10 éves albumok

Alig hiszem el, hogy már 10 éve jelent meg Okui Masami: Self Satisfaction albuma és Okui Masami feat. May'n: Miracle Upper WL kislemeze. Ilyenkor azért én is érzem az idő múlását, ha csak belegondolok, hogy mennyire élénken él a fejemben annak a bizonyos 2009. augusztus 21-i dátum élménye (meg a 2009 nyári AnimeCon emléke), amikor megjelent ez az album és a kislemez.

Követtem is annak idején, mert Okui Masami sokat írt az albumról a blogjában. A készülő dalokról, azokhoz fűződő tapasztalatairól, érzéseiről. Érdekes volt látni az Ienai Kara felvételekor készített egy közös fotót a vonós zenekarral, akivel felvette a dalt, azt a képet most is erősen látom magam előtt. Úgyhogy már abból a szempontból is nagyon sok emlék köt az albumhoz, hogy mennyit olvastam róla megjelenés előtt, és mennyire vártam a megjelenését. Hát még amikor megjelent, és másnap, 2009. augusztus 22-én letölthettem magamnak. Azt az érzést, amikor először végighallgattam. És ahogy beleszerettem az egész albumba, azt soha nem fogom elfelejteni. Ott jegyzem minden idők legjobb albumai között. Nem is vártam sokáig azzal, hogy meglegyen eredetiben, amint volt rá anyagi lehetőségem, megvettem.

És itt a kislemez is, ami szintén fantasztikus élmény. A közös dalt May'n-nel annyira nem szeretem (de itt most az "annyira nem szeretem"-et úgy kell érteni, hogy 8/10-es dal, a többi 9-10/10-es értékű) de a B-side track a TO DIE FOR ×××, szintén olyan dal, aminek olyan szinten a hatása alá kerültem, hogy akkoriban éjjel-nappal ezt a dalt hallgattam. Tehát két fantasztikus kiadvány jelent meg egy napon. Egyébként is, ha valaki engem kérdez, a 2009-es évet tartom a japán anime zenében a legerősebb évnek, de ha nem lett volna más kiadvány abban az évben csak ez a kettő, amit lefényképeztem, már ezek is nagyon erőssé tették volna az év zenei felhozatalát. De 2009-ben mindenki, aki élt és mozgott a japán anime zenében a legjobbat hozta ki magából. Chihara Minori, ALI PROJECT, Hayashibara Megumi, JAM Project, angela, Kuribayashi Minami, Suara... hogy csak egy pár nevet említsek. Mind-mind maradandót alkottak 2009-ben.

És furcsa oly módon megélni az idő múlását, hogy nagyon aktív voltam a japán zenében, amikor megjelent ez az album és kislemez, és most hallgatni őket, már nosztalgiával tölt el. Mert hogy meghallgattam ma is, és furcsa volt konstatálni, hogy ma már inkább réginek számítanak ezek a dalok. Mert hogy sok erős emlékem van 2009-ből, és hogy már inkább nosztalgiával töltenek el. De hát így múlik az idő, amit nem lehet megállítani, és szerencsére mostanság is történnek velem dolgok, amikre majd jó lesz visszaemlékezni. Ez egy nosztalgikus, visszatekintő post volt, de igyekszem a jelenben élni.

Okui Masami évforduló

Azt hiszem, hogy amíg élek, addig augusztus 21-e legalább olyan fontos nap lesz, mintha csak a születésnapom lenne. 1993-ban ezen a napon jelent meg Okui Masami debütáló kislemeze, a Dare Yori mo Zutto... De számomra legalább ennyire fontos a Self Satisfaction és a Miracle Upper WL kislemezei, melyek 2009-ben ezen a napon jelentek meg.

Imádom ezt a két albumot, nem a nagy kiadványai közé sorolják, de a mai napig azt mondom, hogy ez a két kiadvány egy csoda az énekesnőtől. Ha valaki megkérdezné, hogy mit szeretek annyira Okui Masami-ban, többek között ezt az albumot és kislemezt játszanám le neki, a többit meg döntse el maga. Pedig a Self Satisfaction albumokon csak feldolgozások vannak, de mint ahogy annyi esetben is, itt is szinte az összes dal esetében jobb az Okui Masami változat. Ezek mind olyan dalok, amiket ő írt más előadóknak, csak ő maga feldolgozta. Ezen az albumon több dal is megmaradt eredeti hangszerelésében, ami különbség, hogy az ő hangjával jobban áll, mint az eredeti előadótól. Okui Masami-nak hihetetlenül karizmatikus hangja van, sokkal erősebb, mint azoknak az előadóknak, akiknek írta a dalokat. Az egyetlen kivétel talán Kitadani Hiroshi, akinek azért eléggé sajátságos és erős hangja van. Őtőle JAM Project tagként a Divine love került fel az albumra (Kitadani Hiroshi szóló). Érdekesség, hogy azt annak idején Okui Masami stúdiójában vették fel, ezért talán jobban kötődik az énekesnőhöz a Divine love kislemez, mint bármelyik másik JAM kiadvány.

A többi dal meg mind női előadótól van: Miyazaki Ui, Ohmi Tomoe, Ishida Yoko, Nogawa Sakura, KAORI. És aki ismeri őket, az tudhatja, nem valami erős hangú énekesnők. Még talán pont Ishida Yokót szeretik többen (én speciel nem), de azt gondolom, hogy szinte minden egyes dal jobb Okui Masami előadásában. Ezalól kivétel a Fuyu no Himawari, amit eléggé nehezen szoktam meg Okui Masami-tól, mert pont, hogy lágy dal, kellemes hangzású ballada, és ahhoz meg már túl erős Okui Masami hangja. Arról továbbra is azt gondolom, hogy Ohmi Tomoe hangjára van írva. Az az egyetlen kakukktojás, de minden egyes dal egy csoda ezen az albumon.

A Miracle Upper WL meg egy duett (ahogy a kislemez borítón is látható), méghozzá May'n-nel, aki szép sikereket ért el karrierje során. Nem egy embertől hallottam, hogy ő Okui Masami utódja. Annyira nem ismerem a dalait, hogy ezt alá tudjam támasztani, mert amúgy annyira nem bírom a hangját, ezt a dalt is inkább Okui Masami miatt hallgatom. Főleg, hogy a B-side track már egy Okui Masami szóló, a TO DIE FOR ×××, az énekesnő egyik remekműve, a Top Okui Masami dalok listájában szerepel valaha. Hihetetlen hogy megéli az érzelmeket, és ahogy ezt rockzenében átadja erős hanggal, maximálisan elhiszem neki, hogy tényleg meghalna a másik félért. Amióta csak ismerem ezt a kislemezt imádom ezt a dalt, és bármikor szívesen hallgatom. Még akkor is, ha érzelmileg már aktív a dal, de attól még szívesen hallgatom.

És ha már 25 éves a debütáló kislemez, akkor csak csináltam arról is egy képet, mert mégiscsak. Arról nem is beszélve, ha a kislemez borító is emblematikus lett Okui Masami repertoárjában.

Top 40 Yonekura Chihiro #1

Diamond Crevasse

Hát akkor tegyük fel a koronát a legjobb Yonekura Chihiro dalra, ami egy feldolgozás. Az eredeti előadó May'n, és ez a Macross Frontier anime egyik karakter dala, amit Sheryl Nome-ként énekelt. Egyszer meghallgattam az eredetit, de az annyira nem jött be. De ahogy Yonekura Chihiro felénekelte, az teljesen más volt. Ebben semmi SEMMI SEMMI hiba nincs. Ezzel nyerte el a dal valódi mondanivalóját, és pont azon  gondolkodtam el, hogy ha képes komolyabb szövegeket is tökéletes hitelességgel énekelni, akkor csak többet gondol a világról, minthogy az élet mennyire szép, és mindenki szeret, meg elég egy apróság az életben, és tiéd a világ boldogsága. Ez a dal az első nagy szerelmi csalódásról szól. Amikor konkrétan istennek látja a másik felet, el se tudta képzelni, hogy bármikor is ne legyenek együtt. De aztán mégis megtörténik, ezt az érzést kell feldolgozni. Aztán ez az istenség leszelídül "itoshii hito"-vá, de az érzelmek ugyanolyan erősek maradnak. Mintha távolságában tapasztalná meg, hogy ki is ő valójában, és hogy mennyire szereti. Yonekura Chihiro valami olyan hitelességgel adja elő ezt az érzést, hogy majdnem elsírtam magam, amikor először meghallottam ezt a dalt. Az az érdekes, hogy sokáig csendes, lágy marad a hangszerelés, de a végére az elektromos gitár és a dobok hihetetlen nyomatékot adnak az érzelmeknek. Mintha ekkor jutott volna végképp arra a felismerésre, hogy a másik fél mennyire értékes a számára, amikor már elvesztette. A búcsú, az érzelmi leválás, és a bizalom a következő életben, és akkor találkozhatnak. A hangszerelés is csodálatos, szinte teljes katarzis élmény fogott el, az érzéssel, ahogy az énekesnő énekli, tökéletesen azonosulni tudok. Ilyen egy számomra tökéletes Yonekura Chihiro dal.

Évforduló és tüzijáték

Ma jelent meg 3 éve Okui Masami: Self Satisfaction albuma, és May'n-nel a közös kislemeze a Miracle Upper WL. Ezek nagyon fontosak számomra, egyrészt a megjelenésükkor történt események emléke miatt is, másrészt meg mind a kettő mestermű. A Self Satisfaction album "csak" feldolgozás dalokat tartalmaz, olyan dalokat énekelt fel, melyeket ő írt más előadóknak. Ma meghallgattam az albumot, és ennyi idő után is bátran elmondhatom, hogy joggal lehet elégedett a munkájára. Nem tudom elmagyarázni, hogy mitől ennyire különlegesek a dalok, mert igazából semmi olyan nincs benne, ami az átlag fölé emelné, de ahogy Okui Masami előadja... A spontaneitás művészete, egyszerűen nem rájöttem, hogy én az olyan előadókat szeretem, akikben ötvöződik a spontaneitás, és a művészet. Lehet, hogy jobb szó a természetesség a spontán előadás helyett, de az a lényege, hogy én nem szeretem az olyan előadókat, akik a leéneklik az égről a csillagokat, közben meg érzek egyfajta lélektani távolságot, hogy ő úgymond onnan fentről énekel, mi meg lentről hallgatjuk. Okui Masami esetében meg olyan érzésem van, hogy odajön közénk, és valóban nekünk énekel. És ettől sokkal közvetlenebbek a dalai, és ennyiből meg tudom állapítani, hogy ő a privát életben is, kedves, alázatos, mindenkivel közvetlen. És ez nagyon érződik ebben az albumban, ezért van az, hogy soha nem fogom megunni. A Miracle Upper WL is hasonló szituáció. A May'n-nel való közösködésük egyszerűen fantasztikus lett, de a kislemez B-side track-je Okui Masami szóló dal, a TO DIE FOR ×××, nagyon betalált. Nemcsak, hogy tökéletes szerelmes dal, hanem mert a legjobbkor jött, és nagyon át tudtam akkor érezni a hangulatát, azóta is örök emlék.

Tegnap volt a tüzijáték, és bár úgy voltam vele, hogy jó lenne megnézni, de hát egyedül? ... Végül összeverődött egy kis társaság, Gábor, Cater és én, és életemben először láthattam pesti tüzijátékot. Fél 8-kor beszéltük meg a közös találkozót a WestEnd főbejárata előtt. Gábor már ott várt rám. Egy kicsit beszélgettünk, amikor egy hajléktalan(nak látszó) ember jött oda hozzánk. Már azon meg voltam lepve, hogy a Gábor üdvözölte őt, mondta, hogy nem először látja. Na ő nem akárhogy gyűjt pénzt: verset mond. De hogy! Az ilyen miért ment el irodalmárnak? Nemhogy fejből tudja a verseket, meg hogy ki írta, hanem, hogy milyen alkalomra írta... Művelt hajléktalan, kell ennél több? Ha a Gábor nem lett volna ott, én már rég otthagytam volna, de így... ilyen kellemes meglepetés még soha nem ért emberismeret terén. Gábornak már mondott egy verset valamikor korábban. Cater negyed órás késése után útnak indultunk, a Szent István körüton át mentünk a lánchídhoz. Teljesen ledöbbentett, hogy hányan árultak villogókat. Nem a mennyiségen voltam meglepve, hanem azon, hogy utoljára én ilyet legalább 10 éve láttam, de már akkor is tudtam, hogy ezek másnapra tönkremennek, és itt a villogóhadsereg... O_O Egyébként azért sem mentem eddig, mert arra számítottam, hogy a rakpartokon tökéletes tumultus van, lépni nem lehet. Ehhez képest egészen jól el tudtunk sétálni a Lánchídig. Ott ütöttük el az időt, a 21 órás kezdésig. 21:00-kor felnézek az égre, és valami fehéret látok. Esküszöm, azt hittem, hogy elkezdték fellőni, de kiderült, hogy csak egy madár volt. ^^' Az egyik srác fel is nevetett előttem, mondta, hogy ezt kipostolja Facebookra. Soha nagyobb boldogsága ne legyen... De elkezdődött. Azt már a TV-s közvetítésekből is tudtam, hogy nem élőben sokkal szebb, és tényleg, leírhatatlan élmény volt. Olyan, amit mindenkinek látni kell egyszer! Tüzijátékozás közben próbáltam képeket csinálni, nem nagyon ment. Sokszor rossz időben kattant el a kép, de azért egy pár jól sikerült, majd később teszek ide is ki egy párat. Nagyon szép volt, ezen túl minden évben megnézem. A visszaút nagyon érdekes volt. Megváltunk Csabi barátunktól, mi Gáborral az ellenkező irányba indultunk el. Nem tudtuk pontosan merre kell menni, ezért egyrészt követtük a tömeget, másrészt meg én az Erzsébet hidat vettem alapul, ugyanis tudom, hogy azon megy át a 7-es busz a Ferenciek teréről, és ott felszálltunk volna a metróra. Nagyjából sejtettem, hogy merre kell menni, mégis volt egy kis kavarodás. Már azon mosolyogtunk, amikor az egyik utca kávézója mellett sokan átmentünk, és pont előttem zárja le a karjával a pultoslány az utat, hogy ez nem átjáróház. A Gábor még átér előtte, és mivel a csaj nem tudta a karjával lezárni az egész területet, ezért oldalt átosonok. Na ne csinálja már, hogy bármilyen kára lenne a kávézójának, ha elmegyünk mellette, mégis hol kerüljünk? Láttam, hogy sokan átmentek még utána, úgyhogy nem sokat ért a tiltása. Beértünk egy kis térre, amiről szentül meg voltam győződve, hogy az a Ferenciek tere, mert ismerősek voltak a nagy épületek, de semmilyen metrólejárót nem találtunk. Megyünk egy darabig, egyszer csak a Váci utcára érünk. Na itt sem jártam még soha. XD Legalább megismerkedek vele. Egyedül azt tudtam róla, hogy ennek végében van a Fővám tér, mely a Kálvin térre vezet, úgyhogy új úticéunk van. Ám végül a Vörösmarty térre kerülünk, és kicsit később hatalmas épületeket látok, ez csak a Ferenciek tere lehet. Nem is tévedtem. Odamentünk, kerestük a metrólejárót, de nem találtuk. Mondom a Gábornak, hogy túlmentünk rajta. Ó, nem gond, neki jobb ötlete van, ott megy a villamos. Hát lássuk, hova visz az. 47-es, meg is örültem neki, mert a Kálvin térre visz ki. De mivel az Astorián kötöttünk ki, ezért a Gábor leinvitál a metrólejáróhoz, majd a Deák téren átszállunk a 3-as metróra. De én mondtam neki, hogy a 47-es busszal mind a ketten jól járnánk, mert akkor két megállóval kevesebb lenne mindkettőnk úticélja, a Határ út. De csak azért is menjünk le a metróhoz. Hát akkor jól van. -_- Astoria aluljáró mozgólépcsőjét meg pont akkor állítják meg, amikor rajta voltunk, úgyhogy sétálhattunk le, nem jártam le eléggé a lábamat. ^^' A metrón már legalább ültünk. Hatalmas tömeg volt a hármas metrón, és a 42-es villamoson is szokatlanul sokan voltak. Nagyon éhesen tértem haza, egy kis evés után meg már nem kellett altatni. ^^' Kalandos nap volt.

Chihiro Yonekura: Nakeru Anison dalok összehasonlítása az eredeti verzióval

Valahányszor hallgatom Chihiro Yonekura legutolsó albumát, mindig felmerül bennem a kérdés, hogy ha most tudott ekkora érzelmeket kiadni magából, akkor eddig miért nem? 10 olyan fantasztikus dalt hozott össze erre az albumára, hogy szerintem ez lesz a legemlékezetesebb albuma. Tegnap este meghallgattam mind a 10 dalnak az eredeti verzióját egyszerre. Az sem lett volna egy rossz válogatás album, de lássuk dalonként őket.

1. you
TV anime Higurashi no Naku Koro ni Kai IN song
Az eredeti dal nagyon érdekes, egyedi darabja a japán anime dalok világának. Ilyen jellegű dalt még nem is hallottam, és az eredeti előadónak is nagyon jó hangja van. Chihiro Yonekura egyszerűsített a dolgán, de amennyire egyszerű lett a hangszerelés, legalább annyira nagyszerű! Ez volt az első nagy rádöbbenés, hogy jé, Yonekura-san így is tud énekelni? Csodálatos, megindítja az érzelmeket.
Chihiro Yonekura > Yuzuki

2. Kimi no Shiranai Monogatari
TV anime  Bakemonogatari OP song
2009 végén ismertem meg a dal eredeti verzióját, valahogy olyan furcsának tűnt számomra. Szomorú akarna lenni, de mégsem eléggé hiteles, nagyon összetett az egész, de többszörös meghallgatás után nagyon megtetszett. A supercell által ismertem meg a vocaloid fogalmát, mivel Hatsune Miku-val kezdtek el "együtt dolgozni" (helyes ez így egy nem létező "személy" esetében?), így sokáig azt hittem, hogy ezt a dalt is egy számítógép-hanggal vették fel, de mint kiderült, ezt már valódi hús-vér énekesnő énekelte fel. :) A Nakeru Anison albumnak kicsit unplugged-hatása van, ugyanis semmilyen elektromos hangszert nem használtak a felvétel során, viszont a helyzet az, hogy ez a dal az ő verziójában így vérszegény.
Chihiro Yonekura < supercell

3. Hoshizora no Waltz
TV anime Kimi ga Nozomu Eien IN song
Nem is olyan rég írtam Minami Kuribayashi-ról, és mivel nagyon szeretem ezt a dalt Chihiro hangzásában, nagyon kíváncsi voltam az eredeti verzióra, és hát... csalódás, Kurinoko olyan semmilyen hangulatban énekli, vagy legalábbis az az érzésvilág, amit ő énekel ki ebben a dalban, nekem nem jön be. Chihi olyan kedves, bájos, tele van életkedvvel, mosolyt csal az ember arcára. E dal hallgatása alatt jutott az eszembe az, hogy ezzel az albummal a neve ellenére nem megsiratni akarja a hallgatóit, hanem átölelni, megvigasztalni.
Chihiro Yonekura > Minami Kuribayashi

4. Akatsuki no Kuruma
TV anime Gundam Wing IN song
Hát, nagyon érdekes dal, az eredeti verziót meghallgatva sokkal jobb. Tele van élettel. Chihiro verziója mindvégig csendes, és bár a végén beindul, de még a szikrája sem gyullad meg annak a bizonyos tűznek, amit Kajiura Yuki gyújt meg a hallgató szívében. Szóltak legendák Kajiura Yuki dalszerzői képességéről, de hogy ezt a dalt így összehozta, az nem semmi. Fantasztikus.
Chihiro Yonekura < FictionJunction YUUKA

5. For Fruits Basket
TV anime Fruits Basket OP song
Ritsuko Okazaki (nyugodjék békében) nevét már korábban hallottam, mivel sokat dolgozott együtt Megumi Hayashibara-val, és olyan animéknek írt zenéket, mint a Mahou no Princess Minky Momo, Love Hina, vagy a szóban forgó Fruits Basket. De valamiért soha nem jutottam el odáig, hogy meghallgassam a dalait, egészen tegnap estig. Hát, ki kell mondjam, hatalmas csalódás ért. Szépen énekelt, szép hangja volt, de nincs benne élet! Vagyis van, de olyan depressziós a hangja. Legalábbis ebben. Még nem láttam a Fruits Basket-et, de a eddigi ismereteim alapján nem egy depresszionista animének képzelem el, hogy indokolt legyen, hogy így énekeljen. Chihiro verziójában jobban visszajön az animének az a hangulata, amit elképzeltem, sokkal bájosabb.
Chihiro Yonekura > Ritsuko Okazaki

6. Diamond Crevasse
TV anime Macross Frontier ED song
May'n egy nagyon érdekes jelenség számomra, nagyon fiatalon került be a Jpop-iparba (most 22 éves). Annyira nem ismerem a dalait, csak egy néhányhoz volt szerencsém. Vannak nagyon jók, de olyan érzésem van, mintha ő több akarna lenni, mint egy anison énekesnő, mintha Mizuki Nanához képest ő is sztár akarna lenni. Előbb ismertem meg Chihiro verzióját, amikor megtudtam, hogy az eredeti verzió May'n-től van, igencsak meglepődtem. El tud énekelni egy ilyen mély érzésű dalt? Az én olvasatomban nem. Nagyon hiteltelen az az érzelemkinyilvánítás May'n előadásában, pedig a zene nagyon jó lenne, tartalmaz egy pár izgalmas váltást, ami jóvá teszi a dalt. Chihiro verzió csendes, de az előadásában semmi, semmi, SEMMI HIBA NINCS! Tényleg nem tudok mást mondani róla, minthogy ez így tökéletes, ahogy van.
Chihiro Yonekura > May'n

7. Tori no Uta
TV anime AIR TV OP song
Lia csak egy stílusban énekel, de abban nagyon otthonosan: Trance. Bár nem ismertem a dalt előtte, de amikor megtudtam, hogy Liától van ez a dal, kíváncsi voltam, hogy mit hoz ki Yonekura-san a dalból. Hihetetlen kellemes meglepetés ért, hiszen olyan fantasztikus lett az áthangszerelt verzió, és Chihiro hangja is teljesen elvarázsol. Én tényleg, nem értem, miért váratott eddig, hogy ily módon is megmutassa, mit tud. Viszont az eredeti verzió is fantasztikus. Úgyhogy a két előadó közé egyenlőségjel fog kerülni, de itt inkább azt akarja szimbolizálni az egyenlőségjel, hogy mind a két dal fantasztikus a maga stílusában.
Chihiro Yonekura = Lia

8. Yubiwa
Movie Escaflowne ED song
Ez az első olyan dal a Nakeru Anison albumról, melynek dala sehogy nem marad meg a fejemben, olyan kellemes, szép, lassú, de igazából semmilyen. És az eredeti verzió sem sokkal jobban. Tipikusan olyan dal, amit sokkal többször kell meghallgatnom ahhoz, hogy megtetszen.
Chihiro Yonekura > Maaya Sakamoto

9. My Soul, Your Beats!
TV anime Angel Beats! OP song
Angel Beats... Na, amikor megtudtam, hogy Chihiro ebből az animéből fog énekelni, na gondoltam, kemény fába vágta a fejszéjét. De vajon kiállta a próbát? Mi az, hogy! Sőt! Azt nem mondom, hogy jobb az eredetinél, de olyan fantasztikusan átírta a dalt, annak ellenére, hogy nehezen tudnám elképzelni, hogy ez is Angel Beats! opening lehetne, de annyira jól szól tőle a saját verziójában ez a dal, hogy a japán dalok között is a legjobbak között van. Szerintem az albumhoz jobban illett volna az anime ending dala, nagyon kíváncsi lettem volna, hogy énekli el a Brave Song-ot, biztos vagyok benne, hogy nagyon jól, de így is nagyon jó, hogy ez a dal került fel.
Chihiro Yonekura = Lia

10. Garnet
Movie Toki wo Kakeru Shoujo ED song
Egy szép lírai dallal zárja az albumot Yonekura-sama. Csak mivel ez is eléggé nehezen rögzült a fejembe, ezért erről sem tudok sokat írnak. Nagyon szép dal. Az eredeti előadója, ahogy elnézem, tipikusan jártas a balladákban, és tőle valahogy sokkal szebb az egész.
Chihiro Yonekura < Hanako Oku

Most így, pár hónap után ugyanúgy vagyok Chihiro Yonekura: Nakeru Anison albumával, mint Masami Okui: Self Satisfaction albummal, nem mondható el az összes dalról, hogy mind egytől egyig 10 pontosak, de az egész album, mint egy összkép annyira fantasztikus, hogy csoda, hogy létezik ilyen. Ez a legértékesebb, legmaradandóbb alkotás Chihiro Yonekura repertoárjából, és remélem, hogy ezen túl, csak hasonló minőségű kiadványokkal fog ellátni minket.

Japán zene 2010-ben

Lassan eltelik 2010 utolsó szerdája is, ami azt jelenti, hogy idén megjelent minden kiadvány, amit 2010-re szántak. Ugyanis Japánban az albumok és kislemezek döntő többsége szerdán jelenik meg, ez náluk már évtizedes "hagyomány".

Azért idén is volt egy pár kiadvány, ami emlékezetessé teszi ezt az évet japán zene terén, bőven lesz mire emlékezni. Összeállítottam egy listát, melyek azok az albumok, és kislemezek, melyekről biztos ez az év fog eszembe jutni. Hát nem lett sovány a lista. ;)

január 13:

• FLOW: Sign
• ALI PROJECT: La Vita Romantica

február 3:

• Masami Okui: i-magination

február 10:

• Hironobu Kageyama: EVER LAST

február 17:

• Minori Chihara: Sing All Love

március 17:

• ONE PIECE MEMORIAL BEST

április 21:

• Masami Okui: Renka Tairan

április 23:

• Girls Dead Monster: Crow Song

május 12:

• Girls Dead Monster: Thousand Enemies

június 9:

• Girls Dead Monster: Little Braver

június 16:

• FLOW: MICROCOSM

június 23:

• Anisama Friends: evolution ~for beloved one~
• Suara: Suara LIVE 2010 ~Uta Hajime~

június 30:

• Girls Dead Monster: Keep the Beats!

július 14:

• BEST HIT NARUTO

július 21:

• Megumi Hayashibara: Shuuketsu no Sadame
• Megumi Hayashibara: CHOICE
• Minori Chihara: Freedom Dreamer
• Suara: Amane Uta (reissue)

július 28:

• Tomoe Ohmi: Girlfriend
• Girls Dead Monster: Girls Dead Monster OFFICIAL BAND SCORE „Keep the Beats”
• angela: Aoi Haru
• May’n: Ready Go!

szeptember 8:

• Faylan: Polaris

szeptember 29:

• ALI PROJECT: Han Shinnihon Shugi

október 13:

• May’n: Shinjitemiru

november 21:

• Megumi Hayashibara & Soichiro Hoshi: Heartful Station

december 8:

• Girls Dead Monster: Last Song
• Girls Dead Monster: Ichiban no Takaramono ~Yui final ver.~
• Chihiro Yonekura: Voyager

december 22:

• Chihiro Yonekura: Seize the Days
• angela: Soukyuu

Igen, végül csak megjelent idén az új angela kislemez. ^^' És nem is rossz! Igazán szép lista, örülök, hogy van ország, hogy van igény az igazi pop zenére.

Na, folytatom az importálást. ^^

Anisama Girl's Night

Egyre több és több anison előadó lép fel az Animelo Summer Live-on, idén már annyian voltak, hogy csak úgy tudtak új előadók fellépni, ha egy páran kihagyták ezt a rendezvényt. Három naposra "dúsítani" a rendezvény már sok lenne. Erre találta ki Okui Masami idénre az Anisama Girl's Night rendezvényt, mely szintén két napos lesz. Október 31-én és november 3-án lesz. Itt már fellép Suara is. ^^ Emellett több olyan előadó lép itt fel, akinek már nem jutott hely az ASL-en. Itt egy pár:

• Kuribayashi Minami
• Okui Masami
• Faylan
• May'n
• Stephanie
• Asou Natsuko
• Shimoda Asami
• Sato Hiromi
• Misato Aki

Végre Misato Aki is felép. ^^ Hiányoltam, hogy miért nem lép fel az ASL-en, de most akkor itt.

Jó ötlet, hisz nagyon népszerű a rendezvény, de egyre több énekesre van igény, ezeket akarják kielégíteni, de a régiek is megérdemlik, hogy fellépjenek, ezek után kíváncsi vagyok, amikor lesz Anisama Boy's Night! ^^'

Lesz még egy fantasztikus anison rendezvény, ami nem Japánban, hanem Kínában lesz Shanghai-ban! Ugyanis ebben a hatalmas kínai városban lesz 2010. október 4-6-án Shanghai Expo, annak keretében lesz Anison Festival. A következők fognak fellépni:

• Okui Masami
• Kageyama Hironobu
• Endoh Masaaki
• Kitadani Hiroshi
• Fukuyama Yoshiki
• Misato Aki
• Kuribayashi Minami
• JAM Project

Végre kimozdulnak Japánból! ^^

Anisama Girl's Night hivatalos weboldala
Anison Festival hivatalos weboldala

Oricon helyezések

Mai nappal még nem tudok olyan megjelenésről, ami érdekelne, viszont egy pár Oricon helyezést megosztanék.

Hayashibara Megumi CHOICE: 2.970 46. hely (2. hét)

Hayashibara Megumi: Shuuketsu no Sadame 3.437 32. hely (2. hét)

angela: Aoi Haru 4.594 27. hely

May'n: Ready Go! 7.468 21. hely

Ohmi Tomoe új kislemezéről nincs hír, de meg merem kockáztatni, hogy ez a kislemeze sem került fel a Top 200-ba... Különben igen erős héten vagyunk túl, nagyon sokan időzítették július 28-ára az új kiadványuk megjelenését. Erre bizonyíték, hogy egy nappal előtte Megumi albuma 15. volt a napi listán, másnap, amikor kijöttek az új megjelenések lezuhant a 46. helyre. Meg az eladási számok is magasabbak lettek.

Új megjelenések, valamint japán nyelvtanfolyam

Bár a számomra az év albuma és kislemeze már a múlt héten megjelent, de erre a hétre is tartogat a jpop ipar ígéretes kiadványt, szám szerint három kislemezt, melyekre szerintem érdemes lesz odafigyelni:

• Ohmi Tomoe: Girlfriend
• angela: Aoi Haru (Seitokai Yakuindomo anime OP)
• May'n: Ready Go! (Ookami-san to Shichinin no Nakamatachi anime OP)

Ebből May'n kislemeze elérhető már. Hát, mit ne mondjak, kicsit csalódás volt, hogy eléggé populáris lett, holott ő ennél jobbat tud. Nem tudom, hogy ha tobbször meghallgatom, vajon meg fog-e tetszeni, elképzelhető. Ohmi Tomoéra és angelára még várok. Különben egyik sem remekelt az Oricon charton. Tartok attól, hogy Ohmi Tomoe nem kerül be a single Top 200-ba, May'n a 19. helyen nyitott a napi listán, angela pedig  27. Mindketten szerepeltek már jobban is. Bár az is lehet, hogy ezen a héten nagyon sok népszerű és várt kiadvány került boltokba, lehet, hogy ezért nem tudnak most jobbat felmutatni.

Japán nyelvtanfolyamot ajánlott nekem Leea, három dolog miatt szeret oda járni. 1. Nagyon jó légkörűek az órák, 2. olcsó, 3. rövid idő alatt magas szintre jutott el a japán nyelvtudása. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy megkeresem E-mailben Anikó-sant, aki tartja az órákat, és máris kaptam választ, és mivel tudom a hiraganákat, ezért mehetek Japán 2-re a jövő héten. ^^ Úgy lesz, hogy 4 nap alatt tart 16 órát (4-et naponta). Több időpontot is mondott, de ő ezt ajánlotta, mert ezen várhatóan többen lesznek, így olcsóbban jön ki a tanfolyam. Nagyon kíváncsi leszek. ^^ Bár amiket Leea mesélt, hogy milyen jópofa órákat tart, és mennyire hangulatos az egész, már meggyőzött. Épp most kaptam E-mailben árlistát, ha összegyűlnénk heten, akkor 18.900 forint lenne a 24 óra összesen -5% diákkedvezmény. Eddig négyen vagyunk, szóval nem reménytelen. ^_^ Különben a honlap: http://www.nyelvtanulas.gportal.hu Japán mellett vállal kínai, vietnami, angol és holland nyelvoktatást is.

Animelo Summer Live 2009 3. rész

Véget ért az első nap, amit láttam. Hát nincsenek szavak, hogy mekkora élmény volt már így gépről nézni. Hát igen, így jár az, aki 40 énekelni szerető, pozitív érzelmeket átadni akaró énekesek koncertjét nézi. Hihetetlen élmény volt!

A harmadik részben csak egy énekesnő meg egy együttes volt. Ők ketten kitettek egy órát, aztán a finálé, amikor mindenki kint volt a színpadon. De ne menjünk ennyire előre. Az énekesnő Minami Kuribayashi volt. Ő kicsit nagyobb szerepet kapott, mivel ő a rendezvény egyik zenei rendezője, valamint ő írta a rendezvény főcímdalának a zenéjét. Nagyon szép hangja van, kellemes érzés hallgatni őt. Az együttes pedig a JAM Project volt. Hát eszméletlen, amit csináltak, ezek a srácok állatok! :D Ugyanis négy fiú, és egy lány a csapat tagja. Az egy lány Masami Okui, a fiúk pedig Hironobu Kageyama, Masaaki Endoh, Hiroshi Kitadani és Yoshiki Fukuyama. Nem tudom honnan szerezték a képességüket, de a legnagyobb rockerekkel versenyezhetnének, Hatalmas energia van a torkukban. Egyértelműen ők voltak az est fénypontja, a több tízezres közönség a végén már egy emberként üvöltötte, hogy MOTTO MOTTO! A SKILL című dalukban egyszerűen eszméletlen, hogy mit csináltak!

Aztán jött a finálé, amikor az összes első napi énekes/együttes kiállt, és elénekelték a 2009-es Animelo Summer Live betétdalát, mely a RE:BRIDGE ~Return to oneself~ címet kapta. A 2005-ös ASL óta szerintem ez a leggyengébb dal, de ahogy ott előadták, az mindent feledtetett. Még ekkor is a három főszereplő Minami Kuribayashi, Masami Okui és Hironobu Kageyama voltak, egyszerűen fantasztikusak ezek hárman! Miután elénekelték a dalt, az összes énekes az utolsó szó jogán kiment még mondott egy pár mondatot. Itt már a közönség szinte meg volt bolondulva. Voltak egy páran, akiknek elég volt csak kiállni, máris őrjöngött a közönség. Ilyen volt Hironobu Kageyama, Masami Okui, May'n, Minori Chihara és Yui Horie. Ezután még előadták a 2006-os ASL betétdalt, az OUTRIDE-ot, ekkor már a táncosok is kint voltak. És a 2009-es betétdal másodjára történő előadásával zárult a videó.

És ez még csak az első nap volt! Holnaptól 3 napig nem leszek itthon, vasárnap fogom nézni a második napi koncertet. Már nagyon várom! Ott is lesznek nagy durranások.

Animelo Summer Live 2009 2. rész

A két nap 2 DVD-n (vagy Blu-rayen) 6 részben van, most néztem meg a második részt. Ismét fantasztikus énekesek mutatták meg a tudásukat.

Ezt a részt Yui Horie nyitotta. Nagyon aranyos énekesnő. Több, mint 30 éves, de szinte kislányként énekel. Szerethető, nem az az irritálóan kislányos, hanem pont az, ami még jó egy felnőtt nőtől. A hangja nagyon aranyos, igazi show-t tartott. A harmadik dalát Minori Chiharával énekelte. Már vártam őt, szeretem a dalait, kíváncsi voltam, hogy mit fognak együtt alakítani. De sajnos bejött az aggodalmam. Ugyanis a két énekesnő más stílust képvisel. Míg Yui Horie aranyos kislány, addig Minori Chihara szinte igazi nő. És Minori stílusát Yui Horie-hoz igazították, és szerintem nem áll jól neki. Még az lett volna jó, ha mind a ketten saját stílusukban énekeltek volna, és teljesen új értelmezést kapott volna a dal, de ez nem így történt. Úgyhogy nem tetszett ez az előadás. Ezután egy régi klasszikus anison dal: WHAT'S UP GUYS? Minami Kuribayashi és Kishow Taniyama előadásában. Nagyon jók voltak. Mindenképp említést érdemel May'n, aki a legfiatalabb a fellépők között, 1989-ben született. Nagyon jó dalai vannak, mindenképp figyelni fogok rá. Örömmel nyugtázom, hogy megvan az utánpótlás az anison zenének. ^^ De nagyon vártam Masami Okuit, hogy együtt elénekeljék a Miracle Upper WL dalt. És igen! Fantasztikusak voltak! Nagyon jók voltak élőben! És még akit nagyon vártam: ALI PROJECT. Nagyon szeretem őket. A pop-rock zenének egy teljesen egyedi változatát művelik, Goth-loli-nak hívják. Az énekesnő, Arika Takarano valami fantasztikus! Nekem olyan érzést kelt az előadási stílusa, amit láttam, mintha egy anime negatív szereplője lenne, és tényleg úgy énekel, mintha saját magát fényezné, a saját negatív mivoltát dicséri. De annyira fantasztikusan csinálja, hogy komolyan, nekem a kedvenc negatív szereplőm lenne. És ha látnánk egy-egy ruhakölteményét. Engem egyáltalán nem érdekel a ruházat, divat, ezért nem is foglalkozok a Cosplay-jel, de amit ez a nő mutat, állam leesik, ilyet még nem láttam. És az a professzionális előadás. Nem csoda, hogy népszerű együttes. Egyébként tudom a nagy titkot az énekesnőről! :o Arika Takarano 1963. szeptember 29-én született, tehát idén lesz 47 éves. Igazából látszik rajta, hogy annyira nem fiatal, de iszonyatosan jól néz ki, és nagyon jól tartja magát. És a végére maradt egy nagy kedvenc, az IGAZI Minori Chihara! Na így szeretem. És nagyon örülök, hogy ő van, mert azon nagyon kevés anison énekesnők közé tartozik, aki képes volt bejutni az Oricon Top 10-ébe. Legújabb albuma, a Sing All Love a 4. helyet érte el első héten! Ez nagyon szép eredmény. És az a legszebb az egészben, hogy megérdemli! Fantasztikus énekesnő, a színpadon is nagyon jól mutat, és már most vannak örökzöld dalai! És itt is megmutatta, hogy ki is ő valójában!

Nem olyan rég néztem, hogy esetleg anyagilag mennyire elérhető a DVD, a CDJapan tanúsága szerint nem nagyon... Ugyanis egy DVD 9333 yenbe kerül (több, mint 20.000 (!!!) forint). És az a durva, hogy Blu-Ray-en is elérhető, annak is 9333 yen az ára. Látható, hogy Japánban mennyivel másabb az életszínvonal. Igen, talán itt most nem bűn kijelenteni (mivel nincs magyarországi forgalmazója) hogy letöltés útján jutottam hozzá a koncertanyaghoz. Blu-Ray formátum, a VLC Player lejátsza, de valami szemet gyönyörködtető a kép, egyszerűen csodálatos! Éles kép, a hang tökéletes. Úgyhogy azt terveztem magamban, hogy ha jobban megszedem magam anyagilag, akkor beruházok egy komolyabb LCD TV-re, és egy Blu-Ray lejátszóra, mert TV-n ennél csak sokkal szebb lehet a kép. És ezt a koncertet, ha meg is veszem eredetiben (már pedig szeretném) akkor Blu-Ray-en fogom megtenni!