Japán limitált kiadás Haikyuu!! mangák Hollandiából

Miért nem mondta eddig senki, hogy ha Marktplaats-on rákeresek a Haikyuu!!-ra, akkor igazi ritkaságokra is bukkanok? Nagyon jó dolgokat lehet találni a Vatera holland megfelelőjén, ahogy rákerestem a Haikyuu!!-ra, egyből sikerült négy limitált kiadású Haikyuu!! mangát találni.

Tudtam ezekről és mindenképp be akartam szerezni őket, de úgy konkrét prioritásban soha nem voltak. Újonnan már rég nem lehet kapni őket, használtakat meg drágán adják eBayen, ezért úgy voltam vele, hogy ezeket a mangákat, majd ha jobb anyagi körülmények között fogok élni. Na most történt az, hogy a Marktplaats-on megtaláltam ezt a négy kincset olyan áron, hogy nem kell hozzá nagyon gazdagnak lennem, hogy megvegyem őket. Ráadásul mivel nem Amerikából jöttek, ezért nem is kell eszméletlen mértékű postaköltséget sem fizetnem rájuk. Egészen pontosan Zwolle-ból jöttek. Ez a város Hollandia közepén, kicsit északabbra és keletebbre van, tehát elmenni értük nagyon költséges lett volna. De hát miért van a PostNL, ha nem azért, hogy ilyen távolságokat töredékáron áthidaljunk?

A 9. kötet 2014 januárjában jelent meg, tehát már nagyon közel az anime debütálásakor, ezért a 9. kötetből kiadtak egy limitált kiadást, amihez egy audio dorama CD-t mellékeltek, ezzel promotálták az animét. Nem tudom, hogy előtte a seiyuu-k bárhol is felléptek-e, mint Haikyuu!!-szinkronszínészek, de ha nem, akkor ez a CD azért különleges, mert ezt a seiyuu-gárdát itt hallhatjuk együtt először. A CD-n fél órás hangjáték hallható, ez Japánban nagyon elterjedt dolog, bár én ritkán hallgatok ilyet. Leginkább a Hayashibara Megumi régi kislemezeihez csatolt hangjátékokat hallgatom, amikor hallgatom azokat a CD-ket hallgatom. Ezek jó ötletek, kifejezetten jópofák szoktak lenni, sokszor a hang elég ahhoz, hogy teljes legyen az élmény, hiszen ezek a seiyuu-k tényleg annyira képzettek, tehetségesek, hogy csak a hangjukkal teljessé tudják tenni az az egész “előadást”. Itt is jó volt és abból gyanítom, hogy itt hallhatjuk őket először, mert az utolsó trackben úgy hallottam ki, hogy mintha itt mutatkoztak volna be először egy csapatként. Kageyama biztos, hogy alaposan bemutatkozott, mert nemcsak egyszer, hanem háromszor is mondja Hinatára egymás után, hogy BOKE, BOKE, BOKE!!! Jót mosolyogtam rajta.

A 15. kötet tartalmazza az első OVA-t, a Lev Kenzan-t. Ezt először a 2014-es Jump Festán vetítették, majd DVD-n ebben a kiadásban jelent meg először. Szeretem ezt az OVA-t, mert kifejezetten kedvelem Haiba Lev-et, bírom a stílusát. Szeretem, hogy lazábban veszi a dolgokat, nem görcsöl rá annyira a győzelemre, mint a többiek. De pont emiatt esetlen is, ugyanakkor végtelenül barátságos és szerethető, amitől még inkább megkedveltem őt. Meg azért amikor meccs van, azért odateszi magát. Nem véletlen, hogy a TO THE TOP! széria után (tegnap olvastam el a manga 310. fejezetét) Karasuno VS Nekoma meccs van, azért egy nagyon erős csapat és ez Haiba Lev-nek is köszönhető. Csak van egy laza stílusa, ami ebben az OVA-ban nagyon kijön.

Ja, hát és az a bizonyos játék a “POP” nevű kézikonzollal, ami ugye a PlayStation Portable “újragondolt” változata. Azt egyébként érdekesnek tartom, hogy több utalás is van a Sony-ra az animében, ugyanis Tsukishima Kei-nek is “SOMY” fejhallgatója van. Gondolom a mangaka, Haruichi Furudate nagyon szereti a Sony termékeket, de nem akart ezért licenszszerződést kötni velük és irgalmatlan sok pénzt kiadni, hogy a mangában és az animében tényleg Sony fejhallgató és PSP konzol legyen. Meg nem tudom, hogy vannak a licenszdolgok Japánban (azon túl, hogy borzalmasan szigorúak), lehet, hogy mangaka ezeket nem is tehetné meg.
A lényeg az, hogy az első OVA nagyon jó.

A 27. kötet a harmadik OVA DVD-jét tartalmazza, ami lényegében egy összefoglaló a 3. évad, a Karasuno Koukou VS Shiratorizawa Gakuen Koukou után. Mintegy TV híradó sporthírek formájában számolnak be a Karasuno elképesztő sikeréről. Visszaemlékezések, illetve riportok a játékosokkal (karakterek). Ez inkább egy recap OVA, néha megnézem, de nem ez a fő csapásirány, nálam, ha a Haikyuu!!-ról van szó.

Egy nagyobb dobozban vannak a lemezek jobb oldalt és a mangák bal oldalt. Mindegyik manga mögött egy matrica. Azokat szerintem nem fogom sehova se kiragasztani.

A negyedik könyv nem manga, hanem egyfajta “összefoglaló”. Egészen új egyébként, 2020. november 9-én jelent meg, és egészen a manga 2012-es indulásáról a jelenig mindenféle rajzok, tervek vannak a könyvben, majdnem 400 oldalban. Most tudtam meg azt, hogy a Haikyuu!! ötlete 2009-ben merült fel és 2011-ig dolgozott a mangaka, Furudate Haruichi a koncepción. Aztán végigmegy a karaktereken, hogy ki hogyan változott az évek során. Nagyon sokakat bemutatnak a könyvben. Aztán vannak jelenetek a strandröplabdából, majd külön kitették ide annak a fejezetét, amikor a Kis Óriás megnézi a Karasuno meccsét. Igazából már láttam őt korábban képen, úgyhogy ez nekem nem feltétlen spoiler (valamelyik későbbi fejezetben lesz, ott még nem tartok), de az az igazság, hogy csalódás, ahogy kinéz, mert egyáltalán nem úgy van megrajzolva, hogy a sport még mindig szerepet játszana az életében. Bár azt hozzáteszem, hogy azt még mindig jobban becsülöm, hogy a Haikyuu!!-ban legalább láthattuk a Chiisana Kyojin-t, hogy ki az a rejtélyes személy, aki inspirálta Hinatát arra, hogy röplabdázzon. Ahhoz képest, hogy a ONE PIECE tart már ezernemtudomhányadik fejezetnél és ha jól tudom, még mindig nem tudni, hogy mi is az a bizonyos ONE PIECE. Nem olvasom azt a mangát, úgyhogy nem tudom, hogy kiderült-e azóta. De az bizonyos, hogy a Haikyuu!! egyik nagy “rejtélyére” fény derült és igazából tökre jó az, hogy pluszként bekerült a Kis Óriás is.

Nos, ezek vannak. Azt hiszem, Hollandiában lesz lehetőség arra, hogy igazi ritkaságokkal is bővüljön a gyűjteményem. A polcon így néznek ki a többiek mellett.

2012. őszi MondoCon - vasárnap

Végül mégiscsak aludtam egy 4 órát, 8 órakor bekapcsoltam a TV-t, megnéztem a koreai nagydíjat. A mostani futam nem volt annyira érdekes, meg közben tettem-vettem, nem is figyeltem annyira. De megállított az, amikor a szakkommentátorok valami YouTube videóról beszéltek, amit vagy 450 millióan néztek meg. Először valami nagy Forma 1-es eseményre gondoltam, de megfordult a fejemben, hogy egy bizonyos stílusról beszélnek. Aztán, amikor mondták, hogy még Vettelnek is tetszett, pedig nem az ő zenei ízlése, akkor már nem volt kétség, hogy a Gangnam Style-ról beszéltek. Aztán láttam, hogy PSY lengette a kockás zászlót, fájdalmas volt. XD Érdekes, hogy eddig nem hallottam soha a nevét, ha koreai pop zene, én megálltam ott, hogy BoA, DBSK, és SM entertainment.

Olyan 9.50 fele indultam indultam el. Most nem siettem, mert úgyis csak 11-kor kezdődtek érdemben a programok, a hagyományos karaoke., úgyhogy most a kényelmesebb 42-es villamos, 3-as metró, 2-es metró kombinációval mentem. A MAT pultnál hagytam az utazótáskámat, és a laptop táskámat, aztán mentem is le a konzolterembe, megnézni, hogy lesz a Mario Kart 64 verseny, és neveztem is. Majd megnéztem a karaokét. Vasárnaphoz híven most kevesebben voltak. Ma csak egyszer énekeltem: Fuyu no Rondo: Melted Snow, és boldogan konstatáltam, hogy jóvá tettem a tegnapi baklövésemet. Mondjuk az Okui Masami dalok 95%-ával úgy vagyok, hogy ha éjjel 2-kor álmomból felkeltenek, is bármelyiket el tudom énekelni, de ezt a dalt azért gondoltam jónak, mert a refrén kellően magas, hogy férfihangon is nehéz. És most úgy szintén úgy énekeltem, hogy nem foglalkoztat a közönség, izgalom nélkül csak magamnak. Én úgy gondolom, hogy jól énekeltem, és jól átadtam a dal hangulatát. Amikor lementem még Mystra is megdicsért, ami nagy szó! Mondta, hogy sokat fejlődtem, Tuki is azt mondta, hogy ha gyakorlom, akár versenyre is vihetem. IGEN!!! Megcsinálom! ^_^ Boldoggá tett, hogy másoknak is tetszett az énekem.

A Mario Kart 64 verseny pedig versenyzők hiányában elmaradt, ugyanis én voltam az egyetlen nevező, úgyhogy van egy megérdemeletlen 1. helyem. ^^' Ajándékot ennek ellenére is kaptam, és azt kell mondjam, hogy nem osztogatták szerényen:

• Dragon's Dogma poszter
• The Witcher toll
• Valamilyen X-Men gyűrű
• Valami fekete póló. Még nem tudom, mit ábrázol, nem bontottam ki, de amit láttam, annak alapján tetszik.
• Milloween belépő
• Fumax vásárlási utalvány

Az utóbbinak örültem a legjobban, mert beválthattam mangára, és azt nagyon szerettem volna venni, de nem volt pénzem. Pontosan nem tudtam, hogy milyen mangákat adtak ki, de amikor megláttam a Hetaliát, nem volt kérdés! 2, 3. kötet az enyém. Mindig érdekelt, de nem néztem meg animében, csak Ninty barátom mondogatta mindig, hogy vegyek Hetaliát. Hát most van. Az ending dalát, a Marukaite Chikyuu-t énekelték többen is, megfogott a hangulata, ezért meghallgattam az eredetit is, de nem tetszett, mert olyan semmilyen hangja nincs a srácnak. Azt nem gondolom, hogy egyáltalán nem tud énekelni, de a japán dalok egy részénél nem tetszik, hogy szándékosan hamisan, csúnyán énekelnek egy-egy dalt, mert úgy illik az adott anime hangulatához.

Aztán zenekvíz, most is jó volt. Kíváncsi leszek az eredményre, elég nehéz volt, sokszor csak vaktában tippeltem. Amit nekem jó volt hallgatni, az a sport kategória 7. dala: JAM Project: LIMIT BREAK (Cardfight!! Vanguard: Asia Circuit-hen). A két új kategória közül a doramáknál jót zenehallgattunk, az utolsó, az Arashi volt az egyedüli, amit talán tudtam. Azért talán, mert tudtam, hogy a dal 2008-as (már ha a Truth című hangzott fel, azt véltem felismerni), és két 2008-as dorama volt, reméltem, hogy a jóra írtam a 10-es számot. Tényleg nagy segítség, hogy Tuki odaírja az évszámot az anime cím, dorama mellé. UPDATE: Most néztem utána, a címet eltaláltam, de a rossz 2008-as doramára írtam a 10-es számot! T_T Nem megyek lottózni. A második új kategória meg nagy ötlet volt! Karaoke. A korábbi karaokés felvételekből lettek kivágva a részletek, és abból kellett felismerni. Volt egyszer-egyszer zavart nevetés, főleg azok részéről, akik magukra ismertek. ^^' Izgatottan néztem, hogy lesz-e olyan anime cím, melyből én is énekeltem, de szerencsére a lehetősége sem merült fel, hogy felhangozzak. ^^' Képen viszont voltam, az elsőnél. De jó érzés volt hallgatni a felvételeket, remélem, hogy mindig lesz ilyen, tetszett az ötlet. Az előadós részleg meg most nehezebb volt, nem sokat ismertem fel, de tetszett, hogy két lehetőségnél egy animéből volt az öt választási lehetőség. Érthetőbben: Két dalrészletnél levő öt választási lehetőség azon előadók voltak, melyek mind énekeltek ugyanannak az animének. Plusz poén volt, hogy az egyik ilyen mind Narutós előadók voltak, de az Orange Range egy olyan dala hangzott fel, mely a Bleach openingje. XD Nagyon találó volt. A másik meg Nanás előadók voltak. Pont az az ending (ugye jól emlékszem, hogy ending?), mely annak idején nagyon megérintett lelkileg. És pont Okui Masami kép volt mögötte! Jót nevettem magamban, amikor Daki meg Tuki cikizték egymást, hogy Shounen animékhez milyen lányos, cuki dalokat válogattak ki. Dani nem is tudja, hány Shounen animének van lányos dala, elég csak az Inuyashára, és a Detective Conan-re gondolni, sőt ott a ONE PIECE is. Úgyhogy boldogság volt a zenekvíz.

Elvileg pont ezután lett volna a gamer tudáskvíz, de 2 óra csúszás volt... Hát akkor köszönöm szépen a lehetőséget, megmarad a gamer zenekvíz 14 pontja. Nézegettem a karaokét, annyira nem kötött most le, voltak jó előadások, de a hangulat már kezdett leáldozni nálam. Amikor Tukitól kérdezni akartam valamit, mondta, hogy menjünk le, mert meg akarja nézni a Keisho Ohno koncertet. Jó, én is kíváncsi voltam rá. Hát, érdekes volt. Ilyen tradicionális japán zenét játszik, valamilyen pengetős hangszeren, amit ázsiai relaxációs zenékben lehet hallani. Látszott, hogy tényleg mestere a hangszernek, de a szórakoztatási módszere nagyon furcsa volt. Először is az angol nyelvtudása... Egyik előadásának végén mondogatta, hogy thank you... aztán látszott, hogy akar még mondani valamit, de ezer zavarában csak még egy thank you csúszott ki a száján, és ezt ismételgette vagy nyolcszor, de annyira nyilvánvaló volt, hogy akart mondani valamit, de nem tudta angolul. ^^' Az első utolsó dalában (egyszer visszatapsolták), azt csinálta, hogy ritmusra mondogatta, hogy "szia", és visszamondatta a közönséggel. Aranyos volt, de én inkább cikinek éreztem. És ráadásul pont előttünk volt egy három tagú kis csoport, ahol a lány egy bugyit lengetett... Nem volt facepalm, kicsit sem. Ő a tangabugyijának lengetésével jelezte, hogy szupi a buli. XD Aztán már tényleg nem volt sokminden, olyan 18.20 fele indultam el, mert el akartam érni az utolsó vonatot, amivel hazajöhetek Békéscsabára. És most a vonatról írok.

Annak ellenére, hogy a végére már untam, gyorsan elment a hétvége. Legközelebb Animekarácsony, Millenáris, 2012. december 8. Kíváncsi lennék, hogyhogy ott lesz, én arra tippelek, hogy már minden decemberi hétvége le volt foglalva a Hungexpóban. Én csak egyszer voltam a Millenárisban, amikor 2010-ben ott volt a Holdfénycon, és az Animekarácsony együtt, de nem tetszett a hely, olyan labirintusos. És a karaoke is olyan kis helyen volt, épp csak néhányan fértünk el ott. De hátha most jobb lesz.

2012. őszi MondoCon - szombat

"Zsuzsi! Szupibuli! Van-e rajtad tangabugyi?"

Most nem jut eszembe semmilyen alcím, ahogy eddig írtam, úgyhogy álljon itt Pempős Pista dala a MinDig TV reklámból. Szakadtam a röhögéstől, amikor először meghallottam. XD A karaokéban úgyis szupi a buli. Igen, most is döntő többségében a karaokéról fogok írni, és ha nem haragszotok, most is lesz itt-ott "szakmai értékelés". Rakjuk is be a hangulatkeltő zenét: Chihiro Yonekura: Tori no Uta.

Azért ez a dal, mert amikor a karaokésok próbáltak, akkor Amina és Tukeinon az eredeti verzióját énekelték, mely az AIR TV opening dala, és egész nap ez járt a fejemben. De ne szaladjunk ennyire előre. Most először vagyok VIP jeggyel, vittem a Nintendo 64-et. Az eredeti felállás az lett volna, hogy érte jönnek tegnap este kocsival, és viszik a TV-t is, de telefonált Zoloro, hogy csúsznak a szállítással, így nem érnek el hozzám. Viszont kap plusz TV-t, ezért elég lesz csak a 64-et vinnem. Így jobb is, mert így tudtam nézni a Forma 1 időmérőt szombat reggel. Még Koreában volt, az lett volna a poén, ha múlt héten lett volna a MondoCon, mert akkor Japánban volt. Tavaly pont akkor volt az őszi MondoCon, amikor kedvenc szigetországunkban száguldottak a Forma 1-es versenyzők. Kicsit lassacskán készülődtem, fázós is voltam, pedig a hőmérőm szerint 17°C van. Hozzá kell szoknom ehhez télen, ha nem akarok orbitálisan nagy fűtésszámlát. Viszont akkor most nem a 42-es villamos, 3-as metró, 2-es metró kombinációval megyek conra, hanem 68-as busz, 151-es busz párosítással. Így gyorsabb, meg egyébként is meg akartam állni Kőbánya-alsónál, ugyanis a buszmegállóknál levő SPAR mögött van eldugva egy pékség, ami nagyon olcsón ad baromi finom péksütiket. Hat darab van egybecsomagolva (három édes, három sós), és az 300 forint. De tényleg olyanok, amiket a Fornettisnél 160-180 forintért vesztegetik, és az ízük... mennyei. Ajánlom mindenkinek! Csak kétszer is előfordult korábban, hogy ott akartam venni, de mindig zárva volt. Most nyitva volt, le is jegyeztem a nyitvatartási időt: H-P 6-17, Sz: 6.30-13 vasárnap zárva. El is sétáltam Kőbánya-felsőn át a Hungexpóig. A vasútállomáson futottam össze Leeával, jót beszélgettünk. A kettes kapunál mentem be, hogy átadjam a Nintendo 64-et, de nem engedtek be, mert nem volt karszalagom. Közben megjött bagszi, Truner, és a barátnője. Felhívtam Zolorót, hogy itt vagyok, segítsen, máris hozta az emberét, aki által bejutottam. Átadtam neki a gépet, én meg megpróbáltam keríteni valakit, aki segít bagsziéknak bejutni. A szervezőiben nem nagyon tűnt fel, hogy ott vagyok, és hogy mit szeretnék... Nekem kellett szólni, kiderült, hogy nem tudják kinyomtatni a VIP listát, mert nincs netkapcsolat. Távol álljon tőlem a rosszindulat, de nem lett volna egyszerűbb előző nap, otthon, biztos netközelben kinyomtatni? Megnéztem Zoliékat hogy haladnak a konzollal, kicsit benéztem a karaokéba, és nagyjából ennyi. Rossz volt ilyen hamar ott lenni, mert nem volt mit csinálni, így csak ültem, és néztem, hogy a többiek ténykednek, meg néha játszottam. Az aNiwaCon volt nekem az igazi, ott dolgoztam.

Azért eltelt az idő, és a sok próba után 11-kor elkezdődhetett a hagyományos karaoke. És én iratkoztam fel elsőnek. Méghozzá azért, mert bemelegíteni akartam, és úgy voltam, hogy szabadabban énekelhetek, ha nincsenek sokan. Nem mintha zavart volna a nagy közönség. Volt egy Scrapped Princess dal a próbán, ez megihletett az anime Little Wing dalára, az olyan menőség. JAM Project featuring Okui Masami, vicceltek? Kicsit érződött, hogy régen hallgattam a dalt, nálam ez a dal a nagy tavaszváró, március-április táján szoktam hallgatni, mert olyan kellemes hangulata van, szinte társ a nyíló virágok, és a rügyező fák mellett. Jó érzéssel jöttem le a színpadról, megint átestem egyfajta fejlődésen, azt gondolom. Bár ehhez kellett a tavasz MondoCon apróbb kudarca, hogy azt éreztem, hogy nem nagyon figyeltek engem. És most úgy voltam, hogy ha nem érdekel senkit, akkor le van ejtve a közönség, éneklek magamnak. És talán pont ettől, hogy levezettem ezt a feszültséget, ettől voltam jó, és most talán jobban bejött a közönségnek is az előadásom. Ez jó érzéssel töltött el.

Mindig van olyan karaoke esemény, amikor egy olyan dalt hallok, amit eddig soha nem hallottam, de akkor nagyon bejön, most is volt egy ilyen: Berserk: Forces. Egy lány énekelte, és a zene nekem baromira tetszett. És érdekes, hogy tényleg nem hallottam még soha, de a végére úgy énekeltem magamban a dalt, mintha betéve ismertem volna. Ez olyan, mint amikor két ember megismerkedik egymással, és már az első beszélgetésük olyan szintű, mintha gyerekkori barátok lennének. Zenében is van ilyen. Most ezt hallgatom, és iszonyatosan tetszik. Bár érdekes, hogy én rockos hangzásra emlékszem, de elektropop. Totál más a kettő. ^^' Örülök ennek a zenének. Az eredeti előadó Hirasawa Susumu, és ahogy elnéztem, régi motoros, 1954-ben született.

Gamer zenekvíz. Eleinte nem értettem (illetve azt hittem, hogy rosszul értelmezem) a szabályzatot, de csillagos ötös. Nagyon ötletes volt ez a felmutatós-kiesős rendszer. Ilyet kéne zenekvízben is. Kicsit időigényesebb, kevesebb dalrészlet férne bele, de szerintem élvezetesebb lenne, és az interaktivitása is dobna a hangulaton. A következő volt a lényeg: kis papírosokat kaptunk, ráírtuk a számokat 1-től 5-ig, és felhangzott a zenerészlet, a kfn-ben benne volt az öt lehetőség, és minden egyes zenerészlet után fel kellett mutatni az adott sorszámot, hogy tippünk szerint melyik hangzott el. Aki elhibázta, kiesett. Itt jött Janisch Ádám barátom, együtt játszottunk volna, de csak egyéniben lehetett nevezni. Még ami nagyon tetszett, hogy pont az idő rövidsége miatt megszavaztuk, hogy melyik kategória legyen. Amikor a tablet / telefon kategória volt, akkor felhangzott egy dal, ami nem tudtam hirtelen honnan van, de az előadót felismertem. Pont ettem, és teli szájjal felkiáltottam:

CHIHARA MINORI!!!

A retro főkategóriában csak két alkategóriának jutott hely időhiány miatt, de megszavaztuk, hogy legyen még a Game Boy. Taroltunk volna az Ádámmal, az első: Tetris, második: Super Mario Land, de a harmadik... valami számomra ismeretlen játék volt, így tippeltem, elhibáztam, kiestem. A negyedik felhangzása után szinte fizikai fájdalmat éreztem: Pokémon: Ruby & Sapphire főcímzene. Azt az érzést, amikor éreztem... azt át kellett érezni. Csak azért is felmutattam a sorszámot, legalább ennyiben tisztítsam a lelkiismeremen. És az ötödiken is felordítottam, annyira fájt, hogy nem játszhattam: The Legend of Zelda: Link's Awakening hyrule zene. Ezt nem élem túl. XD Jelzem itt vagyok, de tényleg nagy seb a Nintendo gamer szívemnek, hogy nem mutathattam fel pontért, hogy ezt én tudom! Úgyhogy nagyon jó volt mindig, egyedül egy negatívum sározza be a csillagos ötös szintet: Több kategóriánál a választási lehetőségek beolvadtak a háttérbe, így nem tudtuk rendesen kiolvasni. Ja, és volt mögöttem két srác, akik... annyira utálom az olyan embereket, akik mindenféle baromságokat jópofiznak, mert azt hiszik, hogy annyira viccesek, pedig nagyon nem! Pont, hogy idegesítőek. Jó, hogy Dani rájuk szólt, volt is hatása!

Ezután volt még hagyományos karaoke, ekkor énekeltem másodjára, és harmadjára. A második is jó volt: GARO ~Makaisenki~: PROMISE ~Without you~ Ezt a dalt már betéve ismerem, úgyhogy nem okozott nehézséget, de a harmadik... JAM Project: Hasta Mañana!! Egy kicsit a dalt is vádolom, hogy szó szerint felsültem vele, részletezem is, miről van szó. Ez azon kevés JAM dalok közé tartozik, ahol első hallásra nem viszik fel annyira magasra a hangjukat az énekesek, mint ahogy szokták. Ez egy kellemes, nyugis dal, szokatlan is tőlük, és én is így kezdtem el, halkan, nyugisan, de az első verse második felében Endoh Masaaki magasabbra viszi fel a hangját, amit én ki tudok adni, de hangosan (szerintem másképp nem is lehet). És belezavarodtam, hogy elveszett az a nyugalom, amivel elkezdtem énekelni, gondolatban elkezdtem rázni a ketrecet, hogy valaki szabadítson ki, mert nagyon gáz, amit csinálok! És ez a pánikroham teljesen átvette az uralmat felettem, és nem tudtam a refrén eggyel magasabb hangját kiénekelni, és annyira kínosan éreztem magam, hogy szabályosan izzadtam. A legdurvább meg az volt, hogy az instrumental utáni refrénnél meg kijött az a magas hang, de azért volt az rossz, mert nem éreztem, hogy összhangban vagyok a dal hangulatával. Ekkor gondolkodtam el azon, hogy hatalmas, amit csinál JAM Project ének terén, minden elismermésem az övék, de néha feleslegesen másszák meg a csillagos eget. De én is hülye vagyok, mert nem gyakoroltam előtte csak felületesen, és ha komolyabban rámentem volna, akkor láttam volna ezt, és tudtam volna kezelni, vagy letenni róla. A magas hang problematikájára visszatérek még.

Épp Tukival beszélgettem, amikor jött egy srác: Death Note: What's Up People?!-t énekelt. Csak legyintettem, hogy biztosan olyan lesz, mint a többi, majd befogott füllel végigszenvedem, de... Pont azért volt rossz, mert a pasas kibaszott jól énekelte, MINT AZ EREDETI! Tukival csak lestünk, látni kellett volna a srácot, vérvörös volt az arca, és kidagadtak az erei, és még most is borsózik a hátam, ahogy rágondolok. Viszont pont azt mondtam Tukinak, hogy azért volt nekem rossz, mert tényleg annyira, de annyira jó volt, az egész közönség szinte egy emberként tombolt, mert tőlem nagyon távol áll ez a zenei stílus, és tisztára átereztem azt az érzést, hogy az együttes keményen szidja az emberiséget, mert ennyire hülye. És ez nagyon nem kompatibilis az én gondolkodásommal. Jó, nem azt mondom, hogy nem gondolom néha az embereket dilettánsnak, amit látok, meg ahogy néha egyesek megnyilvánulnak az interneten, de nem az az alapgondolatom, hogy drága emberek: tegyetek meg egy szívességet, és csináljátok fel a nőágú felmenőiteket! Ez nagyon sarkított, de a dal lényében erről szól, mindez őrült metál stílusban. Itt nagyon átjött ez az érzés, és nekem ezért volt rossz. Mindazonáltal maximálisra értékelném.

17.30-kor volt a japán zenei videoklip-összeállítás, ezzel együtt tennék én is kitérőt. A konzolnál boldogság a részemről, mert mindig láttam embereket a Mario Kart 64-nél. Nagyon helyes, látom a Nintendo iránti tisztelet megvan. ^^ A másik retro a már-már szokásosnak mondható Sonic the Hedgehog 2 Mega Drive-ra. Még a karaoke teremben futottam össze Fantosszal és Gáborral, majd a JAM Project-es énekem után lementün a konzolrészlegbe. Fantos Sonicozott, én néztem, Gábor is maradt egy kicsit, utána elbúcsúzott. Fantos random játékkal majdnem végigvitte a Sonicot, nem sok hiányzott. Aztán átmentünk Mario Kartozni. Majd 18.30-kor vissza akartam menni a karaoke terembe, mert a programkiírás szerint addig tartott, de az lett 19.30, és még erre is ráhúzva vagy negyed óra, úgyhogy az Adarnások körében happiness. Néha ránéztem a MAT pultra, bagszival csevegtünk, hogy épp kivel StreetPassoltunk, valamint dél körül épp nem volt senki a Go asztalnál, Tuki is ott volt, rávett, hogy tanuljak meg játszani. De nem ő tanított, hanem egy aranyos lány, az ellenfelem egy kezdő srác volt, aki ismerte már a szabályokat, de annyira még nem tudott játszani. Kezdték magyarázni a szabályokat, hellyel-közzel érthető. Nem vagyok nagy stratéga, úgyhogy spontán játszottam, jelzem: rossz módszer. Laposra lettem verve egy kezdő ellen. Viszont tetszett a játék, elképzelhető, hogy komolyabban is bevetem magam, mondjuk a Hikaru no Go animével is. A lány, aki mondta a szabályokat, először azt akarta, hogy Tuki legyen az ellenfelem, mondja, hogy inkább nem, mert nem adja olcsón a győzelmet. Én is pont ilyen vagyok a Mario játékokban: Boldogan magyarázom a szabályokat, irányítást, sőt, egy-két trükköt is megosztok, de élesben akármennyire is kezdő vagy, már neked kell boldogulni, én nem engedlek nyerni. Pont ekkortájt találkoztam volna Csibivel, hogy visszaadja nekem a Super Mario 3D Land-et, de elragadott a játék, meg már csak félóránként mentek a buszok, úgyhogy végül nem mentem, és nem szóltam, ne haragudj meg rám, sajnálom. :(

19.45 után kezdődött a Late Night Karaoke. Azt értem, hogy a hangulat miatt kapcsoljuk le a villanyokat, DE AKKOR NEM LÁTNI A SZÁMLISTÁT!!! T_T Utána rájöttem, hogy tök poén a telefon fényével fürkészni a számokat. Még utoljára a Slayers: Going History-t akartam énekelni, hátha enyhíti az előző dal kudarcát. Felhívtam Tukit is, úgysem nagyon énekeltem még duettben, itt a lehetőség. És jó buli volt. Gyorsan kiosztottuk, hogy ki melyiket énekli, és nyomtuk. Örültem a végére. Meg a közös dal, a Naruto: GO!!! Nem csoda, hogy Daninak hiánya volt. :D Tehát magas hang: Ebben a dalban kijön. Miért sokkal könnyebb? Mert ez a dal erőteljes, szinte adja magát, hogy itt magasan kell énekelni, és ráállnak a hangszálaim, és itt megy. Még egy plusz öröm-boldogság faktor. De érdekes, hogy van a One Piece: Mirai Koukai dal, amit viszont sokat próbálgattam, és abban nehezebb kiénekelni a magas hangokat, mert hirtelen vált. Ha el akarnám bagatellizálni, azt mondanám, hogy mintha az egyik srác észrevenné, hogy rossz helyen járnak, és átszól a társának, hogy te, nem vagyunk mi rossz helyen? És hirtelen felrepülnek a csillagos égig. Én is repültem a boldogságtól, miközben próbálgattam. De a buli nagy volt a Late Night karaokén, sokan jót, bulisat énekeltek, még egy Oroszlánkirály is belefért. Én még nagyon örültem a Hungária: Csókkirálynak, szeretem azt a dalt. Ilyenkor már lehet nem japán dalokat is énekelni. Én végigénekeltem, jöttek itt is a nagy hangok. Ez is bulizós szám, és adja magát.

Hamar eljött a 21.30, amikor mennünk kellett. Egyedül indultam el, de az egyik kezdő karaokés lány (aki a csókkirályt énekelte) észrevett, és együtt mentünk. Jókat beszélgettünk, tök aranyos volt. De nyugi, semmi komoly, hiszen 11 évvel fiatalabb. ^^' Ő a villamoshoz ment, én a metró előtt elugrottam a Fogarasi Tesco extrába, vásárolni holnapra kaját. Sajnos még mindig nincsenek olcsón Nintendo DS játékok. Aztán hazajöttem, és most írok. Már lassan hajnali 2 óra van, nem fogok aludni. :D Holnap (vagyis még ma. -_-) találkozunk.

aNiwaCon

Bontsatok egy csomag chips-et, vagy pattogtassatok ki egy nagy adag kukoricát, ugyanis rekordhosszúságú post következik! 3662 szó

És sikerült, megvolt! Jól éreztem magam, teljesen más szervezőnek lenni. Hiszen akkor teljesen más szemszögből látod az egészet, meg effektíve, annyira más minden, amikor azt csinálod, amit szeretsz, akkor nem ismer az ember fáradtságot.

Egyébként nem aludtam az éjjel. Péntek délelőtt jutottam el odáig, hogy leszedem az összes karaokét, biztos ami biztos alapon. Mert elvileg úgy volt, hogy Night hozza el. Péntek délután rá is kérdezett, hogy akkor én most leszedem a kfn-eket? Mondom neki, igen. Ő is elkezdi nézni a saját listáját, és akkor döbben rá, hogy a fele hiányzik neki. Szépen néztünk volna ki, ha meglenne a teljes lista, de a felére azt kellene mondani, hogy bocsi, de nincs. ^^' Úgyhogy ő is leszedte, ami még hiányzik, meg én is az összeset, most már megvan mind. Ő végül nem hozta el, de szerencsére nem is volt rá szükség. Péntek délelőtt olyan 11 óra fele kezdtem el, és szombaton 23 óra magasságában értem a Z könyvtár utolsó karaokéjához. Effektíve izgatott voltam az egész miatt, úgyhogy úgy döntöttem, hogy megcsinálom a legújabb Okui Masami dalból a kfn-t: Kyoukai Senjou no Horizon II: Sora no Uta. Nem volt könnyű, de akkor lettem még izgatottabb, amikor be akartam indítani Karafun Player-ben, és nem lehetett elindítani, mert folyton lefagyott. Mivel már senki nem volt online, ezért legjobbnak tartottam, ha megválok az 1.18-as verziótól, és 1.20-assal működtetjük a conon. Szerencsére az működött. De ezzel az a nagy baj, hogy ebben már csak a Player van meg, az Editor nincs. És ma megyek bagszihoz A TV-mért és a konzoljaimért, innen üzenem neki, hogy készüljön fel a komplett Windows 7 reinstallra a gépemre, mert már nagyon kijár neki. És akkor azon lehet, hogy működni fog ismét az 1.18-as Karafun.

Az éjszaka elment zenehallgatással, többször végighallgattam a JAM Project 3. best of albumát a JAM-ISM-öt, majd indulás előtt a Tackey & Tsubasa: Crazy Rainbow. Olyan különös ez a szám, kellemes atmoszférát teremt. 5.20-ra akartam elkészülni, hogy elérjem a 42-es villamost. Ja hát az már csak később jut eszembe, hogy a bagszi által kölcsön adott egeret, és a monitor kábelt otthon hagytam. Úgyhogy főtt a fejem, hogy mi lesz, de szerencsére mind a kettőre lett megoldás. ^^' Olyan 6.10 körül éreztem meg a Dürerhez. Fél 7-re kellett érkezni, és nyitották is akkor a bejáratot, de fél 8-ig nem csinálhattunk semmit, mert még takarítottak. Úgyhogy Night csak fél 8-ra tudott érkezni, de semmiről nem maradt le.  8 órától kezdhettük el a munkát, bár szerencsére nem volt túl sok teendő. Az általános segítők hozták a székeket nekünk, mi is mentünk 1-2 kört. Közben megjött Katayashi és Gh0sT, majd a Düreres hangtechnikus, ő kérdezte, hogy mikorra akarjuk, hogy kész legyen? Hát, mondjuk 10 órára úgy, hogy próbáltunk. Erre ő indulatosabban: Jó, abból lesz 11 óra, és kiment. Szabályosan megrémültem, de Eriszék gyorsan helyesbítettek, hogy 10.15-öt mondott. Jól van akkor, az belefér. Egyébként 10.40-re lettünk kész. Mert kiderült, hogy ha osztott képernyőn akarjuk a karaokét, akkor valamilyen VGA elosztó kéne (nem tudom a pontos nevét, hangtechnikában nagyon műveletlen vagyok), ami Gh0sT van, de otthon. Vállalta, hogy hazaugrik érte, nagyon hálás vagyok érte. Úgyhogy végül lett osztott képernyős karaoke, de ne lennék egyből ilyen pánikolós. ^^' Mert pont emiatt nem nagyon értettem, hogy ő most elmegy érte, vagy sem? Katayashi már a fejét fogta, de legalább a végeredmény jó lett. Ilyenkor össze-vissza kavarognak az agyamban a gondolatok, mint egy mosógépben, és semmi értelmesre nem tudok azonnal gondolni. Közben kiragasztottuk a dalok listáját a falra, de mint kiderült, semmit nem ért, ugyanis alapból a kisterem az jó, de két dologgal nagyon nem voltam kibékülve: 1. a fény. Ilyen rosszul megvilágított karaoke teremben még soha nem voltam. Sehol egy ablak, és a villanyok is a inkább hangulatvilágítást adtak, a papírok körül konkrétan sötét volt. A másik, ami nem tetszett, hogy kevés szék fért el. Én ennél azért jóval többet képzeltem el. De aztán kiderült, hogy én voltam a túlzottan optimista, csak 3 és fél sorban fért ki kb. 40 szék.  Nagyon nehezen lett összeszerelve a karaoke, sok munka volt, ezért lett volna jó, ha fél 7-kor azonnal tudunk kezdeni dolgozni. De amin meg voltam lepve, hogy 10.45-kor még senki nem volt, aki látogató. Most olvasom az esemény Facebook oldalát, hogy megint baj volt a beléptetéssel, és hogy a helyszínt mennyien szidják... És még azt hittem, hogy voltam túlzottam szkeptikus, amikor szétnéztünk múltkor a MAT-osokkal. Na most azt nem tudom, hogy mi az oka, hogy a helykiadás ilyen lassú volt, de azt igen, hogy a konzol részleg is nagyon lassan ment, jóformán sehogy, mert Düreresek nem adták oda a kulcsot, és senkit nem találtak, aki oda tudná adni. És igazából valamilyen szinten visszafogott a hatalmas lelkesedésemből, hogy ennyire akadozva haladtunk. Úgy voltam vele, hogy de jó, hogy 6.30-ra kell jönni, biztosan a 10 órási kezdésre minden tökéletesen kész lesz, és fogadhatjuk a látogatókat. Érdemben csak 8 órakor tudtunk elkezdeni dolgozni, ezek után álmodjak még... Meg aztán az vetett még vissza az önbizalmamból, hogy láttam, hogy milyen kevés látogató van. És most nem tudom, hogy most a nagy helyiségekben szóródtak szét ennyire az emberek, vagy tényleg jó, ha voltak 300-an, Bagszi szerint 1000 is megvan. Neki legyen igaza. Jövő tavasszal NosztalgiaCon lesz akkor. A karaoke amúgy egészen jól ment, nem énekeltek valami sokan, de egy páran jó hangulatot csináltak. Volt Lucy is, ő nagyon jól elszórakozott Nighttal és Megumival. Ja, és ugye a MegaSeiyuu-val voltunk ugye egy teremben. Mivel később kezdtünk, ezért átírtuk egy kicsit a programot, mert ők sem voltak kész. Úgy lett volna, hogy 10 órakor hagyományos karaoke, 11-kor Megaseiyuu. De mivel a hagyományos karaoke gyakorlatilag elmaradt, ezért abban egyeztünk meg a Megaseiyuu-sokkal, hogy átadják nekünk a 11 órát, cserébe elkérik a 17-20 óra közötti intervallum első óráját. Megkapják, hatalmasat segítettek ezzel. Milyen lenne már egy karaoke napot versennyel kezdeni? ^^' Kellett is az az 1 órás bemelegítés.

Bár a 12 órási versenyre kevesen jelentkeztek, mindössze 7-en. Úgyhogy Night folyamatosan járta a karaoke termet, és kérdezte az embereket, hogy akarnak-e nevezni. ^^' Végül 13-an lettünk. Az utolsó csajt én vettem rá, ugyanis most engedtük, hogy legyen LQ a versenyben, mert úgy voltam vele, hogy most úgyis az énekhangot, és az előadást értékeljük, így a hang minősége (nekünk) nem gond. Hát mit is mondjak a felhozalatról? Nagyon gyér volt. Én nem gondolom azt, hogy csak az Adarnás keménymag rendelkezik azzal a kiváltsággal, hogy csak ők tudnak jól énekelni, a többiek meg örülhetnek, hogy egyáltalán mikrofont foghatnak a kezükbe, de Lucy nagyon leiskolázta a többieket. A maximális 80 pontból 73,5 pontot ért el. Nem tudok részletes listát írni, mert elvesztettem a karaoke verseny papírjait. T_T A második helyezett az a csaj lett, aki korábban énekelte már a Maria Holic: Hanaji dalt, de valami eszméletlenül. :D És most sem hagyott cserben minket, 65 pont lett a jutalma. Most is apróbb hibáktól eltekintve, tetszett. De megígérte, hogy legközelebb mást fog énekelni. ^^' A harmadik helyezettnél kezdődik a nagy szakadás, ugyanis az már csak 51 pontot ért el, és az utolsó 19,5 pontot kapott. Úgyhogy nem veszekedtünk, könnyű dolga volt a zsűrinek, tessék legközelebb másképp csinálni. A legfontosabb: Bár lehet, hogy nem tűnt fel, de volt monitor a a színpadnál (a földön volt, mert sehova máshova nem tudtuk tenni), és direkt azért akartam az osztott képernyős megoldást, hogy ne háttal álljon az énekes a közönségnek, és lássuk az arcát. De az első hárommal ilyen téren nem volt gond, de a negyedik már háttal állt, és "mentek utána" a többiek. És mivel úgy pontoztunk, hogy 10 pont az énekre, és 10 pont az előadásra, ezért hiába énekelt valaki nagyon szépen, ha a vetítővásznat választotta közönségnek, annak csak 1 pontot adtam az előadására. Egy-két ilyenre adtam 3-4 pontot, akinek azért látszott az arcán, hogy átérzi a dalt. Majd legközelebb rendelek valami magaslatot, ha csak ezen múlik. Egyébként meg az éneket nem sok ember esetében lehetett szakmailag értékelni (nem mintha ennyire értenék hozzá). Tényleg bizonyítsátok be, hogy bárki képes nagyot alkotni. Az utolsó lány, aki én vettem be, nem is bántam meg. Nem énekelt olyan nagyot, de nagy lelkesedéssel adta elő, és ez nálam nagyon jó pont. És elcsípte a 4. helyet.

Aztán kisebb lélegzetvételnyi szünet, Dobay Ádám előadása. Aközben beszéltük meg a versenyt, néztem a konzolokat, meg úgy általánosságban körbejártam az épületet. És most sem azt láttam, hogy tolongtak volna az emberek. Úgyhogy keveselltem a jelenlévők létszámát, pedig számítottam arra, hogy 1000 ember jelen lesz. A konzolt nagyon jól kidekorálták bagsziék, az nézett ki a legjobban. Pedig csak egy pár egyszerű ötlet kell: nyomtató, olló, és máris olyan nagyokat lehet alkotni. Nekem is volt egy pár, de nincs már nyomtatóm, és bár fordulhattam volna bagszihoz, de mint kiderült, nem is baj, hogy nem lett megvalósítva belőle semmi, mert olyan sötét volt a kisterem, hogy nem sok látszódott volna belőle.

Zenekvíz, én vezettem. Jól ment, alapvetően nem volt nagy baj, két nagy hibát fedeztem fel magamon (ez volt életem első komolyabb közönségnek való beszéde. ^^'). Az egyik az, hogy éreztem magamon, hogy önbizalomhiányt sugárzok, ami pont a másik hibából fakadt, hogy kicsit össze-vissza mondtam a dolgokat, Night is többször elmékeztetett, hogy ezt nem mondtam, azt nem mondtam. Aztán kicsit rendszertelen lett, de  úgy tűnik, hogy erre komolyan fel kell készülni, megmondom őszintén, nem gondoltam erre. De majd legközelebb. Csalódtam, hogy csak 6-an játszottak. Mondjuk egyrészt amiatt, mert jóval több emberre számítottam a conon egyáltalán, meg azt reméltem, hogy több szék fér el, én reméltem, hogy legalább 20-an leszünk. Uranék 50 feladatlapot nyomtattak. Ennek a papírjai megvannak, úgyhogy tudok részletes eredménnyel szolgálni. Úgy volt, hogy 1-10 között az anime címét kellett megjelölni, majd 11-15 között a dal címét, és 16-20 között az előadó nevét.

Először lássuk a megfejtéseket, és a személyes hozzáfűznivalóimat. A vastagon kiemeltet kellett megjelölni.

1. Ouran High School Host Club: Sakura Kiss - Chieco Kawabe
   Bemelegítésképp legyen valami könnyebb, csak egyvalaki nem találta el.
2. Phantom ~Requiem for the Phantom~: Senritsu no Kodomotachi - ALI PROJECT
   Többen tudták volna az előadót, ami nem csoda, hiszen jellegzetes, de csak ketten találták el az anime címét. Ketten Saber Marionette J to X-re mentek rá. O_O Én láttam az animét, ezért tudom, hogy az milyen, ezért döbbentett le, hogy ez is jelölt lett.
3. RAY the Animation: Yuunagi - Ohmi Tomoe
   Túl későn kaptam azt a tanácsot, hogy személyes kedvencet ne tegyek be. ^^' De arra voltam kíváncsi, hogy ismerik-e ezt a dalt, másrészt meg az animére akartam felhívni a figyelmet, mert nagyon kellemes alkotás. És egyvalaki el is találta.
4. Saber Marionette J to X: Lively Motion - Hayashibara Megumi
   Direkt betettem a lehetőségek közé a Slayers NEXT-et is, úgy tudtam, hogy be fognak ugrani! T_T Ezt senki nem találta el, bár azt mondták, hogy tudják, hogy ki az előadó, nem csoda, hogy hárman is a Slayers-t jelölték be. Engem azért lepett meg, hogy nem ismerik, mert amikor 2006-ban animés lettem, és beleszerettem a japán zenébe, elsők között találtam meg ezt a dalt, és világszerte sokan ismerik, én is azonnal beleszerettem, és reméltem, hogy nálunk is sokan ismerik, de nem...
5. Serial Experimental Lain: Tooi Sakebi - Nakaido "Chabo" Rei'ichi
   Na ezt a dalt speciel nem ismertem, bagszi javasolta, hogy tegyek be Lain-t, jó ötletnek tartottam, de senki nem találta el... Ez mi? Én azt hittem, hogy a Lain olyan kultusz-anime, mint a Neon Genesis Evangelion, ezért is tettem be képnek ezt, a dal mögé.
6. Grenadier ~Hohoemi no Senshi~: KOHAKU - Shimokawa Mikuni
   Erre a Full Metal Panic!-ot tettem be beugratásképp, mert az is Shimokawa Mikuni dal, ezt sem találta el senki, de még a Full Metal Panic!-ot sem jelölte be senki hatosnak. Ez személyes kedvenc, kíváncsi voltam, hogy ismerik-e, de nem... Tényleg ki lesznek zárva ezen túl a személyes kedvencek.
7. Night Wizard - The Animation: KURENAI - Miyazaki Ui
   Ez is személyes kedvenc, nem azért raktam be, amire Lucy gondolt. ^^' Csak ők találták el (Megumival voltak csoportosan).
8. Higurashi Naku no Koro ni Kai: Naraku no Hana - Shimamiya Eiko
   Ez a dal a mai napig nagy hatással van rám, valahányszor hallgatom, úgyhogy ezt mindenképp be akartam tenni, volt is két jó találat.
9. Full Moon wo Sagashite: Eternal Snow - Changin' My Life
   Ennél könnyebbet nem is tehettem volna be, mi? Mégis csak ketten találták el. ^^' Pedig tényleg könnyítésképp tettem be, személy szerint nem ismerem a dalt, csak az animével sokszor találkoztam Adarnás berkeken belül, ezért gondoltam, hogy sokan ismerik, így betettem.
10. Múmin: Yume no Sekai he - Shiratori Emiko
    Na erre nagyon kíváncsi voltam. Ez volt a legelső anime, amit leadtak nálunk, 1992-1993 környékén. Nekem kötelező program volt minden pénteken 19 órakor leülni a TV elé, egyszerűen imádtam. Persze, akkor még nem tudtam, hogy animét nézek. ^^' És akkoriban eredeti japán zenével ment, ezért voltam kíváncsi, hogy ki látta, ki mennyire emlékszik. Hárman tudták, ezt találták el a legtöbben az anime címeknél.
11. Ranma 1/2: Lambada Ranma - Operatic Troupe
    Ki nem hagyhattam. XD És lám, nem én vagyok az egyetlen, aki így gondolta, négyen tudták. Gondolom a Hayashibara Megumi kép is sokat segített, meg hogy elhangzott Ranma neve.
12. Persona ~TRINITY BLOOD~: WORD OF THE VOICE - FLOW
    Négyen tudták, ez kellemes meglepetés. FLOW-t mindenképp akartam tenni a zenekvízbe, és azt gondoltam, hogy ezt a dalt nem ismerik annyira, de mégis. Azt nem tudom, hogy a kép mennyire segített, de a 11-estől kezdve olyan képeket tettem be, mely közvetve rásegíthetnek a megoldásra. Ide ALI PROJECT képet tettem ki, a Code Geass köti össze a két együttest. Egyébként szerintem azért tudták ezt sokan, mert az előadót felismerték, és mivel csupa nagybetűvel volt a cím a feladatlapon (ahogy eredetileg van), és sok ilyen FLOW cím van, ezért tudhatták sokan.
13. WHITE ALBUM: Shin Ai - Mizuki Nana
    Egyetlen találat, pedig Mizuki Nanát az egész világ imádja, és megint az, hogy minálunk nem ismeri senki. ^^' Horie Yui-val a Dog Days anime kapcsán került kapcsolatba.
14. Macross Frontier: Diamond Crevasse - Sheryl Nome starring May'n
    Ennek kapcsán is reméltem, hogy többen tudják, de csak két találat volt. Yonekura Chihiro (aki a képen volt) feldolgozta ezt a dalt. Ez egy érdekes dal, ajánlom figyelmekbe.
15. Soukyuu no Fafner: Separation - angela
    Ujjongó közönség, lám ezt sokan ismerik, bár csak ketten találták el. Ez az egyetlen olyan dalrészlet, melyhez nem tudtam olyan képet találni, ami segítene, így Hamasaki Ayumi képet raktam ki. Night a végére ismerte fel, és meglepetten kérdezte, hogy ez nem ő? De igen. ^^'
16. ONE PIECE: We Go! - Kitadani Hiroshi
    Meg akartam hozni a hangulatot a ONE PIECE képpel. Nagyon kíváncsi voltam, hányan találják el az előadó nevét, négy találat, gratulálok! Örülök, hogy máshonnan nem, a ONE PIECE-ből ismerik az énekest. :) Figyeljetek rá, mert sok ismeretlen mesterműve van.
17. Kyoukai Senjou no Horizon: Sora no Uta - Okui Masami
    Nem is azért tettem be Okui Masami-t, mert már azt sem tudom hogy dicsérjem, annyira szeretem őt, hanem azért neki van Magyarországon is egy kis ismertsége, kíváncsi voltam mennyien ismerik fel a hangját, csak Lucy-ék tudták, de ők is onnan, hogy mondtam, hogy aki ismer, az tudja, hogy ki ő. Ők is csak ezután jelölték be. Ejnye, tessék sokan ismerni! DiGi Charat kép volt alatta, korábban énekelt az animének dalokat.
18. Cardfight!! Vanguard: Believe in my existence - JAM Project
    Négyen tudták az együttest, szintén nagy gratuláció a versenyzőknek. A másik kettő a FLOW-t jelölte be, ami nem csoda, mert hangzásban van hasonlóság, és azt többen ismerik. Super Robot Wars kép ment, a sorozat szinte egybeforrt az együttessel.
19. ToHeart2: Tomoshibi - Suara
    Azt hittem, hogy az Utawarerumono kép segíteni fog az előadó kitalálásában, hiszen az egy ismertebb anime, de ezt is csak Lucyék tudták. Sajnálom, hogy kevesen ismerik őt, pedig neki ilyen tipikusan "10000 közül is felismerni a hangját" típusú hangja van. De ez persze csak azoknak vigasz, akik tudják, hogy ki ő.
20. Tsubasa Chronicles: Loop - Sakamoto Maaya
    Két találat, pedig ezt is azért tettem be, mert azt gondoltam, hogy az animét sokan ismerik. De hát nem. A kép az Escaflowne animéből volt, az is az énekesnőhöz kapcsolódik.

Az első 10-ért egy pontot lehetett kapni, a második 10-ért pedig kettőt, így 30 pont volt a maximum

Az eredmények:

1. Üveg vs. Plasztik (Lucy & Megumi) - 22 pont
2. Szűcs Eszter - 13 pont
3. Bombicz Zsófi - 9 pont (6 helyes találat)
4. Pévai Diána és Kocsis Dávid - 9 pont (5 helyes találat)
5. Horváth Ditta - 7 pont
6. Horváth Nelli - 6 pont

Holtverseny volt a 3. helyen, mint kiderült, jó döntés volt az 1 pont - 2 pont rendszer, így annak adtam a 3. helyet, aki többet talált el, ezt többen is helyeselték. De nem hittem volna, csak egy valaki jut el 50% fölé.

Zenekvíz letöltések:

• Zenekvíz kfn
• Zenekvíz feladatlap

A zenekvíz után Megaseiyuu volt, közben megint mentem szétnézni, meg egy kicsit játszani. Majd kicsit néztem a Megaseiyuu-t. Nagyon jó ötlet, de ez is olyan, hogy csak az emberek tudják igazán feldobni a hangulatát. Mi szükségeltetik? Önbizalom, és kreativitás, és spontaneitás, hogy amit látsz, abból azonnal a legjobbat hozd ki. Elnézegettem, de hogy a To Aru Kagaku no Railgun animéből volt részlet, eszembe juttatta, hogy én ezt meg akaron nézni. Már csak az opening dal miatt is. Az egyeztetések után 2 órás volt a Megaseiyuu, mi 18 órakor folytattuk. Egy páran még énekeltek. Volt egy lány, aki rettenetesen izgult, és ezt nem is rejtette véka alá, de minek? Olyan GYÖNYÖRŰEN énekelt! Nem volt lehetőségem mondani neki, de ha ezt olvassa, akkor elvárom a következő versenyre, vagy akár az Adarnásra is jöjjön el, mert  tényleg nagyon szépen énekelt. Hoshin Engi: Friends dallal állt ki. Azt a dalt egyébként is nagyon szeretem, és az előadás nem vett el belőle semmit. ^^ Lucy, Megumi és Night mellettem bohóckodtak, engem nem zavartak, sokan énekeltek még. Ezek közül jöhettek volna még egy páran versenyezni, és akkor talán nehezebb dolgunk lett volna.

Csúszott az eredményhirdetés, 19 óra lett volna, és mivel Night-nak 19.15-kor mennie kell a buszához, ezért megkértem Urant, hogy hadd hirdessünk mi először eredményt. Ott is voltunk 19 órára, lehetett is volna eredményhirdetés, de Mila még egy kvízt jelentett be. Hát akkor Night megy, és Erisszel hirdetünk ketten eredményt. De ő mégsem ment, Lucy-val, és Megumival beszélgettek. Eközben meg West megkért, hogy adjam át a karaokét az Interstella 5555 vetítésének, mert nagy csúszás volt, és a nagyteremben már nem maradt volna idő rá. Bár lettek volna még éneklők, de legyen. Segítettem átszerelni a laptopot, beindítottuk az animét, és utána átmentem a nagyterembe, ahol Lucyék mellett foglaltam helyet.

Beszélgettünk (amikor komoly volt a téma ^^') a conról, megbeszéltük a hibákat, és itt reagálnék a részemről azokra is, amiket Facebookon olvastam. Az, hogy csúszott az egész... Hát igen, de abból, amit láttam, nem a MAT hibája, a Düreresek nem nagyon foglalkoztak azzal, hogy itt rendezvény van, amit szeretnénk 10-kor elkezdeni. Nagyon szimpatikus volt számomra az, hogy a MAT fáradhatatlanul dolgozott amikor csak lehetőségük volt, láttam rajtuk, hogy minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy 10 órakor rendben beengedjék az embereket. Arról nem tudok mit mondani, hogy a jegyárusítást is jóval később kezdték el, de gondolom, kapcsolatban van a készülődési nehézségekkel. És sajnos csúszott minden program a nagyteremben. A másik nagy gond, hogy megint nem lehetett kaját, piát behozni. Én ebben legfeljebb annyiban érzem hibásnak a MAT-ot, hogy előre meg lehetett volna beszélni a Düreresekkel, hogy engedjék meg, de egyetértek Lucy-val, amikor mondta, hogy mi van azzal, aki beteg, és nem ehet meg akármit, és az sem utolsó szempont, hogy a büfé drága. Szóval megértem, hogy ez senkinek nem tetszik. Legközelebb olyan helyre kell menni, ahol ez nincs tiltva, vagy megbeszélni az adott épület embereivel, hogy ne tiltsák.

A kvíz végét vártuk egyébként, és amikor Mila kiállt, hogy jöhet az eredményhirdetés, reméltük, hogy tényleg mi leszünk az elsők, de a cosplay... Különösen nem akadtam ki rajta, de Mila is ott volt, amikor megkértem Urant, figyelembe vehette volna, így olyan, mintha elfeledkezett volna rólunk, vagy nem volt fontos neki a kérésünk. És amikor megkérdezte a többedik eredményhirdetés után, hogy ki legyen a következő, akkor mi is feltettük a kezünket, meg a rajzversenyes csaj is (Orsi), és akkor mondja, hogy aki hamarabb kijön, az követekzik. HÁTUL VOLTUNK!!! Ezen már én is kiakadtam, hogy nem jutott eszébe még utána is, ahogy jelentkeztünk, hogy nekünk kérésünk volt? Olyan téren mindegy, hogy ez már nem osztott, nem szorzott, mert Night végül maradt, hát de akkor is, később, ha egy mód van rá, vegyék figyelembe az ilyen jellegű kéréseket.

A zenekvíz, és a karaoke verseny 3. helyezettjei nem jelentek meg, a nyeremények nálam vannak, az okleveleket meg Night fent hagyta a színpadon, remélem a MAT megtalálta és eltette. O_O Aztán már nem maradtunk sokáig. Nighték elmentek, én is fáradt voltam már (több, mint 30 órás ébrenlét után...), úgyhogy miután elbúcsúztam tőlük, visszamentem a Karaoke terembe, és megvártam a vetítés végét. De az Interstella megragadta a figyelmemet. Nagyon jó zenéje van! Ismertem a Daft Punk-ot, bár csak az Around the World című dalukat, de az nagy hatású volt. Nagyon jó zenét írtak az animének, ittam minden egyes jelenetét. Ezt meg fogom nézni, és rá fogok keresni az OST CD-re. Miután vége lett a vetítésnek, összepakoltam a laptopot, és hazajöttem.

Nagyon jól éreztem magam, és karaokét összességében jónak éreztem, remélem, mindenki jól érezte magát. Én kétszer énekeltem, először az éjszaka megcsinált Sora no Uta dalt, majd este a ONE PIECE: Mirai Koukai. Menni fog legközelebb az a bizonyos legmagasabb hang, így görbüljek meg! Élveztem a szervezés, és munka minden egyes pillanatát. Ilyen vagyok, amikor olyat csinálok, amit szeretek. Tettrekész, fáradtságot nem ismerek, sőt, akár vezetői szerepre is alkalmas lennék. Nem tudom, hogy a többiek mit gondoltak rólam, remélem, nem volt elegük belőlem, de nagyon lelkes voltam, pörögtem. Egy komolyabb bakim volt, amikor Megumi énekelte az Angel Beats!: My Soul, Your Beats! dalt, és Night jó előre szólt, hogy mi lesz a következő, hogy gördülékenyen menjen, és meg rá is mentem, hogy meglegyen, és tévedésből rákattintottam a dalra. XD És másik nagy baki pedig akkor volt, amikor vártam az eredményhirdetést, és a szervezőiben ezt mondtam: "Most a külföldi klubok versenye van". Mindig elfelejtettem, hogy vidéki. :D Vissza az egész. Remélem, hogy ha jól dolgoztam, legközelebb is csinálhatok karaokét. ^^ A negatívumokat meg gondoljátok át.

Köszönet jár egy pár embernek:

• Erisz és Night -  a sok munkáért, segítségért, jó volt veletek dolgozni. :)
• Megumi -  hogy elvállalta a zsűrizést
• Gh0sT és Katayashi -  hogy elvállalták a hangtechnikusi munkákat, és hogy rengeteget dolgoztak, és segítettek. Külön köszönet Gh0sT-nak, hogy visszament azért az elosztóért. :)
• Tukeinon - végtelen sok segítség, és tanács, és hogy engedélyezte, hogy használjuk a kfn-eket.
• Uran - Megadta a lehetőséget, remélem, nem csalódott. :)
• Lucynak külön köszönet a jó hangulatért.
• És mindenki, aki énekelt, és versenyzett, hiszen nektek köszönhető, hogy jó volt a karaoke. ;)

aNiwaCon képek

Esőáztatta 2012. nyári MondoCon

Reggel fél 7-kor arra ébredek, hogy dörög, villámlik. Na mondom magamban, nagyon szép lesz, ha ekkora esőben lesz a MondoCon, mekkora élmény lesz átmenni a 25-ös terembe. Azt hiszem, volt már esős con, a 2010. őszi MAT-os AnimeCon, többre nem emlékszem.

Mivel csak 11-re kellett menni, ezért nem nagyon siettem a készülődéssel. Mondjuk már 9 óra után indultam el, mert bementem az ecseri úti Lidl-be, ott vettem Freeway-es kólát, mert akciós, és vettem még kaukázusi kefirt, és egy almát. Már csak 1,7 kg-ot kell fogynom, hogy elérjem az ideális testtömeget. ^_^ Még itthon megsütöttem magamnak a sajttal töltött pulykamellet (engem nem hízlal), és egy 4 darabos Győri Édes Jó Reggelt! kekszet. Ennyivel bespájzolva már csak nem fogok éhezni egész nap. A kekszet haza is hoztam. Az Ecseri úttól mentem a MondoConra. Az eső szerencsére nem esett, de igencsak lógott a lába. A kettes metrónál már volt egy pár animés csaj. Érdekes volt, hogy a velem szemben ülő két csaj megjegyezte, hogy biztosan MondoConra mennek. Tökre meglepett, hogy átlagos megjelenésű lányok voltak, akiknek láthatóan semmi közük nincs az animéhez, és mégis tudnak ilyen dolgokat. Ők nem jöttek, de azért valahol jó érzéssel töltött el az, hogy az átlagos ruházatomból nem is gondolnák rólam, hogy én is MondoConra megyek, nem bélyegeznek meg. A szokásos Pillangó utcai leszállás, és odasétálás. Érdekes, hogy láttam, már a kaputól is igen messze volt a sor vége, kérdeztem is magamban, tán csak nem megint a kapunál lehet jegyet vásárolni? Nem, maradt a bejáratnál, de olyan hosszú volt a sor, hogy a kapun túl igen messze volt. Meglepően sokan voltak, pedig az elmúlt évek azt jelezték, hogy csökken az érdeklődés. Örültem neki, azért jó az, ha egy jó irányba megy az animés kultúra. Mivel megvolt a jegyem, ezért előretörtem, a sorban összetalálkoztam Megumival, egy kicsit beszélgettünk. Én mondtam neki, hogy megvárom vele a sort, de nem akart feltartani, így tovább mentem.

Kerestem a konzolokat, ugyanis most van benne egy kis részem: Kint volt a TV-m és a Nintendo 64-em. Még Night vetette fel az ötletet, amikor panaszkodtam neki, hogy biztosan csak annyira lesz kint a Nintendo, hogy a Wii és Just Dance, aztán azzal el van intézve, de aztán felvetette, hogy mi lenne, ha én magam vinnék saját konzolt. Egyből belém is csapott a villám, hogy hát igaza van. Ahelyett, hogy itt panaszkodok, hogy jaj, megint nem lesz Nintendo, és de gagyi a Nintendo Magyarország, hogy megint nem lesz kint, mi lenne, ha én tennék azért, hogy több Nintendo konzol legyen? Fel is vettem a kapcsolatot a konzolrészleg főszervezőjével, Zoloróval, és bár eleinte nem engedték meg, hogy legyen több retro konzol, pedig ő is akarta, végül jött az E-mail tőle, hogy  zöld utat kapott. Péntek este jöttek a TV-mért és a Nintendo 64-ért, melléadtam a Mario Kart 64-et. És melléadtam mind a 4 controllert. De úgy tűnik, a szürke már nagyon használhatatlan, vennem kell még egyet. Amikor játszottam, másik három srác is csatlakozott, és aki a szürke controllerrel volt, az le is tette azt, mert egyáltalán nem tudta használni az analóg kart. Mivel megvolt a belépőm, ezért mangát kaptam a konzolért. Meg egyet vettem a jegyből levásárolható árral. (tudom, hogy értelmes mondat, de most mondjatok jobbat)

• Love.com 4 (ezt a konzolért)
• Árnybíró 4 (ezt vásároltam olcsón)

Ezután mentem a karaokéhoz. Most kétszer énekeltem:

• Saber Marionette J: I'll be there
• Animelo Summer Live: OUTRIDE

A Saber Marionette J az jól ment, az Animelo Summer Live is, abban is jól éreztem magam, bár a taps sűrűségéből arra következtetek, hogy nem sokan osztották ezt az érzést. Van ez így... Egyébként most többet voltam a karaoke teremben, de egész idő alatt a Love.com-ot olvastam, néha-néha felnéztem. A kézikonzoljaimmal nem foglalkoztam olyan sokat, pedig bespájzoltam. Vittem a 3DS-emet, a DS Lite-ot is, a Nintendogs miatt, és a Game Boy Advance SP-t a Pokémon Emerald és a Mario Kart Super Circuit miatt. Csak a 3DS-sel foglalkoztam, és azzal sem sokat. Az volt a poén, amikor zenekvíz alatt 3DS-eztem. Akkor néztem meg, hogy vajon StreetPassoltam-e valakivel. Négy emberrel is! Adrienn, Dóri, Szebi és Charlie. Annyira megörültem neki, hogy a zenekvíz papírjának hátuljára írtam jó nagy betűkkel: "Négy emberrel Streetpassoltam!" és egy awesome szmájlit is rajzoltam mellé. Apróbb kommenteket a belső oldalakra írtam. Úgy nagyjából ment. Érdekes, hogy ahhoz képest, hogy Tukeinonnak írtam, hogy milyen nehéz a zenekvíz, alig ismertem egy pár animét. Ahhoz képest dupla csavar, hogy több olyan anime dalrészlet is volt, ahol a szövegben felhangzott az anime címe is. Amikor volt Kitadani Hiroshi: We are! dala, akkor az egész terem felröhögött, amikor felhangzott a dalban a ONE PIECE szöveg. Még csak komment sem kell hozzá. Meg sokáig kerülgették a forró kását azáltal, hogy több helyen is volt megoldási lehetőségként a "Shin Mazinger Z Hen", de végül az előadóknál volt a JAM Project alatt a Shugoshin-The guardian dal. ^^' És ezúton is jelezném a tévedést: Az énekes neve helyesen Endoh Masaaki. Egyébként most nem volt Tukeinon, mások működtek közre, a zenekvízt pl. Daki vezette. A játék kategóriában reméltem, hogy mind a három Nintendo zene benne lesz, ami lehetőség volt, de csak az egyik volt: Super Mario Bros. Az volt az első. Mondja Dani a végén: "Azt hiszem, senkinek nem kell bemutatnom a fiatalembert". Ezen is nevettünk. Menőség volt a zenekvíz. A karaoke előadások meg... hát jó, voltak jók, de azért még mindig vannak gyengék, de ma volt egy olyan, amire csak 1 pontot adtam volna a 10-ből. Egyébként is üzenném mindenkinek:

A NARUTO: GO!!! DALÁT, MINT A TÜZET, ÚGY KERÜLJÉTEK!!!

Senki, de senki nem képes még csak meg sem közelíteni azt a szintet, mint az eredeti előadó. És amilyen hangulata van a dalnak, meg is követeli azt a szintet. Szóval, volt egy srác, aki... szerintem totál más világban járt, mást "énekelt", a szöveg helyett csak makogott, mintha nem is közöttünk lenne. De az előadások döntő többsége azért hallgatható volt. Bejött a karaoke terembe Charlie és a barátnője, kölcsönadta a 3DS-re megjelent ONE PIECE Unlimited Cruise játékot, kíváncsi voltam rá. Most nem tudom, hogy a mentés milyen szakaszában értem el, de egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a játékkal. Épp csak annyi volt, hogy a hajón vagyunk, megyünk valamelyik sziget felé, be is jelöltem, hogy hova menjünk, de csak a hajóban voltunk, és nem tudtam mit csinálni a játékban. Úgyhogy inkább visszaadtam neki a játékot. Azt hiszem, hogy ezt az elején kell kezdeni. ^^' Amúgy volt egy mélypont nálam, amikor kishíján majdnem elaludtam, le is csuktam a szemem, de azért ezt mégsem itt kéne. Meg az milyen lenne, ha pont akkor szólítanának ki, és látják, hogy alszok? ^^' Úgyhogy elvoltam én egymagam, elszórakoztatom magamat, ha arról van szó.

16.45-kor ért véget a karaoke, utána átmentem a konzolokhoz megnézni, hogy mi a helyzet a Nintendo 64-gyel. Látom, azért játszanak vele. Örülök neki, tessék csak érdeklődni a régi Nintendo konzolok iránt. Aztán nem sokkal ezután mentem is el, mert találtam Csibivel az Örs Vezér terén, odaadtam neki a Super Mario 3D Landet, hadd nyaraljanak együtt. Az Árkádban beszélgettem vele egy kicsit, aztán jöttem is haza.

Jó nap volt, jól éreztem magam. Ha később is kell Nintendo konzol, boldogan kölcsönadom, láttam, hogy vigyáznak rá, sokakat érdekel, így rendben van, később is számíthatnak rám.

Karaoke és Nintendo

Végre megcsináltam minden kfn-t, amit az Animekarácsonyig meg akartam csinálni. Ezek között van a ONE PIECE: We Go! dal is. Kicsit talán szegényesnek tűnhet annak, aki megnézi, mindez azért van, mert New World One Piece háttérképeket akartam csak betenni, ezzel akartam "jelezni", hogy ez már az új világhoz tartozik, és ebből még kevés háttérképet csináltak, az egyiket is úgy csináltattam. Meg a We are! for the new world dalt is megcsináltam. Szerintem ez a dal nem lett olyan jó, mint az eredeti verzió. Legalábbis Kitadani Hiroshi a JAM Project dalokban sokkal élettel telibb, de itt meg olyan fáradt. Azt elhiszem, hogy 12 év, az 12 év, de Okui Masami is felénekelte a 2008-es Ooku albumra a REINCARNATION dalt, mely 14 éves (volt akkor), és nincs nagy változás. Sőt, csak sokkal jobb lett az énekesnő hangja az évek során. Úgyhogy az új We are! dal nem bejövős. De örülök, hogy a kislemez sikeres, szerintem meglesz a 30.000-es összeladás.
Az alábbi dalokat készítettem el ezekkel együtt:

• One Piece: We Go!
• One Piece: We are! for the new world
• Super Robot Wars: NOAH
• Cardfight!! Vanguard: Believe in my existence
• Code Geass Hangyaku no Lelouch R2: Waga Routashi Aku no Hana
• Pa-Dö-Dő: Utazz velünk

Igen, elkészítettem a második nem japán dalból a karaoke fájlt. Néhány hónapja tudatosodott bennem, hogy a Pa-Dö-Dő: Tuinvan, Marivan, Györgyivan, Közösvan albumon rajta van az egy dal karaoke (vagy ahogy a borítón van írva: karra OKÉ) verziója, így ezt is megcsináltam. Poénos dal.

 A héten kikerült a Gamer365 új Podcast-je. Soha nem foglalkoztam velük, de a novemberi nem akármilyen, hiszen Nintendo van túlsúlyban, és a vendég - lássatok csodát - Edvi Tímea, Stadlbauer Kft. Markeing menedzsere. Itt meghallgatható, és letölthető. Nagyon ideje volt, hogy végre komolyan hallassák a hangjukat. Őszintén remélem, hogy ez egy jó kezdet. Amin meglepődtem, hogy a Nintendo.hu oldalt újabban a Gamer365 szerkeszti tartalmilag. O_O Akkor ezért naprakészek, és vannak kint minden menő hírek. Valószínűleg ott robbant ki az egész, hogy az egyik ismerősöm a Facebookon kissé alpári stílusban jellemezte a Nintendo Magyarország munkásságát. Én erre már valami emberségesebb hangnemben írtam kommentként további problémákat. Mi volt erre a NM reakciója? Törölték azt a postot. Az igaz, hogy nem volt valami kedves a főpost, de az lett volna az igazi, ha válaszolnak rá. Aki ért a marketinghez, az olyan szépen tud kifogásokat fogalmazni, hogy akár a másik fél tűnhetne hülyének mellette, hogy be mert szólni. Persze nem tudom, de elképzelhetőnek tartom, hogy emiatt kérte fel a Nintendo a Gamer365-öt, hogy ők szerkesszék ott a híreket. Egyébként elég jó volt, mindazonáltal nemigen kellett volna Edvi Tímeának bevallani, hogy ő inkább mobilon játszik, ezzel sajnos elárulta magát, hogy nemigen ért a Nintendo játékokhoz. Nem tudom, hogy ki tette fel a FB oldalra a karácsonyi ajándék tippeket, de a BigN-es társaságban nem kis felháborodást keltett, ugyanis nemek szerint voltak felosztva az ajánlott játékok. Először a hölgyeknek: Kirby és Wii Fit Plus és Tetris... Kezdjük ott, hogy szerintem hülyeség nemre felosztani a játékokat. Az igaz, hogy elég érdekes lenne fiút látni játszani valami Barbie vagy High School Musical átirattal, de hogy a Kirby-t nőknek ajánlották, azzal nagyon durván elárulták, hogy nem sok közük van a Nintendo játékokhoz. Beszéltük is egymás között, hogy csak ránéztek a borítóra, láttak valami rózsaszín gömböt, na ez biztos valami csajos játék lehet, pedig meg merem kockáztatni, hogy ha egymás mellé állítanánk a női és a férfi Kirby rajongókat, a férfiak utcahosszal nyernének. A Wii Fit Plus az már egy fokkal érthetőbb, de nem azért "veszem védelembe", mert én is szeretem, és napi szinten használom, hanem mert ez a program nem nemfüggő, hanem ki az, aki foglalkozik a külsejével? Én azt gondolom, hogy többek között azok a férfiak veszik meg, akik szeretik a Nintendót, és fontos számukra a külsejük. Megnézik, hogy milyen a program, és ha tetszik, megveszik. Én legalábbis ezen a folyamaton mentem végig. És a Tetris... az mindnyájunknál kiverte a biztosítékot. Ha van játék, amit aztán tényleg nem lehet nem alapján besorolni, akkor az a Tetris. Az időtlen játék, soha nem lehet megunni, férfi, nő egyaránt játszik vele! A karácsonyi ajándék ajánló második része a férfiaknak ajánlottak játékokat. Ezt nem lehetett nehéz összeállítani, hiszen ha már annyira nemre akarjuk felosztani a játékokat, akkor jóval több férfiaknak szóló játék van. De inkább térjünk vissza a podcast-re, mert az nagyon jó volt, sok hasznos dolgot mondott a Tímea, és szinte minden kérdéskört említett, ami engem is foglalkoztat. Magyar Nintendo szerver, komoly Nintendo website, és most így hirtelen ennyi jut eszembe. Az árról nem esett szó, de a Super Mario 3D Land-nek és a Mario Kart 7-nek viszonylag korrekt árai vannak Stadlbauer forrású üzletekben, nem sokkal olcsóbb a kisebb konzolboltokban. A fő gond inkább a régebbi Nintendo játékok árai. És most nem a Nintendo Selects-re gondolok, hanem pl. a Super Mario 64 DS-re, Mario Kart DS-re, vagy a New Super Mario Bros.-ra. Ezek a játékok pl. Angliában már mind szinte féláron van újonnan az eredeti árhoz képest, míg nálunk még mindig 11-12 ezer forintért vesztegetik őket. Biztos vagyok benne, hogy jobban fogynának, ha olcsóbbak lennének.

Egyébként pénteken bementem a GameStop-ba, megkérdezni, hogy van-e nekik Mario pakkos 3DS, de nincs, és nem is biztos, hogy kapnak. Eddig csak az 576-ban, és a Game Park-ban láttam, még Media Markt-ban, és Saturn-ban sem láttam még. De remélem, mire aktuális lesz számomra, lehet majd 60 ezer forintnál olcsóbban is kapni jobb helyen.

Egy kis csend

Manapság nem nagyon történik semmi. Örülök az új Suara CD-nek, ezt sem volt könnyű megtalálni. A LosslessONE volt az a társaság, mely anime albumokat és kislemezeket tettek fel mp3-ban, és flac-ban. Azért múlt idő, mert most már nagyon inaktívak, mint a lnk alatt látható is, az utolsó feltöltésük júniusi. Pedig nagyon értékes munkát végeztek, sok esetben ők voltak az elsők, akik anime albumokat és kislemezeket terjesztettek, gondoskodtak a Suara albumokról is. És mivel tudtam, hogy nem tesznek fel új abumokat, így neten keresgéltem, mire rájöttem, hogy a Tokyo Toshokan-on még nem néztem meg, és itt megtaláltam. ^^ Ezen túl animéket is itt fogok keresni, mert amikor néztem a ONE PIECE 520. részét azt is minden felirattal megtaláltam, német, arab, kínai, de hogy angol legyen… -_- Azt is a fent említett linken találtam meg. Ma szerintem megnézem az 521. részt.

BECK

Mindig nagy buli van a karaoke teremben, amikor valamely BECK dal hangzik el. És mivel tetszett az opening, gondoltam, hogy most már nagyon ideje lenne megismerkedni az animével. Leporoltam a USTEAM-es profilomat, és leszedtem a 26 részt. Egyébként iszonyatosan meg vagyok lepve, mert amíg Mystrával laktam a XIII. kerületben, valamiért az FTP-s letöltések nagyon lassúak voltak. Szerintem valamit elállítottam, de azt gondoltam, hogy most is csak kb. 60 kb/s-sel jött le, de most 2500-zal száguldott le, így 35-40 perc alatt lejött mind a 26 rész. O_O Az animéből 4 részt láttam eddig, de már az első rész openingjéből az volt a sejtésem, hogy szeretni fogom ezt az animét, és tényleg. Teljesen a hatása alatt vagyok, már az első perctől kezdve megfogott, és ahhoz, hogy 10-es skálán 10 pontra értékeljek egy animét, ahhoz elengedhetetlen, már az első perctől fogva a hatása alá kerítsen, és azt érezzem, hogy ebből egy nagyon jó dolog fog kisülni. A BECK ilyen, és bár kicsit lassan indul be a történet, mégis minden egyes pillanatban lekötötte a figyelmemet. Mivel eléggé ismert, ezért nem mutatom be, de aki még nem látta, annak ajánlom az Animeaddicts ismertetőt. Egyébként tényleg van egy inspiráló-hatása az animének. :)

Le is szedtem az opening kislemezt a HIT IN THE USA a BEAT CRUSADERS-től. Érdekes, maga a dal annyira nem jött be, áltag japán daltól eltérően meglehetősen szövegszegény, és annak ellenére, hogy csak 2:59 hosszú, mégis unalmassá válik számomra a sok "I was made to hit in America" ismétlés. Ehhez képest engem sokkal jobban szórakoztat a ONE PIECE: BRAND NEW WORLD dala. Az opening erejéig viszont nagyon jó.

És leszedtem a Live actiont is, és nemrég végignéztem. Érdekes, hogy egy átlag live action-höz képest személyes meglátásom szerint lényegesen jobb a színészi játék. Példáu a Nana Live Action ilyen téren hagyott némi kívánnivalót maga után, főleg Oosaki Nana színésznőjének játéka, de a BECK esetében nagyon rendben voltak a színészek. Ami viszont nagyon meglepett, hogy sokkal több a slice of life, mint az animében. Koyuki az animében is elszenved ijimét, de hogy megverjék az osztálytársai, arra nem volt példa. Egyébként durva volt ezeket a jeleneteket látni. Nem azért, mert annyira érzékeny lennék, hanem mert szembesülni azzal, hogy ez a mentalitás Japánban teljesen általános. Aki más, mint a többi, azt kiközösítik, kigúnyolják, rosszabb esetben megverik. És akik ezt lelkileg nehezen viselik, azok kizárják magukat a szociális életből, hikikomorivá válik. Ezért is készítenek több ilyen animét, ahol a nem annyira szépfiú, esetlen főszereplőt kiközösítik, de ő ennek ellenére sem adja fel! Azt akarják érzékeltetni, hogy mindenki tehetséges, és mindenki értékes. És tényleg nem szabad feladni, még akkor sem, ha minden veszni látszik. Mert ami még csak veszni látszik, az még nincs elveszve. Azért még érdemes harcolni. Hát ahogy elvesztette a filmben Koyuki a gitárját, hát tényleg ember legyen a talpán, aki ezen után feláll lelkileg! Érdemes megnézni.

De nem értem, hogy akarták belesűríteni a manga 34 kötetének a történetét 26 részbe, pláne úgy, hogy a manga még csak a felénél járt akkor. Olvasni is kéne, csak nem nagyon szeretek online olvasni mangát, mert ahhoz gép előtt kell ülni, de eredeti kiadványt akár villamoson, és metrón is lehet olvasni. De lehet, hogy ha megnéztem az animét, szakítok ezzel a buta hagyománnyal. ;)

Ismét egy kis retro és karaoke, meg több minden

Kíváncsi voltam, hogy mutatnak egy LCD TV-n a NES játékok, össze is kötöttem a gépet a TV-vel. A kézi tárolásnál, csak rányomtam, hogy C3, és már meg is jelent. Én visszamaradott, azt hittem, hogy majd úgy fogja keresni a csatornákat, mint a régebbi TV-k, erre azonnal behozta. Igen, mert a NES-nek csak RF (koax) kábele van, de már ezekben az időkben is volt SCART csatlakozás, de egyedi, ilyet még nem láttam soha, és vaterán se láttam még, hogy bárki is is árult volna NES-hez SCART kábelt. De így ismét végignyomtam a Super Mario Bros.-t.

És ha már SMB, akkor Duck Hunt is. Nagyon meg vagyok lepve, de itt egy árva kacsát nem tudtam lelőni. Nem tudom, mennyire lehet fogni a TV-re, de ennyire rosszul még soha nem ment a játék. Szerintem a Zapper mozgásérzékelése miatt nem sikerült. Hiába 1984-es a játék, már ekkor is lehetséges volt a mozgásérzékelés, ezt a Nintendo elnöke Iwata Satoru is megerősítette, és mindegyik Nintendo konzolnál felmerült ennek lehetősége, de ezt csak a Wiinél használták ki.

A MondoCon zenekvízének hatására ismét elővettem a Super Mario Kartot. Hát ez a játék, nem olyan, amiről el lehet mondani, hogy a biciklizés elven "működik", tehát, hogy megtanulod, utána soha nem felejtesz el játszani vele. Nagyon-nagyon nehéz, és nagyon látszik, hogy ritkán veszem elő, nagyon rosszul megy. 1995 volt az az év, amikor megismertem a játékot, és a "betanulási" időintervallumot úgy kell elképzelni, hogy sokáig, amikor már hetedik voltam, és nem nyolcadik (utolsó), én már akkor ujjongtam! És amikor első lettem... Nem is akartam elhinni. De érdekes, hogy az első győzelem után gyorsan jöttek az arany kupák, és a megnyert díjak, de ha sokáig nem veszed elő a játékot, akkor nagyon nehéz visszaszokni, főleg, ha többségében az újabb Mario Kartokkal játszottál. Nagyon nehéz, de ami megkönnyíti a játékot, hogy a pályák rövidek, és mivel a csillag, gomba, villám, nem tartanak rövidebb ideig, mint az ezt követő Mario Kartokban, ezért sokkal nagyobb a hatásfokuk, nagyon sokat segítenek. Ja, hogy a Bowser Castle pályákon nagyon élesek a kanyarok? Én is ott szívom meg. És leginkább ott látszik meg, hogy mennyire visszaesett a tudásom. 150cc Flower- és Star Cupot képtelen vagyok végigvinni (mivel életet számol a gép), mert a Bowser Castle pályákon nem tudok ötödik helyezettnél jobb lenni, mert a régi Mario Kartokban, ha negyediknél rosszabb helyen végeztél, nem enged tovább a gép. Úgyhogy a Virtual Console verzióban a mai napig kitöltetlen néhány kupa. Az segít valamennyit az éles kanyarú pályán, hogy az R-gombot nyomva tartjuk, és akkor élesebben vesszük be a kanyart.

És ha már MondoCon, akkor a karaokéról is beszélnék még egy kicsit. Van egy srác, aki egyre többet énekel. Jól is teszi, mert jó hangja van, és szórakoztatja a közönséget, ő énekelte vasárnap este a One Piece: We are-t. Nem beszélgettem vele, így nem volt lehetőségem élőben megmondani neki, de a hangjának remegtetéséről szokjon le! Nem tudom, hogy szándékosan csinálja-e, vagy így jön neki, de rontja az énekét. Azért tudom, mert erre én is rászoktam, és 2007-ben az énektanárom hívta fel rá a figyelmemet, hogy erről szokjak le, mert ezt csak a nagyon képzett énekesek tudják jól csinálni, hogy szép is legyen. Ahogy leszoktam róla, rájöttem, hogy igaza van, de nem is tudom már hogy szoktam rá.

Megnézem nemsokára az új ONE PIECE részt, mindenki azt mondja, hogy nagyon jó lett, mert most kezdődik a történet második fele. Ennek egyrészt örülök, másrészt fennakadtam rajta. 518. résznél tart, és a történet második fele most kezdődik el. Leszek vagy 40 éves, mire vége lesz.  De én benne vagyok, kíváncsi vagyok, főleg, hogy ismét Kitadani Hiroshi énekli az új openinget, nem véletlen őt kérték fel ismét. Ja, és ha karaokés körökben nem gond, akkor le is foglaltam az új számot, megcsinálnám a kfn-t belőle. November 16-án fog megjelenni a kislemez, tehát addig nem fogom tudni megcsinálni, de nagyon durva, hogy több, mint egy hónap van a megjelenésig, és már több webshop előrendelésében elfogyott a kislemez! Úgyhogy nagyon durva lesz, meg merem kockáztatni, hogy az 1. helyen fog végezni az Oricon charton az első héten. Maga a szám tényleg nem olyan jó, mint az előző dala, de annyira örülök, hogy ismét ő énekel, hogy teljesen elfeledteti velem, hogy nem egészen menő az új dal.

Ennyi év után végre rászántam magam, hogy végignézzem az Inuyashát. Mindig elakadtam a 104. résznél, addig ment magyarul, és nem néztem tovább. Illetve hazudok, mert az RTL Klub egyszer tovább adta, de nem sokáig. Ha jól tudom, le van szinkronizálva mind a 167 rész, de mégsem láthatjuk, De hogy miért nem… De most már nagyon ideje lenne a Final Act-tel együtt végignézni.

Akciósak a Scott Pilgrim képregények a kiadójának 20. születésnapja alkalmából. Hát gondoltam, hogy teszek vele egy próbát, és megvettem az első kötetet. Még Ninty mutatta nekem talán a 2009. tavaszi pokétalin, hogy nézzem meg, milyen menő képregény, és mennyi Nintendós utalás van benne, biztos érdekelni fog. A Nintendós utalások (sőt, OKUI MASAMI is van a képregényben!) nagyon jó dolgok benne, de annyira visszatetszést keltett bennem a rajzstílus, nagyon ronda volt, hogy évekig rá se néztem. Hallottam, hogy a film milyen jó lett, és most, hogy akciós, hát akkor tettem vele egy próbát. Egyáltalán nem bántam meg, de hogy ennyire tetszeni fog, azt nem hittem volna! Az Europarkban az Interspar előtti részen olvastam, de annyira lekötött, hogy addig nem is álltam fel, míg a végére nem értem. És milyen Nintendós utalások vannak az első kötetben? Scott bandájának egyik dalának címe Sex Bob-Omb, valamint a lány, aki iránt többet érez, csak azért rendelt tőle, hogy láthassa őt, és valahogy bejött oda a Super Mario 2, de pontosan már nem emlékszem hogyan. De nagyon jó, a többit is be fogom szerezni.

JAM Project és ONE PIECE

Szerdán jelent meg az új JAM Project kislemez, mely a Cardfight!! Vanguard anime második opening dala: Believe in my existence. Sokkal jobb lett, mint az előző opening, melyet szintén az együttes énekelt el.

http://www.youtube.com/watch?v=2bVY8PvcUik

Érdekes, hogy nemrégiben még nem szerettem annyira az együttest, mert úgy voltam vele, hogy mindegyik daluk egy kalap alá kerül, de amikor szűk egy éve komolyabban hallgattam a dalait rájöttem, hogy ez nagyon nincs így, sőt mára már olyan szinten rajongok értünk, a csapat hölgy tagjának Okui Masaminak szóló karrierjéért. A kislemezeiket nem venném meg, de a Best of- és a stúdióalbumaikat mindenképp! Meg a JAM Project 10th Anniversary Complete BOX-ot is túlzásnak tartanám, de nagyon megnézném élőben, hogy néz ki. Az együttes 2010-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, ennek alkalmából kiadott egy hatalmas kiadványt, mely 8 CD-t, 4 DVD-t, és egy könyvet tartalmaz. Ez a pakk 29.800 yen, ami jelenlegi meggyengült árfolyan szerint kb. 86.000 forint. Biztos nagyon szép, de durván 100.000 forintot kiadni egyszerre ilyesmire, azért soknak érzem. De ha elérhető áron lenne, és ha lenne rá pénzem, akkor nem hezitálnék beszerezni.

És ha már JAM Project, nagy örömmel vettem, hogy az új ONE PIECE openinget ismét Kitadani Hiroshi énekli. Ő énekelte az első openinget, a We are!-t, és most megkapta a 15. openinget, melynek címe: We Go!

http://www.youtube.com/watch?v=2xFT9Id0P0c

Vártam is, hogy milyen lesz, mert a We are! nagyon jó dal lett, ehhez képest csalódásnak érzem. Kicsit elborult lett. Az a helyzet, hogy Kitadani-san is ír dalokat a JAM Project-nek, és ő felel az elmebetegebb dalokért. Ez pozitív értelemben. PRAISE BE TO DECEPTICON és Go! Stand Up! Ezek jutnak így eszembe tőle. Amikor ezt a két dalt először meghallottam, először nem tudtam hova tenni, mert nem jellemző rájuk ez a fajta komolytalankodás. Egyébként a JAM videójában balról a második ő, vöröses hajtincsei vannak. Olvastam egyébként róla olyasmit, hogy nem veti meg az alkoholt (japán wikipédián volt ez írva), és van egy pár megnyilvánulása, ahol már azt éreztem, hogy átlépte azt a határt, amikor lelkesedését akarta kinyilvánítani, és már soknak éreztem azt, amit csinált. De ez nem von le az énekesi értékéből, mert hatalmas előadó!

Holnap MondoCon, és elvileg esni fog az eső! Nem nagyon emlékszem így hirtelen olyan con-ra, ahol esett volna az eső, de ez azért lesz érdekes, mert beszéltük egy páran, hogy az anime fangörlök jókora része egész nap mást sem csinál, csak szétnéz a vásároknál, és egész nap kint ül a fűben. Ez ilyen mi van? alapú dolog. Ezért kiadni 3.800 forintot két napra? Talán annyira selymes a Hungexpo fűje, hogy megérje azért fizetni, hogy kint üljenek? Lelkük rajta. Ezt nyilván nem fogják esőben megcsinálni, így legalább részt vesznek a programokon. De ha esni fog az eső, akkor szép lesz bőrig ázni, mire elmegyünk a K épületből a 25-ös Csarnokba, vagy a konzol részlegbe.

ONE PIECE MEMORIAL BEST DVD tartalom

Nem tudom, hogy ki tervezte az album dobozát, (de itt most nem a dizájnra gondolok, hanem a méretre inkább) de üdvözlöm az édesanyját. Egyszerűen kivehetetlen. Amikor legelőször felbontottam, megpróbáltam kivenni, akkor nyögve nyelősen ment, úgy voltam vele, hogy csak be kell járatni, de másodjára... Négy ujjal kellett belenyúlnom úgy, hogy ne sértsem fel a dobozt, és hogy valahogy kijöjjön, de úgy beszorult, hogy komolyan mondom, könnyebben felemelek 50 kg-os súlyt, mint ahogy ki tudtam venni a tokot. Szerintem ezek után nem teszem vissza.

Most szeretnék írni a bónusz DVD tartalmáról, mert azért szépen megajándékoztak minket. Három track van rajta:

1. Non Credig OP & ED (All 31 songs) (ノンクレジット・OP&ED (全31曲))
2. Chapter 4: Luffy no Kako! Akagami no Shankusu Toujou! (第4話「ルフィの過去!赤髪のシャンクス登場」) (アニメ本篇より)
3. Promotion Eizou - Impel Down-hen made (プロモーション映像 (インペルダウン篇まで))

A három track összesen 102 percet tesz ki, úgyhogy azt gondolom, hogy mi rajongók elégedettek lehetünk. :) De lássuk kicsit részletesebben:

1. Creditless openingek és endingek, mindegyik, ami a lemez megjelenéséig elhangzott, és láthattunk. Jó érzés volt egyszerre látni mindet, és érdekes volt látni, ahogy rajzstílusban egyre jobban fejlődött az anime, egyre szebb lett. És némely zene eléggé különbözik a teljes verziótól. Láttam már ilyet, de megmondom őszintén, nem sok értelmét látom, hogy miért van ez, de semmit nem ront az opening vagy ending videó értékén, sőt esetenként még javíthat is. Nagyon jó volt. (kb. 45 perc)
2. A One Piece 4. részét rátették a lemezre. Azért azt, mert abban volt Luffy gyermekkoráról, múltjáról egy átfogó történet, és hogy lássuk honnan indult. Jó ötlet volt. (kb. 24 perc)
3. Ez igazából egy hosszú videoklipnek tekinthető. Ez a lényege, hogy évadonként ki van emelve egy-egy emlékezetes jelenet. Az első évad a leghosszabb, a többi valamivel rövidebb. Összesen 14 évadra osztották 1999-2010 történéseit, tényleg eléggé tartalmas anime, nagyon sok történet volt, nagyon sok jelenet újdonságként hatott, mivel ugye nem láttam sokáig az animét, de arra azért kíváncsi lennék, hogy mennyi filler van benne. Mert ennyiből azt tudom mondani, hogy az egyik legkalandosabb, legfordulatosabb anime, amit még 500 részt után sem lehet megunni. (kb. 35 perc)

Tehát nagyon megéri, és elégedett vagyok a tartalommal. Méltóképp ünnepelték meg az anime 10 éves évfordulóját.

Eredeti ONE PIECE MEMORIAL BEST CD valamint MondoCon utózönge

Az elmúlt hetekben a postás amolyan messiás szerepét töltötte be nálam, miután eBayen találtam baromi olcsón Limited Edition ONE PIECE MEMORIAL BEST albumot. És ma megkaptam. ^^ Ki nem tudom mondani, mennyire örülök neki. Licitre találtam 13 dollár volt, és senki nem licitálta túl, ezért postaköltséggel együtt 18 dollár volt. Plusz szerencse volt még, hogy pont akkor erősödött meg a forint, amikor fizettem, így 3.400 forintba került postaköltséggel együtt. El is mosolyogtam magamban, hogy még akkor is olcsóbban vettem meg ezt a CD-t, ha 1 yen = 1 forint lenne, ugyanis 3.990 yen az ára. De így kb. 10.000 forint lett volna. Nagyon olcsón sikerült hozzájutnom. Azt korábban is megfigyeltem, hogy Hong Kongban valamiért nagyon olcsón adják a japán cuccokat, de soha nem értettem miért. Amikor itt volt zsida, és mondtam ezt neki, azt mondta, hogy nagyon vigyázzak, mert Hong Kongban nagyon sok a hamisítvány. A képből látszott, amit kitett az eladó, hogy eredeti, bár azért motoszkált bennem a kisördög, hogy nem biztos, hogy az eladni kívánt példányból rakott ki képet. De szerencsére eredeti. :) És nagyon örülök neki, ez a legjobb One Piece kiadvány openingekből és endingekből. Mivel a booklet scannek eléggé nehezen érhetők el, ezért megígérem, hogy bescannelem, és majd kiteszem, de most nincs hozzá kedvem. ^^' De holnap megcsinálom.

Mint mindig, most is elfelejtettem dolgokat a MondoCon kapcsán.

1. Nem tudom, kinek mennyire tűnt fel, de engem meglepett, hogy nagyon ellenőrzik a jegyeket. Nekem meg is fogták, hogy eredeti-e. Ennyire másolták volna? O_O Bagszi mondta is talán, de elmondások szerint eredetileg kb. 2000 jegyet adtak el, de 4000-en voltak a 2010-es Őszi MondoConon, ezek után nyilván nincs valami rendben. De azért elképzeltem, hogy akkor leállítják az egész MondoCont, jegyellenőrzés, akié hamis, azt kitessékelik. De engem vasárnap majdnem nem akartak beengedni, miután bagszival visszajöttünk a Burger Kingezés után, mert miért ilyen a jegy. Mondom azért, mert nem vettem le szombat éjszakára. De tegnap mondta nekem, hogy elvileg sokaknak kellett vasárnap vasárnapi jegyet venni, holott volt két napos, de ki tudja, hogy találta, vagy megkapta valaki mástól, stb. Ez nagyon durva, ha ez így tényleg igaz. Arra emlékszem, hogy a 2009-es tavaszi SakuraCon volt az, ahol még a Pecsában volt hatalmas panasz a biztonságiakra, hogy nem lehet kaját, piát vinni, meg hogy milyen durván bántak a látogatókkal. Én meg pont azon a conon nem voltam. Hogy miért, azt ne firtassuk. Rossz dolog, szégyellem (nem törvénybe ütköző, még mielőtt valaki arra gondolna), de most már tudom, hogy annak így kellett történnie.
2. A másik, volt egy srác, akit bagszi mutatott a YouTube-on, hogy anime openingeket és endingeket énekel magyar szöveggel. Mutatta, és tényleg nagyon jó. Jó hangja van, és hallatszik, hogy szívből csinálja. Ő volt a vendég a MondoConon, a karaoke teremben tarott interjút. Magán az interjún nem voltam, ezért nem tudom megítélni a jellemét, de a végére visszajöttem, és pont egy videó volt, ahol énekelt. Egyből feltűnt, hogy ez túl jó. Azt hallottam, hogy elkezdett valami studióban dolgozni, de hallatszott, hogy az egész fel volt javítva, az énekhangja is. YouTube-on nem volt ennyire jó. És ez azért nagy csalódás volt nekem. Miért kell kikozmetikáznia a tudását, miért nem tudta saját magát megmutatni? Amit tud, abban nincs semmi szégyen. Tisztába vagyok azzal, hogy ha valaki lemezt készít, annak szinte mindig feljavítják a hangját, de elméletem szerint ezt legtöbbször azért teszik, mert a lemeznek határidőre el kell készülnie, és ha nem megy, akkor feljavítják, majd élő koncertre menni fog. Úgyhogy nem volt tetszetős. Itt még nincs nagy tétje, igazán megmutathatta volna a valódi hangját. Vagy: Karafunt beindítani, One Piece: Hikari he *hasára üt*, és tessék élőben énekelni!
3. És végül: Az általam készített MondoCon képek (elsősorban karaokéról), a galériában megtekinthetők. Ahhoz képest, hogy a karaoke milyen népszerű, nagyon kevés kép készül. Mindig csak a Cosplay, és cosplay. Itt az ideje képekkel is népszerűsíteni a karaokét! Remélem, tetszeni fognak a képek. ^^

Nintendo 3DS kilátásban?

Ma végre sikerült nyári gyakorlati helyet találni, ami hát ugye fontos, máskülönben nem folytathatom az iskolát. De aminek még jobban örülök, hogy júniusban lesz, így bőven lesz időm diákmunkát vállalni, így akár egy Nintendo 3DS-re is összedolgozhatom a pénzt. :) Ami azért nem 2 forint. Ma voltam a Tescóban vásárolni, és épp azon gondolkodtam el, hogy akár a Tescóba visszamennék dolgozni. A 3DS szentesíti a Tescót, na meg azért úgy érzem, hogy most már jól tudok kezelni bizonyos emberi butaságot. Talán írtam arról tavaly, hogy eléggé nehezen éltem meg lelkileg, hogy én hiába viszonyulok mindenkihez kedvesen, némely embertől nagyon nem ezt kapom vissza. De már akkor is elmélkedtem azon, de igazából csak nemrég tudatosodott bennem, hogy azért, mert ő tönkretette a saját életét, és frusztrált, attól még nekem nem kéne hagyni, hogy az enyémet is tönkretegye. Nem is fogom! És most, hogy nem akármi lebeg a szemem előtt, azért már nem is annyira vészes a pénztárosi munka. A Budapest Bank meg (az egyik fiókban töltöm le a gyakorlatot) nem hinném, hogy utána foglalkoztatna diákmunkásként a gyakorlati idő után. De azért jó érzés lesz majd szeptemberben kezembe fogni a saját 3DS-emet. :)

Na meg egy pár japán CD-t. Talán feltűnt, hogy újabban megint kitört rajtam az ALI PROJECT-láz, és már nagyon szeretnék tőlük egy pár eredeti kiadványt:

Albumok:

• Soubikakei (CD + DVD)
• Psychedelic Insanity
• Han Shinnihon Shugi

Kislemezek:

• Kinjirareta Asobi
• Boukoku Kakusei Catharsis
• Kotodama
• Jigoku no Mon

Na persze, sajnos nem lehet egyszerre megvenni őket, hiszen darabját aranyárban mérik, de már egynek is nagyon örülnék. És egy pár CD, amiket még szeretnék:

• Okui Masami: Self Satisfaction II
• Yuuto Suzuki: Garden of Eden
• Tomoe Ohmi: Girlfriend
• Masaaki Endoh: Kankyou Choujin Ecogainder
• Hironobu Kageyama: EVER LAST
• ONE PIECE MEMORIAL BEST

Persze, csak szépen sorjában, bár ezek jelen pillanatban prioritást élveznek.

Karaoke (vagyis ének) versenyre tervezett dalok

Én is új kihívások elé nézek a mostani karaoke versenyen azáltal, hogy mindenki által óhajtva férfi előadótól fogok énekelni. Azért kezdem komolyan érezni, hogy ide más hangszín kell, de visszaemlékeztem egy pár régi tanácsra énektanároktól, és azokat most alkalmazva, azért mindjárt jobban megy. Van is egy pár jelöltem, hogy kiket énekelnék:

Yuuto Suzuki: Garden of Eden

http://www.youtube.com/watch?v=cmNEJxKiEWE

A srác ilyen just for fun alapon csinálhatja a karrierjét, mert bár a Slayers REVOLUTION-ban debütált, mint seiyuu, kisebb szerepeket szinkronizált, de ha nem lenne Okui Masami: Self Satisfaction II CD-je, akkor most sem ismerném ezt a dalt. Ugyanis Okui Masami, mint szövegírója a dalnak jogosult, hogy felénekelje ezt a dalt. Kíváncsiságból meghallgattam az eredeti verziót. Iszonyatosan tetszik. Nagyon szeretném, ha nekem is ilyen hangom lenne. Vajon tudnék így énekelni? De már csak azért is kétséges, mert dalszöveget sehol nem lelni fel, ezért azt sem tudom, hogy lesz meg a kfn. Na jó, most, hogy meglesz Okui Masaminak, így a rajongók közzé fogják tenni a szöveget, de akkor meg képpel leszek bajban, mert ez egyik animének sem a zenéje, és az énekesről rendes képet meg nem találni, a kislemezt meg sehol nem láttam, hogy be lenne scannelve, és közzétéve. Úgyhogy kíváncsi leszek. Szeretném elénekelni a számot, mert nagyon tetszik, és szerintem jól állna nekem. Ha meg minden kötél szakad, akkor is van még a tarsolyban.

One Piece: BRAND NEW WORLD

http://www.youtube.com/watch?v=EX5hW6yqzVA

Ezt próbáltam, számomra kicsit ilyen hadarósnak tűnt, de azt is hozzá kell tennem, hogy nagyon nem voltam formában, amikor próbáltam elénekelni. Pedig ez is nagyon jó szám, ezzel jó bulit lehetne csinálni.

One Piece: Hikari he

http://www.youtube.com/watch?v=fW7dW6OjUhU

Ezt nagyon szeretem, ezt magasan kell énekelni, és ilyen fájdalom-kiéneklős dal. Ezzel is szemezek, nagyon jó választás lenne ez is.

Ez lenne a gyors számok közül a jelöltek, lassú számok közül sajnos csak egy darabra szorítkozott a választás, a Mirai Koukai, amiről már beszéltem korábban.

One Piece: Mirai Koukai

http://www.youtube.com/watch?v=OZOdyxnwKUU

Merész választás, de bevállalom. Amit igazán szeretnék lassút énekelni, annak nincs hivatalos instrumentalja. Úgyhogy ez marad.