A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A Robinson család titka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A Robinson család titka. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 2., péntek

Wall-E és Alice csodaországban

Egy régi Disney, és egy új Pixar rajzfilm, most ezeket néztem meg, azokon felül, amiket videokazettán vettem meg nemrégiben. Elég jó áron volt az Aranyhaj, a Wall-E és a Robinson Család titka DVD-n, ezért beruháztam rájuk. Talán a Robinson Családról nem írtam, hogy azt láttam nemrég, és bejött. Meg is lepett, mert már régóta láttam, hogy ez a DVD csak 699 forint, pedig igazán szép a papírborítója, de azt gondoltam magamban, hogy azért adják ilyen olcsón, mert annyira rossz, hogy senkinek kell a DVD. Ehhez képest meglehetősen jó volt, érdekes, fordulatos, megradagta a figyelmemet. A Wall-E volt az, amelyiket még nem láttam. A DVD tokjára is kíváncsi voltam, mert egyszerűen el nem tudtam képzelni, hogy milyen lehet. Szerintem egész ötletesre sikeredett:

Sok jó kritikát olvastam a filmről, úgyhogy kíváncsivá tett, de a várt hatás elmaradt. Már az elején is olyan vontatottnak éreztem, és valahogy nem tudtam azonosulni a robot jellemével, nem váltott ki érzelmeket sem. Igaz, hogy effektíve elzárkóztam tőle, hogy egy robot nem képes érzelmeket kimutatni, és valahol azért megértettem a történetet, de nekem nagyon lassú volt. Bár az emberek "tetszettek". Nem pozitív értelemben mondom, hanem úgy, hogy tényleg effelé tendál a világ. ilyen elhízott, nagydarab emberek, akiknek még a fogát is az a szerkezet mossa meg, melyen ülnek, és nem állnak fel onnan soha. A történet ugyanis 2815-ben játszódik. De akkor is, ha őszinte akarok lenni, meglepett, hogy Oscar-díjat is kapott, mert akármennyire is komoly a háttértörténet, valahogy nagyon nem élt az egész. Aztán lehet, hogy ha másodjára, harmadjára nézem meg, akkor jobban fog tetszeni, de úgy tűnik, hogy ez egy olyan kivételes Pixar alkotás, melyhez másképp kell hozzáállni.

A másik, amit előre megnéztem magamnak, az az Alice csodaországban. Szintén csalódás. Alice egy rendkívül kedves, szerethető lány, de egy csodaországot nem így képzelek el. A többi szereplő annyira elvont volt, hogy egyáltalán nem ütöttek a poénok, inkább csak úgy elnézegettem, valamin csak lestem, hogy ezen mi a vicces? Lehet, hogy az én gondolkodásom nem kompatibilis a történettel, de nem értettem semmit belőle. Az világos, hogy Alice egy saját világról álmodik, de akkor az miért úgy jelent meg, ahogy? Ezzel akarták rávenni, hogy a valódi világban keresse meg az élet szépségeit? Mert akkor nagyon nem jött át az üzenet. Ez a rajzfilm 1951-es, tehát Hamupipőke után 1 évvel készült. Hatalmas visszaesés.

Amúgy gondolkodtam rajta, hogy megnézem azokat a Disney rajzfilmeket, melyek nem terjedtek el annyira, például, ami most így hirtelen eszembe jut, a Saludos Amigos. Ki tudja, hátha van közöttük egy-két kiemelkedő, és nemcsak azért nem terjedt el, mert nem volt jó, hanem mondjuk anyagiak miatt.

És holnap Rontó Ralph mozi! Nagyon várom!