Istenem, ez a Water Temple! Volt alkalmam megtapasztalni a nehézségét, tényleg nagyon durva. Tele van olyan nehezen kitalálható logikai feladatokkal, melyre, ha nem jössz rá, akkor nincs tovább. Itt is olyan ellenfelek vannak, amik kicsit sebeznek, de akkor is frusztráló, hogy ott vannak, mert akadályoznak az utamban. Ráadásul azok a kagylók nagyon szemetek! Mert csak az elején levő nyálkás izéjüket lehet támadni, de ők mindig hátulról támadnak, mert a hátukon van a tüske. És kicselezni őket! Akkor volt a legnehezebb, amikor a víz alatt kellett Hookshottal támadni. Én komolyan nem értem a Hookshot víz alatti működését, de hogy lehet, hogy többször kell támadni vele, mire egyszer valóban támad. Mondjuk túl vagyok rajta, de milyen idegállapotban vagyok! Aztán ellogikáztam magam Dark Linkhez, a mini-bosshoz. Nagyon durva, amit csinál. Lemásolja a mozgásomat, és ugyanazt csinálja, amit én. Mondjuk egy olyan 5×-6× sikerült megkardozni, de én maradtam alul. Meghalok, és döbbenten nézem, hogy a 9 szívből ismét csak 3 áll rendelkezésre. Ezt soha nem fogom megérteni az OoT-ben, hogy miért tértek vissza az első Zelda hülyeségére, hogy akárhány szíved van, mindig hárommal kezdesz. Ezt a LttP-ben olyan ügyesen kijavították, és a szíved számának kb. 60-70%-ával kezdtük, most meg visszatér erre az ősi módszerre. De nem ez a baj! A baj az, hogy a Super Mario Sunshine esetében már rég feladtam volna a játékot, de itt az OoT-t még mindig imádom! De ez a gyönyörű Water Temple zene! Ha nem lenne ennyire csodaszép, akkor rég feladtam volna az egészet! Ajánlom letöltésre, hallgassátok meg: http://gh.ffshrine.org/song/562/64
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése