2011. június 24., péntek

Kódok kellenek a fogyáshoz?

Az Alexandra könyvesboltban 500 forintért árulják Norbi 2. titok könyvét, és mivel manapság úgyis foglalkozok fogyással, gondoltam, hogy most beleásom magam az elméleteibe, hogy ő hogy látja a dolgokat. Korábban nem nagyon kedveltem a stílusát, olyan volt számomra, mindig úgy képzeltem el, hogy ha eszek valami nem éppen fogyókúrás kaját, mintha ott lenne mellettem, és mondogatná, hogy "Tudod, hogy mennyi zsír, meg só, meg cukor van ebben?" és stb. stb. Hát ennek nem örülnék. De ennyi pénzt megér, hogy jobban meglássam, hogyan gondolkodik a fogyásról. Hát, nem kedveltem meg, és szinte biztos, hogy a többi könyvét sem fogom megvenni. Kicsit ellentmondásos számomra a könyv, mert az elején egy rövid beszélgetést mutat be egy színművésszel, Szabó Győzővel, aki megkérdezte Norbit, hogy lehet-e ilyen meg olyan hízlaló kajákat enni? És mindenre azt mondta, hogy igen. Holott szinte az egész könyvben azt taglalja, hogyan iktassuk ki a kódrendszerében a 3-as kódú kajákat az életünkből. Na tessék, hol az igazság. A szókimondással nincs bajom, sőt szeretem, ha valaki kimondja, amit gondol, csak nekem nem tetszettek a hasonlatok, és a könyv egy idő után nagyon átfordul önreklámba. Azt írta, hogy szeretne egyre több élelmiszergyártó céggel tárgyalni, hogy mindenki alkalmazhassa az ő update kódját, mert szerinte az mindenki számára egyszerű és közérthető. Én nem tudom... szobrot ne állítsunk neki? Az idősávos étkezés sem egészen az ő találmánya, mert tudtom szerint a "Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus" mondást nem tegnap találták fel. Csak reméltem, hogy hátha tud valami újat mondani. Nem firtatom az életében elért eredményeket, biztos vagyok abban, hogy járt nagyon mélyen is, nem véletlenü ír a saját történeteiről is, csak szimplán nem osztom az elvét. Meg az sem tetszik benne, hogy érezhetően mindenkit meg akar változtatni. Legalábbis ezt érzem. Pedig Dr. Csernus Imre nagyon jó dolgot mondott e téren. Nem tudom pontosan idézni, de a lényeg benne van: "Nem kell, hogy mindenki pozitív gondolkodású legyen. Sőt, szükség van negatív emberekre is, mert ők az elrettentő példa, hogy milyen nem akarok lenni!" Nagy igazság van benne.

Különben ma elég kevesen voltak a bankban, ahol voltam szakmai gyakorlaton, ilyenkor mindig beszélgetünk egymással bent dolgozók. Az egyik ügyintéző megemlítette, hogy néha szokott fogyni. Poénkodhatott, mert eléggé vékony, de azért mondtam, hogy azért én még szeretnék leadni 3-4 kilót. És akkor kérdezte, hogy miből? A Wii Fit szerint maradok 67 kilónál, és az az igazság, hogy egyre többször "üzen" a szervezetem, hogy szeretne mást is enni. Csak ilyenkor azt nem tudom, hogy ez csak vágyakozás, vagy komolyan jelez a szervezetem, hogy most már álljunk le, nem kell tovább fogyni. Ez a nagyon jó nálam, hogy a fogyás nem járt anorexiával, és látom magamon a pozitív eredményt, hogy fogytam, és tényleg egyre inkább hajlok arra, hogy visszaálljak. Igazából, ha csak pár napra is, de megtehetem, mert napi szinten szeretnék mozogni a Wii Fittel, és a napi mérés megmaradna, tehát igazából már csak azért sem lenne hülyeség visszaállni, mert meglátnám azt, hogy ha úgy étkezek, mint régen, de mellette mozgok rendesen, hogyan gyarapodna vissza a súlyom. Vagy nem hízok, nyilván ez lenne a legjobb. Aztán, ha nagyon akarok, később még leadhatok pár kilót, csak tényleg, ellenőrizni kell magamat.

Nincsenek megjegyzések: