Megjelenés: 2012. december 5.
- Melted Snow
- Koi no Yokan (窓の予感)
- The Biggest Dreamer
- Reckless Fire
Letöltés itt / Download here
320 kbps mp3 + BK scans
Na, ezért foglalkoztam manapság olyan sokat a hangfelvétellel. Igazából mindig is szerettem volna énekes lenni, de úgy voltam vele, hogy ha komolyan nem valósulhat meg, akkor így. Remélem, hogy tetszeni fog. Jelen pillanatban ez a legtöbb, amit ki tudok hozni magamból, igyekeztem mindent megtenni. De azt bizton állíthatom, hogy nagyon ritka az, hogy ennyire élveztem, hogy valamiért ennyire keményen megdolgozok. Az első két dal annyira nem okozott nehézséget, a harmadikat már többször újra kellett próbálni, de a negyedik... Az nagyon sokat kivett az erőmből, amikor a végére értem, konkrétan legyengültem fizikailag. A magas hangok szinte már csak rekedtesen jöttek ki. Be kellett hozzá feszülni, hogy meglegyen az a támasz, hogy kijöjjenek azok a hangok. Nem hiába mondta az egyik énektanárom, akit nagyon szerettem, hogy kell a fizikai erő, az énekhez, gondolom akkor könnyebb megtartani a támaszt, így könnyebben kijönnek a magas hangok. Igazából sokat gyakoroltam a dalokat, de nagyon nehéz egybe 100%-osan elénekelni, mert hiába tudom, valahol mindig előfordul egy apró tévesztés, 1-2 tizedmásodpercnyi késés, vagy "félremegy" a hang, esetleg tévesztek a szövegben. Gondolom, ezért szoktak lenni a stúdióban utómunkálatok, mert a megjelenést tartani kell, és ha nem megy pontosan, akkor azt utólag pontosítják. Igyekeztem a lehető legpontosabban énekelni, de hibák itt-ott akadtak. És a Reckless Fire nagyon megizzasztott. Ha 50× nem kezdtem újra, akkor egyszer sem. Most is azt gondolom, hogy nincs logikus ritmusa, itt-ott már magam alakítgattam, hogy azért még illeszkedjen. Ha 100%-ig meg akartam volna tanulni, akkor beleőszültem volna. Konkrétan úgy éreztem magam, mint egy Mario játékban, amikor egy baromira nehéz pályán vagyok, és már sokadszorra meghalok, de az istenért is újra kezdtem, mert annyira motivált voltam. De amikor már a torkom kezdte jelezni, hogy sok neki, akkor kedztem félni, többször lepihentem, annyi meleg teát ittam, mint évekkel ezelőtt utoljára, és konkrétan a fejemet fogtam, már kezdtem fájni a fejem, de éreztem, hogy meg akarom csinálni, és ez az érzés volt erősebb. És éjjel 1-kor tudtam befejezni. Nagyon kifárasztott fizikailag.
Kíváncsian várom az őszinte véleményeket, ha tetszik, akkor lehet, hogy folytatni fogom. És a mai nap történéseiről még írni fogok, mert már eddig is eseménydús volt, és most megyek az Aréna Plázába, hátha tényleg játszható a New Super Mario Bros. U
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése