Vége az egyetemi éveknek

Hat év fél év után, a mai nappal egy sikeres szóbeli vizsgával lezártam az egyetemi éveket. Büszkén jelentem, hogy mától én is diplomások táborát erősítem!

Nem volt feltétlen nehéz a szóbeli vizsga. Először volt a szakdolgozatvédés. Összefoglaltam a témaválasztás okát és célját, válaszoltam a feltett kérdésekre. Ez hollandul ment, egész jól. Legfeljebb egy-egy szó nem jutott eszembe. Aztán volt nyelvészet: "A főnév alaktana" tételt húztam ki. Ez is nagyjából jól ment. Beszéltem a többes számról, névelőkről, kicsinyítőképzőkről. Ezt is hollandul mondtam, és jól ment. Viszont az irodalomból elég nehéz tételt húztam: "A hűség témája a régi irodalomban", ezért ezt mondhattam magyarul. Ez azért nehéz téma, mert a középkori holland irodalom meglehetősen komplex. Nemcsak mert több témáról szól egy adott irodalmi mű, hanem mindegyik témát részletesen ki lehet elemezni egy mű kapcsán. De azért is nehéz, mert a szimbolikák mai fejjel nehezen értelmezhetők. Igazán egy-egy holland irodalmi mű egy külön könyvet kitenne. Igyekeztem a tudásomnak megfelelően megoldani, és szerencsére elegendő volt a tudásom ahhoz, hogy sikeresen levizsgázzak.

Ezzel egy 2017 szeptembere óta tartó korszakot zártam le az életemben. Pontosabban, ha belevesszük az előkészületeket, akkor 2016-ban kezdtem el. Hiszen 2005-ben, amikor érettségiztem, nem csináltam emelt szintű érettségit. Ezért először ezt kellett. Ekkor még úgy voltam, hogy informatikát akarok az egyetemen tanulni. Egyrészt mert érdekelt, másrészt meg ebből érettségiztem jelesre, és úgy voltam vele, hogy ez determinálja az egyetemi tanulmányokat. Azért is érdekelt az informatika, mert ahol csak dolgoztam, azt láttam, hogy az informatikus elvan ott hátul, csak az a dolga, hogy a cég informatikai rendszere flottul működjön, egyébként aranyélete van. Ezt is irigyeltem. A másik, ami miatt tanulni akartam, hogy elegem volt a sok idétlen munkából. Egyszerűen méltatlannak éreztem magam hozzájuk. Ezért úgy döntöttem, hogy bevállalok néhány évet annak reményében, hogy diplomával sokkal jobb lehetőségeim lesznek.

Ehhez először emelt szintű érettségit tettem le angol nyelvből. Úgy emlékszem, hogy megfordult a fejemben, hogy informatikából csináljam meg, de ahhoz olyan magas szintű tudás kellett, amiről előre tudtam, hogy nem fogom tudom elsajátítani, ha 2017 szeptemberében el akarom kezdeni az egyetemet. Így maradt az angol. Ezzel egyébként két legyet ütök egy csapásra, hiszen a sikeres emelt szintű érettségi egyenrangú a középfokú nyelvvizsgával. Tehát nem lesz gondom a nyelvvizsgával sem. Először 2016 októberében próbálkoztam meg, ekkor néhány százalék híján nem lett meg a jeles, így 2017 májusában újra nekimentem. Ekkor már sikerrel vettem az akadályt, így a jeles emelt szintű érettségivel együtt szert tettem egy középfokú nyelvvizsga bizonyítványra is. Egyébként ahhoz képest, hogy már akkor is eléggé magabiztosnak éreztem az angol nyelvtudásomat, elég sokat kellett készülnöm. Meglepett, hogy mennyi hibám volt az érettségi felkészítő feladatokon. Ráadásul azt tartottam furcsának, hogy az egyik feladatsoron nagyon jól ment az olvasott szöveg értése, de a hallott szöveg értése katasztrófa volt. A másikon meg vica versa. Itt tanultam meg, hogy mennyire nem egyformán állítják össze a feladatsorokat.

Végülis bekerültem a BGE-PSZK-ra Gazdaságinformatikus szakra. Szerettem ide járni, mai fejjel azt mondom, hogy tanultam hasznos dolgokat itt is, de végsősoron nem sikerült elvégezni. Ahogy sokaknak, nekem is a Matematikai alapokba tört bele a bicskám. De igazából a többi tárgy is olyan volt, hogy már örültem, hogy ha meglett a közepes. De sokáig azért nem éreztem ezt problémának, mert azt láttam, hogy egyetemen már az is nagyon jó, ha megvan a kettes. És amilyen kérdések voltak a vizsgákon, határozottan úgy éreztem, hogy már a kettesért is meg kellett küzdeni.

Egyébként azt gondolom, hogy végül meglett volna a diploma, de amikor ötödjére mentem neki a Matematikai alapoknak, és még akkor is csak 20% körüli eredménnyel tudtam a ZH-t megírni, akkor a napnál is világosabb volt, hogy ez nekem nem fog összejönni. Meg akartam csinálni, tanultam, ahogy tudtam, de hogy végül semmire nem volt elég, az eléggé demotiváló volt. Még az Alkalmazott matematikát is tudtam teljesíteni. Igazából szerettem mindent, de egy dolgot élveztem igazán: Az OBIC által szervezett japán nyelvtanfolyamot. Dr. Székács Anna és Dr. Sato Noriko a mai napig az egyik legjobb tanárok, akik valaha is tanítottak engem.

2019 végére még nem egészen világlott meg, hogy eltévedtem ezzel a szakkal, de ekkor kezdett el érdekelni a holland nyelv. A rövid történet: Találkoztam egy holland sráccal, akivel egész jól összebarátkoztunk. Annyira szimpatikus volt nekem, hogy nyelvtanulásra motivált. 2020. januárjában kezdtem el, akkor voltam először Hollandiában. És annyira megszerettem az országot, hogy végleg eldöntöttem: Váltani fogok. Néderlandisztikát fogok tanulni, és Hollandiában fogok élni. Fel is vettek a KRE-BTK-ra.

Az első félévben még párhuzamosan csináltam a hollandot és az informatikát. Ekkor volt az, hogy ötödjére veselkedtem neki a matematikának. De ekkor már bosszantott a matematika, mert már ott volt a nyelv, amivel hasznosabban tölthettem volna az időt. Valamit igyekeztek segíteni, hogy könnyebben menjen, de hát egyszerűen reménytelen volt. Ezután már biztos voltam abban, hogy fel fogom adni a BGE-t. Ekkor már tudtam, hogy mit akarok, és teljesen feleslegesnek éreztem, hogy olyannal töltsem az időt, ami nem is ment, de már célom se volt vele. Tehát az igazat megvallva, részint magamnak is csináltam, hogy ne sikerüljön a matematika. De meg merem kockáztatni, hogy akkor se sikerült volna a ZH, ha minden figyelmemet a matematikára összpontosítom. Ekkor már sokkal jobban vonzott a humán terület.

Így hát maradt a holland. És sokáig nagyon jól ment, mert már úgy mentem az egyetemre, hogy végigcsináltam a "Megszólalni 1 hónap alatt: Holland" nyelvkönyvet. Tehát az alapok már megvoltak. Ezért az első 2-3 félév kiválóan ment. Megéreztem annak a különbségét, amikor megkönnyebbülök, hogy éppen megvan a kettes, és örülök az ötös vizsgáknak. Ezért nem is volt kérdés, hogy itt vagyok a helyemen.

De itt is voltak hullámvölgyek. Sajnos volt, hogy alábbhagyott a lelkesedésem, mert volt időszak, amikor annyira fellángolt ismét a japánok iránti imádatom, hogy szinte teljesen elnyomta a hollandok iránti érdeklődésemet. És ez meg is látszott az eredményemen. Romlottak, nem lelkesedtem annyira az órákért. Egyszerűen meg kellett erőltessem magam, hogy tudjak teljesíteni. Ráadásul ez a mélypont nemcsak azért jött rosszkor, mert ekkor már magasabb szinten voltunk, mint amikor elkezdtem a holland szakot, hanem mert elkezdtek bejönni a holland nyelvnek azon sajátosságai, amik megkülönböztetik a német nyelvtől. Ugyanis a német nyelvtudásomnak is köszönhetem, hogy az első időkben olyan gördülékenyen ment a nyelvtanulás, mint az óvodásoknak. Pont a legrosszabbkor akadtam el, amikor igazán szükségem lett volna az extra motivációra.

Volt egy pár elégséges, de amennyire csak lehetett, azért igyekeztem jobb jeggyel teljesíteni az adott tantárgyat. De az tény, hogy akkor sokkal nehezebb volt. Végül sikerült egy olyan egyensúlyt kialakítani magamban, hogy egyformán érdekel a holland és a japán nyelv és kultúra. És mind a kettőben jó akarok lenni.

Ebben biztos, hogy besegített az is, hogy a végére a rosszabb eredmények ellenére elfogadták az Erasmus jelentkezésemet, így tanulhattam Hollandiában. Az első félévet a Christelijke Hogeschool Ede-ben nagyon szerettem. Ott nemcsak sok hasznos dolgot tanultam, hanem a légkör is inspiráló volt. Meg megszerettem Ede és Wageningen városokat. Aztán a Universiteit Leiden egy újabb mélypontot hozott az egyetemi tanulmányaimba. Az egy nagy ugrás volt nekem. A tananyag is sokkal magasabb szintű volt (mégis csak egy nagyhírű egyetemről van szó), a rideg légkör sem segített a lelki állapotomon, ahogy az sem, hogy a teszteken 80%-ot kell teljesíteni, hogy az sikeres legyen. Hát, ha valahol akkor itt tényleg meg kell dolgozni azért, hogy egyáltalán meglegyen a vizsga. Úgy kell elképzelni, hogy 60% volt a legjobb eredmény, amit el tudtam érni, és arra a holland osztályzat szerint 1,4-et kaptam... Úgy, hogy 10-es skálán osztályoznak, és 6 jelenti az elégségest. Ez nemcsak demovitáló, hanem demoralizáló is volt. Kialakult bennem egy "leszarom az egészet" érzés, miközben borzalmasan frusztrált voltam, hogy szinte sehonnan nem kaptam biztatást. Így kénytelen voltam abbahagyni és hazajönni.

Ekkor láttam meg azt, hogy egy egyetem alapszakja a felső határ nálam. Az a személyes intellektusom felső határa. A Hogeschool, mint főiskola (tehát Hollandiában a mai napig van főiskola), gyakorlatilag olyan szinten van itt az oktatás, mint egy magyar egyetem alapszakán. De az Universiteit Hollandiában az az egyetem keménymagja. Leidenbe mintha egyből egy mesterképzésen vettem volna részt. Ez már egyértelműen meghaladja a képességeimet. Igazából nemcsak a magas szintű képzés volt, ami nehézséget okozott, hanem az a kötöttség, amit elvárnak a diákoktól.

Mondjuk már eleve a BGE-re is úgy mentem, hogy csak az alapszak, de a Néderlandisztikán is biztos voltam abban, hogy csak az alapszakot végzem el. Úgy voltam vele, hogy majd a mesterszakot elvégzem az életben, a magam ritmusában. Tehát az Erasmusos tanulmányok végül azt igazolták vissza, hogy helyesen gondolkodtam ebben.

Persze a fejlődés nem áll meg. Könnyen elképzelhető, hogy az intellektusom idővel fejlődik annyira, hogy akár képes lennék egy mesterszakot elvégezni, de ezt már tényleg kötetlen formában. Nem mondom, hogy soha, mert bármit hozhat a élet, de jelen gondolkodásom szerint nem szeretnék többé iskolai keretek között tanulni. Jó volt ez a 6 és fél év, de untig elég volt.

Van még egy ok, ami miatt egyetemre akartam járni. A sok értelmetlen munka teljesen elvette a kedvemet. Voltak konkrét rossz élmények is, amik csak erősítették a munkahelyek iránti szorongásomat. Azért akartam egyetemre menni, hogy időt nyerjek és oldjam magamban ezt a szorongást. Tehát nemcsak munkahelyek terén akartam magamnak jobb lehetőségeket, hanem mentálisan is fejlődni akartam. Rájönni az elakadásaim okaira és pszichológus segítségével oldani. Mostanra érzem úgy, hogy nagyjából sikerült. Mostanra tudtam egy olyan jellegű önbecsülést felépíteni magamban, hogy talán egy munkahely nem fogja tudni csak úgy lerombolni. A hét hátralévő részét kiadom magamnak szabadságnak, aztán jövő hétfőtől, ha minden jól megy, mehet élesbe a dolog.

Egy szó három nyelven ugyanúgy

Amióta benne vagyok a holland nyelvben nem győzök rácsodálkozni, hogy mekkora a hasonlóság a német, a holland és az angol között. Próbáltam bizonyítani a Leideni egyetemen, hogy a holland nyelv hidat képez az angol és a német között, de sajnos mivel nem volt tudományos alapja, ezért visszadobták az esszémet. Azóta leginkább csak magamat tudom elkápráztatni, hogy milyen összefüggésekre jövök rá.

A mai találmányom, az "egyedül" szó hasonlósága németül, hollandul és angolul. Íme:

Német: Allein → alles + ein egybeírva
Holland: Alleen → alles + een egybeírva
Angol: Alone → all + one egybeírva

Tehát ezen három nyelven az egyedül nem más, mint minden egy. Ez olyan, mintha magyarul azt mondanám, hogy "mindegy". Van is ilyen szavunk, csak hát teljesen mást jelent. A 111 is mindegy.

Egyébként a legnagyobb felismerésem a német és a holland nyelv közötti kapcsolatra az volt, amikor rájöttem arra, hogy is írják az angolok a "holland" szót, és hogy írják le saját magukat a németek.

Deutsch → D_ut_ch

Ez nem lehet véletlen.

Nyelvi teszt eredményének elemzése

Néhány hónapja kitöltöttem a Topszótár weboldalán lévő nyelvi tesztet, ma ismét megtettem, hogy lássam, mennyit változott a nyelvtudásom. Az angolt is és a németet is kitöltöttem.

Az angol teszt eredményére nem vagyok büszke, mert rosszabb eredményt értem el, mint előző alkalommal.

Előzőleg 33 pontra adott B2-es szintet, most 30 pontra B1-et. Nagyon magas szinten tényleg nem tudok angolul, mert ebben az egyre nehezedő teszt végén már olyan mondatok voltak, hogy nemhogy értelmezni nem tudtam a mondatot, de a szerkezetet nem láttam át. A végére szinte már csak tippeltem. Gyerekkoromban magántanártól tanultam angolul, méghozzá a Chatterbox című nyelvkönyvből. Az egy négyrészes nyelvkönyvsorozat, a rajzok kifejezetten azt az érzetet adják, hogy gyerekeknek készítették. Emlékeim szerint valahol a 3. kötetnél hagytuk abba, a 4. kötetet nem vettük már. Onnantól kezdve innen-onnan tanultam angolul, de rendszerezetten utána soha. A mai napig nem ismerem az összes múlt időt, hogy mikor melyiket használjuk, ugyanez igaz a feltételes módra is. Meg érdekesnek találom a mondatok végén a "will you" "don't you" ... szerkezetet, de ezeket is csak érzésből használom, egyébként fogalmam sincs, hogy mikor melyiket kell használni. Megvan a középfokú nyelvvizsga, de szükségem van arra, hogy magasabb szinten is legyen valami rendszerezett nyelvtudásom, hogy onnan aztán át tudjak menni C1-be.

A német eredménye viszont kellemes meglepetés volt.

Az önmagában meglepett, hogy németből jobb eredményt értem el, mint angolból. Mindenesetre, hogy 36 pontra B1-et kaptam, míg angolból korábban 33-ra B2-t, azt sejteti, hogy valamit változtattak a rendszeren. De a tényleg, hogy németből kevesebb problémám volt a mondatok olvasása közben. Jobban felismertem a nyelvtani szerkezeteket, jobban tudtam a helyes választ és érzékelhetően kevesebb ideig tartott a német teszt kitöltése, mint az angol teszté. És ez főleg a hollandnak köszönhető. Ugyanis sok nyelvtani szerkezetet a hollandból ismertem fel. Most, hogy már tanuljuk a bonyolultabb nyelvtant hollandból, ezeket ismertem fel a német tesztben. Tehát lényegében nekem ez egy német-holland közös nyelvi teszt volt, ugyanis minden, amit megtanultam hollandból, jelöltem be itt is helyes válasznak és mind jó volt. Az már csak pluszba jött, emlészem az um...zu - damit közti különbségre, illetve az egész német szöveget tényleg könnyebb volt olvasni.

Csak titkon reméltem, hogy a holland majd javítani fog a német nyelvtudásomon, és úgy néz ki, hogy ez tényleg így lesz. A magasabb szintű angol nyelvtant meg megpróbálom elsajátítani a Topszótár nyelvtani anyagából. Nagyon jó online szótárnak tartom, ezt használom mindig, amikor angolból vagy németből nem tudok valami szót.

Donnie & Frans Duijts – Frans Duits

Az utóbbi napokban, hogy motiváltabb legyek nyelvtanulás terén, több idegen nyelvű lejátszási listát is kerestem Spotify-on, ahol német, holland és spanyol nyelvű dalokat tettek egy-egy listába. Fogok róluk részletesebben is írni, de most röviden annyit, hogy a hollandok pop zenéje kiütéses győzelmet aratott a másik kettő felett. Több példát is említettem már korábban, hiszen nagyon jó dalai vannak Eefje de Visser-nek, valamint ígéretes karrier áll Froukje előtt is, de álljon itt egy újabb példa arra, hogy miért is érdemes holland pop (néderpop) zenét hallgatni.

Ezt a dalt már korábban, a Radio 538-on is hallottam, és már akkor felfigyeltem rá, hogy mennyire szórakoztató. De az az igényes, színvonalas szórakoztatás, ahol nemcsak hogy hallgatsz egy jó dalt, hanem elő is adják az énekesek, ráadásul meg is nevettet. Mert miről szól ez a dal? A nyelvtanulásról. És az abból fakadó nehézségekről, esetlegesen kínos jelenetekről. A két holland énekes találkozik egy lánnyal, akibe egyből beleszeretnek. Ám akad egy komoly akadály az ismerkedéssel: A lány csak németül és franciául beszél. Így az énekeseknek meg kell tanulni a két nyelv egyikén, hogy tudjanak beszélgetni a lánnyal. Hát hajrá! Ugyanakkor a dal pont azt a kínos helyzetet figurázza ki, amikor azzal próbálsz meg bevágódni a lánynak, hogy te milyen jól beszéled a nyelvét, próbálsz vele beszélgetni kézzel-lábbal mutogatsz, hogy valahogy megértesd magad vele, de végül csak egy “auf wiedersehen” a válasz. A két énekes közül az egyik németül, a másik franciául tanul és versengenek a lányért. Az egyik sikert arat. De vajon melyik?

Hihetetlenül jól van előadva a dal, pont attól vicces és szórakoztató, hogy saját magukat figurázzák ki. Saját magukat járatják le a lány előtt, és képesek ebből viccet csinálni. A borító is masszív önirónia, hiszen úgy néz ki, mint egy nyelvkönyv hanganyaga, még nem voltak megáltallottak odaírni, hogy “Uw Frans Duijtse taalhulp” (Az ön francia, német nyelvsegédje), hogy aztán könnyezve nevessek a borítón. Nagyon ritka az ilyen színvonalasan szórakoztató dal, amit ráadásul komolyan megírtak. Tehát van munka a dalban. A zene nagyon jól szól, és ahogy összehozták a melodikus éneket a rappel, az valami zseniális!

És végre egy videoklip, mely hűen visszaadja a dal hangulatát!

Ahogy nyelvkönyvvel, szótárral mászkálnak az utcán, aztán azzal próbálnak valahogy kommunikálni a lánnyal… Gyakorlatilag nem is kell lefordítani a szöveget, pontosan azt csinálja a két énekes, amit épp énekelnek (rappelnek). Az egész fantasztikus munka, végig mosolyogva néztem a videoklipet, mert annyira jól visszaadják a kellemetlen helyzet vicces mivoltát. És pont ez az, ami miatt kiváló a dal is, meg a videoklip is: Kit érdekel, hogy hibázol? Emberi dolog. Nevetnek magukon, tele van a dal öniróniával, és a dal végén ott a megoldás: Ne azzal pózolj a lány előtt, hogy mennyire tudod a nyelvet, hanem, hogy mennyire érdekel a nyelv. Kérd meg rá, hogy tanítson. Ennél jobb megoldás nem kell a nyelvi különbségek áthidalására.

Nagyon-nagyon szükség van az ilyen színvonalas dalokra 2021-2022-ben is. Itt egy kiváló példa arra, hogy igenis ma is lehet olyan dalt írni, amire évtizedek múlva jó eséllyel ugyanúgy legendaként fogunk emlékezni, hogy a néhány évtizeddel ezelőtti mesterművekre most. Ez a dal tele van életerővel, energiával, ráadásul munkát fektettek bele. Nagyon jó érzés tudni, hogy ma is készülnek minőségi dalok.

Ének: 9/10
Zene: 9/10
Szöveg: 8/10
Hangszerelés: 9/10
Borító: 9/10
Hangulat: 9/10

+ Egy kiváló dal a jelenünkből.
– Lehetne hosszabb

88%

Nyelvtanulás Spotify-jal

Az utóbbi időkben kezdtem el komolyabban használni a Spotify-t nyelvtanulásra. Tudtam már régóta, hiszen tanárok is beszéltek róla, hogy lehet találni nyelvtanulós podcastokat, ahol lassabban, érthetőbben beszélnek, így könnyebben érthető, mit mondanak. De ezt igazán csak most fedeztem fel magamnak.

Olyannyira, hogy azt is csak most fedeztem fel magamnak, hogy vannak különböző lejátszási listák nyelvek szerint. Lehet az adott ország aktuális dalait is hallgatni, illetve különböző nyelvtanulós lejátszási listák is vannak. Alapvetően három nyelv érdekel: Német, holland és spanyol, ezekkel foglalkozok komolyabban.

Először a dalokról írnék röviden. Nagy reményekkel kezdtem el hallatni a "Deutschland pop" lejátszási listát, hiszen a Radio Köln-ben hallgatott német dalok azt tanúsították számomra, hogy a német pop zene, azért egy alapvető színvonalat képvisel.

Ehhez képest csalódásként éltem meg, hogy lényegében a német dalok ugyanarra a sablonra íródtak. Alig tudok különbséget tenni köztük. Néha hallgatom ezt a listát, de azt hiszem, inkább megmaradok azoknál az előadóknál, akik jobb német zenéket csinálnak. Például Max Giesinger, Mark Foster, Johannes Oerding, illetve ide jöhetne még Michaelt Schulte is, ha ő is németül énekelne. Az angolt preferálja, de a néhány dala kifejezetten tetszetős.

Ehhez képest a holland könnyűzene kellemes meglepetés, mert itt meg pont az van, hogy a Radio 538 ad olyan dalokat, amik inkább kellemetlenek, ehhez képest ez a lista meglehetősen változatos.

Itt találkoztam először Donnie-val, aki az egyik legviccesebb rapper, akivel valaha is dolgom volt. Ő az a rapper, aki nem úgy gúnyolja ki a másikat, hogy megalázza, hanem még emeli is a munkásságuk értékét, miközben jót nevetünk a viccein. Igazi parodista, és olyan lemezborítói vannak, hogy tényleg, kevés lemezborítót találtam annyira ötletesnek és viccesnek, mint az övét. De az többiekre is érdemes figyelni, hiszen itt van például S10, Froukje és néhány kiválóság. Kellemesen csalódtam a holland pop zenében (Néderpop), érdemes hallgatni ezt a listát.

Azt nem tudtam, hogy mit várjak a spanyoloktól, amit kaptam, az minden elképzelést alulmúlt.

Hallgatom, hallgatom a dalokat, de csak oda jutok magamban, mintha megállás nélkül hallgatnám a Despacitót... Alig hiszem el, hogy pár éve, amikor a Despacito híres lett, hogy azzal lényegében az egész latin pop zenét megismerjük, hiszen szinte teljesen lefedi a latin pop repertoárt. Baromi kellemetlen, pedig azt hittem, hogy egy ilyen szép nyelvhez jobb dalokat írnak, ehhez képest Thalia és Natalia Oreiro dalai teljesen igényesek. Ezt tényleg már csak azért hallgatom, hogy esetleg spanyol nyelvű dalokat hallgassak, de ilyet...

És bemutatnék néhány podcast csatornát, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Az Easy German kifejezetten kellemes, jó hallgatni.

Mindenféle témát kibeszélnek németül. Szívesen hallgatom őket, bár elég gyorsan beszélnek, de azért ki lehet venni a szavakat.

Nemrég indult el az Easy Spanish podcast csatornája is.

Mivel vélhetően egy cég szárnya alá tartozik az Easy German és az Easy Spanish, ezért itt is arról van szó, hogy mindenféle témáról beszélgetnek spanyolul. Csak itt is gyorsan... a spanyolokhoz jellemző gyorsasággal beszélnek. És aki hallott már spanyolokat beszélni, az tudja, hogy ez mit jelent.

Létezik Easy Dutch csatorna is, de ők egyelőre csak YouTube-on vannak, ellenben van egy nagyon jó holland nyelvtanulós podcast csatorna, a "Zeg het in het Nederlands".

Ez azért nagyon jó, mert holland anyanyelvű beszél lassan hollandul, így akár lehet is ismételni, amit mond. Itt is az van, hogy nemcsak egy adott témáról beszélnek, de megcsinálják azt is, hogy egy-egy nehezebb holland szót körülírnak, elmagyarázzák, hogy mit jelent. Úgyhogy nyelvtanulás szempontjából ez a leghasznosabb.

Akit jobban érdekel a holland nyelv és Hollandia, annak ajánlom figyelmébe a "De twaalf provinciën" podcast csatornát.

Ez Hollandia 12 provinciáját mutatja be részletesebben a maga sajátosságaival. Ezt már inkább azoknak ajánlom, akik már jobban tudnak hollandul, mert elég gyorsan beszélnek. De érdekes, hogy létezik ilyen csatorna, jó hallgatni.

A holland nyelv rejtelmei

A holland nyelvben számomra nemcsak az okoz nehézséget, hogy idiomatikus nyelv, ezért nehéz bizonyos beszédfordulatokat áthozni magyarra, hanem az is, hogy vannak holland szavak, amik nagyon hasonlítanak egymásra, és ezeket hajlamos vagyok összekeverni. Az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor az egyetemen az egyik dolgozatban "bestellen" (rendelni) helyett "bestelen" (meglopni valakit) igét írtam, ami főleg annak fényében volt vicces, hogy egy éttermi vacsora volt a szituáció, úgyhogy ott nem rendeltük a kaját, hanem "megloptuk". De ugyanígy összekeverem a "reden" (ok) és a "raad" (tanács) szavakat. A két szó alapszerkezete hasonlít és ha ide vesszük, hogy a "raad" többes száma "raden", akkor jobban érthető, hogy miért keverhető könnyen.

De az utóbbi időkben felfedeztem néhány érdekességet, ami mindenképp érdekessé teszi számomra a nyelvet. Az egyik az, hogy a germán nyelvek szavakban is őrzik a német és a holland nyelv hasonlóságát. Elég csak arra gondolni, hogy hogy van németül a német és angolul a holland:

Deutsch -> D_ut_ch -> Dutch

Sokan nem tudják egyébként, hogy az angol nyelv is germán nyelv, tehát a németből fejlődött ki. Csak azért nagyon kevés a hasonlóság, mert az angol vált le elsőként az ősi közös germán nyelvről és indult el önálló útjára. A holland pedig a legkésőbb, azért a nagy hasonlóság. Bár magasabb szinten már tud zavart okozni rendesen a német nyelv, ugyanis több olyan németből átvett holland szó létezik, amit a hollandok másképp használnak. Jó példa erre egy modális partikula páros a német "doch" és a holland "toch". A gyökerük ugyanaz, de a németek jellemzően a tagadás tagadására (mintegy "de, igen" jelentéssel bír) használják, míg a hollandok kérdésben felhangzó állítás (kételkedés) megerősítésére használják "..., toch?", vagy úgy, hogy ha valami negatívumot, vagy tudomásuk szerint nem létező dolgot állítanak, akkor néha hozzáteszik, hogy "toch?", mintha arra várna, hogy a beszélő partner cáfolja meg az állítást. Ez pedig utalás a német gyökerekre.

A másik érdekesség szintén az egy betű különbségre utal. Ugyanis a "man" és a "maan" szavakat is gyakra keverem, és hajlamos vagyok a "maan"-t is férfiként fordítani. Mert gyakran a "maand"-ot gondolom holdnak, ami a hónap, csak nekem a "maand"-ba a "maandag" (hétfő) is bezavar nálam. De igen... Mi van akkor, ha bizonyos férfiakhoz köthető szavak égitesthez köthetők?

Zon en Maan (Nap és Hold)
Zoon en Man (Fia és Férfi)

Ha egyes spirituális megmondók szeretnek játszani a magyar nyelvvel, akkor ez holland szemmel szintén elgondolkodtató. Sőt, még egy német-holland furcsaság. Miért van az, hogy a német "nicht" nemet jelent, de a holland "nicht" meg unokahúgot? Ha már itt a nemek is előkerültek.

Még egy pár ilyen hasonlóság és elmegyek Hollandiába Stand Uposnak. Egyrészt az egy szavas különbségek is teremthetnek vicces helyzeteket, másrészt a végére álljon itt még egy példa a német-holland "ugyanaz a szó mást jelent" esetére. Júniusban, amikor Hollandiában folyamatban volt a bankszámla igénylés, elég lassan ment, de reméltem hogy ha bemegyek a bankfiókba, akkor megtudhatom a számlaszámomat. Ilyet mondok az ügyintézőnek:

Mag ik de bankrekeningnummber wissen?

Nem értettem, hogy miért néz rám olyan furcsán az ügyintéző. Először azt gondoltam, hogy rosszul artikuláltam, ezért megismételtem a kérést. Megint értetlenkedés. Már én kezdtem magam kellemetlenül érezni, de aztán az a hirtelen pillanat, amikor villámként csapott a fejemben, hogy "wissen" német jelentését használtam... Az lesújtott. A "wissen" ugye tudni valamit németül. Hollandul is létezik az ige, de törölni jelentéssel bír. Hollandul a tudni valamit, az "weten". Izzadságcseppek gyöngyöződésével az arcomon villámgyorsan helyesbítettem. Később nevettem rajta, de ott és akkor kellemetlen volt.

Fog zavart okozni a holland nyelv Hollandiában, már látom.

Holland írások szerkezeti elemzése

Tegnap elkeztem azt csinálni, hogy holland weboldalakon úgy olvasok szöveget, hogy kiírom az ismeretlen szavakat, megtanulom és figyelem a mondatokat nyelvtanilag. Ez segíthet abban, hogy minél több területről tanuljak meg új szavakat. Tegnap például egy Super Mario 3D All-Stars tesztet olvastam el. Ez már csak azért is felkeltette az érdeklődésemet, mert a teszt írója csak 60%-ra értékelte és kíváncsi voltam, hogy miért. Alapvetően igaza volt sok mindenben: Jól néz ki, de láthatóan nem dolgoztak annyit a játékon, hogy megérje még egyszer megvenni. Amit nagyon dicsért, az a Super Mario Galaxy, ahogy annak az irányítását áthozták Joy-Conra. Azt el tudom képzelni, hogy most is élvezetes lehet, az a játék tényleg mesteri lett. De hogy leértékelte a Super Mario Sunshine-t... Ez nálam plusz pont a barátok minősítésénél. Pontosan azokat sorolta fel, amik miatt én is bosszankodtam annak idején. Borzalmas kamerakezelés, és én még az irányítással is megszenvedtem, úgyhogy a mai napig nincs végigjátszva nálam. És gyanítom, hogy már nem is lesz. A Super Mario 64 meg maradt ugyanolyan, mint amilyen volt, csak valamivel szebb a Nintendo 64-es stílusú grafika, a HDMI-kábelnek köszönhetően. Egyébként nagyon megnéznék egy felújított, modernizált Super Mario 64-et a Nintendo DS-es (Super Mario 64 DS) extrákkal. Az tényleg nagyot szólna!

Nyelvtanilag is jó nézni a mondatokat, ez is egy módja a nyelvtanulásnak. Egyrészt folyamatosan látom azokat a nyelvtani szerkezeteket, amit már tanultunk, másrészt amit tudok németből, azt itt is folyamatosan látom, tehát közvetve a németet is ismétlem vele. Egyik német lánynak írtam egy mondatot hollandul, azt mondta olyan, mintha északnémet (Plattdeutsch) lenne. Az "észak"német stimmel is, hiszen Hollandia Németország északi részével határos. Mellesleg Németország szinte egész északi része síkság. Van egy olyan gyanúm, hogy ezért hívják Hollandiát Németalföldnek, hiszen a német síkság ott folytatódik, és hát ugye Hollandiában sem a magaslati levegőtől szédülnek meg az emberek.

Érdekes volt azokat a összetett mondatokat is olvasni, amiket egyébként teljesen értek. Figyelve a mondatszerkezetet, átlátom nyelvtanilag is, de ha valaki arra kér, hogy magamtól írjak ilyen mondatot, nem biztos, hogy menne. Ez az A2-es szintű nyelvtudás. Felismerek már szavakat, ki tudom következtetni belőlük a mondat jelentését, látom is a nyelvtani szerkezetet, de önállóan még nem tudom használni. Ezért kell sokat tanulni. Terveim szerint a tavaszi félév során fogok olyan témákban holland szövegeket írni, amikről épp tanulunk. Ha nem lesz ilyen házi feladat, akkor magamtól. Holland, holland minden mennyiségben, meg nem állok a C1-es szintig, de inkább még feljebb.

Tanulás holland egyetemen - 1. rész

Hát, őszintén nagyon remélem, hogy egy hosszú sorozatot kezdek most el. Mindenesetre ez az előfutára a jövőmnek, a nagy váltásnak, amikortól semmi nem lesz olyan, mint eddig volt, de minden esély megvan arra, hogy jobb legyen, mint eddig bármikor is volt az életemben. Egyáltalán nem túlzás titokzatosan fogalmazni. A lényeg: Holnap indítják az Erasmus pályázatot, de én már a héten elkezdtem összeállítani a szükséges dokumentumokat, hogy a lehető leghamarabb be tudjam adni a jelentkezésemet.

Akár már hétfőn. Amiről biztosan tudom, hogy szükség lesz, az egy önéletrajz és egy motivációs levél. Magyar és az adott külföldi nyelven, melyen tanulni fogunk az egyetemen. Én végül három nyelven írtam meg: Magyarul, angolul és hollandul. Magyarul csak ki kellett gondolnom, hogy miért vagyok motivált abban, hogy Hollandiában tanuljak, aztán ezt lefordítani angolra és hollandra. Az angol fordítás eléggé nehezen ment. Elég jól tudok angolul, elbeszélgetek külföldi ismerősökkal, barátokkal, de nagyon ritkán látok hivatalos írást, így nehéz volt a motivációs levelet átírni angolra. Ami a legfurcsább: Az elöljáró szavak okozták a legnagyobb nehézséget. Mondjuk akármilyen nyelvről van szó, én és az elöljáró szavak esküdt ellenségek vagyunk. Konkrétan németből hamarabb megtanultam a kötőszavak utáni helyes szórendet az összetett mondatok esetében, mint az elöljáró szavak helyes használatát, különösen ha vonzatos igékről van szó. De végül az angol ha nehezen is, de összejött. Ami érdekes volt számomra, hogy a holland fordítás jobban ment. Nyilván a magam alapfokú tudásával még nem rázok ki a kisujjamból hivatalos írást, kértem online szótár és fordítóprogram segítségét, de mégis jobban ment. Nyilván nem az volt, hogy egy az egyben bemásoltam a lefordított mondatokat, hanem azt alaposan átnéztem, és még én is találtam bennük hibákat, amiket javítottam. De az volt az érzésem, hogy jobban flowban vagyok a holland nyelvvel, mint az angollal.

Persze emberi segítséget is igénybevettem a fordításhoz. Az angol változathoz a nővérem segítségét kértem, végülis már 20 éve lakik Angliában, gond nélkül ki tudná javítani a hibákat. Végül egy angol tanár ismerősének küldte el és ő javította a hibákat. Elsőre amikor ránéztem a javított változatra, és láttam a sok áthúzást és megyjegyzést, na mondtam magamban, ennyit ér az angol tudásom, minek is csinálom ezt az egészet? Aztán, ahogy jobban átnéztem, annyira mégsem rossz, de látszott, hogy nincs jártasságom hivatalos szöveg írásában. Egy-két javított mondat annyira szép volt, hogy ha csak én fele ilyet tudnék kreálni, igazán elégedett lennék magammal. Hátha sikerülni fog ilyen is a későbbre.

A holland változathoz két barátom segítségét kértem. Végül abba is sok javítást eszközöltünk, de elsősorban stilisztikailag egyszerűsítettünk a szövegen. Nagyjából mindkettejük konklúziója az volt, hogy néhány elgépelési és nyelvtani hibától eltekintve ez a szöveg túl jó a jelen szintemhez képest. Értettem, hogy mire gondolnak. Tudják ők is, hogy ennyire még nem tudok hollandul, mint ahogy ezt összehoztam. Majdnem 3 óra telt el, mire kész lettünk vele. Az volt a legérdekesebb, amikor én sem tudtam, hogy mit akartam ott írni. Néha túlzottan szofisztikáltan fogalmazok magyarul, a fordítóprogram meg hülyén hozza át az adott mondatot (tényleg sokat javítottam a kiadott szövegen), és akkor elővenni a meglévő holland nyelvtudásomat, amit meg nem tudok, azt vagy a németből következtettem ki, vagy szótárból néztem ki az adott szót, amit furcsának tartottam. Ebből hoztam ki magam az első változatot, amit nevezzünk vázlatnak. Az volt a baj néhány mondatnál, hogy annyira bonyolultan írtam le magyarul, hogy már amiatt volt értelmetlen. Komolyan el kellett gondolkodnom azon, hogy írjam át, hogy egyszerűsítsem, hogy legyen értelme is. Aztán azt írtuk át hollandra. Végül meglett. Egyébként megmaradt bennem néhány új szó, ahogy miközben írtam, majd javítottuk a holland movitációs levelet, így új értelmet nyert a belé fektetett munka.

Alapvetően két célom volt azzal, hogy hollandul is meglegyen. Egyrészt a szándékom komolyságát akartam ezzel jelezni, másrészt meg ha lesz olyan óra Hollandiában, ami hollandul lesz megtartva, akkor ne legyen probléma. Márpedig lehet, hogy szükség lesz rá. Három egyetemet ajánlottak ahogy rákérdeztem, hogy hova érdemes menni tanulni: A Leideni egyetemet, az Utrechti egyetemet és a Groningeni egyetemet. Illetve plusz két belga egyetemet, de Belgium nálam nem játszik. A lényeg az, hogy a múltbéli tapasztalataim szerint fognak kérni tantárgytervet, hogy miket tervezek a megjelölt egyetemeken tanulni. Ki lehet keresni a tantárgyakat az egyetemek weboldaláról, úgyhogy nem kérnek lehetetlent. A Leideni egyetem teljesen rendben van. A weboldalon találtam olyan angol nyelven is tanított tárgyakat, melyeknek hasznát veszem az itteni tanulmányaim kapcsán. Az Utrechti egyetem oldalán viszont csak hollandul találtam "Nederlandse taal en cultuur" szakot, és azon belül sem találtam sok olyan tantárgyat, ami fontos lenne az egyetem szempontjából. Megjegyzem, én magam tanulnám azokat, kifejezetten érdekesnek tartom. De az is szempont, hogy az itteni egyetemet tényleg befejezzem három év alatt. A legfurcsább, hogy hollandul volt meghirdetve a "Nederlands als vreemde taal". Teljesen jó a szóválasztás, tényleg "vreemd", hogy hollandul hirdetnek meg holland, mint idegen nyelv tárgyat. A Groningeni egyetem weboldalán van holland nyelvoktatás angolul, de ott meg nem tudtam kihalászni részletes tantárgytervezetet. Azt hiszem, még szükségem lesz segítségre, ha tényleg kérnek tantárgytervezetet. A legérdekesebb tantárgyat a Leideni egyetemen találtam: "Obstacles in Learning Dutch as a Second Language". Ezt kurvaisten, hogy fel fogom venni, ha bejutok ide.

Első körben ennyi. Hálás köszönetem Humbbynak és KaiGRT-nek a holland segítségért. A könnyeimmel küszködök boldogságomban, ha eszembe jut, hogy ilyen értékes emberek vannak a baráti körömben.

Jelenlegi német nyelvtudás

A Topszótár weboldalán van külön szintfelmérő angol és német nyelvből, ahol egészen C1-es szintig mérik fel a nyelvtudást. Egy 50 kérdéses teszt keretében kaphatunk képet a jelenlegi szintünkről.

Ez nagyjából ott van, ahol vártam. Alapvetően tudok kommunikálni németből, sok mindent megértek, de azért vannak hiányosságok. Például szenvedő szerkezetben nem mernék lazán kihozni egy mondatot. Ami fontos, mert a németek szeretik használni a szenvedő szerkezetet.

Ahogy egyre többet tanulok hollandot, és ahogy fedezem fel a hasonlóságokat a német és holland szavak és nyelvtan között, úgy van egyre nagyobb igényem, hogy újra tanuljak németül. És februártól fogok is. Ugyanis a Károlin nagyon sok lehetőség van nyelveket tanulni a Nyelvi lektorátusnak köszönhetően. Egyébként első helyen a Germanisztikát jelöltem meg, de azért rostáltak ki 0 ponttal, mert nincs németből emelt szintű érettségim. De egyáltalán nem bánom, mert a Néderlandisztikával igazából jobban jártam, mert Hollandia és holland nyelv a fő csapásirány nálam. De van lehetőség külön tanulni németül. Nagyon bízok abban, hogy az egyetem végére össze tudok hozni egy magabiztos B2-es szintű német nyelvtudást, akár C1-eset is. Akármennyire is tapasztalom a nyelv nehézségeit, egyszerűen imádom a németet. Főleg most, hogy megkönnyíti a holland nyelv alapjainak a megtanulását. Nálam a két nyelv erősíti egymást, ez a német nyelvterület nagyon közel áll hozzám.

Úgyhogy nyelveknél a németre és hollandra kerül a fókusz, hobbi szinten szívesen veszem a japánt, az angol meg azért, mert mindenki beszéli...

Almási Kitti könyv és Jégvarázs II DVD

Sikerült megvenni Almási Kitti legújabb könyvét, illetve a Jégvarázs 2 DVD-t.

Ahogy írtam korábban, sok jót remélek az új Almási Kitti könyvtől, mert a Facebook, Instagram oldalaiban és YouTube csatornáiban is sok jó gondolatot oszt meg, amelyeket a könyvből idéz. Ezeket rendkívül progresszívnek gondolom, tényleg az tetszik, hogy nem ítél el semmilyen rossznak bélyegzett tulajdonságot, hanem keresi azok az okát, gyökerét, ezáltal ad rájuk magyarázatot. Ezt azért tartom fontosnak, mert így válnak kimondhatóvá olyan dolgok is, amik ha nem is feltétlen tabuk, de szégyen kimondani, mert biztos, hogy megbélyegeznek miatta. Ezért ezeket csak a legközelebbi barátoknak mondjuk el. Azt remélem, hogy több ilyet fogok olvasni a könyvben. Az biztos, hogy a fejezetcímek érdekfeszítőek, biztos vagyok abban, hogy végig fogom olvasni. Fogok még írni róla.

Örülök, hogy feltámadt a Pro Video, így jönnek az újabb Disney DVD-k. Első körben a Jégvarázs 2 és a Toy Story 4 jelentek meg, jövő szerdán jönnek az Aladdin és az Oroszlánkirály élőszereplős változatok DVD-i. Igazából nem terveztem ilyen korán megvenni a Jégvarázs 2 DVD-t, de amikor láttam, hogy rajta van a német szinkron és német felirat, akkor semmi kétségem nem volt, hogy ez kell nekem, méghozzá a lehető leghamarabb! Szerintem nincs is olyan magyar kiadású DVD-m, amin van német szinkron vagy felirat. És én, aki akármennyire szenved a német nyelvvel, mégis imádja, ez nálam nagy súllyal vetett a latba, amellett, hogy Disney DVD. Mindenképp meg fogom nézni németül is, de ma magyarul, mert most láttam először. Így első végignézés után alapvetően tetszik, inkább kellemes csalódás volt. Bár az eleje, az a túlzott idilli kép nekem már túl sok volt, de a kaland része kifejezetten tetszett. De az, amiért volt az egész kaland az nekem a nagyobb a füstje, mint a lángja tipikus esete. De majd megnézem németül meg angolul is (természetesen az angol szinkron is rajta van).

És akkor a két DVD együtt, Egyébként soha nem voltam nagy rajongója a Jégvarázsnak. Akkor jöttem rá, hogy mi nem tetszik benne, amikor megnéztem az első filmet angolul is. Ez azon kevés Disney klasszikusok közé tartozik, amelynek nem tetszett a magyar szinkronja. Túlzásosan negédes, tenyérbemászó, annyira érződik, hogy a tizenéves lányok a célközönség, mert a különböző relikviáknak ők lesznek a fő vásárlói csoportja. Viszont amikor megnéztem angolul, jobban átjött a történet mondanivalója. A poénok viccesebbek voltak, és többet nevettem az egészen. Kíváncsi leszek a német szinkronra, remélem úgy jobban fog tetszeni a második film.

Amit még soron kívül meg fogok venni, az az Aladdin élőszereplős DVD. Azon ugyanis flamand szinkron és holland felirat van! Flamand, a belgák által beszélt holland nyelv! Kezdjük egyébként egyetemen tanulni a holland és a flamand nyelv közti különbséget. Azért van néhány, mindenképp meg fogom tanulni, de egyébként sokkal inkább Hollandia-párti vagyok. Drága holland barátom, Humbby mondta, hogy előszeretettel gúnyolódnak a belgák által beszélt holland nyelven, és az a helyzet, hogy meg tudom érteni, hogy miért. Néhány alkalommal holland nyelvórán házi feladatként meg kellett nézni néhány tanító jellegű videót. Néhány videónál feltűnt, hogy egyáltalán nem olyan a holland beszéd, mint amilyet megszoktam. Akkor esett le, hogy miért, amikor megláttam a linkben a ".be" végződést. Ez belga weboldal, és amit hallottam, az flamand stílusú holland. Irgalmatlanul bántotta a fülemet, nagyon csúnyán mondják a "g" és "ch" betűket. Ha valaki azt mondja, hogy a holland nyelv erősen hörgős, harácsolós, a flamand ennek a négyzete. Nem mondom, a dél-hollandok beszédét is szokni kellett, de az még hallgatható számomra. Az északon élő hollandok beszélik szépen (a mi fülünknek) a nyelvet. Ők a g-t szinte úgy mondják, mint mi, a ch meg inkább a német ch-hoz hasonlít. Mindenesetre meg fogom nézni az Aladdint flamand-hollandul is, mert azért érdekel. Meg becsülöm, hogy végre nyugati nyelveken is adnak ki Magyarországon DVD-ket.

Bevált nyelvtanulási módszer

Hosszabb idő után jelentkezek ismét. Sokkal több időt töltök a holland nyelvtanulással, mert felvettek a KRE Néderlandisztika szakára, úgyhogy holland nyelv minden mennyiségben.

Úgy néz ki, nekem az a módszer válik be, hogy folyamatosan írok mondatokat az adott nyelvtani szabállyal. És bevált az is, hogy a Start! német nyelvkönyv szövegét fordítom le hollandra, és csinálom meg a munkafüzet feladatait. A 9-es leckénél tartok, és már a második füzet felénél is túl vagyok. Nagyon sokat írok, van olyan, hogy egy nap alatt 4 és fél oldalt. Nagyon repetitív, és szerintem nem is lenne népszerű a módszerem, mert egy átlagos nyelvtanuló számára unalmas ennyire sokat írni. Velem is előfordul, hogy mentálisan lefáradok a sok írástól, de nekem így rögzülnek a szavak, mondatszerkezetek és nyelvtani szabályok. És egyáltalán nem unalmas számomra, mert motivált vagyok. Bár egyébként írok én is itt-ott nyakatekert mondatokat (túlmagyarázottakat), valószínűleg, ha majd jól fogok beszélni hollandul, akkor majd egyszerűbben fogom magam kifejezni, de hogy rögzüljenek belém a szavak, kifejezések, ezért most így írok.

Illetve szavak megtanulásához azt szoktam még csinálni, hogy felütöm a Kezdők holland nyelvkönyvét egy oldalon, és az azon szereplő szavakat, kifejezéseket elolvasom egy párszor. Nem arra megyek rá, hogy helyből megtanuljam (bemagoljam), hanem csak párszor elolvasom. Aztán, ha legközelebb megint ott nyitom ki, akkor a képek alapján ismerős lesz már a szó, és így könnyebben megjegyzem.

Így visszamenőleg azt tudom mondani, hogy nem vált be nekem a PONS - Megszólalni egy hónap alatt Holland nyelvkönyve. Elég gyorsan végigvehető egy lecke, pont azért, mert kevés a feladat, így nem lehet gyakorolni az aktuálisan megtanult nyelvtani szabályokat. Ritkán is veszem elő, miután a végére értem, és ugyan beugranak innen dolgok, de alapvetően azóta tudom jobban a dolgokat hollandul, amióta a Start! német nyelvkönyvet fordítom hollandra. Szükségem van a sok írásra, gyakorlásra, hogy belém rögzüljenek. Sok könyv, sokféle módszert ajánl, de alapvetően azt lehet mondani, hogy a munkát nem lehet megúszni. Időt kell fektetni a nyelvtanulásba. Persze, hogy melyik a jó módszer, az egyénfüggő. Annak, ai vizuális, lehet olyat is csinálni, hogy teleragasztgatni a szoba falait szavakkal, nyelvtani szabályokkal, folyamatosan nézegetni őket. Illetve weboldalakat olvasni. Nem tudok olyan weboldalt, ahol egyszerű nyelvezetű holland szöveget lehet olvasni. Azt tudom, hogy japánosoknak van az NHK hírportálnak egy egyszerűsített változata, ahol kezdő japánosok is könnyebben értelmezhető szöveget olvashatnak. Hollandból ilyenről nem tudok. Vagy a nu.nl-t, vagy az rtlnieuws.nl oldalakat szoktam olvasni. Már amennyit tudok, mert még csak az alapokat tudom. Szavakból ki tudom következtetni, hogy miről szól az adott mondat, szöveg, de attól még messze vagyok, hogy el is tudjam olvasni.

Aki pedig hang alapján tud jobban megjegyezni, az akár nyelvkönyv hanganyagot hallgathat. Abban nagyon jó a fentebb említett Megszólalni 1 hónap alatt nyelvkönyv, hogy jó a hanganyag. Holland anyanyelvűek mondják a szöveget, így autentikus holland beszédet sajátíthatunk el, ha visszamondjuk, amit hallunk. Illetve hallgathatunk rádiót is: Radio 538 a klasszikus nálam, de meglepődtem, hogy létezik 100% NL rádióadó is. Ukrán barátom vicces kedvében volt amikor mutattam neki, írta, hogy "100% Non-Legal". Gratulálok éles elméjéhez. Egyébként jó holland módjára szinte teljesen narancssárga a weboldal. "Koningsdag" hétvégéjén narancssárgába öltöznek a hollandok, valamint a holland labdarúgó válogatott színe is narancssárga. Az Ons Oranje név is sokat elárul, bár az érdekes, hogy a narancs, mint gyümölcs hollandul "sinaasappel". Kicsit elkalandoztam. Szóval: hanganyag hallgatása, illetve aki nem szívbajos a saját hangjától (én pl. nagyon az vagyok), az fel is veheti saját magát, ahogy mondja a szavakat, és visszahallgathatja, ezáltal magát ellenőrizheti, hogy jól mondja-e a szavakat.

Szókártyák használata is jó ötlet, ma már erre külön alkalmazások állnak rendelkezésre, de akár a hagyományos kártyák használata is segíthet. Ezeket bárhol elő lehet venni, megnézni a szavakat rajtuk. Most, hogy 30% kedvezmény van különböző nyelvkönyvekre a Libriben, arra gondoltam, hogy ennek keretében megveszem a PONS német szókártyáit. A kezdő relatíve olcsó, és ha a főnevek névelőit is tartalmazza, akkor sokat segíthet, mert németből is gyakran csak azért nézek meg egy szót, mert nem tudom a névelőt, és ugye a ragozás, és a háromalakú determináns miatt a német nyelvben komoly szerepet játszik a névelő.

Visszatérve a holland nyelvre, valami elképesztő, hogy néhány holland nyelvű dal szövege mennyire egyszerű. Van néhány dal, ami tetszik, és a nekem tetsző dalokat mindig bejelölöm Spotify-on. Természetesen digitális kislemez formájában is elérhető, ami meglepett, hogy néhány holland nyelvű dalnak az instrumental verzióját is kiadták, mint a japán daloknál. Hát mondom, megcsinálom a karaokét belőlük. Ahogy olvasgattam a dalszöveget, tagoltam a szótagokra a szavakat, totál meglepett, hogy az A2-es szintű nyelvtudásommal szinte teljesen értettem amit olvastam. Egy-egy szó volt, amit nem tudtam, de is olyan, hogy utánanézek, aztán az egész dalszöveget értem. Na most vagyok annyira két lábbal a földön, hogy tudjam, hogy nem nekem lett hirtelen akkora a nyelvtudásom, hogy jelentkezhetek középfokú nyelvvizsgára (Holland nyelvből egyébként csak ORIGO nyelvvizsgát lehet letenni), egyszerűen maguk a dalszövegek annyira egyszerűek, hogy alapszintű nyelvtudással meg lehet érteni őket. Ráadásul az egyik holland nyelvű dalból meg is bántam, hogy megcsináltam a karaokét (Bilal Wahib: Tigers), mert annyira ostoba szövege van, és a srác is olyan stílusban énekel, mint aki nagyra van magával, mint egy társaság nagymenője. A végére már kifejezetten kellemetlenül éreztem magam, de legalább maga a dal csak 2:10 körüli hosszúságú, ezért nem tartott sokáig. És amint ráéreztem a ritmusra, már nem volt nehéz időzíteni a szótagokat.

Az egyetemen a Néderlandisztika mellett a germanisztika lesz a minor (már most eldöntöttem, ez azért jelzésértékű, hogy mennyire veszem komolyan), feltett szándékom ugyanis, hogy németből egy masszív B2-es szintű nyelvtudást összeszedek. Egyébként jelentkeztem a KRE-re Germanisztikára, eredetileg ezt jelöltem meg 1. helyen, de amikor kihozták az eredményt, döbbenten láttam, hogy 0 pontot írtak oda, mint eredmény. Először éltem a gyanúperrel, hogy azért van ez így, mert Germanisztikára sokan jelentkeztek, Néderlandisztikára meg jóval kevesebben, ezért egy kicsit "módosították" az eredményt, hogy többen legyenek hollandon. Igazából nem is bántam volna akkor sem, ha ez az igazság, mert sokkal jobban benne vagyok a hollandban. De amikor megkaptam a részletes pontozást, akkor láttam, hogy mivel nincs emelt szintű érettségi németből, ezért lett az összeredmény is 0 pont. No igen, Germanisztikán alapvető követelmény az emelt szintű német érettségi, ezért ha az nincs meg, az egész képzés bukta. Egyébként a Start! német nyelvkönyv feladatait még 2013-ban megcsináltam meg, és elképesztő most látni, hogy mennyi hibát vétettem annak idején. Hogy merészeltem "deshalb" és "trotzdem" után egyenes szórendben írni a tagmondatot? Ott olyan fordított szórend van, mint annak a rendje. A fordított szórend lényege a kiemelés. Azért kezdjük az igével a mondatot, mert a cselekvésen van a hangsúly, mert azzal magyarázom meg valaminek a lényegét, értelmét. A deshalb esetében erről van szó, hiszen magyarázás történik, a trotzdem pedig ellentmond. Valaminek így lenne értelme, valami így lenne természetes, mégis másképp vannak a dolgok. Szerencsére ez ma már evidens számomra.

Összegezve tehát, a nyelvtan elsajátítására a repetitív mondatalkotást javaslom. De ez nem jöhet be mindenkinek, mert ugyan belénk rögzül a nyelvtani szabály, de aki fárasztónak, unalmasnak tartja, az jó eséllyel nem lesz motivált, emiatt nem fogja tudja megjegyezni. Aki motivált a nyelvtanulásra, az úgyis megtalálja a saját módszerét. Egy biztos: Nyelvet tanulni munkás dolog. Nem lehet megspórolni a munkát, ebben senki ne reménykedjen, és ne higgye el senkinek, bárki is ígéri.

Teljes kezdők nyelvkönyve sorozat

Ma megvettem a "Kezdők magyar nyelvkönyve kínaiaknak" című könyvet, ezzel meglett az az öt könyv, amit a kezdők nyelvkönyve sorozatában meg akartam venni.

Nem rosszak ezekből is lehet nyelvet tanulni. Ezeket meg úgy vettem, hogy ezekből is lehet nyelvet tanulni, és a holland nyelv tanulásakor jól is jött néha ez a könyv. Mindenhol "het theater" van írva színháznak, de itt "de schouwburg"-nak volt írva. Nyilván értik a hollandok a Theatert is, de ha van egyedi szavuk rá, akkor miért is ne tanuljam meg azt? A kedvencem a mozi: "de bioscoop". Erre is egyedi szavuk van a hollandoknak.

Az ötödik könyvet, a kezdők magyar nyelvkönyve kínaiaknak, nem magamnak vettem, hanem egy bizonyos személynek. Nagy örömömre úgy tűnik, hogy van rá okom.

Vicces hőhullám

Teljesen megbolondítja a németeket a náluk uralkodó hőség. Tegnapelőtt a Radio Köln-ben, amikor időjárás-jelentés volt a hírek után, a bemondó a "Hitzewelle" (hőhullám) szó után egyszer csak elnevette magát. Én csak lesek, hogy mi ebben olyan vicces, de megmosolyogtatott.

Sokkal viccesebb volt tegnap reggel az RTL Guten Morgen Deutschland időjárás-jelentése. Már csak azért is, mert pont akkor ébredtem fel, na mondom magamban, belenézek az RTL reggeli műsorába, miről beszélnek? Épp a 8 órási hírek volt, az időjárás-jelentés meg már egyébként is érdekesen indult. Aztán a bemondó egyszer csak fogta magát, és elnevette magát. De annyira, hogy végig se tudta mondani. Még valamit próbált ott mondani, aztán amikor már csak egy 'tschuldigung-ra futotta tőle, akkor már én sem bírtam tovább. Nagyon jól indult a tegnapi napom. Ilyen nevetést nagyon ritkán hallani TV-ben. Kerestem a videót, hogy beágyazzam ide, de nem találtam meg. az RTL weboldalán kint van a videó, de nincsenek beágyazási lehetőségek.

Kár érte, mert tényleg vicces volt.

Maradjon vagy menjen?

Napi szinten nézem a német RTL-t, hogy minél jobban értsem a német beszédet. Igazából akkor szoktam nézni, amikor közéleti műsorok vannak: Explosiv, Exklusiv, híradó, meg hétfőnként a Legyen ön is milliomos németül (Wer wird Millionär?), meg néha belenézek az RTL saját gyártású sorozataiba. Így összesítve azt gondolom, hogy a német kereskedelmi média a magyarhoz képest még relatíve fogyasztható. Persze egyáltalán nem értéket közvetítő műsorokat kell elképzelni, főleg, hogy az a két sorozat, amibe belenézek, az Alles was zählt és a Gute Zeiten Schlechte Zeiten épp csak annyival jobb a Barátok köztnél, hogy a színészi játék némileg jobb, egyébként ugyanolyan semmitmondó és hülyeség a történet, mint minálunk. A többi műsor, a híradó érdekességként elmegy, de a Legyen ön is milliomos kifejezetten élvezetes. Mondjuk ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy Günther Jauch nagyon szimpatikus TV-s személyiség. Azt látom nála, hogy úgy áll bele a kereskedelmi média idióta poénjaiba, hogy ő maga nemhogy nem veszít a munkásságának értékéből, hanem még ő emeli magához a kereskedelmi TV színvonalát. Sportriporterként is ismert, egyszer olvastam róla, hogy az egyik focimérkőzés, amit közvetített, több mint 1 órán keresztül állt valami affér miatt (nem emlékszem már, mi volt az), kommentátor társával mindenféle vicces beszólásokkal tartották fenn az érdeklődést, és az idő alatt, amíg állt a meccs, nagyobb volt a nézettség, mint a meccs alatt. Egyébként nem mindig értem, hogy mit mond, de sokszor ahogy mondja, már az önmagában nagyon megnevettet, mert annyira nyilvánvaló, hogy vicceset mond. Néha mondom legkedvesebb német barátomnak, Noelnek, hogy ugyan jelentkezhetne a vetékedőbe, hiszen annyira okos. De mindig csak egy "NIEMALS!" a válasz a részéről. Élete élményét hagyja ki.

Nemrég volt egy műsor az RTL-en, amit tényleg nagyon érdekesnek tartottam. Ez pedig a "Come back oder weg", ahol néhány gyerek és fiatal felnőtt próbál ki különböző retro cuccokat, amiket ma már senki, vagy kevesen használnak. Benyomásaik alapján pedig eldöntik, hogy az ma is hasznos, érdekes, visszatérhet (come back), vagy nincs rá szükség (weg). A németeknek még van is mit mutogatni, hiszen volt néhány kelet német "csoda", ami még hozzánk is eljutott, ilyet azért megnéznék. Nem emlékszem, hogy láttam ilyet, de néhány érdekesség tényleg volt. Az egyik amin meglepődtem, hogy volt egy analóg fényképezőgép (amibe filmet kellett beletenni), na arról vajon mit gondolhatnak? Arról szinte mindenki azt gondolta, hogy nincs rá szükség. És tényleg, eszembe is jutott, hogy 2003-ig nekem is filmes fényképezőgépem volt, akkor kaptam az első digitális fényképezőgépet, és azzal az erővel le is váltotta nálam a régi fényképezőgépet. Ha kvázi én magam elő tudom hívni a képeket, akkor minek szórakozzak filmes fényképezőgéppel, amivel ráadásul alig tudok képeket csinálni? Már akkor is azon voltam, hogy minél több képet csináljak, minél több mindent örökítsek meg, de anyám mindig rám szólt, normális képeket csináljak. Amiben igaza is volt, hiszen filmet venni sem volt mindig lehetőség (egy filmmel 24 vagy 36 képet lehetett csinálni), a képek előhívása is költséges volt. És mivel nem lehetett visszanézni a képeket, egy-egy rosszul sikerült kép kidobott pénz volt. Így nem csoda, hogy amint megkaptam a digitális fényképezőgépet, utána a lehető legritkábban került elő a filmes gép. Valahol megvan most is, de egyáltalán nincs számomra eszmei értéke.

Néhány régi német zenét megmutattak a mai fiataloknak, hogy mit gondolnak róla. Modern Talking, Milli Vanilli... te jó isten! Ők voltak az az együttes, akikről csúnyán kiderült, hogy Playbackeltek, ráadásul még Grammy-díjat is kaptak. Hogy mire, azt ugyan nem tudom, mert a "Girl you know, it's true" ömnagában is rettenetesen igénytelen, semmit mondó dal, így igazából az,  hogy kiderült, hogy nem ők énekelnek, az már inkább extra "adalék" volt. De amúgy érdekesnek tartották ezeket a zenéket.

Amire viszont külön figyeltem, az a Commodore 64. Arra számítottam, hogy a retro mivolta megragadja a mai fiatalokat, és hasznosnak fogják tartani, de 2-1 arányban a "weg" nyert. Mondjuk már az nem volt bíztató, hogy ahogy elővették a részeit, és az egyiket nehéznek tartották, a másikról nem értették, hogy mi szükség van. Elég nehezen is rakták össze, nem tudták hogy mit hova kell csatlakoztatni. Az Outrun című (egyébként Sega) játékkal játszottak, azzal is többségében egykedvűen. Bonyolultnak tartották az összeszerelést, a játék sem vált be nekik, így nem csoda a végeredmény.
Aztán el is gondolkodtam rajta, és igazából az én szemszövegemből is logikus a verdikt. A Commodore Plus/4 volt az első olyan számítógép, amin játszottam. Emlékszem rá, szerettem, szívesen játszottam vele, de amikor először találtam a Nintendóval, az tényleg forradalom volt a maga nemében. Egyrészt könnyű is volt összeszerelni, másrészt meg a Super Mario Bros., de leginkább a Super Mario Bros. 3 annyival a Commodore játékok fölött állt nálam, mintha tényleg egy új fejezet nyílt volna a videojátékok történetében. Hatalmas ugrás volt. Nálam az egész videojátékos őrület a Super Nintendóban csúcsosodott ki, nem véletlen a mai napig az a kedvenc konzolom.

Ki lehet néha fogni jó műsorokat. Bár a német közösségben néha értetlenül állnak azelőtt, hogy mit szeretek a német dolgokban annyira. Ők nem tudják, hogy a magyar kereskedelmi média mennyivel lejjebb van, ezért nincs viszonyítási alapjuk. De néha, amikor bekapcsolom a német RTL-t, van olyan érzésem, hogy ha csak egy kicsit is, de talán mégis érdemes TV-t nézni.

Az első tapasztalatok a nyelvtanulással kapcsolatban

Pár hete írtam, hogy mivel befejeztem a Megszólalni 1 hónap alatt Holland nyelvkönyvet, és nincs folytatása, ezért más módon fogom tanulni a nyelvet. Méghozzá a Start! - Unterwegs - Grünes Licht német nyelvkönyvek szövegeit, feladatait írom át holland nyelvre. Kész vagyok az első leckével, így kezdeti tapasztalatokról be tudok számolni.

Most ahogy nézem a képet, esik le, hogy a szótárfüzetbe "Start! Neu" helyett "Start! Nieuw-t" kellett volna írnom. De különben sokkal jobb így. Az egyik ok, ami miatt a fentebb említett német nyelvkönyv-sorozat a kedvencem, hogy nagyon sok feladat van bennük. A munkafüzet kb. 220 oldalas. Sok a repetitív feladat, de ezt azért nem bánom, mert így már az alapok is belém rögzülnek. Így persze lassan haladok, hiszen komplett szöveget hollandra átírni sok idő, hiszen még itt is vannak szavak, melyeknek utána kell nézzek. Ehhez van egy jó online szótár. A dict.cc-nek van Német-holland szótára, így "közvetítő nyelv" nélkül tudok szavakat fordítani. Nagyon sok szót ismer, kifejezések is vannak, amik szintén megkönnyítik a fordítást. Ha az ige ragozásában nem vagyok biztos, akkor a cooljugatort használom. A holland igeragozás valamivel könnyebb, mint a német, de rendhagyó igék persze a hollandban is vannak, illetve ami nehézséget okoz, hogy vannak igék, melyekben a magánhangzó egyes számban megduplázódik. Például: wonen -> ik woon. Ez egy kis lutri a holland nyelvben, elég gyakori a dupla magánhangzó, még nem néztem utána, hogy miért.

Már bőven benne vagyok a 2. leckében, szerencsére egyáltalán nem tartom unalmasnak. Tényleg úgy vagyok vele, hogy így fog belém rögzülni. Az is lehet, hogy észre se veszem, de egyszer csak azon kapom magam, hogy hollandul fogok magamban beszélni. Sok feladat van, időbe is telik megírni, így lassan fogok eljutni a B2-es szintig, de legalább alapos lesz a nyelvtudásom.

Miután megszólaltam hollandul

Lassan a végére érek a Megszólalni 1 hónap alatt Holland nyelvkönyvnek. Tekintve, hogy januárban kezdtem el, látható, hogy milyen lassan telt nálam el az a bizonyos egy hónap. Komolyra fordítva a szót, egyáltalán nem kell komolyan venni a könyv címében szereplő időintervallumot. Mindenkinek megvan a maga ritmusa a nyelvtanulásra, és ha valakinek 3 hónap alatt telik el az a bizonyos 1 hónap, mint nálam, akkor sincs mi miatt szégyenkeznie. Az a lényeg, hogy meg tudott szólalni.

Mindenesetre az utolsó lecke maradt már csak hátra nekem, és minthogy 8 leckén végigmentem a 9-ből, így szeretném összefoglalni a gondolataimat a nyelvkönyvről. Először is, az nagyon megnöveli a nyelvkönyv értékét, hogy máig ez az egyetlen magyar nyelven írt holland nyelvkönyv. Ennek fényében pedig kifejezetten sajnálatos, hogy nemhogy nincs folytatása, de egyáltalán nem is várható, amikor németül, az eredeti nyelven (a PONS német cég) természetesen elérhető. Egyébként meg nagyon jó könyv abból a szempontból, hogy a szituációk teljességgel életszerűek, és az is tetszik, hogy a könyv folyamán végigmenő bevezető szövegek egy teljes történetet mesélnek el. Ez mindenképp érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, főleg, ha a karakterek is szimpatikusak, ugyanakkor némileg sajátságos a szókincse, ugyanis amíg az átlagos nyelvkönyvek még az elején átveszik a családtagokat, azok bemutatását, azokról itt nem esik szó. A családtagok külön-külön más téma kapcsán kerülnek szóba. Így összefüggően ebből a könyvből nem tanuljuk meg bemutatni a családtagjainkat, legfeljebb, ha külön megírjuk  magunknak fogalmazás formájában. Ami még külön előny, hogy a nyelvtant tényleg egyszerűen is érthetően magyarázza el, így könnyen megtanulhatják azok, akiknek amúgy nehézséget okoz a nyelvtanulás.

Viszont vannak hátrányai is a könyvnek, méghozzá nem is egy. Az egyik, hogy a könyv ára rendkívül lutri. 6.990 forint (eredetileg), ám a doboz csak egy kisebb méretű, kb. 170 oldalas könyvet tartalmaz, benne a CD-t, valamit ígér egy online letölthető hanganyagot is. A letölthető hanganyag egy az egyben a CD tartalma. Vélhetően azért nem akar a kiadó megszabadulni a doboztól, mert akkor csak jóval olcsóbban tudná adni a könyvet. Hiszen ezzel a legdrágább nyelvkönyvek egyike lett ez a holland nyelvkönyv. A másik komoly hibája, hogy nagyon kevés bennük a feladat. Azok is leginkább mondatkiegészítősek, helyes választ bekarikázósak. Egy-két olyan feladattal találkoztam, ahol konkrétan mondatokat kellett írni. Ez azért problémás, mert ezáltal nem is gyakoroljuk be a nyelvtant, másrészt nem tanuljuk meg a mondatalkotást. Arról nem is beszélve, hogy így a szavak sem nagyon rögződnek. Mert azt lehet persze, hogy újra és újra átolvasgatni a szöveget, átolvasgatni a szószedetet, de az az igazi, ha magunk alkotunk mondatot. Ezt már az elején észrevettem, és próbálgattam magamtól, de nem igazán ment. A harmadik komoly hibája a könyvnek, hogy a szövegek és a feladatok valójában nagyon régiek. Kitűnik abból is, hogy, hogy telefonfülkéből telefonálnak, de akkor döbbentem arra rá, hogy mennyire régi ez a könyv, amikor azt olvastam az egyik lecke végénél, hogy "tekerje vissza a kazettát". Ezt így meghagyták a 2019-es kiadású könyvben, amikor már régóta CD-vel adják ki, állítólagos extra hanganyaggal. Megnéztem a német Amazonon a könyv eredeti változatát, bele is lehet lapozni a könyvbe, és már teljesen másképp néz ki. Sokkal több a feladat, és természetesen modernizálva is vannak a szövegek. Szerencse, hogy Eurót írtak már a magyar kiadásban Gulden helyett, legalább erre figyeltek. Az eredeti kiadásban 2 CD-s a könyv, és online tesztet is tartalmaz, és valamivel hosszabb, mint a magyar változat.

Úgyhogy sajnos nem tökéletes ez a nyelvkönyv sem, de hogy hogyan fejleszthetném nyelvkönyvhöz hasonlóan rendszerezetten a nyelvtudásomat, arra kitaláltam egy módszert. A Start! - Unterwegs - Grünes Licht német nyelvkönyvsorozatot fogom átírni hollandra, azáltal tanulni a nyelvet. Ezzel nagyon sokat fogok írni, de megéri, mert úgy gondolom, hogy sokkal jobban belém fog rögzülni a nyelv. Az aktuális német nyelvtant átírom hollandra. Nem is lesz sok dolgom vele, hiszen a két nyelv nyelvtana tényleg sokban hasonlít. És persze a munkafüzet feladatait is megcsinálom hollandul. Jó eséllyel a Google Translate Német-holland szótárát fogom használni a szókincs fejlesztésére, de jó eséllyel jobban járok, ha keresek majd valami más online szótárat, vagy telefonos alkalmazásban német-holland szótárat. Hanganyag nem lesz, ez lesz az egyedüli nehézség, ugyanis a holland kiejtés meglehetősen sajátságos. Lehet, hogy majd azt csinálom, hogy a holland barátomnak (akivel többet szeretnék, mint barátság) felolvasom hangchat formájában a szöveget, amit leírtam. Már hallom is a lelki a füleimmel, milyen jókat fog derülni a kiejtésemen. Nem olyan egyszerű a holland kiejtés, lévén, hogy szinte csak nekik van meg az a harácsolós, hörgős beszédük, ahogy a g betűt ejtik, hogy csak egy példát mondjak. De több betűt, betűpárost szintén egyedi módon ejtenek ki, így a kiejtést sokat kell gyakorolni. De mindenre lesz megoldás. És ha hollandból is meglenne a középfokú nyelvvizsga, akkor igencsak büszke lennék magamra.

Német hanganyagok CD-n

Rég nem foglalkoztam komolyabban a német nyelvvel. De mi tagadás, most a járvány idejére ismét komolyan megnőtt az igény a nyelvtanulásra, már csak azért is, mert most már külföldre tervezem a jövőmet. Megy a holland, de szívesen tanulom a németet is, mely számomra nemcsak hogy rokonnyelve a németnek, hanem édestestvére. Mazsibazsi is nagy németes, és amikor mondtam neki, hogy tanulok hollandul is, kérdezte, hogy mégis mi a jó benne, amikor a holland nyelv a fejére ejtett Down-szindrómás testvére a német nyelvnek. Van olyan, hogy fogalma sincs, hogy mit beszél, mintha őt ejtették volna a fejére, de mi így vagyunk barátai egymásnak.

Na de vissza a némethez. Ha valaki engem kérdez, hogy melyik német nyelvkönyvet ajánlom, csakis a Start! - Unterwegs - Grünes Licht hármas mellé teszem le a voksomat. Egyrészt nagyon életszerűek a szövegek, sok és sokféle feladat van a munkafüzetben, és a hanganyagot nemcsak azért élmény hallgatni, mert anyanyelvűek mondják fel a szöveget, hanem olyan, mintha színészeket hallgatnék. Nagyon átadják a hangjukkal az adott jelenetet, így hangoskönyvként is élmény hallgatni a hanganyagot. A Start! Neu CD-je már régóta megvan, ellenben az Unterwegs Neu A és az Unterwegs Neu B CD-k egészen máig hiányoztak a nyelvkönyv-gyűjteményemből. De ma délelőtt meglettek.

Az volt a poén egyébként, hogy tegnap megrendeltem, kifizettem, és már ma reggel megjött. Ezeket nem hallgattam még, mert idáig nem jutottam el a német nyelvkönyvben. 2013 elején tanultam egyedül a németet, a Start!-ot végigvittem akkor, illetve elkezdtem az Unterwegs Neu A-t, annak van egy ismétlő 0. leckéje, és az 1. leckében elakadtam, mert ott az egyik képről nem tudtam annak idején írni. És csak emiatt 7 éven állt a német nyelvtanulás (ezen könyvből)... Hát így tanul nyelvet az, akinek hobbija a nyelvtanulás? Erősen kétlem.

Mindenesetre berippeltem ezeket a CD-ket, és végighallgattam a 0. lecke hanganyagát. Hát, erős ugrás a Start!-hoz képest. Ott még inkább lassabban beszéltek, de már az Unterwegs Neu A legelejétől már olyan sebességben beszélnek, mint a műsorvezetők a Radio Köln-ben. Magyarán, ahogy a németek beszélgetnek egymással. Ez egyrészről jó, mert szokja a fülünk is, ahogy beszélgetnek a németek egymással, másrészről komolyan kell figyelni, mert bár azért ismerősek a szavak, de ahogy hallgattam a 0. lecke szövegét, oda jutottam magamban, hogy egy pár másodpercre is elkalandozik a gondolatom, már nem jut el az agyamig, hogy mit mondtak. Úgyhogy nagyon kell figyelni. De megéri, mert ezekből a könyvekből tényleg élmény tanulni. Mutatnék is néhány képet, és érzékeltessem, hogy mennyire szeretem ezt a nyelvkönyvcsaládot.

Megvan a régi kiadásai a könyvsorozatnak, és ott van mellettük a Grünes Licht, ami a régi sorozatban az Unterwegs után jött ki. Ha jól tudom, a Grünes Licht már a felsőfokú szintig juttat el. Csak az új szériával már nem gyártják, mert nagyjából akkor jött ki a Start! Neu, amikor bejelentették a kétszintű érettségit, és ahhoz igazították a tananyagot. Az Unterwegs Neu B ugyanis az emelt szintű német érettségiig, vagy középfokú nyelvvizsgáig juttat el. Egyébként kicsit bővítve van az új Unterwegs könyvpáros a régihez képest, de azért sajnálom, hogy nincs Grünes Licht Neu. Még ha jóval kevesebben is vennék, azoknak biztos, hogy jól jön, akik letennék a felsőfokú nyelvvizsgát, vagy csak szert tennének egy C1-es szintű nyelvtudásra. Így az olyanoknak mint én, marad (nekem már csak maradt) az antikvárium. A Grünes Licht egyébként például a felnőtt élet lehetőségeiről és nehézségeiről szól, van külön leckéje az internetnek, a technológiának, a fogyasztói társadalomról is szó van, ahogy az egészséges életmódról, és a különféle nemzetek konyhájáról. Úgyhogy tényleg komolyabb témákat dolgoz fel a Grünes Licht, én azt szoktam mondani, hogy aki azt megtanulja, az tényleg "Grünes Licht"-et kap Németországba. Nekem meg ez a célom.

Német rádióadó

Március végén az egyik Haikyuu!! közösségben találkoztam egy német fiúval, akivel aztán egészen összebarátkoztunk. Később meghívott a saját közösségébe, ahol mindenki német, így a beszélgetés is németül folyik. Ott is találkoztam néhány jófej emberrel, ráadásul, ahogy egyre többet látom a német nyelvet, látom, hogy fogalmazzák meg a mondatokat, úgy jönnek magamtól is egyre inkább. Bár ezt nagy magabiztossággal nem merem kijelenteni, mert a mai napig életmentő számomra a topszótár németül. Nem egyszer fordul elő velem a mai napig, hogy csak a névelő miatt keresek ki egy szót, mert ugye azon múlik a ragozás. Magát a szót amúgy ismerem. Ennek ellenére élvezem a beszélgetést velük, egészen jó csapat gyűlt ott össze. És más így használni a nyelvet, mint az iskolában tanulni, tanári nyomás mellett. Főleg, ha rossz a tanár... Az a helyzet, hogy megértem, hogy miért nem szeretik sokan a németet. Tényleg nagyon nehéz nyelv (ezt maguk a németek is elismerik), ezért motiváló tanítás nélkül, 100%-os pontosságot elvárni, teljes szigorral nem lehet németet tanulni. Nekem szerencsém van ebből a szempontból, mert nagyon jó német tanárom volt általános iskolában, és az ő "öröksége" többek között, hogy szeretem a nyelvet.

Még a nyáron kerestem magamnak egy német rádióadót, hogy többet hallgassak német szöveget, nem utolsósorban hátha hallok jó német dalokat. Így találkoztam a Radio Köln nevű rádióadóval. A választás nem véletlen, ugyanis jó ideje az van bennem, hogy ha kiköltöznék Németországba, akkor Kölnbe, vagy a környékére költöznék. Ennek nincs konkrét személyes oka, egyszerűen csak Németország nyugati része jobban vonz, mint a keleti. És hát a rádió neve eléggé beszédes, és gyorsan kiderült, hogy telitalálat volt ez a rádióadó. Ugyanis a '80-as évektől egészen a jelenkorunkig vannak zenék. Természetesen az aktuális trendek vannak túlsúlyban, de amikor például olyat hallok meg, mint a Red Hot Chili Peppers-től az Under the Bridge, nagyot azért nézek, hogy van rádióadó, ami értékes zenét is ad! Nem vagyok nagy RHCP rajongó, de nagyra értékelem a zenéjüket. Úgyhogy teljesen jó, hogy mindenféle zenét ad. Nagyon ritka, amikor olyan zenéket adnak, hogy inkább kikapcsolom a rádiót. Főleg a változatosságot szeretem, hogy itt tényleg mindenféle zene van. Miután nemigen van már Magyarországon rendes rádióadó, ezért ez az ideális rádióadó számomra.

Meg a sok német szöveg... Én nagyon szeretem a német nyelvet! Nagyon szeretem hallgatni a beszédüket, jobban kihallom az ismerős német szavakat, mint az angol szövegből az ismerős angol szavakat. Néha kifejezetten azt érzem, hogy az angol szöveg bántja a fülemet. Én a német beszédből a kedvességet, szeretetet hallom ki, ami nekem nagyon jól esik. Nem utolsósorban a rádióadót feltétel nélkül lehet hallgatni online. Amikor tavaly írtam a brit rádióadóról, amit a nővéreméknél szoktam hallgatni a Heart-ot, az észreveszi, hogy nem Angliából akarom hallgatni. Lehet hallgatni, csak kér irányítószámot. Szerencsére nem kell VPN-nel szórakozni, csak megadom a nővéremék irányítószámát, és már hallgathatom. De a Radio Köln-t feltétel nélkül lehet hallgatni.

Egyébként titkon reménykedtem abban, hogy hallok Rammstein-t is. Habár a dalaik döntő többsége nem mondható rádióbarátnak, de volt egy olyan gondolatom, hogy az együttes olyan szinten Németország szimbóluma, hogy beadnak olykor-olykor egy Rammstein dalt. De eddig erre nem volt példa. Mondjuk elég furcsán hangzana olyan szöveg egy rádióban, mint például "Gib mir Benzin", vagy a Mann Gegen Mann című dal, ami a nyílt homoszexualitásról szól. De mégis.

De így is hallottam néhány olyan német dalt, ami nagyon megtetszett. Egyet megmutatnék:

Hallok benne egyfajta kedvességet, talán ártatlanságot, ami ad egy bájt a dalnak. És mégis elhiszem, hogy a 30-as koroszály gondolkodhat, és élhet így is. A dallam is kellemes hangulata, nagyon tetszik.

Valamint mutatnék még egy dalt, amit nagyon érdekesnek tartok:

Mivel német és francia előadó énekli ezt a dalt, ezért egyszerre van német és francia nyelvű szövege. Főleg a történelmi háttér miatt érdekes német és francia szövegű dalt hallani. (Harmincéves háború, Vesztfáliai Béke, Elzász...) Maga a dal hangulatos, meghallgatom, ha szól, de nem mondanám kedvencnek.

Úgyhogy nagyon elégedett vagyok a Radio Köln-nel, és most már mindig ezt a rádióadót hallgatom.

Nintendo hírek németül

Újabban németül olvasok híreket a Nintendo világáról. Az NTower a legnagyobb német nyelvű Nintendo weboldal. Hát, más németül olvasni, konkrétan azt érzem, hogy az agyamat is át kell állítani. Másfajta gondolkodás kell a némethez. Egy adott nyelvben benne van az adott nép kultúrája azáltal, hogy fejezi magát, hogyan állítja össze a mondatot. És bár vannak hasonlóságok a magyar és a német nyelvtan között, de alapvetően lassan megy az olvasás. Kiszótárazom az ismeretlen szavakat, hogy azért csak tudjam, mit olvasok, és figyelem a mondatszerkezetet is. Szeretnék jól tudni németül, megcsinálni végre a középfokú írásbeli nyelvvizsgát, de nem azt akarom, hogy a nyelvtani szabályok bemagolásával tanuljak meg németül, hanem olvasni minél többet, hogy evidencia legyen a német kifejezésmód.

A német nyelv fejlesztésének céljából elkezdtem írni is. Gondolkodtam azon, hogy most nyissak új blogot, mely német nyelvű lesz, de vonakodtam megtenni, mert már végképp sok időt vett volna el az írásra. De amikor megláttam, hogy az NTower-ön is lehet blogot nyitni, na mondom magamban, ez kiváló lehetőség lesz. Nemcsak fejleszthetem a német nyelvtudásomat az írás által, hanem egyből kapok visszajelzéseket, kommenteket is. Meg is született az első írás. Nem annyira hosszú, de ez is nagyon lassan született meg. Szinte kényszeresen ügyeltem arra, hogy a lehető legjobb legyen, nagyon sokat nézelődtem interneten, hogyan fogalmazzam meg az adott mondatot nyelvtanilag helyesen. Szavaknak sem volt könnyű utánanézni, mert a németben is megvan az, hogy egy szónak több jelentése van, és nem mindegy, hogy melyiket használom, mert adott esetben más aspektusban használhatják. De a kommentek alapján megérte. Örültem a fogadtatásnak, úgy néz ki, jó társaság van itt. Persze, tisztában vagyok azzal, hogy nem feltétlen lehet itt sem mindenki kedves, de ők (egyelőre) elkerülnek. Megkértem Mazsibazsit is (akinek felsőfokú nyelvvizsgája van németből), hogy nézze át, és segítsen javítani a hibákat. Rá is világított egy-két hibára. Aztán megkértem azt a német fiút is, akit a Haikyuu!! által ismertem meg, hogy olvassa el, és mondja el, mit gondol. Elmondása szerint jobban fogalmazok, mint néhány ismerőse. Ha ez tényleg így van, akkor megérte.

Szeretek egyébként németül írni, azt érzem, hogy a németek szókészlete, mondatszerkezete, kifejezésmódja közelebb áll hozzám, mint az angoloké. De hogy mennyire szükséges odafigyelni, tegnap az volt, hogy néztem a Harry Potter és az Azkabani foglyot a Sat 1-en, közben angolul írtam egy holland fiúnak, és többször majdnem németül írtam neki, annyira koncentráltam, hogy értsem a filmet. Mondjuk nem lett volna gond, mert ő is tud valamennyire németül, de amíg nem megy jól a nyelv, addig nem merek chatelni németül, mert nagyon lassan menne. Lehet, hogy aztán, ha menni fog, majd németül chatelek azonnal, akikről tudom, hogy beszélik a nyelvet.

Újra a régi TV

Visszakaptam bátyámtól a 19"-os Samsung TV-met, amit még 2011 végén vettem magamnak. Megörültem neki, mert szerettem annak idején. Sajnáltam is odaadni, de most már nem kell neki, így visszakaptam. Eddig egy 19"-os Technika TV volt itt Pesten, amit egy ilyen használt műszaki cikk boltban vettünk, hogy legyen valami TV itt Pesten is, de erre most már nincs szükség. Úgyhogy majd jó eséllyel el lesz adva, csak még utána kell nézzek, mennyiért lehet eladni. Nemcsak azért jobb a Samsung TV, mert márkás, hanem mert tényleg többet tud. Például van benne digitális dekóder, így már nincs szükség a külön dekóderre, ha TV-t akarok nézni. Nem mintha annyira rá lennék szorulva, mert én is nagyon keveset TV-zek. De ha van röplabda meccs, azt szívesen megnézem, meg a DIGI Life-on szoktak menni jó dokumentumfilmek. De amúgy inkább játszok rajta, meg DVD-n, blu-ray-en nézek filmeket rajta. Amúgy azért is jó a kisméretű TV, mert a régebbi konzolok játékai szebben mutatnak. Mivel kisebb a kijelző, nem "megy annyira szét" a kisebb felbontás, így élesebb a kép. Nagyon magyartalan volt az idézőjelbe tett kifejezés, de remélem, érthető így is. Meg két HDMI csatlakozója van, így nem kell állandóan váltogatni őket. A Technika TV-nek csak egy volt, és mivel a Set Top Box-nak is volt egy HDMI-je, ezért hármat kellett váltogatni. Most már kettő van. Egy a Wii U-nak, egy a Blu-ray lejátszónak.

Képen talán nem jön át annyira, de megmutatom, hogy a kép is milyen.

Sokkal szebb a kép Samsung TV-n. Élénkebbek, szebbek a színek. Másfelől meg lenyűgöz, hogy egy 2011-ben vásárolt TV még most is kiválóan működik. Semmi baja nincs, olyan, mint újkorában.

Ja igen, a Wii U-m német nyelvű. Ráálltam megint a németre, mert jó ideje foglalkoztat, hogy megvan a középfokú nyelvvizsga németből, de az írásbeli nem sikerült. Annak jó lenne nekimenni. És ha nagyon megszeretem a németet, akár a felsőfokút is megcsinálni. Jobban szeretem a németet, mint az angolt, valahogy úgy érzem, hogy jobban ki tudom fejezni magam németül. Csak kimentem a gyakorlatból, ezér tnehezebben jutnak eszembe szavak. De ha visszarázódnék, szívesebben olvasnék németül, mint angolul. Az olyan szavak, mint a "die Geschwindigkeitsbegrenzung" (sebességkorlátozás) külön élménnyé teszik a német nyelvtanulást.