Egész nap jókedvem volt, úgy az egész miatt, komolyan azt érzem, hogy van igazság abban, hogy aki pozitívan látja maga körül a dolgokat, az bevonza a jót. Már reggel is tök menőség volt, hogy reggel megmértem magam, és már több nem fogyasztó kaját eszek, mégis 1,5 kg-ot fogytam 1 hét alatt. Meglepett.
Ma voltam állásinterjún egy másik ingatlanirodában, és ez is jó volt. Kedves volt a nő is, aki meghallgatott, de inkább az tetszett, hogy itt sokkal kedvezőbbek a kereseti lehetőségek. Ugyanúgy nincs fizetés, és megbízási szerződés alapján dolgoznak, de a jutalék nagyobb arányú, és van "keresztértékesítés". Ez azt jelenti, hogy az egyik "hozza" a lakást eladásra, a másik pedig eladja. Ez nagyon tetszik, mert egyrészt összefogásra sarkall, másrészt meg ez jó a kezdőnek, mert nagy segítséget kap. A jutalék persze feleződik. Úgyhogy ennek örülnék, ha ez összejönne.
A mai napra learatott munka gyümölcsét ünnepeltük meg bagszival az Ecseri úti Burger King-ben. Én Santa Claus menüt ettem, ő pedig Long Chicken-t. A kasszánál a csaj hibázott, ugyanis odaadtam a SuperShop kártyát, de rossz gombot nyomott meg, így nem kerültek jóváírásra a pontok. Szegény lány, kicsit kellemetlenül érezte magát, de épp ott volt az étteremvezető-helyettes (tanította a lányt, látható, hogy kezdő volt), és egy-egy fagyit ajánlott fel nekünk kiengesztelésül. Elfogadtuk. Ezt így kell csinálni, és Nyugat-Európában ez már bevett szokás, hogy beismeri a hibát, és kiengesztelésül egy kisebb ajándékot kapunk. Ezzel nem csak emberségből vizsgáznak jelesre, hanem kis anyagi ráfordítással elérik azt, hogy a vevő, vagy vendég visszatérjen, hosszútávon nagyobb anyagi hasznot hoz nekik. Ez már sajnos nem terjedt el nálunk, sőt... néha igen alpári eladókkal lehet találkozni. És nem is az a bosszantó, hogy milyen stílust enged meg magának, hogy ez hülyeség! A vevő akkor nem fog visszatérni, ha ilyen rosszul bánnak vele. A Santa Claus nagyon finom, sajtos szendvics, megérte. Viszont az elgondolkodtatott, hogy az Angus marhahús csak reklámfogás, vagy valóban az van benne. Zsida nehezen hiszi, korábban mondta, hogy az Angus marhahús nagyon drága, és ahhoz képest olcsó az a hamburger, melybe ezt beleteszik. Én ezt nem tudom, csak azt érzékeltem, hogy nem olyan különleges, hogy ennyi pénzt kiadjak érte, amikor először megkóstoltam. Most csak a speciális alkalomnak engedtem. Na meg hét a mikulás, alighanem holnap érkezik, hozzám ma fél 1-kor jött. ;) Nagyon jól esett egész délutánra laktatott, már csak este ettem legközelebb.
Hazajöttem, zajszűrtem a dalokat, néztem a Pasikat (A SOROZATOT!!! -_- Bagszi azon nevetett, mennyire félreérthető annak, aki nem ismeri a sorozatot) a Gálvölgyi Show-t, és a Família Kft-t. Ezután elmentem az Aréna Plázába, mivel ott volt Media Markt-ban a New Super Mario Bros. U. De mivel nincs töltő, ezért bár be volt kapcsolva a Wii U, de nem lehetett használni. Viszont megnyomtam az EJECT gombot, hogy megnézzem, hogy valóban a Mario van-e benne, és igen. Ugyanakkor felelőtlenség ilyen szabadon tartani a Wii U-t. Lazán megléphettem volna a lemezzel. O_O Természetesen nem csináltam ilyet, és SENKI ne csinálja! ^^' Megkérdeztem, senki nem tudja, hogy mikor kapnak töltőt. Szóltak már az illetékeseknek (meg sem mertem kérdezni, hogy kik azok), várják. Így hát játékélmény nélkül mentem haza. Itthon futottam 30 percet Wii Fit-tel megvacsoráztam, és most itt vagyok.
Mivel most szerda van, ezért új japán CD-k megjelenése, a JAM Project: Wings of the legend kislemez is ma jelent meg. A címadó dal nagyon durva. O_O Nagyon rég írt Kageyama-san ilyen nagy hatású dalt, totálisan katarzis-élmény ért. Viszont hátrány, hogy a B-side track ezzel szemben nem lett valami különleges. Mivel a Super Robot Wars single-öknél az a szokás, hogy az openinget Kageyama Hironobu írja, míg az ending dalt Okui Masami, ezért az mindig eltér a címadó daltól, és különlegessé válik. Ám most, a Babylon dal is Kageyama-sama szerzeménye, és nem is lett annyira jó, meg így egyhangúbb lett az egész kislemez. De a címadó dalért hatalmas tisztelet!
Mivel a japánok szinte a szánkba rágják a megjelenési dátumokat, ezért elég sokat tudok fejből. És a mai JAM Project megjelenéssel augusztus 21 mellett december 5 lett a másik olyan dátum, mely napon a legtöbb olyan zenei kiadvány jelent meg, mely érdekelt, tetszik. Szám szerint négy:
1996:
- Masami Okui: naked mind
- Chihiro Yonekura: Mirai no Futari ni
2001:
- Kouji Wada: All of my mind
2012:
- JAM Project: Wings of the legend
Wada Kouji albumára a Digimon dalok miatt figyeltem fel. Egészen jó lett, meg kell hagyni, vannak rajta nagyon jó dalok.
És még nincs vége a napnak! Még egy kfn-t tervezek megcsinálni. Az éneklést meg egy kicsit jegelem. Animekarácsonyon készülök a versenyre, de utána, ha jó visszajelzéseket kapok, akkor már csak újév után akarok foglalkozni vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése