Promóciós hétvége

Hogy mennyi minden történt a hétvégén... Alig hiszem el. Szép és jó volt, érdemes volt menni. Fantasy Expo volt ezen a hétvégén. Ez volt az első alkalom, hogy a Hungexpóban volt. Érdekelt is, hogy mit hoznak ki belőle. Lássuk is.

Szombat

Vicces a Nintendo Sound Clock Alarmo ébresztésére ébredni. Amikor játékzenét hallasz, közben fénylik is a nagy gomb, csak úgy lestem, hogy ki az isten játszik éjnek idején a szobámban? Ja, hogy már hajnali 4 óra van... Máris felkelek. A szokásos hajnali vonattal utaztam, ami 5.32-kor indult, így 8.15-re értem be a Keleti pályaudvarra. A vonat pontos volt, így Gábor barátomnak nem kellett sokáig várnia a parkolóban. Gyorsan eljutottunk a Hungexpóhoz, de a parkolás nagyon nehezen ment. Az is baj volt, hogy én elég későn tudok csak Pestre menni, amikor a parkolók nagyrésze már foglalt volt. De volt néhány olyan kocsi, amely két helyet foglalt. Nincs jogosítványom, úgyhogy ebben nem tudok bennfentesként nyilatkozni, de ismét bizonyosságot nyert, hogy a parkolás sokaknál tényleg kardinális kérdés.

Ha nehezen is, de kikecmeregtünk. Aztán betérni és összerakni a technikát. Itt csak a távirányító hiánya okozott problémát, mert a telefon valami miatt össze-vissza kommunikált az Orion TV-vel. Végül csak szükség volt a távirányítóra is. De miután az meglett, utána gyorsan kész lettünk, és lehetett hozzánk is jönni. Így néztünk ki a Fantasy Expón szombaton.

A Nintendo World Championships-szel jöttünk ki. Eleinte nehezen jöttek az emberek. Aztán, amikor jöttek és próbálták, nem is feltétlen érdektelenséget láttam, hanem hogy nem érzik a játékot. Nem tudják, hogy mit kell csinálni, ezért ott és akkor nem köti le őket. Úgyhogy döntöttem: váltani fogunk. A Mario Kart 8 Deluxe lesz terítéken. Pár perc múlva kisebb tömeg gyűlt össze az asztalunk körül. Minden világos lett. Egy igazán jó, kommersz játékra van itt szükség, amivel még az is el tud játszogatni, aki nem igazán tudja, miről van szó. A rendezvényünk iránt pedig megugrott az érdeklődés. Tehát így mennek itt a dolgok...
Ilyenkor nekünk is jobb egyébként, mert amíg csak lézengtek az emberek, addig én is jobban éreztem, hogy csak pár órát aludtam az éjjel, aztán ahogy fellendült a forgalom, én is elkezdtem élvezni a dolgot. Ilyenen is múlik a kiállítás sikeressége.

Mivel a kiállítói jegyemmel a PlayIT!-re is átmehettem, ott is szétnéztem. Érdekelt a Nintendo stand is, meg a szórólapok is, mert a honlapon láttam, hogy új szóróanyagok jöttek ki. De csak Mariósat találtam. Viszont az egyik csaj Super Mario Party Jamboree-s zászlót osztott azoknak, akik kipróbálják a játékot. Jó ötlet, én is tettem egy próbát, jó is a játék.

Meg jó is volt a Nintendós stand. Három részre volt osztva: Két szélen volt a Nintendo Switch Sports, középen meg a többi játék.

Meg Sakman Regamex részlegét kerestem, de akármerre köröztem, nem találtam. Visszamentem, és megkérdeztem Gábort, hogy hol van (ő már járt ott), mire megtudtam, hogy a túlvégen van sarokba szorítva. 12 TV-vel és retro konzollal jött ki. Nintendo, Sega, PlayStation és néhány extrém régiség volt terítéken.

Sakman odaadta a rendelt DualShock nélküli PlayStation controllert, majd visszamentem. Nálunk aztán már egész nap volt forgalom. Sokkal gördülékenyebben telt a nap többi része, mert azáltal hogy az emberek nagyjából tudják kezelni a Mario Kart 8 Deluxe-ot, a beszélgetés is kötetlenebb volt a játékokról, a tevékenységünkről. És nem azt kellett hosszú perceken át ecsetelni, hogy ezt és ezt kell csinálni, és talán megértik az emberek, hogy miről van szó. Úgyhogy a recept ezek után a következő: Könnyedebb játékok, és csak akkor viszünk bonyolultabbat, ha vagy vadonatúj, vagy valami különleges alkalma van. Kéne szereznem egy New Super Mario Bros. U Deluxe-et és egy Super Mario Bros. Wonder-t...

A nap során többször is körbenéztem a rendezvényen. Például nagyon kíváncsi voltam az Anime DumaPartira, mert a sportanimékről volt szó.

Szerintem nem szorul további magyarázatra. :) De csak az elejét hallgattam meg, mert aztán mentem vissza dolgozni. Ezekről úgyis készülnek felvételek, utólag visszanézem. Illetve wakával is találkoztam, akitől egy videokártyát vettem. Elég régi, 10 éves, tehát sokkal jobbá nem teszi a gépet, de mivel az alaplapomon nincs HDMI csatlakozó (a videokártyán viszont kettő is van), valamint mivel így nem a processzor integrált videokártyája lesz használatban, ezért a processzornak annyival kevesebb feladatot kell ellátnia. Nekem ezért is megérte.

A nap végén természetesen csökkent a forgalom, ahogy szállingóztak haza az emberek. Inkább már csak a baráti társaság maradt a végére, illetve, ahogy szétnéztem, Cinnel találkoztam még. Megnézte a részlegünket, és Mario Kart-ozott velünk egy jót.

19 óráig tartott a Fantasy Expo, utána összeszedtük a könnyebb dolgainkat és elindultunk. Mivel zárták az épületet éjszakára, ezért a nehezeket ott hagytuk. Gábornál éjszakáztam, utoljára kb. 15 éve voltam nála, úgyhogy kis nosztalgia volt ott lenni. Vacsoráztunk, megbeszéltük az aznapot, a holnapi teendőket, utána mentünk aludni.

Vasárnap

Vasárnap külön utakon mentünk, ugyanis volt a Retro Videojáték és Számítógép Börze, és ide is kértem egy asztalt promóció céljából. Így Gábor egyedül ment a Fantasy Expóra és tartotta a frontot, én meg Soroksárra, a Táncsics Mihály Művelődési Központba mentem. Itt volt egy kis zavar, mert olyan asztalra kaptam helyet, ahova nem lehetett áramot vezetni. Az volt a szerencsém, hogy volt valaki, aki nem jött el, az asztalánál már van áramforrás. Így oda költözhettem, és oda rendezkedtem be.

Most már kezdem megszokni, hogy az elején nehezen indulnak be a dolgok, de utána nagyon! Ráadásul mivel ez kifejezetten videojátékos esemény volt, így a látogatók is jobban értették a dolgokat, így én is másképp tudtam itt emberekkel beszélgetni. Nintendót természetesen ismerik, még az újakat is, az viszont sokaknak újdonság volt, hogy a Nintendo is szolgáltatja a szerverén keresztül a retro játékait. Volt olyan, aki azt hitte, hogy hackelt volt a konzol, de nem esszük olyan forrón! Beszéltem a Nintendo Switch Online-ról, szinte mindenkinek újdonság volt.

A rendezvény meg itt is nagyon érdekelte az embereket. Az volt az érdekes (egyben elgondolkodtató), hogy miután elfogytak a szórólapok (100 db-ot nyomtattam, az összeset szét tudtuk osztani), a poszteren keresztül tudtam felhívni a figyelmet az N-Conra. Egyből vitték be a rajta lévő QR-kódot, ami a Facebook oldalra linkel, és bejelölték, hogy érdekli őket az esemény. Új stratégiát dolgozunk ki az esemény hirdetésére...

Egyébként megtévesztettem néhány embert, mert voltak, akik azt hitték, hogy nálam is lehet vásárolni. Egy gyerek nagyon meg akarta venni Gábor Nintendo Switch Pro Controllerét, sajnos muszáj voltam visszautasítani. A vásár egyébként így nézett ki.

És bizony, én se mentem haza üres kézzel. Meglepetésemre, az egyik eladónál találtam magyar nyelvű Club Nintendo magazint! Mindenre számítottam, de magyar Club Nintendo magazinra egyáltalán nem! És mivel jutányos áron adta, meg is vettem. Ráadásul ez nemcsak gyűjteménybe jó, hanem olvasmánynak is kiváló lesz, hiszen van benne leírás a Super Mario All-Stars-ról, a SNES-es Aladdinról, Oroszlánkirályról, de ami mindenen túltesz, az Dévényi Tibor és az Elektor Kalandor műsora! Ebben a magazinban van kép arról a két fiúról, akik megnyerték az egész műsort. Velük mutatták be a Super Nintendót a Super Mario All-Stars-szal. 1993. decemberében volt az adás, valamikor karácsony környékén. Akkor láttam meg először a Super Nintendót és a Super Mario All-Stars-t és valósággal beleszerettem a konzolba és a játékba! Azért emlékszem a két srác arcára, mert fel is vettem videóra azt az adást, és ha százszor nem néztem vissza, akkor egyszer sem! Azóta letörlődött, azt se tudom, melyik videokazettára vettem fel, a kazetták nagyját azóta ráadásul le is selejteztem. És valószínűleg soha életemben nem fogom látni, mert az Elektor Kalandor egy reklámadás volt, ezért bár van M3 online, de szerintem a közmédia az életben nem fogja leadni. Hacsak nem vette még fel valaki rajtam kívül, és nem teszi fel YouTube-ra. A fele királyságomat megkapja!

Szintén örömteli volt, hogy árusok is érdeklődtek az esemény iránt. Jönnének az N-Conra árusítani! Örömmel várjuk őket! Itt is álljon a bejelentés: A 3. N-Contól lesz árusítás! Eredeti Nintendo konzolok, játékok és kiegészítők lesznek kaphatók. A feltételeket még kigondoljuk, egyszer összeülünk december elején, megbeszélni a rendezvény részleteit. Ami biztos, hogy csak eredeti és jogtiszta termékeket lehet árusítani. Utángyártottak még jöhetnek, de hamis konzolok (pl.: 620 in 1, meg sárgakazettás klónok) és játékok már tiltottak lesznek.

Az még téma volt Gábor és köztem, hogy melyikünk hova menjen, de hamar eldőlt, hogy én megyek a börzére, mert ez csak 15 óráig tartott, és nekem még haza is kellett vonatozni. De már 14 órakor kevesen voltak látogatók. Voltak árusok, akik már ekkor elkezdtek összepakolni. Úgyhogy az utolsó óra eléggé lassan telt el. De nem volt gond végig maradni. Innen pedig a Keleti Pályaudvarra vezetett az utam. Kényelmesen elértem a 16.10-es vonatot, azzal 19 órára már otthon is voltam.

Összegzés

Megint egy jó hétvége volt. Visszük a hírünket, eljutunk emberekhez, remélem, egy-két kapcsolat tartósabb lesz. Még nem tudom, hol leszünk legközelebb, de majd hírt adok róla. Lehet, hogy más helyeken is érdemes lenne szétnéznem.

6. 3DS Hungary találkozó

Még a múlt héten átküldött Spartacus két magyar Club Nintendós újságot, egy '93-asat, és egy '94-eset. A mai napig lenyűgöz az, hogy a régi magyar Nintendo mennyit foglalkozott a rajongókkal, mennyire fontos volt nekik, hogy egy egységes Nintendós közösség jöjjön össze, országos szinten foglalkozott a helyi klubokkal.

Valami hasonlót csinálunk mi is. Szerencsére az internet térhódításának ellenére, még ma is dívik az élő találkozó, hiszen mégiscsak élőben sokkal jobb játszani, látni élőben a reakciókat, és úgy egyáltalán jó társaság gyűlt össze. Egy pizzériában voltunk a Stadionoknál. Jó ötlet volt, pláne, hogy nem köteleztek fogyasztásra, de a helyiség nagyon nehezen melegedett át, hiába volt fűtés. Inkább nyáron lenne jó odajárni.

Ezt a találkozót nagyobbra szerveztük, mivel téli, karácsonyi, több versenyt is rendeztünk, és tombola is volt a végére, ahova többen is adtak be személyes Nintendós tárgyat. Három verseny volt: Mario Kart 7 amatőr verseny, Mario Kart 7 profi verseny, és Mario Party DS verseny, és mindegyikre 300 forint volt a nevezési díj. Ezt a pénzt a következő találkozóra fordítjuk. Gondolom, hogy hasonlóan nagyobb lesz a következő is. Az amatőr versenyben azok nevezhettek, akiknek játékideje nem több 25 óránál. Akinek több van, az nem játszhat amatőrben, viszont, aki volt amatőrben, az mehetett profiban is. Az egyik srác ki is használta ezt a lehetőséget, látszott a különbség. Amatőrben harmadik volt, profiban meg hetedik. Én csak profiban nevezhettem, pedig próbáltam meggyőzni őket, hogy az a 80 óra... 20 óra kell a 100 órához, ami 25 óra alatt van, de hát nem ment. Én hatodik lettem, de úgy, hogy a harmadik-hatodik hely közötti pontelosztás: 54, 53, 52, 51 pont. Én lettem az 51 pontos. Úgy ment, hogy három bajnokságot játszottunk, 50cc, 100cc, 150cc-n egyet-egyet, és az első négy helyezett ment még egy VS. döntőt. Érdekes, hogy mindkét bajnokságban holtversenyes első hely alakult ki, így egy végső döntőre is sor került. A Mario Party DS-ben nyolcan játszottunk, egyszerre négyen játszhattunk, így két csoportot alkottunk, majd mindkettőben az első két helyezett játszott egy döntőt. Továbbjutottam, de a döntőben már negyedik lettem.

A nagyon jó hangulatú versenyek után volt tombolahúzás. Én csak egyet vettem, a 10-es számút, de volt, aki többet is vett. Én csak a szerencseszámomat akartam megjátszani, de végül nem húzták ki, de a negyedik helyért járó Konzol magazinnak örültem, mert az a szám is köztük volt, mely nekem nem volt meg, így azt kértem. De volt egy srác, aki több Konzol magazint is nyert, Krisi meg is kérdezte tőle: "Mi az, papírgyűjtés van nálatok?" Ezzel megcsináta mindnyájunk napját. :D Úgyhogy nagyon jól telt az egész nap.

Még a nap végén volt egy jó aranyköpés. Volt két srác, akik egymástól függetlenül ugyanarról a településről, Kecelről jöttek. Egy kisváros, Bács-Kiskun megyében, Kiskőrös mellett. És akkor elég sokat játszottak együtt kicsit elkülönülten, és amikor már elpakoltunk, az egyik megkérdezi a másikat: "Akkor neked is ez volt az első alkalom?" Síri csend. Kicsit se gondoltunk rosszra, áh!

Nagyon jó napunk volt, mindnyájan nagyon jól éreztük magunkat. Lehet, hogy Magyarországon sokkal erősebb a Sony, és a XBOX, de a mi kis közösségünkben legalább ilyen erős a Nintendo. Gyertek minél többen a legközelebbire!

Super Nintendo és Nintendo 64 Club Nintendo kártyák

Ismét scannelt Nintendós ereklyéket szeretnék közzé tenni:

A Stadlbauer az osztrák, míg a Waldmeier a svájci Nintendo forgalmazó cég. Hozzánk valamiért mindkét kártya bejutott, igazából ennek okát a mai napig nem tudom. Szerintem van kettejük között valami fúzió, mert bár a Stadlbauer által jutottak el hozzánk a játékok, viszont a Waldmeier német, és francia nyelvet is használ, és hozzánk a SNES dobozok, és leírások is mind német, és francia nyelvűek voltak. Ezek jártak a Super Nintendo mellé, most lássuk a Nintendo 64-eseket:

Az ilyenek számomra mára már kincsnek számítanak, és örülök annak, hogy megőriztem őket akkoriban. :) Már csak egyetlen egy valamit hiányolok, ami megvolt nekem régen, csak elveszett: magyar nyelvű Super Mario All-Stars leírás.

Dr. Mario promós anyagok

A NES-es papírok ritkák, ezért nagy kincsek. Egy párat közzétennék:

Club Nintendo papír:

Azt gondolom, ezek után nem kell részleteznem, hogy annak idején miért is gondoltam a németet a Nintendo nyelvének. :) Nagyon jó (volt) az osztrák Stadlbauer, sokat dolgoztak, melynek köszönhetően nemcsak színvonalas volt az osztrák Nintendo munkája, hanem sokat tettek annak érdekében, hogy közel kerüljenek a Nintendo rajongókhoz, elég csak a Club Nintendo magazinokra, és a német nyelvű guide-okra gondolni. Nagyon remélem, hogy a megújult 3DS Hungary jó alapot ad arra, hogy végre valahára Magyarországon is komolyabb képviselet legyen. Itt van pélául a PlayIt! De nem megy oda a Nintendo, mert nem támogatja a rendezvényt. Ezt meg is szoktuk tőlük, de mi, a 3DS Hungary-sek mentünk volna 3DS-t promotálni, de nem engedik meg, mert mivel a Nintendo nem támogatja, ezért semmilyen Nintendós terméket nem lehet promotálni. Mindezért nagyon hálásak vagyunk.

Íme egy kis játékajánló:

És végül bescanneltem a Dr. Mario német nyelvű leírását, amit letöltés formájában közzé tennék. Ha lesz egy kis időm, lefordítom magyarra:

Dr. Mario (NES) Spielanleitung

Újabb két magyar Club Nintendo magazin

Sikerült bescannelni a Game Parktól elkért Club Nintendo magazint, valamint Spartacus nemrég beszerzett a vateráról egy másik számot, így kettőt tudok most közzé tenni. Az enyém .jpg formátumú, a másik pedig pdf, megmondom őszintén jobban preferálom a jpg-t a scanneknél (főleg az album borítók esetében), mert ha kell valami kép, vagy szöveg, akkor azt könnyebb kivágni.

A Game Parktól csak úgy kaphattuk meg az újságot, ha vásároltunk nála, bagszi vett egy Mario Kart-os gatchát. A gatcha egy gömb (mondjuk labdának), melyben egy kicsi figura van. Sok érte a 990 forint, főleg annak fényében, hogy a ma már nem létező Mint a TV játékboltban 390 forintért vettünk Super Mario Galaxy labdákat kb. 2-3 éve. De azért is vette, hogy ne üres kézzel menjünk el onnan. Meg kell mondani, hogy nagyon megváltozott a Game Park helyzete. Nem is kellett elbeszélgetni a főnökkel, az arcára volt írva, hogy távolról sem megy annyira fényesen az üzlet, mint régen. Az egyik legszembetűnőbb furcsaság, hogy csak sima Nintendo DS  óvan kiállítva japán Nintendogs játékkal, ahelyett, hogy orrba-szájba reklámoznák a Nintendo 3DS-t. Egy darab nem volt az üzletben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy már a Nintendo Magyarország is úgyszólván letette róla a kezét, biztos sokkal több bevétele származik az 576, Media Markt, Saturn által. Nem csoda, akkora árréssel adják a játékokat, hogy abból nagyon jól megélnek. A Game Parkkal nem is csak a nagyon magas árak miatt van (inkább volt, mert tényleg kicsit mérsékelték az árakat), hanem az, hogy nagyon kiesik a fővárosból. 17. kerület, Rákoscsaba, Kucorgó tér... Kétszer voltam ott az utóbbi időkben, és egész idő alatt egyedül voltam. Az nagyon szép, hogy mind az Örs Vezér Tértől a 97E, mind Kőbánya-Kispesttől a 202E, mind Kőbánya alsóról a 162-es busz egyből odavisz, de az út legalább 35 perc, és ha el is beszélgetünk, vásárolunk ott, elmegy legalább másfél óra azzal, hogy egy üzletben voltunk. És ahogy a mellékelt ábra mutatja, a budai Game Park sem lendít sokat a helyzeten, hiába könnyebb elérni, a Déli Pályaudvartól 10 perc séta, vagy a 61-es villamos visz oda, a Csörsz utcánál kell leszállni. Ugyanis mind a két alkalommal a főnök volt bent, és nemhogy nem volt lelkesedés az arcán, de nagyon akarta, hogy vásároljunk a bagszival. Több dolog iránt is érdeklődtem, és a dobozos N64 Lylat Wars-ra még 1000 forint kedvezményt is adott volna, ha megveszem akkor ott. Sajnos a rossz üzletpolitika ezt az eredményt hozza maga után. De a hajó igazából még nem süllyedt el. Én nem tudom, hogy anyagilag hogy áll az üzlet, és nem is vagyok annyira jártas a pénzügyekben, de ha a helyükben lennék, akkor a következőt csinálnám: Hatalmas akció, pl. 50% minden Mario játékra, csak ma, csak itt, csak önöknek, be kell csalogatni az embereket, biztos vagyok abban, hogy egy hét alatt nagyobb bevételük lenne, mint most egy hónap alatt. És ha összejött annyi pénz, nyitnék a belvárosban valahol egy Game Parkot. Mert igazából a fent említett műszaki- és videojáték üzletekben veszik a játékokat. Van az a vásárlói réteg (igaz elsősorban gazdagok), aki nincs képben az árakkal, vagy nem számít neki, mennyiért veszi, csak legyen meg az adott játék. Az az üzlet a Keleti Pályaudvarnál az Arzenál üzletházban, az nagyon hiányzik. Nagyon jó üzlet volt, belvárosban volt, jó játékkínálattal, és lehet, hogy az üzletház magas bérleti díjat kért, de valahova máshova Budapest belső kerületébe elköltözhettek volna. Nem véletlen vannak a kisebb konzolboltok is a belvárosban. Nagyon sajnálnám, ha a végleges bezárás lenne a sorsuk, nincs még egy olyan konzolbolt, mely ennyire promotálja (promotálta) a Nintendót.

Végül ajánlanék egy weboldalt, retroujsag.atw.hu Spartacus egyik barátja készíti, ide kitesz minden régi számítógépes, konzolos újságot, hogy ha eredetiben nem is, de digitálisan meglegyen az utókornak. Igazi ritkaságok is vannak kint.

És kiraktam a vaterára a SNES The Magical Quest: Starring Mickey Mouse játékot, akit érdekel, az 1.500 forintért meglicitálhatja, vagy 2.000 forintért azonnal megveheti.

Szétnézőben

Voltam ma a Game Parkban azzal a szándékkal, hogy a náluk levő magyar Club Nintendo magazint elkérjem. Megnéztem, de nem volt valami jó állapotban. A logó ki volt vágva, és több helyen is össze volt firkálva, úgyhogy inkább otthagytam.

Jobban szétnéztem az üzletben, és mintha egy fokkal olcsóbbak lennének az áraik. Remélhetőleg nem szemkáprázat, de az összes DS játék... nem azt mondom, hogy olcsó lett, de ezek az árcédulák már kellemesebbek az emberi szemnek. Egyedül a Mario játékok rohadt drágák. Ugyanis a Game Park "üzletpolitikája", hogy a Mario játékok árait nem kell levinni, mert az úgyis olyan nagy név, hogy azt magas áron is elviszik. Mario Kart DS 9.990 Ft, Mario & Luigi: Bowser's Inside Story 10.990 Ft. És azért akármennyire is szép a fóliás Nintendogs, de már az sem ér meg 6.990 forintot. De amúgy a többi árak elfogadhatók. A Wii játékok is olcsóbbak lettek egy kicsivel, azért kellemesebb ránézni a Super Mario Galaxy 2 9.990 Ft-os árára, de a Wii esetében is drágábbak a Mario játékok, ugyanez igaz a 3DS-re is. Vásárolni majd visszatérek oda, ha lesz pénzem, mert van nekik Nintendo 64-re 1080° Snowboarding 2.000 forintért, az pedig érdekel engem. Egyszer játszottam vele, kellemes játék volt, és szeretnék ismét játszani vele. Az nekem megér annyi pénzt. És van nekik még két Game Boy Advance-re Link Kábel 1.500 forintért, dobozosan, nagyon jó állapotban, mind a kettőt szeretném birtokolni. Igaz, van már 1 darab, de ha 4-en akarunk egy GBA játékkal játszani, akkor 3 Link kábel kell. Úgyhogy, fogjuk rá, hogy történik valami jó dolog, aztán lehet, hogy csak a végtelen optimizmusom mondatja velem?

Magyar Club Nintendo magazin

No azért az, hogy néha szidom a Stadlbauert, az nem azt jelenti, hogy a kezdetektől fogva ugyanez a mentalitás jellemzi őket, mint ami most. Régen tényleg mindent megtettek, amit csak megtehettek annak érdekében, hogy szerény hazánkban ismert név legyen a Nintendo, és meg is lett az eredménye: A Super Nintendo tisztes hírnevet kapott nálunk, sokan ismerték, és akik megengedhették maguknak, azok rendelkeztek is egy példánnyal.

De hogy volt magyar Club Nintendo magazin, arról én sem tudtam akkoriban, csak jóval később értesültem róla, amikor elkezdtem folyamatosan venni a Garfield magazinokat, és ugye minden év végén volt egy előfizetői kártya, hogy fizess elő a kiadó lapjaira, és a listában szerepelt olyan, hogy Nintendo. El nem tudtam képzelni hogy nálunk is van ilyen. SOHA nem láttam ilyet újságosoknál. És mivel gondolom, a régi gárda már rég nem dolgozik ott, ezért nagyon nem is lehet utánajárni, hogy hol lehetett akkoriban hozzájutni egy-egy ilyen újsághoz, a mostani Stadlbauer kommunikációs képessége meg olyan, hogy hozzájuk képest műsorvezető lehetnék.

A 3DS Hungary-ből Spartacus nagyon retro rajongó, és van neki egy magyar Club Nintendo magazinja, amit bescannelt, és szeretné, ha ezek elterjedtté válnának, így megengedte, hogy én is közzé tegyem az 1994. januári számot:

Magyar Club Nintendo Magazin - 1994. január

Vegyétek, vigyétek, nagyszerű olvasmány! Elolvastam egy pár cikket, találtam egy pár kivetnivalót, de összességében azt mondhatom, hogy ha széles körben elterjedt volna, akkor méltán lett volna népszerű az újság.

Ezúton is szeretnénk közzé tenni egy felhívást, hogy akinek van régi magyar Club Nintendo magazinja, az scannelje be, és segítsen, hogy minél több számot közzé tudjunk tenni!

Három akciós magyar CD

Voltam ma a WestEnd-ben, és szétnéztem a Media Markt-ban, és van egy pár korábban Sony által kiadott CD akciós áron, 750 forintért, vettem is hármat.

Akik ismernek, azoknak furcsa lehet a Ganxsta Zolee CD. Nos igen, annak ellenére, hogy a stílusa nem kompatibilis az enyémmel, mégis iszonyúan tetszik amit csinál. Pedig nem szerettem őt mindig, az elején kifejezetten utáltam, hogy beszélhet valaki trágárul az az embereknek? Akkoriban volt nagyon híres a Keleti oldal, nyugati oldal dala. Később, a bátyám megvette a Helldorado CD-t, és többször hallgatta a jelenlétemben, és megtetszett. Olyannyira, hogy többször kölcsönkértem, hadd hallgassam. És teljesen megszerettem, amit csinált, mert egyrészt felfedeztem, hogy mekkora tehetség, másrészt meg megtanultam megkülönböztetni, hogy mi az, amit komolyan kell venni tőle, és mi az, ami poén. Például, ahogy a nőkről beszél, 13 éves fejjel felértem, hogy biztosan nem éli úgy az életét, ahogy elrappeli a lemezein, hogy minden éjszaka vadássza a csajokat, meg nem él alvilági életet. De nagyon nagy tehetség, és néhány dalban úgy rappel, hogy az kifejezetten nevetésre ingerel, azokról tudtam, hogy nem kell komolyan venni, de vannak dalok, ahol a barátság jelentőségéről beszél, azok teljesen komolyak. És később a Csaba Centerben, az Alexandrában, ha nem is olcsón, de úgy fogalmaznék, hogy elfogadható áron megtaláltam az összes albumát kazettán, és összegyűjtöttem őket. A maxikat is megtaláltam, tökre örültem neki. Mostanában annyira nem hallgatom, de néha előveszem, a kazettái is megvannak, és néhányat CD-n is megvettem azóta.

Az Ákos CD-n nagyon meglepődtem, hogy megtaláltam olcsón az egyik legnagyobb CD-jét. O_O Pedig az összes albuma még ilyen 3.000-4.000 forintos áron van, mert a mai napig nagyon kelendőek, ehhez képest nagy változás ez a 750 forintos ár. De örömmel vettem meg. Ez az egyik legjobb albuma. Én nem vagyok annyira radikális véleményen, hogy ez az utolsó normális albuma, hogy de hogy utána átment egy stílusváltáson, az tény, ami nem is volt annyira rossz, mert nekem még az Ikon is nagy kedvenc. Sokkal inkább azt sérelmezem, hogy az Új törvény albumtól  kezdve teljesen nyilvánvalóan politikai indíttatásúak a dalszövegeinek többsége. Pedig most is tud jó dalokat írni. De az tény, hogy a csúcs a '90-es években volt. Ezt az albumot is most jó újra hallgatni, ezek a dalszövegek teljesen mások voltak. Nagyszerűek, én mindig Sztevanovity Dusánhoz hasonlítom a képességét, de mégis Dusánt egy okból jobban szeretem: Ákos Indiántáncos dalszövegei nagyon elvontak, meg lehet érteni, hogy miről akar énekelni, de olyan érzésem van, mintha csak a kiválasztottak érthetik meg, hogy miről is akar valójában énekelni. Dusán szövegei meg ehhez képest sokkal szélesebb kör számára érthető, és mégis annyira professzionálisan fogalmazza meg a gondolatait a világ dolgairól, hogy öröm minden egyes alkalommal hallgatni, és az előző rendszerben íródott dalszövegek is valahol most is aktuálisak.

Ha Ákos, akkor természetesen a Bonanza Banzai is jöhet. Örültem ennek a CD-nek. ^^ Egyébként az együttest eléggé későn ismertem meg komolyan, 2001-ben, ezek közül is a Jóslat volt az utolsó, amit először hallgattam meg, egyben a legnagyobb hatással volt rám. 2001 őszén, gyakorlatilag pont életem egyik legrosszabb korszakában találkoztam ezzel az albummal, emiatt még jobban depresszívnek éreztem ezt az albumot. Olyan dalokkal, mint a Csak a dal, és az Evelyn Roe, ezekre a mai napig nagyon fejemben van, és mindig meghűl bennem a vér, amikor eszembe jutnak, nagyon-nagyon szépek, és nagyon szomorúak. Éppen most hallgatom ezt az albumot, ma már azért egy kicsit egy másabb, de visszajönnek azok az érzések. Nagyon élénkek az emlékeim ebből a korszakból, de ma már egy kicsit más színben látom. A 2001-2003-as időszakban volt egy depressziós korszakom, és azért volt jó megélni, mert tudom, hogy mennyire rossz volt az, és a mai napig, ha baj történik, akkor eszembe jut, hogy milyen volt az, és attól nem jutok előre, hogy teljesen magamba roskadok, ezért van az, hogy felveszem a harcot a megmérettetések ellen, és hát itt vagyok. ^^ De azért most az albumot is más hallgatni, annyira nem tartom már depresszívnek, bár ez a Térj vissza című dal, ahol most tartok, ez pont nagyon kellemes. De már előre várom a 9. tracket. Jól esik hallgatni olyan albumokat, melyeket régen szerettem.

Egy kis Nintendo is álljon itt, ugyanis megjött a vaterás rendelésem, egy Club Nintendós újság, és 576 KByte melléklet. A Club Nintendo magazinnak nagyon örültem, mert exkluzív-értéke van számomra. Az alul látható két kártyát azt nem most kaptam, azok még nagyon-nagyon régiek, 1993-ból valók. Csak azért fényképeztem le, mert a kártyák hátoldala egy levelezőlap, amit, ha visszaküldünk, az osztrák Stadlbauer-nek, akkor Club Nintendo tagok lehettünk, és nem tudom, hogy milyen kedvezményekkel járt, de a Club Nintendós újságról már akkor is tudtam, és nagyon szerettem volna megszerezni, de sajnos nem lehetett. De most megtaláltam ezt, és nagyon örülök neki. ^^ 1993. februári, van benne Super Mario Land 2: 6 Golden Coins, The Legend of Zelda: A Link to the Past, Sim City, és Super Mario Kart, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Mindegyik cikk több oldalas, végigjátszások, leírások, és grátiszként Super Mariós képregény. Szerepel benne Megaman, és Wario is. Élvezet volt olvasni, én megint imádom a német nyelvet! :D Ugyanis én németül kezdtem el tanulni 2. osztályban. Az ok egyszerű: Minden Super Nintendós papír, és a dobozon az írások is német nyelvűek voltak, és érteni akartam, hogy mi van odaírva. És meg kell mondjam, szerénység nélkül, nagyon jól ment általános iskolában a német, szinte végig ötös voltam belőle. Aztán gimnáziumban minden megváltozott. Ugyanis az ottani német tanár fiatal, kezdő volt, és nem volt rendszer a tanításában, és úgy összekutyulta az egészet, meg megutáltatta velem a német nyelvet, hogy nagyon sokat felejtettem azóta. Viszont mostanában egyre gyakrabban kacérkodok a gondolattal, hogy megint elővegyem a németet, akár a "Wie heißt du?"-ig visszamenőleg. Szeretném tudni a nyelvet, mert ki tudja, mikor jöhet jól. Egy ilyen újság elolvasásához biztosan.