2024. április 25., csütörtök

12 év alatt -32 év

Eljutottam 2012 nyaráig a blogpostok migrálásában, és szembejött velem az a post, amikor a Wii Sports-ban kipróbáltam a Wii Fitness tesztet. Ez hasonló teszt, mint ami a Wii Fit-ben is van, csak sportágakkal méri fel a fizikai képességeidet. És akkor, 2012 nyarán valami tragikus eredmény jött ki, mert 71 évesnek ítélte meg a fizikai állapotomat. Ez mára jelentősen javult, ugyanis 2024. április 25-én 39 éves szintjén látta a fizikai állapotomat.

Engem kérdezzetek, hogy kell megfiatalodni, egyszerűen semmi nem lehetetlen! Ez alapértéknek bőven jó. Ha megmarad bennem a motiváció, akkor napi szinten meg fogom csinálni. A sebesség nálam mindig is problémás terep volt, emiatt rossz a reflexem is, úgyhogy gyors játékokban nem vagyok valami jó. De majd meglátjuk, miként tudom magam fejleszteni. 5 sportjáték van a Wii Sports-ban, összesen 15 gyakorlat, minden esély megvan arra, hogy fejlődjek.

Egyébként is tervezek majd májustól újra edzeni, hogy karbantartsam magam, meg a Ring Fit Adventure-nél a még hiányzó ruhadarabokat megveszem, hogy 100% legyen a játék.

2024. április 24., szerda

Amikor az információ milliókat ér

Nos, zajlottak az események. Ugyanis majdnem belementem egy olyan dologba, aminek kapcsán, ha nem informálódok, mielőtt rábólintok, szó szerint milliós nagyságrendű károm keletkezett volna. Nem írok konkrét neveket, nem akarok senkit bajba sodorni. Egyébként is tanulság a lényeg.

Többször is írtam arról itt is, hogy írok egy történetet, amit nagyon szeretnék, ha megjelenne könyv formájában. Ez volt az, ami majdnem megtörtént. Ugyanis néha nézelődök kiadók weboldalán, és több olyan is van, amelyik hirdeti, hogy szívesen várják a kéziratokat. Egy ilyennek küldtem el e-mailben az enyémet. Két és fél hét után jött a válasz, hogy kiadásra érdemesnek tartják. Borzasztóan izgatott lettem, szó szerint remegtem, mire látom a mellékelt szerződésben, hogy ez nekem nagyon-nagyon sokba fog kerülni. A részletfizetési lehetőség mézesmadzagként lebegett előttem, de szerencsére nem vagyok annyira édesszájú, hogy csak úgy utána menjek. Inkább megkérdeztem ismerősöket, barátokat, hogy mit gondolnak erről. Szakavatottabbak nem tartották korrektnek, hogy ennyit fizettetnek ki velem, de az aduász egy írónál volt, aki több könyvet is megjelentetett. Írtam neki is, és ő mondta, hogy ezzel a kiadóval semmiképp ne szerződjek le. Mondott dolgokat velük kapcsolatban, és ahogy utánanéztem az interneten, minden őt igazolta. Senki nem javasolta ezt a kiadót. Az anyagi kár mellett az egyik legnagyobb érv ellenük számomra az volt, hogy az ennél a kiadónál leszerződött írókat nem veszi komolyan a könyves szakma. Olyat is megcsináltam, hogy bementem a Libribe, és megkérdeztem, hogy van-e ettől a kiadótól könyvük. Az egész internetes adatbázisukat felkutatta az eladó, de nem talált. Ha volt is, csak évekkel korábban, és elenyésző mennyiségben. Az is gyanús volt a kiadó részéről, hogy nem válaszoltak a felmerülő kérdéseimre és aggályaimra, majd amikor elutasítottam a szerződést, azt is válasz nélkül hagyták.
A másik, ami szintén elgondolkodtatott, amit egyik ismerősöm által küldött link alatt olvastam. Ebben Nádasi Krisz hasonlított össze két kiadót, hogy mennyibe kerül náluk magánkiadásban kiadni könyvet. Ő 100 példányszám / éves eladásban kalkulált. Na most, nekem ennek a többszörösének eladása után ígértek honoráriumot. Tehát, hogy abból a milliós befektetésből valami visszajön. A cikk alatt lévő kommentek is komolyan elgondolkodtattak. Más kiadókat szidtak (ezért sem írok konkrét nevet, mert többen is hasonlóképp csinálják), hogy nem úgy adják át a késznek vélt ekönyvet, ahogy azt az író kérte, az eredmény pedig egy végtelenül igénytelen és csúnya kiadvány. Vannak olyan változtatások, amiket csak plusz pénzért lehet megcsinálni. Érdemes a linken lévő cikket és kommenteket elolvasni, mert nemcsak az anyagi kár óriási, hanem ezektől a kiadóktól nagyon nehéz szabadulni. Olyan szerződéseket kötnek az íróval, hogy a kéziratát éveken át nem viheti át másik kiadóhoz. Tehát minden szempontból hozzájuk vannak kötve.
De nemcsak a kisebb kiadókra lehet ráhúzni a vizes lepedőt. Ha van kommentfelület, amit érdemes olvasni, mert nagyon jó beszélgetések vannak az egyes posztok alatt, akkor a moly.hu kommentjei. Itt alapvetően nagyon jó a közösség, rendszeresen olvasom az engem érdeklő zónákba írt posztokat és a kommenteket. Itt nálam nagyobb könyvolvasók nagy kiadókat is szidnak az igénytelen kiadás és fordítás miatt. Tehát a könyvkiadás problémája sokkal nagyobb. Azok a nagy könyvkiadók, akik felelősséggel adnak ki könyveket, a weboldalukra írják ki, hogy nem fogadnak kéziratot. A 21. század kiadó weboldalán láblécen olvasható, hogy nem tudnak kéziratot fogadni, mert telített a kiadási tervük. A Fumax kiadó weboldalán az elérhetőségek oldalán írja, hogy csak rendeléssel és webshoppal kapcsolatos megkeresésekre reagálnak. Ez is több mint árulkodó.
Tehát a könyvkiadás rettenetesen körülményes, és nagyon veszélyes tud lenni, ha rossz helyre kerülünk. Az az író is, akivel beszélgettem, mondta, hogy minimális azon írók száma, akik ténylegesen megélnek csak könyvkiadásból. Ezt csak elhivatottságból lehet csinálni, elmondása szerint valami anyagiaktól független célt érdemes megfogalmazni, amiért terjesztenéd a történetedet. Én egyszerűen meg tudom fogalmazni a célomat: Nagyon megszerettem a karaktereimet, és szeretném, ha minél többen megismernék és megszeretnék. A másik az, hogy egy olyan történetet mesélek el, ami ugyan idealista, de úgy gondolom, hogy a dolgok akár úgy is végződhetnek, ha belefektetjük a mentális munkát. Karácsony János énekelte az alábbi sort a "Kövess engem" című dalában:

Múltam térképén az aknák mellett járva, átérhetsz még a kettőnk országába.

Valami ilyesmi. De ezt más úton fogom megcsinálni. Leporoltam a Wattpad profilomat, és oda kezdtem el publikálni a novelláimat. Ezeket a történeteket akkor írtam, amikor el voltam akadva a főtörténetemmel, de mindenképp akartam valamit alkotni. Novella formájában megírtam egy-egy karakterem múltjának egy olyan szeletét, ami a fejlődésüket szolgálja. Ezzel is közelebb hozva őket az olvasóhoz. Ezeket egyébként azért nem volt nehéz kitalálni, mert részletes karakterprofilt is írtam az egyes karakterekhez, többek között a múltjukról is. Tehát komolyan foglalkoztam velük. Most úgy gondolom, hogy a Wattpad a legjobb módja annak, hogy minél több emberhez eljusson a történetem.

Még annyit mondanék a fentieket alátámasztandó, hogy nemcsak az a gond, hogy egyre kevesebben olvasnak (emiatt is nehéz elérni azt a példányszámot, amitől honoráriumot kapnék), hanem mert nagyon-nagyon sok könyv jelenik meg, ezért nehéz kitörni. Régen nemcsak azért volt más a könyvpiac, mert sokan olvastak, hanem mert jóval kevesebb könyv jelent meg. Én már csak hallomásból tudom, hogy a szocialista rendszerben szinte minden háztartásban volt Moldova György regény. Olyat viszont tudok mondani, hogy gyerekkoromban, még a '90-es években is több olyan könyvünk volt (apám sokat olvasott, így mondhatni, könyvek között nőttem fel), amit több barátom könyvespolcán is láttam. Ma már azon lepődök meg, ha valaki másnál meglátom ugyanazt a könyvet, ami nekem megvan. Van olyan ház, ahol könyvet sem látok, nemhogy belebotlok pont abba a könyvbe, ami nekem is megvan. Pedig az én könyvespolcom se kicsi.

Tehát, amit én személy szerint javasolnék annak, aki könyvet adna ki: Alaposan gondolja meg, és tájékozódjon, mielőtt bármit is aláír. Kérdezzen ismerősöket, barátokat, akikben megbízik, ők majd útba igazítják. Hálával tartozok mindenkinek, aki nekem segített.

2024. április 23., kedd

Újabb Disney DVD

Belendültem most, hogy a bolhapiacon megtaláltam a Hófehérke és a hét törpe, valamint a Pinokkió DVD-ket mélyen leszállított áron. Megtaláltam a Vaterán a Hamupipőke Extra változatát 700 forintért. Meg is vettem. El is mentem érte Szegedre. Ahogy átvettem, már siettem is vissza, mert a Google térkép szerint 24 perc alatt érnék a Buszpályaudvartól Szeged-Rókus vasútállomásra, a vonat meg 20 perc múlva indul. Voltam annyira gyors, hogy pont elértem a vonatot, így a tervezettnél egy órával hamarabb értem haza. Ilyenkor hálás vagyok azért, hogy jó fizikai állapotban vagyok.

Rég láttam a Hamupipőkét, és arra emlékeztem, hogy ezt szerettem. A Hamupipőke és Csipkerózsika története volt az, amit módszeresen összekevertem fejben. Mind a kettőt későn néztem meg (csak 2012-ben), és csak ekkor tisztázódott bennem, hogy ki volt az, aki elhagyta az üvegcipőjét, és kit ébresztett fel hercege álmából. Arra is emlékszem, hogy a Hamupipőke volt az, amit először megnéztem, és nem vártam tőle semmit különösebben. Ehhez képest kaptam egy nagyon jól összerakott történetet, és az egész miliője nagyon tetszett. Pont ennek fényében reméltem, hogy a Csipkerózsika is nagyon fog tetszeni, hovatovább úgy fogom érezni, hogy egy korszak maradt ki az életemből. Az meg pont üresnek, sótlannak hatott. De nagyon rég láttam ahhoz, hogy átfogó véleménnyel szolgáljak. Terveim szerint legkésőbb hétvégén megnézem a Hamupipőkét.

Azért is lehet aktuális a Disney DVD-k újbóli vásárlása, mert most értem el a blogpostjaim migrálásában a 2012-es évhez, amikor rám tört a Disney-láz és vadul vettem a Disney videokazettákat és DVD-ket. Emlékszem, több videokazettát, sőt VHS-csomagot vettem 1 forintért. Azt soha nem felejtem el, mekkora bűntudatom volt akkor, amikor 6 Disney VHS-csomagot vettem 1 forintért. Elmentem érte, és egy mozgáskorlátozott férfi adta oda... sőt, nem is adta, hanem mutatta, hogy ott vannak, vigyem el. Rendes volt, nem éreztette, hogy ingyen viszek el tőle cuccokat, mégis nagyon kellemetlenül éreztem magam.

Ahogy jobban szétnéztem vaterán, azért akkora lendületet nem fogok venni, mert a többség tényleg a többszörösébe kerül, ahogy azt gondoltam. De ha találok egyet alkalomadtán jó áron, akkor bővülni fog majd ez a gyűjtemény.

2024. április 16., kedd

Újra a régi TV

Tegnap találkoztam waka barátommal, hogy visszaadja a Samsung TV-t, ami az enyém volt. Neki már nincs rá szüksége, talán tervezte is eladni, mondom neki, hogy ne adja el, nekem pont jól jön. Tegnap találkoztunk, és elhozta a TV-t. Tökéletes állapotban kaptam vissza, ahogy odaadtam neki, amikor nem volt rá szükségem.

Lényegében letétbe adtam neki, amíg nincs rá szükségem. Most egyrészt a konyhában van, és ha ott ténykedek, akkor ott is tudok animézni, zenét hallgatni online, egyebek, miközben ott főzök, eszek, takarítok, másrészt ezzel a TV-vel tervezek majd rendezvényekre járni. Egyrészt egyéni ötleteim vannak: TV-vel, konzollal jelen lenni, másrészt bagszinak is felajánlottam, hogy ha bármikor szüksége van extra TV-re és konzolra, csak egy szavába kerül.

Talán a képen is látszik, hogy nem mai darab. Konkrétan ez volt az első HDTV-m. Idén bizony már a 13. születésnapját fogja ünnepelni! 2011 szeptemberében vettem, akkor, amikor a régi Samsung képcsöves TV egyszer csak úgy döntött, hogy örök álomba merül. A blogpost is megvan, amikor megvettem ezt a TV-t. Mosolygok magamban, hogy akkor azt írtam, hogy minimum 5 évig akarom használni, és már lassan 13 éve megvan! Ez egy kis TV, csupán 19"-os (Samsung Syncmaster B1930HD), 1366×768-as, de a képe nagyon szép! A színek erősek, élénkek és minden funkciója rendben működik. Egyedüli szépséghibája, hogy a káva jobb-felső sarkán van egy repedés (mégis csak 13 év az a 13 év, és többször költöztem én is...). De szerencsére ettől nem veszélyes a használata és teljeskörűen működik.

És azt még elmondanám, hogy ha vigyázunk a műszaki cikkekre, akkor mi magunk is tehetünk azért, hogy a tervezett avulás a lehető legkésőbb jöjjön el. Ha már említettem a régi Samsung képcsöves TV-t, hadd mondjam el, hogy azt a TV-t 1999-ben vettük karácsonyra és tehát szűk 12 évig bírta. Ez a TV meg már 13. életévében van, tehát túlélte a régi képcsöves TV-t.

Így veszek műszaki cikkeket, hogy a lehető leghosszabb távú használatra, de ezért én is teszek oly módon, hogy vigyázok rá.

2024. április 13., szombat

OGEX 2024 Békéscsaba

Szinte fehér holló ritkaságú az, amikor egy országos rendezvény eljut Békéscsabára. Szerencsére most fehér holló szállt le közénk, ugyanis az Országos Gaming Expo (röviden OGEX) országos Road show keretében eljött Békéscsabára. Ami érdekes, hogy most hallottam erről először, ám harmadik alkalommal kerül idén megrendezésre ez az esemény. A tavalyi és tavalyelőtti eléggé rosszul volt hirdetve, mondjuk idén én is csak a Regamex által értesültem az OGEX-ről. Nem tudok arról, hogy akár a Sony, Microsoft, Nintendo, vagy bárki is hirdette volna, eljutott volna szélesebb közeghez. Ingyenes, de regisztrálni kell az oldalon.

Pedig jó a kezdeményezés és minden hibájával együtt jól sikerült! A Csabaparkban volt, ami egyébként pont ideális hely egy ilyen rendezvényre. Nyitásra mentem, 10-re. Kis kellemeltenség volt, hogy a biztonságiak úgy kérték a regisztrációs E-mailt, hogy élvezettel dobnák ki a lefülelt bliccelőket, egyébként gyorsan bejutottam. És jól nézett ki. Az elrendezés rendben volt, nagyjából egy helyen voltak a konzolok, szimulátorok, VR, foci, volt Retro konzolkínálat a már fentebb említett Regamex jóvoltából. Volt Minecraft részleg gyerekeknek, illetve ott volt még a Nissin Noodles is. Náluk öt pingpong labdából, ha kettővel betalálunk a nagy Nissines pohárba, akkor ajándékba kapunk egy Nissin-es tornazsákot. Pont az utolsó kettővel találtam be! Mindig egy kicsivel közelebb dobtam a pohárhoz, végül az utolsó kettővel voltam eredményes.

Szép számmal voltak retro konzolok. Videoton PONG gépétől kezdve, Atarin, Commodore-on, Nintendón, Segán át, Playstation 2-ig különböző konzolok játékait próbálhattuk ki. Jó ötlet volt az egyes konzolok mellett a kis tábla az adatok az egyes gépekről. NES-en Super Mario Bros. volt, Super Nintendón meg Mortal Kombat II. De valamennyi klasszikus játékot ki lehetett próbálni. A NES-nél Elektor Kalandorosat játszottam, lemértem, hogy 3 perc alatt hány pontot gyűjtök össze a Super Mario Bros.-ban. 65.950 pont gyűjtöttem össze, és ahogy visszanéztem a videót, ezzel minden nyereményt elvinnék.

Volt szerencsekerék is, amin biztos ajándékot lehet kipörgetni. Sorba álltam, talán pont akkor volt a legnagyobb sor, amikor én álltam sorba. Az én esetem érdekes volt, mert az előttem lévő férfi egy 50%-os Comic Con belépőjegy kupont sorsolt ki magának. Az pont nem volt jó neki, mert nem jár Pestre. Én viszont remek lehetőségnek gondoltam, hogy olcsóbban jussak el a Comic Con-ra, ezért felajánlottam, hogy amit kipörgetek, azt elviheti. Örömmel vette. Ha jól emlékszem, valami OGEX-es ajándékot pörgettem ki, az meg jól jött neki. Én meg megadtam a hostessnek az E-mail címet, elvileg így küldik majd a kupont. Örülök neki, ott leszek

Amit nem említettem, a képregényesek, megítélésem szerint az ő részlegük szokatlanul nagy volt. Nem a helyet sajnálom tőlük, hanem úgy láttam, hogy nem volt jól kihasználva a részlegük. Mert az szimpatikus, hogy ki lehet próbálni a digitális rajzolást, de több asztal teljesen üresen állt náluk. Voltak képregények, amiket lehetett olvasni. Itt volt a 5panels is, amiről Krisi barátom beszélt nekem nemrég. Feleségének képregényét ugyanis ez a kiadó adja ki, Hidden címmel. Ez is ki volt állítva, kicsit ismerkedtem a történettel. Összességében tetszik. Egyedi a rajzstílus, jól jeleníti meg az érzelmeket, és a történet is érdekesen indul. Külön felfigyeltem arra, hogy milyen egyedi papírra nyomtatták ki a képregényt. Nem egészen fényes papír, nem láttam még ilyet. Igényes kiadvány. A 5panels meg kifejezetten a feltörekvő tehetségekre szakosodott kiadó, céljuk, lehetőséget biztosítani a jövő reménységeinek.

Volt egy kisebb részleg... akartam írni, hogy előadásoknak, de interjúk voltak csak. A témák érdekesek voltak, de számomra a rendezvény legnagyobb hátránya, hogy sok volt az üresjárat. Ezeket ki lehetett volna tölteni előadásokkal. Bőven lehetett volna miről beszélni: Képregények, mangák, eSport, szimulátorok, konzol. A kahoot.it kvízek viszont jó ötlet volt. Voltak kvízek, amik ismételték magukat. A BARD-tesztről szóló kvízt meg is nyertem. A másik véglet a képregényekről szóló kvíz volt, ahol 8. lettem a 9-ből. De próbára tettem a geek tudásomat is, itt a középmezőnyben végeztem.
Az interjúk közül leginkább a mangarajzolóval készült interjúra voltam kíváncsi. Ha jól emlékszem, Molnár Gábornak hívják, nagyon jó dolgokat mondott. Dolgozott Japánban is, csak megerősíteni tudta a szigorú munkamorált. Érdekes volt az is, ahogy dolgozik.

A fentebb említett BARD-tesztet a rendezvényen is ki lehetett próbálni, nekem nagyjából átlagos, annál kicsit jobb eredmény jött ki. Volt szimulátor és VR is.

Lényegében kicsiben minden megvolt, ami egy nagy pesti rendezvényen megvan. Összességében jó volt, de volt olyan, amikor elült számomra az egész rendezvény. Azt gondolom, hogy több előadással lehetne érdekessé tenni, mert ha végigmegyünk a kipróbálható konzolokon, PC-ken, szimulátoron, stb. akkor utána nem sok érdekes marad. A kezdeményezés mindenképp nagyon jó, érdemes lenne minél több vidéki rendezvényt rendezni országszerte. A végén beszélgettem a Regamexes Sakmannal, mondta, hogy a békéscsabai állomás szerinte jól sikerült, az átlagnál többen voltak. Tehát lenne ilyenre igény vidéken is. Több programmal, előadással csak még jobb lehet a jövőben.

További képeim a rendezvényről itt tekinthetők meg.

2024. április 12., péntek

Disney DVD-k potom áron

Ritkán találok olyat a bolhapiacon Békéscsabán, ami érdekel és megéri, de ha találok, akkor az nagyon megéri. Ez a Disney DVD-páros konkrétan 500 forint volt darabja.

Mind a kettő a duplalemezes extra változat. És igen, jól látjátok: A Pinokkió DVD bontatlan. Konkrétan volt is olyan gondolatom, hogy ezek valami tökéletes hamisítványok lehetnek, mert nem létezik, hogy ilyen áron ezek eredetiek. De itthon kibontottam, és bizony, eredeti mind a kettő. Ritkán fordul elő ilyen, de ezeket érdemes megbecsülni. Mondta az eladó egyébként, hogy most kiárusítást tart, mert egy darabig felhagy az árusítással. Ilyenekből nyugodtan megszabadulhat jutányos áron, segítem őt.

Meg is néztem ma a Pinokkiót, mert emlékeztem, hogy szerettem, amikor láttam. És ma már... Most is jó egyébként, de nem merném levetíteni a gyerekemnek. Ebben a mesében lényegében valósággá válnak az "elvisz a zsákos ember"-jellegű fenyegetések, ahogy a rossz gyerekek ahogy ahhoz a férfihoz kerülnek, mind szamárrá változnak és mennek a sóhivatalba. Mert a rossz gyerekek olyan buták, mint a szamarak. Csak a rajzfilm pont ellene megy a céljának, hiszen egyszerű intelmeket fogalmaz meg. Tücsök Tihamér, mint lelkiismeret, aki mindnyájunkban benne van, olyanokra tanítja a gyerekeket, amiket 4-6 éves, gyerekeknek mondunk.

Csak ugyanez a korosztály még nem képes különbséget tenni a fantázia és a valóság között. Elképzeltem, ahogy az ilyen korú gyerekemnek levetíteném... Szerintem a szamaras jeleneteknél megrémülne. A Pinokkió ráadásul azért is ellentmondásos, mert az első időkben a Disney pont arról volt híres, hogy eredetileg felnőtteknek írt Grimm meséket adaptált át gyerekbarát rajzfilmmé. A Pinokkió ebben komoly kivétel.

A Hófehérke és a hét törpe... ahogy emlékszem, csak az erdőben volt nagyon ijesztő, amikor a vadász elzavarta Hófehérkét, hogy ne találkozzon a gonosz mostohával. Azt majd holnap tervezem megnézni. Mindenesetre, ha jól tudom, a hófehérkéből három kiadás jelent meg DVD-n. Meg is van mind.

2024. április 7., vasárnap

Találkozó közel két év után

Mivel több régi Nintendós tag is visszatért a közösségembe, ezért többen felvetették az ötletet, hogy mi lenne, ha ismét szerveznék találkozót? Csak egy szavukba került. Vault51 Gamer bár asztalfoglalás elintézve. Nézem is a képek között, 2022 júniusában volt utoljára találkozó, szintén a Vault51-ben. Ekkor már nagyon készültem Hollandiába, ezért is szakadt félbe utána a találkozók szervezése.

De ma ismét volt rá lehetőség, és azt gondolom, hogy jól sikerült. Hatan jöttünk végül össze, voltak akik időközben visszamondták, illetve volt egy meglepetés vendégünk is. Mivel 14 órakor nyitott a bár, ezért nem kellett nagyon sietni: A 9.20-es vonattal mentem fel Pestre. Bár így is korábban mentem, mert megbeszéltük, hogy együtt ebédelünk a Burger Kingben. A Keletihez jött Fantos és Tutajkk, majd jött egy új tag, Fantomi is. Egy családi menüt osztottunk el négy részre. Közben beszélgettünk, Tutajkk csinált nekem pályát a Super Mario Maker for Nintendo 3DS-re. Gyorsan végzett vele, én meg nagy elánnal nekimentem, amikor is... persze, hogy már az elejére is elrejtett egy csapdát. Elfelejtettem, hogy pályakészítők előszeretettel állítanak rejtett csapdákat a pályára, Tutajkk meg igazán szeret ilyennel viccelődni.

Itt találkoztunk Lexivel. Őt is rég láttam, örültem a viszontlátásnak. Ő az a bizonyos meglepetés vendég, aki csatlakozott hozzánk. Neki köszönhetően lettünk végül hatan. Metróval mentünk az Oktogonra. Gábor a Vault51 előtt várt minket. Miután bementünk, bejelentkeztünk, kicsit meglepett, hogy most teljesen máshol foglaltak nekünk asztalt, mint ahol korábban voltunk. Azt hittem, hogy csak rögtön a bejárat után vannak a TV-k, ahol a két retro mini konzol van. De beljebb is van TV, ott az egyik asztalt foglalták le nekünk. Teljesen rendben volt.

Bekötöttük a Nintendo Switchet. Először a Mario Party Superstars-szal játszottunk. Ezzel most játszottam először, és azt kell mondjam, hogy sokkal jobban tetszik, mint a Super Mario Party. Mivel a Mario Party Superstars-ban a régi táblákat és mini-játékok újították fel, ezért a a szabályrendszer is a régin alapul. Ide tért már vissza a Super Mario Party is, és lett jobb, de a módosítások nem tettek jót a játéknak. A Mario Party Superstars viszont teljesen visszatért az alapokhoz, és azt gondolom, hogy nagyon jó ötlet volt, mert még mindig így a legjobb Mario Party. Az nekem nem tetszik, hogy az abszolút kedvenc táblámat, a "Mario's Rainbow Castle"-t nem hozták vissza. Azt nagyon megnéztem volna felújítva. De amit visszahoztak, nagyon jól néznek ki. Nagyon jó volt felismerni a mini-játékokat is. Úgyhogy teljesen jó volt ezzel négyesben játszani. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet, konkrétan prioritásban lett, mint következő megvásárolandó játék.

Lexi, Fantomi, Fantos és én játszottunk, és hogy mennyire forgandó a szerencse a Mario Party-kban jól jelzi, hogy Lexi az utolsó helyről a bónusz csillagokkal nyerte meg végül az egész játékot. Ilyen a Mario Party, és az az igazság, hogy nagyon örülök annak, hogy végre van új konzolra Mario Party régi szabályokkal! Kéretik véglegesen visszahozni a régi szabályrendszert! Így szórakoztató a Mario Party, így közös élmény a játék!

Ezután kicsit oszlott a csapat, mert Gábor és Tutajkk egyébként is külön játszottak. Fantominak meg van Dragon Ball játéka Switch-re, és mivel Lexi nagy DB-rajongó, ezért mindenképp látni akarta a játékot. Valamint hozott egy Bud Spencer és Terence Hill játékot, ezt is megnéztük.

De még mielőtt elemeire bomlana fel a közösség, javasoltam, hogy játsszunk valamivel hatan. Gábor elővette a Luigi's Mansion 3-at. Ez jó volt. Itt különböző mini-játékokat játszottunk. Mindegyik csapatjáték: Luigi vs Gooigi.

Voltak jó ötletek, de azt kicsit erőltettnek éreztem, amikor Luigi egy úszógumiban ülve egy medencében gyűjt érméket, és csak a porszívót használva tudjuk irányítani a karakterünket. Az viszont kifejezetten egyedi ötlet volt, amikor ágyúgolyót kellett a porszívóval beszippantani, és azt a porszívóval berakni az ágyúba, és azzal a forgó céltáblákat eltalálni. De természetesen volt hagyományos szellemírtó játék a temetőben.

A Luigi's Mansion alapvetően jó ötlet, de engem soha nem tudott igazán magával ragadni a vibe-ja. De a GameCube-os első részt már nagyon szeretném végigjátszani, mint a Nintendo franchise egy része.

Váltottunk is egy idő után a Super Smash Bros. Ultimate-re. Itt igyekeztem minél több karaktert kipróbálva megtalálni a számomra legjobbat. Egyszer se nyertem (amíg Gábor és Tutajkk játszanak, addig nem rúgok labdába a játékban), ellenben egyszer Mr. Game & Watch-csal második lettem a játékban! Ő nekem mindig is nagyon bejött a Smash Bros.-okban, vele értek a leginkább szót a játékban. Meg próbáltam több karaktert is: Young Link, Toon Link, Kirby, Shulk. Incineroar megjelenése külön kellemes meglepetés volt számomra, mert a Pokémonban ő a macska kezdőpokémonnak, Litten-nek a végkifejlődése. És elég erős, vele is jó voltam. Azt hiszem, ő lesz az új harcosom a Smash Bros.-ban.

Összességében most jobban élveztem a Smash Bros-t az átlaghoz képest. Egyébként se tör le különösebben, ha veszítek, de most különösen figyeltem arra, hogy a képességem legjavát mutassam be. Ha pedig nem ment, kicsit elemeztem magamban, hogy mit rontottam el, mit csináljak másképp. De hát amíg van egy Gábor és egy Tutajkk a játékban, addig egy jó darabig esélyem se lesz nyerni. Jellemzően kettejük között dőlt el az aranyérem sorsa. Túlságosan taktikusan játszanak. Bár régen mondta nekem valaki, hogy én pont azza lehetnék veszélyes játékos, hogy nincs taktikám, ezért nincs mit kiismerni. Meggondolom, hogy a taktikátlan játékban fejlesztem magam tökélyre, hátha ez nálam a siker kulcsa.

A találkozónak itt lett vége. Így is egy órával maradtunk a tervezettnél tovább. Jól sikerült, biztos, hogy lesz folytatás. A kijáratnál beszéltük, hogy jó lenne egy nagy Nintendo találkozó, amin az egész közösség jelen van. De az már csak azért is valószínűtlen, mert az utóbbi időkben eléggé inaktív a csoport. Ahogy figyelem Facebookon a Magyar Nintendo Közösséget, leginkább eladásra hirdetnek ki cuccokat, nem jellemző, hogy spontán beszélgetésbe kezd valaki, vagy abba sokan bekapcsolódnának. Úgy meg igen nehéz élőben is építeni a közösséget. Pedig az ötlet jó, de megítélésem szerint valami egyedi ötlettel kell felrázni a közösséget online, aztán átvinni élőbe. És akkor jöhetnének a nagy találkozók, versenyek is.

Fantomi és Fantos jött el velem a Keletihez, Fantomi a saját vonatához ment, Fantos elkísért a vonatig. Végül a 20.10-essel mentem haza.

2024. április 5., péntek

Karaokék az utolsó pillanatban

Az Adarnások április 5-re határozták meg a karaokék elküldését a tavaszi MondoCon-ra. Így az utóbbi napokban megcsináltam, illetve javítottam, néhány karaokét, az alábbiakat:

  • Kérésre megcsináltam a Tsuki to Laika to Nosferatu - Hi no Tsuki (ALI PROJECT) karaokét. Bevállaltam, mert szeretem az együttest, és jó érzés látni, hallani, hogy más is énekli a dalait. :) Nem mondom, remélem alaposan felkészült lehet az, aki kérte a dalt, mert nem volt könnyű időzíteni. Mondjuk mikor könnyű az egy ALI PROJECT dalt időzíteni? ... Amikor az énekesnő előszeretettel énekel egyedi ritmusban. Most is alaposan feladta a leckét.
  • Megcsináltam még a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen - Orange (SPYAIR) karaokét. Mindenképp aktualizálni akartam a Haikyuu!!-repertoárt. Hát, mit is mondhatnék? Nem szerettem meg az új énekest... Az volt a rossz, hogy bizonyos szótagokat olyan furcsán hajlítva énekel, hogy nehéz volt belőni, hogy hova is tegyem az adott szótagot. Hallgatnom kell még a dalt, hogy tényleg megszeressem. Megcsinálom a régi dalok új változatából is a karaokét, de azzal nem sietek. Elég lesz majd nyárra.
  • Megcsináltam az AI karaokét a Haikyuu!! TO THE TOP - Toppakou (SUPER BEAVER) dalából, így már azt is lehet énekelni. Egy időben próbáltam, és egész jól ment. Ha nem hangzik a magas hangok éneklése üvöltésnek, akkor közönség előtt is mehet.
  • Javítottam az Okui Masami: Just do it karaokét. Néhány poszttal lejjebb írtam a kislemezről, megfordult bennem, hogy ezzel a dallal térhetnék vissza a karaokésok köré. Az ötlet jó, de a karaokét megvizsgálva, dolgozni kellett rajta. Javítani kellett az időzítésen, ráadásul nem volt jó mindenhol a szótagolás. Végül a 128 kbps mp3 karaokét cseréltem ki 320 kbps mp3 karaokéra, plusz rákerült a vocal verzió is, így már az is teljes lett.

Tehát ezek is énekelhetők lesznek a 2024. tavaszi MondoConon.

Bakuten!! manga 2. kötete megérkezett!

Megjött a Bakuten!! manga 2. kötete a CDJapan-től! Ezzel teljes lett mangagyűjteményem. Mivel a manga együtt jelent meg az animével, ezért csak a történetet meséli el. Eddig nem tudok nagy különbségekről. A Bakuten!! nem olyan, hogy korábban megjelent manga formájában, az animáció meg később jött, ahogy befutott a történet. Ez ebből a szempontból egyedi, a két formátum egyszerre jött. Nem tudok más ilyen esetről. Olyanról tudok, hogy korábban kijött a manga, de az anime annyira más rajzstílusú lett, hogy amikor kijött az animáció egy új kiadást élt meg a manga. Ahogy az történt a DIVE!! és a Cheer Danshi!! esetében is. Ezen két történet esetében kifejezetten jót tett az új kiadás, mert az első kiadás... ha nem is csúnya, de az újhoz képest olyanok, mintha vázlatok lennének.

De a Bakuten!! esetében ilyenről nincs szó, sőt! A manga karakterdizájnja ugyan némileg különbözik az animétől, de nagyon szép. A manga karakterei abból a szempontból jobban tetszik, hogy nem áll annyira szét a hajuk, mint az animében. És ahogy elnéztem eddig a mangát, igyekeztek a mozgást is megfelelő módon érzékeltetni: húzott vonalak, egy karakter többször lerajzolva, ahogy például hátraszaltózik. Tehát, amit lehet, igyekeztek kihozni a mangából.

Viszont ennek a kötetnek is van egy kis története. Igazából a CDJapan oldalán már rég "Out of Print" állapotban volt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az összes legyártott példányt eladták, hanem nem is gyártanak belőle. Más szóval, aki bújt, bújt, aki nem, az így járt. Ezért nem is tudtam, hogy ezt hogy fogom beszerezni, az első kötetet ugyanis úgy vettem meg, hogy a másodikból már nem volt. És csak nemrég kaptak új készletet. Ez mondjuk meglepett, mert a Bakuten!! messze nem annyira ismert, mint a Slam Dunk, hogy a mai napig sorozatban gyártják a köteteket. De úgy tűnik, hogy azt mégis bevállalta a kiadó, hogy "Backorder"-ben, mintegy készenléti állapotban tartja. Tehát, ha érkezik rá elegendő igény, akkor mégis gyártanak új példányokat. Így akartam megrendelni, de mire rászántam magam egy csütörtök késő esti órán, megint "Out of Print" állapotba került. Olyan kellemetlen érzés lett úrrá rajtam, mint amikor egy számomra fontos személy visszautasított volna. Ekkor nem számítottam arra, hogy a közeljövőben hozzájutok egy példányhoz, de azért "Bookmark" listába tettem a mangát, és elhatároztam, hogy hetente ránézek, hogy esetleg ismét elérhető. De nem láttam reális esélyét arra, hogy belátható időn belül újra lesz készleten. Pár nap múlva vasárnap délelőtt meg láttam, hogy mégis van belőle! Azt a jó érzést, amit akkor éreztem, azért kívánom, hogy élje át mindenki! Ráadásul nemcsak hogy készleten volt, de még csak nem is "Backorder", hanem "In Stock at supplier", tehát napokon belül ki tudják szállítani! Még csak nem is kell heteket várni rá! Meg is rendeltem azonnal. És ma megérkezett.

Ha már a fontos személy analógiáját hoztam fel, akkor ez tényleg olyan, mint egy film drámai jelenete: miután visszautasítottak, bánatosan, leszegett fejjel hazaballagok, majd utánam kiált, hogy ne menjek el! Szüksége van rám, csak félreértés történt! Én meg örömmel térek vissza. Mert ez tényleg valami elkallódott példány lehetett. A kiadó raktárában pakolászás, takarítás közben találhatták meg valahol a nagyon eldugva ezt a példányt. És ha már előkerült akkor meghirdették eladásra. Ne keressék tovább a boldog tulajdonosát, itt van!

Ami a postát illeti, teljesen rendben van. A vámkezeléssel meg megint jól jártam, mert ismét csak a termék után kellett ÁFÁ-t fizetni, a postaköltség után nem. A dobozra mindig csak a termék árát írja a CDJapan, ezt veszi a posta is alapul. Ráadásul a kezelési költség most nem 800 forint volt, hanem 650 forint. Ez is meglepett, hogy mire föl kevesebb most a kezelési költség? Ahogy utánanéztem, kiderült számomra, hogy értéktől függően sávosan állapítják meg a kezelési költséget. Így viszont még inkább jófej a CDJapan, mert ha nem írják oda a postaköltséget, akkor tovább marad az alacsonyabb sávban a kezelési költség. Nem sok olyan webshop van, amelyik ennyire ügyfél-központú, mint a CDJapan.

Továbbra is nagyon szeretem a Bakuten!!-t és idővel tervezem teljessé tenni gyűjteményemet. A manga már rendben van.

Az első kötetet nemcsak a történet miatt volt érdemes elolvasni, hanem mert a végére már azon kaptam magam, hogy könnyebb volt japánul olvasni. Fokozatosan állt rá az agyam a japán karakterekre, a furiganázás is segített, és ahogy haladtam, úgy ment gördülékenyebben az olvasás.

Animével együtt jelenleg így néz ki a gyűjteményem.

A manga mellett megvan a Limited Edition movie Blu-ray, az anime opening és ending kislemeze.

Tehát, alakul. De azért összegezzünk, hogy mik hiányoznak még:

  • Movie opening és ending kislemezek.
  • Anime és movie OST CD-k.
  • Anime Blu-ray.
Ezek közül egyértelműen az anime Blu-rayt lesz anyagilag a legrázósabb beszerezni. Három részes, és darabja 12000 jen. Tehát valószínűleg azt akkor fogom tudni megszerezni, amikor dolgozni fogok, és majd egy havi fizetésből (esetleg később, félretett pénzt hozzáadva), és abban a hónapban kenyéren és vízen élek. A CD-ket valószínűleg meg tudom majd oldani. A movie kislemezek szintén "Out of Print" állapotban vannak a CDJapannél, és azokból valószínűleg nem is lesz már náluk készleten. Azt legfeljebb valami ismerős által megoldom, aki épp kint lesz Japánban, és lebizniszeljuk. Az OST CD-k közül az anime OST-je van "Backorder"-ben a CDJapannél, tehát az rázósabb, de szerintem meg fogom tudni oldani. De egy animéből teljes gyűjtemény nagyon szép lenne. Amíg erről álmodozok, olvasom a mangát.

2024. április 4., csütörtök

Haikyuu!! OST - Cél elérve!

Még az év elején kitaláltam, a Haikyuu!! első évadának 10. évfordulója alkalmából az összes OST albumot meghallgatom 2000 alkalommal. Ez ma sikerrel abszolváltam.

Mondjuk ezt nehéz definiálni, mert nem arról van szó, hogy egy teljes albummeghallgatást számít a Last.fm 1-nek, hanem a rajta lévő dalokat hányszor hallgattam meg. Tehát ha egy albumnak 12 dala van, és meghallgatom az egész albumot, akkor azt 12 meghallgatásnak számolja.

Így az albumon szereplő dalokat együttesen hallgattam meg legalább 2000 alkalommal. Menőség. Szeretem a statisztikákat, mert sok mögöttes információt le lehet szűrni belőle. Ebből például azt lehet leszűrni, hogy 15 éve vagyok tag a last.fm-en, Haikyuu!!-zenével meg 5 éve ismerkedtem meg. És hogy mindegyik album jelen van a minden idők 10 legtöbbet hallgatott album listáján (legszámítva az idén megjelent Gomisuteba no Kessen OST-t), talán jól jelzi, hogy mekkora szerepe van a Haikyuu!!-nak az életemben. És ez már így is marad, amíg élek.

2024. április 3., szerda

Just do it, Kirby!

Előkerült egy régi fotóalbum, amit még a Nintendo 3DS-sel fotóztam. Annak a konzolnak van egy kiterjesztett valóság (augmented reality) funkciója, ami a Nintendo kézikonzolja esetében azt jelenti, hogy a kamerájával megjeleníti a szobánkat (vagy az a helyiséget, ahol épp vagyunk) és a megfelelő kártyát (melyet a konzolhoz mellékeltek) a konzol alá helyezve megjelenik az a karakter, akinek a kártyája a konzol alatt van.

Természetesen Kirby kártya is volt. Vele azt csináltam, hogy a kamerához tettem Okui Masami: Just do it kislemez borítóját és azzal fényképeztem. Van olyan is, ahol Kirby mintha rajzolna, ami külön jópofa volt, mert a kislemez borítója is rajzolt. (Okui Masami rajza)

Kifejezetten ötletes, mert olyan, mintha a három kisgyerek figyelné, hogy Kirby mit rajzolna.

És hogy ez honnan jutott eszembe? Ezt még valamikor 2011 végén, 2012 elején csináltam. Akkor néztem a Hoshi no Kirby animét, és annak az openingje induló-jellegű. A dal címe is konkrétan Kirby March.

És Okui Masami: Just do it dala is olyan, mintha egy induló lenne. A kettőt meg gondolatban összekapcsoltam, mert egy időben, amikor hallgattam a dalt, az a gondolat járt a fejemben, mintha Kirbyék erre a dalra menetelnének.

Egyébként is nagyon jó szám, nagy kedvenc Okui Masami-tól.

2024. április 2., kedd

Szembesülés a múlttal

Aki figyeli a blogpostok alakulását, az észreveheti, hogy a régi blogpostok száma jelentősen megnőtt. Migrálom át a blogpostokat, az írásaim döntő többsége ebben a blogban lesz. Ma végeztem a 2010-es évi blogpostokkal, és hát nem volt akármi... Azt tudtam, hogy 2010-ben voltam a leginkább grafomán, hiszen ebben az évben költöztem fel Pestre, és olyan nagy reményekkel indultam neki az életnek, mint még soha. Ennek köszönhetően minden le akartam dokumentálni. Végül 375 blogpost lett a vége. Ez több, mint egy post per nap, nagyon eszelős voltam.

Leszámítva a nagy munkát, jó volt folyamatosan visszaolvasni a fontosabb postokat. Így, 14 év távlatából is azt mondom, hogy ez egy jó időszaka volt az életemnek. Ami mindenképp pozitívum, hogy legfeljebb 1-2 helyen volt kellemetlen érzésem egy-egy post olvasása közben. Szembesítés gyanánt is olvastam a postokat, ugyanis néhány 2010 körüli történés sokkal rosszabb emlékként maradt meg bennem, mint ahogy az valóban történt. Visszaolvasva azokat, messze nem volt annyira rossz. Ez az agyam egy hibája, hogy bizonyos emlékeket sokkal rosszabbként tárol, mint amilyenek azok valójában voltak. Azért is alakult át rossz emlékként, mert az azóta eltelt időszakban sokat tanultam, sokat fejlődött a látásmódom, és vannak emberek, abból az időszakból, akikre másképp gondolok most, mint amilyennek annak idején láttam őket. Azóta sokféle embert láttam, így tágult a látóköröm, és a mai tapasztalataimmal más fénytörést kapnak a régről ismert emberek. De ez az én gondolatom, tényszerűen nem tudom, hogy milyenek ők valójában.

De talán, ha már akkor is rendelkeztem volna azokkal az ismerekkel, amikkel most, akkor is vak lettem volna arra, ahogy ténylegesen viszonyultak hozzám. Az igényem arra, hogy kapcsolódjak emberekhez, nem engedte volna, hogy lássam az igazságot. Lukács Liza is megírta a Hogyan szeretsz? című könyvében, hogy az embernek fontosabb az, hogy kapcsolódjon valakihez, minthogy meglássa az igazat vele kapcsolatban. Ezért ragadnak bele sokan egy rossz kapcsolatba, mert legalább van valaki, akihez kötődhetnek. Teljesen mindegy, milyen a kötődés minősége. Ez konkrétan igaz, erre én is példa vagyok. De amióta ezt olvastam is, sokkal kevésbé ítélem el azokat, akik nem látják, nem akarják látni az igazat.

És mert nem ítélem el a magam múltbéli énjét, nem volt rossz olvasni a régi írásaimat. Mégis elindultam egy úton. Elkezdtem felkeresni azokat az embereket, akikkel megszakadt a kapcsolatom. Egyik nagy reményem az, hogy annak ellenére, hogy mind változtunk, azért még meglehetnek azok a közös pontok, amik mentén ismét tarthatjuk a kapcsolatot. A másik ok meg az, hogy nagyon bízok abban, hogy mégsem volt alaptalan az a naivitás, aminek mentén szemléltem annak idején a világot. És csak az agyam kreálja sokkal rosszabbnak azt az időszakot, mint amilyen valójában volt. Ezért örültem nagyon annak, hogy a karaokésok örömmel fogadtak vissza, a MondoConon kicsit többet leszek ott megint.

Ugyanakkor nem tervezem mindenkivel felvenni a kapcsolatot. Az elmúlt évek történései szelekcióra kényszerítenek, de ha rendezni tudom a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akikkel ismét tartanám a kapcsolatot, az nagy örömöt jelentene számomra.

Az biztos, hogy más lenne a kapcsolódás minősége. Ennek egy komoly jele volt az elmúlt napokban, hogy nagy fejlődést tapasztalok az evési szokásomban. Néhány napja ugyanis visszaálltam a rendes evésre. Méghozzá azért, hogy kipróbáljam, hogy meg tudom-e állni azt, hogy a számomra igazán vonzó kajákból se egyem meg az összeset egyszerre. Ennek egyik nagy próbája ma volt, ugyanis Lasagnét csináltam. És csodák csodájára úgy vissza tudtam tartani az evést, hogy itt volt az orrom előtt a tányér a maradékkal. Lasagne egyike azon kajáknak, amiből korábban, ha egy hatalmas tepsivel tettek elém, biztos, hogy megettem az egészet. Ma úgy meg tudtam állni, hogy ne egyem meg a másik felét, csak amikor újra megéheztem, hogy itt volt előttem az asztalon, miközben dolgoztam. Ez azt jelenti, hogy van eredménye annak a belső munkának, amit az évek során fektettem magamba. Mert az evészavar azért van (volt) jelen az életemben, mert a hiányokat evéssel kompenzáltam. És ma egy komoly jelét tapasztaltam arra, hogy van kiút ebből.

Erre alapozom, hogy más lenne a kapcsolódás minősége. Úgy néz ki, igaza volt a pszichológusnak, amikor tesztekkel megállapította, hogy vannak problémák, de nem patológiás mértékűek. Mert tudok egyedül, megfelelő segítséggel gyógyulni. Úgy néz ki, tényleg van út a biztonságos kötődés felé.

2024. március 30., szombat

Karaoke verseny dal feltöltve

Végül egy nap haladék kéréssel sikerült felénekelni a MondoCon karaokeversenyére szánt dalomat.

Tegnap nagyon furcsán működött az AudaCity. Olyat csinált, hogy elindítottam a felvételt, és a mikrofonba sokkal hangosabban szólt a zene. Így az egész visszahangzott, az én énekem meg alig hallatszott. Ilyet soha nem csinált még, nem is tudtam, hogy mi van. De mivel erre semmi megoldást nem találtam, ezért kértem Mystráéktól segítséget. Tegnap fel kellett volna tölteni a dalt, de máig adtak haladékot. Meg néhány tippet. Szerencsére ezek közül egyikre sem volt szükség, mert ma ugyanúgy normálisan működött az AudaCity, mint korábban bármikor. Tegnap épp berágott, rossz kedve volt, azt nem akart együttműködni.

Mondjuk az érdekes volt, hogy tegnap, amikor először próbáltam meg felvenni a dalt, akkor jól ment. Csak azért kellett leállítsam, mert nagyon hamis voltam az elején. Épp nincs rendben a torkom, de szerencsére csak enyhe mértékben. De emiatt kíméltem a hangomat, és csak tátogva követtem a dalt, amikor a ritmikáját próbáltam megtanulni. Érdekes, hogy ahhoz képest, hogy könnyű dalnak gondoltam, szokni kellett nemcsak a ritmusát, hanem a dalszövegben két olyan szó is van , amit úgy ismételgettem magamban, mintha beszédtechnikát tanulnék. Az egyik az "uchiakeatta" a másik a "toumawashidattakedo". Még hogy csak a német nyelvben vannak hosszú szavak... A második szót úgy szótagolgattam magamban, kerestem a különböző részeket, hogy tudom könnyen kimondani. Az első szóban az volt a nehéz, hogy két szótagban is van két magánhangzó egymás után, ami jelen tudásom szerint eléggé ritka a japán nyelvben. Amikor gyakoroltam, módszeresen elhagytam mindkét "a"-t, és "uchiketta"-t énekeltem. Aztán úgy szótagoltam magamban, hogy észben tartsam, hogy van még plusz két a betű is a szóban.

A végeredmény nem lett tökéletes, de vállalható. Vannak hibák, szótévesztések, egyszer még el is csúszott a hangom, de ez arra, hogy jelentkezzek, elég lesz. Van még 4 hetem begyakorolni a dalt. És ha a torkom is teljesen jól lesz, nem lesznek erőltetettek a magas hangok. Mert ez is hiba volt. Viszont azt örömmel konstatáltam, hogy mennyire jól ment ma első próbálkozásra. Belém rögződött a ritmus, tudtam, hogy mire számítsak, így már egyáltalán nem okozott nehézséget. Ráadásul az AudaCity is rendben működött, úgyhogy azt a néhány hibát leszámítva flottul ment az ének.

Kap egy kis ismertséget a Bakuten!! Most újráztam az animét, és pont ma, a movie-val fejeztem be. És nagyon szeretem. Tegnap is megkönnyeztem az utolsó részt, amikor szegény Shotaróra ráhozták a szívbajt, hogy végül rosszabb helyen végzett a csapat. De kiderült végül, hogy maradtak ezüstérmesek. Shotaro meg nem tudta volna elviselni, ha miatta ér el rossz helyezést a csapat. Ma is a movie, csodálatos volt. Számomra telitalálat ez az anime, mert jó a csapat, a karakterdizájn is olyan, hogy hitelesen ábrázolja a karakterek érzelmeit, a dramaturgiája is remek. Úgyhogy még tízszer, ötvenszer, de sokkal inkább százszor fogom még újrázni az animét. Nem hiszem, hogy jön anime, amelyik elvenné a Bakuten!!-től a bronzérmet az örökös anime toplistámon.

Egyszemélyes fuvarcég ingyen, hosszú határidővel szállítást vállal

Ahogy megjelent a JYSK weboldalán a VOJENS gaming szék 50%-os kedvezménnyel, tudtam, hogy ez nekem kelleni fog. De nem tudtam azonnal megvenni, mert nem volt egy darab sem belőle a békéscsabai üzletben. Így rendelni tudtam csak. De mivel két hét után sem érkezett meg, ma délelőtt elmentem, megérdeklődni, hogy mi a helyzet. Pont ma hoztak belőle! Tegnap este néztem a weboldalt,  akkor még nem volt, úgy tűnik pont ma jött új áru. Így ma megvettem, és saját magam gyalog hazacipeltem.

15 kg-ot 1 km-en át cipelni... Nem volt egy leányálom. Mivel nem volt az oldalán olyan vágás, hogy meg tudjam fogni, ezért egyik oldalt alulról kellett tartsam, hogy valahogy tudjam vinni. Nehéz volt, de többször megálltam kicsit pihenni. Az egyik forgalmas átkelőn tovább álltam. Menjenek nyugodtan a kocsik, nekem is jobb volt pihenni. De itt van.

Rendesen megmerevedtek az izmaim, úgyhogy nem is raktam azonnal össze, kicsit pihentem. Még azon gondolkodtam, hogy esetleg biciklivel hozhattam volna el, de esélytelen. Akkora hatalmas a csomag, hogy azt sehogy nem tudtam volna úgy a nyeregre tenni, hogy nagyjából tudjam is tartani, és tudjak is haladni. Tehát még mindig ez volt a legjobb megoldás. Jogosítványom meg autóm továbbra sincs, de az az igazság, hogy egyre inkább érik bennem a gondolat, hogy megcsinálnám. Nagyon drága, de cserébe nyernék vele egy nagy adag függetlenséget.

Sikerült egyedül összeszerelni. Szerencsére már egyáltalán nem vagyok annyira béna ilyen összeszerelési munkákban, mint 12-13 éve, amikor először vettem a JYSK-ből könyvespolcot. Világéletemben rossz volt a kézügyességem. Lassan jár a kezem, de aggyal is nehezen jöttem rá az összeszerelés logikájára. Ebben fejlődtem az utóbbi években, és ezt ahhoz képest egész gyorsan sikerült összerakni. Az eredmény?

Kiváló, fantasztikus, de még nem 100%-os. Az megvan, hogy a magasságot hogyan tudom állítani, de arra nem jöttem még rá, hogyan tudom a háttámlát dönteni. Soha nem volt ilyen székem, úgyhogy nekem az ülés alatti fogantyú-szerűség is valami idegen az űrből, rá kellett jöjjek, hogyan működik. Ha valami hasonló irodaszéken ültem munkahelyen, akkor is mástól kértem segítséget, állítsa be gyorsan, aztán maradjon úgy, amíg ott dolgozok.

De tulajdonképpen így is kényelmes. Jó rajta ülni. Azért is akartam egy normális széket, mert abban bízok, mert egy ilyen széken végre normálisan fogok ülni. Az előző szék már egyébként is szétesőben volt, ráadásul mániám, hogy vagy az egyik lábamat felteszem magam mellé a székre, vagy hintázok a széken. Jaj, a hintázás... Az mindig mániám volt, már általános iskolában is. Most is hallom, ahogy az osztályfőnököm rám szól, hogy ne hintázzak. Aztán meg döbbenten néztünk magunk elé, amikor leesünk a székről. Nem tudom miért, de ezen most nagyon nevetek.

Hát miért ne vehetnék egy ilyen széket magamnak, amikor ma nem akárkinek van születésnapja!

Hayashibara Megumi ma 57 éves !!!

Ő, aki 2006-ban megreformálta a zene fogalmát! 18 éve ismerem és szeretem őt! Dalai és seiyuu-i munkássága számomra örök érvényű, sőt talán még többet ér ma, mint akkoriban, hiszen annak fényében értékes számomra a munkássága, hogy az elmúlt 18 év során sokat változtam és fejlődtem. És itt van velem. Itt él a szívemben! Most is rácsodálkozok, hogy el tud varázsolni a dalaival. Még most is! Az egész diszkográfiáját töviről hegyire ismerem, ennek fényében bizton állíthatom, hogy amíg élek, szeretni fogom a dalait.

Ezek a kislemezek is mind egytől egyig mesterművek! És természetesen a My Anime List emléke nélkül nem lehet teljes a születésnapi köszöntő.

Ennek örömére ma én is Hayashibara Megumi maratont tartok. Egyszerre egymás után meghallgatom a Slayers MEGUMIXXX és a VINTAGE DENIM válogatásalbumait.

Az egyik legnagyszerűbb dolog, amit köszönhetek neki, és ezért szeretem őt annyira, mert ő volt az első olyan előadó 2006-ban, akitől azt hallottam, hogy jelentősen eltér a nyugati trendektől, és azt énekel, amilyen ő maga is legbelül. És azért, mert a saját stílusában ennyire tetszett, sokat tanultam tőle önmagam felvállalása tekintetében. Ez az, amiért Hayashibara Megumi-nak örökké bérelt helye lesz a szívemben. Nagyon fontos úton indított el, ami messze nem volt buktatóktól mentes, de nagyon hálás vagyok azért, amiért ilyen énekesnő kísért el a dalaival életem útján. Hayashibara Megumi-nak tudnia kell, hogy nagyon értékes, amit csinál, és ő már életében legendává vált!

És persze CD-im is vannak tőle, jelenleg így néz ki a gyűjteményem tőle.

Ezeknek a CD-knek nagyon fontos helye van a gyűjteményemben. Hayashibara Megumi mindig is a legnagyobb lesz, aki nemcsak a zenéről alkotott gondolkodásomat reformálta meg, hanem ő egy emberként sokat tett azért, hogy a japánokról is egy sokkal pozitívabb képem legyen, mint korábban valaha volt. Biztos vagyok abban, hogy ilyen csodálatosan szép tavaszi napon látta meg a napvilágot, mint amilyen ma van itt. (25°C, felhőtlen égbolt)

Így hát...

Isten éltesse a valaha élt legnagyobb seiyuu-t, Hayashibara Megumi-t!!!

2024. március 28., csütörtök

Elfogadott jelentkezés

Ma igazán grafomán vagyok. De ha van miről írni, írok akár egy nap 10 blogpostot is.

Nagy örömömre szolgál, hogy elfogadták a jelentkezésemet a karaoke versenyre. :) Így lehet jelentkezni AI által generált karaoke dallal is. Ami viszont meglepett, hogy nemcsak a jelentkezés zárul le holnapig, hanem a felénekelt dalt is holnapig kell feltölteni. Mondjuk én voltam az, aki az utolsó napokban jelentkezett. A versenyre már március 1-től lehet jelentkezni. Láttam is a kiírást, és az az igazság, hogy már korábban is gondolkodtam azon, hogy jelentkezhetnék, de nem tudtam eldönteni, hogy melyik az a dal, amelyiket szeretem, és jól is áll nekem. Aztán pár napja egyszer csak eszembe jutott a Bakuten!! ending. Hát ez fantasztikus! Szeretem is a dalt, megy is, tehát van vele esélyem. Csak holnap estig be kell gyakorolni, hogy egyáltalán vállalható szinten fel tudjam énekelni. Aztán tovább készülni a versenyre.

És örültem a szíves viszontlátásnak. :) Úgyhogy lehet AI-karaokét csinálni, szívesen látnak viszont, úgyhogy ismét gyakrabban fogok karaokéról írni. Megyek is gyakorolni.

Az első gondolatok az új Paradox Live dalokról

Néhányszor meghallgattam a Paradox Live 3rd album "ANTHEM"-et, és összefoglalnám a gondolataimat a rajta szereplő új dalokról.

Alapvetően azt lehet mondani, hogy most mindegyik csapat engedett a minőségből. Aki követi az aktualitásokat, az tudhatja, hogy már a második évad rapháborúja, a Road to Legend is véget ért, megvan a győztes. Az új dalok pedig lényegében már csak bónuszok az albumra. Nagyjából olyanok is, mintha egy gálaműsorra készültek volna. Most senki nem erőltette meg magát, most senki nem akart nagyot alkotni. Nagyjából erről árulkodik az albumborító is. Most buli van, most lazítanak. Ennek következtében a dalok is most inkább egyszerűbbek, felejtősebbek lettek.

Sőt, a poén az, hogy a legjobb dalokat pont az a két csapat szolgáltatta, akiket a legkevésbé szeretek az egész projektben: VISTY és 1Nm8. Mert ők az idol banda, akik egyébként sem helyezik magasra a lécet, így nekik nem kellett ereszkedni. Tehát ők ebben az alacsonyabb minőségű dalokban mozognak otthonosan, és érdekes mód, pont ők azok, akik egész jó dalokat dobtak össze. De van azért annyira jó a többi dal is, hogy idővel a Paradox Live projekt része lesz majd nálam.

Az biztos, hogy sokat fogom hallgatni az albumot, hiszen ez az összes második évados dalt tartalmazza. Három lemezből áll összesen az album, az első két korong összesen 38 dalt tartalmaz. És nagyon jó az összes második évadot egymást után hallgatni. Nagyon várom, hogy elkészüljön az anime a második évadból is, biztos, hogy nagyon jó lesz. Egyelőre még nincs infó róla. Az album az egyik legtöbbet hallgatott lesz ez nálam idén, ebben biztos vagyok.

A harmadik lemezen pedig vadodatúj voice drama hangjátékok hallgathatók. Ezekbe még épp csak belehallgattam. Érdekes volt hallani, hogy az AMPRULE kezdte, és meglehetősen rossz hangulatban voltak. Mondjuk nem csoda: Ha élhetek ilyen kifejezezéssel, tökutolsók lettek a párbajban. Ahogy néztem a Fandom oldalt, nagyon sok ponttal maradtak el még a 7. helyezettől is. Amit egyrészt értek, mert mégis csak a BAE ellenében alakultak meg (a BAE-vel szembeni rap párbajban csúnyán alulmaradtak), másrészt sajnálom, mert nagyon bírom a stílusukat. Pont azt szeretem bennük, hogy nem kell komolyan venni, amit mondanak, mégis nagyon átjön ez az arisztrokratikus rap feeling. Bár az egyszerűsített hangszerelés némileg ront az összképen, azért egy ALI PROJECT színvonalú zenére rappelni hatalmas dobás lenne. Az biztos, hogy az AMPRULE seiyuu-i (Inoue Marina és Okiayu Ryotaro) remek munkát végeztek.

Örülök, hogy végre megjelent az összes Paradox Live 2. évadának dala egy albumon. Igazán méltó kiadványt vehetünk a kezünkbe, érdemes hallgatni a dalokat.

Szegeden városnéző túrán és moziban

Ahogy írtam reggel, ma Szegeden voltam. Eredetileg Pestre akartam menni, de annyira nem volt ötletem, hogy hova mehetnék, amitől érdekes lenne az ottlétem, hogy végül elengedtem a dolgot. Akkor találtam ki, hogy Szegedre megyek, amikor láttam, hogy a Cinema City-ben, hogy szerdánként kedvezményes nap van. Ilyen nincs Békéscsabán a Center Moziban, csak 12 év alatti gyerekjegy van. Ennek következtében a kedvezményes napon olcsóbb a Cinema City-ben a jegy, mint a Center Moziban normál napon.

Mivel korán ébredtem fel, ezért a 7.47-es vonattal mentem Szegedre. Az út nagyjából rendben volt, de egyébként nem nagyon szeretem a Békéscsaba-Szeged vasútvonalat, mert a pálya eléggé rossz állapotú, régi fajta vonat jár, ezért nem is jár gyorsan, illetve Orosházán szokott állni, mert ott várja be az ellenjáratot. De az út összességében rendben volt.

Ritkán járok Szegedre, de akkor mindig rácsodálkozok, hogy mennyire szép és barátságos város. Azért is jöttem már korán, mert akartam egy kicsit sétálni is a városban. Nem emlékszem arra, hogy valaha is láttam volna korábban, de akkor úgy mondom, hogy most vagyok életemben először úgy a Dóm téren, hogy megnézem magamnak.

Ilyen gyönyörű templom mellett csak úgy elsétálni, nagyon jó érzés volt. Nyugodt is, épp csak néhány ember volt akkor ott. Jó volt itt kicsit megpihenni. Szerintem gyakran járnék ide, ha szegedi lennék. Egyébként annyi az össz emlékem a Dóm térről, hogy amikor gyerekkoromban Monopoly-ztunk, akkor mindig összekevertem az egri Dobó térrel.

És ha már közel van a Tisza-part is, akkor sétálok ott is egyet.

Nagyon szeretem a vízközelséget, ezért számomra telitalálat volt. Megnyugtat, ellazít, a hullámzása, morajlása inspirál.

Illetve a közben van a Móra Ferenc múzeum, annak is nagyon szép a tere.

Azon gondolkodok, hogy nem tudok olyan nagy teret mondani Békéscsabán, ami ennyire inspiráló. Van a Szent István tér, amit szépen megcsináltak, meg legfeljebb a Csabagyöngye Kulturális Központ, de ezeket leszámítva nem jut eszembe olyan tere a városnak, ahol lehet pihenni, lehet gyönyörködni a kilátásban. Valószínűleg függ attól is, hogy egy város mennyire épít a turizmusra. Szegedet önmagában az is megkülönbözteti Békéscsabától, hogy egyetemi város, így a fiatalok számára amennyire lehet, igyekeznek vonzóvá tenni. És akkor ott vannak a fesztiválok, ami további fiatalokat vonz a városba. Békéscsabának semmi ilyesmi nincs, pedig az ilyen építkezések, terek azért is jönnének jól egy városnak, hogy a lakói otthonosabban érezzék magukat, több lehetőségük legyen a pihenésre, kikapcsolódásra. Azt gondolom, hogy ez is egy ok arra, hogy miért Békés megye lakossága fogy a leggyorsabban. Utánunk már csak Románia jön, ez sem segíti a cégeket, hogy ide jöjjenek.

De még mielőtt nagyon megszakérteném azt, amiről nem sokat tudok, folytassuk szegedi sétánkat. Ezután a Szeged Plazába mentem, mert ott van a Cinema City. Hosszú volt a séta a Kossuth Lajos sugárúton, de így is 12 óra előtt nem sokkal érkeztem meg. Mivel a mozi 12.30-kor nyit, ezért volt időm, kicsit szétnézni. Arra emlékszem, hogy 2001-ben jöttem ide többször, mert ekkor még nem volt Békéscsabán se Csaba Center (azt ebben az évben később adták át), se Media Markt (csak 2007-ben nyitottak nálunk üzletet), így nekem akkor nagy dolog volt egy ilyen üzletközpontba betérni. Utána sokáig nem is voltam, nem is emlékszem már hogy nézett ki annak idején. Biztos, hogy az elmúlt 20+ év alatt sokat dolgoztak rajta. Szép, benéztem a Libribe és az ALDI-ba, gyorsan eltelt az idő.

Nyitáskor vettem meg a jegyet a Dűne második részére. Aztán bent várakoztam. Volt ülőhely, így kényelmesen el tudtam foglalni magam. Ami a filmet illeti, összefoglalnám a véleményemet, de szeretném leszögezni, hogy ezek inkább első gondolatok. Ahhoz, hogy mélyebben kifejtsem a véleményemet, többször meg kell nézzem a filmet, meg a könyvet is el kell olvassam hozzá.

Az mindenesetre hasznos volt, hogy többször megnéztem az első filmet, mielőtt beültem volna a második részre, mert így legalább tudom, hogy honnan indulunk. Megvettem ugyanis az első filmet DVD-n és Blu-ray-en, így volt lehetőségem megnézni.

Összességében nagyon tetszett. Mondjuk az első 20-30 percben olyan érzésem volt, hogy ez egy olyan "átmeneti" film lesz, mint a Gyűrűk Ura: A két torony volt. Emlékszem, a Gyűrűk Ura trilógiából a második film volt, amit előszor láttam még annak idején, 2002 végén a moziban, és az első filmet nem látva, nem tartottam annyira érdekesnek. Ezért is kerültem relatíve későn a Gyűrűk Ura világába. Csak az első filmet megnézve értettem meg, hogy mi is történik a második filmben. A Dűne esetében viszont elég gyorsan felpörögtek az események. Végig ott volt a feszültség, végig vártam, hogy mikor csap össze a két tábor. Az egyik, amit kiemelnék, a magyar szinkron. Kiváló munkát végeztek a szinkronstúdióban. Nemcsak a szinkronszínészek, hanem a hangmérnök is. A hangerő váltakoztatásával remekül érzékeltette az adott szituáció súlyát. Az volt a kedvencem, amikor mintegy belső hangként két különböző hang szólalt meg egyszerre, mintegy sugallva, hogy ott az adott szereplő nem tűr ellentmondást. A másik, amit mindenképp kiemelnék, az Timothée Chalamet színészi játéka. Végig elhittem neki azt a személyiségváltozást (fejlődésnek még nem mondanám), amin a történet során Paul Atreides keresztül ment. Hogyan lett egy... ha nem is feltétlen ártatlan srácból, de egy tapasztalatlan, kissé naiv fiatalból, az a tudatos és magabiztos vezető, aki rájön arra, hogy akár manipulálhatja is a csapatát. Az egyedüli, ami nem tetszett, vagy jelen tudásom szerint feleslegesnek tartok, az a szerelmi szál, ami Paul és Chani között bontakozott ki. Amit eddig láttam a filmből, nem világos számomra, hogy miben vinné előre a történetet. Inkább tűnt egy intermezzónak, hiszen Paul úgyis elveszi az uralkodó lányát. De elképzelhető a következő filmből / könyv további történéseiből ez kiderül.

Tehát összességében nagyon jó érzésekkel jöttem ki a moziból, konkrétan azt érzem, hogy most tudtam igazán magamévá tenni a Dűne világát. Örülök, hogy megvan az első film, és a második is, ha megjelenik, biztos meg fogom venni.

Ezután Szeged-Rókus állomásról mentem haza. Jó nap volt, határozottan érdemes volt sétálni egyet a városban, utána filmet nézni. De a következő filmet majd Szolnokon fogom megnézni. Most láttam csak, hogy Szolnokon is van Cinema City, legközelebb oda megyek. Nem tudok arról, hogy Szolnoknak van-e bármi olyan látnivalója, mint Szegednek a Dóm tér, de majd szétnézek neten, és hasonlóan egy sétával egybekötött mozizást tartok majd ott.

A Szegedről készített képeket itt meg lehet tekinteni. Mivel mániám a vasútállomások fotózása is, így néhány település megállója is látható az albumban.

2024. március 27., szerda

Teljes Paradox Live album

Örömmel vettem tudomásul, hogy meghallgatható a teljes Paradox Live 3rd album: "ANTHEM".

Valószínűleg mindenhol csak helyi idő szerint éjféltől teszik elérhetővé az új dalokat.

Egyébként is megyek ma Szegedre, ezt az albumot fogom hallgatni, miközben várost nézek. Hiába lakok kb. 100 km-re a várostól, ha láttam is a Dóm teret, legfeljebb egyszer... Ennek vetek most véget, és megnövelem a látott alkalmak mennyiségét eggyel. Illetve szerdánként kedvezményes nap van a Cinema City-ben, megnézem a Dűne 2-t.

2024. március 26., kedd

Visszatérés a karaokéhoz

Három év szünet után visszatértem a karaokéhoz. Erősen érik bennem a gondolat, hogy indulnék a karaoke versenyen. A dal is megvan, amivel indulnék: Bakuten!! - Anata ga Iru, csak azért kérdéses, hogy indulhatok-e vele, mert nincs belőle hivatalos karaoke verzió. Ugyanakkor waka néhány hónapja beszélt nekem arról, hogy a karaokésok újabban mesterséges intelligenciával szedik le a dalból az éneket, és olyan a minősége, mintha a stúdióból adták volna ki. Ezzel akkor nem foglalkoztam komolyan, de éreztem, hogy ez az infó még fontos lesz számomra a jövőben. Ez a jövő jött most el. Tegnap elkértem tőle az oldal linkjét, ahol mesterséges intelligencia segítségével el lehet távolítani a dalból az éneket. Kipróbáltam, és csodák csodájára, tényleg olyan, mintha hivatalos karaoke verzió lenne.

Nemcsak azért hanyagoltam az Adarnako karaokét, mert teljesen Hollandiára orientálódtam, hanem azért is, mert az újonnan megszeretetett dalok döntő többségéből nincs karaoke verzió. És már én is feleslegesnek tartom, hogy egy dalból vocal only kfn-t csináljak, csak azért, mert szeretem azt a dalt, és bővebb legyen általa a karaoke lista. De mostanra újra megjött a kedvem a karaokéhoz. Főleg, ha a mesterséges intelligenciával lehet úgy karaokét kreálni, mintha hivatalos lenne... Az nagyon megnyitná a lehetőségeket. Átküldtem az Adarnásoknak a kfn-t, amit most csináltam, ha elfogadják vele a jelentkezésemet, akkor lelkes visszatérőre találhatnak a személyemben.

A dal egyébként jól megy. Ezzel azért lenne esélyem, mert nincs benne olyan nagy hangtartomány, simán ki tudom énekelni még a legmagasabb hangot is. Ezért elég csak arra összpontosítani, hogy érzelmileg visszaadjam a dal mondanivalóját. És akkor jó eséllyel indulhatok egy jó eredményért. És akkor annyi évnyi próbálkozás után végre lenne egy jó eredményen a karaoke versenyen.

Ha az AI-val késztett karaokékat is teljes értékűnek fogadnák el, az jelentősen kibővítené a lehetőségeket. Ugyanis sok olyan dalból tudnék karaokét csinálni, amiből csak vocal only van. Akkor már teljessé tenném a Bakuten!!-repertoárt, de ugyanígy megcsinálnám a Kaze ga Tsuyoku Fuiteiru dalokból is a karaokékat, de ami igazán extrém lenne, az a TELJES Paradox Live diszkográfia! Mert bizony, nemcsak addig hallgattam a Paradox Live dalokat, amíg az őszi szezonban ment az anime, hanem utána is! Sőt, most is az megy nálam! És azt kell mondjam, hogy most is imádom! Sőt, azért jobb most hallgatni Paralive a dalokat, mert jó érzés tudni azt, hogy nemcsak fellángolás volt, hogy annyit hallgattam a dalokat, hanem tényleg egy új szegmensét fedeztem fel a japán zenének, amit imádok!

Bár a már korábban is bemutatott lejátszási lista szerint 81 dalból áll a teljes Paradox Live dallista, ezt mind megcsinálni... O_O

Főleg, hogy rap mindegyik... És aki időzített valaha Karafun-ban rapet, az tudhatja, hogy még 50%-os lassítással is valóságos kínzás tud lenni. Eggyel is meggyűlhet a bajunk, hát még 81-gyel...

De ha már Paradox Live... Ma jött ki a harmadik stúdióalbum "ANTHEM" címmel, és rettegek attól, hogy megint gyűlölöm a Spotify-t, ugyanis az új dalokat nem hallgathatom meg.

Remélem, a holnapi nappal (amikor hivatalosan is megjelenik az album) feloldják a tilalmat. Örülök, ha ezzel legális úton hallgathatok albumot, de ha kell, nem esik nehezemre újra "kerülőúton" hallgatni albumokat.

De ami a karaokét illeti, ha visszatér a lelkesedésem, ismét számíthattok rám MondoCon karaokén.

2024. március 21., csütörtök

Az új Haikyuu!! CD

Megjött az SPYAIR: Orange CD, amit a CDJapantől rendeltem!

Igazából hirtelen jött a rendelés ötlete, ugyanis korábban azt láttam a CDJapannél, hogy a CD-t már csak "Backorder"-ben lehet megrendelni, ami úgy szokott lenni, hogy 2-4 héttel a rendelés után szállítják ki. Ezt valahogy úgy képzelem el, hogy azért van, így, mert az összes előre legyártott példány elfogyott már, és előre nem terveztek a CD-ből többet gyártani. De teljesítik a rendelést, ha rendelnek annyi példányban, hogy megérje legyártani őket. Ilyennel egy magyar kiadó honlapján, a Hungarotonnál találkoztam, ahol egyszer régen azt írták, hogy ha 25 példányban rendelnek egy adott CD-ből, akkor legyártják. Így képzelem el a CDJapannél is a "Backorder"-t.

Ezt láttam ennél a CD-nél is, és azt gondoltam, hogy már csak körülményesen juthatok hozzá, mert előre felvásárolták az összeset. Aztán egyszer csak láttam, hogy mégis van készleten a CDJapannél, így rendeltem belőle, hogy biztos jusson nekem is.

Szerencsére sima légipostával is rendben megérkezett, sőt jól is jártam, ugyanis a posta kevesebb ÁFÁ-t számolt, mint amennyit ténylegesen fizettem a CD-ért. Én is azt gondoltam, amit hallottam másoktól, hogy a posta találomra becsüli meg a rendelés összegét (amit azoktól hallottam, akik nagyon rosszul jártak a ÁFÁ-val), de Airisut megkérdeztem, és mondta, hogy a feladótól kapják meg az összeget, az alapján számolják ki a ÁFÁ-t. Ki is számoltam, hogy pont annyi ÁFÁ-t fizettem, hogy csak a CD-ért, de a postaköltségért nem. Megnéztem, csak a CD ára szerepel a dobozon, és gondolom, erre kalkulált a posta. Illetve azt számoltam még ki, hogy a kezelési költséggel együtt fizettem annyit, mintha a szállítási költségért is fizettem volna ÁFÁ-t.

Egyébként a CDJapannél te döntheted el, hogy előre kifizeted az ÁFÁ-t, vagy a postának fizeted ki utólag. Ez nagyon korrekt tőlük, de én két ok miatt választom azt, hogy a postának fizetek utólag.

  1. Ha ne adj isten, elvész a csomag, legalább az ÁFÁ-t ne bukjam. Sovány vigasz (ráadásul itthon is elveszhet), de csökkenthetem a veszteséget.
  2. Amikor E-mailben jön az értesítés a fizetési kötelezettségről, akkor megadják a csomag azonosítóját is. Nekem le van töltve a posta alkalmazása, tehát félig (Magyarországon) így is nyomon tudom követni, hogy merre jár a csomagom. Sőt! A fontosabbik felénél! Hiszen, ha elkallódik a csomag, az legtöbbször Magyarországon történik meg, tehát a csomagom végsősoron biztonságban van. Így nem kell a regisztrált légipostáért külön felárat fizetni.

Megkérdeztem Airisutől azt is, hogy ha a CDJapannek fizetném ki az ÁFÁ-t, akkor megúsznám-e a kezelési költséget, mire azt mondta, hogy akkor is kell, csak nem 800 forintot, hanem 500 forintot. Tehát összességében nem nyerek sokat az előre fizetéssel, sőt, ha a kezelési költséget is a CDJapannek fizetem ki, akkor bukom azt, hogy követhetem a csomagot. Tehát a csomag követéséért csak 300 forintot fizetek, annyiért meg már bőven befigyelhet.

Furcsa dolog ez a vám és ÁFA-fizetés bevezetése az EU-országaiban, nekem most az jön le, hogy lehet ezzel is ügyeskeni. Aztán, hogy ez mennyit számít, elég okos vagyok-e, nem tudom, nekem ezek a tapasztalataim.

A dalokról nem fejteném ki külön a véleményemet, már megírtam az animés blogomban, akit érdekel itt elolvashatja. De a kiadványt megmutatnám néhány képben.


Csak a szokásos Sony Music és japán minőség, nem is kell lejjebb adni a várakozásokból. Nagyon hasonlít egyébként a One Day kislemezhez, annak is hasonlóképp nagyobb alakú, kihajtható tokja van. Csak az nemcsak annyival jobb, hogy ahhoz DVD-t adtak, hanem több papír is volt benne. Milyen szép lenne, ha nem is csak DVD-t, hanem Blu-rayt mellékeltek volna ehhez a kiadványhoz és legalább a movie videóját láthatnánk. Megkapnánk, mint egy előzetes, akkor lenne csak igazán becses ez a kiadvány!

De így is nagyon jól jártam, a CD-t meg ott őrzöm a legbecsesebb animés gyűjteményeim között. És meg is van ezzel az összes SPYAIR által énekelt Haikyuu!! CD.