2010. október 31., vasárnap

Love.com 3 és Suara

Ma este jöttem haza vonattal, az út alatt a Love.com 3 mangát olvastam. Jó sztori, alakul. Az tetszett a legjobban, amikor volt az éves rutin magasság mérés, Risa bánatosan vette tudomásul, hogy 2 centit nőtt. Ellenben Ootani büszkén mutatja, hogy ő 2 millit nőtt csak. Ott nem bírtam megállni, hogy ne nevessek. Az vitte fel ennyire a srác önbizalmát, hogy odament hozzá egy lány, aki szerelmet vallott neki. Aztán Ootani egy kosár edzés alatt balesetet szenved, és a lány végig vele marad. Ekkor eldönti, hogy coming outot tart, leveti a ruháját, kiderül, hogy a lány valójában fiú... Ez persze nagy trauma volt a srácnak, és ismét visszavett. És persze Risa egyre inkább kezdi belátni, hogy egy kicsit többet érez Ootani iránt.

Különben most hallgatom Suara: haunting melody dalát, és bár eddig is felfigyeltem arra, hogy mondja ki a szavakat, de ebben a dalban külön hallatszik. Tényleg vicces az osakai nyelvjárás (Suara ugyanis Osakában született és nőtt fel), aranyos ahogy kimondja a szavakat. ^^

Top 50 Masami Okui #36

Iiwake

Az, hogy furcsa (inkább egyedi) a japánok gondolkodása, az szerintem senkinek nem újdonság, de hogy ennek Okui Masami is hangot adjon, az már meglepő. A dal szövege szomorú, szerelmi csalódásról szól, a zene pedig a szívben tomboló fájdalmat érzékelteti. Az énekesnőnek el kell hagynia a szíve választottját, vagy lehet, hogy nem is voltak együtt? A szöveg érdekessége abban rejlik, hogy bocsánatot kér a fiútól, mert kifogásokat (az Iiwake japánul kifogást, mentséget jelent) keresett, és áltatta magát, hogy egyáltalán van remény a kapcsolatra, holott látnia kellett volna, hogy a fiú más nőt látott benne. Szomorú dal, és biztos nem ő az egyetlen, aki átélt ilyet.

https://www.youtube.com/watch?v=LZpPk3zObWM

2010. október 30., szombat

Top 50 Masami Okui #37

OVER THE END

Okui Masami az ezredfordulókor nyomatékosította, hogy változásra készül, erre a 2000-ben megjelent első kislemeze is rávilágít. A zene és a szöveg is sokkal komolyabb, talán itt kezdi igazán megmutatni önmagát. Az újabb dalaiban nem csak az élet értelmét firtatja, hanem számon kéri az emberektől, hogy miért rosszak? És egyre inkább támaszkodik valakire, egy bizonyos személyre. Nem említi meg, hogy ki az, de erősen feltételezhető, hogy tőle vár segítséget. Jelen esetben neki már az is nagy segítség, hogy ha vállára hajthatja a fejét, becsukja a szemét, és azt kívánja, hogy bárcsak álom lenne ez az egész. Nagyon komoly szerzemény ez a dal, már maga a zene is megindító, a szaxofon-szóló meg a topon van!

https://www.youtube.com/watch?v=7DLNygd-omE

Ákos és a letöltések

Valósággal meglepett, hogy bizonyos oldalakon mekkora port kavart Ákos interjúja. És ahogy az várható volt, megosztja a közönséget, és hogy őszinte legyek, én nem tartom alaptalannak azokat a vádakat, hogy csak azért készült az interjú, hogy ezáltal is hírbe hozza az albumát. Nem szeretem ezeket a húzásokat, és lehet, hogy én vagyok túlzottan idealista, de szerintem azzal, hogy a műszaki áruházakban hegyekben álltak az új Ákos CD-k, szerintem az épp elég promóció. Én például az Europarkban láttam meg, a Saturnban az új CD-t, onnan tudtam meg, hogy megjelent. Olvasva az interjút, azért elgondolkodtatott. Azt írtam az előző postomban, hogy tényleg nagy probléma a letöltés, és felvázoltam, hogy én személy szerint milyen megoldást találnék jónak. Mindenesetre azt elhiszem Ákosnak, hogy nem kis munka egy ilyen albumot összehozni, és biztos vagyok benne, hogy nem csak azért várt 4 évet az új stúdióalbummal, mert ma már veszteséges kiadni albumokat, hanem azért is, hogy az évek során megírt dalokból összeválogassa a legjobbakat, és azokat adja ki. És az, hogy 6.000 példányt kell eladni ahhoz, hogy egyáltalán nullszaldós legyen az elkészítése, az tényleg nem semmi. Bár engem inkább az lep meg, hogy ma már 6.000 példány olyan soknak számít, annak fényében, hogy az 1995-ben megjelent Indiántánc albuma a legsikeresebb, ugyanis több, mint 100.000 példány talált gazdára, ezért platinalemez lett. (A '90-es évek közepén 100.000-es eladás után járt platinalemez) Hát ezek után tényleg el lehet mondani, hogy nagyon sokat zuhant magyar lemezpiac, amit én mélységesen sajnálok.

És az új album megjelenésének hatására kotortam elő a régi Ákos kazettákat, és CD-ket, és ma meghallgattam a Hűség CD-t. Hát valósággal összerezzentem, amikor megszólaltak az első dallamok a Hűség dalnak. :D Évek óta nem hallgattam ezt a lemezt (egyáltalán Ákost nagyon régen hallgattam), és most az az érdekes, hogy ilyenkor annak "kell történnie", hogy előugranak a régi emlékek, de ez nem történt meg! Helyette inkább átadtam magamat a zene élményének, hatalmas volt! És elmélkedtem, hogy a borítón levő japán karakterek mégis mit jelentenek? Furcsa, mert egymás után logikátlanul vannak a hiraganák, katakanák és a kanjik, bár van egy pár kanji, aminek tudom a jelentését, abból arra következtetek, hogy valami köze van a dalhoz. Bár inkább az a kérdés szerintem, hogy egyáltalán miért vannak japán karakterek az album borítón? De jó érzés volt újra meghallgatni ezt az albumot, szerintem az elkövetkezendő időkben sokat fogok Ákost hallgatni. ^_^

2010. október 29., péntek

Ismét régi értékek

Szeretek "kirándulni" Budapesten. Új helyeket felfedezni, ahol még soha nem jártam. Tegnap a Mexikói úton voltam, egy vaterás adás-vétel okán. Valahányszor a kis földalattin járok (ami elég ritka) mindig elképzelem, hogy a megállókon ilyen XX. század eleji emberek vannak, nagyon hangulatosak a megállók. Persze, tudom, hogy a kis földalatti Közép-Európa első metróhálózata. Ismeri / emlékszik még valaki az Egyszer volt hol nem volt... volt egyszer az ember című francia rajzfilmre? Nagy kedvencem volt, és abban volt egy jelenet talán 1907-ből, ahogy metróalagutat építenek, azt hiszem, hogy az a jelenet Budapesten játszódott. És nagyon tetszik, hogy megőrizték a megállók régies hangulatát.

Más. Ma ismét hazautaztam Békéscsabára a hétvégére, sikeresen letudtam a ZH-kat a főiskolában, és most pihenek. Előkerítettem a régi Ákos, Bonanza Banzai kazettákat és CD-ket. Hallgatni még nem tudom, mert minden lejátszómat Pesten hagytam, de már a borítók nézegetése is sok régi emléket hozott vissza. Elviszem majd magammal Pestre. Persze, tudom, hogy letöltéssel is tudnám hallgatni, anélkül, hogy elvinném a kazettákat, CD-ket, és helyet takarítanék meg a (egyébként eléggé kicsi) szobámban, de én annyira becsülöm az eredetit, hogy nagyon szeretem azon hallgatni. Ha régimódiságnak tűnne a mai technológia mellett CD-t és kazettát hallgatni, hát nyíltan vállalom. Amikor mutattam bagszinak múlt héten a kazettáimat, azt beszéltük, hogy lehet, hogy a mai 6-7 éves gyerekek azt se tudják már mi az a kazetta. Én valamilyen szinten sajnálom, hogy szinte megszűntek a kazetták, mert nekem anno arra volt jó, hogy ha szeretnék megismerni egy kiadványt eredetiben, és nincs annyi pénzem, hogy megvehessem CD-n, akkor ott volt kazettán. Ó, persze, ott vannak a letöltések, de nekem az a bajom velük, hogy azok nem olyan személyesek. Az nem olyan nekem, mintha az előadótól származnának. A letöltések problematikáját sokan felvetették már, de igazi megoldás a mai napig nem született rá. És nekem, mint zenekedvelőnek, és "eredeti-gyűjtőnek" is fájdalmas, hogy sorra bezárnak a lemezboltok, és a nagyáruházak lemezkínálata is egyre inkább csonkul. Mondjuk, próbálkoztak olcsóbbá tenni a CD-ket, úgy, hogy mindenféle fapados kiadásban megjelentették az albumokat újra, gondolván, hogy ha az embereket ennyire nem érdekli a minőség, és a szép borító, akkor kár pénzt pazarolni rá. Az az igazság, hogy ez a gondolat egyáltalán nem alaptalan, de ez mit sem segített a magyar zenepiacon, mert a letöltés még mindig ingyenes. A fapados kiadás meg mondjuk 1.500 forint, és a letöltés még mindig 1.500 forinttal olcsóbb. Nekem sokkal jobban tetszik a japánok módszere, akik úgy "védekeztek" a letöltések ellen (egy olyan országban virágzik csak igazán, ahol a csúcstechnika a legszegényebbeknek is elérhető), hogy preszízs-értéket adtak a kiadványaiknak azáltal, hogy van "regular edition" és van "limited edition". És a limited edition-t megáldják mindenféle extrákkal videoklipekkel, making of videókkal, koncertvideókkal, stb. mindezt alacsony felárral. Ezt nagyon jó dolognak tartom, és bár Japánban is egyértelműen csökkentek a lemezeladások (A '90-es években 10.000-es eladással a Top 30-ba sokszor esély se volt bekerülni, most meg Megumi Hayashibara új albuma 11.591-es eladással a 6. helyen végzett) de tartja magát. Én ezt sokkal járhatóbb útnak tartanám. Tanulok én Számvitelt, meg Közgazdaságtant, és hasonlókat, és nekem az az én véleményem, hogy ha egy vállalat anyagi nehézségekkel küzd, akkor azt ne a költségek megnyirbálásával, és a minőség rontásával oldja meg, mert azzal csak rövid távon lehet segíteni. Persze azt nem tudom, hogy ez a való életben hogy lehet kivitelezni, de az AnimeStars megszűnése valahol ezt igazolja. Ehhez az kell, hogy még a kezdeti stádiumban észrevegyék, hogy baj van. Visszatérve a magyar zeneiparra, véleményem szerint azzal lehetne segíteni a magyar kiadványokon, hogy presztízs-értéket adunk a CD-knek. És erre én jó megoldásnak tartom a CD+DVD limited edition kiadványokat, és szerintem nem sokkal nagyobb anyagi ráfordítás, és lehet, hogy hosszabb távon megtérülne. Én azt gondolom, ha a vásárló / rajongó látja, hogy a CD borítója, szép, igényes, és extrák járnak mellé, akkor lehet, hogy megváltozik a gondolkodása, és talán azt fogja gondolni, hogy megéri megvenni eredetiben. Aztán nem tudni, mi lesz az eredménye. De az nekem nagyon tetszik, hogy Ákos új albuma (A katona imája, ami 2010. október 20-án jelent meg) külsőre igényesnek tűnik, és hogy CD+DVD kiadás. Meg is venném, csak hát a 3.990 ft, az nekem sok, bár ha szépen lassan összespórolnám rá a pénzt... És biztos vagyok benne, hogy zeneileg is értékes lehet az album, hisz 4 éve nem jelentkezett stúdióalbummal, és biztosan nagyon sokat dolgoztak a dalokon.

Top 50 Masami Okui #38

Remote Viewing

Ez a dal a PS2 / PSP visual novel ROUTES! openingje, hihetetlen kellemes, vidám. Nem sokkal azután ismertem meg, ahogy megjelent kislemezen, és nagyon szerettem, emlékszem, rengetegszer hallgattam akkoriban a dalt. Végül is miért is ne legyenek felhőtlen, vidám dalai, ha ezt is tudja minőségben csinálni? Tipikusan az a fajta szerzemény, amit jó akkor hallgatni, amikor már kicsit sok a jóból, és akkor is van az énekesnő tarsolyában olyan dal, melyet öröm hallgatni. Ezért nem lehet a repertoárját megunni!

https://www.youtube.com/watch?v=0Id0kDDVp18

Az új Megumi Hayashibara kislemez borítója

Nem egészen Megumi Hayashibara, mert duett dal. Hamarosan hallható lesz az 1000. adás, ennek örömére kislemezt jelentetnek melynek egész érdekes lesz a borítója. Láthattunk már egyedi borítót japánoktól, de ez szerintem mindent felülmúl.

2010. október 28., csütörtök

Top 50 Masami Okui #39

PURE

Csak a SECOND IMPACT kislemezen, valamint az S-mode #3 albumon jelent meg a dal. Van az, hogy az embert nagyon sok csalódás éri. Barátai hagyják el, megbántják, és ez nagyon fáj. De nekünk mindig fel kell állni, mindig hinni kell, hogy létezik az az ember, kinek TISZTA szíve van. Mind az éneknek, mind a zenének már-már gyermeki boldog hangulata van, mint aki még a sok csalódás után is hisz a boldogságban, és arról az emberről énekel, aki boldoggá tette őt. Csak egy ilyen dala van Masaminak, de az nagyon értékes!

The song was only released on the SECOND IMPACT single, and on the S-mode #3 album. It's possible the man gets a lot of disappointments, friends leaves him, hurts us very much. But we have to stand up, and believe, that somewhere lives that human who has PURE heart. The sing and the music has childish happy mood, like who believes in the happiness after much disappointments, and sings about that human, who made her happy. Masami has only one song like this, but this is precious!

https://www.youtube.com/watch?v=5ELap_2w2NM

Super Mario All-Stars első heti eladása

Nagyon szépen szerepelt Japánban, ugyanis a Media Create szerint 307.755-es eladással a múlt hét legsikeresebb játéka lett. Alig várom, hogy megjelenjen Európában!

Az 1993-as Super Mario All-Stars az első héten 478.347-es eladást produkált csak Japánban, és összesen 10.55 milliós eladást ért el világszerte. Vajon a Wiis kiadás eléri a 10 milliós eladást? Ahhoz még meg kell jelenjen Amerikában is, de még nincs amerikai és ausztrál megjelenési dátum.

Japánban október 21-én jelent meg, nálunk december 3-ától lesz kapható.

2010. október 27., szerda

Top 50 Masami Okui #40

Energy

Az első album szenvedélyes szerelmes dala, igazi temperamentumos zenével és forró szöveggel.

The first album's passionate love song, with real temperamental music and hot lyrics.

https://www.youtube.com/watch?v=pvaWSZaarcU

2010. október 26., kedd

Top 50 Masami Okui #41

LOVE SHIELD

Azért vidám dalban sincs hiány. ^^ És pont ez a különleges benne, hogy ugyanolyan hitelességgel hangzanak tőle mind a vidám, mind a szomorú dalok. Ennek a dalnak inkább a vidámság kifejezése a fő célja, sem zeneileg, sem szövegileg nem egy nagyhatású dal, de ez pont ettől fantasztikus! Masami itt arról énekel, hogy a szerelme veszélyes. ^^'

Masami has many happy songs. ^^ This is special in her, that the happy and sad songs sounds the same accuracy. The song's aim is the expression of happiness, not a serious neither by music, neither by lyrics, but this is phantistic! Masami sings about her love is danger. ^^'

https://www.youtube.com/watch?v=JmHmDXGMDDA

2010. október 25., hétfő

Top 50 Masami Okui #42

Haitoku no KISS ~Love of a fallen angel~

Nem annyira tragikus szerelmes dal, inkább csak a szövegben érződik, bár Okui Masami repertoárja nem szűkölködik szomorú szerelmes dalokban. Kicsit csendes, de a refrénre kitör, de valahogy mégsem tűnik annyira reménytelennek. A vonós hangzás nagyon kitesz magáért.

Not so much tragical love song, rather we can feel on the lyrics, however Okui Masami's repertoire has many sad love songs. This is a little bit silent, but at the refrains breaks out, but it doesn't seems so much hopeless. The string instruments are phantastic!

https://www.youtube.com/watch?v=fRPk2vAcZkE

Kik az igazi sztárok?

Mielőtt elkezdeném írni a tegnapi nap történését, azt hadd említsem meg, hogy igencsak meglep, hogy elég sokan keresnek rá a "supermario4ever letöltés" kifejezésre. Erre egyrészt azért felesleges rákeresni, mert azért vannak a kategóriák, és azért rakom külön a letöltéseket, hogy ha bárki keresi, akkor rákattint, és megtalálja. Másrészt, meg engem senki ne akarjon letölteni. ^^' Szóval az lehet, hogy valakinek szimpatikussá válok a blogpostjaim alapján (ennél mi sem természetesebb. :D), de még nem tudom, és nem is akarom megosztani magam, hogy bárki letöltsön. ^^'

Még múlt héten beszéltem Lam'O-val, hogy náluk felejtettem a váltás ruhámat, amiben ott aludtam náluk, és hogy elmennék érte. Ma mentem át. Elég furcsán indult, mert olyan 10.45 fele telefonáltam Lacira, hogy akkor mehetek-e. Érdekes dolog történt, mert kicsöng, hallok valami zajt a telefon túlsó végén, de tovább cseng. Fél perc múlva ránézek a telefonomra, már rég számlálja a (nem létező) beszélgetést. -_- Aztán felhívtam még egyszer, akkor már az üzenetrögzítő szólal meg. Na után megpróbáltam Duongot felhívni, szintén üzenetrögzítő, de ő visszahív. Így tőle tudtam meg, hogy mehetek. Hármas metró, 99-es busz, gyorsan odaértem, én nem tettem kerülőt, mint amit a múltkor megjáratott velem. Simán odaértem, a kutyájuk engem mindig nagy örömmel fogad. ^^ Szeretem őt, mert tényleg nagyon aranyos. Behoztuk a szobába, egy kicsit játszottunk vele. Mondta Duong a másik kutya már nem fog visszakerülni hozzájuk. Valami furcsa okból kifolyólag elszökött, de ahhoz, akihez került, az nem akarta visszaadni, és ottmaradt.

Aztán beszélgettünk az emberi kapcsolatokról, mondtam Lacinak, hogy egyszer kölcsönadom neki Csernus Imre: A Férfi című könyvét, abból nagyon sokat tanulhat. Ugye írtam róla korábban, hogy nekem szinte teljesen átmosta a gondolkodásom az emberekről, és sokkal tisztábban látom a dolgokat. Továbbra is csak ajánlani tudom a könyvet. Aztán így eléggé egybefolytak a történések, nem is pontosan emlékszem. Kicsit körülnézett a blogomban, segített az angol nyelvű szöveget helyesbíteni, köszönet érte. ^^ Talán most már jók a mondatok. Aztán így szétnézett a WordPress admin felületén, tetszett neki, hogy ilyen sok mindent lehet rajta csinálni, létrehozott egy saját blogot. Ne kérdezzétek mi a címe, nagyon furcsa címet adott neki. Inkább lett volna az a "dotdotdot4u", amit először talált ki. Az találó volt. Közben Duong játszott a Prince of Persia: The Forgotten sands játékkal, kifejezetten tetszett. Lekötötte a figyelmemet, pláne a sok furcsa megjelenítés... Azon gondolkodtam, hogy most vagy félkészen adták ki a játékot, vagy az ő gépe nem bírta el, de néhány dolog eléggé furán mutatott. Bár én a félkészre szavazok, mert az egyik legfurcsább az volt, amikor a főhős nem a lépcsőn ment le, hanem előtte a levegőben, és nagyon lassan. Hát ilyet még életemben nem láttam.

Később kénytelen voltam egy kicsit lefeküdni, mert már kezdtem szédülni. Később, amikor jobban lettem, megfogtam a fűtőtestet, és tűzforró volt. Én nem is értem, hogy Zoli miért nem a radiátoron csinált a tükörtojást, ugyanaz lett volna az eredmény. Lam'O-nak nagyon tetszik a 2008-as Animelo Summer Live dal, így megmutattam neki a többit is kronológiai sorrendben. Már a 2005-ös után is azt mondta, hogy ez tiszta Megasztár. Azért ne alacsonyítsuk le az ASL-t, bár tény, hogy teljesen másképp festenének a tehetségkutató műsorok, ha tényleg olyanok lennének, mint azok. Meg is mutatom mind a hat dalból készült videoklipet, hogy értse mindenki, hogy miről beszélünk.

https://www.youtube.com/watch?v=_g9gZBhMHZo
https://www.youtube.com/watch?v=p99QanR8Mr0
https://www.youtube.com/watch?v=Lvgj3gjELso
https://www.youtube.com/watch?v=CrWQIrJ_s2w
https://www.youtube.com/watch?v=lDd4UsUZ5mU
https://www.youtube.com/watch?v=SeymUp3zTJA

Vannak olyan dolgok, amikre egyik más előadó sem lesz képes. Azért a videókból is szerintem kitűnhet, hogy az az alázat, ami a Japánokban van, annyira naggyá teszi a zenéjüket, és még ezt akartam írni az Okui Masami: NEEI CD kapcsán, hogy bőven találni olyan énekeseket, akik nagyon szerényen, alázatosan viselkednek, és undorító, hogy pont azok sztároltatják magukat, akik semmit nem tettek le az asztalra. Na én ezért nem nézek TV-t, és ezért nem is bánom, hogy nincs kábel TV-nk, elég volt nekem azalatt az egy hét alatt belenézni a kereskedelmi csatornákba, még most sem hiszem el, hogy ilyenekre van igény... Hát jól van, nézzék csak, én ezekre biztos nem leszek vevő. De különben érdekes, hogy a régi dalokra mondták, hogy örökzöldek, ma meg már csak három napos slágerek készülnek. Óvatosan a kijelentéssel, és tessék megnézni a videókat. ^^ Amíg teret kapnak ilyen nagyszerű előadók, addig van hitem a zene erejében!

Amíg ők mentek vacsorázni, addig én Mario reklámokat néztem a YouTube-on. Milyen érdekesek voltak a régi reklámok. ^^' De aztán este lett, és mentem.

Végül csak az lesz, hogy maradok itt. Örülök, hogy végül meg tudtuk beszélni a problémákat, úgy tűnik, jót tett ez a 10 napos távolság, azt érzem, hogy ő is átgondolta a dolgokat. És nagyon örültem a hírnek, hogy Amina hozzánk csapódik 1 hónapra lakótársnak! ^_^

A nap beszólása:  Duong: "Ezt a videót most átkonvertálom mp3-ba."

2010. október 24., vasárnap

Top 50 Masami Okui #43

be free

Biztos van mindenkinek olyan filmje / zenéje stb. a kedvencétől, amit nehezebben kedvelt meg a többihez képest ilyen-olyan okból. Nekem ilyen a crossroad album Masamitól, valószínűleg azért, mert az előző, DEVOTION albuma annyira nagyszerű volt, hogy akkoriban nehéz volt megszokni, hogy a soron következő albuma közel sem lett annyira jó. De mára nagyon tetszik az album. Ez a dal pedig nagyon erőteljes, szerinten hasonlít a későbbi Dragonfly dalra. Nagyon átjön a felszabadultság érzése, a gitárszóló sokat dob a hangulaton.

Surely everyone have a film or music from his / her favorite artist, which it was harder to accept for some reason. The crossroad album from Okui Masami is somehting like this for me, probably because her previous album, DEVOTION was extremely great. It was hard to accept that the next album wasn't so good. But i realized now i love this album so much. The song is strong in my opinion, it's very similar to the song Dragonfly. I really get  the feeling of relaxation, and the guitar solo helps me, make my mood better.

https://www.youtube.com/watch?v=zxGXUX96rOU

SUPER MARIO HISTORY 1985-2010 Soundtrack CD

Elérhetővé vált a Wiire kiadott Super Mario All-Stars mellékleteként járó CD! ^_^

  1. Aboveground BGM (Super Mario Bros.)
  2. ABoveground BGM (Super Mario Bros. 2)
  3. Athletic BGM (Super Mario Bros. 3)
  4. Aboveground BGM (Super Mario World)
  5. Slide (Super Mario 64)
  6. Dolphic Town (Super Mario Sunshine)
  7. Aboveground BGM (New Super Mario Bros.)
  8. Super Mario Galaxy
  9. Title (New Super Mario Bros. Wii)
  10. Super Mario Galaxy 2
  11. Coin
  12. Mario Jump
  13. When transformed into Super Mario
  14. 1 UP
  15. When Super Mario becomes small / When entering a pipe
  16. TIME UP warning fanfare
  17. Player Down
  18. Game Over
  19. Course Clear Fanfare
  20. World Clear Fanfare

No, a 20 track senkit ne tévesszen meg, az egész lemez hanganyaga csak 25:47. Hát igazán kitölthették volna egy 12 cm-es CD rendelkezésére álló 74-80 percet... -_-

2010. október 23., szombat

Top 50 Masami Okui #44

Saikou no GAMBLE

Ismét egy dal a kezdeti időkből. Okui Masami úgy tűnik, hogy megelégedett a háttérdalokkal is, de már attól nagyon boldog volt, hogy Slayers dalt énekelhetett. Ezen szerzemény a Slayers EXTRA rádió dráma első részének lezáró dala volt, akkoriban csak akkor hallhatta a közönség, majd később jelent meg az énekesnő V-sit. albumán. Furcsán disszonáns ez a dal. Valahogy nem illenek össze a különböző zenei motívumok, mégis az egész annyira fantasztikus lett, hogy öröm hallgatni. A szaxofon és a gitár "párbeszéde" simán viszi a dalt szakmailag, de Masami énekhangja is sokat sejtet érteni a szövegből, hogy bár nehéz az élet, de mégis tovább kell lépni, és ki kell hozni magunkból a maximumot!

Again a song from the beginnings! It seems Okui Masami was satisfied with the "background songs" from the Slayers, but she was very glad, that she could sing a Slayers song. This is an image song from the Slayers EXTRA radio drama, and it was only appeared on the radio, later it was released on the singer's V-sit. album. The song is strangely dissonant. The instruments and component somehow don't match, however the complete song is extremely great! The "conversation" of the sax and guitar is professional, but we can understand the lyrics by Masami's voice. Life is hard, but we have to go on, and we have to bring out the best from ourselves.

https://www.youtube.com/watch?v=JvWa_ZyX_24

Mindenféle régi kincsek

Megbeszéltük bagszival, hogy ma elmegyünk a Petőfi Csarnokhoz a bolhapiacra. Már rég jártam ott, és kíváncsi voltam, hogy mi jót árulnak, úgyhogy elmentem. Bár csodálkoztam, hogy a Nemzeti Ünnep ellenére nyitva volt.

A hármas metróval mentem a Dózsa György útig, onnan a 75-ös trolival terveztem menni a Pecsához, csakhogy a villamos nem éppen arra járt. Kicsit hülyének érzem a Petőfi Csarnok környékén a közlekedést, mert nem tudok ugyanazokkal a járatokkal visszamenni, amivel odamentem. Így a trolival elmentem a Stadionokig, majd az 1-es villamossal az Erzsébet Királyné útjáig. Bagszi a megállónál várt rám. Előtte elmentünk a kínai étterembe. Még mindig az a véleményünk, hogy a környéken levő East Dragon kínai étterem a legjobb. Rendesen megtöltik a tányért, és nagyon finomakat csinálnak. Miután jót ettünk, mentünk a piacra. Láttuk, hogy a menő srác (aki konzol játékokat árul, rögtön a főbejárat mellett balra) jelen volt, és volt Zelda Collector's Editionje GameCube-ra! Megkérdeztem, 10.000 forint az ára... Hát mondjuk nem csoda, hogy ennyibe kerül, nagyon ritka darab. Volt Wii Sports Resort is, kompletten, újszerű állapotban, 8.000 forintért. Bagszi nem habozott megvenni. Ezért nagyon jó különben a piacra járni, mert nagyon jó áron lehet nagyon jó dolgokat találni.

Én most nem annyira Nintendo játékokat kerestem, hanem magyar zenét. Vettem is, Somló Tamás: Semmi Cirqsz albumot kazettán. Nagyon szeretem ezt az albumot, és én igazából kazettákat a mai napig szívesen veszek, hallgatok. Egy időben (2000-2004 között főleg) nagyon gyűjtöttem a kazettákat, valami több, mint 200 összegyűlt. Mára kiszortíroztam azokat, amiket ma is nagyon szeretek: pl. LGT, Zorán, Presser Gábor, Somló Tamás, L'art Pour L'art Társulat, Irigy Hónaljmirigy. Azért vannak egy páran, akiket nagyon szívesen hallgatok a japán előadókon kívül, de szinte biztos vagyok, hogy ők egész életemen át elkísérnek. Nagyon régen hallgattam ezt az albumot, amit most vettem kazettán, de nagyon érdekes, hogy azóta ismerem, amióta megjelent, (még 1997-ben megvettük CD-n) és hogy most mennyire mást jelentenek a dalok, azáltal, hogy felnőttem, és értem a szövegek valódi mondanivalóját is. Erre először Zorán: Az élet dolgai album kapcsán jöttem rá. 1991-es az album, és nekünk azóta megvolt kazettán (illetve megvan, elhoztam magamnak), és nagyon érdekes, hogy akkoriban nagyon szerettem hallgatni a zenéje miatt, de 5 évesen mit sem értettem a szövegből, és az idők múlásával döbbentem rá, hogy mennyire komoly mondanivalója van. És nagyon örülök, hogy vannak előadók, akik már-már szembeszállva az akkori / mai divattal igazi zenét csináltak, valódi mondanivalóval. A magyar zenének ezt a szegletét nagyon szeretem. Régi bakelit lemezek közül keresgéltem még. Van egy pár, ami nincs meg, szerencsére nem is drágák. Szóval a Nintendo játékok mellett ezeket is fogom keresni, amikor a piacra járok.

Nagyon mást nem is találtunk. Amikor elmentünk a Közlekedési Múzeum mellett, eszembe jutott, hogy itt van egy videojáték-kiállítás. Bagszi kicsit furcsának találta, hogy miért pont itt lenne, de a plakát tanúsága szerint tényleg itt van. Űrhódítók a kiállítás címe, és november 21-ig lehet még megnézni. Úgy tudtam, hogy 500 forint a belépő, de meg voltunk lepve, hogy ingyen adtak jegyet. O_O Ma díjmentes volt a múzeum látogatása. A túlsó végen voltak a videojátékok, és régi számítógépek. Nem hittem volna, hogy ilyeneket fogok élőben látni. ^^' Különben azért is akartam jönni, mert úgy emlékeztem, hogy kedden, csütörtökön, és szombaton ki lehet próbálni egy pár régi konzolt. Az emlékezetem nem csalt, csak azt nem tudtam, hogy 10 és 13 óra között lehet csak játszani. És mi pont 13 óra után értünk oda. Pedig kipróbáltunk volna egy pár olyan gépet, amit még csak nem is láttunk soha. És azért NES-en is játszottam volna. Megbeszéltük, hogy majd egy nap, amikor lehet próbálni a gépeket még visszatérünk. Nagyon feelinges volt, mert korabeli TV-ken lehetett játszani. De ha már itt vagyunk, megnéztük a sok kiállított járművet. Még soha nem voltam itt, szóval egy kicsit úgy voltam, mintha kirándulnánk. ^^' Először a 19. századi bicikliket néztük meg. Azokat, melyeknek az első kereke olyan nagy volt, és magas volt az ülése. Arra hogy ülhettek fel akkoriban? o_O Meg voltak fakerekes biciklik. Azokat nagy kunszt lehetett hajtani. A kocsik, és az egész közlekedés története már sokkal hosszabb volt. El voltunk csodálkozva, ilyen járműveket élőben látni, amikkel kb. 200 éve jártak az emberek. De hozzátettem, hogy 200 év múlva majd a mi járműveinkre fognak rácsodálkozni. :D Ha belegondolok, a Trabantnak talán már most is muzeális értéke van. Nagyon érdekes volt, ahogy elmesélték a közlekedés történetét egészen őskor-ókortól kezdve napjainkig. Következő állomás a hajók voltak. Ez is nagyon tetszett. Volt egy kisebb csengő-harang féleség, amit csak egy kicsit gongattam meg, de már úgy is hangos volt. Ezt teljes erővel, mekkora hangja lehet. Nem kísérleteztem ki. Végül a vonatokat néztük meg. Tetszett, hogy fel lehetett szállni a vonatokra, és ki volt állítva egy korabeli állomás, és a menetrend. Nagyon jó volt a kiállítás, nagyon örülök, hogy betértünk oda, és mindezt ingyen.

Ezután az egyes villamos-hármas metró duettel jöttünk hozzám. Itt látom, hogy elég lett volna csak az Árpád hídig is elmenni a metróval. -_- Nálunk kipróbáltuk a Wii Sports Resortot. Jó volt, de érzem, hogy ezt is megunnám egy idő után, ezért, ha lennének anyagi lehetőségeim megvenni a játékot, nagyon én sem szánnék rá 8.000 forintnál többet. Kölcsönadtam bagszinak egy pár régebbi Mondo számot. Ugyanis fog majd egy részletes Pokémon cikket írni az újságba. Azt mondta, hogy majd jövőre fog megjelenni majd. Mindenképp örült, hogy megírhatja, mert nem szeretné, hogy egy olyan Mondós újságíró írja meg a cikket, aki egyrészt nemigen ért a Pokémonhoz (ha valaki, akkor bagszi elmondhatja magáról, hogy ért hozzá), másrészt meg a közmédia elvárásainak megfelelően azt írná, hogy jó dolog a Pokémon, de ez csak gyerekeknek való, ezért 12 éven felüliek ne nézzék. Tényleg nem erről szól a Pokémon. Biztos vagyok benne, hogy jó cikket fog írni. ^_^ Csak azon aggódik, hogy csak 7000 karaktert írhat, mondtam neki, hogy az a Mondónál kb. 2 oldalt jelenthet. Mondta, hogy akár könyvet is tudna írni róla. Hát azt elhiszem neki. ^^'

Mielőtt elment, bementünk a McDonald'sba a Duna Plázában, kipróbálta a McWrapet. Elkönyvelte magában, hogy ismét leszerepelt nála a meki, nagyon nem jött be neki. Amiatt a kellemetlen szósz miatt, ami miatt nekem sem ízlett, amikor én próbáltam. Azóta nem eszem.

Elkísértem a metróhoz, aztán jöttem haza. Nagyon jó nap volt, a Közlekedési Múzeum egy élmény volt!

2010. október 22., péntek

Békéscsabai élménybeszámoló

Egy hétig voltam Békéscsabán, illendőnek érzem, hogy írjak róla. Szeptember elején voltam otthon utoljára, így egy kicsit hiányzott, hogy ott legyek. Jó is volt ez az egy hét. Furcsának tartottam, hogy az átlagosnál több az útfelbontás. Állítólag csatornáznak. Erről az a Besenyő család poén jutott eszembe, amikor megjelenik az öreg, rázúdulnak a dolgok, és ezt mondja: "Jaj, rám esett a választás!" Megnéztem a Csaba Centert, látom, semmi változás nincs. A Deichmannban vettünk egy újabb fajta cipőt, aminek a talpa hajlított (vagy hogy mondják), de az a lényeg, hogy nagyon jó, mert sokkal könnyebb benne járni. Meg remélem, hogy a magasabb ár jobb minőséget takar, úgy voltunk vele, hogy inkább egyszer veszünk egy drágábbat, de ne kelljen minden évszakban új lábbelit venni.

Nővérem kisfia meg nagyon aranyos. ^_^ Amikor megszületett, kíváncsi voltam, hogy mivel az anyja magyar, az apja kínai, és Angliában él, milyen nyelven fog beszélni. Most 2 éves, szavakat mond, és mind a három nyelvet egyformán használja. O_O A gyümölcsök neveit magyarul mondja, de például angolul hív minket, mondja, hogy "come here" meg ha még egyet kér valamiből, akkor azt mondja, hogy "more". De arra is volt példa, hogy amikor elmentünk, és hazajöttünk, akkor kínaiul mondta, hogy "megérkeztünk", de mind a három nyelven el tud számolni tízig. Nem csoda, hogy tud ilyet, Angliában nagyon sokat néz TV-ben különböző kisgyerekeknek szóló műsorokat, a BBC Ceebies-ben, kifejezetten 6 éves korosztályig szóló műsorok vannak ott, játékosan mutatja be a számokat, egyszerű összeadásokat, síkidomokat, betűket, szavakat, és sok hasonló dolgokat. Szóval nagyon hasznos gyerekeknek. Komolyan, én nem is értem, hogy miért nincs nálunk ilyen. Külsőre különben sokkal inkább ázsiai, mint európai. Sötét haj, széles arc, kisebb szem, vastag orr. Látszólag az első napokban nagyon félénk volt, nemigen értette, hogy mi ez a változás körülötte, de aztán szépen lassan feloldódott. A rokonok is megcsodálhatták, nekem is jól esett látni a nagyobb családot.

Sokat kotorásztam a dolgaim között, nagyon megkönnyebbültem, amikor megtaláltam a laptopom akkumlátorát. Amikor bagszinak elpanaszoltam, hogy hiányzik, mondta, hogy jobban járok, ha előkerül, mert valami 20.000 forint egy új. Hát nagyon nem hiányzik, hogy ilyesmire adjak ki pénzt. Bár azalatt a 4 hónap alatt, míg nem volt meg, nem hiányzott. Bár ma kifejezetten jól jött, mert egy órás áramszünet volt itt, és legalább gép nem kapcsolt ki azonnal.

Top 50 Masami Okui #45

Kiba ~Tusk~

2006-ban két stúdióalbuma jelent meg az énekesnőnek. Erre helyből két elméletet lehetne gyártani. Az optimisták azt mondanák, hogy nagyon megszállta Masamit az ihlet, és csak akkor érezné teljesnek az évét, ha kiadná az összes dalát. A másik oldal azt mondaná, hogy Masami megelégelte, hogy a God Speed csak a 111. helyet érte el az Oricon charton, és mivel ekkor jöttek divatba a Limited Edition kiadványok, úgy volt vele, hogy kikísérletezi, hogy ha ő is kiad így egy albumot, akkor hogy fog teljesíteni. Kétségtelen, hogy javított az összképen az evolution album, de nem lett annyira jó szerintem, mint a God Speed, de azért ezen az albumon is van egy pár olyan dal, mely nélkül szerényebb lenne az énekesnő repertoárja. Ilyen a Kiba ~Tusk~ is. Egy érzelmes, szerelmes rock dal, melyben hallani bánatot. Bár nem az a tragikus bánat, de a gitárszóló arra utal, hogy ki akar törni, valami nincs jól. De valamiért nagyon jó hallgatni ezt a dalt.

In 2006 Makkun's 2 studio albums was released. Cuz of this, we might create 2 theories at once. The optimists would say, that Masami was very inspired, and she wouldn't feel this year copmlete, if she wouldn't release her songs. The other side would say that Masami wasn't satisfied enough that the God Speed reached only #111 on the Oricon charts, and at this time the Limited Edition releases came to fashion, and Masami thought she would release another album, to know, how would it be charted. Undoubtedly, her "image" was better cuz of this, but in my opinion the evolution album is not better than God Speed, however on this album there are some songs, without it the singer's repertoire would be more modest, like Kiba ~Tusk~. The song is sentimental, love-rock song, where we can hear grief. Not that tragical grief, but the guitar solo is indicative that she wants to break out, something is wrong. Even so it's very good to listen to this song.

https://www.youtube.com/watch?v=jex5zOMPhIk

2010. október 21., csütörtök

Eredeti Okui Masami: NEEI CD

Amerikai eBayen szoktam nézni az Okui Masami CD-ket, és ha találok olcsón, akkor arra lecsapok, persze ez csak kb. negyedévente fordul elő. Most megadatott. ^^ A NEEI CD-t találtam meg 7 dollárért, +7 dollár volt a regisztrált légiposta, ami szerintem japán viszonylatokhoz képest nem is drága. És aki rajongó, az tudja, hogy a NEEI nem egy akármilyen album. Egyrészt, mert az összes albuma közül ez érte el a legjobb helyezést az Oricon charton, 11. lett az első héten, másrészt az album tartalma miatt. Ez az énekesnő 6. stúdióalbuma, és bár az első 5 albumon is vannak szomorúbb, komolyabb dalok, de ez az első olyan album, ahol igazán kiénekli a fájdalmát, szerelmi bánat, az emberekben, barátokban való csalódás, énekel azokról is, akikre tényleg, mindig számíthatott, amikor bármi gondja volt, és azért nem felejt el mosolyogni. ^^ Szóval nagyon komoly alkotás ez a lemez, annyira élethűen énekel a bánatairól, hogy még én is megérzem. Ahogy Amina is írt a blogjában, hogy neki KOKIA mit jelent, szinte én is ezt tudom mondani Masamiról, én már nem egy egyszerű rajongó vagyok, annyira átérzem a dalait, mintha tényleg az én szívemből énekelné ki a dalokat, csak sokkal professzionálisabb módon. Nagyon-nagyon sokat kaptam tőle a dalai által, amit még soha senkitől nem kaptam, velem örült boldogságomban, velem sírt, amikor bánatos voltam, és a szövegeit lefordítva, olvasva merítettem erőt. Lesz egy jópár dal erről az albumról, ami igencsak szép helyezést fog elérni.

Különben már az album címe is sejtethet valami komolyságot, ugyanis utánaolvastam, és ha jól értelmeztem, a NEEI az egy japán indulatszó, akkor mondják, ha valakit nagyon hiányolnak, nagyon keresnek valakit. És ezt logikusnak tartom, mert néha tényleg énekel egy emberről. A képen különben alul maga a CD látható, bal oldalt felül egy matrica, adták mellé. ^^ Jobb oldalt felül meg egy ilyen megrendelőlap. A B-Day VHS, és a NEEI CD egy napon jelentek meg, és ha megvan az egyik, a másikat akciósan kaphatod meg, valahogy úgy vettem ki az írásból, hogy 1000 yen kedvezmény jár. De most nagyon boldog vagyok, hogy ilyen olcsón, ilyen jó CD-t sikerült beszerezni. ^^

A magyar Nintendo-kultúra őse: Elektor Kalandor

Még a Zeldás blogban elmélkedtem erről a műsorról, de újabb videók kerültek fel a YouTube-ra, ennek alkalmából mindenképp szeretnék megemlékezni a műsorról, mi volt az, ami közel 20 éve annyi gyereket vezetett be a Nintendo és Mario világába. Ez az Elektor Kalandor volt, mely 1990-1993 között ment a TV1-es csatornán minden hétköznap 17:30-kor. A műsor csak pár perces volt, de nekem már ez is elég volt ahhoz, Nintendo-rajongó legyek. Ekkor indult el nemcsak bennem, hanem akkor sok gyerekben valami egészen egyedi, ami talán sokak életét meghatározza ma is. Amit Dévényi Tibi bácsi elindított, és az 576 egy új úton, de folytatta. Ezekben az időkben igazi konzol-őrület indult meg, és sorra nyíltak a konzolüzletek, ahol nemcsak vásárolni, hanem kölcsönözni is lehetett. Akkoriban ez nagy divat volt, mivel akkor is kb. 10.000 forint volt egy-egy játék, de az akkori árszínvonalhoz viszonyítva az ma kb. 30-40.000 forintot ér, így talán érthető, hogy miért engedhették meg maguknak kevesen, hogy játékokat vegyenek. De 24 órára 3-400 forintért bárki hozzáférhetett az új játékokhoz, és mivel ekkor még híre sem volt a letöltésnek, nagy üzlet volt. És nem volt szükség fórumra, hogy konzolos barátokra leljünk, ilyen helyeken beszélgettünk, osztottuk meg egymással az élményeinket. Persze ma már teljesen más idők járnak.

Visszatérve a műsorra, később megjelent egy könyv Dévényi Tibor: Három kívánság címmel, ebben részletesen leírja, hogy készült egy-egy Elektor Kalandor adás. Egyenesen Japánig ment el, hogy az ottani Nintendóval kötötte meg a licensz-szerződést  műsorra. Dévényi Tibi bácsi itt megírja a könyvben, hogy szerinte nem jó üzletemberek a japánok, mert alapból teljesen másképp képzelik el a dolgokat. Azt is megírta, hogy eredetileg választása volt a Nintendo és a Sega között (Sega esetében nyilván Sonic lett volna), de azért döntött a Nintendo mellett, mert az népszerűbb volt nálunk. Hogy ment egy ilyen műsor kivitelezése? Még mindenkinek vezetékes telefonja volt a '90-es évek elején, sőt, sokaknak mág csak tárcsázós telefonjuk volt, a nyomógombos ekkor még újdonság volt. És mindig az a család, amelyik aznap játszott, kiment hozzá a stáb, és ha nem volt nyomógombos telefon, akkor ők biztosítottak egyet, és Mario a telefon nyomógombjaival mozgott a TV-ben, ezt láthattuk mi. A 4-es gombbal megy balra, a 6-ossal jobbra, és vagy a 2-essel, vagy 5-össel ugrik, erre már nem emlékszem pontosan. De ez a technikai megoldás 20 éve nagyon modernnek számított, a '80-as évek legvégén jöttek divatba a telefonos játékok (pl. Ötöd-ölő, Torpedó), amikorra már technikailag kivitelezhetővé vált, de hogy ennyire interaktív legyen, abban az Elektor Kalandor volt az első.

Három évig ment, 1993. december 21-én volt az utolsó adás. Ugyanis az egész műsorsorozat egy nyereményjáték volt. Mindenkinek számon tartották, hogy a játékban ki mennyi pontot gyűjtött össze, és aki a legtöbbet gyűjtötte, az nyert egy utazást Floridába 1994 nyarára, ha jól tudom. És a két győztes (két gyerek jutott ki végül) 1993. december 21-én mutatta be a Super Mario All-Stars pak Super Nintendót, és játszottak is rajta. Amikor először megláttam, az olyan élmény volt számomra, amit szavakba nem tudok önteni, ezért szeretem a mai napig is annyira a Super Mario All-Starst, és pont akkor kaptam meg karácsonyra a Super Nintendót, pont ugyanazzal a pakkal. És számomra ez az élmény, amit kaptam, ez olyan, amit azóta egy Nintendo játék sem tudott megközelíteni, és hogy pont karácsony táján jelenik meg Wiire a "remake", ezért mondtam azt, hogy reneszánszát élheti idén a 17 évvel ezelőtti karácsony.

Beraknám ide azt a pár videót amit találtam a műsorról:

(Egy adás 1993. júniusából)
https://www.youtube.com/watch?v=VpvpUPwBJKU
(4:40-től van itt a műsor, először csak a hang, majd olyan 7:50 körülre jön elő a kép)
https://www.youtube.com/watch?v=TklBy0n4Uag
(Egy pár másodperc az Elektor Kalandor végefőcíméből)

Top 50 Masami Okui #46

REINCARNATION

Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. Amikor készültek az első albumhoz a dalok, az a hír járta, hogy nehéz volt az énekesnővel együtt dolgozni, mert bár nem ő írta a dalokat, de erősen beleszólt, hogy milyenek legyenek a dalok, ugyanis az volt a célja, hogy már az első lemezével nagy hatást keltsen. Talán ennek is köszönhető a nem várt siker? A '90-es évek első felében még egy anime kislemezzel is nehéz volt bekerülni az Oricon Top 100-ba, OVA dalának kislemezéből meg egyenesen lehetetlenség, Masami mégis megcsinálta. A dal az OVA Tekkaman Blade II opening dala, annak rövidített változata pedig "átváltozó dal" volt az animében. Maga a dal egy könnyed szerelmes nóta, zeneileg szerintem mégha egyszerű is lett, nagyon jó.

Let's return to the beginnings. When the songs were made for the first album, there was rumor that it was hard to work together with the singer, because even tought she wasn't the one who wrote the songs, she strongly affected how the songs will end up, because her goal was to make a big impact with the first record. Maybe this was the cause of the unexpected success? At the first half of '90s it was hard to get in to the Oricon top 100 even with an anime single, but with a single made of an OVA's opening it was nearly impossible, still Masami did it. The song was the OVA of Tekkaman Blade II's opening, and the shorter version of it was the "transformation" song in the anime. The song itself was light and romantic, but even it was musically simple, yet it was really great.

https://www.youtube.com/watch?v=PG6YlqCD0bg

2010. október 20., szerda

Okui Masami egy képregényben

Van egy amerikai képregény, melyben sok utalás van dolgokra, például van benne Mario játék, és ki tudja mi alapon választották ki az énekesek közül Okui Masamit. O_O A Scott Pilgrimről beszélek. A 3. kötet 33. oldalában szerepel. A jobb-felső sarokban látható. A kép az only one, No. 1 kislemez hátsó borítóján látható eredetileg, és valahogy bekerülhetett a képregénybe is. Bár engem inkább annak mikéntje érdekel, hogy miért pont ő került be, hiszen ő annyira nem ismert. Végül is mindegy, örömömre szolgál, hogy több helyen is szerepel. ^^

Top 50 Masami Okui #47

TRUST

Négy év után énekelt ismét openinget Okui Masami. Ekkor kezdett el igazán ráállni az ecchi (enyhe szexualitást tartalmazó) animékre, és a dal vidám hangulata is rásegített arra, hogy sikeres legyen a kislemez, ugyanis 2002-től számítva, ez a legsikeresebb kiadványa. A dal a Kore ga Watashi no Goushujin-sama (He is my Master) anime openingje, kicsit kommersz, talán ennek is köszönhetően lett sikeres. Csak azt nem gondolta senki, hogy egy nagyon komoly hangulatú albumot vezet elő.

After four years Masami was singing an opening song again. At this time she began to sing songs to ecchi (mild sexuality containing) animes, and the song's lively atmosphere helped the single to be successful, namely this is her most successful release counting from 2002. The song is the opening theme of Kore ga Watashi no Goushujin-sama (He is my Master) anime, a little bit commerce, maybe thanks to that it became successful. But nobody knows that, it demostrates a very serious album.

https://www.youtube.com/watch?v=7sXeHFNBFNU

2010. október 19., kedd

Top 50 Masami Okui #48

A megnövekedett érdeklődésnek eleget téve angolul is megírom a dalhoz tartozó gondolataimat. (Úgysem ártana gyakorolni az angolt, mert tervezek ismét megpróbálkozni a nyelvvizsgával)

Melted Snow

Viszontagságos évben jelenik meg a kislemez, hiszem ez volt az az év, amikor betegen is fellépett Makkun az Animelo Summer Live-on, de nem hagyja cserben a rajongóit. Ennek persze nagy ára volt: Ugyanis 2008. november 5-én nemcsak kislemezt tervezett megjelentetni az énekesnő, hanem a soron következő stúdióalbumát, ám betegsége miatt nem tudott dolgozni, így annak megjelenése 4 hónapot késett. A kislemezre nagyon megérte várni, nagyon szép dal, egyetlen hátránya, hogy a vonós hangzást szintetizátorral helyettesítik, sokkal nagyobb hatású lehetett volna a dal eredeti hangszereléssel. A szöveg impresszionista téli tájról mesél, mit érez a szív, amikor karácsony közeledtével a hóesésben sétálunk? Nagyon szép dal, tényleg karácsonyi hangulata van.

The single was released in a stormy and stressed time, namely in that year Makkun was singing while being ill at the Animelo Summer Live. Though she didn’t let her fans down, but she payed a big price: she wanted to release a new studio album on 5th November 2008 near its single, but her sickness delayed the release of the album by 4 months.
However it was worth to wait for the single, the song became very nice. The only one problem is that the string instrument was substituted by a synthesizer. The song would have been a lot better with the original instrument.
The lyrics is about an impressionist winter landscape and about what the heart feels while we are walking outside when its snowing and with the Christmas approaching.
A very nice song with a real Christmas atmosphere.

https://www.youtube.com/watch?v=QzRyqgMkeEk

2010. október 18., hétfő

Top 50 Masami Okui #49

KAKERA

- Megmutatom, mit adok másoknak! - Szólt Masami, és lemezre vette azokat a dalokat, melyeket másoknak írt. És kezünkbe vehettük a Self Satisfaction albumot. Ezt a dalt Sakura Nogawa énekelte fel eredetileg, aki a Ray the Animation animében a főszereplő, Ray hangját adta, a dal az ő character songja. Az újkori animék közül a Ray the Animation az énekesnő kedvence, az OST CD-ken hallgatszik, hogy nagyon sokat dolgozott a dalokon, ennek egyik ékes példája a KAKERA dal, bár a dalok igazi értéke akkor jön le, ha megnézzük az animét, ajánlom mindenkinek, nagyon jó lett. Maga a dal is jó lett:

https://www.youtube.com/watch?v=q2OhGMdvJx8

2010. október 17., vasárnap

Látogató számláló

free counters

Magyar tehetségkutató műsorok

Miután most itt vagyok Békéscsabán szinte az egész családdal, ezért kötelező program a Megasztár és az X-faktor általam is történő megtekintése. Hát nekem nagyon nem jöttek be, hogy így elsőre őszintén véleményezzek.

Itt Magyarországon a tehetségkutató műsoroknak már régesrég nem az a céljuk, hogy igazi énekeseket fedezzenek fel, az egész szemmel láthatóan már csak a show miatt megy. Ebben a nővérem is megerősített, aki látott már egy pár évadot az angol X-faktorból, és ő is azt mondta, hogy ott még számít az, hogy ki milyen énekes. Mutatott egy pár videót a műsor hivatalos YouTube csatornáján és bár nem az én stílusom az ének, de tényleg elmondható róluk, hogy jól tudnak énekelni. Itt lett híres Susan Boyle is. A fülem nyugtatása végett hallgattam egy kis Suarát miután szabadultam, hát nagyon jól esett. De annyira látszik, hogy az egész csak a felhajtás miatt megy. Az biztos, hogy több adást nem fogok nézni, ha nem leszek rákényszerítve.

Top 50 Masami Okui #50

Hát akkor lássunk neki. A maga nemében korszakalkotó dalt került fel éppencsak erre a listára, de mindenképp helyet akartam neki adni, mert nagyon szeretem ezt a számot. Azt a számot, mely szerint soha nem az első benyomás a fontos:

SECOND IMPACT

A dal kislemeze 2003. novemberében jelent meg, ez vezette fel azt az új stílust melyet a mai napig művel. Zeneileg talán annyira nem nagy szám a dal, de én mindig úgy voltam vele, hogy a zene csak egy nagyon jó pont, ha kvázi művészi, de én igazából akkor tudok megszeretni egy dalt, ha hangulatos. Ez ebben a dalban megvan. A szöveg is nagyon érdekes. Korábban írtam arról, hogy Okui Masami nem szereti azokat a sztárokat, melyek botrányaiknak köszönhetően lettek ismertek, hírhedtek, és ebben a dalban arról énekel, hogy soha ne hagyjuk a bulvár média által elcsábítani magunkat, ne higgyük, hogy ezeknek a sztároknak arany életük van. Felhívja a figyelmünket, hogy nézzük meg kicsit jobban a képet. Valóban ilyenek szeretnénk lenni? Aztán persze képbe jön az is, hogy adjuk önmagunkat, és ne akarjuk mások lenni.

https://www.youtube.com/watch?v=NBXCTT6iRPU

2010. október 16., szombat

Okui Masami 15 éve

Idén jelent meg 15 éve Okui Masami első nagylemeze, ennek alkalmából úgy érzem, hogy nekem, mint rajongóként illő megemlékezni erről a 15 évről. Hiszen aki jobban ismeri az énekesnő pályafutását, az talán elmondja róla, hogy ha valaki, akkor ő megérdemelte volna, hogy az Oricon chart élére kerüljön. Persze Japánban is - annak ellenére, hogy teret adnak a tehetséges egyéniségeknek - ugyanúgy a kiadók szabják meg, hogy mi kerülhet a toplista csúcsára. Persze ez nem azt jelenti, hogy senki nem érdemelte meg, aki felkerült az 1. helyre, de némileg másképp festene a lista, ha a tehetség lenne az etalon.

Talán maga Okui Masami az, aki nem vágyott oda, mert talán ő maga is látta, hogy mivel jár az, ha valaki az első helyre felkerült. Ő nagyon boldog volt azzal, hogy van egy maroknyi ember, aki szereti a zenéjét, fantasztikus emberekkel barátkozott meg a szakmában, és nem utolsó sorban ő a japán munkamorál élő példája. Amellett, hogy az elmúlt 15 évben 221 dala jelent meg összesen 25 albumot (beleértve az élő- válogatás, feldolgozás, és Tribute albumokat is), 45 kislemezt, 13 DVD-t jelentetett meg, megannyi énekes-zenésztársának írt zenét, vokálozott alattuk, hangszerelte, megszervezte az Animelo Summer Live-ot, ahova, ha kell betegen is fellépett, hogy ne hagyja cserben a rajongóit. És itt van 42 évesen és még mindig fáradhatatlan. Úgy tűnik teljesen alárendelte magát a zenélésnek, hisz élettársa sincs.

És szeretnék saját erőmből még nagyobb ismerettséget adni az énekesnőnek, méghozzá úgy, hogy top listát csinálok a dalokból. Tanakodtam azon, hogy milyen legyen a lista, arra jutottam magamban, hogy talán egy Top 50-es lista lenne az, amelyik szinte az összes dala benne lenne, melyet nagyon szeretek. Holnaptól naponta egyet-egyet nyilvánosságra hoznék, és ha ebben az ütemben haladunk, akkor kb. december elejére érnénk az 1. helyezett dalra. YouTube videókat is teszek ki a dalokról, remélem, ezáltal segítek abban, hogy jobban megismerjék az énekesnőt.

2010. október 15., péntek

Újra Békéscsabán

Rég voltam már itt, jó érzés egy kicsit hazajönni, bár nekem már az a furcsa, ha itt vagyok. :D Nővérem tegnap jött haza Angliából, és megbeszéltük, hogy mivel úgyis most kezdődik az őszi szünetem, ezért én is hazajövök.

Miután összekészülődtem, és elindultam, anyám akkor telefonál rám, hogy a laptop mellé vigyem a mobilinternetet... -_- Úgyhogy visszafordultam érte, csak pont úgy számoltam, hogy akkor érek a repülőtérre pontosan. Nem gond, legalább egy kicsit késni fogok. Tehát visszamentem, majd fel a hármas metróra Kőbánya-Kispestig, onnan a 200E busszal a Ferihegy 1-es termináljára. A repülőtéren egy kisebb csomaggal olyan érzésem volt, mintha én utaznék. ^^'  De vicces volt, mert pont akkor érkeztem meg, amikor a Manchesteri gép utasai jöttek ki Ferihegyre. Így azonnal találkoztam a nővéremmel. Nagyon aranyos a kisfia. ^_^ Egy olyan 45 percet várni kellett az unokatestvéremre, aki kocsival hazavitt minket.

Megjött, beszálltunk a kocsiba, olyan 2 óra 45 perc volt az út Békéscsabáig. Meg merem kockáztatni, hogy még soha nem jártam Magyarországon autópályán, csak kint Angliában. De valahány településre megérkeztünk, mindenhol már-már gyermeki lelkesedéssel néztem szét, mint aki felfedezi maga körül a világot. ^^' Alsónémedi, Inárcs, Dabas, Örkény, Lajosmizse, Kecskemét, Cserkeszőlő, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kardos, Kondoros, és végül Békéscsaba. Egyszer álltunk meg, Kecskemét után egy benzinkútnál. Mert amikor vonattal járok ugye, akkor nem ezeken a településeken haladok át, és pl. Kecskeméten még nem voltam soha, nekem újdonság volt. De élveztem az autóutat.

És most itthon vagyok. Tukinak valami boszorkányos megérzései lehettek az ételajánlós kommenttel, mert anyám pont azzal várt haza. ^^' Jól esett, és pont ahogy írta azon gondolkodtam el, hogy miért nem tanulok meg olyat csinálni? Csak nekem még így hússal soha nem volt dolgom, fogalmam sincs, hogy mit kell vele csinálni. Mert én remekül megélek ezekkel a 99 forintos vietnami ramenekkel, tényleg egyik finomabb, mint a másik (sőt egyik-másik annyira erős, hogy néha tüsszentek tőlük. ^^'), csak hát így jó lenne néha olyat is enni, aminek tápértéke is van.

Kaptam Nintendós újságot a nővéremtől. Megmondom őszintén, nagyon vártam ezt a számot, mert Mario-özön van benne a 25. születésnap okán. És láttam a honlapon, hogy Mariós matricás albumot adnak mellé ajándékba, meg 4 részletben a matricákat mellé. Ebben a számban volt az első részlet (a honlap alatt található linken meg lehet nézni képen, hogy mik vannak), az elkövetkezendő három számban lesz a többi három. Gondoltam rá, hogy bescannelem a matricás album oldalait, nagyon jól bemutatja Mario történetét, ha lesz rá igény, megcsinálom, ha visszamegyek Pestre.

2010. október 14., csütörtök

Főben járó bűn

Nincs annál rosszabb, mint amikor az ember arra kényszerül, amit soha nem tenne meg, de anyagiak híján mégis... Ha nem akar éhen halni. Szegény Mystrát már sajnáltam, de ahogy leírja a blogjában, hogy mit tettem, egyszerűen sírtam a nevetéstől. De ezért nem vagyok én sem feddhetetlen a mai helyzet miatt. Különben most úgy állnak a dolgok, hogy hellyel-közzel megbeszéltük, megenyhültem, és most azt mondom, hogy csak akkor megyek el, ha az a bizonyos eset bekövetkezne.

2010. október 12., kedd

A közeljövő...

Nem nagyon történnek pozitív dolgok manapság, sajnos nagyon úgy tűnik, hogy kereshetek új albérletet... Nagyon nem örülök annak, hogy nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogy szerettem volna, és bizonyos okok miatt az alkalmazkodás intézménye sem működik. Most itt nem akarom megírni, hogy mik történtek, de nekem is nagyon rossz, hogy így alakult, és bárki, akinek részletesen elmeséltem, hogy mi történt, egyértelműen azt mondták, hogy ez már az a pont, amikor legjobb elmenni. Mondjuk lenne egy jobb megoldás, Dakinak tegnap felvetettem az ötletet, szerinte teljes mértékig járható út, és szerintünk ez sokaknak jó lenne. Ezt még nem írom ki, majd, ha úgy alakul, hogy megvalósul.

Mindenesetre, ha Kazuko annyira akar, akkor pakolhat, és költözhet ide.

2010. október 11., hétfő

Conos megasztárképző

Ahogy a 2010. októberi Mondo magazin beharangozójában lehet olvasni. Már igencsak megérett a conok karaoke részlege arra, hogy nagyobb hírverést kapjon! Engem az lepett meg mindig, hogy az AnimeCon fórumon mindig a második legnépszerűbb témakör volt a karaoke, ugyanakkor nem ez tükröződik a conos visszaemlékezésekből, blogpostokból. Kicsit furcsálltam, de örülök, hogy Amina ennek véget vet. ^^ Nagyon jó kis 1 oldalas bemutatócikket írt a karaokéról, az egész történetéről, és kapunk egy pár hasznos tanácsot. Egy pár mondatot meg is mosolyogtam. Amina beszélt nekem arról, hogy ír a Mondóba egy karaokés cikket, és ha jól emlékszem, ezzel egy sorozatot indít el? Nem lenne rossz dolog.

Meg voltam lepve, az Europarkból kiérve összefutottam Dakival. Épp forgalomban volt vezetni (most szerzi a jogosítványát), amikor kiszállt a Határ útnál. Megmutattam neki a Mondós karaoke cikket, az volt az első dolga, hogy a képek között megkeresse magát Lam'O-val. ^^' De tetszett neki. Úgy tűnik, áll még az ajánlat, hogy meghívtak engem a Nyugati mellett levő Wasabi étterembe. Mondta, hogy ilyen "All you can eat"-féle szolgáltatás van, nem lenne rossz. Bár most néztem meg a honlapjukon az árakat, végülis egy alkalomra miért is ne? A legdrágább 5490 forint, legjobb lesz erre felkészülni, pláne ha nincs benne a korlátlan italfogyasztás... De egyszer simán lehet egy ilyen, úgyis valahányszor elmegyek egy ilyen étterem mellett, többször elképzeltem, milyen ételek vannak ott, biztos nagyon jó lesz. A metrónál a Nagyvárad térnél szállt ő le, én meg továbbmentem egészen a Gyöngyösi utcáig.

Különben azért mentem el az Europarkba, mert kijött a Líra könyvesboltban összesen a 10.000 forintos vásárlás, és kaptam egy törzsvásárlói kártyát, mellyel 7% kedvezménnyel vásárolhatok a Líra könyvesboltokban. Lehet, hogy nem hangzik olyan soknak, de ha már van ilyenre lehetőség, akkor miért ne?

Kínai cég magyar nyelvű tájákoztatója

Nemrég a Bumerángban olvasta fel Márta néni ezt az írást, egy hallgató küldte be neki. Amikor felolvasta, könnyesre röhögtem a szemem rajta. Most megtaláltam az interneten írottan is, mindenképp közzé akarom tenni, mert ezt mindenkinek látnia kell!

„Köszöni a miénk cég hogy ön választja miénk által gyártódott fogamzódás gátlásos pirula.

Kérni hogy nagyon fontos ez a tájékoztató hogy Ön elolvasni és utasítások fenntartani. Nem fenntartja miénk cég nem tart felelősség de más esetben nem tart felelősség fenn szintén.

Pirula rendszerben nyelése naponként este vagy reggel meggátolódik hogy Ön belees a teherbe. Ha nem rendszerben nyelés, előfordulása Ön belees a teherbe növekedett valószínűséggel bír. A pirula evése vízet követéssel valósul meg, úgy jó. Pirulát megharapni nem kell, a maga teljességében nyelendő bele Önnek szervezetében.

Nem használ hashajtó rossz mert Ön teherbe lehet beleesve ha felszívódás előtti hasmegy.

Nem hány magatol, nem jó. Teherbe beleeshet ha hány magának ujjától. Van étel gátolja pirula effektus. Nem eszi ilyen etel pirula nyelésének előtte és után 2 óra minimum.

Beveszese pirulanak harom hetet egyszerre rendszeres, utana követőt vár, hogy Ön vére folyása kezdődik. Ez általánosságot megvéve egy hét.

Egy nap vére folyása követőt pirula ismét nyeldes. Összes idő négy hét ami menzesz ciklus és Ön nyeldes pirula három hét és nem nyeldes egy hét. Ha kihagy pirula nyelése nem csinál szexuális dolog egy hét.

Egyéb eshetőség Ön belees a teherbe. Ha kihagy kettő pirula nyelése nem csinál szexuális dolog következő ciklus kezdete egy hét után való.

Mellékes effektusokkal van: Ön elhány magát, első esetnél kivérezi magát nem megfelelő időpontnál (dátum), feje szédül, hasa fáj, érének dagadása, fájás Ön testének változatos pontokjai, extreme lehetségesség szőrszálnövekedés Ön testének helyein Önnek kényes és esztétitikátalan.

Fontos! Nem nyeldesi pirula annak esete alkalmával hogy Ön korábban beleesett a teherbe és teher állapot azóta fennáll Önnek!

Nem nyeldesi pirula annak esete fennforog hogy Ön hím: kizárólagos csak nőstény nyeldes pirula.

Nem nyeldesi pirula amikor Önnek mája elégtelen vagy Önnek szíve ritmusosan zavart.

Egyéb mellékes effektusokért és kockázat mértékekért kérdeződjön Önnek orvos vagy gyógyszert készítő szakember.

Reméljük jól használ. Köszönünk Önnen bizalom neki miénk cégnek, hogy miénk terméket Ön nyeli.”

A cikk eredetiben itt található meg: http://www.naplo.org/index.php?p=hir&modul=bulvar&hir=813

Super Mario All-Stars ára

A Game Parkban 8.900 forint lesz a Wiire megjelenő Super Mario All-Stars

http://www.gamepark.hu/nintendo-wii/el-rendelhet-super-mario-allstars-25th-anniversary-edition-wii

Csalódás, olcsóbbra számítottam...

2010. október 10., vasárnap

Karaoke fájlok

Korábban írtam egy blogpostban egy listát arról, hogy mely karaoke fájlokat csináltam, és azokat a link alatt elérhetővé tettem. A lista folyamatosan fog bővülni, ahogy csinálom az újabb kfn-eket, tehát akit érdekel, érdemes visszatérni.

2010. október 9., szombat

Gamer Suara

Néha megmosolygom, hogy egy-egy ismert ember is szokott játszani. ^^ Mindig látogatom a japán énekesek oldalait, hogy na, mikor jelentetnek már meg új kiadványt. Pláne Suara honlapját, mert utoljára egy kislemezt jelentetett meg 2009. október 28-án. Igaz, hogy kijött idén egy koncertalbum, és az Amane Uta mini-album újrakiadott változata, de az sovány vigasz.

Nagyon szeretem, hogy japán hírességek blogot írnak (úgy tudom, hogy ez a világ többi táján annyira nem bevált gyakorlat), ezzel is emberközelivé teszik magukat, és az egész énekesi karrierjüket. Suara blogjában arra voltam kíváncsi, hogy 2007-ben körülbelül mikor vágathatta le a haját. Azt láttam az Ichibanboshi kislemezén, mely 2007. február 28-án jelent meg, hogy akkor még hosszú haja volt, de nem sokáig maradt meg, ugyanis márciusban már rövidebb hajjal mutatt magát a blogjában.

És furcsamód itt találtam képeket róla konzolok közegében.

2007. január 26-án arról írt, hogy amikor főzni támad kedve, de unja a sablonos recepteket, akkor mindig előkapja a Nintendo DS-ét, és az egyik programból (melynek egyike miatt ezen időkben sokan átkozták a Nintendót, hogy mi az, hogy ilyen programjukkal sikeres a cég), néz ki érdekes recepteket, és az eredmény elmondások szerint sokkal jobb. No azért remélem, a többi Nintendo játék sem áll tőle messze. ^^

Az eredeti blogpost itt olvasható:

http://www.fixrecords.com/suara/diary/2007/01/

2007. február 15-én a FIX records cég elnöke mindenkinek ajándékozott egy PS3-at, így Suara is kapott egyet. Én is szeretnék egy olyan cégnél dolgozni, ahol csak úgy ajándékoznak egy PS3-at... Hallomásból tudja az énekesnő, hogy a PS2 használata gyerekjáték, de neki abban sincs gyakorlata, de mi majd meglátjuk mennyire nem tud játszani. Jó dolog az önbizalom. Aztán közli velünk, hogy ha más nem, annak örül, hogy lehet Blu-Ray discet, DVD-t nézni, meg SACD-t hallgatni (legalább van hol hallgatnia az általa kiadott SACD-ket). Végül azt mondja a saját konzoljának, hogy szeretné egy kicsit használni. Aranyos. ^^

Az eredeti blogpost itt olvasható:

http://www.fixrecords.com/suara/diary/2007/02/

Mindegyik kép Suara hivatalos weboldaláról származik!

http://www.fixrecords.com/suara

A PS3-as szöveg fordításáért köszönet bagszinak. ^^

2010. október 7., csütörtök

Super Mario All-Stars Európában Wiire is!

Teljesült a vágyam, december 3-án megjelenik a Super Mario 25. születésnpjára kiadott játék Európában is! Nagyon remélem, hogy itt is olcsó lesz, tökre meglepődtem, hogy Japánban milyen jó ára van, kb. 2.500-3.000 jen körül láttam az árát,  holott a szigetországban egy teljes árú játék 6.800 jen. Nagyon remélem, hogy nálunk kb. 7.000 forint lesz, és akkor szerintem befigyel nálam karácsonyra. ^^

És akkor megismétlődik nálam 1993. december 21-e, amikor megkaptam a Super Nintendót Super Mario All-Stars játékkal. Az életem egyk legemlékezetesebb karácsonya, mely 17 év után lehet, hogy ismét reneszánszát fogja élni.

És már kép is van az EU-s játékról:

Tegnap voltam bagszinál, kipróbáltam a Wii Partyt. Azt kell mondjam, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Lehet, hogy igényesebb a Mario Party széria, de a Wii Partyban több a lehetőség. És ma voltunk a WestEndben a Media Marktban, pont tették ki a Wii Party készletet, tökre le voltunk döbbenve: Akárcsak a Wii Playhez is, a Wii Partyhoz is jár Wiimote!!! És 12.990 forint! Ez baromi jó ár, egyszer biztos, hogy megveszem!

2010. október 5., kedd

KOKIA Budapesten

A Facebookon mutatták a linket, KOKIA tett ki képeket a budapesti látogatásáról:

http://www.kokia.com/blog/

Nagyon aranyos volt, látszik, hogy tetszett neki a magyar főváros. ^^

2010. október 4., hétfő

Szójaszósz-kóstoló

Még nyáron kerestem arra megoldást, hogy mivel pótoljam a Nissin Yakisoba Deluxe japán sült tésztát, mert még most sem nagyon engedhetem meg magamnak, és ha többet szeretnék venni egyszerre, márpedig nem lenne rossz raktározni, csak a blokkon szereplő összeget kicsit megugrasztotta.

Erre jutott eszembe még akkor, hogy ott van a Sárkány Center, annak bejáratánál van egy bolt, ahol ázsiai élelmiszereket is lehet kapni. Nem tudom megjegyezni a nevét, mert vietnami neve van, amit a mai napig képtelen vagyok megjegyezni. Ott szétnéztem, és láttam, hogy külön meg lehet venni az alapanyagokat is, tehát tészta, szójaszósz, stb. Örültem, mert így azért olcsóbban jöttem ki. Eleinte a legolcsóbb szójaszószt vettem (veszem ma is), mely Chin-Su nevet kapta. Vietnamban készült, gondoltam, rossz nem lehet. Nem is volt, kifejezetten ízlett, még akkor is, ha a tésztát nemigen színezi meg, az legyen a legnagyobb baja. Ízlik a normál ízesítése, és a chilis is. Különben 330 forint az ára.

Amikor Mystrával egy albérletbe költöztünk (próbálom kerülni az "összeköltözni" igét, hisz mégsem vagyunk egy pár) mutattam neki, hogy én milyet használok, ő eléggé fintorogva nézte, hogy hát nincs erős színe. Később hozott egyet abból, amit ő szeret, láttam, hogy igencsak jó színe van. Pearl River Bridge szójaszósz a neve, és Kínában készült. És ma szántam rá magam arra, hogy megkóstoljam. Azt már láttam, hogy sokat tettem rá, de reméltem, hogy nem lesz rossz hatással az ízére. Pedig de... Olyan kellemetlenül keserű utóízt hagyott maga után, hogy nem bírtam megenni a tésztát, kénytelen voltam kidobni (pedig nem szeretek ételt kidobni). Aztán rákerestem a neten, hogy kell ilyen pirított tésztát csinálni, amiket a kínai éttermekben is lehet kapni, láttam, hogy azért egy kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy én szoktam csinálni. Lehet, hogy ha rendesen zöldséggel csinálnám, pirítva, meg minden, akkor jó íze lenne, de én még így komolyabban soha nem főztem.

Zenekvíz eredménye

Iszonyatosan megörültem, amikor megláttam, hogy a csoportosan 3. helyezettek lettünk a zenekvízben. Bejött az, amit Duongnak mondtam, hogy ő elég sok animét néz, és elég soknak ismeri a zenéjét, viszont én meg elég sokat ismerek azokból, amiket ő nem ismer, köszönhetően az Anison-mániámnak, így sikerült összedolgozni. Meg az ikrek is elég sokat segítettek, igaz még az elején csatlakozott hozzánk az ikerpár másik fele, de ő csak azzal "segített", hogy szivatott minket, hogy "jaj ezt tudom!" Én meg odafordulok hozzá, hogy mi ez, és csak nevet... Én is meg vagyok hatva a segítségétől. ^^'

Amikor volt a rapid rész, akkor volt a 11. számnál  lehetőségek közül a Shoujo Kakumei Utena is, imádkoztam, hogy az legyen. Elég volt az első hangszernek megszólalni, már kiabáltam, hogy OKUI MASAMI! :D Duong csendre int, de én mondtam neki, hogy Okui Masami az énekesnő, nem az anime címe. A többi viszonylag jól ment, a movie az kevés embernek ment, a game-nél meg valóban örültem a Zelda TP zenének. ^^

Örültem, hogy ilyen jók lettünk, bár kicsit el voltam tájolva, amikor először láttam az eredményt, mert csak annyit láttam, hogy az első helyezettnek van 62 pontja, de az 56 pontosat nem vettem észre. Nekünk 54 pontunk lett, így egy darabig azt hittem, hogy másodikok vagyunk. Szerintem rágyúrok a következő zenekvízre, és amikor Tuki kiadja a következő listát, hogy mely animékból várhatók zenét, szemezgetek majd belőlük, bár olyan hatalmas a lista, hogy képtelenség mindegyikre felkészülni, de az ismeret bővítése nem árt.

Tuki blogjára reagálva, valóban eléggé hideg volt, fáztam is szombat reggel, de megérte, mert nagyon jó volt a hangulat. ^^ De a tavaszi conig túl sok idő van, remélem addig is lesz még 1-2 esemény, ahol összegyűlhet a társaság. Különben tényleg nekem sokszor elég csak az első másodperceket meghallgatni, én már abból körülbelülre meg tudom mondani, hogy tetszik-e az adott szám, vagy nem. De tényleg nagyon tetszik a Lambada Ranma, Megumi Hayashibara már az elején megcsillogtatta a tehetségét. ^^

A con hatására még a Girls Dead Monster zenére kaptam rá nagyon. Nem nagyon hallgattam őket, csak elkönyveltem őket nagyon tehetségesnek, de így, hogy egy páran énekelték, és milyen jól, ez meghozta a kedvemet, és most még jobban megszerettem őket. A kedvenc dalom a Keep the Beats! albumról a Run With Wolves dal. Meg vagyok lepve egyébként, hogy Japánban is milyen népszerűek. Lám, ott is van tere az igényes animének, és a zenének. Remélem valamennyi GirlDeMo kiadvány átlépi a 100.000-es eladást. ^^ És akkor aranylemez lesz Japánban. Új kiadványról meg nincs hír, úgyhogy sanszos, hogy csak az anime erejéig létezett a csapat, bár ha lesz folytatása az animének (nem tudom, hogy a 13. rész után mennyire van befejezve a történet), akkor lehetséges, hogy lesz folytatás.

2010. október 3., vasárnap

MondoCon 2010 vasárnap

Reggel lemegyek, megkérdezem Lam'O-t, hogy mi történt a versennyel, mi lett az eredmény, de talán nem kellett volna? Kicsit mérges lett, meg hallottam, hogy nagyon sokan panaszkodtak az első helyezettre. De legalább nem hiába, mert láttam a fórumon, hogy komoly változtatások lesznek a következő karaoke versenyeken. Én leginkább ezt a gyors-lassú számválasztást mosolyogtam meg, mert pont a verseny alatt beszéltük Duonggal, hogy nem lehet ugyanúgy énekelni egy lassú és egy gyors számot is. Erre mindenképp nagyon jó megoldást talált ki a zsűri. Nekem is azzal volt a legfőbb problémám, hogy bevették az 1. helyezettet (legalábbis most ez nagy baj volt) zsűritagnak, ezt eltörlik. Meg sok apróság, akit érdekel, nézze meg a fórumban, a 2010 MondoCon, Hungexpo témakör megbeszélendő dolgok topicjában vannak, ott lapozza fel a 18. oldalt. De viszont, ha tényleg igaz az, hogy elvileg azért nem Lam'O és Daki lettek az elsők, mert akkor hogy osszák meg a kupát... Ez Lacinak nagyon rosszul esett. És nem a kupának a hiánya fáj neki, ez tény, hanem, maga a cím, hogy egy jó dallal elsők lettek volna. Szerintem azon vesztek volna össze a legkevésbé, hogy kinél legyen a kupa.

Tehát ez volt reggel. Olyan fél 9 fele indultunk el, elmentünk a 151-es buszhoz, azzal elmentünk egész Kőbánya alsóig, ott a hármas villamosnál találkoztunk Dakival, és négyesben sétáltunk volna el a conra, de Lam'O és Duong egy kínai étterem mellett jutott eszükbe, hogy éhesek. Addig Dakival előrementünk, és vele beszélgettünk a versenyről. Azon meglepődtem, hogy megkérdeztem, hogy hányadiknak látott, erre mondja a 7-10 helyezett körül. Aztán később kiderült, hogy 17. lettem... Érdekesen szedte szét a számot. ^^' Amikor ott voltunk a Hungexpónál, felhívott Leea, hogy hol vagyunk, mindjárt ő is odaér. Kicsivel később meg is érkezett. Tegnap a KOKIA beszélgetés alatt a Leea mellett ülő két lánynak nem kellettek már a 2 napos con jegyei, ezért felajánlotta Duongnak, a másik meg Lam'O-hoz ment. Amikor megjöttek ők is, szépen kifizették, és bejutottak. Amikor bent voltunk, szembetalált minket a "Yaoi-vonat", Leea már gondolatban keresett valamit, amivel leüthetné őket. Segítettünk volna neki. De mi volt a durva? Egy másik Yaoi csapat buborékokat fújt, és a Yaois táblájukkal "találták el" a buborékokat. Van olyan, hogy az intelligencia szintet egy kézen is meg tudnánk számolni... Szerencsére gyorsan bejutottunk, ismét rohantunk a karaoke terembe. Lam'O látta, hogy már fél emelettel feljebb vagyok, megpróbált felmászni, de nem sikerült. ^^' Felmentem, elkértem Tukitól az eredményeket, de azt mondta, hogy nincs itt. Látszik, hogy nem büszke az eredményre, mondtam is neki, hogy egy páran beszéltük, hogy kéne egy ún. alternatív eredményt összeállítani, ahol nem vesszük figyelembe Lyraevi pontozását, akkor mi lenne a vége. Sok karaokésnak kiverte a biztosítékot a végeredmény, a legerélyesebb Neela volt, köszönet neki, hogy kiállt értünk. ^^

Most csak egy dalt énekeltem: Suara: Friends, jó volt énekelni. Utána Nighttal beszéltem négyszemközt. Nem győzök köszönetet mondani, azoknak, akik segítettek, hogy a legjobb döntést hozzam meg. Amina, bagszi, Necrokid, Neela, Night, egy életre az adósotok vagyok. ^^ És végül hiába éreztem azt, hogy háborúba indulok, nem történt semmi. És ez így a legjobb. Aztán én még nézelődtem, a konzolrészeg most is lehengerlő volt. Volt Super Nintendo is! Super Mario World volt benne, két lány játszott vele, az egyik elakadt a Yoshi's Island 3. pályáján, segítettem neki. Arra nem jött rá, hogy fel tudja venni az Y-gomb nyomva tartásával a tekiket, megoldottam neki.

Aztán még sokat beszélgettünk a karaoke teremben Lam'O-val és Dakival, majd később Tukival kiegészülve, megbeszéltük, hogy képzelték el a későbbi versenyeket. Jól hangzanak az ötletek. Nemsokára eljött a 13:30, amikor zenekvíz volt. Ez az első alkalom, hogy én is részt vettem. Hárman voltunk, és az ASC PROJECT nevet találtam ki, melyet Karasz Attila, Long Vu Duong és Nguyen Bao Loc alkotott. (Ezt Tukinak írtam, ha esetleg nem tudná elolvasni a neveket. ^^') A zenekvíz vége után már sokan mentünk haza. Mi még előtte szétnéztünk az árusok között a 25-ös csarnokban, Lam'O-ék vettek egy pár akciós mangát. Aztán mentünk is haza. Én Neeláékkal mentem a 100-as busszal, a Pillangó utcánál egyedül leszálltam, és hazajöttem.

A tegnapi kfn bemutató előadáson megtetszett az a Ranma 1/2 dal, mellyel Tuki mutatta be a karaoke készítés fortélyait, meg is kerestem. Lambada Ranma a címe. Először a DoCo könyvtáramban kerestem, de ott nem volt, majd szétnéztem a Gendou-n. Az oldal szerint Operatic Troupe nevű formáció énekli a dalt. De nagyon tetszik, már vagy 1 órája csak ezt a dalt hallgatom ismételve. ^^

2010. október 2., szombat

MondoCon 2010 szombat

Tehát már igencsak korán reggel indultam el, már 5:30-kor, és olyan 6:30 körülre értem a Hungexpóra, tehát még 2 és fél órám volt ahhoz, hogy egyáltalán átvegyem a jegyet. De legelől álltam, elsők között vettem át a jegyet! Először ALI PROJECT: Zekkoku TEMPEST dalát hallgattam. 2010. szeptember 29-én jelent meg az új albumuk, Han Shinnihon Shugi címet kapta. Ennek az első dala a Zekkoku TEMPEST, nagyon tetszik. Nagyon jó érzést kelt bennem a dal. Ezután kinyomtam egy 30 körös Mario Party DS meccset, utolsó lettem. -_- Ezután beraktam Okui Masami: Self Satisfaction CD-t, közben megjött Night és Neela. Nagyon jó volt ismét személyesen találkozni Nighttal, és Neelával először jelenlegi rangjában. Aztán csatlakozott hozzánk Mystra és Tsuki. Együtt vártuk, hogy megkaphassuk a jegyet. Hozta Neela a japán cserediák lányát is, Manát, annyira, de annyira aranyos lány! Nagyon megszerettem, natgyon szeretem az ilyen lányokat, annyira aranyosan fejezi ki magát. ^^ És még sok jót tudnék beszélni róla. De mekgaptuk a jegyet, Mana feltette a kezemre, utána kettesben maradtunk, mutattam neki egy pár japán CD-t, szegényke annyira pironkodott, hogy nem ismeri Suarát és Okui Masamit. Mondom neki, hogy nem gond, de hallgassa meg őket, mert nagyon jó zene. Megígérte, hogy megismeri őt. ^^ Istenem a japánok! Esküszöm, imádom őket! Mentünk tovább, már nagyon vártuk, hogy bejuthassunk. Addig Neelával poénkodtunk mindenféle hülyeségen. ^^ Végre bejutottunk! ^^ Nem mentünk, rohantunk fel a karaoke terembe. Nagyon örültek nekünk a többiek.

Próba után én voltam az első, aki énekelt. A White Album: Akai Ito dalát adtam elő. Esküszöm itt mindenki előtt, hogy SOHA ennyire nem élveztem egy dal eléneklését, mint ennek! Nagyon boldog voltam, ez lett a legjobb karaokés élménye. Előtte még láttam, hogy megjöttek Lam'O-ék, odamentem Duonghoz, beszélgettünk. Ma ismét nagyon sokat voltunk együtt. Beszélgettünk, együtt elmentünk a 25-ös csarnokba, megnéztük az árusokat, közben találkoztunk a vietnami ikerpár egyik tagjával. Összefutottam egy vele nagyon hasonló sráccal a hármas villamoson, és egyeztettük, hogy az ő volt. Tehát megnéztük az árusokat, voltak jó cuccok, bár a MAT-os con japán Nintendo-árusát nem veri semelyik, de a MondoCon... Hát szögezzük le most: sokkal-sokkal jobb volt, mint a MAT-os con, bár lehet ebben meglepetés? Egyszerűen laposra vett verve a 2 héttel ezelőtti con. Persze, lehet rámondani a MangaFanra, hogy mennyire a pénz miatt csinálja a cont, de addig, amíg KAPUNK cserébe valamit, addig ez engem hol érdekeljen? Mert szerintem sehol. Igazából a konzolokat kerestük. Kimentünk, megláttuk, hogy ott vannak PlayStation move reklámot, csak az lehet. És igen! Egy KOMPLETT ÉPÜLET a konzoloknak!!! Teljesen el voltam képedve! Volt 4 db Wii, kb. 20 db. PS3, és 3-4 db. X360. A 4 db. Wiin ment a New Super Mario Bros. Wii, Mario Kart Wii, Super Mario Galaxy 2, és a Just Dance. Duonggal játszottunk egy menetet, aztán mentünk is tovább, vissza a karaoke terembe.

Night odaadta a Hell energiaitalt, amit ígért, mert fogadtuk őt. Esküszöm, kis híján lábat csókoltam neki örömömben, nagyon ki voltam dőlve, és kellett. Mondjuk, nem tudom milyen állapotba hozza a szívemet, de megittam. Amikor Night nem volt ott, odamentem Neelához, és köszönetet mondtam neki, hogy segített nekem a héten, és átöleltem. ^^ Visszamentem Duonghoz, lassan felléptem másodjára: Utawarerumono: Musouka dallal. Hát ez nagyon rosszul sikerült, hiába szerettem, és gyakoroltam a dalt. Neela mondta reggel, hogy a szénsavas üdítő elveszi a hangot. Legalábbis a torokben nem valami kellemes dolgot csinál. És ráeszméltem, hogy ittan a Coca Cola Zerót, és lehet, hogy tényleg attól. Tukeinonnak is mutattam, felmutatta, hogy ő csak ásványvizet tart a karaokésoknak. Nagyon meglepett ez a felismerés, esküszöm, nem gondoltam volna, hogy lehetséges, hogy ez az oka... Úgyhogy versenyig nem ittam egy korty kólát sem, és azon voltam, hogy a versenyre kiköhögjem az összes szénsavat, és zavaró tényezőt a torkomból. Közben Duonggal megint mentünk a konzolokhoz. Ott volt egy árválkodó sushi-tál, én meg voltam olyan pofátlan, hogy az egyiket elvettem. ^^' Halas sushi. Egy falatot én ettem, a másikat odaadtam neki. Nem volt rossz, csak ő nem tudja elképzelni, hogy halat és rizst együnk hidegen. Eljött a verseny, én harmadik voltam. Kiderült, hogy annyira sikerült felköhögnöm a szennyeződést, hogy ritka tisztán jöttek ki a hangok. Ja, és Utawarerumono: adamant faith dalt énekeltem. Legalábbis én 1-2 apró hiba ellenére jónak éreztem. Voltak jók a versenyen, az egyik lány, például tisztán énekel, de nem jöttek ki a hangok neki. De sokféle hanggal lehet találkozni egy versenyen.Amikor 11.-ként lement Lam'O és Daki, Duong elment körbenézni, majd 10 perc múlva visszajön, hogy kísérjem el a Burger Kingbe. Elmentünk. Beszélgettünk, közben arra lettem figyelmes, hogy egy pár ember nagyon megnézi a Suarás pólómat. Egyik pillanatban fel is kiáltottam, már nem emlékszem pontosan, hogy mit, de valami ilyesmit: MŰVELŐDJENEK AZ EMBEREK! IDEJE, HOGY LÁSSÁK, HOGY A 21. SZÁZADBAN IS LEHET ZENÉT CSINÁLNI! Tehát bementünk a Burger Kingbe. ^^ Valami fura szendvicset ettünk, nem tudom megmondani, hogy milyen volt, de nem esett jól. Visszamentünk, akkor bevetettem a haditervemet az alvásra, és megkértem, hogy hadd aludhassak náluk, mert rettegek attól, hogy Mystráék ismét banzájt szerveznek otthon. Mondtuk Lam'O-nak is, ő beszélt az anyjukkal, így esett meg, hogy most itt vagyok. Aztán annyira sokáig nem maradtunk, de a KOKIA beszélgetést meghallgattuk. Annyira aranyos lány, megszerettem, szerintem majd meghallgatom egy pár kislemezét komolyabban. Nagyon aranyos, ahogy megnyilvánul, és válaszol, ez már tipikus japán mentalitás. Kawaii stílus. Szegény Leea előttem, és többször is zavartam, hogy mi van, mit beszél? Hiába volt fordítás. Láttam, hogy egyszer a falat kaparta tőlem gondolatban, bocsánat érte. T_T De élveztem hallgatni őt. Próbált beszélni magyarul, nevettünk rajta, mert aranyos volt. ^^ Már nem vártuk meg a karaoke eredményt, mert még hozzám is el kellett menni, át akartam öltözni. Utazunk a kettes metrón, egyszer csak arra eszmélek fel, hogy a Mangafanos táskám nincs nálam. Valahol elhagytam. T_T Visszamentünk a Pillangó utcára, de nem volt ott. Félek, hogy lenyúlták. Utolsó mentsvárként felhívtam Nightot, hogy ha megvan, akkor esetleg... De szerintem nincs már meg. Három mangát vettem:

  • Love.com 3
  • Árnybíró 2
  • Death Note 2

3500 forint volt ez a három együtt, de szerintem azzal a lendülettel semmivé lett... Hát így jártam. Most itt vagyok, de szerintem lassan megyek aludni, mert fáradok. Holnap nehéz nap vár rám.

Eljött a nagy nap!

Hát itt van a MondoCon napja. Szerettem volna kipihentebben menni, de éreztem, hogy Mystráék miatt nem fogok tudni aludni... Illetve hazudok, mert 1 órát aludtam, de pont az volt a rossz, hogy 23:30-kor végre viszonylagos csend lett körülöttük, de 0:30-kor felébredek arra, hogy  konyhában csörömpölnek, és hangosan beszélgetnek. És teljesen kiment az álom a szememből. Gondolatban mondtam nekik egy pár keresetlen szót, de ezzel be is értem. Nem akarok a MondoCon előtt rosszban lenni senkivel. ^^'

Meg ha már így nem tudok aludni, ezt az álmatlanságot fordíthatom hasznomra is. Kigondoltam, hogy már 5 órakor elindulok, hogy ha 6-ra odaérek elsők között legyek. Töltöm fel a Nintendo DSi XL-t, viszek japán CD-ket is, úgyhogy nem fogok unatkozni. ^^ Különben nem ez lesz az első álmatlan conom. 2009-es nyári conra is alvás nélkül mentem, akkor még Békéscsabán laktam, és akkor is úgy döntöttem, hogy a 2.52-es vonattal feljövök Pestre, hogy idejében ott legyek. Olyan 6.30 körülre érkeztem meg a Pecsába. De most mindenki alszik, én is csendben vagyok, hadd aludjanak.

Nagyon különös érzés fogott el. Vagy 2 órán keresztül hallgattam Okui Masami: spirit of the globe (OFF VOCAL VERSION) dalt, és végiggondoltam a történéseket 2009. augusztus 22-től egészen máig, és olyan kellemes érzés fogott el, valami megmagyarázhatatlan. Mintha jó vége lesz az egésznek? Fogalmam nincs. De ez a hétvége ... Olyan érzésem van esküszöm, mintha háborúba indulnék, mert akármi is fog történni, nagy változást fog magával hozni. És nagyon izgulok. De már itt van rajtam a Suarás póló, ezáltal olyan érzésem van, mintha velem lenne, talán vigyáz rám lélekben. ^^ Akármi is fog történni, ha úgy alakul, hogy vesztesként kell távozzak, kész vagyok emelt fővel megtenni. De a szombat a szórakozásé, majd vasárnap, a nap végén. ^^

2010. október 1., péntek

ElőMondoCon

Istenem, nem hiszem el, hogy ilyen gyorsan telik az idő. Mintha tegnap lett volna július vége, amikor előrendeltem, kedvezményes, 3000 forintos áron a jegyet. De tényleg, megtapasztaltam azt, hogy ha valamit nagyon várok, akkor nagyon telik az idő.

Alig vártam, hogy szabaduljak Számvitelről, annyira unalmas óra. Elsősorban azért, mert már 4 éve tanulom, és megint az elejétől, és eddig nekem semmi nem új. Alig vártam, hogy végre hazajöjjek. Ma is volt egy kisebb összejövetel, itt volt Leea, meg itt van még Kazuko és Tsuki. Jól éreztük magunkat. Beszélgettünk, AMV-ket és KFN-eket is néztünk. Most is volt egy elszólásom, amikor Leeát kérdeztem:

- Holnap ugye ruhába jössz MondoConra?

Persze kitört a röhögés, de nyilván tudták, hogy cosplayre gondoltam. ^^'  Tehát Cosplayben jön. De egész jókat beszélgettünk, Leea mesélte, hogy best of rémálma az érettségiztetés. Konstatálta, hogy nem kell nagy értelem ahhoz, hogy átmenjen bárki is az érettségin. Kazuko megmutatta az általa készített AMV-t, amivel bejutott a döntőbe, és tökre meglepődött rajta. Valóban nem kelt olyan nagy hatást, de azért jó lett. Aztán néztünk még egy pár Mystra által készített kfn-t. Apropó, Mystra: Most már ő is ír blogot. Betettem a linkek közé is, csak gondoltam, hogy esetleg ott nem feltűnő, legyen itt is. Meg a linkek részleget egy kicsit átrendeztem, meg megcsináltam, hogy mindegyi külön fülön jelenjen meg. Szerintem sokan vagyunk úgy, hogy nem szeretjük, ha ugyanabban a fülben nyílik meg, ezzel eltűnik az eredeti webhely. Ezért döntöttem így. De visszatérve Mystra kfn-jeire, nagyon szeretem, hogy mindig olyanokat csinál, hogy nagyon szereti effektezni, meg minden, de nem zavaró. Sokan úgy csinálnak kfn-t, hogy megy a szöveg, miközben hirtelen ugrik egyet a kép, és az iszonyatosan zavaró. De Mystra ezeket nagyon jól megoldja. Meg Leea azt is mondja, hogy nem szereti, ha ugrik a szótag, mert akkor nem látja az utána következő éneklendő szótagokat. Mondtam neki, hogy nekem van egy pár, ahol pofonvág a szótag. ^^' Aztán Tsuki és Leea elénekelték a Pandora Hearts: Parallel Heartsot, jók voltak. Szóval a hangulat megvan, de hogy holnap mikor kelünk? Meg, hogy ők mikor terveznek indulni, azt nem tudom.

Tapasztalatok az előző MondoConokról, hogy érdemes minél hamarabb menni, mert pl. a tavaszi conon is az a lány, aki az elővételes laptopnál volt, elég sokat bénázott, embereket esetenként percekig keresett. És én szeretnék minél hamarabb bejutni, úgyhogy elképzelhető, hogy elég hamar megyek már, nem tudom, hogy mikor jönnek a lányok, Kazuko mondta, hogy 8-ra tervez menni, mint segítő. Lehet, hogy követem / követjük őt. Nézem, hogy reggel 6°C lesz, úgyhogy kénytelen leszek kabátot felvenni. De már nagyon benne vagyok... Holnap reggel szerintem még összedobok egy postot a gondolataimról. ^^