2008. április 11., péntek

Ocarina of Time – A fagyasztó jövő

Nagyon örülök, hogy végre felnőtt lehetek, de egy kicsit megrázott lelkileg, amit a játékban láttam. 7 év rengeteg idő, azt gondoltam. Már akkor megijedtem, amikor megláttam Linket felnőttkorában. Már annyira hozzászoktam a 12 éves kori énjéhez. 😅 Tudtam, hogy fel fog nőni, meg hasonlók, és fel is készítettem magam, de úgy tűnik, hogy nem eléggé. Annyira megijedtem, amikor megláttam, hogy majdnem elordítottam magam. Csak azt tartott vissza, hogy épp hajnali 4 óra volt. Meg amit kint láttam… Azt gondoltam, hogy lesz változás, mert azért 7 év mégiscsak nagy idő, de én arra számítottam, hogy ellenségek fognak megjelenni, mint a Hyrule Fieldben éjszakánként a csontvázak, de teljesen más lett minden. Gyerekkoromban a piacon jókedvű emberek hada, és sok üzlet. Most meg… Minden romban, és jókedvű emberek helyett zombik vannak. Kedves… Aztán a Lon Lon Rauch. a, gondoltam meglátogatom a bolondos tyúktulajdonost, ehelyett egy elmebeteg ember vár, akinek fizetni kell, hogy lóra pattanjak. Kokiri Forest: Emberek sehol, tele van húsevő virágokkal és köpködő nemtudommicsdákkal a terep. Kakariko Village: Itt van a legkevesebb változás. Ide költözött az összes piaci árus. Még a táncoló párt is megtaláltam valahol hátul. Temető: A sírásó eltemetve, de azért kihív egy versenyre. Egy halottal versenyezni, nagyon megható. 😅 Goron City: Üres hely, csak egy guruló Goronnal találkozni, akit az apja az én tiszteletemre az én nevemet adta neki. Zora’s Domain: A csodálatos folyó befagyasztva, a király valami szilárd burokba került. Ez nagyon durva. És ezt kell nekem helyrehozni...

Nincsenek megjegyzések: