A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MAT. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MAT. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 16., csütörtök

Visszatranszfer megtörtént

Ma visszakaptam a sráctól a 3DS-ét, hogy visszatransfereljem a saját 3DS-embe az adataimat. Meg is csináltam, amint megláttam a Pikmineket, mondtam is: Na skacok! Munkára fel! Kb. 40 perc alatt csinálta meg, addig futottam Wii Fit Plus-on. És sikerült, átjött minden játék, úgyhogy az én 3DS-em is Ambassadoros lett. És minden adatomat sértetlenül visszakaptam. Utána kíváncsiságból megnéztem, hogy a másik 3DS-en le lehet-e tölteni a 20 játékot, és lám, teljesen üres. De ez várható is volt, hiszen az eShop accountot is átvitte.

Ma megkaptam a MAT tagsági kártyámat, úgyhogy teljes jogú tag lettem. Mindenképpen szeretném segíteni a munkájukat, vannak is terveim, remélem, hasznukra válok majd.

2011. február 22., kedd

Animefarsang

Most esik le, hogy még nem írtam az Animefarsangról, pedig jelen voltam. Február 13-án volt, egy számomra lelkileg viharos hétvége után jól esett levezetni a feszültséget. Még itthon összekészülődtem, megcsináltam mindent, amikor elindultam. Szerencsére nincs messze a helyszín, így gyorsan odaértem, kíváncsi voltam a karaoke részlegre. Nagyon nem volt hangulatom most énekelni, de azért felírtam magam. Final Approach 2: 1st Priority Portable - Starting Over. Okui Masami, ahogy tőlem illik. De végül nem mentem ki. Nem is voltam ott, amikor sorra kerültem volna, inkább az emeleten néztem az Activityt. Játszottam volna, ha lett volna rá lehetőség, viszont a zenekvízben már részt vettem. Mac vezette, és bagszival voltam egy csoportban. Ha jól emlékszem azért, mert nem volt elég toll, így ő nem tudott volna külön játszani. Nekem eléggé furcsa volt, hogy csak 5 másodperces blokkok voltak a zenéből, még ha háromszor is volt játszva, szerintem az 5 mp csak arra elég, hogy valami derengjen. Többször voltam így, hogy ismerős volt a dallam, de az istennek se akart eszembe jutni. De mint kiderült a megoldásból, igazából nem is ismerem azt a zenét, biztos valami másik anime zenéjére hasonlított. De, hogy az 5 mp mennyire nem volt elég, arra bizonyíték, hogy a számomra legismertebb dalt a 15-ből is csak nehezen ismertem fel. Kaleido Star: Tattoo Kiss (r.o.r/s) De akkor minden infót papírra vetettem. :D De azért is volt nehezen felismerhető, mert az egyik legjelentéktelenebb 5 másodpercet sikerült Mac-nek kinyesnie a dalból, mely dallamrészletet száz másik dalhoz is simán be lehetett volna illeszteni. Csak a gépies "Tattoo Kiss" hangzás mondta meg a megoldást, de ha nem jövök rá, szerintem a fejemet vertem volna a falba, hogy egy számomra alapművet nem felimerni bűn. Amikor vége lett, akkor már nem volt több esemény az emeleten, így lementünk, így bagszival a karaoke terem hátsó soraiban figyeltük az eseményeket.

Árus volt egy kevés, a tombolára beneveztem. Elég érdekes volt, ugyanis 11 tárgy (vagy 10?) volt, és mindegyik ki volt állítva, beszámozva. Abban reménykedtek, hogy így talán népszerűbb lesz a tombola, ha látják, hogy miket lehet nyerni. Az ötlet nagyon jó, de csak a 4-es számmal ellátott Ranma 1/2 figurát tartottam említésre méltónak, úgyhogy a 4-esbe dobtam be a számomat. Piros 10-es. Természetesen nem ez nyert. De az a poén, hogy bagszi 5 tombolát vett, és mindegyiket a Ranmásba tette bele, és még neki sem sikerült. Eredményhirdetések és tombolahúzás után a Yamada családot lehetett megnézni. Érdekfeszítőnek tűnt, de nem akartam már maradni, de mindenképp meg fogom nézni.

Öszességében jó volt, ingyenes volt, így nem is lehetett bánni, ha rossz lett volna. De remélem, a MAT még sok ilyen jó rendezvénnyel lát el minket. Nagyon jó volt a tárlatvezetés és kiállítás, a farsanggal méltóképp búcsúztatták azt.

2011. február 13., vasárnap

Japán karakterek kiállítása 4. rész és egyebek

Fűű, régen írtam már, és van is mit, csak nem tudtam rászánni magam. Nem volt eseménytől mentes az elmúlt pár nap, és milyen napok elé nézek! O_O De előbb lássuk sorban:

Még múlt szombaton volt a japán karakterek kiállításának a tárlatvezetése, annak is az utolsó "része". A lányok most voltak a legjobbak. Nagyon adták magukat, az az előadás, amit ott produkáltak. Gratuláció nekik! És most is nagyon sokan voltak. Gyerekektől az idősebbekig. Az elején még jó, ha voltunk 10-en most meg összejöttünk vagy 50-60-an. Nagyon szép. Az előadás meg valami fantasztikus volt! A mitológiáról az animékben volt a téma, és egy előadásokban igencsak jártas férfi állt ki, mondta, hogy általánosságban 3-4 órában szokott előadásokat tartani, és kevésnek érzi ezt az egy órát. :D De sajnos akármennyire is jó volt, mert tényleg az volt, azért elfáradtunk a végére. Különben az elején mondta, hogy több tévés is felhívta őt (MTV, TV2, RTL Klub), és kérdezgették a témában, hogy mivel japán, mitológia, anime... lesz szex, meg erőszak az előadásban? És amikor mondta, hogy nem, unottan tették le a telefont, hogy akkor nem érdekes a téma. A magyar média, kérem szépen, ismét megmutatta magát! Pedig nagyon sok jó dolog volt. Beszélt a japánok harmóniájáról a természettel, és hogy mennyire fontos az ember, és a természet kapcsolata. Mindezt a Totoro animén keresztül mutatta be. Hihetetlen, mekkora értelmet adott az animének, meg úgy az egész japán társadalom gondolkodásmódjának a pozitív oldalát mutatta be ezáltal. Aztán jött egy kis Neon Genesis Evangeion: You are (not) alone, melynek keretén belül a társadalmi elvárásokról beszélt. Élvezetes volt.

Holnap Anime farsang, ne feledjétek.

Érdekes, észrevettem magamon már 2 éve, hogy már-már elvonási tüneteim vannak, amikor új Okui Masami CD jelenik meg. 2009 februárjában nagyon nehezen került ki az Akasha album letöltésre, 5 nap után, már úgy kértem, hogy valaki tegye már ki letöltésre, biztosan sokan várják. Aznap este ki is került. Addig nem aludtam el, míg végig nem hallgattam. ^^' Fél év múlva a Self Satisfaction album esetében külön számlálót tettem ki a Megumis oldalra, hogy hány nap van még az album megjelenéséig. Az i-magination esetében nem volt különösebb, de hogy előrendeléssel megkaptam a CD-t, akkor nagyon örültem. Most meg a Self Satisfaction II is nagyon nehéz szülés volt. Gondolatban mindig a dalok eredeti verziói szóltak bennem. De megérte várni, mert összességében nagyon jó album lett. És sikerült megszerezni az eredeti GRADUATION dalt, és a teljes kislemezt. Nagyon tetszik az eredeti előadótól, egy Eri Sendai nevezetű seiyuu az énekese a dalnak, ezzel az énekhanggal sokra vihetné. Ha anison zene, akkor újabban Shimokawa Mikunit szoktam hallgatni. Őt inkább csak az animés korszakom elején hallgattam, amikor bejött (nálam) a Full Metal Panic! és tetszett a dal. Bár a Fumoffu nekem sokkal tetszetősebb volt. Mind az anime, mind az OP / ED dal. Aztán ennyiben abbamaradt az érdeklődésem az énekesnő iránt. Majd most a KOHAKU dal után kezdtem el megint utánanézni, hogy ki ő, miket énekel. Tettem egy próbát a Replay! ~Mikuni Shimokawa Seishun Anison Cover III~ albummal, és nem bántam meg. Tizenegy anime dal került fel rá, többek között: Shaman King: Over Soul, Shoujo Kakumei Utena: truth, de amin meglepődtem, a One Piece: We Are!-on. Na mondom, ezt meg kell hallgatnom. Tisztára ilyen electropop-féle lett az album, nagyon tetszik. A kedvencem a To Aru Kagaku no Railgun: only my railgun, Electro Japarican mix dal, amikor Haruko Momoi-val követett el. Hát igen, ha Haruko Momoi, akkor garantált az igényes elektropop zene, ő azt mesterszinten űzi, és most sem okoz csalódást. Úgyhogy most el vagyok látva zenei téren.

Ahogy írtam nem akármilyen napok elé nézek. Hát igen, olyan változásokat fogok végrehajtani, amit egyesek szerint már régebb óta meg kellett volna tennem, de most érzem igazán azt, hogy lépni kell. Még nem árulok el semmit, majd, ha összejönnek a dolgok. Remélem minden lehetőség adott lesz, rajtam nem fog múlni. ^^

2011. január 30., vasárnap

Japán karakterek kiállítása 3. rész

Tegnap is megvolt. És hogy mennyien voltak! O_O Legalább ötször annyian, mint a múlt héten, ilyen 70-80 körüli létszámra tippelek. De mint kiderült, egy pár vidéki animés klub eltervezte, hogy jönnek, a váciakról tudok, de csak pécsieket láttam. De jó volt, most teljesen másokat meséltek a lányok, más tálalásban adták elő a dolgokat. Különben nekem tetszik az előadási stílusuk, hogy nem csak eldarálják a szöveget, hanem mozdulataikkal, előadásmódjukkal élvezetessé teszik. De nagyon jól beszélnek. Csak felmerült bennem, hogy ez a közönségnek mennyire jött be? Ugyanis nem csak animés klubok voltak, hanem emberek, akik szerintem nem sokat hallottak az animéről, a kis gyerekektől, tényleg az idősekig. Nem volt semmi. És hogy nekik mennyire tetszett ez az előadásmód. Egyébként láttam egy Pécsi animést (kitűző volt rajtuk), akiket megfigyeltem, hogy eléggé szkeptikusan nézik az előadást. Sznobizmus, mi? De szerintem jók volt, sokkal jobbak, mint a múlt héten.

Az előadás meg nagyon érdekes volt. Két előadás volt, és sajnos egyikről sem tudom azt mondani, hogy jó volt, de a dolog pikantériája az, hogy a két előadás pontosan ellenkező ok miatt nem volt jó. Ugyanis az első lány nagyon jól mondta volna, ha nem lett volna úrrá rajta a félelme, ami gyakorlatilag tönkretette szegénynek az előadását, ugyanis többször megakadt hosszabb időkre. No most én is voltam ilyen, sőt! Én valószínűleg visszaadtam volna a papírt, hogy ezt nem vállalom tovább. De nekem a karaokés fellépések többek között arra voltak jók, hogy tudatosult bennem az, hogy az emberek azért vannak ott, mert kíváncsiak rám, és ez adott bennem egy olyan löketet, hogy talán jobb lett az előadásom, még ha sokaknak nem tetszik az, hogy ki(k)től éneklek. Tehát, akinek önbizalomhiánya van, annak tényleg csak azt lehet mondani, hogy nem kell ennyire izgulni, mert a közönség nem azért van ott, hogy kinevesse, hanem, mert kíváncsiak rá, szeretnének egy jó előadást hallgatni, és bíznia kell magában, hogy jó előadást fog tartani. Különben az Otakuk világáról beszélt, milyen jó téma, és nagyon jól feldolgozta, csak az önbizalmán kell javítani. A második előadás meg ennek tökéletesen az ellenkezője volt! A lánynak megvolt az önbizalma, viszont nem volt annyira jó, hogy élvzetes legyen, lelketlennek éreztem, és szerintem a téma is eléggé sznassz volt: A manga. Tehát erről annyi, de annyi mindent lehet beszélni, hogy ezt 13 diába összefoglalni, lehetetlenség. Bár azért monott számomra 1-2 újdonságot, és azért látszódott, hogy japanológia szakra jár.

De összességében nem volt annyira rossz, a mai nap sokal jobb volt. Jövő héten a mitológiáról lesz szó. Érdekes lesz, kíváncsian várom.

2011. január 23., vasárnap

Japán karakterek kiállítása 2. rész

Elmentem ma is, bár igencsak kétséges volt, hogy eljutok-e oda, mert 10 órás alvás után 10 órakor ébredtem fel (miután tegnap csak 4 órát aludtam), és úgy tudtam, hogy 11-kor kezdődik el, ám kiderült, hogy áttették 16 órára a tárlatvezetést. Örültem neki, mert így tanulni is tudtam, mielőtt elmegyek. Tehát 16 óra.

Ez a mai nap nem volt annyira jó, kicsit másra helyezték a hangsúlyt, pl. a 2000-es résznél csak Pokémonról beszéltek, holott volt akkor más is bőven. De azért nem volt rossz.

Ma a manga stílusjegyeiről volt előadás. Elvileg a manga magyar eredetű szó. Ma is eggyel okosabb lettem. Hogy honnan származik, azt már nem tudni. De ezen kívül nem tudtam meg sok újat, inkább csak az összehasonlító képek voltak érdekesek, de érdeklődve hallgattam az előadást.

Szóval nem volt rossz összességében, csak most tizedakkora lelkesedéssel mentem el. A végén beszélgettem Amival, ami az Őszi AnimeConon a karaokét szervezte. Szegény, mesélte, hogy kapott hideget bőven a fórumon, mert mindenki az adarnásokat várta, és hogy ez milyen volt. Mondtam neki, hogy Tukiék is így kezdték, csak tanultak a hibáikból, hiányosságaikból, és azokra építve egyre jobb karaoke eventeket tartottak animeconon belül. De sajnálom, hogy Aminak nincs lehetősége fejleszteni, hiszen nem lesz egyelőre MAT-os Con. Lehet, hogy a kisebb rendezvények karaokés részlegeiben még szükség lehet rá.

2011. január 15., szombat

Japán karakterek kiállítása 1. rész

Ma volt a Japán karakterek kiállítása a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, melyet a MAT szervezett. Hát igen, nemrég volt a MAT közgyűlése, ahol kiderült, hogy semmi pénzük nincs megszervezni a tavaszi SakuraCont a Pecsában, így az elmarad. No az nem azt jelenti, hogy a MAT, mint olyan, megszűnik létezni, elmennek másik irányba. Idén sok ingyenes animés rendezvényt szerveznek. Ezzel 2 céljuk van: 1. Megmutatni, hogy vásárlás nélkül is lehet jó animés rendezvényt csinálni, 2. Teljesen új közösséget megfogni, és új értelmet adni az animéknek.

Hát annyit már elöljáróban elmondhatok, hogy nagyon jó úton járnak! Nem voltunk sokan (20-30 fő kb.), de annyira jól éreztük magunkat, hogy tényleg... mint egy rendes conon! Olyan volt, és ez nagyon jó lépés a MAT-tól, hogy megváltozott helyzetükből is képesek nagyon jót kihozni. A kiállítás február 14-éig lesz látható ingyenesen, szombatonként tárlatvezetéssel. Ma volt az első, két fiatal lány tartotta, és hát le a kalappal előttük! Nagyon jók voltak! Nagyon sok mindent elmondtak, szinte minden részletre kiterjedt, még kevés is volt az az egy óra, és tényleg, annyira jók voltak, hogy észre se vettük, hogy elrepült az idő. Úgy volt, hogy évtizedekre voltak felosztva a kiállítás egyes részei, az '50-es, '60-as évek egybe voltak. És egészen a '00-s évekig. Voltak apró hiányosságok az előadás tartalmából, például a '90-es évekből kimaradt a Sailor Moon, meg azért a Ranma 1/2-ról, és a Slayersről is lehetett volna beszélni, de nem a MAT állította össze, hanem a Japán Alapítvány. De a lányok beszéltek róluk is. De nagyon ügyesek voltak. A végén, amikor kifutottak a '00-s évek is, képek voltak vásznakra kiállítva, ahol még az idős ember is pokémonos bögréből iszik, a japán tinédzser csajnak mennyi minden lóg a telefonján, meg mindenféle karakterek. De a legdurvább egyértelműen a berendezett Hello Kittys szoba volt! :D Itt kitértek a japánok karaktereihez kötődésének lélektani mivoltára is, hogy a nagyon rohanó világban (különösen Japánra igaz ez), ahol nagyon nincs úgymond lehetőség az érzelmek hiteles kimutatására, kialakult bizonyos karakterek iránti ragaszkodás a '70-es évektől (1976-ban debütált a Hello Kitty), mert ha mások nem, legalább ők meghallgatnak. És tényleg elgondolkodtatott, hogy minek Japánban az a hatalmas gazdasági nagyhatalom, ha közben világelső az öngyilkosságok számában. De erről tervezek külön cikket írni, mert nagyon sokat lehet írni a témáról. Tehát ebből is látszik, hogy igyekeztek minden szemszögből megvilágítani a japán életet. Ha lement a tárlatvezetés, akkor jött az előadás. Itt már csak az egyik lány volt "porondon". Nagyon jól megszeresztett Powerpoint diákon keresztül mutatta be a különbségeket a keleti és a nyugati rajzfilmek között. Mesélt arról, hogy mennyire hasonlítanak egymásra a Disney rajzfilmek és az animék, hiszen a mangák atyjának tartott Tezuka Osamu-ra olyan nagy hatással voltak az első Mickey egér rajzfilmek, és hogy onnan származnak a nagy szemek a mangákban, mert a régi Disney rajzfilmekben is nagy szemek voltak. De pont a Disney rajzfilm kapcsán vetette össze az Aladdint, mert annak ugye készült japán adaptációja is. Már a karakterek külleme és, a díszletek nagyban eltértek. Beszéltek arról is, hogy a Disney-nél ugye vannak a jó- és rossz karakterek, szerintük nincs átmenet, míg a japán animékben jellemfejlődés van. Egy dián voltak olyan anime karakterek, akikről egyáltalán nem lehetett kideríteni, hogy most jó, vagy rossz emberek. Például a Slayersből Xellos, a Death Note-ból Light, és még az egyik Princess Tutu-s lányra emlékszem, hogy volt róla kép, de az azért maradt meg bennem, mert nem tudtam, hogy melyik animéből van, és megmondták. És lényegében ennyi volt. De annyira jól előadták a lányok, hogy tényleg, hatalmas dicséret jár nekik, és a MAT-nak is, hogy a hátrányos helyzetükből képesek voltak ilyet kihozni! Nagyon jó nap volt! És lám, ingyenes animés napból is lehet sokat kihozni? Még szép!

Egyetlen egy zavaró elem volt, de arról nem a MAT tehet. Időközben jött egy pár idősebb érdeklődő is. Tényleg nagyon örülök, hogy tényleg minden korosztályt érdekel, de hogy az előadás alatt hangoskodtak, az baromira idegesítő volt. És az volt a rossz, hogy látták, hogy előadás van, nem csendesedtek el. Már annyira idegesített, hogy az utolsó megmaradt jóindulatommal odamentem hozzájuk, és udvariasan csendre intettem őket, de nem volt sok hatása... Érdekes, hogy voltak egészen kicsi, 5-7 éves gyerekek, ők csendben végig tudták hallgatni az előadást, az idősek meg nem... Szóval furcsa volt.

Ja, és a kiállított anime figurákról, Ayanami Rei, Pikachu, Gundam, stb.-ről meg ne feledkezzünk! Nagyon jó volt. Bagszi csinált képeket, melyeket a frissen elkészített galériában megtekinthetők. A '90-es évekből volt Fushigi Yuugi, a '00-s évekből meg Suzumiya Haruhi. Úgyhogy nagyon jó volt, tényleg, csak ajánlani tudom, akit érdekel a japán kultúra, és akinek van ideje, az jöjjön el jövő szombaton! Ugyanúgy tárlatvezetés lesz, utána a mangák stílusjegyeiről lesz előadás.

2010. szeptember 23., csütörtök

Shounen fight

Több napos unszolásomra végre átjött bagszi. Már ő is kíváncsi volt az új albérletemre, csak soha nem jutott ideje eljönni, de ma itt volt. Először Mario Kartoztunk itthon, de nem is maradtunk sokáig itt, jártuk a várost.

Először enni akartunk, ezért elmentünk a WestEndbe a Burger Kingbe. Nekem nagyon ízlik ez az X-tra Long Chili Cheese szendvics, mondtam is bagszinak, hogy félek, hogy függő leszek. Miután fizettünk, leültünk egy ázsiai csoport mellé. Nekem első dolgom kifülelni, hogy milyen nyelven beszélnek, és bizony japánok voltak. ^^ Érdekes, elvileg elég sok japánt látni Pesten. Ennyire szeretik a magyar fővárost? :o Bagszi egyszer-egyszer hallgatózott, hogy miről beszélhetnek, és kifülelte, hogy a fiúkat beszélik ki (lány volt mindegyik). És mondták, hogy kinek milyen pasija volt, és jellemezték őket. Én különösebben nem füleltem, csak próbáltam szavakat kivenni, szándékosan beszéltem japán énekesekről bagszinak, hogy figyeljenek fel ránk a japánok, de nem sikerült. -_- Mondtam bagszinak, hogy tisztára olyan volt hallgatni őket, mintha élőben néznénk animét. :D De tényleg, szinte ugyanúgy beszélnek a japánok, mint a seiyuu-k az animékben, ezt azért tartom érdekesnek, mert azt olvastam egyszer, hogy a seiyuu-k teljesen egyedi beszédstílust tanulnak meg, és tisztára hülyének néznének a japánok, ha elkezdenénk úgy beszélni. Ehhez képest ugyanígy beszéltek a lányok is, és nekem baromira tetszik, hogy bizonyos magánhangzókat elnyújtanak, és így fejezik ki magukat. Egy szót vettem ki "annyiranemodafigyelésemben": sugoooooi, az o-t szépen elnyújtotta az egyik csaj. És tényleg nem csoda, hogy japán szinkronszínészet ennyire magas szinten van, annyira jó érzés volt hallgatni őket, annyira szép a hangjuk, meg nagyon szeretem a kifejezésmódjukat. És ezért szeretek koncerteket nézni japán előadóktól, mert dalok közben szoktak beszélni, és annyira jó hallgatni őket amikor beszélnek. Szóval így nagyon örültünk, hogy találkozhattunk japánokkal. Mondtam is bagszinak a végén, hogy úgy megmondanám nekik, hogy van egy pár fantasztikus énekesük, de azt már nem mertem. Mivel tudom, hogy nem érnek el olyan magas helyezéseket, kicsit féltem, hogy kinevetnek, hogy miket hallgatok...

Na mindegy. Utána elmentünk az iskolámba, mert ott el kellett végezni dolgokat, ekkor volt egy elszólásom:

"Az Örs Vezér Térről indul a hármas metró..."

Hát valóban. ^^' Ezután elmentünk a Sárkány Centerbe, ott jól bevásároltunk levesekből, meg én vettem pirított tésztát. Kérdezte is az eladó csaj, hogy mi van, világháború lesz, hogy így bevásároltok? :D Mondom nem, csak támogatjuk a vietnami gazdaságot. ^^' Hát nyilván. Aztán jöttünk el ismét hozzánk. Meg akartuk nézni a Szabó Ervin könyvtárban a Shinigamikról az előadást, de nem jutott már rá idő, így hazajöttünk. Itt még Mario Kartoztunk egy kicsit, aztán elmentünk a közeli kínai étterembe vacsorázni. Közben kibeszéltük az AnimeCont, abban egyetértünk, hogy minden nézőpont kérdése, hogy milyen volt a con. Ja igen... Leharapom a térdéről a kalácsot annak a 2 embernek, aki 1 csillagosra értékelte a szombati élménybeszámolós blogpostomat... -_- Azzal nincs bajom, hogy valaki ennyire szereti a MAT-ot, de azért annyi intelligencia szoruljon már belénk, hogy kiszűrjük, hogy mi is volt pontosan a bajom az AnimeConnal, és nekem a MAT-tal semmi bajom nincs. Na mindegy... Amikor visszajöttünk, még egy kicsit nézelődött neten, aztán elment haza. Miközben elkísértem, beszéltem neki a főbérlőről, egy igen csúnya elszólásom volt:

"A főbérlő egy nagyon kedves, aranyos nő, 40 éves, de 30-nak se néz ki. Meg is lepődött, amikor megtudta, hogy '70-ben született"

Ezen poénkodott, hogy biztos azt hitte magáról a főbérlő, hogy '88-ban született, és én világosítottam fel, hogy de hát '70-ben született. Előveszi a személyi igazolványát, és tényleg. Már hülyének néztek minket körülöttünk az emberek, hogy mit nevetünk ennyit. ^^' De jó volt ismét nem egyedül lenni.

2010. július 10., szombat

Mi lesz veled, MAT?

Szerdán vált biztossá, amit csak sejteni lehetett. Nem a megszokott csapat szervezi a karaokét az őszi MAT-os conon. Ezzel nemcsak nekem, de jópár látogató számára ugrott ez a con. Ugyanis mindegyik részleg szervezőgárdája (cosplay, konzol, DDR, stb.) cserélődött, viszont a karaokét 2006 tavasza óta ugyanaz a csapat csinálja. Szerintem részben ennek köszönhető, hogy egyrészt egy viszonylag összetartó csoport alakult ki, másrészt meg pont azért, mert egy csapat csinálta sokáig a karaokét, idővel jobban megismerték a közönség igényeit, ennek köszönhetően lett a karaoke egy színvonalas részlege a connak. És most lecserélődik. Senki nem tudja még, hogy kik fogják szervezni, és hogy milyen lesz. Akármi is lesz, az biztos, hogy ezzel egy jónéhányunknak a MAT-os con törölt program. Sajnálatos.

2009. április 15., szerda

Tegnapi kirándulás

Méghogy csak Békéscsabán vannak DS akciók! Aki szeretne 1000 forintért DS játékot vásárolni, és megteheti, az látogasson el a Megaparki Media Marktba (20. kerület), ott van 3 DS játék ezen az áron. Volt egy Tingle's Rosy Rupeeland, Viewtiful Joe, és valamelyik Megaman. Ugyan, a Tingle játék Zelda spinoff, de nem mertem megvenni, mert nem szeretem azt a karaktert. Számomra irritáló a már-már buzis viselkedése, és hogy tündérének hívja Linket, így inkább kihagytam, azért meg nem akartam megvenni, hogy eggyel több DS játékom legyen. Inkább a DVD-s Mondo magazin áprilisi számát vettem meg. Most Bleach 1 DVD járt mellé. Az újságról, ha őszintén ki akarom mondani a véleményemet, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy számomra egyre rosszabb. Az a baj, hogy egyre több a komolytalan cikk van benne, és ezt 2008. áprilisa óta nyomatják. Akkor áprilisi tréfaként írtak egy pár vicces oldalt. Egy szám erejéig ez még elnézhető, de azóta állandó jelleggel ezt csinálják. Ennyire bejött volna ez az olvasóknak? Nem tudom, ki hogy van vele, de azért veszem 700 forintért az újságot, hogy minél többet tudjak meg az animékről, mangákról, a japán kultúráról, és nem azért, hogy a baromkodásaikat olvassam. Az volt még a súlyos, hogy az Animax reklámjába is bemondták: "Alucard vérszívási tanácsai!", meg ezt címlapra hozni. Mivel a DVD-s kiadással olcsóbb a DVD+újság együtt, ezért úgy veszem az újságot, mintha megvettem volna 990 forintért a DVD-t, és 460 forintért az újságot, és akkor így rendben vagyunk. Viszont azt mindenképp hozzá kell tennem, hogy a komoly cikkek meg iszonyat jók, és olvasmányosak. Ha csak azt nézem, akkor érdemes venni az újságot. A mostani áprilisi számban 60 oldalból 7 oldal van tele hülyeséggel, van egy pár teljes oldal reklám, ami engem személy szerint nem zavar.

Egyébként tegnap volt a Pokémon találkozó, mely egy apró kellemetlenségtől eltekintve nagyon jó volt. Legalábbis amíg ott voltam. Mert onnan mentem (a WestEndből) elmentem egészen a Megaparkig, majd benéztem az Europarkba, úgyis olyan rég voltam ott. Én úgy gondolok a tegnapi napra, hogy megleptem magam születésnapom alkalmából egy kirándulással. Jó volt.

Most nézem a Bleach 1 DVD-t. Szeretem az animét, de nem "hardcore" szinten, mint ahogy egyes fangirlök. Furcsamód, ahogy nézem az animét egyre inkább eluralkodik rajtam az animecon hangulata. Még 1 hónap van a 2009-es SakuraConig. Az animecon az egyetlen olyan rendezvény, ahol a jegyért sorban állni is külön élmény, hogy addig beszélgetünk, meg izgatottan várjuk, hogy mi lesz bent. És a belső hangulat egyserűen leírhatatlan. Nem csoda, hogy valaki már több hónappal előtte várja, bár én azt azért túlzásnak tartom, hogy van 1-2 ismerősöm, aki már januárban a SakuraCon miatt sóvárog. Istenem, de 7 hónapja volt Animecon, azért nekem is hiányzik. Pláne, hogy a 2008. őszi volt eddig a legjobb. És nem remélem, hanem tudom, hogy a 2009. tavaszi SakuraCon sokkal jobb lesz! Egy apró bánatom van, hogy alaposan átszervezték a Karaokét, pedig szerettem volna részt venni a versenyen. Na majd nyáron... Nyáron, mi? Azt az egy lépését nem értem a MAT-nak, hogy miért cserélték fel a dolgokat, és a nyári animecon Pesten lesz, és az őszi lesz vidéken. Pont az volt a jó, hogy október elején volt az őszi animecon, amikor még épp jó idő volt, valamint a tavaszi SakuraCon sincs így annyira messze. Viszont azt hallottam, hogy a nyári animecon 3 napos lesz. Akkor biztos ezért lesz (tudtom szerint) augusztus végén, mert három napossá akarják csinálni. De akkor szerintem a vidéki animeconon kevesen lesznek, mert az pont attól volt jó, hogy nyáron volt, hogy akkor "biztonságosan" tudott szervezni, aki el akart menni oda. Így meg gondolom egy olyan szombati nap lesz, amikor előtte volt egy teljes tanítási hét. Én azért remélem, hogy ez lesz kivételes év lesz, és nem lesz rendszeres, de ezt majd az idő hozza magával, hogy milyen lesz az egész. Bár ha rá akarnak szokni a 3 napos AnimeConhoz, akkor muszáj lesz nyáron megtartani azt, de akkor a SakuraConnak kéne szerintem márciusban lenni, hogy ne legyen akkora időrés a tavaszi, és a nyári animecon között.