Miért van az, hogy Okui Masami zenéje a mai napig életképes? Dalai rendkíül változatosak, épp csak annyira újul meg, hogy felismerjük benne azt a zenei motívumokat, melynek hallatán azt mondhatjuk rá, hogy igen, ez Okui Masami! De mégis miben más a crossroad?
Az album 2002. szeptember 4-én jelent meg, immáron a King Records gondozásából. Az album már önmagában azért is más, mert ez az első olyan albumat, melyet kizárólagosan ő maga producerelt. Az első album, melynek csak a kiadó szab gátat. A kiadónak is lehetnek előírásai, mert ha az előadó túlságosan el akar térni a kiadó profiljától, akkor ott komoly viták lehetnek. Az album egyfajta útkeresés. Kicsit olyan, mintha keresné saját magát. Ugyanis az előző albuma, a DEVOTION nagyon erős lett, így nem csoda, hogy a rajongók igencsak nagy elvárást támasztottak felé. Kicsit talán nyomás alatt készült az alábbi 13 dal:
- Scramble
- Love Rocket ni Natte
- Kimi to Boku ni Dekiru Koto
- HAPPY PLACE
- strawberry fields
- stillness
- mission
- NECESSARY
- be free
- bird
- high high high
- Iiwake
- Nemurenai Yoru ga Kureta Mono
Tipikusan az a fajta album, amit többször kell végighallgatni, hogy ráérezzünk az ízére, mondanivalójára. Nem is lehet igazán egy skatulyába zárni, ez az egyetlen albuma, melynek igazából nincs konkrét mondanivalója. A be free, a bird, a high high high dalokban a szabadságról énekel, mindhárom dalban másképp. Három dal szól a szerelmi csalódásról: strawberry fields, NECESSARY, Iiwake. A strawberry fields régi emlékeket idéz fel, a NECESSARY annyira nem szerelmi csalódás, inkább egyfajta veszekedés utáni áldatlan állapot, amikor rájön, hogy nem tud nélküle élni. Az Iiwake pedig egy furcsa bocsánatkérő dal. Már rég nincs a szerelmével, de bocsánatot kér, hogy még mindig ebben a vízióban él, és nagyon hiányzik neki. A többi dalt meg annyira nem is lehet igazán jellemezni.
Végülis jó ez az album, csak ez az egyetlen Okui Masami album, melyről isten igazából nem lehet semmit mondani, hogy milyen. Ez különösebben nem rontja az album értékét, csak ez nem az a fajta korong, mely első meghallgatás után teljesen a hatása alá kerülünk. Időt kell adni neki, de érdemes, mert mégiscsak Okui Masami album.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése