajtad. Azert hozzatartozik az igazsaghoz, hogy ezt a fejlodest nem konnyu elerni. Volt egy parszor olyan melyebb beszelgetesem az iden, melyet nem volt kellemes megelni. Mert nem konnyu elfogadni azt, hogy bizonyos dolgokban rosszul gondolkodsz. Persze nem akartam elhinni a masik felnek, hogy o gondolja helyesen, azert bennem is megvan ez a hiusag. Aztan rajottem, hogy ez volt a helyes: Nem is SZABAD elhinni, hogy maskepp gondolja. Jarj utana, nezd meg, hogy tettekben mennyiben igazolhato az, amit mondott. Es ha igen, akkor sokkal konnyebb elfogadni azt, hogy maskepp latja a dolgokat. Es igy tobb ember, aki a szemelyes meglatasom szerint rosszul gondolkodik, es nem tiszteltem ezert, sokat nott a szememben, hiszen a tetteiben is megmutatkozott a hitelessege. Ez az alapja annak, hogy elfogadjuk azt, hogy masok maskepp latjak a vilagot. De ez tenyleg nem konnyu, es valahol nem is csodalkozom azon, hogy emberek felnek ettol a megmerettetestol, emlekszem en is, hogy gondolatban menekultem attol az embertol, meg akartam szakitani vele a kapcsolatot, de mennyivel lesz jobb, ha elmenekulsz? Semmivel, sot rosszabb, mert nem is adod meg az eselyt annak, hogy lasd, hogy igaza van-e, es te is szuk latokoru maradsz. Ugyhogy azt tudom mondani, hogy erdemes megvivni ezt a harcot, mert csakis gyozteskent kerulhetsz ki belole.

Ahogy 2009 ota hagyomany nalam, iden is kozzetennem a szemelyes Last.fm listamat, elotte YouTube video formajaban megmutatnam, hogy melyik volt szamomra a 2012-es ev legjobb dala. Eleinte nem volt annyira konnyu eldonteni, mert tobb jelolt kozul is nehez volt kivalasztani: JAM Project: PROMISE ~Without you~, Suara: Blue Bird, vagy Masami Okui: Dogma kozul gondolkodtam, de aztan jott december 5-en az uj JAM Project kislemez, es mindent letarolt:

JAM Project: Wings of the legend

Ebben a dalban erzem azt az erot, amit akkor erzel, ha valami nagy dolgot ertel el kemeny munka aran, es ezt rendkivul hitelesen adjak at. Na meg mar onmagaban azert megerdemli a 2012-es ev dala cimet, mert Kageyama Hironobu meg ennyi ev, ennyi dal utan is kepes ujat mutatni, valami olyan erzest atadni, amitol teljesen tuzbe jossz. Aztan, hogy ez ennyire jora sikeredett... Ezzel a dallal batoritanak mindenkit, hogy megeri a kemeny munka, mert a gyumolcse sokkal izletesebb.

Es a 2012. evi eves Last.fm lista:

Top 10 eloadok:

1. JAM Project
2. Masami Okui
3. Megumi Hayashibara
4. Zorán
5. Suara
6. ALI PROJECT
7. Minori Chihara
8. Chihiro Yonekura
9. Karácsony János
10. Ganxsta Zolee és a Kartel

Top 10 albumok:

1. Masami Okui: Love Axel
2. JAM Project BEST COLLECTION VIII GOING
3. JAM Project BEST COLLECTION IX THE MONSTERS
4. Megumi Hayashibara: SpHERE
5. JAM Project BEST COLLECTION III JAM-ISM
6. Minori Chihara: D-Formation
7. Suara: Karin
8. JAM Project BEST COLLECTION I BEST PROJECT
9. Suara: The Best ~Tie-up Collection~
10. Hiroshi Kitadani: R-new
    Masami Okui: i-magination (holtverseny)

Top 10 kislemezek:

1. JAM Project: Waga Na wa Garo
2. JAM Project: Kurenai no Kiba
3. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire
4. JAM Project: NOAH
5. ALI PROJECT: Kyomu Densen
6. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
7. Masami Okui: Sora no Uta
8. JAM Project: Believe in my existence
9. JAM Project: LIMIT BREAK
10. Masami Okui: naked mind

Top 100 dalok:

1. JAM Project featuring Masami Okui: PROMISE ~Without you~
2. JAM Project: Kurenai no Kiba
3. Masami Okui: Dogma
4. JAM Project: Believe in my existence
5. JAM Project: Ideyo, Gaia Leon
6. JAM Project: MAXON
7. Masami Okui: Sora ~Ikite Ireba~
8. JAM Project: Wings of the legend
9. JAM Project: LIMIT BREAK
10. Kútvölgyi Erzsébet: Hozzád szól a szél (Pocahontas)
11. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
12. ALI PROJECT: Yomi no Tasogare no, Aoki no Hitomi no.
13. JAM Project featuring Masami Okui: PREDESTINATION
14. Kouji Wada: The Biggest Dreamer
15. JAM Project: Majin Kensan!!
16. JAM Project: DRAGON
17. ALI PROJECT: Yasei Souseiji
18. JAM Project: Bakuchin Kanryou! Rescue Fire
19. JAM Project: NOAH
20. Hiroshi Kitadani: Giri Giri Emotion
21. ALI PROJECT: Kyomu Densen
22. Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder (off vocal)
23. JAM Project: Ennou Gasshin! Soul Gravion!!
24. Suara: Blue Bird
25. JAM Project: Ryuusei Lovers
26. Masami Okui: naked mind
27. JAM Project: Hagane no Resistance
28. JAM Project: Negai
29. Masami Okui: GRATIA
30. Minori Chihara: Akai Toge no Guilty
31. JAM Project: Ideyo Gaia Leon
32. Karácsony János: A szerelem befogad minket
33. Hiroshi Kitadani: We Go!
34. Masami Okui: Sigh of Angel
35. JAM Project: Go! Stand Up!
36. JAM Project: Rescue Fire
37. Suara: Koi no Yokan
38. Masami Okui: BI-YA-KU
39. JAM Project: Negai (off vocal)
40. Minori Chihara: Planet Patrol
41. Masami Okui: Sora no Uta
42. Nintendo: eShop Main Theme
43. JAM Project: TRANSFORMERS EVO.
44. JAM Project: Hasta Mañana!!
45. ALI PROJECT: GOD DIVA
46. Tackey & Tsubasa: Crazy Rainbow
47. JAM Project: Hikari he no Countdown
48. JAM Project: Haou no Tsurugi
49. Yasuaki Ide: Reckless Fire
50. JAM Project: The Gate of the Hell
51. Megumi Hayashibara: Living in the same time ~Onaji Toki wo Ikite~
52. JAM Project: Neppuu! Shippuu! Cybuster
53. Masami Okui: Dear
54. Mami Kawada: PSI-missing
55. Yuuto Suzuki: La-La-La
56. Masami Okui: Dive to Future
57. Megumi Hayashibara: Shakunetsu no Koi
58. Masami Okui: Divine love
59. Chihiro Yonekura: WILL
60. Megumi Hayashibara: Lively Motion
61. Megumi Hayashibara: Nakeba ii No
62. FLOW: COLORS
63. JAM Project: Get over the Border
64. JAM Project: Battle no Limit!
65. Ganxsta Zolee és a Kartel: Mitiszó'?
66. JAM Project: SOULTAKER
67. Chihiro Yonekura: FEEL ME
68. Pa-Dö-Dő: Én is itt vagyok
69. JAM Project: IN FATE
70. JAM Project: Vanguard
71. JAM Project: NOAH (off vocal)
72. Minori Chihara: Usotsuki Paradox
73. Princess: Brazil
74. ALI PROJECT: Aragawa
75. Kalafina: Magia
76. Masami Okui: Aoi Namida
77. JAM Project: Danger Zone
78. ALI PROJECT: KING KNIGHT
79. Tegomass: Kiss ~Kaerimichi no Love Song~
80. JAM Project: Bouken Ou ~Across the legendary kingdom~
81. Masami Okui: Renka Tairan
82. JAM Project: PRAISE BE TO DECEPTICON
83. JAM Project: LONGING
84. JAM Project: Dangan no Tsurugi
85. JAM Project: Blue rise
86. FLOW: GO!!!
87. JAM Project: GOING
88. JAM Project: BIG BANG EXPLOSION ~Song for Ragnarok Party~
89. Suara: Mizukagami
90. Koji Kondo: Tower of Spirits
91. Masami Okui: naked mind (OFF VOCAL VERSION)
92. Masami Okui: Key
93. FLOW: Realize
94. JAM Project: GONG
95. JAM Project: Garo ~SAVIOR IN THE DARK~
96. JAM Project: Portal
97. Masami Okui: Starting Over (Instrumental)
98. Girls Dead Monster: Run with Volves
99. JAM Project: Waga Na wa Garo
100. Megumi Hayashibara: A HOUSE CAT

To Aru Majutsu no Index

Most már benne vagyok az animében, a 6. részt néztem meg most, és nagyon bejön. De érdekes, hogy az első rész az ilyen poén-áradat, és utána hirtelen megkomolyodik, majd a 6. részre megint vicces lesz. SPOILER Igen, én is annyira szenvedek emlékezet-kiesésben, mint Touma. És basszus, még én is bevettem. XD Belegondoltam, hogy semmi alapja nem volt, de mégis annyira hitelesen eljátszotta az amnéziást, hogy én is elhittem, és sajnáltam szegény Indexet. Lehet, hogy én is úgy reagáltam volna le, ahogy ő, ha megtudom, hogy poén. ^^' SPOILER VÉGE De amúgy komoly a történet, sok minden történt már, eddig úgy tűnik, hogy azok, akik ellenégek, talán mégsem azok, aztán ki tudja.

Az opening dal nekem nagyon bejött: Kawada Mami: PSI-missing. Tipikusan az a trance dal, amit szeretek. Utána is jártam, az énekesnőt az I've Sound foglalkoztatja, így már érthető. ^^' Az I've Sound a futószalagon gyártja az egyébként igényes techno zenét, hozzájuk tartozik például KOTOKO vagy Shimamiya Eiko is. Az opening dalból egyébként videoklip is készült, nem semmi:

http://www.youtube.com/watch?v=Lwc2ACLbeBM

Az anime menőség, ugyanabban az Akadémiavárosban játszódik, mint a To Aru Kagaku no Railgun, és egy Index nevű lányról szól. Ő a mágikus egyház könyvtára, pontosan 103000 könyvet hord magánál állítása szerint, de hogy ez mit jelent, az kiderül még az elején. Mint ahogy az is, hogy miért átok a tökéletes memória, mely képességét birtokolja. Egyébként meg egy rendkívül aranyos lány, nagyon tud szeretni, és ő minden humor forrása. Eddig nagyon szeretem. És nem sok esély van arra, hogy ez a későbbiekben változni fog.

Más. Szeretek itt, Békéscsabán dolgozni. Mi (pontosabban 14 óráig csak én, ugyanis addig totál egyedül dolgozok. XD) készítjük elő az anyagokat, amiket később rögzíteni kell, amit a nyáron is csináltunk. Tehát elvileg csak akkor folytatódik a rögzítés, ha ezekkel a munkálatokkal elkészültünk.  Abban reménykedek, hogy a felnőtt munkavállalók is fogják folytatni, ugyanis én csak október 31-ig dolgozhatok diákként, és az jelentheti azt, hogy november után is dolgozhatnék, ha sikerülne. Különben biciklivel járok dolgozni, és úgy felforgatták a belvárost, hogy öröm nézni. A Luther utca, az Andrássy út, a Szent István tér, a József Attila utca, az Árpád sor, a Gyulai út... akkora felfordulás van, nem értettem, hogy miért. Aztán láttam, hogy az új Széchenyi terv keretén belül új belvárost építenek. Biztosan nagyon szép lesz, bár egy kicsit a szívemhez kaptam, amikor még korábban láttam, hogy lebontották az Ifjúsági házat. Volt ott egy párszor Zorán koncert. Már látom a lelki szemeimmel, hogy milyen szép lesz jövőre a belváros, de tessék szépen a külvárosra is figyelni, ugyanis bizonyos utcákon még mindig nincs aszfalt, és a szennyvízelvetés sem mindenhol megoldott...