Mi ez a hacacáré?

Úgy tűnik, hogy az én esetemben szükséges némi érzelmi intelligencia ahhoz, hogy a dolgok mögé lássak. Megnéztem egy pár részt a Micimackó sorozatból, és mostani fejemmel nagyon tetszik. Azt nem tudom, hogy most a nosztalgia miatt érzem ezt, vagy mert ennyire ráfüggtem a Disney klasszikusokra, de most nagyon szeretem nézni. Az 1977-es filmet a régi szinkronnal néztem. Úgy sem volt rossz, de annyira hozzászoktam a sorozatbéli kiosztáshoz (ahogy utánanéztem, csak néhány hangot változtattak meg), hogy furcsa volt, az új valahogy élettel telibbnek tűnik. Olvastam az újról is szidalmakat, de azt már úgy veszem, hogy divat szidni az újat. A címben szereplő kérdés ugye Ürge szavajárása volt, nagyon sajnálom, hogy ilyen ritkán szerepel, önmagában viccessé tesz egy-egy részt.

Egyébként eszembe jutott, hogy van egy másik Disney klasszikus, melyből sorozat készült, a 101 Kiskutya. Erről totál megfeledkeztem. De most már értem, hogy miért éreztem hiányosnak az egész 101 Kiskutya világot, amivel nemrég ismét találkoztam. Jó volt a rajzfilm, jobban szeretem a filmet, a második rész ebben az esetben sem érdemel sok (jó) szót, de valami nem volt rendben az egésszel. Néhány napja jutott eszembe, hogy volt sorozat is. Annyi maradt meg bennem, hogy bár jóval egyszerűbb volt a rajz, mégis szerettem, mert a szereplők egyszerűbben, viccesebben viselkedtek. Szörnyellán sokat lehetett nevetni. Aztán tegnap este láttam, hogy YouTube-on szinte az egész sorozat fent van. Egy részt megnéztem, minden bevillant. Csak három kutya volt, az egyik a "normál" kutya, a másik a túlsúlyos, a harmadik meg egy nőstény, aki itt debütált. És volt egy csirke is. Az is, hogy került oda, nem tudom. XD Tetszett az az egy rész, ha jól tudom, hogy a "normál" kutyát Lucky-nak hívják. Csak még tisztább lett a kép. Mert a klasszikusban, és a filmben is, csak annyi volt, hogy Lucky volt az a bizonyos 15. kutya, aki végül mégiscsak élt. De már akkor is éreztem, hogy ez így nem 100%-os, én ennél többre emlékszem vele kapcsán, aztán sehogy nem akart kibontakozni, és most a sorozat láttán lett minden tiszta. Ez az a szituáció, amikor a tudatalattidba rögzülnek a dolgok, és egyszer csak villámcsapásként villan be minden. Ezen a YouTube csatornán több egyéb MINŐSÉGI RTL Klubos műsor mellett a 101 Kiskutya is megnézhető.

Dalmaták és a többiek

A hosszú hétvégére hazajöttem Békéscsabára. Milyen érdekes, hogy 2 éve, amikor felköltöztem Pestre, és akkoriban hazajártam, szinte mindig aznap vissza akartam menni, most meg kellemesen érzem itt magam. Változtam ezidő alatt, sokminden miatt voltam nyugtalan akkoriban, de úgy érzem, hogy azóta jóra fordultak a dolgok, és innen már csak feljebb van út.

És akkor jómúltkorában 10 Disney videokazettát hoztam haza, megnéztem akkor hármat, most a maradék hetet. Ezekről írnék.

Nagyon vágytam arra, hogy ismét megnézzem a 101 Kiskutya élőszereplős verzióját, ez valamiért sokkal jobban tetszik, mint az eredeti rajzfilm, jobban a hatása alá kerülök általa. A rajzfilmben valahogy annyira komolytalan Szörnyella De Frász, viszont a filmben sokkal jobban kijön az őrült jelleme, ezért a tettei sokkal hatásosabbak. Na meg hát filmben sokal szeretetőbbek a kiskutyák.

A két Oroszlánkirályt egybe fogom vetni, ugyanis most jutott idő az Oroszlánkirály extra változatára. Egy jelenetet átalakítottak benne (vagy az eredeti mivoltában láthatjuk?). Amikor Zazu hozza a friss napi híreket Mufasának. El is gondolkodtam azon, hogy valami nincs rendben, nem ezt mondja. Aztán leesett, hogy ez az extra jelenet. Ha valóban ez lett volna az eredeti forgatókönyv, akkor jobb, hogy átalakították, mert egyrészt hirtelen jön az ének, másrészt nagyon nem is illik oda, hogy dalban mondja el Zazu a dolgokat, harmadrészt, meg a jelenet végén túlságosan hirtelen jön a hangulatváltás, ahol már visszatérünk az általunk ismert jelenetekhez. A videokazettát a film végén megspékelték még két videoklippel. Az egyik valami Disney Channel Circle of Stars, ahol ilyen megcsinált tinik éneklik el a Circle of Life dalt. Az ilyenekből nőttek ki a Hannah Montana és társai, rémes volt, bár talán egy fokkal jobbak voltak, mert természetesebbnek tűntek, de az énekstílus miatt egyébként is felejthető, nem szeretem az ilyet. Nagyon elrontották vele a videokazetta értékét. A másik videoklip pedig Elton John: Can you feel the love tonight? dal PV-je, természetesen az eredeti. Amit még ennyi idő után is nagyon kellemes hallgatni, biztos nincs olyan ember, aki ne ismerné a dalt.
Aki jó Disney folytatást szeretne nézni, az mindenképp az Oroszlánkirály 2: Simba büszkeségét válassza. Sőt, még második megnézésre is azt mondom, hogy ez jobb lett, mint az első, mert mélyebb a mondanivalója, és nagyon jól megcsinálták a készítők. Sokszor még saját magamon is tapasztalom, hogy az egy dolog, hogy egy bölcseletet, egy elméletet megértesz, magadénak tudsz, de azokat alkalmazni teljesen más. Nagyjából így írható le az Oroszlánkirály 2 története. Ugyanis az első részben az apjától megkapja a szükséges intelmeket ahhoz, hogy jó király legyen, de a második részben, amikor király lesz, rajta a sor, hogy azokat következetesen alkalmazza. Ugye milyen nehéz? De egy nagyon nehéz, göröngyös úton Simba megérti apja tanításait, és igazi jó király lesz belőle.

És ha már jó folytatás: Hasonlóan tetszetős volt a Szépség és a Szörnyeteg: Varázslatos Karácsony. Bár ha az eredeti rajzfilm anime lenne, ez inkább egy OVA lenne, mert bár jól kiegészíti a történetet, nélküle is teljes értékű a rajzfilm, és rövidebb is. Mégis nagyon jó lett. Soha nem láttam az eredeti Szépség és a Szörnyeteget, az egész emlékem róla annyi, hogy egy mozis újságból levő óriásplakát volt belőle kirakva apám szobájában. És annak idején a poszter alapján valahogy nem gondoltam, hogy olyan jó lenne. Aranyosak voltak az életre keltett tárgyak, de ennyi. De ez a rajzfilm nagyon megtetszett, keresni fogom az eredeti történetet (videokazettán és DVD-n), felkeltette az érdeklődésemet.

És ha extra változat, akkor az Aladdin is. Bár nem tudom, hogy mivel érdemelte meg az "extra változat" rangot, mivel semmivel nem több az eredetinél, max az új borító, de csak a DVD érdemli meg az extra változat jelzőt, hiszen az 2 lemezes. De ettől függetlenül jó volt megint megnézni. Mind az Aladdin, mind az Oroszlánkirály esetében eszembe jutott a SNES játék, főleg az Oroszlánkirálynál, hogy milyen nehéz. Elhatároztam, hogy ha hazamegyek, megpróbálom.

És egy nagyon-nagyon régi Disney rajzfilm, amit szintén most láttam először: Bambi. Csak azt tudtam róla, hogy legenda, (mifelénk még italt is neveztek el róla. Jó ez elcsépelt. ^^') és sok jóra megtaníthatja a gyerekeket, de ennyi. Hát most megnézve inkább az aranyosságra helyezték a hangsúlyt. Nézhető felnőttek számára is, de annyira... nem is tudom hogy kifejezni magam, de egyáltalán nem negatívan gondolom. Tehát annyira gyerekeknek akarja elmagyarázni az élet dolgait, hogy hozzám például egyáltalán nem jutott el úgymond. Néztem, nagyon aranyosak voltak az állatok, kedves történet, jó a lezárás, de ennyi. Igazából nem érintett meg mélyen.

És a legvégére hagytam az első Disney-Pixar alkotást, az Egy bogár életét. Nagyon-nagyon régen nem láttam Pixar rajzfilmet, és talán most éreztem meg igazán, hogy mennyire hülye vagyok, hogy mert 16-18 éves voltam, akkor azt gondoltam, hogy ezeket úgyis gyerekeknek találták ki, én már nem nézek több ilyet. Pár órája még bántam, de most már nem. Lehet, hogy így volt jó, mert most fejlődtem úgy érzelmileg, hogy megint tudom szeretni a Pixar alkotásokat. Nemrég ment a mozikban (talán még megy? Akkor meg fogom nézni) a Merida, a bátor, zsida látta, és mesélte, hogy ez a rajzfilm is ugyanazt a hatást váltotta ki belőle, mint a korábbi Pixar animációs filmek, hogy teljesen a hatása alatt leszel napokig, szinte lázban égsz tőle, és az Egy bogár élete is pontosan ilyen. Mert a szereplők szerethetőek, jó a történet, hiteles az egész megjelenítés, a poénok ütnek, és az egész hangulatvilág, nagyon meg tudják ragadni az embert. Csupán egyetlen egy hátránya van az Egy bogár életének, az pedig a végefőcímdal. A magyar előadója valami borzalmas, semmi hangja nincs az énekesnek. De ez nem szegte a lelkesedésemet, hogy a Pixar kiadványokat is összegyűjtsem. Kíváncsiságból megnéztem, hogy milyen a Disney-Pixar lista, nem túl hosszú, én hosszabbra számítottam. Nem lesz nehéz bepótolni a többit. Bár azt megjegyzem, hogy én azért is gondoltam hosszabbnak, mert amielőtt nem foglalkoztam komolyabban a Disney rajzfilmekkel, azelőtt nekem a Pixar, és a Dreamworks alkotásait teljesen egy kalap alá vettem, és a kettőt egynek hittem, ezért gondoltam azt, hogy jóval több Pixar rajzfilm van, de most már látom, hogy nem így van. Így nem lesz nehéz dolgom megszerezni a hiányzókat is.

Holnap megyek haza (nekem Békéscsaba és Budapest is ugyanúgy az otthonomat nyújtja. ^^'), kiválasztottam 4 régi 576 Konzol magazint, amiket magammal viszek, hogy olvassam az úton. A 2000. áprilisiban van benne az Egy bogár élete Nintendo 64 játék tesztje, azt fogom elolvasni, valamint egy olyan N64 játék, mely régen megvolt nekem: Vigilante 8: 2nd Offense. Nem egy Mario Kart, de elvoltam vele. A másik, a 2003. áprilisi szám, ebben van egy 2 oldalas ismertető a Game Boy Advance SP-ről. Érdekel, hogy akkoriban mit írtak róla. A harmadik, a 2003. júniusi, ebben van egy 22 oldalas írás az E3 2003-ról, valamint egy 2 oldalas teszt a GBA-s WarioWare, Inc.: Minigame Mania játékról. És végül a 2003. novemberiben van benne a Super Mario Advance 4: Super Mario Bros. 3 teszt, és egy jó reklám róla. Idefele a vonaton pedig az új Konzol magazint olvastam. Gratulálok a szerkesztőknek, sikerült színvonalas magazinná avanzsálni az újságot, van akkora élmény olvasni, mint a régi 576 Konzolokat. Ne adják alább!

Bővülő Disney gyűjtemény

Tegnap éjszaka hazajöttem, egy napra, lassan megyek vissza Pestre. Nem sok mindenre volt idő, így a nyáron még egyszer szeretnék még egyszer visszajönni.

Csak két Disney videokazettát tudtam megnézni a 10-ből: Hófehérke és a hét törpe, és a 101 Kiskutya. A Hófehérke és a hét törpét nagyon régen nem láttam, és kíváncsi voltam, hogy mennyire van felújítva. Biztos átesett egy kis ráncfelvarráson, de látszik rajta, hogy 1937-es film, nagyon hangulatos. Se a képen, se a hangon nem eszközöltek akkora változást, inkább csak annyira újították fel, hogy nézhető legyen videokazettán. Tetszett, viszont ami meglepett, és egyáltalán nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna, az a film után levő extra videó, ahol maga Walt Disney beszél az akkori munkálatokról, és korabeli képekkel, videókkal illusztrálták, hangulatos volt. Most néztem utána, hogy 1962-ben szinkronizálták magyarra, és 1992-ben ment moziban is. Emlékeim szerint nem láttam akkor, csak videón.

A két 101 kiskutya közül a rajzfilmet néztem meg. Annyira hatásos nem volt számomra, elnézegettem, aranyos volt, de semmi különös. Én a filmet jobban szeretem.

A többit majd, ha legközelebb hazajövök. És akkor most ezek a videokazettáim vannak:

Rövid véleménye a Disney rajzfilmekről

Megnéztem azokat a Disney rajzfilmeket, melyeket nemrégiben vettem meg videokazettán (a DVD-ket majd Pesten nézem meg). Elsősorban a Notre Dame-i toronyőrre voltam kíváncsi, hogy lehet az, hogy akkor 10-11 évesen láttam egyszer moziban, és sehogy nem maradt meg a fejemben, csak a történet dióhéjban, meg a szereplők. Arra számítottam, hogy majd most megnézve beugranak bizonyos jelenetek, hogy tényleg ezt is láttam, meg az a jelenet is volt. Ehelyett a végén az volt a konklúzióm, hogy nem csoda, hogy nem keltett bennem nagy hatást. Nem is az, hogy klisés a történet, meg a szereplők, mert ezt megannyi Disney alkotásra rá lehet aggatni, sokkal inkább az a gond vele, hogy semmi nem emeli ki az átlagból. Egy jó filmet láttam, kissé elfuserált történettel. Bár nem olvastam a Victor Hugo regényt, de elmondások szerint itt a könyv győzedelmeskedik. Vajon milyen lehet a második rész?

A 101 kiskutya 2 még az, amiről nincs maradéktalanul pozitív véleményem. Magával a történettel nincs semmi bajom, csupán annyi, ha a 101 kiskutya anime lenne, akkor a második rész sokkal inkább OVÁ-nak felelne meg, mert szerintem az nem jó történet folytatásaként, hogy a legkisebb kiskutyának adnak egy sztorit. Az anime és a OVA már csak azért is idevág, mert az ending credits nézése közben tökre meglepett, hogy ez a film a Walt Disney japán stúdiójában készült. Először arra lettem figyelmes, hogy tele volt japán nevekkel a készítők listája, és a végére lett kiírva, hogy Japánban készült. Persze ugyanolyan nyugati rajzstílusban, mint a többi.

A többi rajzfilm meg továbbra is nagyon jó. A Pocahontas napokig a hatása alá tudott keríteni a zenéjével, a hatásos történettel, és a dramaturgiai jelenetekkel.

Disney DVD akció a Tescóban

Néhány napra ismét Békéscsabán vagyok. Mielőtt mentem a Tescóba, átnéztem az akciós újságot, és láttam, hogy Disney DVD-kre egyet fizet, kettőt kap akció van. 1.800 forintért két DVD, bizony jöhetnek! Nem hittem volna, hogy sikerül mára ritkaságokat is kifogni, vagy amik vannak, azok még normál áron nagyon drágák. Oroszlánkirály 2.990 Ft, most megvettem 900 forintért, nagyon nem mindegy. A többi hármat meg egyszer-egyszer láttam, Saturn-ban, de általában 2.500 forintért adják őket. Várom, hogy megnézhessem őket majd Pesten.

De mivel itt van videó, ezért végre meg tudom nézni azokat a videokazettákat, amiket nemrégiben vettem a vaterán. Most az Oroszlánkirályt néztem meg, nagyon jó volt. Nekem a videokazetta minősége is megteszi nosztalgia kapcsán, amikor annyi mindent néztem videón. Egyébként a mai napig nem értem, hogy miért adták régen ezeket a videokazettákat korlátozott ideig. Vagy csak meghatározott időre volt joguk kiadni akkoriban, vagy ezzel akartam exkluzivitás-értéket adni a kiadványoknak, hogy akik elkésnek, azoknak elmegy a vonat, így siess a boltba, különben nem marad neked. Nem nagyon tetszik. De az internet hatalmának köszönhetően a mai napig beszerezhetők, és igyekszek minden olyan videokazettát beszerezni, melyet akkoriban meg akartam venni, csak nem lehetett. Egyelőre így néz ki a gyűjteményem:

Csak az első kiadású Macskarisztokraták és az Aladdin volt meg, a többi hatot most hoztam haza. Egyelőre az Oroszlánkirályt néztem meg, a többi öt fokozatosan sorra kerül. Keddig leszek itt, úgyhogy van idő.

101 kiskutya

Ahogy korábban írtam, becseréltem a Nintendogs Dachshund & Friends játékot egy dalmatás verzióra. A dalmatákat mindig is szerettem, csak amiatt volt fenntartásom, hogy német borítós, és akkoriban kellett a pénz, azért kitettem Vaterára. Addig hozzá se nyúltam, de pár nap múlva belegondoltam, hogy miért is tehetnék egy próbát vele? Ebből lett az, hogy mégsem adom el. Nagyon életrevaló, játékos, megszerettem! ^_^ Egyébként totál meglepődtem, amikor azt írta a játék a dalmata leírásában, hogy horvát kutyafajta, utánanéztem, és tényleg. Szívesen tartanék élőben is, de pont azt néztem, hogy nem valami olcsón vásárolhatók meg, és eléggé nagyra nőnek meg, de a DS-es kutya nagyon tetszik, az biztos, hogy 3DS-en is ez a kutyafajtám lesz.

Úgy tűnik, hogy mégiscsak jó döntés volt, hogy meghagytam az 576-os pontjaimat, tegnap jól jött. Múlt héten, amikor néztem DS játékokat az 576-ban, mondták, hogy már csak az Allee-ban, és a Mammutban van. Vasárnap úgy döntöttem, hogy mivel úgysincs programom, ezért délelőtt felfedezőutat tettem. Metróra szálltam, a Corvin negyednél átszállva a négyes-hatos villamosra Újbuda-Központnál bementem az Allee-ba, és szétnéztem. Nem titkoltan mélyen leszállított áron kerestem DS játékokat. A Mario & Luigi: Bowser's Inside Story 12.990 forint, kétségtelen a mélyen leszállított ár jelenléte... Átmentem a 18-as villamossal a Széll Kálmán térre, és bár nem számítottam arra, hogy olcsók lesznek a játékok, de ott is megnéztem a kínálatot. Játék ugyan nem volt, de megakadt a szemem a Nintendogs DS játéktokon. Ez egy hengeralakú, melyet át lehet fordítani, és akkor egy másik kép jelenik meg. És a Mammut-ban pont a dalmatás volt. A másik oldalán Labrador van. 4 játék fér fele. 2800 forintért nem vettem volna meg, de hogy volt 1350 pont a kártyámon, már másabb az összkép. De ekkor még nem vettem meg, mert nem voltam biztos az anyagi helyzetemben, de tegnap már sokkal nagyobb biztossággal (és biztonsággal) vettem meg. Szép kis utat tettem meg érte: A Kálvin térről átsétáltam az Astoriára, onnan metróval az Örs Vezér térre. Utólag jöttem rá, hogy okosabb lett volna a Blaha Lujza térre elgyalogolni. Már régen voltam az Árkádban, kíváncsi voltam rá. Bevásároltam hétvégére az Intersparban: Vettem darált marhahúst, meg csirkemell filét.

Mindig akkor eszek édes-savanyú rizst, amikor anyámnál vagyok otthon, de egy két hete nagyon megkívántam. Akkor is vettem egyet, és megcsináltam. De látni kellett volna, hogy szerencsétlenkedtem a konyhában. Ugyanis meg kell mondjam őszintén, undorodok a nyers hús megfogásártól. Nem tudom mitől van ez, de azt igen, hogy ha finomat akarok lenni, akkor ezt le kell győznöm. Nem is volt kérdés, megcsináltam. Szerintem egész finomat hoztam össze. Tegnap vettem, ma megcsináltam, de legközelebb kevesebb olajat teszek a hús alá, mert kicsit olajos lett. Tegnap csináltam meg a spagettit. Marhahússal sokkal finomabb, bár tudom, hogy sertéshússal is szokták csinálni, de úgy voltam vele, hogy inkább megveszem kicsit drágábban a marhahúst. Csak azt sajnáltam, hogy nem daráltak marhahús külön, hanem csak fél kilós tasakban árulták. Akkor legfeljebb két szószt csinálok meg, és sokáig megmarad. Az előírást követve finomat csináltam. Bár lehet, hogy még jobb lett volna, ha nem Knorr alappal csináltam volna meg, hanem paradicsomsűrítménnyel. Csak azt nem tudom, hogy akkor elég csak azt hozzátenni a darált húshoz, vagy kell még mellé valami? Majd legközelebb kipróbálom. Van igényem arra, hogy egyre több mindent csináljak meg magamnak, nemcsak gyorskajákat.

Visszatérve az Intersparra, ekkor gondoltam ki, hogy most már megvehetném a Nintendogs játéktokot. Úgyhogy irány metróval, a Széll Kálmán térre. Innen merő lustaságból rászálltam a négyes-hatos villamosra, hogy egy megállót menjek a Széna térre. Nem szeretem a Mammut I. épületét, meg ekkor már céltudatosan akartam menni az 576-ba, hogy megvegyem, amit akarok, aztán hazamegyek. 1.450 forintot fizettem érte, annyit megért nekem. Az Allee-ban van másik fajta Nintendogs játéktok, szintén 2.800 forintért, szerintem az részemről ott is marad. Ez nagyon ötletes, úgysincs minden DS játékomnak helye. Úgyhogy örültem neki, végül jól alakult minden.

Na ha már ennyire közel kerültem a dalmatákhoz, úgy döntöttem, hogy megnézem a 101 Kiskutya rajzfilmből készült filmet is. Láttam régen, és egy életreszóló "élmény" volt, amikor Szörnyella deFrász beleesett a hatalmas kondér trágyába, azt a mai napig látom magam előtt. ^^' Egyébként mai fejjel azt mondom, hogy nagyon jó film, be kell valljam, könny szökött a szemembe, amikor kiderült, hogy a 15. kiskutya mégis él. A vége is nagyon szép lett. Annak ellenére, hogy egy adaptáció, nagyon jól megcsinálták. Annak idején a film hatására szerettem meg a Dalmatákat. Most a filmet láttam, de majd a rajzfilmet is megnézem. Ha találok max. 500 forintért vaterán 101 Kiskutya (film és rajzfilm) videokazettát, akkor majd megveszem.

Megmosolyogtam Szörnyella De Frászt, mai fejemmel nem tudok nem az ALI PROJECT énekesnőjére gondolni, amikor ránézek. :D De ő szerencsére nem szőrmékkel foglalkozik, hanem minket szórakoztat. ^^ Meglepődtem, hogy Chihara Minori legújabb kislemezének szövegírója Takarano Arika, nagyon kíváncsi leszek rá. A dal címe Celestial Diva lesz, és a kislemez március 21-én fog megjelenni, tehát másfél hét múlva. A Lantis feltette a videoklip rövidített változatát, elsőre annyira fogott meg a dal, remélhetőleg később jobban fog tetszeni:

Még utoljára szót ejtve a D-Formation albumról, érdekes dolgot tapasztaltam meg: Van két dal, a Freedom Dreamer, és a KEY FOR LIFE, melyből kijöttek kislemezek, és akkor hallgatva valahogy nem jöttek be a dalok. A többi dalhoz képest gyenge eresztésnek tűnt, de a albumon a többi dal mellett sokkal tetszetősebb. Ennyit számít, az albumon a dalok sorrendje. Mellesleg tegnap kerestem képeket az albumról, hogy milyen kibontva, meg hogy mutat lemezboltokban. Egy párat le tudtam szedni, azokat ide töltöttem fel, de egy jónéhányat levédettek. Ilyenkor tudom átkozni a japánok túlzott szerzői jogi védelmét, fogtam is a fejem egy párszor, hogy miért nem engedi letölteni? Pedig kiírtam az albumomba, hogy nem az enyémek a képek, csak találtam. Hát ezek vannak.