2009. október 10., szombat

Zorán: Közös szavakból

Zorán: Közös szavakból CD borító

Zoránnak gyerekkorom óta rajongója vagyok. Persze akkor még nem tudtam értelmezni a szöveget, csak tetszett a zene hangulata. Nagyon érdekes, hogy mindig, amikor új album jelenik meg, akkor soha nem mondjuk azt, hogy ez unalmas, azt már hallottuk korábban, hanem minden albumon tud valami újat mutatni! Mi ennek a titka? Talán nemcsak az, hogy Presser Gábor személyében Magyarország szinte elsőszámú zeneszerzője írja neki a zenét, és testvére, Sztevanovity Dusán írja neki a szöveget, hanem ezek mellett még az is, hogy nem mennek kvázi a divat után, hogy minden évben új stúdiólemez, hanem, amikor kompletten elkészül egy zenei anyag, akkor összeülnek, és felveszik lemezre. A Közös szavakból CD is 5 évvel az utolsó stúdióalbum után jelent meg, az Így alakult után.

Szinte biztos voltam benne, amikor megvettem a CD-t, hogy ismét egy minőségi albumot tartok a kezemben, és nem csalódtam. 2006. november 20-án egy fantasztikus album jelent meg.

Dalok listája

  1. Penitencia
  2. Közös szavakból
  3. Ki figyel rám?
  4. Alszol a vállamon
  5. Harminc
  6. Maradj a hangszernél
  7. Hiába vársz
  8. A máshol élők városa
  9. Vihar
  10. Csak a szerelem
  11. A sziget

Penitencia
Életemben nem hallottam ezt a szót, úgy kerestem utána a neten, hogy mit jelenthet, mert nem nagyon írtak róla. Valami bűnbánattal kapcsolatos. A dal egy képzeletbeli utazás Isten színe elé, mit mondunk neki, amikor majd színt kell vallani? A dal nagyon merészen szembeállít a világban szinte már általánosságban “megtalálható” bűnökkel, és a végén emlékeztet, hogy a rossz tetteinket ha nem ismerjük be, akkor a büntetés nem marad el. A zenét nagyon szeretem.

Közös szavakból
Egy dal a társadalmi megosztottságról. Hiába vagyunk mind emberek, ha világnézetünk, gondolkodásunk más, és ez sajnos sokszor vitákat szít. A zene teljesen átlagos, az a Zorántól megszokott elegánsan magas minőségű.

Ki figyel rám?
Az embernek nemcsak akkor vannak szüksége barátra, amikor annyi jó dolog történik, hanem a nehéz időkben, erre világít rá ez a dal kissé keserűen. A zene pedig nagyon alkalmazkodik ehhez. A szájharmonika keserű szólama, a vonós hangszerek kísérete, megemeli a dal hangulatát, de nem teszi rosszkedvűvé az embert.

Alszol a vállamon
Nagyon jó vidámságot hallani, meghitt idilli pillanatokat. Kifejezetten kellemessé teszi az egész albumot, hogy van egy ilyen vidám dal. A zene végig ilyen kellemesen lassú, majd a végére egyszer csak megerősödik, mint egy kvázi felébresztve az idilli pillanatból, de semmi esetre sem űzi el azokat.

Harminc
Ki hinné, hogy Zorán, Dusán és Presser Gábor munkássága már 30 éve tart? Az elmúlt 30 év történéseit idézik fel, hogyan készült az első lemez, majd szembenézés a cenzúrával, aztán egy kis szelet a jelenkorból. Mind a zene, mind a szöveg, könnyed, vidám, humoros, pozitívan emlékszik vissza az elmúlt évekre. És az sem elhanyagolható szempont, hogy mind a hárman megemlékeznek, a régi időkre, hisz Presser Gábor és Dusán is énekel.

Maradj a hangszernél
A tinédzser korok és a fiatal felnőttkor megváltó gondolatait idézi fel ez a dal, amikor megrészegülve a gondolattól, hogy előttünk az egész élet, képesek vagyunk azt hinni, hogy utat törve magunknak, még tehetünk nagyot a világért, de évek múlva kijózanodnak gondolataink, kvázi az öreg megszólal bennünk, hogy maradjunk a hangszernél. Nagyon tanulságos szöveg. A zene meg ehhez hűen erős.

Hiába vársz
Sokszor előfordul, hogy életünk pályáján megrekedünk, de valamiért nem vagyunk képesek továbblépni. Hogy most egy régi hangulat, vagy a fájdalommal való szembenézés az, ami nem enged tovább utunkon, nem tudni, de nem megy. Pedig tudjuk, hogy még sok szép vár minket az életben. De mégsem… A zene pedig nagyon jól aláfesti lelkünkben levő vívódást. Ezt szimbolizálja a pályaudvar.

A máshol élők városa
Ez a dal gyakorlatilag az előző dal egy továbbgondolt változata is lehetne, mi van azokkal az emberekkel, akik nemcsak megrekedtek, de nem képesek továbblépni. Róluk szól ez a dal, a hajléktalanok problémájáról. Ha azt gondolnánk, hogy megérdemlik a sorsukat, érdemes lenne átgondolni, hogy biztos, hogy érdemes általánosítani? Érdekes története van a dalnak, eredetileg a Körben című CD-n tervezték a dalt megjelentetni, ugyanis ez egy feldolgozás lenne Bruce Springsteen: Streets of Philadelphia dalának, de a kiadó és az énekes nem járult hozzá. Viszont annyira jónak találták Dusán szövegét, hogy Presser Gábor újrahangszerelte a dalt, így büntetlenül értékesíti Zorán repertoárját.

Vihar
Kicsit belsős dal ez, ugyanis egy pár vitáját mutatja be, amikor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a szeretet nem mindig van jelen hangosan, akkor már nem úgy nézünk rá, mint régen. De ha ezt megértjük, akkor minden rendbe jöhet. Annyira professzionális a szöveg, hogy nem is tudom hogy jellemezni, talán nem is az én dolgom, de nagyon gyönyörű.

Csak a szerelem
Ami végig meglapult a dalokban, az itt kiteljesedik. Minden érzelem, a minden hangszer, az itt megjelenik. Habár igyekszünk megfelelni a mindennapok elvárásainak, az az igazi világ, ahol átölelhetjük egymást a partnerünkkel. "Ne légy fiatal, és ne úgy szép, ahogy a címlapok szeretnék!" Ez pedig a legbölcsebb intelem az egész világnak, amit érdemes megfogadni.

A sziget
Ilyen szépen lezárni egy albumot, ez szinte csak Zoránra jellemző. A sziget a reményt szimbolizálja, mely olvad, és ha már tényleg minden hit, remény elveszett, legalább jele maradjon, hogy egykor hittünk egy szép, új világban. Presser Gábor zongora-produkciója feledhetetlenné teszi a dalt!

Sokan nem is hinnénk, hogy ennyi év után is lehet valami újat, maradandót alkotni. Ahány albumot készít Zorán, mindegyiket a magas minőség jellemzi. Ez az album pedig csak ékesíti ezt a repertoárt. Ahhoz, hogy ezt az albumot igazán értékelni tudjuk, érdemes kikapcsolni a külvilágot, és mintegy szertartásként végighallgatni a dalokat, mert feledhetetlen 44 percben lesz részünk!

Nincsenek megjegyzések: