A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sony PlayStation. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sony PlayStation. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 18., szerda

Sony PlayStation 4

Ezennel ünnepélyes kereten között bejelentetik, hogy a mai nappal én is a PlayStation 4 boldog tulajdonosok táborát erősítem! Hardveraprón találtam a konzolt, és azt kell mondjam, hogy jól jártam ezzel a szettel. Két controllerrel volt 35000 forint. Mind a két controller gyári, az USB is a képen látható.

Nem tudtam egyébként azonnal megvenni, mert azt csináltam, hogy kitettem vaterára eladásra a Death Note manga gyűjteményemet (megvan mind a 12 kötet magyarul). Meg is vette valaki, de végül nem tudta kifizetni. Én meg közben megcsináltam, hogy írtam a srácnak, aki eladta a PS4-et, hogy meg tudom venni, csak hát vissza kellett lépjek. Nekem meg közben gyűjt a pénzem, végül úgy meg tudtam venni, hogy nem kellett eladni végül a mangákat.

Nem számítottam arra, hogy még mindig kint van, végül mégis csak meg tudtam venni. Újpesten vettem át tőle. Annyira kívül volt, hogy majdnem Dunakeszire kellett menni érte. De itt van. Természetesen csak az első kiadás jöhet szóba. Ez olyannyira első kiadás, hogy CUH-1004A-s, tehát a legelső modell. De ahogy utánaolvastam, nincs komoly különbség az egyes modellek között. Összességében csak a PS4 Pro ugrott nagyot. De nekem az is inkább ilyen "pszeudo-PS5", mert csak imitálja a 4K-t, de valójában nem tudja. Erre talán a legékesebb példa, hogy a 4K-s Blu-rayt se tudja lejátszani. Úgyhogy bőven jó nekem a PS4.

Ezután Waka barátomhoz mentem, de nem PS4-ezni, hanem megnézetni az asztali PC-met, mert nincsenek rendben vele a dolgok. Mint kiderült, csak az alaplapi foglalatokat kellett alkoholos fogalmamsincsmivel megtisztítani, ahogy a RAM bemenetét is. Meg az alaplapba cserélt gombelemet, és máris rendben lett. Reméljük, hosszú távon szolgálni fog. Addig se voltam kétségbeesve, mert a laptopot használtam. Meg nála próbáltuk ki a PS4-et. Megkönnyebbülten konstatáltam, hogy rendben van. Egyedül annyi, hogy kissé akadozva veszi be a lemezt. Megáll, akkor enyhén be kell nyomni a lemezt. Az olvasóval biztos nincs gond, mert gond nélkül beolvassa, csak valószínűleg poros a meghajtó. Waka megnézte, a Konzolvilágnál 15000-25000 a teljes portalanítás náluk... háát-háát... Nem a jelenlegi pénztárcámra van szabva.

Itthon rátettem a konzolra a PSN profilomat, és leszedtem rá minden alkalmazást, amit használni akarok, vagy fogok. Ha meggondoljuk, a PS4 ahhoz olcsó vétel, hogy nemcsak játszani lehet rajta, hanem egyben DVD- és Blu-ray lejátszó, de különböző média alkalmazások is rajta vannak, tehát média lejátszó is.

Ezzel megvan mindegyik PlayStation konzol PS1-től PS4-ig. És milyen érdekes, hogy az első három PS pont az a modell a FAT kiadáson belül, amik már pont nem kompatibilisek az előző konzollal. Tehát egyik konzol sem felesleges. Hogy is néz ki?

  • PlayStation: SCPH-9002 (utolsó modell a FAT kiadásból) mondjuk itt nincs értelme visszafele kompatibilitásról beszélni.
  • PlayStation 2: SCPH-50004 (szintén utolsó modell a FAT kiadásból), már nem kompatibilis a PS1-gyel, ugyanakkor nagyon jó nekem, mert van PS2 távirányítóm, és ez az első olyan modell, amibe be van építve infravörös, így a segédeszköz nélkül kommunikál a konzollal.
  • PlayStation 3: CECHK04 (ez mondjuk épp az utolsóelőtti modell a FAT-ből) Az első, mely nem kompatibilis az előző konzolok játékaival.
  • PlayStation 4: CUH-1004A (ez a legelsőnek is a legelső kiadása) A PS4 meg gyárilag nem komplatibilis az előző konzolokkal, mert beígérték az előző konzolok játékainak digitális változatát.

Úgyhogy egyik PlayStation konzolom sem vált feleslegessé. Majd a PlayStation 5 fogja feleslegessé tenni a PlayStation 4-et, mert az megint csak kompatibilis az előző konzollal. De az nem maholnap lesz, mert egyrészt bőven elégedett vagyok a PS4-gyel, másrészt olyan sok pénzt nem tudok csak úgy összegyűjteni, hogy akár használtan is tudjak egy első kiadást venni. Tehát legalább 1-2 évig marad a PS4. Természetesen majd PS5-ből is az első kiadást fogom megvenni.

De nem a jövőről akarok beszélni, hanem a jelenről. Már csak azért is, mert amikor Wakánál kipróbáltuk a PS4-et, kérésére a Gran Turismo Sport-ot vittem el (van már 5 PS4 játékom), és teljesen el voltam ámulva a grafikától. Gyönyörű volt, 1080p 60fps, hova akarjak még PS5-öt, amikor ettől is leesett az állam? Jó, a karakterek kicsit lehetnének kidolgozottabbak, máskülönben olyan érzésem volt, mintha egy élő autóversenyt néznék. Tehát untig elégedett vagyok a PS4-gyel, ez nekem önmagában hatalmas technikai ugrás volt.

Ez az 5 játékom van PS4-re. A fenti hármat Hollandiában vettem, az alsó kettőt itthon, Media Markt-ban, amikor valami 1750 forint körüli áron volt. Kipróbálom mindegyiket, és amelyik a legjobban tetszik, azzal fogok legközelebb játszani.

A controllerek is kifogástalanul működnek, úgyhogy teljes mértékig elégedett vagyok a konzollal. Médialejátszó és konzol is egyben, mi kell még?

Ja, tényleg! PSN: sm4e86HUN

2024. augusztus 19., hétfő

Playstation interface fejlődése

Tegnap este kerestem képeket a Playstation kvázi "operációs rendszerének" képéről, mert már 2017-ben is feltűnt nekem, hogy az SCPH-9002-es interface-e másképp néz ki, mint amire az aktualitása idejéről emlékeztem.

Mert hiába vagyok nagy Nintendós, azért nem vagyok annyira idegen Playstation területén sem. A lényeg az, hogy a 9002-es PS rendszere kék hátterű, de én fehérre vagy minimum világos színűre emlékszem. Persze éltem a gyanúperrel, hogy a korábbi Playstation kiadásoknak másképp nézett ki az oprendszere, és ahogy tegnap este utánanéztem, tényleg.

Playstation interface most és akkor. Forrás: Retrocomputing

Igen, én régről a jobb oldalira emlékszem. Ugyanakkor meglep, mert most elnézve nagyon emlékeztet a Windows 3.1-es operációs rendszer külsejére. És talán annyira messze nem is állok a valóságtól, hiszen a Playstation valahol a Windows 95 környékén jelent meg, így talán érthető, hogy ha tényleg a Win 3.1-ből vették az inspirációt, miért onnan.

Erősen retro feeling a régi interface is, olyannyira, hogy nekem a "túlságosan régi" benyomását kelti. Egyáltalán nem bánom, hogy a 9002-es PS-t vettem meg, az mindenben sokkal menőbb, mint a régi kiadásúak. Az új, kék hátterű sokkal modernebb és dizájnosabb. Sokkal jobban tetszik.

FRISSÍTÉS (08.19., 16:53): Kicsit jobban utánanéztem az interface-nek mert nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy egy PSOne-os képet vettek alapul az összehasonlító képen, mire megtaláltam ezt az oldalt. Mert a képek többségénél még az 1001-es modellszámúnál is a kék színű interface látható. Azt tudom, hogy az 1-es végződésű az amerikai konzol, a 2-es végződésű az európai, de azt gondoltam, hogy a régiózáron kívül más különbség nincs a konzolok között. Az oldalon láttam, hogy az 1002-es és az 5502-es európai sorozatszámú Playstationök kapták meg a Windows 3.1-esre emlékeztető felületet, míg a japán és az amerikai Playstationök esetében végig a kék színű volt... egészen a PS one megjelenéséig. Felettébb meglepő, hogy a PS one esetében a régi európai oprendszer felületét gondolták újra, tették közzé világszerte és nem a kéket vitték tovább. Az oldalon olvasom, hogy a BIOS dizájnját azért egyszerűsítették le az európai konzolom, hogy ne foglaljon olyan sok helyet a konzol ROM-jában. Tehát összességében semmit nem csináltam rosszul annak köszönhetően, hogy a második kiadású Playstation konzolra a régi dizájnt vitték tovább.

2024. augusztus 18., vasárnap

Újra Sony Playstation!

Újra van Sony PlayStationöm! Vaterán nyertem, és pontosan azt az SCPH-9002-es sorozatszámúra tettem szert, amire mindig pályáztam. 2 hétig volt liciten, szinte minden nap ránéztem, hogy megvan-e még. Szerencsére végig megmaradt kikiáltási áron. Szerintem azért nem licitált rá senki, bár voltak megfigyelők, mert csak Ceglédre lehetett érte menni, nem vállalt poszátást az eladó. Azt pedig nem vállalja be mindenki. Én viszont bevállaltam. Ma 10 órakor járt le, izgatottan figyeltem az utolsó két órában. Amint megkaptam az eladó adatait, azonnal telefonáltam neki, hogysmint tudom átvenni.

Szerencsére azonnal elmehettem érte. Nem volt annyira vészes az utazás, Békéscsabáról szolnoki átszállással gyorsan ott voltam. Még el is sétáltam érte, így a várost is egy kicsit megnézhettem. Soha nem voltam még Cegléden. Annyira nem ragadott meg, ha valami miatt ideköltöznék, az a közelsége Budapesthez.

Két demo CD-vel kaptam meg a konzolt, ami jó ahhoz, hogy próbálgassam a játékokat. Most így gyorsan a Gran Turismót és a Colin McRae Rally-t próbáltam ki, hogy egy próbát tegyek az autós játékokkal. Jó mind a kettő, látszik, hogy a Gran Turismót már az elején komolyan vették.

Kipróbáltam a CD-lejátszó funkciót is, kifogástalanul működik az is. Egyszer-egyszer le fogok vele játszani CD-t is. Zorán: Majd egyszer... CD-vel próbáltam ki, gond nélkül lejátszotta.

Nos, tehát újra újra van PlayStationöm. Nagyon fogok rá vigyázni, hogy a lehető legtovább működőképes legyen nekem. Így van már PS1, PS2, PS3, már csak PS4 és PS5 kell, és meglenne mindegyik Playstation konzol.

2024. április 13., szombat

OGEX 2024 Békéscsaba

Szinte fehér holló ritkaságú az, amikor egy országos rendezvény eljut Békéscsabára. Szerencsére most fehér holló szállt le közénk, ugyanis az Országos Gaming Expo (röviden OGEX) országos Road show keretében eljött Békéscsabára. Ami érdekes, hogy most hallottam erről először, ám harmadik alkalommal kerül idén megrendezésre ez az esemény. A tavalyi és tavalyelőtti eléggé rosszul volt hirdetve, mondjuk idén én is csak a Regamex által értesültem az OGEX-ről. Nem tudok arról, hogy akár a Sony, Microsoft, Nintendo, vagy bárki is hirdette volna, eljutott volna szélesebb közeghez. Ingyenes, de regisztrálni kell az oldalon.

Pedig jó a kezdeményezés és minden hibájával együtt jól sikerült! A Csabaparkban volt, ami egyébként pont ideális hely egy ilyen rendezvényre. Nyitásra mentem, 10-re. Kis kellemeltenség volt, hogy a biztonságiak úgy kérték a regisztrációs E-mailt, hogy élvezettel dobnák ki a lefülelt bliccelőket, egyébként gyorsan bejutottam. És jól nézett ki. Az elrendezés rendben volt, nagyjából egy helyen voltak a konzolok, szimulátorok, VR, foci, volt Retro konzolkínálat a már fentebb említett Regamex jóvoltából. Volt Minecraft részleg gyerekeknek, illetve ott volt még a Nissin Noodles is. Náluk öt pingpong labdából, ha kettővel betalálunk a nagy Nissines pohárba, akkor ajándékba kapunk egy Nissin-es tornazsákot. Pont az utolsó kettővel találtam be! Mindig egy kicsivel közelebb dobtam a pohárhoz, végül az utolsó kettővel voltam eredményes.

Szép számmal voltak retro konzolok. Videoton PONG gépétől kezdve, Atarin, Commodore-on, Nintendón, Segán át, Playstation 2-ig különböző konzolok játékait próbálhattuk ki. Jó ötlet volt az egyes konzolok mellett a kis tábla az adatok az egyes gépekről. NES-en Super Mario Bros. volt, Super Nintendón meg Mortal Kombat II. De valamennyi klasszikus játékot ki lehetett próbálni. A NES-nél Elektor Kalandorosat játszottam, lemértem, hogy 3 perc alatt hány pontot gyűjtök össze a Super Mario Bros.-ban. 65.950 pont gyűjtöttem össze, és ahogy visszanéztem a videót, ezzel minden nyereményt elvinnék.

Volt szerencsekerék is, amin biztos ajándékot lehet kipörgetni. Sorba álltam, talán pont akkor volt a legnagyobb sor, amikor én álltam sorba. Az én esetem érdekes volt, mert az előttem lévő férfi egy 50%-os Comic Con belépőjegy kupont sorsolt ki magának. Az pont nem volt jó neki, mert nem jár Pestre. Én viszont remek lehetőségnek gondoltam, hogy olcsóbban jussak el a Comic Con-ra, ezért felajánlottam, hogy amit kipörgetek, azt elviheti. Örömmel vette. Ha jól emlékszem, valami OGEX-es ajándékot pörgettem ki, az meg jól jött neki. Én meg megadtam a hostessnek az E-mail címet, elvileg így küldik majd a kupont. Örülök neki, ott leszek

Amit nem említettem, a képregényesek, megítélésem szerint az ő részlegük szokatlanul nagy volt. Nem a helyet sajnálom tőlük, hanem úgy láttam, hogy nem volt jól kihasználva a részlegük. Mert az szimpatikus, hogy ki lehet próbálni a digitális rajzolást, de több asztal teljesen üresen állt náluk. Voltak képregények, amiket lehetett olvasni. Itt volt a 5panels is, amiről Krisi barátom beszélt nekem nemrég. Feleségének képregényét ugyanis ez a kiadó adja ki, Hidden címmel. Ez is ki volt állítva, kicsit ismerkedtem a történettel. Összességében tetszik. Egyedi a rajzstílus, jól jeleníti meg az érzelmeket, és a történet is érdekesen indul. Külön felfigyeltem arra, hogy milyen egyedi papírra nyomtatták ki a képregényt. Nem egészen fényes papír, nem láttam még ilyet. Igényes kiadvány. A 5panels meg kifejezetten a feltörekvő tehetségekre szakosodott kiadó, céljuk, lehetőséget biztosítani a jövő reménységeinek.

Volt egy kisebb részleg... akartam írni, hogy előadásoknak, de interjúk voltak csak. A témák érdekesek voltak, de számomra a rendezvény legnagyobb hátránya, hogy sok volt az üresjárat. Ezeket ki lehetett volna tölteni előadásokkal. Bőven lehetett volna miről beszélni: Képregények, mangák, eSport, szimulátorok, konzol. A kahoot.it kvízek viszont jó ötlet volt. Voltak kvízek, amik ismételték magukat. A BARD-tesztről szóló kvízt meg is nyertem. A másik véglet a képregényekről szóló kvíz volt, ahol 8. lettem a 9-ből. De próbára tettem a geek tudásomat is, itt a középmezőnyben végeztem.
Az interjúk közül leginkább a mangarajzolóval készült interjúra voltam kíváncsi. Ha jól emlékszem, Molnár Gábornak hívják, nagyon jó dolgokat mondott. Dolgozott Japánban is, csak megerősíteni tudta a szigorú munkamorált. Érdekes volt az is, ahogy dolgozik.

A fentebb említett BARD-tesztet a rendezvényen is ki lehetett próbálni, nekem nagyjából átlagos, annál kicsit jobb eredmény jött ki. Volt szimulátor és VR is.

Lényegében kicsiben minden megvolt, ami egy nagy pesti rendezvényen megvan. Összességében jó volt, de volt olyan, amikor elült számomra az egész rendezvény. Azt gondolom, hogy több előadással lehetne érdekessé tenni, mert ha végigmegyünk a kipróbálható konzolokon, PC-ken, szimulátoron, stb. akkor utána nem sok érdekes marad. A kezdeményezés mindenképp nagyon jó, érdemes lenne minél több vidéki rendezvényt rendezni országszerte. A végén beszélgettem a Regamexes Sakmannal, mondta, hogy a békéscsabai állomás szerinte jól sikerült, az átlagnál többen voltak. Tehát lenne ilyenre igény vidéken is. Több programmal, előadással csak még jobb lehet a jövőben.

További képeim a rendezvényről itt tekinthetők meg.

2019. április 10., szerda

Playstation gyűjtemény felszámolása

Úgy döntöttem, hogy eladom minden PlayStation-ös cuccomat, ami megvan. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nagyon keveset játszottam velük, amióta megvannak.

Két éve döntöttem el, hogy kipróbálom komolyan a PlayStation-t, és akkor komolyan érdeklődtem iránt, több játékról is olvastam tesztet, és alig vártam, hogy vehessek PS-t. Akkor tökre be voltam lelkesedve tőle, de úgy néz ki, hogy nem annyira, mint amennyire gondoltam, hogy szeretni fogom. Nagyon keveset játszottam velük, és soha nem is inspiráltak komoly játékra. Még akkor is a Nintendóval játszottam, amikor a TV-hez volt kötve a PlayStation, tehát csak be kellett kapcsolni.

Ezért is döntöttem úgy, hogy eladom őket, meg hát vennék másokat. Vagy a Haikyuu!! első évadát veszem meg Blu-ray-en Angliából, vagy félreteszem Nintendo Switch-re. Bár amennyire én félre tudok tenni pénzt... Na mindegy, meglátjuk, hogy mi lesz. Mindenesetre kiteszem ide is a linket, hogy miket adok el.

2019. január 22., kedd

Eladott PlayStation Classic

Nagyon gyorsan, múlt szombaton túladtam a PlayStation Classic-on. Vaterán adtam el, rendkívül olcsón, 11.000 forintért. Nem akartam többért eladni, mint amennyiért én vettem az Alzából (11.670 Ft), mert azt rettenetes pofátlanságnak tartom. Én ezt nem csinálom. A 670 forintot meg betudom próbadíjként. Az alacsony árának köszönhetően rendkívül gyorsan, 1-2 óra alatt sikerült eladni. Az adás-vétel rendben ment.

Hogy hiányozni fog-e, azt nem tudom, most úgy érzem, hogy nem. Sokat olvastam a konzolról, milyen hibái vannak, és az az igazság, hogy én is tapasztaltam őket. Ahogy játszottam a Ridge Racer Type 4-ral és a Grand Theft Autóval, az volt a gondolatom, hogy ha maga tényleg csak ennyit tudott a PlayStation annak idején, akkor ehhez képest a Nintendo 64 sokkal-sokkal többet jobb. Erősebb, és grafikailag is sokkal szebb. És ez inkább annak fényében rossz, hogy ez hivatalos Sony kiadás, tehát várható lett volna a csúcsminőség. Ehhez képest európai játékok, és csúnyábban néznek ki, mint eredetiben.

A pénzt nem tervezem elkölteni. Nagyon szeretnék egy Nintendo Switch-et, de hát ehhez egyelőre kb. a 10% van meg. Szétnéztem a szobámban, el tudnék adni még néhány dolgot, hogy nagyobb arányban legyen meg az ára, de hezitálok ezt megtenni, mert nem akarom, hogy majd megbánjam, hogy eladtam őket, és aztán majd vissza akarom vásárolni. Gondolkodok a PlayStation, PlayStation 2 gyűjtemény eladásán, meg van néhány apróság, amit szintén eladhatnék. Annyit nem tudnék, hogy meglegyen a Switch ára, optimista esetben kb. a feléig jutnék el. A másik felét meg majd meglátom. Meg hogy egyáltalán hogy s mint lesz.

Meglep amúgy, de nagyon keveset használom a PlayStation konzolokat. Teljesen más a Sony hangulata, az ennyiből is lejön, és nem inspirál arra, hogy hosszú órákat töltsek a gépeik előtt. Ezért gondolkodok az eladásukon, de a fent leírtak miatt ezt még nem tettem meg. Pedig teljesen pozitívan álltam a PS-ekhez, az volt a gondolatom, hogy egy új korszak kezdődik el a videojátékos történelmemben, erről írtam is, ehhez képest nem nagyon mozgat meg.

2019. január 15., kedd

PlayStation Classic

Óriási akció volt mindenfelé a Sony PlayStation Classic konzoljaira. Waka mutatta nekem, hogy az Alzánál is le volt értékelve 35.990 forintról 11.670 forintra... Néztem is nagyot. Mutattam bagszinak a linket, mondta, ennyiért már neki is megéri, hogy megvegye, így rendeltünk közösen egyet-egyet magunknak. Ma átvehettük, az enyém már nálam van.

Dizájnos a doboza, bár jobban tetszene, ha mind a két controller rajta lenne. Egyrészt jobban ki lenne töltve a fekete rész, másrészt meg reklámnak sem utolsó, hogy két controller jár a konzolhoz. Természetesen kettő jár hozzá. Amit sajnálok, hogy nem DualShock-osak a controllerek, amúgy prímák. De nézzünk beljebb.

Hátulján van a játékkínálat. Igazából nekem azért nincs bajom vele, mert nemrég játszok PlayStation-nel, ezért úgy a PSX... tudtam róla, hogy van, meg láttam, a játékokkal is nagyjából tisztában voltam, de nem tartom rossznak a játékkínálatot. Annyira nem ismerem, nincs hozzájuk úgy kötődésem, mint a Nintendo játékaihoz, hogy minősítsem a kínálatot. Van rajta néhány olyan játék, amit szívesen játszottam volna már annak idején, ez azért pozitívum. Az alábbi 20 játék játszhatók a konzolon:

  • Battle Arena Toshiden
  • Cool Boarders 2
  • Destruction Derby
  • Final Fantasy VII
  • Grand Theft Auto
  • Intelligent Qube
  • Jumping Flash!
  • Metal Gear Solid
  • Mr. Driller
  • Oddworld: Abe's Oddysee
  • R4: Ridge Racer Type 4
  • Rayman
  • Resident Evil: Director's Cut
  • Revelations: Persona
  • Super Puzzle Fighter II Turbo
  • Syphon Filter
  • Tekken 3
  • Tom Clancy's Rainbow Six
  • Twisted Metal
  • Wild Arms

Félkövérrel emeltem ki azokat, amik kifejezetten érdekelnek, dőlttel vannak azok, amelyekről olvastam 576 Konzolban, állítólag nagyon jók. A Wild Arms speciális eset, mert animében láttam (Ment az A+-on annak idején), emiatt érdekel. Sokan szidják a játékkínálatot. Az biztos, hogy hiányzik néhány jó játék rajta, amit szívesen játszanék, de konkrétan nem tudok hozzászólni. Az én személyes 20 játékos kínálatom egyedi lenne, az biztos. ^^' Ha kibontjuk, első körben így néz ki.

Meglepett, hogy külön dobozban van a konzol. Teljesen felesleges. A külső doboz valamivel vékonyabb, a belső fehér doboz vastagabb. Annak bőven meg lehet adni a külső doboz dizájnját. Van kívül is egy papír, melyen a magyar nyelv mellett szláv nyelveken olvashatók az alapok. A fehér dobozt kinyitva van még egy kisebb doboz benne.

A fehér dobozon belül van a kis PlayStation, és a papír angolul, és a többi fejlettebb ország nyelvén, valamint mellé van csatolva a garancia is. A jobb oldali dobozban van a PlayStation. És mire kitaláltam, hogy nyílik ki a belseje, és hogy érem el a kiegészítőket benne, az még érdekesség volt.

A konzol kivéve, a dobozt valahogy felnyitva találtam meg alatta a controllereket és a vezetékeket. De hát mégis csak a géppel alkotnak egy egészet.

Elkezdtem lassan kibontogatni a PSX-et és perifériákat, összekötöttem a TV-vel. Ez is olyan, hogy USB-ről kap áramot, de tapasztalatom szerint a TV-hez csatlakoztatva nem tudja venni az áramot, mindenképpen áramforráshoz kell csatlakoztatni. A PS controller USB-s, úgyhogy sejthetően máshol is lehet használni, akár PC-n is lehetne játszani vele. Összeszerelve így néz ki.

Hát van itt minden. Nagyon jó kis gép, a dizájnja fantasztikus. De az emulátor operációs rendszere nem rossz... De egy zene nagyon hiányzik rajta. Először is nyelvet választhatunk.

Sajnos nincs rajta magyar, de az furcsa, hogy többféle angol, spanyol, francia, portugál nyelv található rajta. Először igencsak belelkesedtem, amikor csak a sok nyelvet láttam, bíztam benne, hogy magyar is lesz köztük, de nem. A japánnak viszont lehet örülni.

Alapvetően nem rossz dizájnra szerintem, de egy zenével még hangulatosabbá lehetett volna tenni. Ami gond, hogy a 20 játékból 9 PAL verzióban játszható. Ez régi TV-n menő, de HDTV-n nem igazán, mert 50 Hz-es a játék, ez pedig lassabb játékot eredményez. Ami nekünk európaiaknak nem probléma, mert ez volt az általános, de ha az NTSC régióban (Amerika és Japán) mindig is 60 Hz-esek voltak a játékok, nekik lassúak lesznek a játékok. Egyáltalán igénytelenségre utal, hogy miért van az, hogy bizonyos játékok NTSC változatok, míg néhány PAL maradt. Egy weboldalon találtam egy listát, az alábbi játékok PAL-osok a konzolon:

  • Battle Arena Tonshiden
  • Cool Boarders 2
  • Destruction Derby
  • Grand Theft Auto
  • Jumping Flash!
  • Oddworld: Abe's Oddysee
  • Resident Evil: Director's Cut
  • Tekken 3
  • Tom Clancy's Rainbow Six

Jónéhány nagy cím a PAL-os verzióban játszható a kis konzolon. Főleg a Tekken 3 érdekes, mert az effektíve lassú játék, hát még a PAL-os változatok milyenek lehetnek az amerikaiaknak. Állítólag nagyon gyorsan kellett összehozni a konzolt, és ennyire sikerült határidőre összehozni. Nem tudom, mi igaz ebből, de az biztos, hogy nem lehet ezt eljátszani a PlayStation rajongókkal, mert más a játékos kultúrájuk, mint a Nintendósoknak. Mi imádjuk a retro játékokat, képesek vagyunk egy-egy játékot vagy tízszer megvenni, hogy minél több helyen tudjuk játszani, de a PlayStationösök mások. Ami Nintendón sikeres, az nem biztos, hogy bejön a Sony-nak is. És nagyon úgy néz ki, hogy tényleg bukás a Sony-nak, hát nem véletlen, hogy ennyire leárazták a konzolt. Úgyhogy nem hiszem, hogy lesz folytatás a Sony részéről.

Amúgy egy játékot próbáltam ki, a Ridge Racer Type 4-t. Szeretem az autós játékokat, meg volt teszt róla az 576 Konzol 1999. áprilisi számában, ezért erre voltam a leginkább kíváncsi. Alapvetően jó játék, csak szokni kell az irányítást, meg a zene idegen számomra. Amúgy három részből áll a bajnokság (Grand Prix), van két futamból álló első forduló, egy szintén két futamból álló második forduló, majd ezután megy élesben a verseny négy futam erejéig. Nyolc autó van versenyben, az első fordulóban legalább a 3. helyezést kell elérni, hogy továbbjussunk, a második fordulóban már másodiknak kell lenni, míg az utolsó négy futamban már csak győzelemmel lehet továbbjutni. Ami érdekesség, hogy minden egyes futamnál 4 lehetőséget (életet) kapunk. Ez némi könnyebbséget jelent, ugyanis ha az egyik versenynél csak többedik próbálkozás után jutunk tovább, a következőnél ismét 4 lehetőségünk van újra próbálkozni, ha nem sikerült elérni a megfelelő helyezést. Első körben a 3. pályáig jutottam el (tehát az első fordulót sikerült teljesíteni), aztán a 3. futamnál nem sikerült elérni a 2. helyet, ami a továbbjutáshoz kellett. Amúgy négy csapat közül lehet választani, hova igazoljunk. Van japán, amerikai, francia és olasz csapat. A japánhoz csatlakoztam, de milyen szövege van a főnöknek, amikor továbbjutok... Ilyet mond: "A nagymamám is jobban vezet", "Nem tudom, hogy képzelted, hogy versenyző leszel", "Fogalmam sincs, hogy mit láttak meg benned, ami miatt leszerződtettek téged" ... Mondom magamban, hogy ragasztanád be celluxszal a szádat. Ilyet még nem láttam. Amúgy jó játék, tetszik a fizikája, könnyen megtanulható a vezetés.

Aztán kikapcsoltam a kis gépet, és most itt vagyok. De azért egy összehasonlító képet csináltam, hogy lássuk, mekkora a classic gépezet, az eredetihez képest.

Szépségesek együtt. A kis gép meg végülis ennyiért megérte az árát, főleg, ha egyénileg lehet bővíteni a játéklistát...

2018. március 9., péntek

Lehetőség retro konzolozásra

Még múlt szerdán mutatott bagszi egy helyet, ahol ki vannak állítva különböző retro konzolok, és ezekkel játszani lehet. Nagyon tetszett azok alapján, amiket mesélt, a honlapjuk alapján is szimpatikusnak tűnt a Hyp-R Zone. El is döntöttem, hogy másnap meglátogatom.

Elmentem, alapvetően kellemes hely. Földszinten vannak a különböző szimulátor játékok (például autóverseny) és a VR, emeleten van kiállítva néhány retro konzol, és ami különösen tetszik, hogy CRT TV-vel vannak. Teljesen ingyenesen játszhatók. Egyébként egy bár is működik, és bíztam abban, hogy ez olcsóbb hely lesz, de pont ellenkezőleg. Egy árkategóriával drágább hely, mint az InGAME vagy a BarCraft. De minden konzolt kipróbáltam, amit bekapcsoltak. Volt NES, SNES, Sega Mega Drive és PlayStation. Játékok terén nem volt kínálat, mindegyikben egy-egy játék volt. A NES-ben egy Super Mario Bros. volt, a SNES-ben egy japán kiadású Street Fighter II Turbo, a Sega Mega Drive-ban egy Mortal Kombat 3 volt, míg a PlayStation-ben egy Tekken 3. A Super Mario Bros.-ra csak ránéztem, hogy milyen most régi TV-n játszani. Élmény, játsszon mindenki így. A Mortal Kombat némileg jobban lekötött. Ez az a híres, klasszikus Mortal Kombat, amivel annyit játszottunk PC-n gyerekkorunkban. Szeressük, nagyon szeressük, jó lett. Kétségtelen, hogy az egyik leghangulatosabb verekedős játék, inkább a brutalitása miatt nem szeretem annyira. Egyszer végignéztem a Twitteren, hogy milyen kivégzések vannak. Akármennyire is pixeles a játék, azért van annyira élethű, hogy rossz érzést keltsen bennem. Ennek ellenére szívesen játszom, ha úgy érzem, hogy elővenném. Amit meg is tehetnék, hiszen a Super Nintendo Classic Mini-re rátettem. Elvileg európai Super Nintendo van kiállítva, mégis hogy tud lejátszani japán kiadású Street Fighter II Turbót, azt nem tudom. Semmilyen adaptert nem láttam. Az annyira nem lepett meg, hogy a controllerek is japán kiadásúak voltak (tehát Super Famicom-ok), mert a kiegészítők "régiófüggetlenek", de a játék meglepett. A játék amúgy menő. Annyiból jobb az eredeti Street Fighter II-nél, hogy a fő harcosokkal is lehet játszani. Amire jobban kíváncsi voltam, az a Tekken 3 PlayStationre. Merthogy ez a PS-esek kedvenc játéka, a Mortal Kombat és a Street Fighter méltó vetélytársai. És tényleg nagyon jó. Nagyon tetszik, csak az a furcsa, hogy bűnlassúak a karakterek. De annyiból jó volt, hogy így könnyű volt verekedni, és bár könnyűre tettem az gépi ellenfél játék mesterséges intelligenciáját, de könnyű volt nyerni. Szimpatikusak voltak a karakterek, és élvezetesek voltak a harcok. Sokat játszanék vele, ha meglenne a játék. Készítettem képeket is.

Olyan sokat nem voltam ott, és furcsa is volt, mert kicsit furcsán néztek rám, amikor elköszöntem. Gondolom, hogy azt várták, hogy fogyasztani is fogok ott, de ezt egyrészt nem terveztem, másrészt meg tényleg drágábbak. Meg ha tényleg jók a gondolataim, akkor is több ok miatt sem kéne ezen problémázni.

  1. Ez részint ellene megy a hosszútávú üzlet stratégiájának az elméletem szerint, ugyanis ha valaki retrózni jár, annak megtetszhet az üzlet, és más dolgokat is kipróbálhat, ami pénzbe kerül. Vagy talán fogyaszthat is.
  2. Ha felajánlják az ingyen játék lehetőségét is, abba benne van az is, hogy valaki tényleg csak az ingyen játékért megy be. Vagy kössék azt is fogyasztáshoz, ahogy szokás más helyeken is, ezzel nincs semmi baj. Olyan ez, ha valaki a vaterán 1 forintért ad el valamit, akkor számolnia kell azzal is, hogy annyiért is fog elmenni.

Persze ezek mind csak feltételezések, lehet, hogy rosszul érzékeltem a dolgokat. Mindenesetre menő hely, és az az igazság, hogy pont, hogy ha olcsóbbak lennének, fogyasztanék náluk.

A hétvégét bagszinál töltöttem, és úgy döntöttünk, hogy együtt is elmegyünk megnézni a helyet. Először a MetaGame-be mentünk, mert vasárnap TCG napot tartott, és ment átvenni a nyereményeket. Az odajutás nem volt sima. Annak ellenére, hogy szombat délután volt, óriási volt a forgalom a Nyugatinál. Valószínűleg ez pestiként nem nagy szám, de hozzá vagyok még szokva, hogy hétvége délutánonként egy város általában elcsendesedik. Na mindegy, a lényeg, hogy rengeteg ember volt az utcán, és elvesztettük egymást. Nem is tudtam, hogy merre lehet, nagy nehezen rájöttem, hogy én mentem túl messzire. Ezt legközelebb is megelőzve inkább megbeszéltük, hogy az aluljáróban melyik lépcsőnél fogunk felmenni. Mondta, hogy a Budapest Banknál. Rendben van, szerintem tudom, hogy hol van. Lemegyünk, elindulok a WestEnd felé, hát bagszi megint elveszett. Hát mi van már, hogy egy nap kétszer vész el? De most akármerre néztem, nem láttam sehol. Bementem az aluljáróban lévő antikváriumban, egyszer csak hallom, hogy milyen menő zene megy. De mióta megy nyilvánosan japán zene egy rádióban? Mire leesett, hogy a telefonom szól... Kiderült, hogy én teljesen máshova gondoltam a Budapeste Bankot, azt hittem, hogy a WestEnd oldalán kell felmenni, én meg arra indultam el. Azt kiderült, hogy ott kell jobbra fordulni, ahol az újságos van. Pedig voltam már a MetaGame-ben... Na mindegy, nevettünk ezen egy jót. Meg elképzeltük, milyen lenne, hogy egy 31 éves embert keresnek a WestEnd hangosbemondóján.

Miután végeztünk a Metában, átmentünk villamossal a Blaha Lujza térre. Itt egyenesen a Hyp-R-be mentünk. Második alkalommal már fogyasztottunk, én bőven elégedett voltam egy 0.25l-es citromos Ice Teával, mely 390 forint volt... Maradjunk annyiban, hogy ebben az összegbe benne volt a játék díja is, és akkor már nem fáj annyira. Ugyanazokkal a játékokkal lehetett játszani. Most egyedül bagszi játszott a Super Mario Bros.-szal, bíztattam, hogy most tovább fog jutni. Nem mondtam el neki semmit, csak mindig felkiáltottam, hol hagyott el dolgokat. Aztán meg nem tudott rájönni, hogy pontosan mi a baj, de ha elkezdett keresgélni, akkor megtalálta. Pont ez a célom, ezért nem mondok el semmit. Vicces is így navigálni a játékot, látva, hogy bagszi néha pánikba esik. De sajnos sokáig nem is vitte a játékot, és hogy nem volt annyira motivált, az abban is megnyilvánult, hogy a 1-2 pályán szinte mindig rövidített. Inkább átmentünk a Mortal Kombat 3-hoz. Azért meglátszik, hogy nincs sok érzékem a verekedős játékokhoz, mert szinte mindig bagszi nyert. De abból a szempontból meg kiváló játék, hogy ennek ellenére végig élveztem, ésvazért élmény volt egyszer-egyszer nyerni. A Street Fighter II Turbónál már sokkal kiegyenlítettebb volt a verseny. Jobban is ment, meg hát az egyes karakterek győzelmi vizuális fanfárjai is néha kifejezetten viccesek. Például van Guile, aki ha nyer, felfele fésüli a haját. Erre mondta bagszi azt, hog, velem nem érdemes HAJba kapni. Hasonlóképp a Tekken 3 is jobban ment. Nagyon jó játék, alig várom, hogy anyagilag jobb helyzetben legyek, biztosan fogok venni néhány PS játékot. Összességében jó hely, csak pont azért kellemetlen oda járni, mert drágább, mint a hasonló helyek. És csak azért fogyasztani náluk, hogy ne nézzenek rám rosszallóan... Egyedül nem fogok oda sokat járni.

2018. február 3., szombat

Kiállított Playstation 4

Békéscsabán a Csaba Centerben a Media Markt mellett már jó ideje ki van állítva egy PlayStation 4 és egy XBOX ONE konzol. Sajnos Nintendo Switch nincs kiállítva, így legtöbbször csak elmegyek mellettük, de most úgy voltam vele, hogy miért is ne játszhatnék egy kicsit a PS4-gyel? Hát hajrá. Egy Dragon Ball játék volt épp játszható, hát akkor legyen ez. Nem vagyok valami jó verekedős játékokban, és ez most is meglátszott. Bár talán elnézhető, hiszen ez az első alkalom, hogy játszottam ezzel a játékkal. Az biztos, hogy sajátságos, hiszen karakterünk lebeg az ellenfél játékos felé, az ütéseknél meg fogalmam sem volt, hogy melyik akciógomb mit csinál, csak próbálgattam, amit tudtam. Néhány ütést azért bevittem, de az ellenfél játékos állt nyerésre. Aztán meg amikor fényképeztem, akkor nem is tudtam semmit csinálni, de az meglepett, hogy amikor elfogyott az életcsíkom, akkor egy újat kezdett. Nem tudtam, hogy miért, vagy hány "életem" van, de csak egy gyors menetet terveztem menni, ezért inkább befejeztem a harcot. A címképernyőn láttam, hogy a Xenoverse 2 alcímet viseli a játék. Na tessék, új sorozatot indítottak el? A "Budokai Tenkaichi" szériánál megálltam. Nem igazán vagyok jártas a Dragon Ball világában, az animét se nagyon szeretem, a játékokkal meg egyáltalán nem játszottam. Valami demolemez, vagy ilyesmi volt a gépben, de több játékot is ki lehetett próbálni. Gondoltam, keresek egy autós játékot, azok sokkal inkább mennek. De nem találtam egyet sem. Ehhez képest meglepőnek gondolom, hogy vannak Assassin's Creed, Uncharted, The Last of Us játékok, de versenyezni nem volt lehetőségem. Inkább letettem a controllert, és tovább mentem.

Régen nem írtam a PlayStation-ről, szó nincs arról, hogy elfelejtettem volna, de egyrészt a PSX itt van Békéscsabán, másrészt meg nincs anyagi lehetőségem, hogy vegyek játékokat, vagy PS2-t. De amikor bemegyek egy konzolboltba, a Nintendo mellett mindig megnézem a PlayStation játékokat. Az anyagi lehetőségek változásáért meg 1-2 hete elkezdtem tenni, remélem, hogy hamarosan látható eredménye lesz. Aztán ha összejönnek a tervek, akkor erősíteni fogok PlayStation és Sega terén is. Másfelől elég sok minden maradt itt, mert Pesten egy kis szobát bérelek, és így is szinte zsúfolva vagyok ott, de kilátásban van egy másik albérlet. Kicsivel nagyobb szoba, olcsóbban. Ráadásul az új "lakótárs-jelölt" is szimpatikusnak tűnt, ezért nem is kérdés a váltás. Ha minden a terv szerint megy, és tudok költözni, akkor oda már több minden mehet, és szeretnék is a lehetőségekhez mérten a leghamarabb átköltözködni Pestre. Oda már átviszem a PlayStationt és a Sega Master System II-t, és akkor velük is tudok játszani.

Ha pedig anyagi téren összejönnek a terveim, akkor az alábbi konzolokat tervezem megvásárolni első körben:

  • Super Nintendo kiadású New Nintendo 3DS XL kézikonzol
  • Super Mario Odyssey Pak Nintendo Switch konzol
  • PlayStation 2 konzol
  • Sega MegaDrive konzol, lehetőség szerint az első kiadású

2017. augusztus 3., csütörtök

Sony Playstation

Hát eljött ez a nap is. 26 éves videojátékos pályafutásom során megvettem életem első nemnintendo konzolját, egy Sony PlayStationt.

Egyik szempont volt nálam, hogy kizárólag első kiadású PSX-et szeretnék, és hogy lehetőleg SCPH-9002-es sorozatszámú legyen. Azt olvastam, hogy ez a legjobb minőségű. Háromféle sorozatszámú PS-sel találkoztam, amikor nézelődtem, volt 1002-es, 7502-es, és 9002-es. Úgy tippelem, hogy az 1002-es volt az első kiadású, ami még 1995-ben jelent meg. Aztán később jött a 7502-es, és szerintem a PSOne előtt jött a 9002-es. A PSOne szóba se jöhetett, igazság szerint nem tetszik külsőre. Ez az egyetlen ok. És ahogy néztem, hogy van több sorozatszámú PSX, akkor ha lehetőség adódik, akkor megveszem a lehető legjobbat. És sikerült, Aramir75 nevű felhasználótól vettem Vaterán, hihetetlen gyorsan rendeztük le, tegnap megvettem, azonnal kifizettem, tegnap postára adta (vagyis csomagautomatába), és ma meg is érkezett. Kiváló minőségű, nem is gondoltam volna, régi PSX lehet ilyen jó minőségű. Egyedül az analóg karja a controllernek, ami nem az igazi, de ez le volt fényképezve, úgyhogy ennek tudatában vettem meg. A másik controller pedig amit szombaton vettem itt a bolhapiacon, egy controller járt a konzol mellé. A jó minőség azért lepett meg, mert úgy tudtam, hogy a Sony gépei relatíve gyorsan mennek tönkre, a Nintendo privilégiuma az első osztályú minőség, de teljesen le vagyok nyűgözve. Az eladót meg jó szívvel ajánlom, minden rendben ment.

Nem gondoltam volna, hogy valaha örülni fogok egy PlayStationnek, de hát így változnak az idők. Annak idején, kb. 9-10 éves voltam, amikor megjelent a PlayStation, és hihetetlenül utáltam. Úgy voltam vele, hogy tönkretett mindent, amit a Nintendo az évek során felépített, és azt gondoltam, hogy szinte az egész gamer-társadalmat megvezette az erőteljes, agresszív üzletpolitikájával. Csak akkor még nem jutottam el odáig, hogy azt végiggondoljam (mert nem voltam ennyire érett), hogy a Sony lényegében semmi mást nem csinált, mint egy nagy piaci rést töltött ki, amire speciel óriási igény volt. Rengeteg sok idő kellett, hogy elengedjem magamban ezt a gyűlöletet (mert tényleg az volt), és rájöjjek, hogy mit is tett valójában a Sony, és hogy nem véletlen volt ennyire népszerű mindig is. Mostanra meg azt érzem, hogy új világ nyílt meg előttem konzolozás tekintetében, és hogy rengeteg olyan játékkal játszhatok, amihez hasonlóval még nem volt dolgom. Nagyon várom.

Össze is szereltem a gépet.

És ahogy utaltam rá, tökéletesen működik.

Bejött a kép. Egyébként a demo CD is szándékos választás volt, több okból is.

  1. Tényleg nem vagyok jártas a PlayStation világában, és igazából nem tudtam, merre induljak el.
  2. Több játékot van lehetőségem megismerni, így megtudhatom, merre induljak el.

Négy demo játék van a lemezen:

  1. Gran Turismo
  2. Tekken 3
  3. Medievil
  4. Kula World

Jó az összeállítás, négy különböző stílusú játékkal ismerkedhettem meg. A Gran Turismo tetszett. Egyébként is szeretem a versenyszimulátorokat, és amin meglepődtem, hogy jól ment. Hihetetlen jó az irányítás, nagyon jó a játék fizikája. Pont annyira fordult, amennyire szerettem volna, és egyből ráéreztem, hogy kell irányítani. Úgyhogy ilyenem lesz. A Tekken sorozatból úgy emlékszem, hogy a 3. rész az, amit istenítenek a rajongók, és itt kezdődött az a fajta őrület, ami majdnem leváltotta a Mortal Kombatet és a Street Fightert. Két karakter volt választható, igazából nem rossz, csak ami zavar, hogy nagyon lassúak a karakterek. Aztán, hogy ezen lehet-e állítani, nem tudom, de amúgy meg tényleg jó, tetszene. A Medievil meg nagyon nem az én világom. Ez a temetőben, sírok között való mászkálás, zombikat ölni. Nem brutális, azzal nincs baj, csak a hangulatvilág egyáltalán nem az enyém. Úgyhogy ez kiesett. A Kula World-nek meg magyarul igencsak vicces címe van, maga a játék meg hihetetlenül ötletes. Egy strandlandát kell irányítani egy akadálypályán, vele különböző cuccokat kell összeszedni, a végén kulcsot, amivel nyitjuk a zárat, ez visz át a következő pályára. Azt hiszem, ez is kelleni fog.

Úgyhogy a négyből három bejött. A lemezen van még tovább négy játékról videó, ezeket nem néztem még meg, majd később szánok rá időt. Most inkább kipróbáltam még a zenelejátszó részét a PlayStationnek, betettem Hayashibara Megumi: SpHERE albumát.

Lejátssza rendben, de nem fogok belőle rendszert csinálni, mert azért nem gazdaságos, hogy úgy lehet csak zenét hallgatni, hogy be van kapcsolva a TV.

Végezetül pedig álljon egy kép az igazi konzolos barátságról.

Mostantól a PlayStation és a Nintendo 64 között örök barátság köttetett, együtt elválaszthatatlan párosok, mindkettőnek megvan a maga helye a gamer-világban, mind a ketten úgy tökéletesek, ahogy vannak. Nagyon örülök mind a kettőnek, és alig várom, hogy milyen játékokat tudok venni PlayStationre. Nemsokára megyünk anyámmal Angliába nővéremékhez, és azt gondoltam ki, hogy az ottani adományboltokban nézek szét, és veszek PSX-re játékokat. Angliában sokkal elterjedtebb dolog az adományboltozás, és rengetegféle cuccot lehet ilyen helyeken venni nagyon olcsón. És arra gondoltam, hogy találok olcsón PSX játékokat (1-2-5 fontért...) akkor vennék néhányat, ami cím alapján érdekel. Ha megtalálom ezt a három játékot, ami demo alapján tetszett, annak nagyon örülnék. Azt már tudom, hogy a PlayStation játékok döntő többségét olcsón be lehet szerezni, többek között azért, mert rengeteg játék jelent meg rá, de sajnos pont emiatt jellemző rájuk a "Sok bába közt elvész a gyerek" mondás, tehát nehéz igazán jó játékot találni, de azért van néhány tervben. Mint ahogy drága és ritka játékok közül is vásárolnék. Az egyik legtitkosabb drága játék iránti vágyam a Final Fantasy IX. Azzal játszottam egyszer régen, vettem is róla írást, és szerettem. Szívesen végigjátszanám.

2017. július 29., szombat

Playstation controller

Mindig célirányosan nézek szét Békéscsabán a bolhapiacon, a lehető legolcsóbban keresek PlayStation konzolt, játékokat. Eléggé ritkán találok. Nem hiába, Békés megyében nemcsak a Nintendo van szinte a fehér holló szintjén, de a rivális konzolok is eléggé ritkák. Hiába a PSX Shop, és a Media Markt szerény városunkban, van is PlayStation kínálat, de ahogy figyelem már azokat is, nem nagyon fogynak a PS játékok.

De most sikerült találni PlayStation controllert. De ezt sem egy konzolokban jártas ember adta el, hanem egy idősebb férfi, aki mondta, hogy a padláson találta és elhozta. Az azért látszott rajta, hogy nem foglalkozott az esztétikai állapotával, fellelt állapotban hozta el, amiket talált. Kipróbálgattam a gombokat, és mivel úgy ítéltem meg, hogy meg lehet tisztítani őket, vettem két controllert. Az egyik egy analóg kar nélküli PSX controller, a másik meg egy PS2 controller analóg karral, 500 forintért adta darabját. Alaposan megtisztítottam, most így néz ki.

Ezzel ünnepélyesen közhírré teszem, hogy ezek életemben az első PlayStation controllereim. Végülis nagyon jó állapotú mind a kettő, mindegyik gomb nyomásra rendben tűntek, úgyhogy már csak a megfelelő konzol kell, és akkor lehet használni őket. Az analóg karok sem lengenek ki egyáltalán, semmi bajuk nincs. Így konstatálva azt tudom mondani, hogy nagyon jól tette a Sony, hogy továbbfejlesztette a Nintendo által feltalált analóg kart, mert ez a controller lehet kb. 15 éves, és teljesen újszerű állapotban van az analóg karja. Nintendo 64-nél meg úgy kell vadászni a jó állapotú analóg karos controllereket.

2017. július 23., vasárnap

Profil létrehozása konkurens konzoloknál

A héten frissítettem a Windows 7-emet Windows 10-re, most már úgy néz ki, hogy rendben működik. Meglepett, hogy a hivatalos oldalon még mindig ingyenesen lehet frissíteni win10-re, akinek van aktivált Windows 7-e, vagy Windows 8-a. Hát hajrá. Megcsináltam a hét elején. Ezt is felfedeztem magamnak. Használtam már Windows 8-at is korábban, úgyhogy tudom, hogy itt is vannak alkalmazások, ugyanúgy, mint Androidnál (Windows Store), csak korántsem annyira népszerű, mint a Google Play, és ahogy szétnéztem, több olyan alkalmazást is láttam, amiről inkább azt mondom, hogy óvakodni kell tőlük. De ami jó, azt érdemes. Leszedtem néhány játékot, és a XBOX alkalmazást, úgyhogy most már a Microsoft konzolján is jelen vagyok, anélkül, hogy lenne konzolom. PC-n, Windows 10-en játszok néhány játékkal. Sajnos a "supermario4ever" név már foglalt volt, ezért "sm4e86" névvel regisztráltam be.

Sőt, az "XBOX Avatarok" alkalmazással saját avatart is csináltam, ami már XBOX360 óta létezik. Ezt a Nintendo Wii konzolja hatására vezették be, hiszen sikeres volt a volt a konzol, és a Microsoft gondolta, hogy ami megadatik nekünk Nintendósoknak, az miért ne adasson meg az ő felhasználóinak is? Láttam néhány ilyen alkotást, a Mii-khez képest ugyan realistább, de soha nem nyerte el igazán a tetszésemet. De amit csináltam magamról (jobb oldalt látható), egész vállalható lett a részemről. Valljátok be, hogy rám ismertek, ha ránéztek. Szóval, XBOX-on egyelőre néhány játékkal játszok, amik elérhetők Windows 10 alkalmazásként, az alábbiakkal:

  • Microsoft Solitaire Collection
  • Microsoft Sudoku
  • Microsoft Bingo
  • UNO & Friends
  • Sonic Dash

Casual játékgyűjtemény (kivétel talán a Sonic), de lefoglalnak, és jó ezekben is teljesítményeket (achivement-eket) gyűjteni. Meg amúgy természetesen lehet teljes, komoly játékokat is vásárolni (nevezzük őket hardcore-nak), amik még esetleg érdekelnének is, de szinte mind tizenezer forintok.

Néhány hete, amikor gond volt a Mario Kart 8 online csatlakozásával, kiábrándultságomban letöltöttem az okostelefonomra a PlayStation alkalmazást, hogy megnézzem, mivel nyújt többet, mint a Nintendo alkalmazása. Nem maholnap tervezek PlayStation 4-et vásárolni, de azt már kinéztem magamnak, hogy ha veszek, akkor sima 1 TByte-osat fogok venni. Nem érzem a Pro verzió szükségességét. Részben azért, teljesen feleslegesnek tartom a 4K-s felbontást. Meggyőződésem, hogy ez most még csak erőfitogtatásról szól, hogy kinek milyen menő TV-je van, amúgy nagyon kevés eszköz, lejátszó használja ki, 4K HD-s TV csatornáról meg nem is tudok. Én egyelőre nagyon boldog vagyok a Full HD-s felbontással (már ha ez egyáltalán számít valamit a játékoknál), szerintem legalább 5 évig nem is fogok majd akarni váltani. Na szóval, PlayStation profilt nagyon nehéz volt létrehozni, ugyanis a "supermario4ever" név már ne volt foglalva. Néztem is, hogy ki az a félkegyelmű rajtam kívül, aki Nintendós névvel regisztrál PlayStationös profilt? O_O De semmilyen válfaja nem jött be, se az sm4e, de még az sm4e86 sem, a keresztnevemmel gondoltam, hogy fel fogok sülni, végül a 15. próbálkozás körül bejött a "sm4e86_HUN" név. Igaza van, mutassam meg a nagyvilágnak, hogy magyar vagyok. Maga az alkalmazás sok mindenre nem használható, gondolom, csak PS4-gyel teljes értékű. Úgyhogy egyelőre csak azért van, hogy jelezzem jelenlétemet, és hogy tervezek komolyan PlayStation fronton. Aztán meglátjuk, hogy mikor lesz először PlayStation konzolom. Bár az komolyan meglepett, hogy PlayStation 3-at nagyon olcsón lehet venni, ha jól helyen nézzük. Abból majd első kiadásút szeretnék, ami még a PSX játékokat is lejátssza. Sony-nál meg mivel nem lehet saját avatart készíteni, ezért azt a Prince of Tennis-es képet tettem be, amit Facebook profilképnek is használok.

Ebben bagszit utánzom, megmondom őszintén. Ő Pikachu vagy Raichu képekkel fejezi ki önmagát, én erre Echizen Ryomát találtam megfelelőnek a Prince of Tennis anime főszereplőjét. Az az érdekes, hogy az animében meglehetősen lekezelő és pökhendi, viszont képek formájában lehet találni róla olyan képeket, ahol pozitívabb érzelmeket fejez ki. Ezt a képet röviddel azután tettem ki profilképnek, miután megkaptam az érettségit, kifejezve nemcsak az örömömet, hanem hogy kész vagyok az újabb megmérettetésekre. Előtte sokáig ez a kép volt profilképként beállítva:

Ezzel az alvó képpel egy átmeneti állapotot akartam kifejezni, amikor még nem értek sikerek, de dolgoztam értük. Mondhatni cselekedtem az álmomért.

De visszatérve a PS-re, egyelőre nem gondolom, hogy a PlayStation alkalmazást komolyan fogom fogom tudni használni, még a Nintendo Switch vásárlását is nagyon távolinak érzem, pedig annak van prioritása.

Itt terveztem lezárni a postot, ha bagszi nem jött volna egy nagyon jó ajánlattal. Mutatta a Green Man Gaming weboldalt, hogy óriási leárazások vannak olyan játékokból, amik érdekelnek. Említettem neki múlt héten, hogy sok év után ismét beléptem a Steames profilomba, és hogy milyen játékok érdekelnek. Mert itt is váltakozó áron vannak játékok, de vannak teljes pakkok is. Ezek ugyan tartalmazzák például egy játék teljes sorozatát, és bár kedvezményesen, de nagyon magas áron vásárolhatók meg, ezért egybe ennyi pénzt kiadni nagyon sok. És akkor beszéltünk a Humble Bundle-ről, valamint ha lesznek játékok nagyon olcsón, akkor figyeljük őket együtt. Néhány játék, ami érdekel:

  • DuckTales Remastered
  • Sonic sorozat
  • Worms sorozat

Ezeket meg is jegyezte, és a fent említett oldal, majdnem olyan, mint a Humble Bundle, itt is vannak játékok óriási leárazással, csak itt nem az van, hogy annyit fizetsz, amennyit szeretnél, hanem megszabott akciós árak vannak. De mit számít az, ha 75-80%-kal vannak játékok leárazva? Ma mutatta, hogy például a DuckTales Remastered, és néhány Worms játék nagyon le van értékelve. Be is regisztráltam az oldalra, és óriási öröm ért, hogy tényleg vannak játékok, amik nagyon olcsók. Ezeket vettem meg:

Az első Worms-szal még 1996 körül játszottam számítógépen, és emlékszem, hogy hihetetlenül imádtam. És most újrajátszhatom. A grafikája már akkoriban is polgárpukkasztóan rondának számított, de talán első játékok egyike volt, mely bizonyította, hogy nem a grafika számít, hanem a játékélmény, és az az agyatlan poén, amit ez a játék árasztott magából. Rengeteget játszottam vele annak idején. A Worms Armageddonhoz meg Nintendo 64-en volt szerencsém, azt kölcsönöztem a békéscsabai PSX Shop-ból, a Nintendo 64 fénykorában. Nagyon lekötött a játék, a grafikai kivitelezés, ahogy fejlődött a játék nagyon jól kifejezte a bohókás, debil mivoltát. Ami meglepett, hogy maga a játék valóban Full HD-s. A beállításoknál nyújtott a kép, de a játék alatt teljesen Full HD-sra vált a kép. Nagyon meglepett annak fényében, hogy 1999-es a játék. De az az igazság, hogy egyáltalán nem vagyok képben a Steam esetében hogy mennek a dolgok. A helyzet ugyanis az, hogy még 2012-ben regisztráltam a Steam-re, de konkrétan a mai nap volt az első, amikor oda vásároltam először játékot. A grafika miatt vetettem fel a dolgot, bár élek a gyanúperrel, hogy ez a Worms Armageddon sajátja, hogy olyan grafikai megoldást alkalmaztak, aminek az az eredménye, hogy alkalmazkodik a monitor / kijelző / képernyő felbontásához. Ehhez (még) nem értek. A DuckTales Remastered-nek meg csak az alapküldetését vittem végig így hirtelenjében, vagyis Nikit, Tikit és Vikit mentettem meg a Beagle Boy-októl. De szeretem ezt a játékot is, és nagyon örülök, hogy bagszi mutatta ezt az akciót, hálás voltam érte. Ti se legyetek idegenek. Folyamatosan fogom nézni én is, de lényegében azt a két Worms játékot vettem meg, amelyik a legjobban érdekel a szériából. Hálás vagyok értük bagszinak, hogy megmutatta. Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy vannak teljes pakkok, amiket említettem korábban. Worms esetében is a teljes játékszériát meg lehet venni százegynehány euróért, és arra vagyok kíváncsi, hogy ha megvan egy vagy több játék az adott sorozatból, akkor meg lehet-e venni a pakk többi részét, ami nincs meg, arányosan olcsóbban? Ez még egy jó dolog lenne, ha ez sikerülne. És úgy nézem, hogy a Worms pakk némileg olcsóbb lett, hogy nem számolja bele a két játékot, kihúzta a fenti kettőt. Ez nagyon jó, akkor fogok PC-n is játszani. Amúgy Steamen még sikerült lefoglalni a "supermario4ever" nevet, és ott a Mii-met használom profilképnek.

Ja, és a blog. Majd tervezem kicsit átalakítani... már amekkora művészet kell ahhoz, hogy a blog.hu sablont váltsak, és kicsit testreszabjam. De a lényeg, hogy a blog.hu-nál is lehetőség CSS-sel jobban testreszabni a lehetőségeket. Ehhez egyelőre még nem értek, ahogy a háttérkép készítéshez sem. Most félkész állapotban marad, és ismerősöket, barátokat kérek meg segítségre, de jó eséllyel majd ha tanulni fogok informatikát, fogok érteni ezekhez. A blog.hu-nál nincs sok sablon, amivel alapvetően nincs is gond, mert a WordPress-nél amúgy rengeteg van, de nagyon sok a hasonló. A személyes gondom az, hogy elrendezésben ez tetszik a legjobban, viszont a sötét háttér nem tetszik. Ezen könnyen lehet változtatni akár világos háttérrel, vagy egy háttérképpel, csakhogy a betűszín változtatása alapvetően nem lehetséges. Gondolom, hogy úgy lehet, hogy ha a CSS-be beírom a megfelelő dolgokat, de ebbe még nemigen merek belenyúlni, nehogy rossz helyre írjam be, és aztán nem tudom, hogysmint. Inkább azt találtam ki, hogy egy olyan háttérképet csináltatok, ami világosabb, de látszik rajta a fehér betűszín. A piros alap nagyon jó lesz. Mazsibazsi még MondoConon felajánlotta, hogy ha valamelyik kfn-hez szeretnék képet módosítani, akkor segít. Rá gondoltam első körben. Mondta, hogy a komolyabb képszerkesztés neki sem megy, de megnézi, mit tehet. Megpróbálta, de az az igazság, hogy nem tudta úgy megcsinálni, hogy a kép természetesnek hasson (pl. látszanak a kivágások). De az igyekezetét értékelem, és köszönöm, hogy megpróbálta.

2017. április 6., csütörtök

Tervezett játékvásárlási lista PlayStationre

tegnap írt Tetris DS tesztnek sokkal inkább szimbolikus értéke van, amellett, hogy tényleg mindent úgy gondolok, ahogy ott leírtam. A napokban elővettem néhány 576 Konzol magazint, végiglapozgattam, elolvastam néhány olyan PlayStation játék tesztjét, ami érdekel. Oda jutottam magamban, hogy ezeket Nintendo mellett is tudnám játszani, és vennék úgy PlayStationt, hogy a Nintendo játékok is megmaradnak. Ezt akartam jelképezni a Tetrises írással, hogy attól függetlenül, hogy tényleg változás elé nézek konzolos téren, ettől nem fog csorbulni a Nintendo tekintélye nálam. Össze is gyűjtöttem néhány játékot, amit szívesen vennék PlayStationre. A lista korántsem teljes, és mivel tényleg azt látom, hogy óriási a kínálat PSX-re (most csak az első PlayStationről beszélünk), elég nehéz is volt kiválasztani a nekem tetszőket, de néhány játékot azért sikerült:

  • Crash Bandicoot sorozat
  • Crash Team Racing
  • Final Fantasy sorozat (főleg a 9-es érdekel)
  • Driver
  • Ridge Racer Type 4
  • Spyro the Dragon sorozat
  • Croc duó
  • Gran Turismo sorozat
  • TOCA: World Touring Cars
  • Valamelyik FIFA játék
  • Hercules
  • Mulan
  • Tarzan
  • Egyéb Disney játékok
  • S.C.A.R.S.
  • Vigilante 8 páros
  • Tomb Raider játékok

A lista korántsem teljes, de erre már lehet alapozni. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi összegyűlik, tényleg érdemes lesz PlayStationt venni. Amúgy azt azért most is látom, hogy hiába van hatalmas kínálat PlayStation játékok terén, néhányukról, már a borítójáról azt gondoltam, hogy egy nagy adag szemét lehet, és nehéz kiválasztani azokat, amik jók.

2017. április 3., hétfő

Komoly váltás konzol terén

Békéscsabán a Media Markt-ban is kapható a Nintendo Switch konzol. Egyet elvittek, egy Zelda játékkal, maradt egy másik. Az abban a biztonsági cuccban van lezárva kicsomagolva, megtekinthető, és még most is elképedve nézem, hogy 109.990 forint az ára. Ezt valamiért nem tudom megemészteni. A Switch az első olyan Nintendo konzol, mely egyáltalán nem hoz lázba, semmi érzelmet nem vált ki kifejezetten ijesztő. Más konzolra rá se néztem, esetleg a Segára, de régen, ahogy a PlayStation ledózerolta a konzolipart, azért nagyon haragudtam annak idején. Aztán egy időben megbékéltem ezzel. Most meg, hogy ennyire közömbös vagyok a Switch láttán, konkrétan oda jutottam el magamban, hogy úgy néztem a vaterán az első PlayStation konzolt, mintha komolyan tervezném a beszerzését. És komolyan foglalkoztat a gondolat. Azon már korábban is többször elgondolkodtam, hogy ha nem létezne a Nintendo, csak PlayStation és XBOX lenne a kínálat, akkor melyik konzolt választanám? Egyértelmű, hogy a PlayStation lenne az. Több olyan játék van a Sony konzoljára, ami érdekel, és ha lenne lehetőségem, kipróbálnám. És komolyan elgondolkodom azon, hogy kerítsek-e lehetőséget magamnak rá. Ugyanis nemcsak azzal van bajom, hogy a Switch nem hoz lázba, hanem az is, hogy a Wii U játékaival keveset játszottam. Nincs is sok játékom Wii U-ra, meg most is végigfuttatva az agyamon a kínálatot, nem is tudom elképzelni, hogy tömegével lennének olyan játékok, amivel játszanék. De végig fogom még nézni a konzolboltok kínálatait. Nem adtam fel a Wii U-t. És ugyanezt fogom csinálni a PlayStation-nel. Ha tényleg az lesz, hogy a vásárlás küszöbén állok, akkor szét fogok nézni, hogy milyen játékok kaphatók, melyekkel játszanék. Intuitív módon fogok dönteni. Azt gondoltam ki, hogy nemcsak a vaterán, zsibvásáron, jófogáson fogok szétnézni, hanem a Play Mania weboldalán is, itt rengeteg sok retro játék van, és ha összegyűlik egy számomra megfelelő mennyiségű játék (legalább 20 darab), amit megvennék, és akár végig is játszanám, akkor megtörténik az, ami nálam szinte elképzelhetetlen volt: PlayStation tulajdonos leszek. Nem viccelek. Aktív játékos voltam már 1995 körül is, amikor berobbant a Sony a konzoljával, emlékszem (ahogy fentebb is írtam), mennyire dühös voltam amiatt, hogy mindent kíméletlenül letarolt, és senkinek nem hagyott mozgásteret. Többször írtam, hogy annak idején úgy éltem meg a Nintendo és a Sega közötti versengést, hogy békésen megvannak egymás mellett, akinek a Super Nintendo kínálata jött be, az azzal játszott, akinek pedig a Mega Drive játékai tetszettek jobban, az a Sega felé fordult. És nem éreztem, hogy a két tábor "harcban" lenne egymással. De ahogy bejött a PlayStation, azt személy szerint olyannak éltem meg, mintha békésen együtt játszó emberek közé hatolnának be tankkal. Az erőszakosság főleg annak fényében fájt, hogy olyan érzésem volt, hogy nem a játékkínálatával akart népszerű lenni a Sony, hanem a konzol mellé társított érzelmek miatt, vagyis, hogy menőnek akart mutatkozni. Aki PlayStationnel játszik, az a menő gyerek. Ehhez nagyban hozzájárult a jelentősen megváltozott játékkínálat, ugyanis komolyabb játékok is helyet kaptak a konzolboltok polcain. Mindezek ellenére akárhogy is nézzük, a PlayStationnek is köszönhetjük azt, hogy a videojáték, mint olyan általános szórakozási forma lett, mert a reklámjaikban is inkább felnőtteket láthatunk.

Hogy vehetjük-e hibának, amit a Nintendo of America csinált, amikor bejött a NES, az más kérdés. Mert Japánban amióta a konzol jelen van, mindig is mást jelentett ott a videojáték kultúra, mint a szigetországon kívül. Japánban olyan játékok is kultusznak számítottak már a '80-as években is a Mario és Zelda mellett, mint a Dragon Quest vagy a Final Fantasy. Így a japánokhoz már elég hamar eljutottak a komolyabb lélegzetvételű játékok. Igazából a mai napig nem értem az indíttatást, hogy miért alakították ki a Nintendo esetében a családi meg gyerekek szórakozását megcélzó marketing-politikát, de az biztos, hogy ennek is megvan a maga pozitívuma, hiszen pont ez volt a bája a Nintendónak, ami miatt annyira szerethetőek a cég konzoljai. Ugyanakkor meg merem kockáztatni, hogy ha már a legelejétől eljutottak volna hozzánk a komolyabb lélegzetvételű Famicomra (japán NES) megjelent játékok már a kezdetektől, teljesen más lenne a videojátékok megítélése. Még most is hallom azokat a 20-25 évvel ezelőtti lesajnáló szövegeket, mely a Nintendo és a Mario játékok gyerekes mivoltát "méltatták", és ezek a bizonyos hangok főleg a PlayStation megjelenése után erősödtek meg. Nem utolsó sorban én is megkaptam, hogy ne Nintendózzak, nem vagyok már kisgyerek. Ezt elég hamar, már 10-12 éves koromban hallgattam a szüleimtől, és elég nehezen fogadták el, nálam a Nintendónak nálam nincs vége. Viszont emiatt elég későn kaptam csak Nintendo 64-et, 2000-ben, amikor már leáldozóban volt a konzol. Az a durva, hogy a Nintendo 64 36 milliós eladása egyáltalán nem számít bukásnak, de a PlayStation annyira elnyomta, a maga 102 milliós eladásával, hogy sehogy nem tudott a Nintendo érvényesülni. Azon gondolkodom most magamban, hogy változott-e volna bármi is, ha a Nintendo kvázi "belátja", hogy az addigi üzletpolitikája nem működik, és elindul a Sony után. Ez már nem fog kiderülni, és nem is akarok víziókba bocsátkozni. De az biztos, hogy tényleg emiatt volt sokáig egyedi és fantasztikus érzés, "élmény" Nintendósnak lenni, mert az volt, ami. Illetve még most is az.

És ez volt az, ami miatt a végsőkig kitartottam a Nintendo mellett. Kitartottam akkor is, amikor szidták a Wii-t, hogy egy olcsó költségvetésű konzol relatíve drága, és mégis mennyire népszerű. Kitartottam a Wii Sports, Wii Play, Wii Fit mellett is, amik szinte mindig gúny tárgya volt a konkurensek táborában. De ugyanígy kitartottam a GameCube és a Wii U mellett, mely a két legkevesebb példányszámban értékesített Nintendo konzol. Nintendo 64 mellett pedig nem is volt kérdés kitartani, konzol téren a legtermészetesebb dolog volt. De a Switch-hez jelenleg semmi nem köt, és ez megijeszt, mert erre nem volt példa, amióta egyáltalán videojátékokkal játszok. Nem látok jövőképet a Nintendóban, és azt érzem, hogy ha videojátékos akarok maradni, akkor váltani kell. De nem véletlen írtam azt, hogy ha megejtem a váltást, azt alapos körültekintéssel teszem meg, mert óriási változás lenne a videojátékos életemben. Meg azért a Nintendo sem fújt ki nálam. Annyival lehet időt adni, hogy néhány eddig nemigen játszott Wii U játékot veszek, és ezzel kihúzom addig, amíg nem lesz jobb kínálat Switch-re. Kapásból van is néhány játék Wii U-ra, amik nincsenek meg, és szívesen játsznék velük:

  • Super Mario 3D World
  • The Legend of Zelda: The Wind Waker HD
  • Donkey Kong Country: Tropical Freeze
  • Captain Toad: Treasure Tracker
  • Rayman Legends
  • Game & Wario

És talán nem is teljes a lista. De az biztos, hogy az új játékokra szeretnék fókuszálni, mert most elővenni a retrót nagyon jó dolog, de olyan érzésem lenne, mintha a Nintendót csak a régi játékok tartanák életben. És ha az új játékokra helyezném a hangsúlyt, az inkább megadná azt az érzést, hogy nincs minden veszve.

Mi lenne az előnye, ha vennék egy PlayStationt? Az óriási változásból (mert tényleg az) adódó ismeretlen megtapasztalása, ez egy számomra teljesen újfajta játékélményt hozna magával. Ugyanakkor mivel tényleg ismeretlen számomra a PlayStation, ezért fogalmam sincs, hogy fogadnám be a mélyebb, esetenként agresszívebb, de az biztos, hogy másfajta hangulatot árasztó játékokat. A nagy durranás az lenne a Nintendo részéről, ha egy idő után kiadnának egy "New Nintendo Switch" nevű konzolt, a technológiai fejlődésnek köszönhetően ugyanazon az áron tudnának adni egy minden tekintetben sokkal modernebb Switch-et, amire kellő játékkínálat van. Akkor már csak azért is bocsánatot kérnék, hogy valaha mertem PlayStationre gondolni.

Azt viszont fontosnak tartom elmondani, ha HA vennék PlayStationt, akkor az elsőt, és csakis a Nintendo MELLETT, és nem helyette. Amúgy meglep, hogy PSX-et mennyire olcsón lehet venni, ehhez képest egy retro Nintendo konzol esetében igencsak mélyen bele kell nyúlni a pénztárcánkba. Már csak ezért is, hogy ha váltanék, az első PlayStationnel kezdenék, mert relatíve olcsón be lehet szerezni, így olcsón megtapasztalhatom azt, hogy a kiábrándultság hozza ezt ki belőlem, vagy tényleg kell a változás / változatosság.

2014. február 8., szombat

Német nyelvvizsga + A Silla királyság ékköve

Mielőtt elkezdeném a mondandómat, egy érdekesség: Kaptam ma Nintendo hírlevelet, ahol a téli olimpia örömére hirdetik az új Mario & Sonic olimpiai játékot, és az egyik képen, ahol Worldwide ranking látható egy "érdekes" ország áll az első helyen:

Szinte zavarba ejtő.

Ma volt a német nyelvvizsga. Öröm, boldogság, könnyűnek éreztem, szerintem sikerülni fog. A teszt mondjuk bizonytalan, de mivel nincs ott minimum, ezért talán nem olyan nagy gond, ha átszámítás után is 0 pontot kapok. Effektíve igyekeztem úgy készülni, hogy a többi három feladatrészben összesen 17 pontot veszítsek, így meglenne a 60%. Valentin nap és az influenzajárvány jegyében készült a feladatlap, ami nem csoda, hiszen mindkét téma aktuális. A németről magyarra fordítás szólt az influenzajárványról. A sok szóismétlés miatt nem volt annyira nehéz, és a magyarra fordítás egyik nagy előnye, hogy nem kell foglalkozni a stilisztikával, hiszen csak tudunk már magyarul mondatot alkotni. Ami gond volt nálam gyakorlás közben, az a mondatok esetleges totális félreértése. Többször előfordult, hogy lefordítottam egy mondatot, de az valahogy nem passzolt a többi szöveghez, pedig az akkori legjobb tudásom szerint jól fordítottam le. Az Akadémiai kiadós írásbeli nyelvvizsga könyvének hátuljában benne van a megoldás (inkább tipp, hogy érdemes fordítani), és teljesen másképp volt megfogalmazva a mondat. Annak alapján logikusabbnak tűnt, persze a megoldást látva jobban át tudom látni a német mondatot. Most a nyelvvizsgán is volt egy-két kisilabizálhatatlan mondat, de szerencsére a döntő többségét könnyű volt lefordítani. Aztán a levélírás. Itt két levél közül lehetett választani, az egyik hogy fogalmazzam meg az egyik külföldi barátomnak a véleményemet a szerelemről, házasságról és a párkapcsolatról. A másik pedig, hogy új iskolába, munkahelyre kerültem, és hogy véleményezzem a helyet, munka(osztály)társakat, és hogy min változtatnék. Az elsőt választottam, túl is mentem a szükséges 17-20 soron, de csak úgy jöttek belőlem a gondolatok. Nem álltam meg nagyon, gördülékenyen tudtam írni. Talán jobb a baráti levél. A hivatalos levélnél az a gond, hogy sok sablonmondatot be lehet írni, így végül is attól nem teszel jobb nyelvtudásról tanúbizonyságot, hogy hivatalos levelet írsz. Végül pedig a szövegértés. Adott a szöveg németül, és a kérdésekre kellett magyarul válaszolni. Valentin nap története, kialakulása, Szent Bálint története, valamint Júnó istennő kapcsolata a Valentin nappal. Szerencsére könnyű volt a nyelvezet, és a kérdésekre sem volt nehéz megtalálni a választ. Beszámoztam a válaszokat, remélem, nem lesz probléma, hogy nem sorrendben válaszoltam, hanem ahogy megtaláltam a helyes válaszokat, ugyanis a kérdések sorrendje nem feltéten követi hűen a szöveg sorrendjét, és abban a sorrendben adtam meg a válaszokat, ahogy az írásban megtaláltam. Nem biztos, hogy jó módszer, de én úgy csinálom, hogy előbb elolvasom a kérdést, és annak függvényében kezdem el olvasni a szöveget, hogy mikor találom meg a választ. És ahogy megtaláltam, úgy írom is le. Ez akkor jó, ha nagyon gyorsan akarunk kész lenni vele, de azt szokták javasolni, hogy először a szöveg egészét olvassuk el, hogy átfogóan megértsük, hogy miről szól, és aztán válaszoljuk meg a kérdéseket. Ez a bölcsebb, de az én módszeremmel is átfogóan megértettem a szöveget, de azért nem tartom követendőnek, mert azt az érzetet kelti, hogy na, csak végezzünk már a szöveggel.

Alapvetően könnyebb az Origós nyelvvizsga, jól jártam vele. Most, hogy láttam két különböző nyelvvizsgát, van összehasonlítási alapom. Ugye novemberben Telc-eset csináltam. Erről több helyen is olvastam meg hallottam, hogy nagyon nehéz, csak arra kíváncsiak, hogy mit nem tudsz, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne sikerüljön... Én ezt másképp látom. Tény, hogy nagyon nehéz, egyben legdrágább nyelvvizsga, de a Telc más módszerekkel méri fel a nyelvtudást. Ők nem arra kíváncsiak, hogy nem tudsz-e szólalni középszinten, hanem arra, hogy mennyire tudod használni a nyelvet. Na meg hogy mennyire ismered, mivel más módon van náluk a szövegértés. Adott az egy oldalas szöveg, 5 kérdés, és 3 válaszlehetőség. És szinte mindig volt arra példa, hogy legalább 2 válaszlehetőséggel találkoztam a szövegben, rosszabb esetben mind a hárommal. És nekünk azt kell megtalálni, amelyik a leginkább igaz. Nem is biztos, hogy 100%-ban igaz az az állítás, lehet, hogy csak 80%-ban, de a 80%-osat kell megjelölni. Arról nem is beszélve, hogy nem is azokkal a szavakkal vannak megadva a válaszlehetőségek, hanem rokon értelműekkel. Így a Telc-et én inkább azoknak ajánlom, akiknek magabiztos B2-es szintű tudásuk van nyelvből. Én maradok az Origósnál, nekem az szimpatikusabb. Majd itt teszem le az angolt, és majd ha eljutok oda, akkor a japánt is.

De nem teszem le a lantot német nyelv terén. Nagyon le vagyok maradva az Unterwegs könyvvel, és szeretném folytatni. Akkor fogom elmondani magamról, hogy tudok németül, ha az Unterwegs Neu B után meg tudom csinálni a Grünes Licht-et is. Amúgy amikor utoljára voltam az Alexandrában, meglepve láttam, hogy nincsenek ott az Unterwegs tankönyvek, és itthon láttam, hogy a weblapjukról is leszedték. Már csak a Neu B tankönyv és munkafüzet hiányzik, így valószínűleg sietni kell a beszerzésével, a Libriben láttam, hogy van még könyvesboltonként egy pár. Meg most már szeretném megint elővenni a japánt, csak az a bajom, hogy elvesztettem a tankönyv hanganyagát... Most ezért vegyem meg még egyszer a könyvet? ... Nem olcsó, 7.000 forint, de abba legalább benne van a könyv, szószedet és a CD. Igen, a Dekiru-ről van szó.

A sikeresnek jósolható nyelvvizsga örömére megleptem magam egy könyvvel: A Silla királyság ékköve. Nem hiszem, hogy beszélnem kell arról, hogy az utóbbi időkben mennyire belezúgtam a koreai történelmi sorozatokba, és meglepődtem, amikor néhány hónapja spontán rábukkantam az egyik sorozat könyvkiadására magyarul. A Silla dinasztia történelmében korántsem vagyok annyira jártas, mint a Csoszon dinasztiáéban, de a Korona hercegét is úgy kezdtem el nézni, hogy semmit nem tudtam a XVIII. századi koreai történésekről. A Vad Virágok Könyvműhely adta ki a könyvet, és meg kell hagyni, nagyon szép kiadás. Igényes borító, és a betűtípus is tetszik. Gondoltak azokra is, akik nem ismerik annyira ezt a történelmi időszakot, részletesen bemutatják a szereplőket, és van egy kapcsolati tábla is, hogy jobban átlássuk, hogy ki kihez hogy viszonyul. Egyelőre az előszavakat, és a szereplők ismertetését olvastam el, de biztos, hogy nem marad elolvasatlan. A sorozat forgatókönyvírója, a könyv írója, és a fordító is megírta előszó formájában a saját gondolatait.

Vevő lennék a többi koreai sorozat könyvére is, ha egyáltalán létezik ilyen, fordítsák le magyarra. DVD-n biztos nem fog megjelenni, miután újabb amerikai sorozat kiadásokat sem nagyon látok már. Meg se jelent az az egy amerikai sorozat, amit szeretek: Xena: Warrior Princess. Néztem annak idején a TV2-n, és szerettem. Csak aztán, ahogy véget ért, szinte teljesen kiesett a tudatomból, és csak nemrég jutott eszembe, ahogy forgattam az 576 Konzol számokat, és eszembe jutott, hogy az 1999. novemberi számának címlapján Xena látható, ugyanis PlayStation-ön is megjelent játék. Van Nintendo 64-re is, de az verekedős játék, míg PSX-en kalandjáték van. Játszottam a N64-es játékkal régen, nem rossz, de nem nehéz jobb verekedős játékot találni. Most "magán úton" ismét elkezdtem nézni a sorozatot, és most is élvezem. Nagyon jó színésznőt választottak ki Lucy Lawless személyében, hihetetlen erős kisugárzása van, alkalmas egy ilyen erős jellemű nő alakítására. Gabrielle-t is szerettem, nemrég találtam egy mostani képet Renee O'Connor-ról, mintha semmit nem változott volna, nagyon hasonlít a sorozat-béli énjéhez, pedig már 15 év is eltelt. Szívesen nézném eredeti DVD-n a sorozatot. A magyar hang nekem nagyon tetszik.

Amúgy összeírom magamnak az 576 Konzol teljes, részletes tartalomjegyzékét magamnak Word-ben, ezért foglalkozok most ennyit a magazinnal. És az egyik játék nevét mindig félreírtam: "Duke Nukem: Time to Kill" helyett "Duke Nukem: Time to Kiss"-t írtam. FPS-szerelmes játéknak elmehetne...