Játékos időszak

Rég írtam ide, úgy érzem, hogy illő lenne bejelentkezni. Egy kicsit felpörögtek az események, kezd beérni a munkakeresési folyamat, ugyanis holnap két állásinterjúra is megyek. Nagyon várom, de főleg azért vagyok optimista, mert nagyon úgy néz ki, hogy bejöttek az évekkel korábbi megérzéseim. Úgy néz ki ugyanis, hogy nemcsak a plusz végzettség végett volt érdemes egyetemre járni, hanem mentálisan is megérek arra, hogy jobban bírjam a munkával járó nehézségeket. Számítok nehezebb időszakra, de rég voltam ennyire izgatott egy állásinterjú kapcsán, mint most. Nem utolsósorban nagyon szeretnék visszatérni Budapestre!

Az utóbbi hetekben leginkább a rajongói oldalaimat fejlesztgettem, rendezgettem. Már nem is tudom, milyen indíttatásból, de felmentem a japán wikipédiára, az egyik Okui Masami albumot megnézni, és láttam, hogy külön alcím alá tettek ki érdekességeket, háttérinformációkat az albummal kapcsolatban. Aztán, ahogy megnéztem a többit is, láttam, hogy valamennyi album és kislemez wikipédia oldalát leporolták. Ugyanez a Hayashibara Megumi albumoknál és kislemezeknél is. Úgyhogy pár napom azzal telt, hogy ezeket magyarra fordítottam, és közzétettem a rajongói oldalamra. Alapvetően élveztem, de nagyon fárasztó és monoton munka a fordítás. A japán meg különösen nehéz, hogy sok esetben nem értettem, hogy mit fordítok. A kontextust volt nehéz megérteni. Voltak jócskán többértelmű mondatok, amiknek ráadásul mindegyik értelmük helyesnek bizonyult. Nagyon észnél kellett lennem, hogyan hozom át a mondatokat magyarra. Remélem, mindenhol jól fordítottam.
De örülök, hogy nem japán szakon voltam a KRE-n, mert csúnyán elvéreztem volna. Az viszont nagyon jól jött, hogy a hollandon fordítás specializáción voltam. Voltak ismeretek onnan, amik most jól jöttek. Azt hiszen, sokáig hasznát fogom venni a holland tanulmányoknak.
Egyébként meg monoton-nem monoton munka, nagyon élveztem, és most úgy érzem, hogy én vagyok az, aki Magyarországon a legtöbbet tud Hayashibara Megumi-ról és Okui Masami-ról. Valahogy közelebb is érzem magamhoz a zenéiket, most is az Okui Masami: Self Satisfaction II albumot hallgatom. A 2011-es megjelenése óta ismerem, és még most is tudom úgy hallgatni, mint amikor megjelent. De ez így talán nem igaz... Attól örök érvényű számomra ez az album, hogy 13 év után bőven jöttek új zenei hatások, és még most is szívesen hallgatom. Az a lényeg, hogy Okui Masami neve egyet jelent a nívóval.

A másik, amivel foglalkoztam, hogy két F-Zero rajongói oldalból csináltam egyet. Most hétvégén azzal foglalatoskodtam, hogy minden információt áthoztam erre az egy oldalra, illetve kibővítettem. Aztán elégnek láttam láttam arra, hogy el is kezdjem hirdetni. És azt mondom, hogy jól is megy, elégedett vagyok vele. Nézzétek meg az oldalt, a G-Portálból is lehet jó dolgokat kihozni. Illetve amit még megcsináltam, hogy a Játék Határok Nélkül oldalt is átmigráltam Wordpressből a blog.hu-ra. Ezt azért csináltam, mert azt akartam, hogy a Wordpressen csak a portfolió oldallá alakítandó weboldalam legyen. És hogy legyen hasznom a blog.hu-s profilomból, ezért ide migráltam át minden tartalmat. Ez szerencsére ment egy egyszerű export-import munkával. Így most már ennek a profilnak is van értelme. Ezt is folytatni kéne, 2018-ban nagy lelkesedéssel írtam meg a 1996, 1997, 1998-as évadok elődöntőit és döntőit. Folytattam is volna az 1994-essel. De valami baki miatt megnyomódott a Ctrl + A, tehát ki lett jelölve az egész szöveg. Csak én ezt nem fogtam fel, és folytatni akartam az írást. Persze ennek az lett az eredménye, hogy az egész addigi írásom törlődött. És mivel a végén jártam, igencsak dühös voltam. Annyira, hogy azóta is "üresen áll" az az oldal, pedig már 5 és fél év telt el. Megpróbáltam minden lehetőséget, hogy visszahozzam, de semmi eredménye nem volt. Azóta sem volt motivációm, hogy újra nekiveselkedjek. De majd talán idén befejezem. Az 1993-as év félbe van hagyva, illetve az 1994, 1995, 1999-es évek játékait kellene egyáltalán elkezdeni. Talán idén megcsinálom.

Az utóbbi napokban igencsak visszatért a kedvem a játékhoz. Fejembe vettem, hogy a Backloggery profilomban 50% alá viszem a befejezetlen játékok arányát. Néhány hete még 60%-on volt. Rég frissítettem utoljára, és ahogy szétnéztem a játékok között, láttam, hogy néhány játékot azóta kijátszottam, csak nem frissítettem az oldalon. Emellett ma végére értem a Kirby's Adventure-nek Nintendo Switch-en és a Super Mario World: Super Mario Advance 2-nek, plusz az elmaradásomat is pótolva lett most 57,8% a végigjátszatlan játékok aránya.

Egyébként akkor ment fel nagyon a végigjátszatlan játékok aránya, amikor bevittem a sok Wii U Virtual Console játékot. Akkor láttam, hogy 60% fölött van a végigjátszatlan játékaim aránya. Ez akkor annyira elvette a kedvem, hogy csak hébe-hóba frissítettem az profilomat. Wii U-n és Nintendo 3DS Virtual Console-on van a legtöbb végigjátszatlan játékom, ezért ezen a két konzolon tudnék a leginkább javítani az arányukon. Kezdetnek két olyan játékot vittem végig, amiket már korábban is, így gondoltam, hogy nem lesz velük nagy nehézségem.

De voltak... Leginkább két ok miatt véreztem el: Vagy mert figyelmetlen voltam, vagy mert pechem volt. Mert abból is volt részem, nem is kis arányban. A Game Boy Advance-es Super Mario World-nek az az egyik nehézsége, hogy nem látszik minden a képernyőn, mint SNES-en. Pálya elején belezuhanni a lávába... A semmiből jön elő az ellenség... Volt olyan, hogy a gombkiosztást tévesztettem el, így Mario mást csinált, mint amit akartam. Abban viszont kétségtelenül jobb a GBA verzió, hogy egyrészt, ha mentek, az életem mennyiségét és az addig megszerzett pontszámokat is elmenti, másrészt 99 életen túl is számol a játék. Ugye a SNES játék mindig 5 élettől kezdi újra a játékot, illetve 0 ponttól. Arról nem is beszélve, hogy 99 életnél megáll a játék tudománya. GBA-n meg azt hiszem, 180 életig jutottam el. Így hirtelen nem tudom, de az is tetszik a GBA játékban, hogy azt is meg lehet nézni, hogy melyik pályán gyűjtöttem össze az összes Yoshi érmét. Ez is, mint "statisztika" motivál abban, hogy ahol most elmaradt, majd menjek vissza értük. Az SNES változat a klasszikus, de GBA-ra nagyon jó ötletekkel egészítették ki, amitől csak még jobb lett az egyébként is legendás játék.

Ami a Kirby's Adventure-t illeti, érdekes, hogy ugyanúgy 75%-on fejeztem most be Nintendo Switch-en, mint NES-en. Egyébként állítom, hogy kevesen halnak meg annyiszor a játékban, mint én. Rájöttem, hogy túl könnyű nekem a játék, azért halok meg benne ennyiszer. De itt is többször voltam peches: Vagy mert pont akkor tűnt el valami extra, vagy pont ott jött velem szembe egy ellenség, ami a vesztemet okozta. De egyébként egyáltalán nem nehéz játék, csak én rontok túl sokat.

Hogy levigyem 50% alá a végigjátszatlan játékok arányát, nemcsak az az értelme, hogy a játékos statisztikám szebben mutasson, hanem az is, hogy minél többféle játékot próbáljak ki, hogy bővüljön a videojátékos kultúrám. Soha nem lehet eléggé tág. Egyébként van még egy statisztikával kapcsolatos mániám: A last.fm profilomon is szeretek azon dolgozni, hogy a kislemezeknek meglegyen a 100 meghallgatása (dalonként), az albumoknak meg a 300. Ez nem egy autista jellegű berögződés, ennek az az értelme, hogy személyes tapasztalatom szerint ha a kislemezeken és albumokon szereplő dalokat ennyiszer hallgatom meg (összesen, nem külön-külön), akkor alakul ki olyan ismertségem és kapcsolódásom az adott kiadvánnyal, hogy egyrészt, ha megszeretem, igazán magamévá tudom tenni, másrészt meg ekkor hallok ki bizonyos részleteket, így által átfogó véleményem alakul ki a dalokról.

Ahhoz képest, hogy csak egy lájtos összesfoglalót terveztem, eléggé részletes írás lett.

Konzol magazin 2012. február

Ma megvettem a Konzol magazin 2012. februári számát. Kíváncsi voltam az újdonságokra, ugyanis hosszabb szünet (2 havi) után jelent meg a legújabb szám, több változást is ígértek benne. Nem alakult át teljesen a magazin, de jókat csináltak. Most épp, csak átfutottam az újságot, hogy milyen. Saját értékelőrendszert hoztak létre, az alábbiak alapján: Vizualitás, Audio, Kezelhetőség, Tartalom, Élvezeti faktor. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint az 576 Konzolé anno, csak átnevezve: Vizualitás = Grafika, Audio = Zene / Hang, Kezelhetőség = Játszhatóság, Tartalom = Szavatosság, Élvezeti faktor = Hangulat. De jó, hogy ők is használnak ilyen gyorsértékelőt, mert így azonnal lehet látni, milyen az adott játék. Viszont, ami nem tetszik, hogy újabban azt is kiírják, hogy az adott játék kapható-e a Console Corner-ben, vagy sem. Az már az első számtól kezdve nyilvánvaló volt, hogy partneri kapcsolat van a magazin és a konzolbolt között, és az az egyetlen üzlet, az újságosok, és a Tesco mellett, ahol lehet kapni az újságot, de hogy ezt kiírják, felesleges, mert minden egyes játéknál (direkt figyeltem) ott van, hogy igen. Ha őszinte akarok lenni, idétlen reklámnak tartom. Új témakor, ezentúl az animékkel is foglalkoznak. Ez jó ötlet, mert elég nagy átfedés van az animék és a videojátékok között, elég csak az adaptációkra gondolni. Ebben a számban 4 oldalas animetörténelem van. Egyelőre ennyit tudok mondani az újságról, a tartalmi részéről majd csak akkor tudok nyilatkozni, ha elolvastam több cikket is.

Ma este nyomdákkal alkottam képet a Mario Paint-ben. A címe legyen esti séta a Dinosaur Land-ben:

Igen, itt a csillagok az égitest-mivoltukban funkcionálnak, a tulipánokat nem eszi meg Mario, hogy Tűz Mario legyen általuk, az almák meg lehullottak a távolban levő fákról. Koopa Troopa meg amolyan The Legend of Zelda "It's a secret to everyone"-féle moblin. Yoshi kicsinyét is magával hozta, sajnos ülő Mariót nem találtam. Jobb oldalt levő Mario a kocka-Mario, aki még a szabadban is csak Game Boy-ozik, ahelyett, hogy hogy a kutyával, macskával játszana, vagy etetné a libát. A házról meg mondjuk el, hogy a távolban van, mivel egység-sprite, hiszen igencsak kicsi lenne Marióéknak az a ház, ha azonos távolságban lenne. A kerítést nem tudtam eltávolítani, és utólag rájöttem, hogy nem is tudtam volna hogy kivitelezni a tervemet, ugyanis disznó-sprite-ok is vannak, és gondoltam legyen egy disznóól is. Holnap megcsinálom kézzel a Super Mario Bros. 3 boxartot.

Az első Mario Paint-es munkám

Ahogy ígértem, most hétvégén jobban kiismerem a Mario Paint-et, csináltam is egy rajzot. Ilyen alkotás készül akkor, amikor a tehetség és a lelkesedés kompatibilitási rátája igencsak alacsony:

Ugyanis a helyzet az, hogy nekem világéletemben nulla tehetségem, és érzékem volt a rajzoláshoz, de egyébként szeretem csinálni. Valami olyasmit olvastam, hogy aki nem tud rajzolni, annak a bal agyféltekéje a dominánsabb, nem véletlen találták fel a jobb agyféltekés rajztanfolyamot, de a kérdés az, hogy létezik-e olyan, hogy valakinek mindkét agyféltekéje egyformán jól működik? Szívesen megtanulnék rajzolni, mert tényleg szeretek. Néhány éve előkerült egy rajzfüzet, amibe 6-7. osztályos koromban rajzoltam, készítettem például Mario 3 térképeket, egy pár karaktert próbáltam lerajzolni. Csak úgy magamnak. Nagyon csúnyák voltak, de a munkát élveztem. Egyszer foglalkoztam komolyabban rajzolással 2008-2009 táján, még akkor sem tudtam sokkal szebben rajzolni. Képeket másoltam, de a gond az volt, hogy az arányok sehogy nem akartak kijönni. Tehát, hiába figyeltem rá nagyon, valami megmagyarázhatatlan ok miatt mindig elcsúsztam valahol, és nem tudtam, hogy miért volt ez, úgyhogy abbahagytam.

De lehet, hogy sok gyakorlással idővel szépeket is tudok majd rajzolni. De majd délután, ha lesz kedvem, kikreálok valami pályát. Menőség, hogy van pecsét a játékban, és nagyon sokféle, akár saját pályát tervezhetünk.

Problémás Vaterás esetek

Sajnos most nem pozitív hangvételű írás következik, de hát az ember élete nemcsak móka és kacagás nem igaz? De én úgy reméltem, hogy továbbra is megúszom a problémákat a Vaterán, bár nem volt felhőtlen a közel 6 éves "karrierem" az aukciós portálon, de tény, hogy amilyen emberekről olvastam, szerencsésnek éreztem magam. Főleg a Gamer365-ös blogokban olvastam érdekes eseteket, és ezeket olvasva egyszerűen nem akartam elhinni, hogy létezik ilyen. Addig nem, amíg velem nem történik ilyen.

LGT: 424-es Mozdonyopera kazettát kerestem a vaterán, amikor találtam egyet 300 forintért. Megvan egyébként a kazetta, (és az albumot csak ajánlani tudom, mert több, mint fantasztikus) de elkopott a borítója, ezért akarok még egyet venni. Max. 500 forintra gondoltam. Megvettem. Én ott hibáztam, hogy nem tudtam azonnal rendezni, a pénzt csak 2-3 héttel később utaltam át. A probléma nem ezen robbant ki, hanem tévedésből 685 forint helyett (ennyi lenne pk-val együtt) 586 forintot utaltam át. Erre jött egy levél, hogy utaljam át a 100 forintot, mert addig nem köteles postázni, nem köteles addig elküldeni a kazettát. Mivel szorít az idő, jövő hétfőn megyek haza Békéscsabára, mert szerdán innen indulok Angliába, mert a nővéremnek onnan kell hűtött kaját vinnem. A lényeg, hogy ezért 100 forint helyett 200 forintot utaltam át, hogy elsőbbségivel küldje. Meg is írtam neki, és megkértem, hogy amint tudja, küldje el, mert elutazok. De tényleg, a lehető legudvariasabban. Erre jött a válasz, hogy azért, mert ő munkanélküli, neki nagyon is sok dolga van, és nem érdekli, hogy elutazok. "Sugárzott" az E-mailből az irigység, és az önsajnáltatás, amit rettenetesen gyűlölök. Ja, meg, hogy ők aznap nem ettek, ki tudja mikor lakoltatják ki őket, a karácsony náluk zsíros kenyér, és hogy még egy infarktust már nem élne túl. Én a végletekig próbáltam türelmes lenni hozzá, és megkértem, hogy ha nem akarja most elpostázni, akkor küldje el januárban. De akkor erre az volt a válasz, hogy jövőre biztos emelkedni fognak a posta díjai. Mondom jó, rendben van, akkor csak ajánlva küldje el, mivel +100 forintról van szó, ezért az biztosan fedezni fogja, hogy drágább lesz. De hogy szerinte nem biztos, mert ebben az országban már bármi megtörténhet. Na ez a másik, amit nagyon utálok. Mindenki hibás az ő nyomoráért, a társadalom, a kormány, a politika, de ő maga nem! De ez volt az, amire már begurultam, és megírtam neki, hogy nem szeretem, ha valaki sajnáltatja magát, hogy milyen rossz neki. Nekem is vannak problémáim, de nem sajnáltatom magam vele a fél világgal, hanem mindent megteszek annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozzak ki magamból. Erre megint azzal jön, hogy akkor minek jövök a repüléssel, semmi köze nincs hozzá. Hiába írtam meg neki háromszor, hogy nem azért írom, hogy kérkedjek vele, hogy milyen jó nekem, hanem hogy hiába küldi meg a pénz megérkezésétől számított 2 munkanapon belül (ahogy ő akarja), nem tudom megkapni, mert nem leszek itt, hogy átvegyem, így csak visszamegy hozzá, és hogy még egyszer a postáért nem fogok fizetni, az tény! Ezt is megírtam neki, de annyit is ért... De miért van az, hogy hiába írom meg neki embernyelven, hogy mi a helyzet, ő csak a saját bajával jött? Egy jótanács: Az önsajnáltatást mindenki felejtse el! Az a gyengék hatástalan fegyvere! Nálam azzal nemhogy nem vívják ki a sajnálatukat, hanem pont, hogy ellenszenvesek lesznek a szememben!

De nem ez volt az egyetlen eset, amikor fejemet fogva próbáltam magamhoz térni az esettől. Most nyáron is volt egy rémes eset, de ekkor én voltam az eladó. A Super Mario World: Super Mario Advance 2 játék dobozát akartam eladni (mert kettő volt nekem belőle), de végül meghiúsult. Személyes találkozó lett volna az Örs Vezér Terén, a 85-ös busszal mentem el. A gond az volt, hogy később indultam el, a telefonomon meg nem volt pénz, így nem tudtam felhívni, de még visszahívós SMS-t sem tudtam küldeni, mert 20-as volt, én meg 30-as vagyok. De igyekeztem, és amikor megérkeztem az Örs Vezér Terére, akkor siettem, hogy odaérjek. Amikor odaértem, épp, hogy megtaláltam, de már ment a 81-es villamoshoz, és nem tudtam elérni. Amikor hazamentem, akkor megírtam neki mindent, bocsánatot kértem tőle, és mivel gondoltam, hogy nem akar személyes találkozót, ezért postát ajánlottam fel neki. Nem jött válasz. Egy hét múlva ráírok, hogy akkor mi legyen, erre a válasz: "Inkább add el másnak" Hogy milyen idegállapotba kerültem, azt szavakba nem tudom önteni. Udvarias voltam, bocsánatot kértem, és erre is csak ilyen választ kapok? De mindegy is, mert végül egy sokkal normálisabb vevőhöz került.

Meg egy harmadik egy eset, de ez már 4 éve történt, ezért nem is emlékszem erre tisztán. SNES egeret akartam venni, de valamiért húzódott-halasztódott az egész, aztán az eladónál ott szakadt el a cérna, amikor akkor pár nap múlva mentem Pestre, így személyes találkozót ajánlottam fel, erre jött a reakció, egy negatív értékelés. Csak lesek, hogy mi ez... Mivel igencsak inkorrektnek éreztem, és szerintem nem tett meg mindent a sikeres adásvétel érdekében, ezért negatívval viszonoztam, amire igencsak alpári módon válaszolt. Kiemelte a szóban engem "méltatva", hogy vásárLÓ, meg már nem emlékszem, hogy miket hordott össze. Aztán láttam, hogy nemcsak nekem volt problémám vele, az lett a vége, hogy tiltották az arcot az aukciós portálról.

Ennyi, nem remélem, ezentúl megúszom, de szerencsére jóval több a pozitív eset. Például egy személyes találkozó szintén az Örs Vezér Terén egy Super Mario Mushroom perselyt vettem át. Az eladó hölgy annyira kedves és aranyos volt, hogy most is elmosolyodok, amikor eszembe jut. :)

Újabb termékeim a vaterán

Most olyan termékeket tettem fel a Vaterára, amik, akinek kellenek, akár kikiáltási áron is elviheti. Megint kitettem a Super Mario 64-et, ám most jóval olcsóbban, hátha így elviszi valaki, valamint GBA-s Super Mario World és Nintendog: Dachshund & Friends játékok dobozait és leírásait. Ezekből kettő van, így nekem nem kell az egyik. Pokémon CD-ket azért adok el, mert egyszerűen már tényleg nincs szükségem rájuk, egyszerűen semmilyen érzést nem váltanak ki belőlem, még csak emléket sem, hiába nagyon szép időszakból kötődnek az életemből. Itt vannak a linkek, akiket érdekelnek. A termék egyéb leírása és az árak is ott találhatók:

• Super Mario 64
• Super Mario World: Super Mario Advance 2 doboz és leírás ELKELT!
• Nintendogs: Dachshund & Friends doboz és leírás
• Pokémon - A TV sorozat zenéje CD
• Pokémon - Utazások Johto-ba CD
• Pokémon 2: The Power of One CD
• Pokémon The First Movie OST CD
• Pokémon X 10 Years of Pokémon CD

Könyvek

Jó pár napja nem írtam, mostanában nagyon nem történik semmi. Nemrég vettem két Csernus Imre könyvet (A Keleti Pályaudvaron nagyon olcsóak még az új könyvek is), ezeket olvastam. A Fájdalom Arcai és Ki Nevel a Végén? A utóbbi könyvet szerintem nem kell bemutatni senkinek, még a címe is nagyon árulkodó, a gyereknevelésről és annak hiányosságairól szól. Elmélete szerint, már nem a pokol tornácán vagyunk gyereknevelés terén, hanem a pokolban. Ijesztően hangzik. Bár én nem foglalkozok gyerekekkel, és nincs a terveim között az, hogy gyerekekkel foglalkozzak, de én még az utcán sem nagyon találkoztam kemény dolgokkal, egyszer-egyszer igen, amiken azért én is megrökönyödtem, de ennyire nagy számban még nem. Az előző albérletünkben Mystrával, a főbérlő elsős tanító volt, ő mesélt még hajmeresztő történeteket, hogy miket tapasztalt. És arra voltam kíváncsi, hogy hol rontják el a szülők, ami miatt ekkora gáz van. Amiket leírt, azokat én is tapasztaltam (nemcsak a saját bőrömön keresztül, hanem másoknál is), és ha belegondolok, azok a dolgok, amiket ott leírt, azok tényleg nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülő elveszítse a hitelességét a gyereke felett. És a könyv rávilágított arra, hogy nem érdemes a társadalomra fogni, hogy az rontja el a gyereket, minden a szülőtől indul. Ha a szülő hiteles nevelést ad a gyereknek, akkor megismeri, és meg tudja különböztetni a rosszat, a jótól, és elkerüli azt.

A Fájdalom Arcai a legutolsó könyvkiadványa. Előadásaiból válogat, ahol embereket buzdít arra, hogy merjenek változtatni a saját életükön, persze ezt a maga egyedi stílusában. Szerinte minden változás és fejlődés fájdalommal jár, de ha készek vagyunk változtatni a saját poklunkon, akkor hosszú és keserves munka árán meglelhetjük a saját boldogságunkat, és lelki békénket. Ehhez azonban félre kell tenni a gyávaságunkat, és fel kell ismerni, és ki kell mondani, hogy amiben élünk, az nekünk nagyon nem jó.

Nagyon körvonalasan ennyiről szól. A Wii Fiten edzek, ha más nem, 30 percig futok, de ma reggel elővettem a Mario Kart Wiit. Hiányzott. Írtam, hogy elkezdtem a Super Mario Sunshine-t. Nem folytattam. Az a baj, hogy ez a játék (nem azért, amikért szidtam néhány éve), korántsem annyira jó, mint a többi Mario. A Super Mario Bros. széria, Super Mario World, Super Mario 64, Super Mario Galaxy mind korszakalkotók voltak, ezért egy ilyen Mario játék felől már eléggé nagy elvárások vannak, a Sunshine ezt nem teljesíti. Iszonyúan szép grafikája van, korának legszebbje, de egyáltalán nem hangulatos. Úgyhogy, még nem biztos, de lehet, hogy annyiban marad.

Ma jutott eszembe, hogy rég hallgattam LGT-t. Szerintem meghallgatom most az 1976-os V. albumukat.

Perfect

Egy ötletes videó kíséretében megkaptam a Super Mario World: Super Mario Advance 2 GBA játékban a perfect minősítést. Hihetetlen, hogy 21 pályán hiányoztak még a Yoshi érmék, és egy nap alatt sikerült megszerezni mindet. Szeretem ezt a "csak azért sem adom fel" jellememet, bizonyos szituációkban nagyon erős bennem. És gyümölcsöző. Bár nem úgy kell elképzelni, hogy mindenhol izzasztó csatát vívtam a Yoshi érméknél, hiszen írtam, hogy voltak olyan pályák, ahol azért nem lettek meg a Yoshi érmék, mert időközben meghaltam, és nem tudtam visszamenni értük a pályafelező miatt. De most direkt nem aktiváltam őket. Így a 21 pályahiányt gyorsan le tudtam apasztani 11-12-re. Aztán volt egy pár olyan pálya, mint pl. a Larry's Castle, vagy a Star Road 4, ahol egyszerűen el nem tudtam képzelni, hogy hol lehetnek Yoshi érmék, muszáj voltam utánanézni. És olyan helyen voltak, ahol el nem tudtam volna képzelni, hogy ott legyen... Mit keres ott? Na mindegy, meg tudtam szerezni őket. De azért volt egy pár pálya, ahol keményen küzdöttem a Yoshi érmékért. Most, hogy megvan mind, most Peach érmék jelentek meg a Yoshi érmék helyén... Mi van? Ahogy elnézem, ezeket nem menti el, úgyhogy ezeket kihagyom. ^^' Szép volt, jó volt, de most mást akarok.

Super Mario Sunshine! El is kezdtem. Tetszik. Ez az egyetlen Mario játék, melynek komolyabb története van. A lényege az, hogy Mario, Peach hercegnő, és Toad nyaralni készülnek a Delfin szigeten (Isle Deflino). Ez az a sziget, ahol az év minden szakaszában süt a Nap, ez adja a lakók boldogságát. Ám, amikor Marióék megérkeznek, furcsa dolgoknak lesznek szemtanúi. Minden össze van festékezve, az ég borult, a lakók bosszankodnak. A sziget közepén álló hatalmas Shine Sprite elvesztette az erejét. Mariót hirtelen letartóztatják, és gyorsított eljárás keretében elítélik, ugyanis a szemtanúk meg vannak győződve arról, hogy Mario fizimiskájával tökéletesen megegyező alak csinálja a galibát. Csak ők nem látták még Shadow Mariót, aki a problémák valódi okozója. Csakhogy Mario büntetést kap, addig nem hagyhatja el a szigetet, amíg nem tisztítja meg a szigetet. Persze Mario nincs egyedül, a hátulján levő FLUDD (Flash Liquidizer Ultra Doushing Device) egy többfunkciós kütyü, mely vizet spriccel magából, ezzel tudjuk megtisztítani a szigetet. És nagy segítségünkre lesz, sok ellenséget ezzel tudunk megölni azáltal, hogy meglocsoljuk az ellenséget körülölelő festéket, vagy befecskendezzük a szájába a vizet, így megfekszik a hirtelen kapott sok víztől, és rá kell taposni a hasára. De többféleképp lehet megölni ellenfeleket. Van egy bossfight, ahol szerintem eléggé gusztustalan módon kell megölni az ellenfelet, de majd akkor írok erről. De 3 Shine-t (miután itt nem csillagot kell összegyűjteni) sikerült összeszerezni. Vajon meglesz a 120? Én mindent megteszek érte.

Preparing for Super Mario Sunshine!

Közel egy hetes gamer-szünet után tegnap ismét elővettem GBA-n a Super Mario Worldöt, meg van nyitva mind a 96 kijárat. És valóban elment mindent, összeszámoltam magamban, hogy 70 pályán lehet összesen megszerezni a Yoshi érméket, nekem 49 pályán sikerült. Ez pont 70%. Ahol nem sikerült megszerezni, annak általában két oka van.

1. Elvileg meglett volna, de meghaltam, és a pályafelező után voltam, ott meg nem menti el az addig megszerezett Yoshi érméket. Bosszankodtam is magamban egy néhányszor emiatt.
2. Vagy a pálya nehézsége miatt nem voltam azon, hogy meglegyen mind, vagy kerestem, de annyira el lett tüntetve 1-2, hogy egyszerűen nem lett meg.

De dolgozni fogok azon, hogy meglegyen mind, hiszen csak így lehet tökéletesen, 100%-ra kész a játék. Egyébként tetszik a játék, van egy pár újdonság benne, amiről akkor tudtam, hogy benne van, de valahogy kiment a fejemből. Például beszéltem arról, hogy immáron Luigi nemcsak megkapta a saját jellegzetes küllemét, hanem egyedi tulajdonságai is vannak, magas ugrás, például. De azt totál elfelejtettem, hogy ha Luigi üli meg Yoshit, akkor Yoshi nem nyel le semmit (kivéve az almákat), hanem ki lehet köpni, akár rá a következő megjelenő ellenfélre. Ötletes.

Most erre a hétvégére hazajöttem Békéscsabára, és elhatároztam, hogy megkeresem a Super Mario Sunshine tesztet és végigjátszást (576 Konzolosok), és nekikezdek a játéknak, ha visszamegyek Pestre. A végigjátszás elég nehezen lett meg, kicsit kellett is rámolni. De előkerült. Elkezdtem olvasni a tesztet, és valahogy előjöttek azok a bizonyos rossz érzések a játék iránt, de ugyanakkor azok a kellemesek is, mert akármennyire is bosszantott, hogy akkor hogy szenvedtem vele, azért nem 1 pontot adnék rá 10-es skálán. De változott a játékokhoz való hozzáállásom is az évek során, én is változtam, és kíváncsi vagyok, hogy így hogy menne a játék, bízok benne, hogy sokkal jobban. Előkerült egy jópár végigjátszás: The Legend of Zelda: The Wind Waker, Golden Sun: The Lost Age, és Wario World. Ezeket is elviszem, és el fogom olvasni.

Érdekes korszak volt ez a 2000-es évek eleje, jó visszaemlékezni rá. Ma már azért teljesen más olvasni az 576 Konzolt, ahogy tisztán látok, esküszöm, nem hittem volna, hogy igaza van Martinnak a Nintendo ügyében. De a Stadlbauer mostani ténykedése teljesen az 576-ot támasztja alá. Ezek után teljesen nyilvánvaló, hogy ez mindig is így volt. Az egyik ismerősöm szerint, amíg a hivatalos magyar Nintendo forgalmazónak azzal a kevesebb eladott példányszámmal is van egy biztos vásárlói bázisa, melyek bevételei bőven fedezik a Stadlbauer (siralmasan szegényes) tevékenységét, addig nem érdekük új vásárlóbázist kialakítani, egy stabil Nintendós közösséget létrehozni. Ha így állunk, akkor nekem sem érdekem támogatni őket.

Super Mario World Game Boy Advance-re

Miután GBA-n sokkal többet ment a Super Mario World, ezért elővettem azt is. Már úgyis hosszú ideje nem vettem elő Game Boy Advance-en a játékot. Ezt még anno sikerült megvenni kompletten. Tartanék is egy kis kitérőt az áráról.

Ugyanis ezt a játékot fóliás újan vettem 5000 forintért a Tescóban, 2005 áprilisában, amikor még a nagy GBA nevek még bőven 11-12000 forint voltak. Hát azért valljuk be, hogy van jó oldala a magyar Stadlbauer Kft. nevetséges üzletpolitikájának. :D Erről írtam már korábban, amikor panaszkodtam róluk, a lényege, hogy nem feltétlen azért látunk kevés Nintendo játékot az elektronikai üzletekben, valamint hipermarketekben, mert esetleg ne lenne rájuk kereslet, hanem azért, mert amíg a Sony és a Microsoft hivatalos magyar szállítóinál lehet visszáruzni, ha egy játékot esetben nem lehet eladni, viszont a Stadlbauernél ezt nem lehet megtenni. Lényegében ezért kapható relatíve kevés játék, mert az üzletek nem akarnak túl sokat kockáztatni, ezért inkább nem vesznek be, bár azért látni Nintendo játékokat szép számmal. De Békéscsaba azon "speciális" városok közé tartozik, ahol még akkora érdeklődés sincs a Nintendo játékok iránt, mint amilyen gyakran látunk fehér hollót, így egy időben nagyon sok játékot lehetett jó áron kapni, hiszen mit tehet az üzlet, ha nem lehet se eladni a terméket, és a forgalmazó sem veszi vissza? Így elég sok Nintendo játék árát levitték. A teljesség igénye nélkül (amik eszembe jutnak), álljon itt egy lista azon játékokról és konzolokról, melyeket igen jó áron tudtam beszerezni. Mindegyiket fóliás újan vettem, az áruk mellett azt is kilistázom, hogy hol vettem őket.

• WarioWare Inc - 2000 Ft - Tesco
• The Legend of Zelda: A Link to the Past (GBA) - 3000 forint - Tesco
• Kuru Kuru Kururin - 4000 forint - Tesco
• Mario Kart: Super Circuit - 5000 forint - Tesco
• Super Mario World: Super Mario Advance 2 - 5000 forint - Tesco
• Pokémon Edition Game Boy Color - 1000 forint - Tesco
• Pokémon Silver Edition - 1000 forint - Tesco
• Pokémon Gold Edition - 1000 forint - Tesco
• Game Boy Micro + Pokémon Emerald - 5500 forint - Tesco
• Rózsaszín Nintendo DS + Nintendogs Dachshund & Friends - 6500 forint - Tesco (ezt a nővéremnek vettük)
• NintenDogs: Chihuahua & Friends - 2387 forint - Tesco
• Yoshi: Touch & Go - 2387 forint - Tesco (nem én találtam ki az árat XD)
• Mario Power Tennis (GBA) - 2387 forint - Tesco
• Yoshi's Island DS - 3000 forint - Media Markt
• The Legend of Zelda: Phantom Hourglass - 3000 forint - Media Markt
• Pokémon Link - 500 forint - Media Markt (nem maradt le róla egy nullás sem, ennyire meg akartak szabadulni tőle)
• Polarium - 2000 forint - Media Markt
• Polarium Advance - 2000 forint - Media Markt
• Pokémon Mystery Dungeon: Explorers of Darkness - 2000 forint - Media Markt
• Final Fantasy IV - 2000 forint - Media Markt
• Sudoku Master - 3000 forint - Media Markt
• Professor Kageyama's Maths Training - 500 forint - Media Markt
• Dr. Mario + Puzzle League - 2000 forint Tesco

Szerintem ez majdnem a teljes lista. Azért el kell ismerni, hogy egy jónéhányszor jártam jól a Stadlbauer hülyesége miatt. A poén az, hogy ők ebből egy forint kárt nem láttak, mert ezek a nagy áruházak még az eredeti áron vették meg, a fent említett két üzletláncnak meg akkora veszteséget nem jelentett, csak ne porosodjon már náluk. Örömmel segítettem megszabadítani őket ezektől a játékoktól. ^^

A Super Mario World Game Boy Advance-re meg nagyon jó. Sok újítás van benne, hiszen egyjátékos módban akár Luigival is játszhatunk, aki másképp néz ki, és egyéni képességei vannak. Például az oly nagyon szeretett hosszú ugrása, amit a lábai kalimpálásával ér el. Nagyon jó játék, mert sok újítás van benne, úgy, hogy megőrizte az eredeti SNES hangulatot. És tényleg mindent ment! Ha a térképen vagyunk, részletes kimutatást láthatunk, ha megnyomjuk a SELECT-gombot. Ott van, hogy egy adott pályának megnyitottuk-e mind a két kijáratát (ha van), és megszereztük-e mindegyik Yoshi érmét. A térképen egy ponttal jelölnek egy pályát, ha piros alapon villog sárgán, az jelzi, hogy 2 kijárata van a pályának, ha sárga alapon villog pirosan, akkor csak egy kijárat van. Ami még nagy újdonság, hogy minden pályán, még a kastélyokban, és szellemházakban van Yoshi érme, SNES-en nem volt mindegyik pályán. De itt sem különösen nehéz, az első két világ kész van 100% tökéletesen. Bár nem tudom, hogy egy pár nagyon nehéz pályán hogy fogom összekaparni a Yoshi érméket, de mindent megteszek a siker érdekében. A SNES-t meg elteszem, szívem szerint elővenném a NES-t, de egyébként GBA-n végigviszem a Mario World-öt.

Egyébként Super Mario Advance széria négy részes. Mindegyik rész egy remake. Mindegyik részben vannak újítások.

• Super Mario Advance (ez a Super Mario Bros. 2-t tartalmazza)
• Super Mario World: Super Mario Advance 2
• Yoshi's Island: Super Mario Advance 3
• Super Mario Advance 4: Super Mario Bros. 3

Mára már mindegyik rész nagyon ritka, és elég drága mulatság beszerezni őket, pláne kompletten. De mindenképpen nagy értékre tesz szert, aki megveszi ezeket, mindegyik játék nagyon jó. Az első és a negyedik SMA játék eredetileg NES-es, de a Super Mario All-Stars-os grafikával játszhatjuk. Még a NES Classics játékokat vadászom GBA-ra. Igen, a GBA nagy remake konzol, és nagyon jók az újrakiadások, a NES Classics-okat leszámítva, mindegyik sok újítást tartalmaz, melyek okán bőven megérik az árukat.

Kész a Super Mario World

Szinte rekord sebesség alatt sikerült megnyitni mind a 96 kijáratot a játékban. Jóformán 30-32 óra alatt, amiben az aktív játékidő kb. 4 óra volt. 1994 óta ismerem a játékot, azóta annyira evidensé vált számomra, hogy mi hol merre van, hogy nekem már csak apró nehézséget okoz a játék 100%-os végigvitele. Apró nehézségek, melyekkel valószínűleg még 50 év múlva is szembenéznék. A nevezetes Tubular pálya, amire nem is tudom, hogy létezik-e tökéletes trükk. Én vagy magamban megyek, vagy kék Yoshi-val. Ugye kék Yoshi, ha bekap bármilyen színű teknőst, azzal repülni tud, az könnyít a dolgokon valamit, de a pálya végefelé levő rögbis Koopák megszivattak egy párszor. Ami még meg szokta szivatni a játékosokat a Star World 5 pálya, bár ez könnyebben meg lehet csinálni szintén kék Yoshival, de az a lényeg, hogy a pálya elején, de megnyitjuk az egyik kérdőjel-dobozt, akkor érmék jönnek ki belőle. És nem tudom, hogy mitől függ, de nekem az esetek döntő többségében minden balra indul meg. Márpedig jobbra kéne, ha át akarunk jutni a szakadékon. Ebben van segítségünkre a kék Yoshi, aki ha szájába vesz egy Koopa Troopát, akkor át tudja repülni a problémás részt.

Nagyjából ennyi volt a történet. Tegnap kezdtem hozzá, akkor ugye 23 kijáratot nyitottam meg, ma délután elvittem 39-ig, és végül 22 óra és 1 óra között megállás nélkül elvittem a 96 kijáratig.

Nem okozott nehézséget, de azért élveztem. ^^ Végezetül legyen erről is egy kép, hogy kész van:

New Super Mario World

Nem, nem vagyok nagy titkok tudója, nem lesz az új Mario játék címe Wii U-ra, csak örülök, hogy gyorsan sikerült pótolni a túladott Super Mario World példányomon. Azt gondolom, hogy egész jó áron találtam a vaterán, 1700 forint volt. Sajnos csak maga a játék. De szerintem a doboz és a leírás nagyon ritka, mert anno szinte minden pakk mellé adták ezt a játékot, így keveseknek adatott meg, hogy kompletten meglegyen ez a játék. Jó lenne mindenét megszerezni. Így most a Super Nintendo van elővéve, és most ezzel játszok. A cél mind a 96 kijárat megnyitása. A mai napon 23-at sikerült, készen van az első 2 világ kompletten. A Yoshi érméket eddig én nem gyűjtögettem annyira, most erre is figyelek. Egyedül a Star World 1 pályán nem sikerült. De most hallom, hogy ha kikapcsoljuk a SNES-t, akkor nemcsak az életek száma, és a pontok száma vész el, hanem azt is elfelejti, hol szereztük össze a Yoshi érméket. Hát nem valami bíztató. Nem hiszem el, hogy a SNES nem bírt volna el ilyen adatok elmentését. Mindegy, legfeljebb magamnak megcsinálom, hogy tudjam, hogy mennyire tudom 100%-ra végigvinni. A Tubular pálya, mint 15 évvel ezelőtt, most is nagy buli lesz.

Itt egy kép a Super Nintendo konzolomról, benne a SMW.

Vannak még terveim retro konzol téren, hogy miket szeretnék beszerezni. Például nem tudom, hova tűnt a Super Mario Bros. 3 játékom. A költözés alatt kallódhatott el valahol... Azt nem gondolom, hogy az előző albérletemben maradt, mert akkor szerintem Amináék szóltak volna, hogy nem-e hiányzik valami. De, hiányzik. T_T És nem tudom, hol lehet. A Play Maniában minden retro játék 2000 forint. Szerintem azt megveszem valamikor, és ha esetlen előkerülne az elveszett példány, eladom az egyiket. Néztem is a vaterán, meg mondják nekem, hogy nagyon keresik azt a játékot. Jól teszik, a legjobb Mario játék. Aztán még amit láttam ott, az a Super Mario Bros / Duck Hunt. Már csak ez az egyetlen egy olyan játék, amit eladtam, és még nincs meg. Az is 2000 forint, meg láttam még Super Mario Bros. / Tetris / World Cup kazettát (három játék egyben), azt is megvenném. Úgyhogy tervek vannak, csak anyagiak kellenek.

Update: Előkerült a Super Mario Bros. 3 játékom! Ahogy visszaolvastam a blogpostot (szokásom, ekkor javítom a félregépeléseket), valahogy eszembe jutott, hogy már mindenhol megnéztem, de hogy a NES konzolomban legyen, az valahogy nem jutott eszembe. És ott volt. De elképzeltem most magam, ahogy megveszem a pót-Mario 3-at, beraknám a gépbe, és onnan előkerülne a másik. Nagyon boldog lettem volna, mit ne mondjak. De így már csak 2 NES játékot kell vennem. ^^ De egyébként is nagyon örülök, hogy megkerült, hiszen nagy kincs ez a játék. Ennek örömére, meghallgatom a JAM Project: Hagane no Messiah kislemezt.

Játékok eladósorban

Bizonyára meglephet néhány embert, akik ismernek, és mondtam nekik, hogy én bizony soha nem adok el játékokat, hogy most mégis erre szántam el magam. A képlet egyszerű: Szeretnék venni egy Wii Partyt. Bár azt azért el kell mondanom, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, hogy szeretnék venni egy új játékot, és ezért eladok hét régit. Igazából még két ok vezetett arra, hogy ilyenre vetemedjek:

1. A lent megnevezett játékok megvannak nekem Virtual Console-on, így könnyebben tudom nélkülözni arra az időpontra, amíg nem tudok másikat venni.
2. A Wii Party a legolcsóbb helyen 8.000 forint Wiimote nélkül. Nekem ennyi pénzem egyszerre szabadon használhatóan eléggé ritkán van. Viszont az eladó játékokat külön-külön már jóval könnyebb beszerezni az igencsak alacsony áruk miatt.

Az alábbi játékokat adnám el:

• Super Mario Bros. (Pixel borítóval)
• Super Mario Bros. (Másik borítóval)
• Super Mario Bros. / Duck Hunt
• Super Mario Bros. 2
• Super Mario World
• Mario Kart 64
• The Legend of Zelda: Ocarina of Time

A felsorolt játékok mindegyike egy linket tartalmaz, mely az adott játék vaterás aukciójára vezet. Ár, kép, termék leírása is ott tekinthető meg, és ha valakit érdekel valamelyik játék, az itt, kommentben is jelezheti, és ha meg tudunk egyezni, akkor leveszem a Vateráról. Viszont arra felhívnám a figyelmet, hogy a kikiáltási árból nem engedek, még olyannal se jöjjön senki, hogy úgy kéri a terméket, hogy abba a postaköltség is benne legyen, mert azt biztos nem engedem meg. A postaköltséget természetesen a vevőt terheli.

Az árat egyébként úgy határoztam meg, hogy megnéztem, hogy mennyiért adnak el mások ilyen játékot, és a kikiáltási ár egy lépcsővel lejjebb a legalacsonyabb ártól, de aki nem akarja megvárni az aukció végét, az villámáron is elviheti a Vaterán. De annyira nem ragaszkodom ahhoz, hogy eladjam őket, ha megmaradnak, egyáltalán nem lesz baj, de azért a Wii Party-ért átmenetileg megválni tőlük megéri.

(Megjegyzés: Ha valami már elkelt, azt külön fogom jelezni)

Az elmúlt pár nap

Egy pár napig nem írtam. No ez nem azt jelenti, hogy eseménytelen napokon vagyok túl, inkább az, hogy sok kisebb dolog történt, és feleslegesnek éreztem, hogy mindegyikről külön írjak.

Kedden itt volt 2 Nintendós barátom Young Link és Truner. Nem nagyon szorgalmazzák különben a BigN-esek az élő találkozót, melyet igazából nem is értek. Hát játszani, beszélgetni mégiscsak élőben a legjobb. De kedden eljöttek. Mivel a Csabinak (YL) dolga volt délelőtt, ezért kora délután találkoztunk. Én előtte elmentem a hármas metróval a Gyöngyösi utcára, mert a nővéremnek az egyik ismerőse megy ki Angliába, és átadtam neki egy kisebb csomagot. És gondoltam, hogy ha már úgyis itt van a Duna Plaza, még soha nem jártam ott, hát nézzük meg. Eszméletlen, talán ez hasonlít a Pesti bevásárlóközpontok közül a leginkább arra a Londonira, amit még 2005-ben láttam. Nagyon nagy, és nagy üzletek vannak. Bár ezzel is az a problémám, mint a Mammuttal, hogy a földszinten, és az étkezőrészen kívüli területek szűkösek. Amikor már láttam olyan, hogy 13 óra van, mentem a Nyugatihoz. A Csabi még nincs sehol, ezért elindultam az utca felé, ahol ő lakik, hátha összefutunk. Az utcájában találkoztunk össze. ^^' Visszamentünk a Nyugatihoz, ott megvártuk a Trunert, aztán együtt mentünk Kőbánya-Kispestig, majd hozzám. Érdekesnek tartom, hogy eddig mindenki, aki itt volt, azt mondta, hogy jól érzi magát nálam, el tudna ebben a házban lakni. Végül is tényleg nem rossz itt, csak az, hogy mindentől messze van... De elvoltunk itt, a Truner kipróbálta a DS játékait a DSi XL-emen, míg a Jáng régi Game Boy játékokat próbált ki 1-2 percre. Aztán kerültek elő az asztali konzolok, SNES, Wii. Volt Naruto Shippuuden: Clash of Ninja Revolution III, GC-re The Legend of Zelda Twilight Princess, valamint SNES-re Double Dragon, Super Mario World, és Super Mario All-Stars. Csabit rávettük, hogy Mariózzon, mert azt mondta, hogy nem az erőssége. Ahhoz képest egész jól ment neki, bár tény, hogy olyan volt, mintha magamat látnám kb. 15 évvel ezelőtt. ^^' Olyan sokat nem maradtak, menniük kellett egyéb dolgaik miatt.

Ami miatt még áthívtam őket (és ezt mondtam is nekik), hogy egy hivatalos papírt kellett postára feladni, és kell hozzá két tanú, és mivel nagykorúak, ezért tanúskodhattak. Csak aztán kiderült, hogy egy másik papír kell, ahova szintén kell két tanú.. Nem akartam már visszaráncigálni őket, de elgondolkodtam, hogy ki jöhetne számításba. Bagszi lehetne az egyik, de nemigen van más, akinek a kora megengedné, hogy segítsen, csak Lam'O. Annak reményében, hogy nem lesz gond a nem magyar neve, megbeszéltem vele, hogy szerdán elmegyek hozzá arra a pár percre. De szerda reggel kiderül, hogy egy sokkal egyszerűbb módja is van az egésznek, és tessék-lássék még csak tanúk sem kellenek.

Szerdán Lucy jött át, mert otthon nem tudta felvenni a saját hangfelvételét. Ezért eljött hozzám. Persze egy kicsit átmentem Lam'O-hoz is, próbáltam megfűzni, hogy jöjjön el, még mondhatnánk véleményt Lucy előadásáról is, de nem akart, így egyedül sétáltam el tőle a Határ útig. De szó volt arról, hogy esetleg vasárnap eljönnének esetleg (Zolival). Tehát Lucy eljött hozzám, ismét játszottunk, most Mario Kart Wiit. Nagyon élvezte. Mondta, hogy legszívesebben kölcsönkérné a Wiimet. Háát... Nagyon kell, hogy szeressem azt az embert (és persze megbízzak benne) akinek kölcsönadom a Wiimet. Mindenesetre örülök, hogy elvan a Nintendóval, amíg itt van. A hangfelvételt nem sikerült megcsinálni, mert nem hozta el a dalt, mert abban reménykedett, hogy az én "száguldó" netem mellett majd le tudja tölteni. Hát persze...

Elvállaltam még egy pár napot a Tescóban dolgozni. Talán nem nagy dolog, és a pozitív reklám mindig jó, elárulhatom, hogy nekem a legjobb Tescós munkahely az a Pesti úti. Valahogy itt mindig elkerülnek a negatív hangulatú vásárlók. Legalábbis jóval kisebb az arányuk. Csütörtökön volt négy idősebb ember, három nő és egy férfi, tök jól elbeszélgettek, jókedvük volt, és poénkodtak. Viccből "vitázott" egy férfi és egy nő, és úgy tűnik, hogy a nő került ki győztesen, meg is kérdezi:

• És a nyertesnek mi jár?
• A szája - Feleli a férfi

Hát akkor már nem tudtam visszatartani a nevetésemet. Szeretem az ilyen vígkedélyű vásárlókat. ^^

Tegnap hazajött bagszi Szegedről, úgy hírlik, hogy vége a nyári gyakorlatának. Végre visszakaptam a kölcsönadott játékaimat. ^_^ Megmutatta a csodaszépen "felújított" Wiijét, biztos benne, hogy menőség lesz az AnimeConon. Ebben nem is kételkedem. A közös játékunk gyakorlatilag hiábavaló volt, ugyanis szeretné, ha a conra meg lenne nyitva az összes karakter Super Smash Bros. Brawlon. Játszottunk Subspace Emissaryn, csak a végén arra ment rá hirtelen reflexből, hogy ne mentsen... Hát ez nagyon szép. Aztán New Super Mario Bros. Wiiztünk egy kicsit, ott meg EREDETI játéknál kiírta az "An error has occured" című üzenetet, úgyhogy nagyon szépen fel lett újítva ez a Wii... Hát ez van, nekem meg mennem kellett, de ha vasárnap valamilyen okból kifolyólag nem jönnek át Lam'O-ék, akkor találkozok vele még. Szegény, legyen már megnyitva az összes karaktere.

Vicces Mario képek

A Halolz.com weboldal összegyűjti a legviccesebb szituációban készült képeket, ezek válogattam ki a szerintem a legjobbakat, és közzéteszem itt.

Kezdjük egy máshonnan származó képpel. Igen nagy népszerűségnek örvend a Failbook.com oldal, mely összeválogatja a legviccesebb bejegyzéseket a Facebookról, természetesen névtelenséget biztosítva. És vajon milyen lenne, ha Mario is fent lenne? Sokan abban a tévhitben élnek, hogy Mario és Luigi azért mentik meg a Hercegnőt, és a Gomba királyságot, mert annyira szerelmesek lennének belé. Ez így nem igaz. Csupán hősies tettről van szó. De mi van akkor, ha Mario valóban szerelemből menti meg Hercegnőt, és a Facebookon is bejelöli, hogy kapcsolatban van vele? Így szergény Hercegnő kénytelen tudatni Marióval, hogy sajnos tévhitben élt. Toad beszólása mindent visz! XD

Super Mario Bros. 3: Vannak olyan szituációk, melyekből még a legjobb játékosok sem tudnak halál nélkül kijönni. Ez is egy ilyen. Azt hiszem, bárki meg tudja mondani, hogy mi lesz ennek a manővernek a vége. ^^'

Ismét Super Mario Bros. 3, bár ez a kép inkább aranyos, mint vicces. De belegondoltunk abba, hogy akár a mi cipőnk is lehetne a játék része?

Luigi viselkedése, megnyilvánulásai a Super Smash Bros. Brawl-ban néha önmagukban is poénosak, de ha más karakter is rásegít, akkor egész jó dolgok születnek belőle.

Linknek elfogynak a nyilai. Ki mást is használna fel erre a célra ezek után, mint Luigit? De vajon van-e annyira hatásos is? Egyszer próbáljuk ki, lehet, hogy sokkal jobban járunk, mint a nyilakkal.

Ismét Brawl, ismét Luigi. Az rendben van, hogy a játékban az a cél, hogy nyerjünk, de hogy a másik élete ennyire ne számítson? Nem baj Wolf O'Donnell, virrasztani fogunk érted! :D

Super Mario World: Vagy Super Yoshi World? Szinte teljesen természetes, hogy Mario a főhős a játékban, és Yoshi a fősegédünk, De mi van akkor, ha a szerepek felcserélődnek? Azt hiszem igencsak nehéz dolgunk lenne, tudván, hogy Yoshi fél a víztől, és nem mer Marióval bemenni a kastélyba.

Ismét Super Mario World. Yoshi megértette hogy rossz helyen van, de szegény nagyon kiszolgáltatott helyzetben van. Sokszor szinte tárgyként kezeljük, holott belegondoltunk abba, hogy neki milyen érzés lehet az, hogy segít rajtunk, tényleg a lelkét is kiteszi értünk, és amikor nincs szükségünk rá, egyszerűen csak félredobjuk. Szegény Yoshi. Ez még Koopa Paratroopának is furcsa. Ő sem ilyennek ismerte Mariót.

A Mario & Luigi: Bowser’s Inside Story sokak szerint a széria legjobbja. Azt is tudjuk, hogy Bowser milyen áron ment bele ebbe a játékba. Lehet, hogy ezzel Mario nincs tisztában? Úgy tűnik nem látja, hogy ez Bowsernek nem tetszik.

Donkey Kong új szolgáltatásba kezdett, mobiltársaságot üzemeltet. Úgy tűnik igencsak sikeres, máris kapása van!

És végül Titanic a Super Smash Bros. Brawlban. Kicsit felcserélődtek a szerepek, de így is jó lett.

Ha még több hasonló képet szeretnél látni, látogass el a www.halolz.com oldalra!

És végül egy zene, ami akár Nintendo játékban is lehet. Igen, 8 bites zene, de aki nem szereti az igen magas hangú japán énekesnőket, az rettegjen tőle!

Virtual Console kitekintő I.

Terveztem régi játékokról is írni Virtual Console keretén belül, de csak egy rövid, pár soros kitekintőt. Több játékról is fogok írni, épp csak a legfontosabb jellemzőket. Lássunk most egy párat:

Super Mario Bros.: Kell a játékról egyáltalán beszélni? Korszakalkotó, minden ízében tökéletes! Nem olyan nehéz játék, mégis rendkívül élvezetes. A zene szimbólum, a 32 pálya egyszerűen megunhatatlan! A hangulat meg leírhatatlan. Mindenkinek kötelező vétel!
Ár: 500 Wii pont

95%

Super Mario Bros. 2: Igen érdekes a játék története, hogy a bukott japán Doki Doki Panic! játékot alakították át Super Mario Bros. 2-re. A játék szerethető, bár "mássága" igencsak meglátszik a játékban. Nem biztos, hogy nem a minősége miatt bukott az eredeti játék. Jó játék, de nem érdekes többször végigjátszani.
Ár: 500 Wii pont

79%

Super Mario Bros. 3: A széria legsikeresebb része, még a Guinness rekordok könyvébe is bekerült. Azokban az időkben ez volt a legtöbb önállóan eladott játék (tehát olyan játék, melyet nem adtak gép mellé) a maga 15 milliós eladásával. A térkép hatalmas ötlet volt, a pályák nagyon változatosak, és a sok új ötlet (tárgyak, kastélyok, stb.) mind hozzájárultak ahhoz, hogy szinte tökéletes Mario játék legyen!
Ár: 500 Wii pont

97%

Super Mario World: Japánban a Super Mario Bros. 3 folytatásának szánt Super Mario World játékkal debütált a Super Nintendo. Több szempontból továbbgondolt változat, Yoshi nagyon jó ötlet volt. Gomba birodalom helyett, most a Dinoszaurusz birodalmat kell megmenteni Bowser karmai közül. A játék fantasztikus, rengeteg sok lehetőség, és kellőképpen hosszú, hogy tartós szórakozást nyújtson. Alapmű Super Nintendóra!
Ár: 800 Wii pont

96%

Super Mario 64: Az első teljesen 3D-s játék a videojáték történelemben! Szinte ugyanaz az alapkoncepció, platform játék, csak most 3D-ben, jóval nagyobb ügyesség. Kicsit nehéz, de annyira fantasztikus a játék, hogy érdemes felülkerekedni a nehézségen. És míg összegyűjtjük a 120 csillagot, hatalmas játékélményben lesz részünk!
Ár: 1000 Wii pont

95%

Super Paper Mario tervek

Sikerült megcsinálni az 5. fejezetet. Annyira nem volt nehéz, csak aki először csinálja, annak hozzú lehet. Rájönni titkokra, miért nem enged át a kapu, visszamenni, titkos dolgokat felfedezni 3D-ben. O'Chunks meg egyszer feltűnik, hogy harcoljunk vele. Elég durván dobál most. O.O Azért azt látni, hogy Bowsert hajigálja, nem volt semmi. Titkos tárgyak jórésze megszerezve. Az ajtó megnyitása után voltak még kisebb titkok, de ezek már elenyészőek, utána jött a főellenség, a Floro Sapiensek királya, King Croacus. Ez azért már jobban megizzasztott. Több karja van, ide-oda kapcsod velük, és a fejére kell ráugrani. Itt már váltanom kellett Bowserre, mert az életerőm fogytán volt, és és Bowser duplán sebez. Így már könnyebb volt. A hatodik világot meg majd szerintem holnap kezdem el, és terveim szerint a héten végig is fogom játszani.

Nagyon érdekes, hogy a Super Mario World valahogy megint kihozta belőle a régebbi játékos-szellemet. És most nem kisebb tervem van, mint Super Paper Mario Guide-ot írni magyarul. Persze ez nem maholnap lesz kész, lehet, hogy több hónap munkája lesz benne, lehet, hogy csak nyáron fogok vele végezni. Most azt csinálom, hogy a szöveget Wordbe megformázom, és utána jön az, hogy amit lehet képekkel illusztrálni, majd úgy dizájnossá tenni, hogy az szépen mutasson. Na ehhez már biztos, hogy kell valami segéd, mert ezt egyedül nem tudnám megcsinálni. És az egészet PDF fájlba áttenni, és mint egy eBook, szerintem jóü dolgokat lehetne kihozni belőle. Most 4. word oldalnál tartok, de szerintem 100-150 oldal biztos, hogy lesz. Majd látjuk, hogy végzek vele.

Régi blogpostok egy helyen

Egy harmadik blogpost mára. Ma jutott eszembe, hogy én lassan 4 éve írok blogot, ugye a Super Mariós oldalon kezdtem 2006. marciusában. Sokszor eszembe jut, hogy nem kisebb célom volt 2006. március 19-én, amikor létrehoztam a Magyar Super Mario Fan Club weboldalt, mint összehozni a magyar Mario fanokat. Emlékszem, amikor láttam a Mario játékok creditsében, hogy "Super Mario Club" sokáig volt az álmom, hogy egyszer nálunk is legyen ilyen. 2006. márciusában az akkori 576 fórumon egy kisebb társasággal komolyabban elkezdtünk beszélgetni a Mario játékokról. Összegyűjtöttük a tudásunkat, és mindenki le volt döbbenve azon, hogy én miket tudok. Például senki nem tudta azt anno, hogy Bowser 7 gyereke egy-egy hírességről kapta a nevét. pl. Ludwig von Koopa: Ludwin von Beethowen, Iggy Koopa: Iggy Pop, Roy Koopa: Roy Orbinson, stb. Én még jobban meg voltam döbbenve, hogy ezt nem tudják? Már akkor, amikor Super Mario Worldöztem 1995-1996 környékén, már akkor ismertem a híres zeneszerzőt, és annyira ismerős volt Ludwig von Koopa neve. Na mindegy. Ekkor egy nagyon jó kis társaság gyűlt össze, visszaemlékeztem arra, hogy nekem volt egy olyan álmom, hogy legyen nálunk is egy Super Mario Club. Felmerült bennem az a nem éppen szerény ötlet, hogy miért ne lehetnék én az alapítója? Ekkor nyúltam a GPortálhoz. Persze tudtam, hogy milyen oldalak vannak itt, de HTML, meg egyéb webes tudások híján nem volt más választásom, 2006. március 19-én megcsináltam az oldalt. Már ekkor is sok pozitív visszajelzést kaptam, hogy nagyon jó lesz, csak így tovább. Azért is döntöttem a GPortál mellett, mert be akartam bizonyítani magamnak, hogy ezen a oldalon is lehet igényes website-ot csinálni. És lám, lehet.

Csakhogy a Zelda játékok ebbe is közbeszóltak, és 2008 elején félbehagytam az oldal készítését. Ezután még volt egy-egy kisebb-nagyobb fellángolás, hogy feltámasztom az oldalt, de ez kudarcba fulladt. Pedig, ha lehet ilyet mondani, a csúcson hagytam abba. Ugyanis 2007 végén, 2008 elején hihetetlen megugrott a látogatottság, a rekord 206 fő egy nap. Azt hiszem 2007. novemberében volt ez. Az oldal mára szinte szellemház lett. Igazából annak fényében, hogy mekkora álommal indítottam anno, kár érte. De így változik az ember. Törölni nem akarom, már csak az emlékek miatt sem, viszont ki tudja, hogy mi történhet az oldallal, ezért úgy döntöttem, hogy idővel lementek minden adatot, írást onnan. És ott kezdtem blogot írni, és mivel kerültek ide régebbi blogpostok a régebbi 576 fórumról, ezért úgy döntöttem, hogy átmentem azokat ide. Blogpostonként. Beleolvastam egy párba, egyszerűen hihetetlen, hogy mennyire másképp fogalmaztam régen, és mennyi különbség van. ^^' Nemcsak emlékként akarom megőrizni, hanem legyenek egy helyen. Szégyellni nem szégyellem őket, mert ez is az énem része, ilyen voltam régebben. Az első, bevezető blogpostot 2006. március 26-án írtam. Elég rövid volt, egészen pontosan ez volt az.

Super Mario World tökéletesítve

Avagy tegnap este sikerült megnyitni mind a 96 kijáratot. Igazából úgy kezdtem el csinálni, hogy megcsinálom, amit tudok, aztán majd a végén, ha megnézem, hogy hány kijárat van megnyitva, majd visszaellenőrzöm, hogy mit hagytam el. Végigcsinálok mindent, és meglepődve látom, hogy kéken ott van a 96-os szám a Title menüben. Úgyhogy örülök neki. Összességében olyan 5-6 napot vett igénybe megcsinálni kompletten. De meglepett, hogy vannak dolgok, amik a vártnál sokkal könnyebben ment, például a 7. világ szellemházában, amikor a kulcsért kellett repülni. De voltak olyanok, amikre (nekem legalábbis) egy emberélet is kevés lenne, hogy biztos taktikával elősszörre megcsináljam. Ismerős a Tubular nevű pálya? Hát komolyan, ha a Zelda fanok szidják a Water Temple-t, akkor a Mariósoknak a Tubular az örök átok. Nem vitatom, hogy vannak, akik ügyes taktikával előszörre meg tudják csinálni, de nekem kb. a 30. nekifutásra sikeredett csak. Ugyanis nekem ez a pálya mindig is szerencsejáték volt, vagy sikerül, vagy nem. De végülis úgy sikerült, hogy kék Yoshival repültem. De lufis módszerről már rég letettem, mert azért Yoshit repülés közben könnyebb irányítani, mint Mariót léggömbbel a hasában, vagy nem is tudom, hova kerül. Úgyhogy Yoshival sikerült. Aztán más pálya nem volt, ami ilyan nehezen ment volna. Viszont az tizenegynehány év után most esett le, hogy utolsó pályán, a Funkyn, ha Yoshival zöld almát eszünk, akkor 20 mp-cel meghosszabbodik az időnk. Kell is az, mert nem egy rövid pálya. És akkoe végül meglett. Mivel nem szeretem a Funky utáni változtatásokat, ezért innestől kezdve a játék számomra befejezett

Ma jelent meg Okui Masami legújabb albuma, az i-magination. Szokásához híven 12 dal került fel a CD-re. Nagyon kíváncsi leszek az új dalokra, a szállítás folyamatban van, ugyanis a CDJapan már hétfőn kapott az új CD-kből, és leszálította az előrendelőknek. Előreláthatóan pénteken érkezik meg. Kíváncsi leszek, hogy fog szerepelni a japán lemezeladási listán, ugyanis az Oricon 2009. szeptember 1-jétől egy olyan új rendszert vezetett be, miszerint a japán webshopokban megrendelt CD-k 30%-át is számolja, eddig a webshopokat figyelmen kívül hagyta. Bár olyan sok remény nem maradt mert 1. nap, a napi top 30-ba nem került be, pedig reméltem, hogy helyet kap. T_T Pláne azok után, hogy más hasonló énekeseknek nagyon jól megy újabban. Például Minori Chihara: PRECIOUS ONE kislemeze az 5. helyet érte el, sőt Nana Mizuki: PHANTOM MINDS kislemeze, az 1. helyig tudott feljönni. Úgyhogy reméltem, hogy valahol helyet kap. Na majd kíváncsi leszek a heti összesítésre.

Super Mario World végigjátszva

Nem volt nehéz. Az az igazság, hogy ha valaki azokban az időkben játszott, és tényleg, szinte belé égett minden pillanat, akkor semmiség végigjátszani. Most úgy vittem végig, hogy semmi titkot nem nyitottam meg, csak a színes switch palace-okat. Ezzel 47 kijárat nyílt meg, ahogy az elején visszanéztem a számot, tehát még 49 hátra van.

Az a bizonyos Brawl marathon érdeklődés hiánya miatt elmaradt, helyette kisebb Mario Kart online volt. Végre újra 8000 pont felett vagyok. ^^

Egyébként próbálnak rávenni, hogy próbáljam ki a World of Warcraftot. Érdekes, mert kettős véleményt hallok a játékról, van, aki szereti, van, aki ki nem állhatja. Amikor egy boltban meglátom, és a kezembe veszem a dobozt, én is sokat gondolkodom rajta, hogy most kipróbáljam? Vagy ne? Ha kipróbálnám, annak egy oka lenne: Úgy mondjak véleményt a játékról, hogy én magam is játszottam. De amikor bagszi elmondta hogy kell feltelepíteni, egy kicsit elment a kedvem a játéktól, és amikor mondta, hogy a WoW könyvtára majdnem 16 gigás. Nagyon nem tetszik, hogy a frissítéseket egymásra kell tenni, még akkor is, ha az évek során annyi halmozódott fel, hogy még egy duplarétegű DVD-re sem férne rá, tehát az egészet egyszerre feltenni, tán lehetetlen lenne. Mindenesetre a bagszi oktatása a játékról hasznos volt.

Super Mario World Virtual Console-ra

Lett meg nekem. Nagy szünet után kezdtem el még egyszer a játékot. Egy időben túl sokszor játszottam vele, és egyre inkább unni kezdtem. Legalábbis azt éreztem, hogy nagyon jó játék, de elég. kb. 4-5 év után vettem elő a játékot (előtte is szüneteltettem legalább 4 évig) úgyhogy igen hosszú szünet után vettem elő a játékot. Jó érzés játszani vele, a sok emlék. És nem felejtettem el játszani vele. Nagyon jól megy a játék ennyi év után is. 2 nap alatt az 5. világba jutottam el.

A játékkal való ismeretem nem egyidős a Super Nintendóval való ismeretemmel. Még nagyon régen írtam, hogy a Super Mario All-Stars játékkal ismertem meg a SNES-t. De mint ahogy a SNES-t, a Super Mario Worldöt is Dévényi Tibor által ismertem meg. Ekkor már nem volt az Elektor Kalandor, a Három Kívánságban játszott mindig valaki Super Mario Worlddel. 1994 volt ekkor, már majdnem 16 év. És olyan élénken ugranak be azok az emlékek, jelenetek, mintha tegnap történt volna. A hangulat is nagyon élénken él bennem, amit akkor éreztem.

Egyébként három nagy korszakom volt, amikor végigvittem a Super Mario Worldöt. Első ízben 1995-1996 körül, amikor megkaptam. Ekkor még úgy-ahogy ment, de végig tudtam vinni. Másodjára 1999-ben. Ekkor még nem volt Nintendo 64-em, de annyira vágytam rá, hogy a vágyamat fokozott mennyiségű SNES játékkal éltem ki. A harmadik alkalom pedig amikor Game Boy Advance-en vettem meg 2005 tavaszán. Ez követte az első nagy szünetet. GBA-n szerintem annyira nem jó a Super Mario World. Ezért sokáig nem vettem elő a játékot, miután ott végigvittem. Csak most.

Egyébként érdekes, hogy Japánban Super Mario Bros. 4 alcímmel terjedt el a Super Mario World:

Hát igen, Japánban nem voltak megáltallottak minőségi borítót csinálni. Ezt el tudnám órákig nézegetni, és megdöbbentő hogy mennyire kreatív borítókat lehet csinálni.

Egyébként pontosan nem tudom, hogy milyen technikai sajátossága van a játéknak, de sokan szeretik saját kezűleg (és nyilván saját szórakoztatásukra) átalakítani a játékot, tehát hackeket csinálni. Én ezekhez nem értek, és megmondom őszintén, hogy különösen nem érdekel, mert úgy vagyok vele, hogy olyan sokat lehet csinálni, hogy sok bába közt elvész a gyerek. Viszont a mi fórumunkon az egyik tag is csinál SMW hackeket. És meg kell hagyni, hogy igen jó minőségben csinál. Ő az az Attila, akinek ajánlottam pár posttal lejjebb a Nintendo-stílusú Okui Masami dalokat, hogy ha gondolja, használja fel a Super Mario World hackjeiben. Aztán megbeszéltük, hogy ez sajnos nem olyan könnyű. Megírta, hogy mi ennek a módja, de megmondom őszintén nem sokat értettem belőle. Csak körülbelül. Egyébként ajánlom figyelmekbe a YouTube csatornáját, ahol sok saját készítésű játékából készített videókat, és feltöltötte ide: https://www.youtube.com/user/zigil1

2008. decemberében volt egy nagy Super Smash Bros. Brawl marathon, erről korábban itt írtam. Ezt tervezzük ma megismételni. Egy 99 életes Super Smash Bros. Brawl játék, valamint egy nagy adag Mario Kart Wii online buli. Akkor nagyon jó volt, kíváncsi vagyok, hogy most mi lesz belőle.