Egy hét után talán józanabb véleményt tudok mondani az albumról, bár még most is azt gondolom, hogy hatalmas munkát végzett Makkun. Azt gondolom, hogy kompromisszumos megoldás született. Tehát benne van az a tipikus Okui Masami-feeling, de hallatszik, hogy a Lantis-nak is volt némi beleszólása a dalokba. De azért az énekesnő egyénisége dominált. Na hiszen, aki már 15 albumot maga mögött tud, annak csak engednek némi szabad teret.
- GRATIA - Egy rövid intro, először az M2000 -Prologue- jutott eszembe egy kis JAM Project ötvözettel. Ugyanis az énekstílus nagyon a csapat közös énekére emlékeztet. És a latin szöveg... Szűz Máriának mond köszönetet a zenéért. 9/10
- Good-bye crisis - Én arra számítottam, hogy csak új dalok lesznek az albumon, de itt egy régebbi animés dal, vagyis visual novel, ugyanis ez a PC-re megjelent Hello Goodbye hentai játék opening dala. Keményebb hangzású, a JAM Project jutott eszembe róla először, de azért mégis más. Nem rossz, de vannak jobbak is. 7/10
- Dive To Future - Ez az a tipikus visual novel-re írt vidám dal, aminek lényegében semmi komoly mondanivalója nincs, de kellemes hallgatni. Ez a PSP-re megjelent Princess Frontier Portable 18+ játék opening dala. A szöveg is csak a szokásos, gyerünk, hajrá, biztosan sikerülni fog! Szívesen hallgatom az ilyet. 9/10
- Natsuiro Love Song - Ha úgy vesszük, az első új dal. Van is kompromisszum-érzésem, amikor először hallottam, meg kellett hallgassam egy néhányszor, hogy megkedveljem. Átlagos dal, de hozzáad az album hangulatához. 7/10
- Sora ~Ikite Ireba~ - Most legyünk egy kicsit komolytalanok, egy kicsit lazák, engedjük el magunkat, és csak úgy énekeljünk önfeledten. Nagyjából ebben a szellemben íródhatott ez a dal. Pörgős, ritmusos, tipikus jókedvű tábortűz mellett éneklős. 9/10
- LIAR GIRL - Ezt tudtam a legnehezebben befogadni. Az elején olyan semmilyennek hatott. Olyan, hogy van, de nem mond semmit. Most már azért más, de továbbra is az album mélypontja. 5/10
- Sigh of Angel - Első hallásra hasonlít a LIAR GIRL-re, de a csendes, visszafogott zenével, és énekkel hamar kitűnik mellőle. Sokkal jobb. A második refrén utáni instrumental nagyon odavág. 8/10
- Dear - Az első igazi nagy durranás! Ballada, de határozottan a jobbik fajtából. Lassú, érzelgős, mint aki rájön, hogy a szeretett társa mennyit ér számára. A férfiszívek kapuját is megnyitja. 10/10
- Dogma - Első hallásra beleszerettem: Tüzes, szenvedélyes, vérpezsdítő. Az ének alatt hallható instrumental talán kicsit "üres", de szerintem szándékosan ilyen, hogy várd, hogy kirobbanjon. És a refrénre nem marad el a hatás! 10/10
- BI-YA-KU - Ez is olyan dal, amit elég csak az első pár másodpercébe belehallgatni, azonnal megmondod róla, hogy ez MACARONI*-Okui Masami szerzőpáros műve. És igen! Annyira egyedi, semmivel össze nem téveszthető stílusuk. Egyébként a dal címe érdekes, angolul Aphrodisiac, ami magyarul annyit tesz ki, hogy nemi izgatószer. Most ez a dal nem vált ki belőlük hasonló reakciót, sőt meg kellett hallgatni egy néhányszor, hogy megszeressem, de most nagyon ott van! 8/10
- Renka Tairan - Ez is egy korábbi anime dal: Shin Koihime Musou ~Otome Tairan~ opening dal, ezt akkoriban sokáig nem tudtam hova tenni. Más kiadó, mások írták a dalt, és önmagában nagyon jó, de nem tudom Okui-san mellé társítani, annak ellenére, hogy jól hangzik tőle. A hallgató dönti el, hogy minek látja a félig megtöltött poharat. 8/10
- Migimawari Shinkakei - Nehéz lenne olyan japán előadót mondani, aki nem énekelt gyerekkórussal, Okui Masami is csak idáig volt kivétel. Hatalmas ötlet, van is benne egyfajta gyerekesség, pont ettől szerethető. A gyerekek is nagyon odateszik a magukét. 9/10
- Real Starter - Az album zárótételével promotálták a korongot, jól megtalálták ezt a dalt. Megvan a régi hangulat, nem véletlen választották ezzel akarták érzékeltetni, hogy új kiadó ide vagy oda, Okui-san a régi. És nem vittek be az erdőbe. Kellemes dal. 9/10
Igazából, amikor először hallgattam a dalt, az első felénél volt is egy olyan érzésem, hogy jó lesz ez, de valahogy nem akar beindulni. Mint egy motor, ami nem képes 50 km/h-nál gyorsabban menni. Valószínűleg a 8. daltól kezdve már Makkun is így gondolta, egyszer csak leszállt a motorról, belerúgott egyet, és onnastól Ferrarikat is beelőz. És érdekes, hogy a második, harmadik végighallgatás után már az első dalok is nagyon nyomulnak.
Maga az album sokkal magasabb pontot fog kapni, mint ahogy a dalok pontjainak átlaga indokolná. Ennek egy oka van: Bizonyos dalok önmagukban "nem érnek sokat", de mégis sokat hozzátesznek az albumhoz, kiteljesítik azt. Még anno, 2009-ben a Self Satisfaction kapcsán jöttem arra rá, hogy szinte minden egyes Okui Masami album egy történetet mesél el. És ha odafigyelsz a dalokra, akkor nagyon kellemes atmoszférát teremt egy-egy album, a Love Axel-lel sincs ez másképp. Aki befogadja az énekesnő dalait, az hatalmas kinccsel gazdagszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése