Léptet fakó lován. Írta Arany János a Walesi Bárdok című versében. Ugyanis ma Wales-ben voltunk azzal a magyar családdal, aki voltak nálunk tegnap vendégségben. Nagyon egyedi hely, az egész hegyvidéki. Nem volt rövid autóút, olyan másfél óra volt, egy parkba mentünk. Ott van a Betws-y-Coed Railway Station, egy nagyon kellemes, barátságos megállóhely, de itt van egy kis gyerekvasút is, oda felültettük Dominikot. Ott a környéken néztünk szét, majd elmentünk a közelben levő vízeséshez. Ezek mind olyan helyek, amiket látni kell, mert életre szóló élmények. És pont ma felejtem itthon a SD kártyámat, egy képet sem tudtam csinálni. -_-' Utána elmentünk egy kicsit odébb egy másik vízeséshez, ide már fizetni kellett, 1 fontért lehetett átmenni, de az is valami extrém szép volt.
A Wales-iek egyébként egyedi walesi nyelvet használnak. De nem is értem, hogy miért, amikor mind a két nyelven (walesi és angol) nyelven is ki van írva minden. Nagyon egyedi nyelv, totál más, mint az angol, mert kelta nyelvcsaládból származik a walesi (az angol indoeurópai), és a táblákon néha olyan kimondhatatlan szavak vannak, hogy komolyan mondom, hogy mi mosolygunk a kínai a vietnami emberek nevein, az smafu a walesihez képest. Nemcsak az, hogy hány mássalhangzó van egymás mellett, hanem, nem ritka a 25-30 betűből álló szó.
Hát mára ennyi. Nagyon szép hely Wales, de a nyelvük miatt egy kissé idegen számomra a hely. Meg a hegyi levegő... enyhe szédüléssel tértem haza. :D Pedig nagyon kellemes volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése