Az 1983-as videojáték válság nyilvánvalóvá tette, hogy a népet meg lehet megetetni rossz minőségű, silány játékokkal. Az Amerikai játékkészítő cégek úgy érezték, hogy kifogytak az ötletekből, és már csak egymás ötletét tudták másolni. Az embereknek elegük lett! És bizony a vészjósló jelek kijutottak Amerikából is, és kishíján világválsággá nőtte ki magát. Ez nem maradhatott így tovább. Vagy megmentjük a válságtól az embereket, vagy elfogadjuk, hogy a videojáték már csak történelem. Naná, hogy nem fogadjuk el! Jött is a válasz. De nem is akármilyen válasz! Japán úgy érezte, eljött az ő idejük, most megmutathatják, hogy mit tudnak! És meg is mutatták! Az első japán konzolpáros a Nintendo és a Sega valami olyan magaslatokba emelték a videojátékokat, mint kultúrált szórakozást, amit ember előtte nem látott. Eme két cégóriás felismerte, hogy nem szükséges teljesen megreformálni a játékokat, egyszerűen csak a régit kell megújítani. És megcsinálták. Képesek voltak azt elérni, hogy gyerekektől kezdve a családapáig komplett generációk ültek TV elé, és olyan hősöket teremtettek meg maguknak, mint a Metroid univerzum legcsinosabb fejvadázsnője, Samus Aran, vagy a Gomba Királyságban megannyi kalandot megélt Super Mario fivérek.
A ’80-as évek közepe-vége felére mindenkinek megvolt a saját kedvence. Ezek a hősök mind különböző szegmenst érintettek. De van egy, amelyik mindennél nagyobb sikert aratott. Attól, hogy az ember felnőtté válik, az nem azt jelenti, hogy ízig-vérig komolynak kell lennie! És csak a valós világban élhet, onnan nincs tovább. Egy felnőttnek is ugyanolyan szüksége van arra, hogy elrugaszkodjon a valós, szürke világból! Nagyon sok felnőtt szereti a Fantasy, varázslatos világot. A rajzfilmek, túlzottan gyerekes kivitelezésűek, így készültek az olyan filmek, mint például a Csillagpor. Nagyon sok felnőtt még hiszi az igaz szerelmet, és hogy igenis boldog lehet! Van egy pár hasonló Fantasy film, melyek többé-kevésbé meg is állják a helyüket a filmiparban. És ahogy a valós világ hőseinek, úgy a fantasy birodalomnak is megvoltak a maga halhatatlanjaik, és talán Shigeru Miyamoto sem sejtette, hogy 1986-ra megalkotja a Fantasy világ talán legismertebb, és legközkedveltebb hősét, LINK-et! Ez a Hyrule földjén kalandozó gyerekből daliás férfivá érett hős akkora közönséget mozgatott meg, hogy ha itt lenne a valóságban, talán még ő sem hinné el. Emberek milliói rajonganak érte, isszák a történetét! Azt a történetet, mely annyira csodálatos! Ha az ember nem látná, talán el se hinné, hogy van még világ, ahol vannak igaz érzelmek, az emberek tiszta szeretetből közelednek egymáshoz, igaz barátságok, szerelmek születnek meg! A The Legend of Zelda játékszéria elsősorban olyan felnőtteknek szól, akik még hiszik, hogy létezik igaz barátság két ember között, és hisznek az igaz, sírig tartó szerelemben! Ugyanis a történetben úgy jelenítik meg a Fantasy világot, hogy az egy cseppet se gyerekes! Shigeru Miyamoto egy nagyon minőségi játékszériát hozott létre 1986-ban, de hogy ekkora rajongótábora lesz, arról talán még nem is álmodozott. Neki csak az volt a célja, hogy létrehozza a Hyrule békéjéért küzdő főhőst.
Azért sem volt nagyon sikervárományos a széria, mert a játékmenet nagyon hardcore. 1986-ig soha nem látott grafikai megjelenítést hozott a játék, ugyanis addig a játékkarakterek nagyjából csak egy irányban, jobbra mozogtak, jobb esetben két irányban. De a The Legend of Zelda játékban mind a négy irányban szabad mozgásterünk van! És a mentés sem utolsó szempont. Aztán a Link to the Past is igazi forradalom volt, ugyanis ez volt az első olyan játék, mely komoly történetmenettel rendelkezett. És az Ocarina of Time is az elsők között volt, mely játék igazán nagy hatást tudott kelteni. 1986. február 21. az a nap, amikor a legenda megszületett, és 22 évesen is rengeteg sok új ötlettel képesek megáldani az új játékot!
Blogomban részletesen kívánom bevezetni az olvasót a The Legend of Zelda játékszéria mélyebb titkaiba. Kellemes olvasást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése