Ez a nap döntő többségében az albérlet keresésével telt. Hát, vegyes az összkép. De lássuk, hogyan indultunk.
Én már 5.30 után felkeltem bagszi 8 órakor ébredezett. Én addig zenét hallgattam csendben, reggeliztem, összekészülődtem, én már szinte indulásra készen voltam. ^^ Ma is nagyon jó kedvünk volt. 9 óra magasságában indultunk el. Közel van a BGF, ahol megnéztük az iskolát, meg én érdeklődtem a továbbtanulási lehetőségről. Jó hely volt, pozitív érzésekkel jöttünk ki. Aztán mentünk a 3-as villamossal, majd átszálltunk a 99-es buszra. Onnan mentünk el a Pesterzsébeti Tescóba. Teljesen ledöbbentünk, hogy mekkora hatalmas. A Békéscsabai Tescót reggelire megenné. :D Nagy, és elég jó. Amin megdöbbentem, hogy van ecetes chips! O_O Magyarországon sehol nem láttam még. Meg vettünk innivalót, kicsit szétnéztünk, fizettünk, aztán mentünk is. Illetve előtte találtunk egy konzolüzletet. Bagszi beszél, én meg rámutatok. Odamegyünk, nézzük, hogy milyen alacsony árak vannak! :o És gyári fóliás szinte mindegyik! És beszélgettünk az eladó csajjal, hát komolyan, ilyen jó fej eladóval nagyon ritkán találkozni. És értette is a videojátékokat, hogy mondott egyéb érdekességeket is. Szóval nagyon jó fej volt, csak ajánlani tudom őket. Konzolpiac a neve, itt van a weblapjuk is. A választék igaz kicsi még, de nemrég indultak. De ha ilyen menő eladókat alkalmaznak, akkor az már jó jel, hogy jövedelmező lesz a vállalkozás. Na de aztán mentünk a Tesco-buszhoz a Határ út felé, ugyanis az első albérlet-jelöltünk a 19. kerületben van. 11.40-re beszéltük meg a találkozót a ház előtt, de sajnos fel kellett hívnom, hogy nem tudok addigra ott lenni. Mondta jó, nincs baj, akkor 12.45-re ráér. Az nekünk is jó. Leszállunk, és ott a környéken találunk egy ingatlanközvetítőt. Albérletekkel is foglalkoznak, akkor jó, nézzük meg, mert hátha tud valami jót ajánlani, és legalább lesz választék. Időnk meg volt. Az, hogy rosszul döntöttünk, az már az elején le kellett volna, hogy essen, mert már az rossz jel volt, hogy az a gép, ahova a nő leült, teljesen meghalt, és működésképtelen volt. Átültünk másik géphez, ott tudott mutatni egy nagyon jót, olcsó bérleti díj, és a rezsi sem volt magas. Felhívja az ingatlanközvetítő a tulajdonost, hogy mikor nézhetjük meg. De megkértük, hogy kérdezze meg, hogy lehet-e a kisállatot tartani. Meg is kérdezte a nő, de akkora határozott "KIZÁRVA!" volt a válasz, hogy még mi is meghallottuk. Már itt tudnunk kellett volna, hogy bár szép az ár, de lehet, hogy a főbérlő nem lesz jellemben annyira szép. De itt meg is szakad ez a történet, mert 15 órára beszéltünk meg találkozót, és addig volt még 2 és fél óra. Inkább mentünk a másik albérletet megnézni. A környék kellemes, tehát nem lenne rossz itt lakni. Megjött, egy kellemes megjelenésű középkorú hölgy volt. Nyitotta a kaput, megnéztük a házat, nagyon kellemes volt. Pont az a kicsi, egy szoba-konyha, ami egy életét kezdő fiatalnak megfelel. Feltett kérdéseket a hölgy, mondtam neki, hogy nem pénz nélkül jövök, 2-3 hónapig biztos tudnám fizetni, de ha ideköltöznék, akkor már másnap elkezdenék munkát keresni. Mondtam, hogy kereskedelmi technikusi végzettségem, meg még két szakma folyamatban van. Látszott rajta, hogy szimpatikus vagyok a számára, meg hogy megnyugodott, sőt talán még örült is annak a kijelentésemnek, hogy már másnap mennék munkát keresni, mert mondta is, hogy pláne a kereskedelmi szférában, aki keres, és akar dolgozni, az 2 hónap alatt bőven talál. Szóval minden nagyon rendben volt, csak az volt a baj, hogy nekem csak 2-3 hét múlva lenne aktuális, és azt mondta, hogy az első fizetőnek kiadja. Ezzel nincs is semmi baj, de azért eléggé kicsi az esélye, hogy megmarad, bár ki tudja. Ezt mindenképp megjegyzem, mert jól járnék ezzel. De gyorsan végeztünk is, és mentünk vissza a Határ útra, az Europarkba a mekibe étkezni, mert mind a ketten éhesek voltunk. Ettünk mind a ketten McMenüt, mert kaptunk poharat, ami jól is nézett ki, úgyhogy örültünk neki. Addig is beszélgettünk egy kicsit. Aztán idejekorán elindultunk, mert nem tudtuk, hogy pontosan hogy jutunk el ahhoz az utcához, ahova 15 órára kell menni. Elmegyünk a metrómegállóhoz, ott az illetékes NEM tudott segíteni... Hát szép. Úgyhogy végül úgy döntöttünk, hogy felszállunk a 66-os buszra (mert ez a 20. kerületben van). Megyünk egy darabig, ott a hölgyet mellettünk megkérdezünk, hogy abba az utcába, hogy eljussunk, hol kell leszállni? Szegény egy jóval korábbi utcanevet mondott, látszott rajta, hogy nem akart rosszat mondani, amikor leszálltunk, és egy másik ember azt mondta, hogy korán szálltunk le, szegény nő elszégyellte egy kicsit magát, így ment el. Úgyhogy felszálltunk a következő 66-os buszra, és mentünk tovább. De azt is egyfajta rossz jelnek kellett volna venni, hogy amikor kérdeztük, hogy hol van pontosan az az utca, több ember is erősen elgondolkodott rajta. Azt mondták, hogy nincs annyira elrejtve, de nehéz megközelíteni, mert csak nagy kerülővel lehet elérni. És tényleg nagyot került a busz. Odamegyünk, találkozunk két ingatlanközvetítővel, a nő, akivel beszélgettünk, hozott magával egy társat ugyanis. Felmegyünk a 4. emeletre, egy idősebb hölgy fogad minket. Vele is elbeszélgettünk... hát ez a tökéletes ellenkezője volt az előző főbérlőnek. Már az első pillanattól kezdve látszott rajta, hogy nem vagyunk szimpatikusak számára. Kérdezgetett a munkáról, meg minden, ugyanazt mondtam, amit az előzőnek is, ő erre egyből nemet mondott. Tehát, hogy nem fogad. Az becsülendő, hogy őszinte volt, meg nem is rejtette a jellemét, de ahogy kijelentette, hogy neki nagyon pontosan kell fizetni, meg ő olyan albérlőt vár, aki fix egzisztenciával, és perspektívával bír, nagyon rossz érzés volt. Ha tudtuk volna, hogy ilyen, akkor nem is megyünk el. De még csak nem is ez volt a legrosszabb. Az ingatlanközvetítők máris minket kezdtek el negatív színben feltűntetni, hogy hát azért előbb munkát kell találni, és utána albérletet keresni... Hát ekkora alpári hülyeséget rég hallottam. Ha vidékről feljön egy fiatal, akkor még szép, hogy albérletet kezd el keresni előbb, mert csak ne a híd aljáról járjon már be dolgozni. Meg aztán mondtam, hogy mik a terveim. Ja igen, a főbérlő hölgy egyből azzal kezdte, hogy ő nagyon jól ismeri a Pesti viszonyokat, és hogy nagyon nehéz munkát találni. Nem akartam megsérteni, de már szinte azonnal az a gondolat fordult meg bennem, hogy ő saját magából indult ki. Mert ha én is 50-55 éves leszek, és ha elbocsájtanak valami miatt, akkor nekem is főhet a fejem, hogy hol fognak alkalmazni. De nekem, mint 24 éves élettel teli fiatalnak, akinek még végzettsége is van, az ha ott van mindenhol, hogy ő szeretne dolgozni, és ha tényleg nagyon akar, az bizony talál munkát. Szóval nagyon rossz volt az egész. Mi is rosszul éreztük magunkat, mert az ingatlanközvetítő rosszul kommunikálta le a dolgokat. Mondhatták volna, hogy a nő merev, és konzervatív gondolkodású, mert akkor bagszival is kétszer meggondoljuk, hogy egyáltalán megnézzük-e. Mert ez nekünk is akkora fáradtság, mint nekik. Ja igen, és az ingatlanosok is azzal jöttek, hogy most feleslegesen jöttek a nagy hőségben az idős pár (mert a férfi is ott volt), de a nő egyből rákontrázott, hogy ha ő is ki akarja adni a lakást, akkor neki is kell lépéseket tennie. Szerintem a két nő már úgy kezelt minket, mintha kivenni jönnék az albérletet, holott mondtuk neki, hogy csak megnézzük. Úgyhogy ez nagyon rosszul sült el. És végül is nem hibáztathatjuk az idős hölgyet, mert mi sem tudhattuk, hogy ő ilyen, és ha ő biztos albérlőt keres, aki szinte percre pontosan fizet. Ez teljes mértékig az ingatlanosok hibája volt, és az idős hölgyből én kinézek annyit (mert okosnak tűnt), hogy szerintem ezt ő is lássa, mert bagszi is sok mindent mondott, megrajtunk is látta, hogy teljesen meg voltunk szeppenve. Hát én már csak az alkalmat kerestem, hogy mikor mehetünk már végre, nemcsak a rossz élmény miatt, hanem ne raboljuk egymás idejét. Hát így jártunk. És azért írtam le névtelenül az egészet, mert nem az a célom, hogy bárkit is negatív színben tűntessek fel, az nagyon nem az én stílusom, egyszerűen csak mint tanulság írom le. És bagszival is úgy éltük meg, hogy ebből csak tanultunk, és nem az, hogy jaj, de rossz volt. Én egyvalamit mindenképp megfigyeltem. A másik nőnek, aki jött, annak hihetetlen jó megjelenése volt, mintha tanulta volna, hogy jó megjelenéssel jó benyomást kelthet az emberekben, csak sajnos ehhez nem mindig társul ész. Ugyanis ő mondta, hogy előbb a munka, utána albérlet. De ez... Még ha a vidékinek vannak is barátai, oda is csak napokra mehet legfeljebb, mert azért mégiscsak az privát területén vagyunk, ahol ő a magánszféráját éli. Teljesen érthető, hogy akármilyen jóbarát, nem szívesen látja tovább, mert szeretné a kis életét élni. És a másik butaság, amit mondott. Ő is kérdezte, hogy mi a végzettségem. Mondta, hogy hát az nem biztos, mert a villanyszerelő, vagy az egyéb szakmáknak biztosabb az állásuk. De könyörgöm: A kereskedelmi technikus az nem szakma? Attól tartok, hogy sajnos az, amivel el tudok helyezkedni, ha talpraesett vagyok, márpedig én annak tartom magam! Kész röhej volt. Számomra ebből egyértelműen az jött le, hogy a jó megjelenés nem mindig mutat nagy észt. De mi bagszival ezt úgy vettük, hogy tanultunk belőle. És csak azt tudom tanácsként mondani bárkinek, aki vidékiként jön fel Pestre, hogy ha egy mód van rá, kerülje az olyan hirdetéseket, ahol az van megírva, hogy csakis hosszútávra. Az olyat meg pláne kerülje, ahol a főbérlő megköveteli a pontos fizetést. Most ezzel nem akarok senkit arra buzdítani, hogy éljen lazán, és "ráérünk még fizetni"elvet kövesse, mindenképp a lehető leghamarabb kell fizetni, hogy nyugodtak legyünk affelől, hogy a lakhatásunk nincs veszélyben. Viszont bármikor előfordulhat olyan az albérlő akaratán kívül, hogy fizetési nehézségei támadnak, és nem feltétlen tud határidőre fizetni. Ezért érdemes olyan főbérlőt keresni, aki rugalmasabban kezeli a pénzügyeket, mert az természetes, hogy fizetni kell, de bármikor bármi adódhat.
Hát ennyi lenne mára. Amilyen jól indult a nap, és önfeledten nevetgéltünk bagszival, a vége akkora csalódás volt. De tanultunk belőle, és most már jobban tudjuk a dolgokat. Holnap zsidával leszünk, nézünk még két albérletet, aztán megyünk egy nagy vásárlókörútra, úgyhogy nagyon jó napra számítunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése