Regamex - Retro Videojáték kiállítás

Mindig jó, ha van valaki geek rendezvény. Ha ne adj isten ez még színvonalas is, családok számára is ideális rendezvény, akkor egy rossz szavunk nem lehet! Ilyen volt a Regamex Retro videojáték kiállítás, ami idén ősszel is a TEMI-ben volt. Itt még soha nem voltam, úgyhogy a terepet is fel tudtam mérni. Az egyik legérdekesebb konklúzió az volt, hogy vasárnap lényegesen jobb volt a forgalom, mint szombaton.

Szombat

Szombaton 4-kor keltem, hogy 5.32-es vonattal elindulva 8.15-re beérjek Pestre. Ott Gábor már várt rám, aki kocsival elvitt a művelődési házba. Ide érve a főbejárat melletti nagyteremhez mentünk, itt volt a helyünk. Itt egy kicsit várni kellett, mert a portás nem volt épp ott, aki nyitotta volna az ajtót. A várakozás sajnos traumatikus élménnyel is társult... Volt egy Regamexes segítő, akivel azon versenyeztünk, hogy melyikünk érkezett messzebbről. A Békéscsaba-Szeged párbaj ugyan döntetlen maradt, de tájékozatlanságban ő K.O. kiütéssel nyert. Mondtam ugyanis neki, hogy nemrég voltam Szegeden, ott néztem meg az új Boku no Hero Academia filmet. Lövése se volt, hogy mi volt az, de annyi animés ismerete volt, hogy a "de ugye semmi köze nincs a Boku no Picóhoz?" golyóval célba vegyen... Ezt 3 órás alvás után korán reggel hallani, fizikai fájdalom volt. Ehhez képest, hogy "Zelda a The Legend of Zelda játékok főhőse" tévhit többszörösen kiállja a próbát! Azért megnézném azt a mozit, amelik Boku no Picót ad... Ahhoz teljesítmény kell, hogy valaki kikezdje az én tévhit-toleranciaszintemet, ennyire a közepébe nagyon kevesen találnak bele.

A portás is nagyjából akkor jött, amikor kihevertem ezt a hatalmas traumát, így már nyugalomban tudtam összekészülődni. Velünk voltunk egy szobában Bagszi a Nintendolgokkal, és a Game Boy múzeum is jelen volt. Én egy nagy TV-t kaptam, azon ment a Nintendo Switch a Nintendo World Championships-szel. Gábornak meg egy Wii U-hoz és egy Nintendo GameCube-hoz volt egy-egy TV-je. Eleinte NES Remixet lehetett nála játszani Wii U-n, GameCube-on meg jellemzően Mario Kart: Double Dash!! és Mario Party 7 volt játszható. Gyorsan elkészültünk az összeszereléssel, elégedett vagyok a végeredménnyel.

Az emberek viszont eléggé lassan jöttek. Úgy néztem, hogy most a rendezvényen se voltak annyira sokan, tehát még azt se lehet mondani, hogy hozzánk nem találtak el. Aztán végülis jöttek emberek. Az is kicsit csalódás volt számomra, hogy a Nintendo World Championships iránt nem volt most akkora az érdeklődés, mint a Fantasy Expón. Az is meglepett, hogy sokan voltak, akik azt se tudták, hogy hol van az első gomba a Super Mario Bros. játékban. Többen nem értették, hogy mi a baj, miért viszi őket vissza a játék. Óva intem magam, hogy bárkinek is kisgyerek szintjén magyarázzam el az irányítást, és meg is értem, hogy ha valaki nem tudja, hogy mennek a klasszikus játékok irányítását, de hogy retro videojátékos eseményen többen nem ismerik a Super Mario Bros.-t, az felettébb meglepő. Nem is gondoltam volna, hogy bárkinek is úgy kell mutatni, hogy hol van az első gomba.

Azt viszont mindenki érdeklődéssel vette, hogy lesz Nintendo nap vasárnap. Szívesen veszik, hogy lesz egy egész napos Nintendós esemény. Az is sokaknak tetszett, hogy a KMO-ban lesz, mert Kőbánya-Kispest felől egész jól megközelíthető. De voltak, akiknek kellemes emlékeik is kötődnek a művelődési házhoz, hiszen oda járnak például társasjáték klubba. Tehát a helyet is jó érzékkel választottuk ki.

Gyakorlatilag mi voltunk az egyedüliek, akik természetes fényhez jutottunk. Az esemény fő színhelye ugyanis az alagsor volt. Az ottani nagyteremben volt az összes retro konzol és számítógép kiállítva, ahogy a kiállítók és vásárok is itt voltak. Két terem volt, a nagyobban voltak a retro konzolok és számítógépek. Itt is volt néhány kiállító. A kisebb teremben a árkád gépek és a fénykardosok voltak.

Kint pedig a Colin Konzol és a Power of Smile eladó standja volt. Valamennyi szelídült a véleményem a Colin Konzol magas árai kapcsán. Most sokkal inkább egy szükséges rosszként gondolok rá, mert ha ők adják olcsón a konzolokat, játékokat, akkor skalperek fogják kifosztani őket, és teszik fel hasonló áron eladásra, mint amennyiért ők adták volna eredetileg. A másik oldala meg az, hogy bár egyre kevesebb használható példány van egy-egy retro játékból, de amik megvannak, azok vajon meddig használhatók még?
A Power of Smile pedig támogatója lett az N-Connak, ugyanis ők biztosítják a versenyekhez a nyereményeket. Kérdeztem, hogy van-e Haikyuu!!-s mystery boxuk, elmondásuk szerint hamarosan várható. Remélem ez azt jelenti, hogy megjelennek Magyarországon is az eredeti licenszelt relikviák, a Crunchyroll Store-on már kaphatók.

A nap hátralévő része is inkább eseménytelenül telt. Azt hallottam, hogy a tavalyi TEMI-s Regamexen is eléggé kevesen voltak, ami abból a szempontból furcsa, hogy elég jól megközelíthető helyen van. Újbuda-Központtól nem kell sokat gyalogolni, nagyobb villamosjáratok például a Deák térről közvetlen a TEMI előtt állnak meg.

De azért tudtuk magunkat promotálni, és összességében nem volt annyira rossz a nap. Meg egymás között jól is éreztük magunkat. A helyszín 18 órakor zárt, addig el kellett hagynunk. Én wakánál aludtam. Vacsora után megnéztük a Forma 1 sprintfutamot, meg átmásolta a külső merevlemezre a talált digitális Haikyuu!! anyagokat. Nem verem nagydobra, de ide megírom, hogy kb. 890 GB-nyi anyagom van csak Haikyuu!!-ból. Kicsit se vagyok elborult rajongó, ugyan. Ezután aludni tértem.

Vasárnap

Szerencsére jól aludtam, úgyhogy a vasárnapi nap már abból a szempontból is jobb volt, hogy kipihentebb voltam. Megkérdeztem Gábort, hányra megy. 9.30, tehát annyira nem kell sietni. Nem is kell már sokat pakolni, hiszen mivel zárva volt a terem éjszakára, mindent úgy hagytunk. Így lényegében csak nyitni kellett, bekapcsolni a TV-t, konzolt, és már jöhettek is az emberek.

És érdekes mód, jöttek is! Nem tudom, minek köszönhetjük ezt, de vasárnap összességében nagyobb volt a forgalom. Szombaton hosszabb időre voltak üresjáratok, most viszont szinte alig volt. Úgy láttam, hogy inkább arról van szó, hogy vasárnap mintha az elkötelezettebb rajongók jöttek volna (vissza), mert összességében több időt töltöttek egy-egy játékkal. De ezzel együtt is több szórólapot, névjegykártyát osztottunk. A fogadtatás ugyanúgy kedvező volt, mint tegnap, az emberek összességében örülnek egy egész napos Nintendós eseménynek.

Itt viszont már egy kicsit engedtem abból a szempontból, hogy lehetett Mario Kart 8 Deluxe-szel játszani. Úgy láttam, hogy az emberek ma sem érezték annyira a Nintendo World Championships-et. Tényleg furcsa, hogy alapvető dolgokat is úgy kell elmagyarázni az általánosságban ismert régi játékokról, és hogy nem érik fel ésszel, hogy mi a teendő... De mivel jókedvemben voltam, nem esett nehezemre türelemmel viseltetni mások nehézségei iránt. Ilyenkor hagyom, hogy maga jöjjön rá, hogy mi a baj, de ha társaságban jönnek, akkor egymást is rávezetik a megoldásra. De nem hittem volna, hogy ekkora nehézséget fog okozni egyeseknek néhány egyszerű küldetés, ami ráadásul még videóval is illusztrálva volt.

Most annyira nem járkáltam szétnézni, hogy mi van lent. Volt elég dolgom a helyemen (szerencsére). Jó volt a hangulat, és a nap végén is elég sokan voltak.

Ami kellemes meglepetés volt, hogy nemcsak embereket érdekelte az N-Con, hanem a kiállítókat is! Hárman jöttek oda hozzám, hogy jönnének most vasárnap. Mivel mind a hárman nagyon jó dolgokat hoznak, azonnal igent mondtam nekik! Be is mutatnám őket pár sorban:

1. Tuan Kiadó - Nemrég jelent meg a Firebat Revolution játékuk Nintendo Switch-re is, és promotálnák a rendezvényen. Nekik azért is örültem, mert a gaming és fantasy témájú könyveik nagyon igényes kiadásúak, és az áruk is elfogadhatók. Tehát örömmel látott vendégek.
2. Pixel Punx - Ők retro Nintendo konzolok japán és amerikai kiadásait hoznák el. Őket azért lesz érdekes megnézni, mert magunk láthatjuk a különbségeket az egyes játékok között.
3. Az ő nevüket sajnos nem jegyeztem meg (később pótolom), de ötletes Nintendo logós és konzolos relikviákat készítenek fémből és műanyagból. A világító logó és a miniatűr konzol külön nagyon jól néznek ki. Az áruk is teljesen jó, úgyhogy lesz árusítás N-Conon!

Már most több az N-Con, mint amire számítottam. És a terveink a harmadikra is arra utalnak, hogy bőven van itt potenciál. Tehát jól sikerült a vasárnapi nap.

17.30-ig maradtam, otthagytam azt a néhány dolgot, amit a vasárnapi N-Conra terveztem vinni, de hogy annyival is kevesebb legyen. Azok már biztonságos helyen várják, hogy vasárnap szórakoztassák a látogatókat. Legközelebb ott találkozunk!

4 rendezvény 1 helyen

Ezen a hétvégén igencsak zsúfolt volt a Hungexpo épülete, ugyanis 4 rendezvény is volt a különböző épületekben:

• Budapest Comic Con 2024
• Board Game Expo
• OGEX 2024
• KoreaON

Még a békéscsabai OGEX-en kaptam meg az 50%-os Comic Con belépőjegy kupont, amit az előttem lévő férfi pörgetett ki magának. Ő nem jár Pestre, nekem meg jól jött, ezért megbeszéltük, hogy cserélünk: Amit én kipörgetek, az az övé. Én meg felirattam az E-mail címemet, ahova küldhetik a kupont. Ez idővel megérkezett, és hétvégi normál bérletet terveztem venni magamnak, de azok a fránya apró betűs részek... Csak normál jegyre válthatom be a kupont. Annyira nem érintett mélyen, mert annyira nem érdeklődök a képregények iránt, így nekem bőven elég az, ha szombaton elmegyek, megnézek mindent. Így gyakorlatilag pont annyiért vettem meg a jegyet, amennyiért megéri nekem.

Ennyi előzmény után lássuk is a szombati napot. A 7.20-as vonattal mentem fel Pestre. Rendben megérkezett 9.50-re a Keleti pályaudvarra. Innen metróval a Pillangó utcáig, és a szokásos hosszú séta a Hungexpóig. A bejáratnál eléggé megilletődtem a hatalmas sor láttán. Mikor jutok én be?

Aztán láttam, hogy az OGEX-re teljesen szabad a bejárás, és mivel ide is regisztráltam, ezért úgy voltam vele, hogy előbb szétnézek az OGEX-en és később, ha majd elfogy a sor, megnézem a Comic Con-t is. Kiderült, hogy ez volt a legjobb ötlet, ugyanis az OGEX felől és át lehetett menni a Comic Con helyszínére. Teljesen szabad volt, semmi sor nem állt. Bemutattam a jegyemet, és gyakorlatilag ingyen átjutottam. Hát így is lehet csinálni.

Azért volt mit látni az Comic Conon is, mert annyi üzlet volt jelen, hogy ezek kínálata is lekötötte egy darabig a figyelmemet. A mangák mellett minimális az a képregény, ami érdekel. Garfield magazint gyűjtöttem, és igazából, ha lenne most is emberi áron, akkor folytatnám a gyűjtést. De most ott tartunk, hogy még a normál ára is kriminális, nemhogy a régi, gyűjtői példányok. A másik, amit gyűjtöttem gyerekkoromban, az a Donald Kacsa magazin. Ezzel is úgy vagyok, hogy gyűjteném, de tényleg nem a képregények vannak most nálam prioritásban. A Donald Kacsa magazin mélyítette el a Disney iránti rajongásomat, amit a SNES-es The Magical Quest: Starring Mickey Mouse játék indított el nálam. Most nézem az árakat az Antikvárium oldalát, egyelőre nem kerülnek vissza prioritásba a képregények...

Ami feltűnt a vásárokon, hogy csak egyrészt sokkal több budapesti üzlet van itt jelen, mint mondjuk a MondoConon. Ez azért örvendetes, mert csak eredeti, hivatalos cuccokat lehet így itt venni. Sajnos a MondoCon arról is hírhedt, hogy elég sok ott a hamis, bootleg cucc, ezért ott nagyon meg kell nézni, hogy mit veszel meg. Itt, a Comic Conon viszont úgy láttam, hogy minden eladó cucc eredeti, licenszelt termék volt. Persze ez önmagában nem ösztönöz vásárlásra. Illetve tévedek. Az egyik üzlet árult tematikus UNO kártyapaklikat (Super Mario, Harry Potter, Star Wars, stb.), azok hamisak voltak. Amin elgondolkodtam, az a Bűnös beszélgetések 2 koreai manhwa (ha már Korea is képviselteti magát ezen jeles hétvégén). Akciós is volt, de megnéztem a kiadó weboldalán, bármikor megvehetem magamnak 3.000 forintért. Megvan az első kötet, és igazából egész jó. Bár kiszámítható a történet, de jó a vezetése. Igyekszik a "manhwaka" (így hívják a koreai manhwarajzolót?) annyi információt elhinteni, hogy bár lehet tudni, hogy mi következik, mégis fenntartja az érdeklődést. És furcsa, de az gyilkos által elmondottak mellett pont az LMBT-címke ad erős sugallatot arra, hogy mi a gyilkosságok indítéka. Érdekes, mindenképp fogom olvasni.

Kint volt a Nintendo is egy hatalmas standdal. Sokkal több konzollal voltak jelen, mint korábban. Viszont a promóterek közül senkit sem ismertem fel. Úgy tűnik, nem a megszokott csapat volt jelen. De úgy láttam, hogy volt forgalom a Nintendónál, érdeklődnek az emberek új játékok iránt is.

A Board Game Expo társasjáték részlege is hatalmas volt. Sok társasjátéknak volt saját asztala, ezeket ott ki lehetett próbálni, játszani. Igazából ennél a részlegnél is inkább csak érdeklődő voltam, mert társasjátékok terén aztán már végképp nem ismerem az aktualitásokat. Ennek ellenére egy ideje szemezek már egy társasjátékkal. Kint volt a Metagame is, nekik megvolt az a Naruto: Ninja Arena játék, ráadásul 5000 forintért. Korábban 10000 forintért láttam, és egy kicsit szívtam most is a fogam, ugyanis a weboldalon is a magasabb áron adják. Azt gondoltam, hogy lemaradtam egy ajánlatról, amikor láttam, hogy angol nyelven is kapható a játék, és az 5000 forint. Nem emlékszem, hogy információk milyen nyelven voltak hátul, de jó eséllyel az angol nyelvű volt ott kint.

De tényleg teljesen ismeretlen terep számomra a társasjáték. Poénból részt vettem egy Kahoot játékon is: egyetlen helyes válaszom volt, de azt is puskáztam az előttem lévőről. Aztán valamit megnéztem a telefonról, és amikor vissza akartam térni a Kahoot-ra, kidobott a játékból. Hát erről ennyit. Egyébként sem tetszett, mert valami 40 kérdés volt, és 90 másodperc volt a válaszidő... Egy idő után egyébként is elmentem volna.

Az OGEX Budapesten jelentősen ki volt bővítve. Bár elégedett voltam a békéscsabai állomással is, úgy voltam vele, mint első geek rendezvény a városban, nagyon is jó volt, de a budapesti hatalmas volt. Több színpad volt, játékkal, beszélgetésekkel. Itt találkoztam régi barátommal SirLL-lel (fiúkori nevén Light Lugia). Jók ezek a találkozások hosszú idő után, ugyanott folytattuk a beszélgetést, ahol évekkel korábban abbahagytuk. Vele töltöttem az időt, amíg jelen volt a rendezvényen.

Vele tekertem a Nissin szobabiciklijén. A MondoConos hibámból tanulva lassabban kezdtem, hogy nehogy ne legyen lábam a végére. Bíztam abban, hogy LL elfárad egy idő után, de nem fáradt, úgyhogy rákapcsoltam. Főleg akkor, amikor szólt a hostess csaj, hogy már csak másodpercek vannak hátra. Itt tudtam meg, hogy amikor nagyobb sor van, akkor csak 2 percig versenyeztetnek, nem 3 percig. Bár nagyjából egálban voltunk, de belehúztam. Végül LL nyert, de azzal, hogy pont az utolsó pillanatban nőtt a "távolság mérője". Neki 1,4 km, nekem 1,3 km volt. Olyan hátizsákom már egyébként is van, úgyhogy valószínűleg egyébként is neki adtam volna. Eleinte nem akarta a másik játékot játszani, de végül rávettem. Óriási evőpálcikákkal kellett beletenni a hozzávalókat egy hatalmas Nissines pohárba. Mind a ketten egyből a Játék határok nélkülre asszociáltunk. 1997-ben a 4. elődöntőben volt egy olyan játék, ahol hatalmas evőpálcikákkal kellett a hatalmas hozzávalókat egy hatalmas tálba belehelyezni. És hogy még nagyobb legyen a hasonlóság, egy kínai étteremben játszódott az a játék. Úgyhogy, ha kicsiben is, de egy Játék határok nélkül játékot játszottunk. Nagyon nehéz volt: A hónom alá téve a két hatalmas evőpálcikát próbáltam a hozzávalókat összegyűjteni, de folyton kicsúsztak az evőpálcikából. És mire nagyjából ráéreztem, hogy kell csinálni, LL végzett is. Így utcahosszal nyert előttem, ahogy Gundel Takács Gábor fogalmazott. Jó játék volt.

Ezután mentünk a szerencsekerékhez, kipörgettünk magunknak egy-egy ajándékot, majd a KoreaON részlegében néztünk szét. Az előadások érdekesek voltak, volt egy nagy elárusítóhely, mindenféle koreai étkekkel, viszont a workshop lehetőséget kevésnek tartottam. Nem tudom, mennyi helyet használhattak fel a KoreaON-nál, de elég nagy hely tátongott üresen. Azt gondolom, hogy sokkal több érdekességet meg lehetett volna mutatni a koreai kultúrából. Ahogy elnéztem, a legnagyobb részét a koreai írás, rajz tette ki, de érdekesek voltak a kiállított népi hangszerek is. Ezek maradtak meg, illetve természetesen volt egy kis Kpop részleg is. Igazából csak szétnéztem, de konkrétan nem vettünk részt semmiben. Itt búcsúztunk el LL-lel egymástól, én mentem is tovább.

A Nintendo standnál kipróbáltam a WarioWare: Move it!-et. Itt-ott eléggé problémásan érzékelt, plusz nem jött át a hangulat. Kipróbáltam az összes megnyitott karakter játékát, de egyiknél sem jutottam tovább 14-nél. Ennek ellenére mondta a promóter srác, hogy még én csinálom a legjobban. Valóban, több rekordot is megdöntöttem, de az érzékelés tényleg problémás volt. Nem tudom, hogy egyébként is ilyen-e vagy csak ott volt valami gond, de az biztos, hogy nem győzött meg a játék arról, hogy kell nekem. A másik, amit kipróbáltam a Nintendo Switch Sports. Itt csak jó Haikyuu!!-rajongó módjára röplabdázni akartam. Itt sem ment gördülékenyen a játék. Amikor szerválni akartam, csak a sokadik karlendítésre dobta fel a labdát, és utána is csak nehezen ütötte el. Egyébként sem tetszik a játék, mert ketten alkotunk egy csapatot (mondjuk, szokás így is gyakorolni), és egy szett csak 5 pontig megy. Ráadásul nagyon hiányzott a dinamika. Az egész játék olyan volt, mint egy lassított felvétel, így nem jött át a feeling. Bár a játék közbeni érzékelés pontos volt, de ezzel is az a baj, mint a Wii Sports-cal, hogy a sportágak nem teljesek. Én úgy csinálnám, hogy a rövidített játék mellett lehetőséget biztosítanék teljes játékra is.

Persze nem voltam végig egyedül. Találkoztam az Animagazinos csapattal: Hirotakával, Catrinnel és Iskariotessel, tartanak itt is dumapartit. Jó érzékkel választották ki a témát: "Animés utalások nyugati rajzfilmekben." Tudták, hogy a Comic Con okán többségében lehetnek a nyugati animáció iránt rajongók, és hidat képezhetnek a keleti és nyugati rajzfilmek között. Maga a beszélgetés is jó volt, a bejátszások is érdekesek voltak, vicces volt látni animékre hajazó jeleneteket a nyugati rajfilmekben. Remélem, kapnak még lehetőséget nagyobb rendezvényen is fellépni, beszélgetni.

A Regamex sem maradhatott ki. Sakman hozta a retro játékgépeit, és nagyon jó volt. Ennek tényleg az a varázsa, amit írtam korábban is, hogy apák odaültetik a gyereküket a Super Nintendo vagy a Sega Mega Drive elé és mutatják, hogy gyerekkorukban ezzel játszottak. És kiskölykök úgy játszanak a klasszikus Marióval, Sonickal, mintha ezek lennének a legújabb trendek. Egyszerűen fantasztikus látni, hogy gyerekkorunk játékai tényleg kortalanok. És ahogy beszélgetek Sakmannal, mondja is, hogy itt mindig ez van. Gyerekek olyan jókat játszanak régi játékokkal, hogy aztán alig állnak fel a TV elől. Ezt érdemes lenne egyszer kielemezni és megfejteni. Mert a trendek változnak, de valami állandó marad, ami miatt a retróval is ugyanannyira jó játszani.

És részemről ennyi volt a szombati nap, mindent megnéztem, amit érdekelt. Összességében azt tudom mondani, hogy jó volt, érdemes volt elmenni. Jó jelen lenni ezeken a nagy eseményeken is, jó, hogy nagy cégek összefognak és szerveznek ilyeneket, mert ezek teszik fel Magyarországot a geek térképre. Láttatják a külföldiekkel, hogy itt is vannak geek rendezvények, megvan ennek itt is a kultúrája. Megvan a maga funkciója a kisebb rendezvényeknek, mert családias, az egész nagyon emberi. Ezekről is élményekben gazdagon lehet távozni. A nagy események meg felhívhatják a külföldiek figyelmét arra, hogy Magyarországon is népes rajongótábora van az ilyen eseményeknek. Az is megmosolyogtat, hogy amikor már nagyobb gyerek voltam, mondták, hogy ne játsszak, már nem vagyok kisgyerek. Hányszor hallottuk, hogy úgyis ki fogjuk nőni, és tessék. Mostanra gyerekkorunk játékainak szerveznek rendezvényeket és generációk jönnek el! Nem lehet ezt csak úgy kinőni, ez életünk végéig el fog kísérni minket.

További képek a rendezvényről itt megtekinthetők.