Valaki rákeresett a blogomban Szundzso koreai királyra, és mivel én sem tudok róla sokat, ezért úgy döntöttem, hogy utánanézek. Hát, ha lenne folytatása a Korona Hercege sorozatnak, akkor igencsak lehangoló lenne a történet Csongdzso király halála után. Szundzso, Csongdzso király fia, 1800-1834 között uralkodott. Lényegében az ő uralkodása egyfajta vízválasztó Korea történelmében, a XIX. századot a hanyatlás korszakának lehetne nevezni. Szundzso király jó uralkodója akart lenni népének, meg akarta reformálni a politikát, de minden rosszul sült el. Az elégedetlenség és a korrupció ezekben az időkben nőtt, és ki lehet jelenteni, hogy a Csoszon dinasztia tekintélye szépen lassan romlani kezdett. Viszont érdekes, hogy a szálak még Jongdzso királyhoz vezetnek vissza, pontosabban az ő második feleségéhez. Az ekkor már idős király felismerte felesége hatalomvágyát és ártó szándékait, ezt figyelemmel kísérhetjük a Korona Hercegében. Végrendeletében engedélyt adott unokájának, Csongdzso királynak, hogy kivégeztesse második feleségét, ám az utód nem él ezzel a lehetőséggel. Ennek következménye lesz az, hogy a királyné, ha rövid időre is, de Korea egyeduralkodója lesz. Ezzel teljesült az, amiért egész életében küzdött. A királyné ugyanis még Csongdzso királyt is túlélte, és fia, Szundzso király lép a trónra, aki apja halálakor még csak 10 éves volt, így már uralkodásának kezdete sem indul fényesen. A leendő király zsenge korára való tekintettel a királyné intézett minden állami ügyet, gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy királynő lesz belőle, viszont őt nem tartják valódi uralkodónak, mivel nem "törvényesen" lett az ország vezetője. Meg nem is uralkodhatott sokáig, 1805-ben hal meg. És milyen érdekes, a királynő halála után Jongdzso király sírhelyét áthelyezik, és második felesége mellé temetik el. És sajnos Szundzso király utódai sem tudják felvirágoztatni Koreát. Unokája (miután fia 21 évesen halt meg, a király túlélte őt), Hondzso király még a nagyapjánál is fiatalabban, 8 évesen lett uralkodó, viszont mivel ő is igen fiatalon, szintén 21 évesen halt meg, ezért lényegében a nagyanyja, Szundzso király felesége végezte helyette az állam ügyeit. Ő kétszer volt Korea kormányzója, egyszer unokájának uralkodása elején, majd halála után.
A másik ok, mely miatt Korea hanyatlott, az az Andong Kim klán folyamatos erősödése. Ők "szolgáltatták" a királynékat, ezzel megerősödött a hatalmuk. Céljuk viszont egyáltalán nem az, hogy szolgálják a népet, hanem, hogy hatalmuk legyen. 1849-ben halt meg Hondzso király, ezekben az időkben a korrupció hatalmas méreteket öltött, és egyik lázadás követte a másikat. De ezek egyáltalán nem érdekelték a klánt. Mivel a király fiatalon halt meg, így nem született utódja. Ez kapóra jött a klánnak, így az utódról ők gondoskodtak. Hogy látszólag a családi vonal ne szakadjon meg teljesen, ezért Jongdzso király egy távoli rokonát nevezték ki királynak, aki Csoldzsong néven uralkodott 1849-1863 között. Látszott, hogy köznépből választották ki, semmit nem tudott a királyi protokollról, és akkor ne is beszéljünk arról, hogy se írni, se olvasni nem tudott. Így gondolom nem kell magyarázni, hogy tudták befolyásolni a királyt. 1863 után már csak egy uralkodója volt a Csoszon dinasztiának: Kodzsong király. Az ő uralkodása alatt szűnt meg a Csoszon dinasztia 1897-ben, aztán császárként uralkodott az 1907-es haláláig.
Találtam egy
angol nyelvű blogot, mely a Csoszon dinasztia korában játszódó történelmi sorozatokat elemzi és összeveti a valós történésekkel. Az írója egy Koreában élő egyén (nem tudom, hogy fiú-e vagy lány) ahogy kikövetkeztettem, egyetemi tanulmányokat folytat. És valami hihetetlen mélységig ismeri a dinasztia történelmét. Meglátogatta és képekkel is megörökítette a koreai királyok sírhelyeit. Érdemes
megnézni a képeket Szukdzsong király és Dzsang Hee Bin sírhelyéről, látnivalónak sem utolsó. Megint érdekes, hogy ki mellé temettek el királyt. Akik nézték a Királyi ház titkait, azok tudják, hogy Dzsang úrnő volt az, aki mindent megtett a hatalmának szilárdítása érdekében, még a legnagyobb kegyetlenségektől sem riadt vissza. Azt még nem tudom, hogy ezek mind valóban így történtek-e, de az biztos, hogy a fia tényleg beteges volt, és külső orvost fogadott fel, hogy ne tudódjon ki a betegsége. De hát sajnos kiderült, és a sorozat szerint a király emellett a hatalomvágya miatt elkövetett bűnök miatt is kivégeztette Dzsang úrnőt. Állítólag a fia gyógyítási módja is súlyos bűnnek számított.
A másik érdekesség, hogy Szuk-bin Choe (vagyis Dong Yi) sírhelye teljesen máshol van. De ami még furcsább, hogy elmondások szerint nagyon kevés feljegyzés van Dong Yi-ról. Ehhez képest egy teljes sorozatot szántak neki... Azért írtak róla keveset, mert nem nemesi származású, csak róluk írtak sokat. Van benne valami, ugyanis az egyik Dong Yi-ról szóló post alatt már arról is viták vannak, valóban Dong Yi volt neve, vagy igazából nem ismert, hogy milyen néven született. A
szóban forgó postban részletes elemzés olvasható arról, hogy Szukdzsong király és Dong Yi között valóban volt-e szerelmi kapcsolat. Miután kevés feljegyzés van Szuk-bin-ról, ezért konklúzióként fikciónak írja a kapcsolatot, de valójában senki nem tudja, hogy mi történt. Az
angol wikipedia szerint igaz a szerelmi történet, és ahhoz képest, hogy alig maradt fent róla bármi, nagyon részletes élettörténet olvasható róla. Most így elgondolkodva, inkább én is azon a véleményen vagyok, hogy igaz volt ez a szerelem, mert amikor Dong Yi 1718-ban meghalt, akkor Szukdzsong király lényegében már ekkor átadta az uralkodási jogot idősebb fiának, de hivatalosan csak 2 év múlva, a király halálakor lett uralkodó. De igazából nehéz eldönteni, hogy mi az igazság, hiszen logikusnak hangzik, hogy egy köznépből származó ágyasról miért írnának sokat? Ugyanakkor meg miért szántak volna egy teljes történelmi sorozatot egy olyan kapcsolatról, melyet a fantázia szült?
Még egy érdekességet olvastam a blogban. Valaki kíváncsi volt arra, hogy nézett ki Szukdzsong király valójában, és szeretne egy portrét látni róla.
Szánt rá egy posztot, utánanézett, nagyon kevés királyról maradt fenn kép, ugyanis a XX. századi háborúk alatt a festmények nagy része megsemmisült, és a kevés fennmaradt kép közül is néhány megsérült, megégett. Úgy tűnik Jongdzso királyról két kép is fennmaradt, most láttam először fiatalkori képet róla, mint Joning herceg.
A tervek szerint idén kezdik el teljes körűen angol nyelvre lefordítani a Csoszon dinasztia-béli emlékiratokat. 500 milliárd Koreai Won-os költségvetésű, és a tervek szerint 2033-ra lesznek kész a fordítással teljesen. Megmondom őszintén, meglepett, hogy ehhez 19 év kell, vajon hány könyvtárnyi írásos emlék maradt fenn? Mindenesetre a sorozatok sokkal jobbak, mint a történelem könyvek. Élővé teszik a történetet, és olyan érzetet ad, mintha nem is lenne távoli a múlt, és én magam is részese vagyok az eseményeknek.
