Március 8-án volt Krisi barátom 17. születésnapja, és most 21-én tartott egy kisebb konzolos összejövetelt. Meghívta a konzolos társaságunk apraját-nagyját. 10.18-as vonattal mentem fel Pestre, ahol Csabi várt engem, aki egy aprósággal lepett meg, ezúton is köszönet érte. ^^ Elkísért aztán egész Krisiék háza elé, még soha nem járt a környéken. Meg is lepte egy kicsit, hogy Budapestnek van zöld övezete? Ugyanis ő bent lakik. 14 óra előtt pár perccel érkeztem meg, én voltam az első. Két éve voltam utoljára Krisinél, 2007 márciusában (és nem 2006 decemberének végén, ahogy a Csabinak mondtam, elfelejtettem, hogy 2 éve is rendezett Krisi születésnapot. ^^') Nem változott semmi. Ugyanolyan kegyetlen Krisi gyűjteménye Nintendós cuccokból. Rengeteg sok játék, azok dobozai, nagyon sok Nintendo, Pokémon figura, poszterek körbe a szobában, stb. Az egyetlen, ami változott 2 év alatt, a gondolkodásmódom. Akkor régen irigyeltem, hogy milyen durva kollekciója van, és anno elhatároztam magamban, hogy nekem is lesz majd ennyi. Most már azt mondom, hogy ez a másik véglet. Jó dolog a Nintendo, és tényleg, irigylésre méltó, és gratulációt érdemlő a kollekciója, hosszú éveken át gyűjtötte, de ha őszinte akarok lenni, szerintem az már sok.
De jó volt, nyilván a Brawl volt a főszereplő. Young Link is kipróbálta, csodálkozott, hogy néha nyert. A legdurvább az volt, amikor láttam az Animal Crossingot Wiin. Az a "játék" egy katasztrófa... Nem is az, hogy életszimulátor, mert játszottam (ugyan nem túl sokat) Simsszel, de az Animal Crossing grafikai megjelenítése borzalmas. Meg az egész... Volt valahol egy szavazás arról, hogy a legdepresszionistább játékok? Vagy mi. És az Animal Crossing nyert. Hát nem csodálom. Az az egész játék... Nem is tudom, hogy leírni, de ott az a város, szinte tök egyedül vagy, gondozod a kertet, bevásárolsz, néha mész múzeumba, és ennyi, amit láttam. Nem tudom, hogy egyesek mit művelnek online, de nem értem, mit tudnak beszélni róla órákig... Még ami irritál a játékban, az a zene. Amikor a Brawlban meghallok valami AC-s zenét, akkor inkább lenémítom a TV-t, mert tényleg annyira frusztrál, hogy nem bírom hallgatni. És most látva a játékot... Hát biztos nem fogom megvenni, még akciósan sem. Ez egy olyan játék, aminek nem értem a lényegét, és nem is akarom érteni. Menjünk is tovább. A Pokémon Battle Revolution hidegen hagyott, ezért megkértem Krisit, hogy üzemelje be a Twin Famicom gépezetét. Nem vicc, tényleg van Japán Nintendo gépe. A Twin Famicom meg egy olyan gépezet, aminek 2 nyílása van, az egyikbe lehet berakni Famicom Discet, másikba a kazettát. És kipróbáltam a Japán Super Mario Bros. 2-t. Az Discen van. Úgy kell elképzelni egy ilyen lemezt, mint egy 1.44 MByte-os floppyt, csak sárga színben. Jól néz ki. Ha berakjuk a gépbe, nem hosszú a töltési idő, pár másodperc alatt behozza a játékot. És láttam az eredeti verziót. Nagyon szép. Jó érzés volt eredetiben játszani. Aztán átadtam, hogy bemutassa Famicomon a MOTHER játékot. Nagyon jól néz ki az is. Aztán Brawl minden mennyiségben. Hamar eljött a 19.20, amikor mentem, hogy haza tudjak menni a 20.13-as vonattal. Jól éreztem magam ott, jó volt ott lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése