A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kore wa Watashi no Goshujin-sama. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kore wa Watashi no Goshujin-sama. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 24., szombat

HoldfényCon - 2012. november 24.

Nem terveztem elmenni a HoldfényConra, de végül azért döntöttem másként, mert kíváncsi voltam a karaokéra, hogy milyen, mennyivel másabb, mint az Adarnás. Meg úgy az egész dolog.

Itthon kényelmes készülődés után 9 órakor indultam el. Nem voltam biztos abban, hogy merre kellett menni, de csak követni kellett a sok animést, és 10 előtt nem sokkal értem oda. Látva a nagyon hosszú sort... Na én ezt nem várom meg, még szerencse, hogy még csütörtökön megvettem a jegyet, legalább 300 méteres volt a sor. Előrementem, bent az öltözőnél adták a karszalagot, úgyhogy nem is kellett várni. Meglepett, hogy már bent a bejáratnál az egyik pultnál 2 mangát vehettem el ajándékba: D, a vámpírvadász 3, Dominion. A metrón hazafele menet beleolvastam a vámpírvadászba, de nem nagyon tetszett. A rajz sem az igazi, meg a történet sem az én stílusom. Megkerestem bagsziékat, fent voltak a TCG részlegnél. Elütöttük az időt 12 óráig, a Mariós, Luigis, Wariós sapkában, és általuk kreált bajuszban bohóckodtunk, és fényképeszkedtünk. Ott gyűlt szépen lassan a társaság. Mivel késett egy pár versenyző, és a nyereményt szállító egyén, ezért csúszott a verseny. Mivel közvetlen alattunk volt a színpad, ezért néha figyeltem, hogy miket mondanak. Amikor a Dance Central-ról beszélnek, kb. ilyet mondanak (nem lesz pontos, a lényeg benne van): "A Kinect forradalmasította a videojátékokat, így olyan játékokkal is játszatunk, melyekkel ezelőtt még nem." Mert nem volt előtte Nintendo Wii, a mozgásérzékelős Wiimote-tal... Ezek a kijelentések azért kiábrándítóak, pláne annak fényében, hogy már a Kinect-nek is megjelent az olcsó utánzata. Ha úgy vesszük, az egész szerkezet leegyszerűsítve nem más, mint egy sensor bar, és egy (vagy néhány) HD kamera.

A Pokémon TCG versenynek csak az első fordulóját láttam, szurkoltam az Attilának (LL-nek), aztán mentem is, mert 13.30-at ütött az óra, karaoke kezdet. Kisszínpad volt írva, nem tudtam, hogy mit neveznek annak. Azt hittem, hogy a földszinten azt a kis színpadot, de ott a lányok nem tudtak semmit. Elkönyveltem magamban akkor, hogy nem lesz karaoke, és visszamentem a pokésokhoz, amikor bagszi mondja, hogy az emeleten az elzárt résznél van a kisterem, ott van a karaoke, és a MAT pult. Hát ez csodás. Bementem, volt egy pár ember, ott volt Night, és Neela is, Meguminak haza kellett mennie, de később visszajött. Leültem melléjük, én is felírtam magam egy dalra: He is my Master: TRUST. Jó volt énekelni, hallottam magamon, hogy van pozitív hatása az elmúlt pár hét gyakorlásának. Ugyanakkor meg mély fájdalommal kell kérjem őket, hogy a kontrollcékontrollvé intézményét ebben az esetben vessék el. Nálam viszonylag jól szólt a zene, de egyébként borzalmas volt a hangtechnika. Utólag tudtuk meg, hogy azért volt csak egy hangfal, mert a másikat elvitték. Így a sztereó zenének csak az egyik oldala volt hallható. A másik gond meg az volt, hogy maga a zene is halk volt, az ének meg hangos, és nekem úgy tűnt, hogy nem nagyon ismernek sok lehetőséget a keverőpultnál. Szó nincs arról, hogy én igen, de miért nem kértek fel egy hangtechnikust?

A verseny. Tegnap reggel írta ki a Holdfény, hogy két X-faktoros srác lesz a zsűri, valami Rocktenors-ból. Nos, én alapból lenézem azokat, akik oda mennek, miután aki abban a cirkuszban akar boldogulni, az valószínűleg nem látja át az egészet, ami egyébként teljesen nyilvánvaló. De miután megmosolyogtam magamban a dolgot, úgy voltam vele, hogy attól még emberileg lehetnek jófejek. Eredetileg a Zankoku na Tenshi no Teeze dalt akartam volna énekelni, de annak ellenére, hogy rajta van a listán, nekik nincs meg. Így maradtam megint a TRUST-nál. Másodjára is jó ezt a dalt énekelni. Kíváncsiságból ránéztem a zsűrire, ahogy elnéztem, tetszett nekik. A második, a Disney kategória, itt is énekeltem, a Mulan-ból a kiképzést. Azért két ének után egy kicsit jobban próbára tett. Meg az volt nagyon nehéz, hogy a refrén 3. sora után hirtelen kezdődik meg a negyedik, és annak végén felmegy a hang, a levegő mennyisége meg le, így kénytelen voltam sor közben levegőt venni. Úgyhogy hibákkal, de azért jó lett. Mondjuk, azt láttam, hogy a zsűri kipécézett minket, sokszor nézett felénk.

A verseny után előadás volt a Johnny's Entertainement-ről, de a lányok nem voltak rá kíváncsiak, és mivel az előadás sem kezdődött olyan bíztatóan, ezért mentem velük. Ők az XBOX360-nál Call of Duty-ztak, én a háttérből figyeltem őket. Zombihentelős játék, valahogy nem villanyozott fel. Bár lehet, hogy ha lenne nekem is, és játszanék vele, megfogna a hangulata, de így látva nem érzem azt, hogy szükségem lenne rá. Amikor PS Vitán játszott Night, akkor jött meg Megumi, de előtte keresett minket a karaokés csaj, hogy megkérdezze Neelának a teljes nevét. Ezzel csodálatosan elárulta, hogy dobogós lett, és miután az enyémet nem kérdezte, ezért én nem lettem az. Pedig, ha őszinte akarok lenni, igazából jól esett volna, hogy ha elismernek. Megumi szerencsére magával hozta a jó hangulatát is, úgyhogy sokat nevettünk. Eredményhirdetés, meglepő, hogy másodjára hirdették ki a karaokét. A Disney kategóriában mivel csak hárman versenyeztünk, így csak az elsőt díjazták, vagyis Neelát. Szép nagy tortát kapott! O_O A másik kategóriában is második lett. Ezután Night és Megumi még COD-ozni akartak volna, de most van még hagyományos karaoke, így mentünk vissza. Túl sok Disney... Most ez lesz az idegesítő, de az a helyzet, hogy nincs is nagy választék. Nekem is csak a TRUST, meg esetleg egy Slayers dal. Fel is írtam a Give a reason-t, de már késő volt. Az utolsó előadás a lányoktól volt, az Oroszlánkirály: Érzed már a szív dalát volt. A dal végén, ahogy Megumi utánozta Pumba hangját... szakadtunk a röhögéstől, de úgy konkrétan az egész terem. Nekem azt vegyétek fel csengőhangnak, én azt mindig akarom hallani. :D Ezzel megcsinálta a napomat. Amikor vége lett, a lányok mentek haza, én meg még vissza bagsziékhoz. Még egy kis lézengés, aztán mi is mentünk.

A retro részleg NES, és SNES konzoljaiért külön dicséret. A Super Mario All-Stars pedig csillagos ötös választás! Volt egy kis retro rész, tele régi gépekkel, jól megcsinálták. Az egész rendezvény jó volt, talán a PlayIt!-nek nagyobb szerepe volt, mint a HoldfényCon-nak. Következő rendezvény, december 8, Animekarácsony, úgyhogy ne menjetek messzire.

2010. december 13., hétfő

2005 legjobb anime dalai

Ahogy írtam az ajándékos topicba, eléggé nehezen jött össze az 1995-ös anime CD-re a dalok. Ennek egyik okát mondtam azt, hogy akkor még nem terjedt el annyi anime világszerte. Kipróbáltam magam most, és összeállítottam, hogy készíthetnék egy válogatás CD-t 2005 legjobb anime dalaiból, akkor melyek lennének azok. Sokkal könnyebben jött össze egy nagyobb lista. Ha rajtam múlna, az alábbi dalokat tenném egy lemezre, az alábbi sorrendben:

  1. Ah! My Goddess: Negai (Yoko Ishida)
  2. Rozen Maiden Träumend: Seishoujo Ryouiki (ALI PROJECT)
  3. Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan: Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan (Saeko Chiba)
  4. SoltiRei: Float ~Sora no Kanata de~ (Tomoe Ohmi)
  5. Naruto: No Boy, No Cry (Stacie Punks)
  6. Blood+: Aozora no Namida (Hitomi Takahashi)
  7. Mai-Otome: Dream Wing (Minami Kuribayashi)
  8. Gallery Fake: Dakara, watashi wa Utau (Natural High)
  9. Kore ga Watashi no Goshujin-sama: TRUST (Masami Okui)
  10. One Piece: Mirai Koukai (Tackey & Tsubasa)
  11. Tsubasa Chronicle: Blaze (Kinya)
  12. Jigoku Shoujo: Karinui (Mamiko Noto)
  13. Trinity Blood: Dress (BUCK-TICK)
  14. Mobile Suit Gundam SEED Destiny: PRIDE (HIGH and MIGHTY COLOR)
  15. Bleach: LIFE (YUI)
  16. Super Robot Wars Alpha 3: GONG (JAM Project)
  17. Animelo Summer Live: ONENESS (Anisama Friends)

Kíváncsi vagyok véleményekre, kihagytam-e esetleg valamilyen fontos dalt a 2005-ös évre, mely esetleg meghatározó volt. Egyszerre tettem bele ismert és kevésbé ismert dalokat is, szerintem ez azért jó, mert így a kevésbé ismert anime dalok is nagyobb hírnevet szerezhetnének, és így a hallgatóság meghallaná, hogy nem csak a slágerlisták élén vannak az igazán jó dalok.

2010. október 20., szerda

Top 50 Masami Okui #47

TRUST

Négy év után énekelt ismét openinget Okui Masami. Ekkor kezdett el igazán ráállni az ecchi (enyhe szexualitást tartalmazó) animékre, és a dal vidám hangulata is rásegített arra, hogy sikeres legyen a kislemez, ugyanis 2002-től számítva, ez a legsikeresebb kiadványa. A dal a Kore ga Watashi no Goushujin-sama (He is my Master) anime openingje, kicsit kommersz, talán ennek is köszönhetően lett sikeres. Csak azt nem gondolta senki, hogy egy nagyon komoly hangulatú albumot vezet elő.

After four years Masami was singing an opening song again. At this time she began to sing songs to ecchi (mild sexuality containing) animes, and the song's lively atmosphere helped the single to be successful, namely this is her most successful release counting from 2002. The song is the opening theme of Kore ga Watashi no Goushujin-sama (He is my Master) anime, a little bit commerce, maybe thanks to that it became successful. But nobody knows that, it demostrates a very serious album.

https://www.youtube.com/watch?v=7sXeHFNBFNU