A következő címkéjű bejegyzések mutatása: GAME. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: GAME. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. december 13., csütörtök

Super Mario Smash Bros. Ultimate verseny

A múlt pénteki Super Smash Bros. Ultimate megjelenése alkalmából versenyt szervezett a MAVIK (Magyar Virtuális Küzdőcsport Egyesület) az InGame-ben 8-án, szombaton. Elmentem rá, és jelentkeztem is. Körülbelül 25-30 fő jelentkezett, volt néhány ismerős is, bagszi, Krisi, Krisse (majdnem névrokonok, pedig nem is ismerik egymást), Nari meg... Több se jut eszembe. Elnézést. ^^' De mindegy is, térjünk a versenyre.

Időben odaértem, jelentkeztem. Mondjuk nehéz is volt elkésni, mert fél órával kitolták a kezdést. Ha jól emlékszem azért, mert két Nintendo Switch-en lehetett Smashelni, és az egyiken nem volt megnyitva minden karakter, és ezzel bűvészkedtek. De szinte szó szerint, ugyanis azt csinálták, hogy váltogatták a nyelveket, mert ezáltal hamarabb nyíltak meg a karakterek. Az a lényege, hogy van a játékban egy időzár, melynek köszönhetően 10 perc aktív játék után nyílik meg egy új karakter. De rájöttek arra, hogy ha újraindítjuk a játékot vagy nyelvet váltunk, akkor nincs ez az időzár, és sokkal gyorsabban meg lehet nyitni az új karaktereket. A MAVIK-osok is azt csinálták, hogy váltogatták a nyelveket angol és japán között, így tudtak gyorsan karaktereket szerezni. Úgy tudom, hogy ezt azóta kijavította a Nintendo, így ez a lehetőség már nem él. Emlékeim szerint a verseny indításáig nem sikerült mindenkit megnyitni, de elkezdték, mert a 16.30-as kezdést nem akarták már tovább tolni. Egyenes kieséses meccs volt, kettőt kellett megnyerni.

Az első fordulóban voltam, amiből ki is estem. Először Young Linkkel majd Toon Linkkel voltam. Ellenfelem igencsak erős volt... Olyannyira, hogy konkrétan az egész versenyt ő nyerte meg... Vajon mennyi esélyem volt? Azért itt-ott volt egy-két jó megmozdulásom, de alapvetően neki állt a zászló. Ennek ellenére igyekeztem úgy versenyezni, hogy egy pillanatra se higgyem el, hogy megnyerhetem, de az utolsó pillanatig harcoltam. Elhinni azért nem érdemes, mert teljesen izgalomba esek attól, hogy megnyerhetem, ami egyrészt eltereli a figyelmet, másrészt meg óriási csalódás lesz, ha nem én nyerem meg. Így meg tisztában voltam az erőviszonyokkal, de harcoltam úgy, ahogy tőlem tellett, és végül nyugalommal vettem tudomásul, hogy nem sikerült. Jó meccs volt egyébként.

És hogy tetszett a játék? Háát... Én szkeptikusabb vagyok, mert nem olyan jellegű újítást kapunk, mint akárcsak a Super Mario Galaxy és a Super Mario Galaxy 2 között. Ugyanakkor meg az is elgondolkodtat, hogy egy Mario játékot ezernyi módon lehet fejleszteni, nincs annyira fix koncepciója, mint a Super Smash Bros. szériának. De mégis olyan érzésem van, mintha egy felturbózott Super Smash Bros. for Wii U-val játszottam volna. Nincsenek benne olyan jellegű újítások, mint például a Super Smash Bros. Brawl-ban, ahol jelen volt a Subspace Emissary, vele több 10 órás egyjátékos mókával, ami maga volt a megváltás annak idején. Soha nem felejtem el, mennyire imádtam. A Switch-es Smash Bros.-ban inkább a grafikát és az effekteket fejlesztették nagyon. Hihetetlenül szép lett, a karakterek is sokkal élethűbben, valóságosabbnak néznek ki. Konkrétan olyan érzésem volt, hogyha megjelennének a mi világunkban, pontosan így néznének ki. Ami szembetűnő még, hogy az animációkat fejlesztették. Sokkal dinamikusabb lett, erősebbnek mutatják a támadásokat, és azt is, ahogy a karakter kirepül. Többször meg is voltam tévesztve, mert az ellenfelem akkora lendülettel repült, hogy a Wii U-s Smash Bros.-ban azzal konkrétan kirepült volna a pályáról, itt meg döbbenten látom, hogy visszatér. És olyan érzésem volt, mintha a Nintendo is tudná, hogy tartalmilag már nemigen lehet hova fejleszteni a játékot. Most már látom, hogy nem véletlen, hogy a bemutató videókat, előzeteseket is arra hegyezték ki, hogy mindenki visszatér, és minden egyes pálya elérhető lesz. Mert ők is tudják, hogy majdnem elérték már a csúcsot, ezt már csak azzal lehet megfejelni, hogy minden és mindenki egy az egyben jelen van. Nem is tudom, hogy ha lesz következő Smash Bros. majd a jövőben, azt mivel lehetne még tartalmilag fejleszteni. És ez a dinamikus mozgás és animációval is mintha a párbajokat akarnák még hatásosabbá tenni. Tehát én ezért nem vagyok annyira elragadtatva az új Smash Bros.-tól. De ezt annak fényében mondom, amit láttam, elképzelhető, hogy ha lehetőséget kapok arra, hogy jobban átnézzem a lehetőségeket a játékban, akkor megváltozna a véleményem.

A versenyem után nagyon nem történt semmi. Figyeltem a többieket, igyekeztem trükköket ellesni, amit hasznosíthatok a játékomban is. Bagszi kapott V-ADi-tól egy olyan Piranha Plant plüsst, amit kézre lehet húzni, és a fejét mozgatva lehet imitálni a beszédet, mint a bábfilmekben. Ezzel szórakoztatott minket. Mutatott is egy videót ezekről a virágplüssökről, ugyanis csináltak egy olyan felvételt, ahol a Queen-től a Bohemian Rhapsody-t éneklik ezek a virágok.

Aktuális is most a film miatt, de a videó természetesen ettől függetlenül eszméletlen jó lett. Amúgy aki videojátékos, és volt már Angliában, az felfedezheti, hogy a GAME-ben készült ez a felvétel, ott vannak ilyen díszletek. Szóval ezzel a virággal nevettetett minket.

A verseny végeztével átadták a díjakat. Külön gratula Krisinek a 2. helyért. Mint mindig, most is a legjobb formáját hozta. A díjátadó után mentünk. Bagszival, Krisse-vel, és még ketten bementünk a Burger Kingbe enni egyet, aztán mentünk haza.

Vasárnap elvileg Splatoon 2 verseny lett volna, de mivel csak egy csapat nevezett, ezért az elmaradt. Eléggé későn volt meghirdetve, és nagyon nem is tudtak róla az emberek... én sem. Konkrétan csak a Smash Bros. bajnokságon értesültem arról, hogy ilyen verseny is lesz. Mivel ez elmaradt, de hogy mégis legyen valami, ezért bagszi Nintendo találkozót hirdetett meg. Csak én és bagszi jöttünk el oda. Illetve csak azért voltak még emberek, mert bagszi lehetőséget adott arra, hogy a Pokémon GO és a Pokémon: Let's Go Pikachu and Let's Go Eevee játékok között lehet Pokémonokat cserélni. Erre jöttek el néhányan, és a mobiljukba kaptak Pokémonokat, amit bagszi osztogatott. Amikor üresjárat volt, akkor Smash Bros.-oztunk Switchen, segítettem neki megszerezni karaktereket. Annál az asztalnál voltunk, amely fölött az árlista van (a bejárati ajtóval szembeni), és az hatalmas robajjal leesett, amíg ott voltunk. Figyeltem én azt, hogy ferdén áll ott, és gondoltam is, hogy nem látványossági elemként, mert akkor az írás rajta is ferde lett volna (tehát ferdén egyenes), de nem foglalkoztam vele. Mivel egyikünk sem ült közvetlen alatta, ezért az ijedtségen kívül senkinek nem esett semmi baja, a táblát meg eltették. Nagyjából 17.40-is maradtunk, aztán mentünk haza.

Még sok ilyen közösségi eseményt.

2014. október 12., vasárnap

GAME XL

Az előző blogpost második felében tőlem szokatlanul durván fejeztem ki negatív véleményemet. Alapvetően tényleg olyan jellem vagyok, aki a pozitív dolgokat szereti kiemelni, de hát én is emberből vagyok, és sajnos én is láthatok olyat, vagy bármi, ami ilyen negatív érzelmeket vált ki belőlem. És ezekre nehéz nem odafigyelni, amikor olyan "körben" történik ez, amit nagyon szeretek. Na de szerencsére sok jó dolgot el lehet mondani az 1996-os Játék határok nélkülről. A városok bemutatkozó filmjei alatt zene szokott menni, és a szlovének bemutatkozófilmjének zenéje valami csodaszép. Kellemes, lágy, már-már andalító. Azt nem tudom, hogy milyen zene ez, de a stílusból ítélve valami szláv népdal, népzene lehet, a hangzása ugyanis hasonlít Zorán: Körtánc - Kóló albumán hallható dalokra, az az album tartalmaz szláv népzenei elemeket, valamint a Koncert 2003 albumán van egy instrumentális zene Szláv népdal címen, az is valami hasonló.

Úgy tűnik, hogy kisebb jele mutatkozik annak, hogy Angliában kezd magára találni a videojátékos piac. Tegnap ugyanis új GAME üzlet nyílt Birkenhead-ben, nagyobb üzletre váltottak. Az előző eléggé kicsi volt, éppen akkora volt, hogy a játékokat praktikusan el tudták helyezni a polcokon, de az új nemhogy nagyobb lett, hanem hangulatosabb is. Külsőre így néz ki:

Központi helyen van, így többen látják, a kicsi üzlet oldalt volt. Szeretem az ilyen változásokat, de sajnos az árak nem változtak, ugyanúgy néhány fonttal drágábbak, mint máshol. Eléggé ritka, hogy egy árban van a többi üzlettel, így kijelenthetem, hogy ha a GAME-ben vásárolok, azzal részint azt a hangulatot is megvásárolok, hogy ott vásárolhattam. Lehet dönteni. Na persze az első nap csak ne menjek már üres kézzel, találtam olyat, de nem kerül extra pénzbe, és jól is jön:

Ez egy kisebb, A5-ös méretű könyv. Ahogy a képen látható, négy játékról lehet olvasni a könyvben, de koránt sem teljesek a végigjátszások, mégis azért adták normál áron, mert egy kódot tartalmaz, mellyel elérhetők digitális formában elérhetők a teljes végigjátszások. Egészen ötletes, bár könyvek tekintetében sem vagyok a digitális formátumok híve. Letölteni nem lehet őket, csupán a weboldalon lehet megnézni őket normál méretben. Nyilván illegális letöltés elleni védelem, de az a hátránya, hogy csak a weboldalról lehet elérni online, letölteni sehogy nem lehet őket, legalábbis nem ismerem a módját. De legalább teljesek a leírások, bár a Mario Kart 7 megvan könyv formájában. A New Super Mario Bros. 2-nek örülök. És mivel majd a Zeldát is tervezem majd beszerezni (nincs prioritásban, majd egyszer), majd az is jó lesz akkor.

A két nap különbség a képen nem véletlen, kétszer voltam egymás után. Akartam már első nap is képet csinálni az üzletről, csak a fényképezőgép otthon maradt. Tegnap elvittem, mert egyébként is terveztem visszamenni, ugyanis ugye írtam régebben, hogy szeretnék egy 128 GByte-os Pen Drive-ot a Játék Határok Nélkül összes műsorának. És akkor néha nézegettem, láttam, hogy van £50-ért, és ugyanígy hétfőn spontán néztem, hogy hátha, és az Argos-ban láttam egyet féláron. De amikor megnéztem a Birkenhead-i üzletükben van-e, nem volt készleten. A legközelebbi is csak Bromborough-ban van, az meg fél óra kocsival. De megnéztem péntek este is, és láttam, hogy hoztak ide is, úgyhogy másnap elmentem érte. Amúgy £67 volt az eredeti ára, és £33.33-ra volt leértékelve. Örültem neki. Így már egy helyen van az összes JSF adás. Vitrinem nincs, de nagyon fogok rá vigyázni, különleges bánásmódban lesz része.

2014. október 3., péntek

Super Smash Bros. Nintendo 3DS-re

Hát, egy kicsit így meg úgy, de nekem is meglett a Super Smash Bros. Sokunknak meglett a Nintendós közösségből (ezt úgy írtam, mintha még most is napi szinten tartanám velük a kapcsolatot, pedig manapság nincs így), és én is. De nem azért, hogy felmutassam, hogy nekem is megvan, hanem mert nagyon érdekelt. De eleinte nem tudtam, hogy meg tudom-e venni, vagy sem, volt olyan, hogy előrendeltem, de azt is visszavontam. Aztán tegnap este megnéztem egy pár videót, és úgy voltam vele, hogy jó, pénz van rá, ha megtalálom maximum £35-ért, akkor jöhet. Ma reggel elmentem érte. £37 volt, de nem akartam már azon a két fonton őrlődni, inkább kispórolom magamnak. A Grainger Games az egyetlen konzolbolt, ami nem GAME (ami ugye nagyon drága), és adnak újonnan játékot, tehát nagyon nem volt más alternatíva.

Még csak kipróbálni volt időm, mert megint rengeteg a munka az iskola körül, egyelőre nagyon tetszik, de értem, hogy miért nem adnak maximális pontszámot a játéknak. Nem érzek egyelőre annyi tartalmat a játékban annak ellenére, hogy elég sok karakter és pálya van a játékban. Ez részint érthető is, mert egy kézikonzolos játékban nincs annyi tartalom, majd a Wii U-s biztosan sokkal jobb lesz. Az első játékban meg ahogy nézegettem a pályákat, és láttam a Nintendogs-os nappalit, egyszerűen nem bírtam ellenállni neki. Magát a játékot nagyon élvezem, az előző játékokból megszokott beállításokkal játszok, tehát 5 élettel. Alig várom, hogy újra játsszak, aki játszani akar velem, az jelezze kommentben, vagy barátok Facebook-on vagy Skype-on. Részletesebb vélemény később.

És egy információ, mert hamarosan adásba kerül a legújabb Játék határok nélkül, mely pontosan 2014. október 18-án lesz a köztévében.

2014. április 14., hétfő

Gamer frontról röviden

Játékokról viszonylag keveset írtam. Mivel ezekkel is úgy vagyok, mint amit a kajálás kapcsán írtam, hogy mivel úgy tűnik, hogy ha nem is végleg, de sokáig itt maradok, ezért nem ragaszkodok annyira, hogy minden egyes üzletbe bemenjek, órákig bámészkodjak, és felvásároljam a fél boltot. Mondjuk, manapság nem is nagyon van mibe bemenni, a játékos üzletág is jelentősen változott a 2008-as válság óta. Előtte volt a GameStation és a GAME, melyek a legnagyobbak voltak, emellett fellelhetőek voltak kisebb üzletek, melyekben lehetett vásárolni. Aztán 2009 táján a GameStation beolvadt a GAME-be, és sok üzletét bezárta. Pont a GameStation szűnt meg, ami sokkal barátságosabb volt ár és kínálat terén... A GAME mindig is drágább volt, ezen most sem változtattak. Ezzel szemben előtérbe kerültek olyan üzletek, melyeknek nem a videojáték a fő profiljuk, de adott esetben sokkal olcsóbban lehet vásárolni.

Itt van például a Grainger Games, ahol ki lehet fogni jó árakat, és az új játékok itt olcsóbbak, mint a GAME-ben. Szintén nagy mennyiségben vásárol fel használt játékokat a CEX, de ők sok mással is foglalkoznak. Úgy, mint CD-k, DVD-k. Náluk is ki lehet fogni jó árakat. Ha valaki retro fronton szeretne erősíteni, annak a Powerplay Games a megfelelő. A hátrány az, hogy kicsit mélyebbre kell a pénztárcánkba benyúlni, alapvetően drágábbak, mint a többi bolt, de igazi retro gyöngyszemeket jobb áron is meg lehet találni. Régi konzolok is előfordulnak náluk. A CashConverters és a CashGenerator is szép számmal vásárol fel műszaki cikkeket, náluk nagyon olcsón lehet találni játékokat. Mondjuk ez felvetheti a kérdést, hogy akkor mennyiért veszik meg. Az Agros-nál is lehet találni, náluk úgy megy a rendszer, hogy az üzletben kicsi választékot látunk, ellenben több gép is van, mellette egy katalógus, onnan kell rendelni, és ők kihozzák. Hát nagyjából ennyi itt Wallasey, Birkenhead környékén. Nagyobb városban lehet, hogy szélesebb a választék.

2008. augusztus 22., péntek

Utazási élmények

Már kezdek úgy, ahogy visszaszokni az otthoni légkörhöz. De amikor először beléptem a szobámba, forgott körülöttem minden, és alig hittem el, hogy 26 nap után ismét itthon vagyok. ^^' Ne értsetek félre, nagyon jól éreztem magam Angliában, de ez a 26 nap már a másik véglet. Amikor már túl sok. Pláne nekem, aki ragaszkodik a saját közegéhez. Meg a nyári nagy meleghez. Az az augusztusi ősz, ami kint van, az elviselhetetlen. Ha már 20 fok fölött volt a hőmérséklet, akkor örülhettünk, mert az ott kint már melegnek számít. Ott meg nézem néha a hazai időjárást a neten: 30-35 fok??? Nem lehet igaz! T_T És amikor augusztus 15-ére láttam, hogy 39 fok van, na mondom hazarepülök, mert ezt éreznem kell. Nem viccelek. Én nemcsakhogy jól bírom a meleget, de szeretem is. Én akkor sétálok kora délután. Nem nemcsak a tizenfokok miatt volt rossz Angliában, hanem mert éjszaka olyan 5-10 fok volt, és kint nem dupla- hanem szimpla ablakok vannak, és nagyon bejött a hideg. És nem volt valami kellemes érzés 4.30-kor arra ébredni, hogy nagyon fázok. Az ablakról jut eszembe, hogy nem hülyeség a "Ködös Albion" becenév Angliára. Egy-egy hidegebb éjszakán pára csapódott le az ablakra, és irdatlan mennyiségű szennyeződést hagyott maga után, amikor felszáradt. Ezek mind a levegőből maradtak vissza. Az volt a furcsa, hogy a tengerpart mellett laktunk 50 méterre, és azt hittem, hogy mindig érezni fogom a tenger illatát. Végülis a látvány szép volt, de a tenger "illata" nem éppen. És hiába gyűjtik szelektíven a hulladékot, Budapest belvárosában is TISZTÁBB a levegő, mint Angliában bárhol. Egyébként Liverpool környékén a szemetet kettéválasztják a lakosok, újrahasznosítható, és nem újrahasznosítható. És a szürke konténerbe kerül az újrahasznosítható hulladék, a kékbe meg a nem újrahasznosíthatóak. És minden szerdán jönnek a kukások, egyik héten az egyiket viszik el, másik héten a másikat. És így meg volt osztva. Remélem hosszabb távon lesz eredménye. Még egy valamit nem értek. Egyszer voltunk Liverpoolban, és a belváros... Ha 1000 bolt mellett nem mentem el, akkor egyet se láttam. De most komolyan: Lehet, hogy erős a brit vásárlóérő, van mit költeni, de minek ennyi üzlet? Nem hiszem el, hogy mindegyik nyereséges! Ez már súlyos! Meg aztán a Manchesteri repülőtéren is. Legalább 100 üzlet. Illatszerek, játékok, könyvek, újságok, minden. De egy repülőtérre minek? Mert a kávézót, élelmiszert megértem, de hogy illatszer... Repülőn is illatos akar lenni, vagy mi?

Na inkább beszéljek a pozitív dolgokról. A szórólapozós munka nagyon jól jött nekem. Mindenek előtt azért, mert abban a városban, ahol kiszórtam, Birkenheadben, már a végére tökéletesen kiismertem magam. Eltaláltam magamtól az 1 mérföldre (Angliában nincsenek kilométerek, minden yardban és mérföldban van megadva. 1 mérföld=1.62 km) levő Shopping Centre-be. Itt kellemes mennyiségű üzlet van. Meg az emberek mennyivel másabbak... Sokkal többet mosolyognak, kedvesek, egy rossz szót nem hallok. Gyereksírás természetesen van ott is, hogy "anyúú, vedd meg kéérlek :"(" Az ilyenektől néha hőgutát tudtam volna kapni, de ez ezzel jár. De az emberek tényleg sokkal kedvesebbek. Ahol osztottam a szórólapokat, mindenki vagy kedvesen elfogadta, megköszönte, vagy ha nem kér, akkor kedvesen mutatta, hogy nem kér. Sőt, arra is volt példa, hogy valakinek bedobtam már a postaládájába, és neki nem kellett, és visszahozta nekem, hogy ő nem kéri. Semmi baj, kukába vele! És senki nem csinált problémát belőle. Emlékszem egyszer itt is szórtam Magyarországon szórólapot, és többször is volt rá példa, hogy becsengettem egy tömblakásba, hogy engedjen be szórólap ürügyén, de mérgesen lerakta az utcatelefont... Itt ilyen nincs. Annyira furcsa tapasztalni, hogy annyira más az emberi mentalitás. Nyugodtak az emberek, semmin nem problémáznak.

Na de lássuk a Gamer részleget. Már írtam arról, hogy nagyon jó itt a helyzet, kiszolgálják a rajongók igényeit. Most 2 nagy üzletről szeretnék beszélni:

GameStation

Én ezt az üzletet egyszerűen csak Gamer mennyországnak hívom.

Ez a Birkenheadi üzlet. De akkora Nintendo játék választékuk van, melyet egy üzletben még nem láttam! Egy teljes fal hosszában csak Wii és DS játékok és egy pár pult, ahol a legújabb és a multiplatform címek vannak. Akkora választékuk van, hogy a három Game Park sem hoz egybe ennyi játékot, mint egy ilyen üzlet. Az árak? Változóak. Láttam nagyon jó áron játékokat, de a legújabb címek általában drágák. 37-40 font. Viszont, ami nagy csalódás volt számomra, hogy nem voltak NES, SNES, N64, GB, GBC játékok. Mi az isten van? 2 évvel ezelőtt akkora retro játék választékuk volt, amekkorát, komolyan mondom, még soha! Eltűntek! Megkérdeztem az eladót, hogy mi van, miért nincsenek régi játékok? Erre az a válasz, hogy már annyian töltenek le Virtual Console-ról, hogy már senki nem keresi a retro játékokat. Ez igen... Nagyon jó ötlet a Virtual Console, de szerintem nem helyettesíti 100%-ban a régi játékokat. Még ma is jó kezemben tartani a régi kazettákat. Hát ez nagyon furcsa volt számomra, mert ez az üzlet arról volt híres, hogy tele volt retro játékokkal.

www.gamestation.co.uk

GAME

Ez az üzlet meg nagyon sokat javult a szememben. 2 éve alig láttam itt Nintendo játékokat, azok is drágák voltak, de most... ez igen! Igencsak kibővítették a kínálatukat!

Meg ami érdekes volt számomra, hogy 2 éve csak új játékokkal foglalkoztak, de azóta behozták az adás-vételt is. A használt játékoknál egész jó árak és ajánlatok vannak. Végy egy játékot, és a másikat fél áron kapod meg például. Egyébként lehet a honlapjukról külföldről, akár tőlünk is rendelni, de elég sokan panaszkodnak rájuk a Gamer365-ösök, mondják, hogy repedezett tokú, szakadt borítójú játékokat kapnak. Ahogy szétnéztem az üzletben, nem tartom alaptalannak a panaszt, mert a használt játékok közül láttam ilyeneket, és lehet, hogy a külföldi rendelők ezeket kapják meg, mondván, hogy úgysem küldenék vissza, mert nekik drága lenne visszaküldeni, nem érné meg nekik, és legalább megszabadulnak tőle. Nem akarok senkit elriasztani, de én nem javaslom, hogy rendeljetek innen:

www.game.co.uk

Ha valaki új játékot akar venni, annak az ASDA hipermarketet ajánlom. Ez ugyanolyan hipermarket, mint a Tesco. Hatalmas nagy akciók szoktak lenni. Ami a legjobban meglepett az, hogy egyszer a Super Smash Bros. Brawlt 27 fontért adták. Az 8000 ft kb. Mondanom sem kell, hogy az utolsó szálig elfogyott. Hihetletlen. Zsír új játékokat nagyon olcsón adják itt. Egyébként itt is van Tesco. De hogy ezek ketten mekkora versenyt vívnak, az nem semmi! Több terméknél is ki van írva, az ő áruk, és hogy a másik üzlet mennyiért adja, és hogy ők milyen menök. Hihetetlen. Csak nem értem, hogy mire föl ez a nagy verseny, amikor mind a két hipermarketbe rengetegen járnak. Mindegy, ők tudják...

A hazaérkezés nem volt zökkenőmentes. A Manchesteri repülőtéren, a becsekkolásnál pont engem szúrtak ki, és átvizsgálták a táskámat többször is. Nemcsak, hogy átvitték azon a mittudoménmicsodán, hanem ki is pakoltatták velem a táskát, és a gyanús dolgokat egy külön kosárba rakták. Néztem, hogy a spray ott van? Rendben van. De mit keres ott a Majora's Mask? GBA SP? GBM? DS Lite? DS játékaim, és az ott vásárolt Zeldás cuccaim? Komolyan mondom, ha elvették volna, és sírva fakadok! Pedig én nagyon ritkán sírok, csak ha már nagy baj van! De hála Istennek mindent visszakaptam, rendben van! Mondjuk a spray-t elvették. Az mehet, nem érdekel! Akár magára is fújhatja, beillatosíthatja vele a szobáját, felszúrkálhathatja, tűzbe dobhatja, felrobbanthatja, csináljon vele amit akar, de ha a Nintendo játékaimat is elvették volna, én nem tudom mit csináltam volna! De miért pont engem? T_T Terroristának néztek? Az én hófehér bőrömmel, mi? -_- Ennyi volt az egész, a repülő hála Istennek simán ment, bár nem szálltunk le azonnal Budapesten, tett egy kört a főváros felett. Biztos nem kapta meg a leszálláshoz az engedélyt. De földet értünk. És kiszálltunk, és megéreztem végre azt a nagy meleget, amit szeretek nyáron, iszonyat boldog voltam! Meg attól is, hogy Magyarországon vagyok végre! Már írtam, hogy ez a 26 nap már sok. Nagyon boldog voltam, amikor végre itthon voltam. Ahogy hazavonatoztunk felébredt bennem a sok emlék, amikor először mentem fel Pestre, és azóta rendszeresen feljárok. 2006. július 14-én voltam először Pesten, azóta legalább 2 havonta megyek, de volt már olyan, hogy már másnap visszamentem ^^ Mindig is szerettem vonatozni, és ez ezalatt a 2 év alatt sem változott meg, sőt! A szép emlékek hatására csak még jobban szeretek most! Nem bírnám itthagyni Magyarországot. Én itt érzem otthon magam! Lehet, hogy Angliában jólét van, nagy a vásárlóerő, az emberek kedvesek, vidámak, de semmi nem pótolhatja azt a rengeteg szép dolgot, amit itt kaptam, és kapni is fogok! Itt fogok maradni, bármi is történjen!

2008. június 3., kedd

Tervek 2008 nyarára

Vannak is! Igyekszem a lehető legtöbb Zeldás cuccot beszerezni, és erre lesz is lehetőségem, mert július 25-én Angliába utazok, és egészen augusztus 20-áig ott leszek. Nővérem lakik kint, és megyünk hozzá látogatóba. Nagyon szeretem az Angliai konzolfelhozatalt. Ez a harmadik alkalom, hogy kimegyek hozzá, láttam már dolgokat. Londonban szinte minden egyes utcasarkon van valami konzolos üzlet. Kedvenc üzletem a Gamestation. Szinte ez az egyetlen egy országszerte elterjedt konzolos üzlet, mely retro játékokat is árusít, pl. NES, SNES, N64. Ugyanilyen nagyon jó üzlet a GAME, bár ahogy olvasom a magyarok véleményét, elég sok probléma van a szállítással. Sérült játékokat kapnak. Mondjuk én nem szállítani megyek oda, hanem vásárolni! ^^' Na jó, bocsi, ha egy kicsit beképzeltnek hangzott, de nagyon lelkes vagyok. Ez az első alkalom, hogy Zelda fanként teszem tiszteletemet a szigetországba, és bizony be fogok vásárolni rendesen! Olyan dolgokat szeretnék venni, melyeket itt nem lehet kapni. Mondjuk konzolos relikviák alig vannak nálunk. És hogy mik a tervek? Elsősorban szeretnék lecsapni egy Phantom Hourglassos alumínium DS tartóra, majd egy Phantom Hourglassos sima DS lite tartóra, de lehet, hogy megveszem a másik fajtát is. Ha valamit biztos megveszek, az a Twilight Princess Official Strategy Guide. Még aminek nagyon örülnék, az egy Phantom Hourglassos póló. Hát most így, ahogy szétnézek, nagyjából ennyi.

2006. április 19., szerda

Konzolok és Anglia

Nos, mivel kértétek, hogy írjak az Angliai konzoléletről, hát tessék :-) Sok helyen jártam, így volt lehetőségem meglesni, hogy Angliában hogy s mint mennek a dolgok.

Angliában bizony sokkal érettebb a konzolélet, mint nálunk. Ez nyilván valóan a jó keresetnek köszönhető, meg a viszonylag olcsó áraknak. Itt említem meg, hogy forintban átváltva az árak majdnem ugyanakkorák, de a kereseti arányokhoz képest jóval olcsóbb. Mert igaz, hogy a legújabb játékok mind 30 fontba kerülnek, ami kb. 12000 forint magasságában van. Nos, ez magyar pénzben sok, és egy átlag magyar embernek sokat kell spórolnia ahhoz, hogy megvehesse, de ez egy átlag angol embernek nagyon is kielégítő ár, és nem gondolkodik azon, hogy spórolnia kell, hanem megengedheti magának, hogy megvegye. Meg az angolok, tipikus fogyasztók. Mindegy az ár, csak jó legyen ;-) Ezért is van az, hogy Londonban szinte minden belvárosi utcában van valami konzol üzlet. A legelterjedtebbek a GAME és a GAMESTATION shopok. Jártam mindkettőben, nekem a Gamestation sokkal jobban tetszik, mert az ÖSSZES retro konzolra lehet játékokat kapni, és nagyon széles a választék, és hihetetlen olcsók. Doboz nélküli játékok mind 3 fontosak, de a hármat veszel belőlük, akkor 5 font együtt. A dobozos játékok egy kicsit drágábbak, de ha valaki annyira precíz és „dobozbuzi”, mint én, akkor annak megéri, kicsivel több pénzért. Még ami nagyon meglepett az az, hogy nem csak a tinédzserek, fiatalok járnak ilyen üzletekben, hanem a közép korosztály is érdeklődéssel néz széjjel, és nem hiszem, hogy (csak) a csemetéjüknek vásárolnak játékokat. Még amit érdekesnek találok, hogy nem csak 1-1 játékot vásárolnak a kedves vásárlók, hanem összegyűjtenek kb. 10-et, és egyben veszik meg. Nekem személy szerint jobban tetszik, hogy csak egy játékot vásárolunk meg egyszerre, mert így sokkal tovább tart az egy játék élménye, minthogy gyorsan kipróbálja mind a 10-et. Meg nyomják az utcán a PSP-t, a DS-t és a GBA-t rendesen az angol emberek. Tényleg meglepő, de még középkorúak is legalább akkora élvezettel játszanak, mint a fiatalok. Meg abban a házban, ahol mi laktunk a nővéreméknél volt a 30 év körüli angol albérlő srác. Ismerte a Nintendót, de soha nem játszott vele. Megmutattam neki a GC-met a Mario Party 5 játékkal. Kipróbálta és annyira rákapott, hogy majdhogynem meg akarta venni tőlem. Én mondtam neki, hogy SEMMI pénzért nem válnék meg tőle. Szomorúan vette tudomásul. Meg hihetetlen jó érzéke van a játékhoz. Könnyen meg tud tanulni egy játékon jól játszani. Talán ez egy általános angol tulajdonság, ezért is ennyire elterjedtek a konzolok a Ködös Albionban. Lehet, hogy minden magyar konzolosban csörgedezik egy kis angol vér?