No, hazajöttem az ünnepekre. És ha az augusztusi kiutazás a holland vasutassztrájk miatt volt emlékezetes, a mostani a német állapotok miatt. Nem gondoltam, hogy olyanokkal fogok Németországban találkozni, mint amiket láttam. De csak szépen sorban.
December 22-re találtam olcsón jegyet magamnak, úgyhogy ide vettem jegyet. Elrendeztem mindent a szobában, ahol lakok, hogy rendezett körülmények várjanak, ha visszatérek, elvégeztem a rám bízott takarítási feladatokat, összepakoltam mindent, amit magammal akarok vinni. Sokat nem pakoltam össze, mert majd vinni akarok magammal sokat Hollandiába, amikor visszamegyek. Kajából természetesen sokat vásároltam, mivel 24 óra lesz az út (ideális esetben...), ezért alaposan feltankoltam belőlük.
Ezek jó dolgok Hollandiában. Frikandelbroodje klasszikus, a többi meg ugyan van Magyarországon is, de szeretem őket. 12 óra után indultam el a buszpályaudvarra. Busszal megyek ugyanis Utrechtbe. Napos idő volt egyébként és csodálkoztam, hogy délben mennyire alacsonyan volt a nap. Nem sokkal volt a horizont fölött. Meg ez a késői Napkelte... Az utóbbi napokban 8.40-kor volt Napkelte és olyankor az van, hogy 8 órakor kezd el világosodni. Nagyon furcsa, főleg ha reggel vissza akarok aludni, mert még azt látom, hogy teljes sötétség van kint de nem tudok visszaaludni. Aztán feladom, mondom magamban, hogy majd délután alszok, ha tudok. Ránézek az órára, és már 7.45 is elmúlt. Ja, akkor egész sokat aludtam! Megviccel az, hogy ennyire későn van Napkelte.
Az 50-es busz jár Utrechtbe. Jól tettem, hogy előre megnéztem, hogy mennyi a menetidő, mert busszal jóval hosszabb, mint vonattal. Vonattal 55 perc alatt elérem az ország közepét, busszal viszont 96 perc. Úgyhogy korábban indultam el, mint terveztem. A buszjegy meg olcsóbb volt, mint amire számítottam. €7,50 volt, de valami €9,30 körüli árat láttam. Mindegy, nem bosszankodok, ha kevesebbet kell fizessek, mint számítottam. A busz rendben megérkezett Utrechtbe. A vonatig volt még 35 perc, de gyorsan elment az idő. Az NS International alkalmazásában vásárolt jeggyel léphettem be az állomásra. Itt az Albert Heijn to go-ban vettem magamnak egy kávét, majd mentem a vonathoz. Itt aranyos volt, mert olyan vonat ment Amersfoortba, amivel még nem utaztam. Nézem, hogy van is egy elfedett fülke része a vagonnak, itt jó lesz utazni. Csak később láttam meg az 1-es számot a vonat mellett, meg is kérdeztem a nőt, aki szintén ott volt, hogy ez elsőosztály? Mondja igen. Ja, akkor a másodosztályú jegyemmel nem lehetett itt. Meg is jegyeztem, hogy túl jól nézett ki a vonat. Nevetett rajta. Csak 16 perc volt az út Amersfoortba, semmiség volt.
Innen 16 perc múlva indult a vonat, ezzel már Németországba mentem. A vonat Berlinig ment, de az én végállomásom Hannoverben van. Múlt hónapban, amikor találkoztam Tukeinonnal, megilletődött, hogy csak 8 perc az átszállás, elég bátor, ahhoz képest, hogy a német vasút újabban mennyire megbízhatatlan. Valami tényleg nincs rendben... 3 óra volt egyébként az út Hannoverig. A vonat egyébként Deutsche Bahn volt. És sajnos megtörtént az, amitől féltem. Az volt az érdekes, hogy amíg Hollandiában volt a vonat, addig semmi baj nem volt, rendben ment a vonat. De amint átléptük a német határt, mintha egy fonalat vágtak volna el. Perceket állt a megállókban, aminek végül az lett az eredménye, hogy 25 perc késéssel érkezett meg a vonat Hannoverbe. Ha 8 perc lett volna az átszállási idő, mekkora az esély, hogy elérjem a vonatot? Ha csak ez lett volna az egyetlen baj... Hannoverben először a Reisezentrumba mentem, hogy hogyan mehetek tovább... Amikor mondtam, hogy Budapestre akarok menni, úgy néztek rám, hogy mégis mit akarok innen Magyarországra menni? Átirányítottak az információhoz, ott foglalkoznak a nemzetközi esetekkel. Hát ott se tudtak sok jót mondani. A nő azt javasolta, hogy menjek a 20.26-os vonattal Nürnbergbe, ott vegyek ki egy szobát, és holnap folytassam az utat. Egyébként mutattam a jegyemet és az InterCity Hotelt mondta, hogy oda menjek, de úgy mondta, mintha késéssel ingyen mehetek oda éjszakázni. De ő is furcsán nézett rám, hogy mit akarok én Magyarországra menni? Mindegy, elmentem Nürnbergbe, ott meglátom, hogyan tudok onnan tovább menni. Az már jóval közelebb van az osztrák határhoz, annyival is előrébb vagyok. De ez a vonat is negyed órás késéssel indult. Az út 3 óra volt, 23:41-re ért be Nürnbergbe. Ott még az utolsó pillanatban elértem az információt (éjfélig volt nyitva). Itt is tisztára úgy kezeltek, mintha reménytelen eset lennék. Hogy gondolom én, hogy Budapestre akarok menni? Aztán nagynehezen kinyomtatott a férfi egy utazási tervet, mondta, hogy 6 órakor indul egy vonat Bécsbe, onnan el tudok menni Pestre. Hát, végülis 5 órával érnék a tervezetthez képest később haza.
Azért elővettem a naiv énemet és megpróbáltam az InterCity Hotelt, hátha van a ingyen dologban valami. Mutattam a jegyet, elkezdett kérdezni, hogy hogysmint, reggelivel vagy nélküle és valami €120-at mondott a végére. Hát persze... Vissza a vasútállomásra. Nürnbergben fogok éjszakázni, 6 órát kell várjak a vonatra. Még éppen túléltem volna, de nekem furcsa, hogy a vasútállomás se nézett ki annyira jól, de amiket ott láttam... Komolyan meglepett, hogy több hajléktalan meg részeges ember volt ott. Mondjuk nem voltak félelmetesek, nem volt olyan érzésem, hogy félni kelljen tőlük, de nagyon meglepett, hogy Németország mennyire visszaesett. De nemcsak a lezüllött emberek miatt. 1 óra után az egyik hajléktalant próbálták meg a biztonságiak elzavarni, de hogyan? Az a verbális aggresszió, meg az egyik biztonsági őr a férfi táskáját elvíve próbálta távozásra bírni. Ez összességében rosszabb látvány volt, mint a hajléktalan maga. Azt olvastam (független forrásból), hogy Németország nagyon megszívta a világjárvány és a háború miatt, valamint Olaf Scholz is lényegesen alulteljesít Angela Merkelhez képest, de ahogy elbántak azzal a hajléktalannal olyan érzetet adott, mintha Németország nemcsak gazdasági, de társadalmi krízisben is van. Aki nem bírta, a szakadék szélére került, azt be is lökik. Pedig tényleg nem ártott az a szerencsétlen ember senkinek. Még csak nem is az, hogy elfeküdt a székeken, hanem egy széken próbált valahogy aludni, egyáltalán nem volt zavaró.
Egy kép a vasútállomásról. Igazából így nem is néz ki annyira rosszul. De ott más érzetet adott, amikor ott voltam. De ha már nem tudok aludni (ahhoz hangos volt az állomás), akkor elfoglaltam magam. Szétnéztem a vasútállomáson, sétáltam egyet, egy-két kisebb üzlet nyitva volt, ott szétnéztem, de egyébként nem vettem semmit. Az volt egyébként a baj, hogy olyan jegyem volt, amivel nem szállhattam fel NightJet vonatra, mert 4:08-kor indult olyan vonat Bécsbe. Anyámmal folyamatosan tartottam a kapcsolatot, ő azt javasolta, hogy jegyek jegyet arra a vonatra, hogy annyival hamarabb érjek haza. €64,99 volt a jegy, végül megvettem. Csakhogy a weboldalról nem lehetett elérni a jegyet, E-mailben meg nem küldték el... Máshol meg nem érhettem el. Úgyhogy €64,99 ki az ablakon... A semmibe... Hiába van ott, hogy kifizettem, nem érek vele semmit. De kiderült, hogy ha meg is lett volna a jegy, akkor se mentem volna semmire, mert ez a vonat is késett, méghozzá 1 órát. 5.08-kor indult. Amikor megjött a vonat, azért odamentem, épp jött ki a kalauz, mondtam neki, hogy mi a bajom, azt mondta, hogy nem tud mit tenni, mert a jegyen a helyfoglalás benne van, úgyhogy hiába mutatom, hogy megvettem, jegy nélkül nem szállhatok fel. Egyébként ez már ÖBB (osztrák) vonat volt, és a kalauz is sokkal készségesebb volt.
De az eseményeknek még mindig nincs vége. Igyekeztem elfoglalni magam, de még korábban, 3 óra után valami óriási kiabálást hallottam tőlem messzebbről. Nem láttam sokat, nem tudom, hogy összeverekedtek-e, de szinte az összes biztonsági őr egy emberként ment oda rendet teremteni. De ez nem volt elég, kihívták a rendőrséget is. Valahogy rendet tettek. Nem féltem, mert kellően messze voltak, de ezt látni Németországban... Komolyan, olyan érzésem volt, mintha Budapest egy rosszabb helyén lennék. De hogy még emlékezetesebb legyen az ittlétem, ugyan nagyon nem kellett WC-re mennem, de gondoltam, hogy ha nem drága, akkor segítek magamon. €1,00 az ára. Hollandiában egységesen €0,70 a vasútállomásokon a WC-k használata... Az előtérben melegebb volt, ráadádul volt szék is, úgyhogy úgy döntöttem, hogy kicsit kényelembe helyezem magam ott. De nem telt el fél perc, a férfi, aki ott dolgozott, úgy zavart ki, mintha én is hajléktalan lennék. Nem fizetsz? Nincs jogod melegben lenni! Senki nem volt, nem tudtam arról, hogy bárkinek is elfoglaltam volna a helyét.
Ha ezt így valaki elmeséli nekem, nem biztos, hogy elhittem volna. Nem gondoltam volna, hogy Németország ennyire megzuhant volna. Amikor augusztusban Kölnben voltam, ott is láttam hajléktalanokat, eldugottabb helyeken hugyszag volt, de hogy ennek az esetnek párja lesz... Én szerintem azt se túlzás kijelenteni, hogy Hollandia és Németország úgy van szomszégságban egymással, mint Ausztria és Magyarország. Nagyon remélem, hogy a krízis után Németország visszatalál önmagára. Lesújtó volt ezeket átélni. Nem vettem ezt konkrétan úgy magamra, hogy elhagyatottnak éreztem magam és sírtam volna, csak az, hogy ezt Németországban éltem meg. De azért elegem lett, ezért úgy döntöttem, hogy bár még közel 2 óra van a 6:00-kor induló vonatig, én felmegyek a vágányhoz. Annyira nincs hideg, és ha vannak ott emberek, jóval kevesebben, így a hideg a kisebbik gond az állomáson megéltekhez képest.
Nézegettem a vonatot az alkalmazáson, hogy biztos 6:00-kor indul-e, tud-e valamit, amit én nem. Kiderült, hogy tud, de más kedvezőbb híre van. Indul egy vonat 4:52-kor Münchenbe, onnan 16 perc múlva átszállhatok egy Bécsbe tartó vonatra és egy órával korábban érhetek haza. Természetesen semmi nem biztosította, hogy elérem a bécsi vonatot, de ezzel is úgy voltam, hogy menjünk. München még közelebb van az osztrák határhoz, annyival is előrébb vagyok. A vonat eleve 4:57-kor indult, menetrend szerint 6:07-re kellett volna Münchenbe beérnie, természetesen esélytelen volt. A 6:23-kor Bécsbe induló vonatot is lekéstem. De legalább már Münchenben vagyok! De ott a vonaton is az volt az általános beszédtéma, hogy Deutsche Bahn, meg immer verspätet... Állítólag tényleg borzalmasan lezüllött az egész vasúttársaság, olyat is hallottam, hogy idén rettenetesen sok vonat késett sokat (min. 30 perc, de nem ritka az órás késés sem)! Mindegy most már, még egy lépést tettem Magyarország felé! Innen már óránként járnak vonatok Bécsbe. Sőt, hogy valamennyire kárpótolva legyek a nehézségekért, a 7.23-as vonat egyenesen Budapestig ment! Nagy megkönnyebbülés volt ezt tudomásul venni. Ráadásul azért is szerencse, hogy volt még kb. 50 percem, mert kajából is fogytán voltam, úgyhogy kerestem a közelben egy élelmiszerboltot. Van is közvetlen az állomás mellett egy REWE (ez van PENNY néven Magyarországon), itt vettem ivójoghurtot meg tonhalas pizzát. Ezekkel elleszek Pestig, meg ami még megmaradt.
Egyébként München Hbf. vasútállomástól se dobtam hátast. Úgy nézett ki, mint Budapest Nyugati Pályaudvar. Ahhor képest van egyébként nagy elvásárom, hogy Ausztiában a Wien Hauptbahnhof, illetve Hollandiában az Utrecht Centraal és Eindhoven Centraal vasútállomások elsőosztályú, modern, kényelmes, 21. századi épületek, ehhez képest amiket láttam eddig német vasútállomások... De Hollandiában még az olyan kisebb vasútállomások is, mint például Arnhem Centraal, Leiden Centraal, Breda is egész jól néznek ki. Nem tudom, hogy ki milyennek éli meg, aki alkalmanként jár ezen országokban, de amit láttam, azokból azt tudom mondani, hogy Ausztria és Hollandia sokkal jobb állapotban vannak. Aztán nagyon remélem, hogy csak egy átmeneti állapot az, ami Németországban van (elsősorban a társadalmi oldalára gondolok most), mert óriási baj lenne, ha egy ilyen ország teljesen elhagyná magát.
Mindenesetre ahogy Münchenben felszálltam a vonatra, ott már semmi baj nem volt. 14.19-re kellett a menetrend szerint beérnie Budapestre, tehát az egész út 6 óra 56 perc volt, és láss csodát, pontos volt a vonat! Ausztriában már gördülékenyen ment minden, csak annyit állt az állomáson a vonat, amennyit kellett, menetrend szerint ment tovább. Ehhez képest Magyarországon is jobb volt a helyzet. Legalábbis most. Beért rendesen a vonat a Keleti Pályaudvarra, innen nekem még 50 perc múlva indult a vonat Békéscsabára. Itt meg már a megszokott "kelet-magyarországi" vonat ment. Az ülések nagyjából rendben voltak, de a fűtés úgy ment, mintha -20°C lenne, a WC-ben meg nem volt víz. De már semmi nem zavart, mert hamarosan hazaérek. Ráadásul ez a vonat is pontos volt, úgyhogy ha nem kis viszontagságok árán, de 18 órára hazaértem. Végül 5 órával értem később haza, mint az eredetileg volt tervezve. Most is csak az derült ki, hogy nem mindig az a legolcsóbb, ami annak látszik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése