Jó volt 4 órán keresztül egyhuzamban Phatom Hourglassezni. Ez az a fajta Zelda játék, melynek nincsenek olyan nagy hatást keltő jelenetei, csak hihetetlenül szórakoztatóak. A Phantom Hourglass is letehetetlen! Meg is csináltam a Temple of Windet és a Temple of Courage-et. Vicces, hogy bátorságról neveznek el templomot, de ilyen is kell. 😅 Érdekes, (eddig) egyáltalán nem hosszúak a PH Dungeonök. Meg úgy, valahogy jön magától az egész. Nyilván való, hog azzal a tárggyal kell átalában megölni a főellenséget, amit ott kaptál, ez itt sincs másképp. A Temple of Wind főellensége nagyon könnyű. Csak a széllel fel kell vinni a bombát, leküldeni az embert a földre, és osztani. Amúgy az egész Dungeon a szélen alapul. Aztán vissza kellett menni a Temple of The Ocean Kingbe. Hát ez se volt egy semmi kaland. 12 perc alatt kellet megjárni 6 emeletet. Úgy, hogy kerüld ki az őröket és meg is kell szerezni a kulcsot! Vicces. Egyszer sajnos meg is haltam, mert elfogyott az idő. Aztán vissza, de másodjára sikerült. De itt ez a rész nem volt semmi. A Temple of Wind főellensége után kaptam egy zöld medált, ami el lett helyezve egy térképen. És itt a legtetején kellett aktiválni. Azt egyből láttam, hogy a tengeri térkép tükörképe az a rajz, amin a medál volt rajta. És úgy kellett odavarázsolni, hogy a tükrös rajz volt a felső képernyőn, a térkép meg az érintőképernyőn. Ebből alkossunk. Ha valamikor, akkor most voltam agyilag patthelyzetben. Még a végigjátszás sem segített, mert azt láttam, hogy eltakarja a DS-t, hogy ne lássam, hogy mit csinál, de valahogy átvarázsolta a térképre a medált. Már a Norbi barátohoz fordultam, hogy mégis mi van, mert ez már nem állapot. De ő csak ennyit mond: CSUKD BE A DS-ED!!! Becsukom, és mint egy varázsütés, megjelent a medál a térképen… Hogy én akkor mit éreztem, azt most inkább ne firtassuk. 😅 Maradjunk annyiban, hogy ekkora ötletet, még soha nem láttam DS-en. De egyébként borzalmasan fájt. De most őszintén: Kinek jutna eszébe becsukni a DS-ét??? Az rendben van, hogy a tükörképe egyik a másiknak, de akkor is. Még egy ilyen malőr, és nem tudom, hogy mit csinálok -_-‘ Aztán el kellett menni a Cannon Islandbe, ott vásárolni kellett, valami hajós alkatrészt. Állítom, hogy a Zelda-történelem legmagasabb összegét fizettem ki érte, 1000 rúpiát! Egyébként már 1400-nál tartottam. Sajnáltam odaadni érte a pénzt, mert gondoltam magamban, hogy megnézem, hogy mekkora a felső határ, de ha a játék ezt kívánja… Ezután kellett kihajózni arra a részre, ahol a medál van. Ott van egy kincs, azt kellett kihalászni, a Salvage-dzsel, amit 1000 rúpiáért vettem. Ha ez megvan, utána a Molida Island, megcsinálni a Temple of Courage-et. Megmosolyogtam magamban, hogy az Ocarina of Time Spirit Temple-jéhez hasonlóan tükrözéssel kellett megnyitni az ajtót. Ez a Dungeon nem volt annyira nehéz, inkább az, hogy tele volt ilyen sorrendes feladattal. Alapból nem rossz ötlet, csak a legvégén szól, hogy bocsi, de nem jó a sorrend. Na, kösz -_- 4×3×2×1 lehetőséget valahogy nincs idő próbálgatni, hogy akkor most melyik jön be, én meg semmi utalást nem láttam arra, hogy mi a sorrend. Az itteni főellenség már egy kicsivel bonyolultabb volt. Ugyanis a főellenség láthatatlan! De nem szbad megijedni, mert a felső képernyőn az ő szemszögéből látjuk az eseményeket, és ha ott meglátjuk magunkat, akkor az azt jelenti, hogy közelít felénk, elő a nyíllal! Ha sikerült eltalálni, akkor a páncéljáról az összes kék golyóféleséget le kell kardozni, akkor leválik róla a páncél. Ezután a farkát kell sebezni. És ha kész, megvan mind a három tündér, és most irány a… nem tudom hova. 😅 Itt mentettem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése