Harmadszorra is nekiveselkedtem a Paper Mariónak. Krisi régi Paper Mariós videói inspiráltak arra, hogy menjek neki ismét a játéknak. Korábban Wii-n és Wii U-n próbáltam (csak digitálisan van meg a játék), akkor nem ment, már az elején elakadtam. De most úgy döntöttem, hogy újra megpróbálom.
Oly nagy örömmel tétetik közzé a hír, hogy sikerrel abszolváltam az akadályt. De amit igazán érdekesnek tartottam, hogy bizonyos jelenetekre a legelejéről nem emlékeztem. Például hogy került hozzám Goombario, meg annak az erkélynek az esete, amit Goompa próbált oly serényen megjavítani.
Aranyos volt Goombario, ahogy egy 9-10 éves gyerek érzetét keltette azzal, hogy elég nagy ahhoz, hogy kalandra induljon el. Neki Mario a példaképe, egy nagy álma vált valóra azzal, hogy a kalandja során a segédje lehet. Már régen is tetszett, ahogy ellenségek csatlósnak állnak be Mario mellé. Ezek nemcsak abban különböznek, hogy saját nevük van, hanem jobban megkülönböztethetők a tényleges ellenségektől. Mintegy saját személyiségük van.
Egyébként az elején akadtam el mindig, amikor a Toad Town-ban a négy fekete kalapos Toad nem akart továbbengedni. Nem tudtam, hogy miért, azt hittem akarnak valamit, amit el kell vinni nekik, és akkor továbbengednek. Hiába keresgéltem Wii-n és Wii U-n, semmit nem találtam semmit, ami örömöt okozhat nekik.
Arra meg nem gondoltam, hogy esetleg imposztorok lennének. És jószokásomhoz híven nem olvastam el figyelmesen a szöveget, így csak most esett le, hogy jelzésértékkel bír az, hogy "nem mennél Merlonhoz beszélgetni" "Egyáltalán nem javasoljuk, hogy elmenj hozzá." Jó... De hogy akkor miért nem figyeltem erre, már nem tudom visszaidézni.
De legalább vicces volt a varázsló, mert amikor Mario többedjére is bekopogtatott hozzá, rácsapta az ajtót, aki elterült a földön. A varázsló meg kérdezi: "Miért alszik valaki az házam előtt?" Sok a vicces beszólás a Paper Mario elején, amik megadják az alaphangulatot. Csak idővel kaptam észbe, hogy ezeket akár meg is örökíthetném. Egy párat azért sikerült. Például ezt, amikor a piros és kék Goomba segítséget kérnek, mert Mario legyőzte őket.
Meg a második is jó, amikor zöld sapkás Toad hallatlan logikával kikövetkeztette, hogy a Toad Town kastély nélkül kevésbé "kastéllyal-töltött".
Szóval, tényleg nem tudtam, hogy ezek a Toadok csak imposztorok, azt hittem, hogy csak rossz gyerekek, akik épp csintalankodáson törik a fejüket. Talán bosszantott is annak idején, hogy csintalan gyerekek miatt nem tudok továbbjutni... Most mutassatok fel olyan várost, vagy falut, ahol nincs legalább négy rosszcsont gyerek.
De a varázsló felfedte a valódi személyiségüket. Ők nem voltak mások, mint a Koopa Bros., akikről ha jól tudom, hivatalos, hogy a Tini Nindzsa Teknőcökről lettek mintázva. Az ő kastélyuk a történet első fejezete, annak ők a főellenségei. Meg is vannak, be is fejeztem első fejezetet. Nem volt vészes a kastély. Voltak rejtélyei, de nem volt nehéz kikövetkeztetni, hogy azt most épp nem tudom felfedni. Tovább kell menni, mert nincs meg hozzá a képességem. Vagy amikor börtönbe kerültem bombák társaságában, csak ki kell robbantani magam. Itt csatlakozott hozzám a harmadik társam Bombette. A második egyébként Kooper a Koopa Town-ból. Talán neki veszem eddig a legnagyobb hasznát.
De a Bombette is jó. Egyébként Koopa Bros.-t, mint főellenséget csak azért nem tudtam először legyőzni, mert 3 HP-val mentem neki, úgyhogy minimális esélyem volt a győzelemre. Láttam a Bullet Bill-ek környékén a szívet és a mentőállást (jól visszamentem 0 HP után...), de csak a második nekifutásra jöttem rá, hogy közvetlen az út felől is el tudom érni őket. Úgy már azért sikerült. Védekezéssel, dupla támadásokkal, Kooper taroló támadásával igazán semmiség volt. Itt mentettem, holnap (vagy lehet, hogy csak hétfőn) nekimegyek a második fejezetnek. Kedvet kaptam, hogy végigjátsszam a játékot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése