A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mazinkaiser. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mazinkaiser. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. november 20., kedd

Top 40 JAM Project #16

Majin Kenzan!!

A JAM Project-nek főleg a karrierjének elején több olyan dala is volt, melynek hangszerelése erősen emlékeztet a '70-es, '80-as évek animés zenéire. Amik végtelenül egyszerűek, nagyon komoly mondanivalójuk nincs, de mégis szívesen hallgatjuk, ha másért nem, nosztalgiából. Ezeket hozta el újra a JAM Project, amire a legjobb példa a mai toplistás dal. Ebben a dalban van professzionális szintre emelve az olyan jellegű anime dalok stílusa, mint a Majinger Z, Devilman vagy a Kinnikuman. Az ezekre a sorozatokra írt daloknál sok esetben maga az ének sem feltétlen komoly. Pont azért, mert ezeket a sorozatokat 10-14 éves fiúk nézték, akiknél talán nem kell annyira figyelni az ének minőségére. Ezt emelte új szinte a JAM Project, és azzal, hogy Endoh Masaaki belevitte a maga komolyságát ebben a dalba (mert ez Endoh Masaaki szóló) valami olyan fantasztikusat alakított, hogy a mai napig élmény hallgatni a dalt. A hangmagasság, amire Endoh Masaaki képes, és az ének minősége magához emeli az amúgy egyszerű hangszerelésű. Többek között, ami miatt népszerűek ezek a dalok, hogy vannak benne úgymond kiemelések, amiket nagyon erősen énekelnek. Az olyan sorok, mint például a "Dare yori hayaku" vagy a "Oh, Please come back again!" teszik emlékezetessé a dalt, én is mindig éneklem, amikor hallgatom. Műfajának legjobbja, ehhez nem férhet kétség.

2018. november 10., szombat

Top 40 JAM Project #26

The Gate of the Hell

Azért hallgathatók az átlagember számára is a JAM Project dalok, mert nem azt a nagyon kemény rock zenét művelik, hanem a szintetizátorral, és Okui Masami énekhangjával lágyítják a hangzást. De azért van néhány olyan daluk, ahol keményen zúznak. Az egyik ilyen a The Gate of the Hell, ahol aztán tényleg megmutatják, hogy mennyire kemények tudnak lenni. Szinte már nem is rock, hanem metal. Ez egy Fukuyama Yoshiki szólódal, akinek nagyon jól áll ez a kemény stílus, mert a hangja kiválóan alkalmas arra, hogy rock zenére énekeljen. Ez az egyik Mazinkaizer OVA openingje, tehát az animéhez is kiváló választás volt. A dal amúgy nagyon hosszú, 6 perces, és bár a bevezető zene eléggé hosszú, majdnem egy perces, de már itt lehet érezni, hogy ez nem egy átlagos JAM Project dal. A zene nagyon erős és kemény, és amit Fukuyama Yoshiki itt énekel, azzal egy életre megjegyeztette magát velem. De a többiek is a háttérvokállal nagyon sokat hozzáadnak az albumhoz. Nincs felesleges zenei elem, és a második refrén utáni gitárszóló pedig bármelyik világszerte ismert (és elismert) rockbanda dicsőségére válna.

2018. november 7., szerda

Top 40 JAM Project #29

TORNADO

A JAM Project balladákban is erős. Az első időkben elsősorban Mizuki Ichirónak köszönhetően gyönyörű lassú dalok kerültek fel már az első BEST COLLECTION albumra is. Sajnos ő elég hamar kivált az együttesből, utána Okui Masami gondoskodott az érzelmes dalokról. A TORNADO külön csodálatos ékköve az első albumnak, ami egyébként is nagyon erősre sikeredett, ez pedig külön emeli az album színvonalát, hiszen Mizuki Ichiro olyan érzelmeket énekel meg, ami tökéletesen beleillik az együttes és az album profiljába. Énekel az érzelmi bizonytalanságról (yozora wa hazy... ashita ga mienu), valamint hogy a harcot egyedül kell megvívni (tatakau no sa, oretachi wa hitotsu). Ez lehet a belső harc analógiája is. De Mizuki Ichiro mindig is erős volt az ilyen balladákban, ez a dal is hiteles lett, és azzal, hogy a refrénben úgy kitör érzelmileg, azt sugallja, hogy nem törődik bele a kialakult helyzetbe, hanem szeretné, ha minden jobb lenne (oretachi wa kitto deatteta). Itt is kijön az, hogy a JAM Project mennyire komolyan veszi a karrierjét, mert tulajdonképpen a Mazinkaiser (mely OVA-jának endingje ez a dal) is egy szűk korcsoport számára készült robotos, szuperhősös anime, és hogy ehhez ilyen dalt írtak. És az, hogy ilyen fantasztikusan megkomponált, érzelmileg hiteles dal nem került fel a lemezeladási listára (megjelent kislemezen is), az azért jelzi, hogy Japánban komoly deficitek vannak a kiadók részéről is, hogy nem vállalnak be nagy eladásokat ezekre a kiadványokra.

2015. január 30., péntek

Énekverseny tervek

Idén ismét lesz énekverseny a MondoConon. És most nagy bizonyítási vágy van bennem, hogy megmutassam, hogy mit is tudok valójában, ezért most dalt is úgy választok, amit el tudok énekelni, és szívesen meg is teszem. Eleinte eléggé szűkösnek éreztem a választási lehetőséget, mivel férfi előadótól elsősorban JAM Project-et és előadóinak szóló dalait hallgatom, és a dalaik többsége sajnos olyan, ami kimegy az én hangterjedelmemből. Persze van, amit el tudok énekelni, csak gyakorolni kell őket. Először a Super Robot Wars 2: Original Generations videojátékból gondoltam a Babylon-t gyors dalnak és a Bakuman. III animéből a Yume Sketch dalt. Annyira nem is gyakoroltam őket, meg aztán beszélgettem az egyik mexikói barátommal LimaRam-mal, és nem is tudom honnan jött neki, de azt javasolta, hogy próbáljam meg a Mazinkaizer OVA-ból a TORNADO dalt. Azonnal lejátszódott a fejemben, és arra jutottam magamban, hogy igen, ez menne... Nem kifejezetten kedvenc, az első BEST COLLECTION albumon van rajta, amikor azt hallgatom, végighallgatom, megmarad a fejemben, hallom a komolyságot, de nem különösen foglalkoztam vele. De most volt egy olyan érzésem, hogy nagyon jó választás lenne. Tegnap este megcsináltam belőle a kfn-t, közben megpróbáltam kiénekelni a legmagasabb refrén részeket, és ment! Sikerült! Csak gyakorolni kell, hogy szépen kijöjjön, és rá kell érezni, hogy kell énekelni, hogy az úgy hangozzon, ahogy kell. És élveztem a spontán próbát, úgyhogy azonnal meg is köszöntem neki az ajánlást, ilyen 5-6.000 km-ről meg tudja mondani, mi áll jól nekem, hihetetlen. Mondjuk küldtem neki korábban hangfelvételt, úgyhogy valószínűleg arra gondolt vissza, amikor javasolta a dalt. Meg is hallgattam aztán néhányszor, és úgy éreztem, hogy mégis tudok azonosulni a hangulatával, úgyhogy jelen állás szerint azt mondom, hogy el tudom érzéssel énekelni.

Ez egyébként egy Mizuki Ichiro szóló dal. Nagyon tetszik, amit az együttes berkeiben művel, ha csak erre alapoznék, azt mondom, hogy nem véletlen, hogy már több mint 40 éve tart az énekesi karrierje. A szóló karrierje alatt felénekelt dalok egyébként nagyon nehezen elérhetők, és nem is láttam sehol teljes listát a megjelent kislemezeiből és albumaiból. Ehhez képest eléggé méltatlannak érzem, hogy akkora diszkográfiája van (gondolom én), amit bárki megirigyelne, és sehol nincs dokumentálva a teljes lista. De 2008-ban kiadott egy hatalmas válogatásalbumot Michi ~Road~ címmel, melyre az akkori 40. évforduló alkalmából válogatták össze a legjobb dalait. Bizony hatalmas, mert az album 5 CD-ből áll, összesen kb. 100 dallal. Még korábban végigmentem rajtuk egyszer, és az énekesi karrierjének eleje számomra teljesen csalódás volt. Melankólikus balladák, de az az életerőt hiányoló fajtából, ilyen hagyjatok meghalni jellegű dalok. És akkor totál elcsodálkoztam, hogy hát hol van az az erő, amit a JAM Project-ben mutat? Aztán a harmadik CD-től már jönnek az élettel telibb dalok, amiket vártam tőle, úgyhogy nem egy elveszett dolog, a Mazinger Z egészen jó volt. De nagyon különbséget tenni a dalok között nem tudok, mert annyira egy kaptafa, az egyes animékhez, Tokusatsu sorozatokhoz írt dalok, hogy nem tudom agyból megmondani, hogy melyik-melyik. Nagyjából egyszerű hangszerelésű dalok vannak a repertoárjában, azért a nagyján lehet érezni, hogy bár komolyabbak, de gyerekeknek készült sorozatokhoz készültek. Itt-ott még viccesnek is hat az éneke. Visszatérve a szomorú dalokhoz, azért azt hozzá kell tenni, hogy illik is a hangszínéhez, még fiatalon is ilyen komoly, elmélkedő, szomorkás férfihangja volt, ez nyilván nem változott az idők során, mindezek ellenére nagyon jól állnak neki az életerős dalok is. Meg a fentebb említett TORNADO dal azért is nagyon jó, mert az is ballada (az lesz a lassú dalom), de nem az az eret akarok vágni magamon típusú, minden életigenlést teljes mértékig hiányoló dal, hanem hallani az erőt. Szeretnék végre egy nagyon jót énekelni versenyen.

A gyors dal tekintetében még bizonytalan vagyok, de jelölt van. Nagyon bátor vállalkozás lenne a Kikou Seiki G-Breaker Legend of Cloudia videojátékból az Over the Top! Ugyanis ez egy őrült rock dal, imádom, hogy gondolatban mindig az őrületbe kerget, amikor hallgatom. Ez egy duett a JAM Project-en belül, Sakamoto Eizo és Endoh Masaaki páros énekelte fel, és azért ez a két név árulkodó. Sakamoto Eizo egyébként is egy őrült rocker, az Animetal együttes frontembere, nagyon szolid munkát nem is lehet várni tőle. És azért Endoh Masaaki-t is be lehet vinni a "rosszba", úgyhogy biztos páros voltak egy ilyen keményebb dalhoz. Ezt a dalt sem próbáltam még komolyan, csak ahogy hallgatom, úgy érzem, hogy kijönne. És ha ki tudnám azzal az életérzéssel énekelni, ahogy ők, akkor bizony esélyes vagyok arra, hogy az eddigieknél jobb helyezést érjek el. Ha még a többieknek is tetszeni fog, akkor végképp elégedett leszek.