2010. augusztus 19., csütörtök

Egy rövid korszak vége

Mai nappal terveim szerint vége a diákmunkának. Így visszanézve azt mondom, hogy egyáltalán nem volt vészes. Csak az elejébe volt nehéz belerázódni. Na meg, ha volt választási lehetőségem, akkor nem akartam abba a Tescóba menni dolgozni, ahol sok rossz tapasztalatot éltem meg, a többi helyen meg azért mindenhol azon voltak, hogy minden a lehető leggördülékenyebben menjen. Szerintem egy ideális vezető ilyen. Tapasztalatával, tudásával segíti az alkalmazottait, hogy ők is legjobb tudásuk szerint végezzék munkájukat, nem az, hogy onnan a magasból lenéz minket... Sajnos, ki kell mondani őszintén, sokszor a vevők is tesznek arról, hogy megnehezítsék a pénztárosok dolgát. Nyilván akaratlanul teszik ezt, ezért adnék még egy pár tanácsot:

  • Ha egy mód van rá, mindig nézzük meg, milyen péksüteményt, zöldséget, gyümölcsöt veszünk meg. Száz meg ezer alfaja van mindegyiknek, és egyszerűen képtelenség észben tartani őket. Nemcsak hogy nem halad a sor, hanem az is eléggé kellemetlen, hogy át kell kiabálni egyik kasszából a másikba, hogy ő esetleg nem tudja-e, hogy mi az. És ha esetleg nem tudja, lehet telefonálni a vezetőnek, és már percek mennek el...
  • A pénztár végén levő kijelző a vevőnek nem dísznek van ott, hanem azért, hogy ha bármi olyasmit tapasztal a vevő, ami nem kompatíbilis az ő "elképzeléseivel", akkor szóljon, hogy valami nem jó. Nem egyszer fordult elő olyan, hogy utólag szól. Nekem is kellemetlen, mert hibázok, meg a vevőnek se jó, mert én már semmit nem tudok tenni, mehet a vevőszolgálathoz, ami rosszabb esetben a másik végén van a Tescónak, csak ők tudnak korrigálni a hibán. Akkor aztán lehet panaszkodni, hogy nincs időm, megyek dolgozni, vagy megy a vonatom. Talán kellett volna figyelni...
  • Szatyrot (az 5 forintosat) ne felejtsük el még a mi sorunk alatt kérni. A papír is feleslegesen fogy, meg azzal is csak feltartjuk a sort, ha utólag jut eszünkbe kérni, hogy kell, ne kelljen külön, feleslegesen blokkolni, ezzel is csak feltartjuk a sort.

Saját tapasztalatokból lehet csak igazán építkezni, a másik oldalról teljesen más látni a dolgokat. De azt őszintén sajnálom, hogy a gyerekek (elsősorban elsősök) beiskolázása tényleg ennyire drága, hiába csinál mindenféle akciókat a Tesco, sajnos a legtöbb esetben sokat kényszerül fizetni a szülő.

Hát ennyi volt, az elkövetkezendő 2 és fél hétben pihenni fogok, meg az iskolára készülök, beiratkozás, stb. Hogy aztán szeptember 6-ától gőzerővel vágjak neki az új szaknak, remélhetőleg sikerrel. Hogy esetleg közben bejöhet-e egy nyelvvizsga, még egyszer javítani az érettségin, hogy utána valóban fősulira menjek? Ki tudja? Engem nem zavar, ha 29 éves koromig kell tanulni (most 24 vagyok), a mai világban ez egyáltalán nem ritka.

Ma megjelent az új (utolsó) AnimeStars magazin, és megvettem. Nem lett annyira rossz, de ha még egyszer meglátok nyomtatott sajtóban hibásan ragozott társhatározóval ellátott főnevet, esküszöm kitalálok valami fekete listát, és az írója bekerül oda! Az, hogy online berkekben, ez "megszokott" az "rendben van" de újságban azért tartsuk már meg a helyesírás szabályait! Rettenetesen idegesít, amikor lehagyják -val -vel ragról a "v"-t vagy a teljesen hasonult alakját! Ugyanis a helyes ragozás FF14-gyel! Még egy apróság, ami nem idegesített, inkább fogtam a fejem: Nagyon örülök, hogy Zelda játékot teszteltek, de miért nem a Spirit Trackset, és miért a Phantom Hourglasst? A PH-val 2 éve kellett volna foglalkozni... De ettől függetlenül jó lett az újság, méltó zárása egy végtére is szép időket megélt magazinnak, még ha belülről nem csillogott annyira.

Nincsenek megjegyzések: