The Legend of Zelda: A Link to the Past
Hyrule Castle
Kondo Koji, 1991
A Super Nintendós Link to the Past vitt be engem annak idején az egész Zeldás világba. Pedig csak egy ártatlan gondolattal kezdődött, miszerint milyen Nintendós az, akinek nincs jártassága a Zelda játékokban? A The Link to the Past régóta megvolt SNES-re, na mondom, akkor lássuk. 4 órás játék lett a vége. Kell ennél többet mondani? Ehhez a nagyon hosszú játékhoz az is hozzájárult, hogy a Hyrule Castle-ben kezdjük ugye a játékot, és teljesen elragadott a zenéje. És az a zene, aminek rabja leszek, onnastól nincs menekvés. Különben azt vettem észre, hogy Super Nintendóra erős hangzású zenéket írtak, különösen az anyacég játékaira. A dallamok emlékezetesek és erőteljesen szólnak. Ez is közrejátszik abban, hogy a Super Nintendo zenék olyan emlékezetesek. Főleg ez a zene annyira megemelte a Hyrule Castle-béli kalandjaim hangulatát, hogy teljesen elmerültem a játékban, konkrétan észre sem vettem a végére, hogy már 4 órája játszok vele. Ha van játék, amit kötelezővé tennék SNES-re (a Super Mario All-Stars mellett), az a Link to the Past lenne. Már ez a zene is bőven elég indok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése